Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-11-07 / 89. szám

Békéscsaba 1909 nov. 7. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNT 5 — Az igazoló választmány ülése. Békés­vármegye igazoló választmánya szom­baton délután dr, M á r k y János el­nökletével ülést tartott, melyen végér­vényesen megalapított azon választók névjegyzékét, akik a november 15-én tartandó megyebizottsági-tagválasztás­kor szavazati joggal birnak. Tárgyalta ezután a választmány S z a 1 a-i József és Belenta Mihály csabai-, továbbá ifj. T o 1 n a y Ferenc öcsödi viriliseknek kimutatott adójuk helyesbítésére irá­nyuló kérelmeit. Mivel a kérelmek ké­sőn érkeztek, a választmány átadta az állandó birájó választmánynak. — Föuri esküvő. Buzini Keglevich Miklós gróf, a 7. számú huszárezred tartalékos hadnagya, Kegle vich Gá­bor gróf főrendiházi tag, egreskátai nagybirtokosnak ós ebecki Blaskovics Clemencenek a fia, az egyetemi temp­lomban csütörtökön hat órakor oltárhoz vezette zsadányi és törökszentmiklósi A 1 má s s y Emma grófnőt, Almássy Dénes gróf főrendiházi tag, kótegyházai nagybintokos és nagykárolyi Károlyi Gabriella grófnő leányát, néhai Károlyi Tibor gróf unokáját. Az esküvőre fél hat órakor gyülekezett a násznép a budapesti központi pjpnevelő intézet­ben. Onnan az előre megállapított sor­rendben vonultak ál a templomba. Az utcán díszbe öltözött lovas- ós gyalog rendőrök, ben a templomban rendőrök és urassági hajdúk tartották szabadon az utat a menet számára. A menetet Podmaniczky Géza báró násznagy nyi­totta meg. Utána jött a fiatal pár : Keg­levich Miklós gróf és Almássy Emma grófnő; a menyasszony uszályát Tisza Imre gróf és ifj. Almássy Kálmán gróf apródok vitték. Utánuk következtek a nyoszolyóleányok és vőfélyek, ebben a sorrendben: Almássy Lajos gróf—Ká­rolyi Ella grófnő, Tisza György gróf­Károlyi Margit grófnő, Fáy László— Almássy Ilona grófnő, Odescalchi Béla herceg—Almássy Maritta grófnő, ifj. Almássy Dénes gróf—Eszterházi Erzsé­bet grófnő, Wenckheim László gróf— Dőri Vera, ifj. Wolkenstein Oswald gróf—Odescalchi Lili hercegnő, Kegle­vics László gróf—Almássy Lili grófnő, ifj. Tisza István gróf—Almássy Gini grófnő, Trauttenberg Imre báró—Kegle­vich Maritta grófnő, Keglevich György gróf—Almássy Denise grófnő, Majd az örömszülők jöttek : Almássy D 5nes gróf —gróf Keglevich Gábornó, Keglevich Gábor gróf—gróf Almássy Dénesnó. Utánuk a többi pár, a mágnásvüág igen sok tagja, továbbá Lindenberger gyulai plébános, Ondrucz Cyril, Böhrn Miklós Almássy Dénes gróf uradalmainak in­tézői. AZ esketési szertartást fényes se­gédlettel Prohászka Ottokár dr., Szé­kesfehérvár püspöke végezte, a ki szép beszédet intézett a fiatal párhoz A temp­lomból a násznép a Nemzeti Kaszinóba hajtatott lakomára. A po'gári házasság­kötés már délelőtt vo't Bárczy Ist­ván polgármester előtt. Tanuk voltak : Tisza Kálmán ós Károlyi Gyula grófok. — Jeszenszky Elek kérelme. J e­szenszky Elek volt orosházi szol­gabírót lemondása előtt az alispán tud­valevőleg felfüggesztette állásától. Mint felfüggesztett tisztviselőnek, C3ak a fi­zetés egyharmad része járt Most Je­szenszky beadványt intózett a várme­gyéhez, melyben fizetése visszatartott kétharmadrészének kiutalását kéri azzal az indokolással, hogy őt nem mozdítot­ták el állásáról, hanem ő lemondott. A kérelem fölött a decemberi megyegyü­lés fog határozni, de előreláthatólag elutasító lesz a határozata, mert a vár­megye szabályszerűen járt el. — Gyakoriati mestertanfolyam. A ke­reskedelemügyi miniszter az aradi ke­reskedelmi ésiparkamara felterjesztésére megengedte az aradi m. kir. áll. fa- és fémipari szakiskolának, hogy a kamarai kerületben iparigazolvánnyal bíró asz­talos és lakatosmesterek részére 1910. ! év január hő 15-től február 28-ig gya­korlati mestertanfolyamot rendezhessen. A tanfolyam tartalma hetenként (d. e. 7-12-ig, d. u. 2-6-ig) 54 tanítási órával, ! amelyből a 24 délutáni óra elmólteti, a 30 délelőtti óra pedig gyakorlati okta­tásra fordittatik. A tanfolyamra tiz asz- . talos- és tiz lakatos mester vehető fel, akik a tanfolyam idejére egyenként 120­120 korona ösztöndijat kapaak. A ka- j mara kerületében lakó önálló asztalos j és lakatos iparosok közül azok, kik e tanfolyamon részt venni akarnak, hogy pályázati kérvényüket illetékes ipartes- ! tületükné) folyó évi december hó 15 ig j nyújtsák be. A pályázati kérvény, amely- j ben feltüntetendő, hogy az ilető hány > év óta üzi önállóan az asztalos vagy i lakatos ipart, hány alkalmazottja van ; stb, bélyegmentes. -r- A gözgépkezelök ós kazánfűtők vizs­gáló bizottsága november hó 14 én Ara­don képesítő vizsgálatot tart. A vizs* | gázni akarók kellően felszerelt kórvó- | nyeiket a m kir. iparfelügyelőséghez Arad, Tököli-tór 6. B. nyújtsák be. — Ujabb választások Gyulán. Gyula városánál a múltkori választások foly­tán megürült a főpénztári ellenőri és egy írnoki állás, melyekre vonatkozólag nemsokára meg kell a választásokat ejtenie a képviselőtestületnek. Eddig a következők pályáztak a megüresedett állásokra: a pénztári ellenőri állásra L a c z k ó Emil és Kiss Károly; az írnoki állásra pedig Hoffmann Sán­dor, A r g y e 1 á n György, Linden­berger József, Nemes Lajos és L üdvig János. — A csabai hadszerkószletraktár. A csabai hadszerkószletraktár kibőviitósi ügye már régen vajúdik, pedig a kibő­vítésére már égető szükség volna. A honvédelmi miniszter ennélfogva meg­sürgette a vármegyét, hogy rövidesen hívják össze a katonai és polgári ható­ságok képviselőiből álló vegyes bizot­ságot. Ennélfogva az alispán átirt a te­mesvári hadtestparancsnoksághoz. — Az erdészeti albizottság ülése. Bé­késvármegye erdészeti albizottsága csü­törtökön ülést tartott Ambrus Sán­dor alispán elnöklésével, melyen az ál­lami erdőfelügyelő is megjelent. Az ülés legfontosabb tárgya Gyula város ké­relme volt a városerdő kiirtása iránt. Hosszas eszmecsere ós az állami erdő­felügyelő véleményének meghallgatása után kimondotta a bizottság, hogy a kérelem teljesítését nem véleményezi, mert a kiirtani szándékolt erdő egész­séges és olyan szép, hogy az Alföldön keresni kell párját. Az egyáltalában nem természetimádó Gyula terve tehát meg­hiúsult. — Csak eqy virágszálat. Közöltük leg­utóbbi lapszámunkban, Csabán a József­főherceg szanatórium csabai fiókja által a temetők ünnepe alkalmából rendezett gyűjtés szép eredményét. A gyűjtés kö­rül fáradoztak : Áchim Gusztávné, Áchim Pálné, Bielik Jánosné, Bohus Elemérné, Broda B3láné, Dobay Sándornó, Fejér Béláné, Friedmann Mórnó, Germán Györgynó, Jankó Károlynó, dr. Jeszen­szky Pálné, dr. Krammer Nándornó, Keleti Teréz, Krcsmarik Etelka, Kozsuch Istvánnó, Lechnitzky Sománó, Majoros Józsefné, Melczer Gyuláné, Melhouse Ottóné, Molnár Jánosné, Ormay Gézáné, Polgár Lajosné, özv. Rohay Jánosné, özv. Seiler Dénesnó, Seiler Gyuláné, Szeberónyi Lajosné, Szemere Kálmánné, Szentmikióssy Györgynó, Szűts Lajosné, Uhrin Károlynó, ifj. Vidovszky Károlyné és dr. Weisz Lajosné. Badics nővérek', Bohus Erzsike, Csanády Jolán, Del­hányi Vilma, Falta Margit, Francsek Jo­lán, Gally Juliska, Gally Mariska, Grün­hut Ilonka, Horváth Ilonka, Huszka Rózsika, Krieg Lenke, Melczer Margit, Mets Balogh nővérek, Michnay Terike, Ondroviczky nővérek, Petrovszky Er­zsike, Pfeiffer Mariska, Povázsay ílonka, Racskó Jolánka, Reznicsek Idus, Réthy Böske, Sailer Ella, Seres Jolán, Simkó Irén, Stollmann Szeréna, Schweitzer Olga, Szemere Viola, Szondy Ella, Szu­limán nővérek, Uhrin Ilona, Ulrich nő­vérek, Vandlik Etelka, Varga Vilma, Wenick Amália, dr. Láng Frigyes, Szé­kely Vilmos és Zsilinszky Sándoi. Sza­natóriumi tarsolyokkal pedig a követ­kező hölgyek szíveskednek gyűjteni: Bohus Elemérnó, Böszörményi Róza, Germán Györgynó, Melczer Gyuláné, Rosenthal Adolfnó, Szűts Lajosné, Pe­trovszky Erzsike, Reznicsek Iduska, Szondy Ella, Ricskó Jolán, Falta Mar­git és Szemere Viola. Az elnökség a gyűjtés körül fáradozóknak hálás kö­szönetet mond. — A baba és a méreg. Máté Lajos gyulai másfél éves kis gyereknek szer­dán mosott az édesanyja. A mosásnál szokták használni az úgynevezett zsir­szóda-oldatot is, amely veszedelmes mé­reg. Lajcsi babi tipegett-topogott erre­arra a konyhában s egyszer ráakadt a zsirszódát tartalmazó üvegre, mely a földön állott. Lajcsi baba 'egy darabig játszadozott az üvegei, ki is löttyintett belőle egy pár cseppet, aztán, mint a kis gyermekek szokták, a szájához vette ós ivott belőle. Az erős méreg a baba gyönge gyomrát azonnal marni kezdte, úgyhogy a fájdalomtól keserves sírásba fogott. Édesanyja rémülten sietett hozzá s a görcsösen rángatódzó kis fiút be­vitte a kórházba, ahol ápolás alá vet­ték. Nehezen lesz megmenthető az élet­nek. A rendőrség a gondatlan szülők ellen megindította az eljárást. — Minden anya érdeklődik a „Scott­féle Emuisió" iránt, mely lapunk hasáb­jain most sokszor ajánltatik. Ez egy hí­res csukamájolaj készítmény, melyet gyermekek előszeretettel vesznek be ós mely nekik minden esetben, melyben eddig mindig csukamályolajat használ­tak, gyors ós biztos segélyt nyújt. Kap­ható minden gyógyszertárban. — Jelzálogkölcsönöket 5 1/*, 5% 6°/q-os kamatra, vagy igen kedvező amortizá­cióra, 98, 99, vagy 100-as árfolyamon folyósít és konvertál a Békés-Csabai ta­karékpénztar egyesület. — Megint ebzárlat. Csak nemrég ol­dotta fel Csabát az ebzárlat alól a ha­i tóság és már ismét el kellett rendelnie, j Egy kóbor veszett kutya ugyanis, ame­lyet azóta már elpusztítottak, több tehe­net és kutyát megmart. Az ebzái latra ' felhívjuk a közönség figyelmét. — Epilepsziában (nehézkór) szenvedő | betegek nagy érdeke fűződik azon neveze­tes eseményhez, hogy a lezajlott nemzet­közi orvosi kongressus az Epilepszia, eskór gyógyítására nemzetközi Ligát alkottott, melynek középpontja Budapest. A betege­ket azonban az érdekelheti legjobban, hogy az a gyógymód jelenti a legnagyobb hi­ladást, melyet dr. Szabó B. Sándor, Buda­pest, Nagykorona-utca 18 honosíttatott meg, s mely gyógymód minden betegnek rendelkezéro áll, ha e kiváló sp?ciáhsta or­voshoz fordul. — Sajtópör a „Comain" miatt. Fürst Zsigmond dr. orvos, Wettestein József drt és az általa feltalált Comain nevü és hirü szert az utóbbi időkben lapjában folytonosan támadja Minthogy ezek a támadások messze tulmennek az objek­tív kritika határain és valóságos utcai hangú személyeskedéssé fajultak, Wet­i testein József dr. Fürst Zsigmond dr. ' ellen, Déssy Géza dr. fővárosi ügyvéd utján a sajtópört megindította ós meg­indította a sajtópört mindama lapok el­len is, amelyek Först Zzigmond dr. tá­madásainak helyet adtak. Egyébiránt, dacára a folytonos zaklatásoknak, me­lyeknek ugy Wettestein József dr. mint tüdővószelleni széruma a Comain, van­nak kitéve, a Wettenstein ambulatórium uj, teljesen modern berendezésű rende­lő helyiségében, (Budapest, VI. Bu­lyovszky-utca 5 szám) egész nap zavar­talanul folynak a szórumoltások. A józan közönséget nevetséges nyilatkozatokkal és egyébb, az orvo3i ettiikával homlok­egyenest ellenkező eljárásokkal nem le­het eltéríteni attól hogy betegsége ellen a gyógyulást ott keresse, ahol az tény­leg kínálkozik is részére. — Felakasztotta magát. Balázs György szarvasi földmives ember öreg korában gyermekei kegyelmére szorult. De azok nem nagyon ismerték a gyer­meki kötelességeket ós nagyon rossul bántak szegény öreggel. Ez a rossz bánásmód annyira elkeserítette Balázs Györgyöt, hogy pénteken reggel fela­kasztotta magát. Mire észrevették meg­halt. „A főjegyző úr geseítjei." A megye székhelyén hetenkint két­szer megjelenő lap ily cimü támadó cikkére vonatkozólag a vádak alaptalan­ságát ós valótlanságát igazoló alanti köz­lemény közzétételére kérettünk fel. Kö­zöljük azt szószerint, már azért is, mert abban a legilletékesebb tényező, a meg­támadott főjegyző — független ós elfo­gulatlan — képviselőtestülete nyilatko­zik meg s tárja fel a való tényállást. Kivonat Csorvás község képviselőtestületének 1009. évi októ­ber hó 27-én tartott rendkívüli közgyűlés jegyző­könyvéből. 81/909. Napirend előtt F r e i t a g János községi képviselő, a képviselőtestület hozzájárulásával, az alábbi irásba foglalt indítványát olvassa fel: A „Bókóvármegyei Ellenzék" c. lap állandóan támadja Gremsperger József főjegyzőt, azt állítván róla, hogy hivatalos kötelességeit nem teljesiti, ha­nem csak hasznothajtó magánmunkákkal foglalkozik, de amellett a képviselőtes­tületet is támadja, ugy tünteti azt fel, mint a főjegyző akaratnélküli szolgai bábját. Ha összehasonlítjuk községünk ré­gebbi s mostani állapotát, örömmel konstatálhatjuk, hogy az utóbbi két év­tized alatt községünk minden tekintet­ben, nemcsak a vármegye, de büszkén mondhatjuk, hogy az ország első köz­ségeinek a sorába lépett s konstatál­nunk kell ugyanakkor azt is, hogy köz­ségünk emez örvendetes előhaladását főleg Gremsperger József főjegyző buzgó munkálkodásának köszönheti; — ugyanazért indítványozom, hogy a kép­viselőtestület fentnevezett lapnak a fő­jegyző és képviselőtestület elleni táma­dását kellő formában utasítsa vissza, egyben pedig Gremsperger József fő­jegyző ügybuzgó s lelkiismeretes hiva­tali s társadalmi működése felett teljes megelégedését fejezze ki, ezen határo­zatát jegyzőkönyvbe foglalja s közölje azt a megyei lapokban. Határozat: A beterjesztett indítvány egyhangú elfogadásával Csorvás község képvi­selőtestülete a „Békésvármegyei El­lenzék" cimü lapnak Gremsperger Jó­zsef községi főjegyző ellen hangozta­tott ama állításaival szemben, hogy a főjegyző hivatalos kötelességeit nem teljesiti, hanem csak hasznothajtó ma­gánmunkálatokkal foglalkozik, magát a képviselőtestületet pedig a főjegyző akaratnólküli szolgai bábjaként szere­pelteti : — mint arra legilletékesebb tényező — határozott tiltakozását fe­jezi s ez alaptalan vádakat visszauta­sítja, egyben Gremsperger József köz­ségi főjegyzőnek két évtizedet meg­haladó s á község előhaladására ugy a múltban, mint a jelenben kifejtett állandó és változatlan munkásságáért bizalmát és teljes megelégedését fejezi ki s eme határozatnak a megyei la­pokban való közzétételére az eljáró­ságot utasítja. Kiadta : Popovics Aurél, k. jegyző. Tarkaságok. Az alispán ceruzája nem fog. Csinos kis tévedés, óriási, kolossális tévédé:. Dehogy is nem fog az alispánnak a ceruzája, fog az, nagyon is jól fog, hanem az a baj, hogy nem fog duplán. A parasztpárt reklamálja a Maros György elhalálozása folytán megüresedett megyebizottsági tagsági helyet, holott még 1907. év november 7-én az általános választások alkalmával betöltötte azt épen parasztpárti jelölttel, megválasztván a Ma­ros György helyére ifj. Huszár Pált. S mégis az alispán ur ceruzájának a hegye tört el, s parasztpárti peneciluasal akarják kihegyezni. Talán a parasztpárt memóriájának az éle csorbult ki s jó lenne kiköszörültetni. Kár, nagy kár, hogy egy olyan jól szervezett párt sem vezet pontos nyilván­tartást, s űem tartja számon, hogy melyik súgja, mikor s kinek a helyére választatik be a vármegyeházára. Igy történhetik aztán meg, hogy a szegény ceruzára fogják rá, ,hogy nem jól fog. Egy ilyen kis tévedés azonban még nem nagy baj, azért kár a grófokat és parasztokat ugy összekeverni s az adó­filléreket, amelyből egy fillért sem szavaz­tak meg, felhányni. Különben, aki teljes tájékozódást akar szerezni az alispán ceruzájának a helyes­ségéről, az olvassa el a Békésmegvei Közlöny mult csütörtökön megjelent szá­mát mégegyszer, s abból látni fogja, hogy mi az igazság. Az esküdtszéki tárgyalások. Megint békési gyilkosság. Testvérháború. A pénteki esküdtszéki tárgyalásról külön cikkben emlékezünk meg. Alább újból egy békési gyilkosság és egy testvérháború leírása következik, mely Körösladányban történt. Ennek a békési gyilkosságnak fiatal legények a hősei, fiatal volt az áldozata is. Indoka azon­ban más, mint a B o n d á r.Gergelyé volt. Itt is a bosszú szerepel ugyan, de annak mozgatója nem az elkeseredés, hanem a leghatalmasabb érzés, a sze­relem, mely a vetélytárs tönkretótelére, elpusztítására törekszik mindig. A miliő parasztlegényeknél mi lehetne más, mint a korcsma, a boros üvegekkel és poharakkal telt asztal! A körösladányi 1 testvérháború nem végződött ugyan halállal, de könnyen végződhetett volna, mert revolver is szerepelt benne. Alább következőkben ismertetjük a két esetet. A békési gyilkosság, Pikó József, békési legény a mult év december 23-án, mikor az egész keresztyén világ karácsony szent ün­nepére készült: eltávozott szülei laká­; sáról még délelőtt 10 órakor, hogy egy i kis diskurzusra, pár pohár borra össze­, jöjjön barátaival. A találkozás a Weisz Zsigmond korcsmájában törtónt. Ott volt a társaságban régi rivalisa R á s a Mihály és annak barátja Marti István is. Pikó ós Rása rivalisak voltak, mert egy lányt szerettek. Addig a napig azonban nem törtónt közöttük semmi összetűzés, csak évődtek, tréfálóztak egymással. Közben pedig gyűjtötték magukban a gyűlöletet, a haragot. A legények karácsony szombatja

Next

/
Oldalképek
Tartalom