Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-02-17 / 14. szám

10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békésscsaba, 1910 február 13 már mozgékonyabbak, ha helyben nincs munkaalkalom, távolabbi vidéken keresnek s azt a mult év őszén találtak is, másfelől pedig az, hogy alsóbb néposztályunknál mindinkább terjed az apróbb háziállatokkal való kereskedés, melynek hozama a munkás keresetcsökkenését némileg pótolja. Ezért bizhatunk abban, hogyha a tavasz tulsoká nem késik, alsóbb osztályaink, ha szűkösen is, de maguk erejéből képesek lesznek magukat fentartani. Az 1909. évi dohánytermés beváltása folyamatban van s az eredmény közepesnek mondható, amennyiben a katasztrális holdankénti 6 50 mm. átlagtermés 41—42 koronával értékesül. A napszámbér 1 korona és 1 korona 40 fillér között ingadozott. A munkások és munkaadók között összeütközés nem fordult elő. Az ipar és kereskedelem terén jelentősebb fellendülés nem volt észlelhető. A munkások körében strikére való hajlandóság nincs. A vármegyei és községi igazgatás menete ellen panasz nem emeltetett. Gádoros községben segédjegyzövé Vermes Endre, Tótkomlóson esküdté Tuska András választatott meg. A gyomai járás főszolgabirája Endrődön három esküdtet és a végrehajtót, mivel azok egy féllel a községházán boroztak, megrendbirságolta. A szarvasi járás főszolgabirája F ü 1 ö p p József kondorosi Il-od jegyzőt, elvállalt magánmunkálat nem teljesítése miatt rendbirsággal sújtotta. Az alispáni jelentés felolvasása és tudomásul vétele után dr. D a i m e 1 Sándor főjegyző bemutatta Lukács László pénzügyminiszternek támogatást kérő leiratát, melyet szintén tudomásul vett a bizottság. A szokásos félévi jelentést elkészítette az alispán. A jelentés azonban semmi különösebb dolgot nem tartalmaz, kivéve a gyomai főszolgabírónak a járásbíróság felállítására és a gazdasági munkás- és cselédtörvény módosítására vonatkozó és lapunkban már ismertetett javaslatát. A félévi jelentést a bizottság felterjeszti a belügyminiszterhez. Szathmáry Kálmán békési községi iktató két rendbeli becsületsértésért 30-30 koronára, sikkasztásért pedig 40 koronára van itélve. Ezért fegyelmi eljárás megindítását kérték ellene. A bizottság azonban, tekintettel arra, hogy az utóbbi ítélet felebbezés alatt áll, nem rendelte el a fegyelmi vizsgálatot, hanem bevárja, mig a felső bíróság ítéletet hoz a felebbezésre nézve. Attól teszi függővé, hogy meginditja-e a fegyelmi vizsgálatot, vagy padig mellőzi. Tekintettel a büntetés csekély voltára, nem valami nagy esetről lehet szó s valószínűleg feleslegessé fog válni a fegyelmi vizsgálat is. Döry György százados, a csabai ménteleposztály parancsnoka panasziratot küldött a vármegyéhez H e k s Miksa törvényhatósági állatorvos ellen, mert olyan méneket is alkalmasaknak nyilvánít tenyésztésre, amelyekről a lóvizsgáló bizottság már előzően elitólőleg nyilatkozott. Javasolja a százados, hogy a bizottság határozatát ne egyes ember (az állatorvos), hanem másik bizottság bírálja felül. A panasziratban olyan heves és sértő kitételek vannak az állatorvos ellen, hogy Heks Miksa fegyelmi vizsgálat megindítását kérte. Mivel a sértő kitételek szakkérdésből kifolyólag történtek, a közigazgatási bizottság nem tartotta magát illetékesnek a fegyelmi eljárás megindítására, hanem felterjesztette az iratokat a földmivelésügyi miniszterhez és annak a döntésétől teszi függővé, hogy a fegyelmi eljárás meginditható-e vagy sem ? Dr. Z öldy János tiszti főorvos mutatta be ezután jelentését a vármegye január havi közegészségügyi viszonyairól. E szerint a közegészségügy Békésmegyében még mindig kedvezőtlen, bár januárban, a decemberi állapotokhoz képest, javulás volt észlelhető. Tudniillik januárban 64-el volt kevesebb a megbetegedések száma, mint decemberben. A halál oka legtöbbször most is a tüdővész volt, ami szomorú világot vet vármegyénk klimatikus viszonyaira. A járványok közül leggyakrabban a difteritisz, a vörheny, kanyaró és a hasihagymáz pusztított. Szerencsére, mindenik járvány enyhe lefolyású volt. Gróf Wenckheim Dénesnek az orvosi jelentéshez csak az a hozzászólása van, hogy valamelyes intézkedéseket tenni kellene már a tüdővész terjedésének meggátlása érdekében. Csodálatos, hogy olyan megyében, ajmelyben szanatórium van, éppen a tüdővész pusztit leginkább.

1 Dr. Z ö 1 d y János megígérte, hogy az ügyet tanulmányozni fogja, megkérdez valamelyik budapesti szakértőt is és alkalomadtán jelentést fog tenni. A bizottság ezek után tudomásul vette az orvosi jelentést. G r i n e u s z György pénzügyigazgató-helyettes jelentése szerint január hónapban 81,627 koronával több adó folyt be, mint a mult óv ugyané szakában. A jelentós többi része legtöbbnyire egyének adóügyeivel foglalkozott. Legtöbb érdekes ügy ez alkalommal M i k 1 e r Sándor kir. tanfelügyelő jelentésében fordult elő. Többek közt bejelentette a tanfelügyelő azt is, hogy Z e 1 i n k a János endrődi plébános saját költségén egy uj elemi iskolai tantermet építtet. A bizottság köszönetet szavazotl a nemes, adakozó lelkű plébánosnak. Az erzsóbethelyi ág ev. elemi iskola túlzsúfoltságát akként gondolta enyhíteni a tanfelügyelő, hogy a növendékek egy részét átakarta terelni az állami elemi iskolába. Ez ellen tiltakozAz apja szélesen mosolyog, amint a leány cselekedetét nézi és oda mondja csak ugy bajusza alól : — Éz só' a kutyának szól ám! Róza szégyenkezik ós oldalba böki a dörgölköző állatot. Tetetett haraggal mondja.: — Köll is nekem ! — És azzal odébb áll ... Gacs András és élete párja lasssu törtetóssel végtére a ház elé érnek. Az emberek kezelnek egymással: — Adj, Isten . . . — Fogadj. . . Gacsné összecsókolódzik Rózával ós bemennek a házba. Az öregek azonban még szót váltanak az udvarban: — Köllött már ez a hó ! — mondja Gacs András. — Az ám! — feleli nagy vártatva Lombár János. — Hát az állatok ? — Csak öszögetnek. — Az enyémek is mög vannak. A vendég még lomhán fontoskodva, szemügyre veszi a gazdaságot, aztán az ajtóhoz'érve, nagyot ráz a ruháján és belép ő is a szobába, ahol éppen Gacsné töméntelen sok kendőjet szedegeti le Róza. Gacs is megfordítja a subáját és odateriti a kemence közelébe. Jó darabig szótlanul ülnek. A tűzben egyet-egyet sistereg a lucskos rőzse . .. aztán pattogva ég tovább, bevilágítva a sötét szobát. Gacsné gombolgatni kezdi keble felül a pruszlikját és óvatosan kihúz onnét egy levelet, melynek hátán és lapján is préselt, ragasztott virágcsokrok ékeskednek. Szerető meghatottsággal nyújtja oda Rózának: — A Pétör irta .. . Róza mohón kap az irás után és elfogult hangon betűzi. Olvas . .. Olvas. Valamennyien feszülten hallgatják. Gacsné egyszerre feljajdul: — Szűz Máriám, segits! Lombárné is sirva fakad. Róza ijedten néz a semmibe és ziháló mellére szorítja a levelet. Azt se tudta, hogy mit olvas, csak a jaj szóra vette észre a gyászhírt. Azt irta ugyanis az ápoló káplár, hogy Péter kezefejót az elpukkant Manlicher-puska összetörte. Most a kórházban ápolják . .. Nemsokára hazakerül, mivelhogy rokkant lett. Keserű jajongással sirnak az aszszonyok. A két ember komoran hallgat egy darabig. Végre Lombár János rekedt hangon azt mondja: — Azér nem elveszött embör. A gulyát csak előrzi eztán is ... Gacs András mélyet lélegzik. Jól esik neki ezen okos szó és rábólogatja: — Ez mán beszéd. Ugy lösz! Eme vigasztaló eszmecsere után a két tanyás egészen megnyugszik. Hanem a legény anyja aggodalommal néz Rózára. Tagozva rebeg, mintegy döntő választ várva: — Kinek köllene az olyan Lázár embör ? A leány arca pirosra válik. Nagy érzelemmel mondja: — Neköm. Erre Gacsné a Róza nyakába borul, erősen magához szorítja és esdekelve zokogja: — Ugy, ugy, Róza, csak szeresd a fiamat ... iszön nem töhet róla. Róza kibontakozik az ölelésből, gyöngéden nézi az ákom-bákom irást és akárcsak magához beszélne, vágyódva suttogja: — Csak mán itt lönne. A rőzse teljesen lágra kap a kemencében ós jól eső világosság terjed szót a szobában ... tak ugy az egyházi hatóság, mint maguk a szülök is. A főszolgabíró most jelentette, hogy a gyerekeket átterelni csak erőszak utján lehetne az idén, azt pedig nem javasolja. Különben az az átterelés most ártalmára válna a tanítási eredménynek is. A bizottság a tanfelügyelő javaslatára kimondottá, hogy a számos méltánylást érdemlő ok figyelembevételével a mostani iskolai évben még eltekint az áttereléstől, de utasítja az egyházat, hogy a jövő iskolai évtől kezdődőleg 80-nál több növendéket ne vegyen fel az erzsébethelyi iskolába sem, hanem a többletet utasítsa az állami iskolába. A csabai, berényi és tótkomlósi felekezeti iskolákban a tannyelv megállapítására vonatkozólag az a nézet uralkodik az illető egyházaknál, hogy az vegyes. Mivel a törvény vegyes tannyelvű iskolákat nem ismer, a bizottság a tanfelügyelő javaslatára kimondotta, hogy az iskolák tannyelve csak magyar lehet. Ebben az ügyben megkeresi a bizottság a bányaker'ületi ág. ev. püspököt is. A tanfelügyelő jelentésében foglalt két érdekes ügygyei külön cikkekben foglalkozunk. Ezután az államépitészeti hivatal főnöke és a tiszti főügyész terjesztették elő szokásos jelentéseiket, melyek azonban felemlitésre méltó dolgokat nem tartalmaztak. Temetés és keresztelés. - Budapesti levél. — A fenti két fogalom ugy-e, nem igen illik össze? Az egyik az elmúlást, a gyászt, a szomorúságot jelenti, a másik az életet, az örömet, a jövőt. És a magyar politikában mégis együtt járt hétfőn ez a két fogalom. A magyar politikában ezen nem is lehet csodálkozni. A mi politikánk különösen az utolsó évtizedben a lehetetlenségek és képtelenségek politikája. Az egymással szellem, felfogás, meggyőződés ós eszközök tekintetében homlokegyenest ellenkező érák egymást váltották fel. Tisza után jöttek a darabontok, azok elsöprése után a koalíció, most megint más, ameJyik még nem alakult ki tisztán. Micsoda megmérhetetlen ür választja el ezeket egymástól! A külföldön szinte képtelenségnek tartják ily homlokegyenest ellenkező rendszerek váltakozását. És nem is jó az az ország érdekei szempontjából sem. A rendszerváltozás körülbelül azt jelenti, hogy amily intézmény megalkotásába belekezdtek az egyik éra alatt, azt a másik éra nem folytatja tovább, hanem lomtárba teszi, akármilyen üdvös volna is. A temetés hétfőn összetalálkozott minálunk a keresztelővel. Ugyanis hétfőn este mondotta ki ünnepélyesen saját feloszlását az alkotmánypárt, vagyis röviden mondva öngyilkosságot követett el, feláldozta magát az ország érdekeinek. De ugyancsak hétfőn röpítette szót kiáltványát az uj párt is, melyet meglehetősen szerencsétlenül „Nemzeti munkapártinak neveztek el a korifeusok. Nem is szép, csak hangzatos. A kiabáló cimek sohasem szoktak hosszú életet jelenteni. Nem is tetszik nagyon soknak az uj párt tagjai közül, ugy, hogy rövidesem meg fogják változtatni az elnevezést valami szebbre, kifejezőbbre. Az alkotmánypárt utolsó ülése nem nélkülözte a megható vonásokat. Akik ott voltak, azt mondják, hogy sok érzékenyebb lelkű honatyának könycseppek gördültek alá a szeméből. Egyhangúlag biztosították a most már néhai párt volt vezérét szeretetükről, ragaszkodásukról, melyet ezután is épp u^y éreznek iránta, mint eddig. Széli Kálmán, pláne, a legnagyobb államférfinak nevezte el, aki Deák és a nagy Andrássy óta a magyar pol

;tikában működött. Egyszóval hát szép volt az a temetés ós elparentálásával még Andrássy Gyula is meg lehet elégedve. De ne időzzünk soká a halottnál, hanem menjünk a hatalmas arányokban kibontakozó és fejlődő uj csecsemőhöz, az uj párthoz. A lement napban már ugy sem sütkérezhetünk, de a felkelő napban még lehet — esetleg. Az uj párt zömét természetesen a régi szabadelvüpárt tagjai alkotják, 'akik a Nemzeti Társaskörben tömörülnek. Aktiv politikus, vagy legalább is országgyűlési képviselő igen kevés van közöttük, de mandátum-aspiránsok annál többen. Ezek az aspiránsok éppen ezért nem valami nagy örömmel fogadták azt a hírt, hogy a néhai alkotmánypártnak körülbelül fele be akar olvadni az uj pártba. Ez a frakció, melyet Zichy János gróf, N á v a y Lajos és Nagy Ferenc vezetnek, kedden délelőtt már értekezletet tartott a beolvadás ügyében. Az értekezlet határozatából kifolyólag érintkezésbe is léptek KhuenHéderváryval a beolvadás módozatait illetőleg. Az uj párt azonban kitűnő molochnak kezd bizonyulni, mert nemcsak az alkotmánypártot akarja felfalni, hanem a néppártot is. A néppártban, mint hirlik, mozgalom indult meg, hogy gróf Zichy Jánosra való tekintettel, akit rövidesen ki fog a király kultuszminiszterré nevezni, lépjen be a néppárt az uj pártba. És ennek a felfogásnak hive H e n c z Károly vezetése alatt a pártnak körülbelül egyhar nadrósze. Ezek még abban az esetben is belépnek az uj pártba, ha a néppárt többsége ellenzi. Nagy vágás lesz ez az anélkül sem valami nagy néppárton. Az uj párt tehát állandóan eszi, nyeli a halacskákat. Jól teszi. Csakis ily módon nőhet nagyra. Fegyelmi egy iskolaigazgató ellen. Bajok a tandijkezelés körül. Rövid újdonság keretében megemlékeztünk már arról, hogy J á k a i Károly, békési polgári leányiskolái igazgató ellen, a tandijkezelés körül mutatkozó szabálytalanságok miatt fegyelmi vizsgálat van folyamatban. Ez a sok tekintetben érdekes ügy szőnyegre került legutóbb a közigazgatási bizottság hétfői ülésén is. A békési polgári leányiskolában nagyon ideális állapot ural kodhatik. Rövid egymásutánban két botrányos ügyével volt kénytelen foglalhozni a sajtó. Egyik a közismert Tarnóczi-eset, mely „A Nap" utján, mondhatni, országos szenzációvá fúvódott fel, a másik pedig Jákai Károly igazgató esete, mely ugyan nem lépi át a vármegye határait, de azért nem kevésbbé botrányosabb a másiknál. Igy aztán nem lehet csodálkozni azon, hogy a polgári leányiskola növendékeinek száma nem hogy növekednék, de évrőlévre apad. A szülők nem szívesen bízzák gyermekeik neveltetését olyan iskolára. A „Békési Újság" nyomán sok megyei lap megirta már, hogy Jákai Károly polgári leányiskolái igazgató az általa felvett tandijakkal nem számolt el a községnek. Mi nem akartunk a kényes dologgal foglalkozni addig, mig az illetékes hatóság elé nem kerül, mert nem szoktunk puszta szóbeszéd és mendemonda, hanem csak biztos adatok után indulni. Most, hogy a közigazgatási bizottság elé került: foglalkozhatunk vele érdeme szerint. M i k 1 e r Sándor kir. tanfelügyelő jelentette be a bizottságnak, hogy ő mindjárt Békési Újság" cikkének megjelenése után felelősségre vonta Jákai Károly igazgatót, hogy miért nem számol el a tandijakkal. Jákai hetykén csak azt felelte : — Nem tudom ón, hova lett. A pénz már természeténél fogva párolog. Egyszóval az igazgató ur csak humorizált, de tisztázni nem tudta magát. Ekkor a tanfelügyelő felkérte a járási főszolgabírót, hogy ejtse meg a vizsgálatot. A vizsgálati jegyzőkönyv szerint körülbelül 1000 koronára rúghat az el nem számolt összeg. A vizsgálat megejtóse után egyszerre csak magához tért Jákai Károly ós sürgősen jelentette ugy a tanfelügyelőnél, mint a vármegyénél, hogy a pénz már meg van, csak nincsen elszámolva. A fenti kijelentésre vonatkozólag pedig akként