Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-09-23 / 76. szám

10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY — Milyennek látja Exellenciád e pillanatban a helyzetet ? Wekerle arcán szótterpedt a hagyo­mányos széles mosoly és minden gon­dolkozás nélkül igy válaszolt: — Hát kérem, ebben a pillanatban a helyzetet mulatságosnak találom. De tiz perccel ezelőtt még határozottan bo­rús volt. — Hogy érti ezt Exellenciád ? — Az ön lapjából voltam szerencsés olvasni Tisztelt kollegánk leforrázva távo­zott és a helyzetet most már még hatá­rozottabban borúsnak találta. * (Az ellenzéki kenyér). Általánosan föltűnt, hogy az aradi szoboravatásnál résztvevő függetlenségi küldöttségben megjelent Molnár Jenő is, a szentesi követ, aki tudvalevően a balpárthoz tar­tozik. Egy kormánypárti képviselőtársa kíváncsian meginterjúvolta: — Ugy nézem, Jenő, megint a kor­mánypárthoz dörgölődzöl. — Soha én, testvér! — válaszolt Molnár jó szentesi magyarsággal — eh­höz a mostanihoz soha. Hanem ahhoz, amelyik majd ezután következik. — Hogy érted ezt, Jenő ? — fag­gatta tovább a kormánypárti honatya. — Hát csak ugy, komám, hogy Justhék most ellenzékbe mennek ós nem adok neki egy esztendőt, már övék a kormány. A balpárt is előbb utóbb odaérne, de azt mégis nehéz kivárni. Aztán meg, tudod, keserű kenyér az ellenzéki kenyér, de azért, tudja a fene, abból is csak jobb a nagyobb karéj. * (Az összeférhetetlen Simkó.) A derék ós mulatságos Simkót köztudomás sze­rint kinevezték tanárnak ós az uj hiva­talával nem fór össze a képviselőség. Egészen természetesnek tartotta tehát mindenki, hogy Simkó, ha előbb nem, de legalább a tanév elején leteszi a mandátumát. De a lemondás máig sem történt meg és a napokban már az összeférhetetlenségi bizottság előtt kell számolnia Simkónak a makacs bigámiá­ért. Egy honatya megkérdezte tőle, miért nem szabadítja ki magát ebből a kinos helyzetből? — Nem lehet, barátom, a feleségem agyonüt, ha lemondok a mandátumról. Amióta hazahoztam a tanári kinevezést, állandóan válópörrel fenyeget. — Hiszen, ugy tudom, hogy a fele­séged járta ki számodra a tanárságot. — Igen, — felelt Simkó jámboran, — de ő.nem ezt a tanárságot járta ki. — Hát melyiket? — Ejnye, még kérdezed is ? Az egyetemi tanárságot. Választási harcok a A gyomai főszolgabírói és az oros­házai szolgabírói állások. Kevés állás betöltésének ügye ve­tett még akkora hullámokat, mint a R o h o s k a Mihály lemondása folytán megüresedett gyomai főszolgabírói ál­lásé. Valóságos harc folyik érette, amely harc felhasználja a küzdelmek különféle fajta eszközeit. Leghathatósabb fegyver természetesen a sajtó, mert ez tud leg­jobban és legkönnyebben hangulatot kelteni valaki mellett és ez irányítja a közvéleményt. A lapok dolgoznak is már erősen. A helyi kis orgánumok az odavaló aspiráns melleit kardoskod­nak, a megyei érdekű újságok pedig tárgyilagosabban mérlegelvén a dolgo­kat, hol egyik, hol másik mellett. Sőt már egy röpirat is készült, még pedig a járás központjában, Gyomán. Mint már irtuk, a gyomai főszol­gabírói átlásért négyen versengenek: Konkoly Tihamér dr. vármegyei másod-aljegyző, Baross Dezső békési, P o p o v i c s Viktor szeghalmi és J a n­t y i k Mihály gyomai szolgabirák. Mind­egyiknek van természetesen pártja, amely elkövet mindent arra nézve, hogy je­löltje zászlóját vezesse diadalra. Előre­láthatólag azonban kettő között dől el a gyomai főszolgabírói állás sorsa. E kettő Konkoly Tihamér dr. és Popovics Viktor. Konkoly dr. ugy a központban, mint a megyében igen kedvelik a me­gyebizottsági tagok, ugy hogy ő nézhet legrózsásabb reményekkel a választás elé. Popovics mellett nem hangzott el más érv annál, hogy ő a legöregebb szolgabíró, aki már több izben kibukott a főszolgabírói állások betöltése alkal­mával. Az ő hivei a méltányosságra hi­vatkoznak akkor, mikor őt akarják látni mindenáron a gyomai főszolgabírói szókben. A közhivatali és meg, a hozzávezető állásoknál azonban nem a méltányossági szempont az első, hanem az arravaló­eág szempontja. Popovics, ugylátszik, nem igen adta még tanújelét arravaló­ságának, mert sokszor kibukott. Az orosházi főszolgabírói állásra is nála szolgálati évekre nézve fiatalabb erőt, B e r t h ó t y István drt választotta meg annak idején a törvényhatósági bi­zottság. Mi mint már egyszer kifejtet­tük, a gyomai járás érdekeit szemelőtt tartva, a leghatározottabban Konkoly Tihamér mellett foglalunk állást. A korteskedésekbe és a választási harcokba most beleszólott egy röpirat is, melyet K n e r Izidor, az irodalom berkeiben elég gyakorta vendégszereplő gyomai nyomdász irt. A röpirat címe : „Nyilt levél méltóságos Dőry Pál főis­pán úrhoz". A füzetnek esimpatikus, szelid zöld szinü a borítéka, de annál epésebb a tartalma. Szól pedig ez a pamflet J a n t y i k Mihály, az egyik aspiráns viselt dolgairól. Jantyik meg­választatását, ugylátszik, nem nagyon szeretné Kner Izidor. A röpiratban fog­laltak, ha csakugyan igazak, akkor Jan­tyik arravalóságához csakugyan sok kétség fór. A 16 oldalas füzet számos esetet sorol fel arra nézve, hogy Jan­tyik Ítélethozatalai logikátlanok, nincsen meg benne a kellő eróly olyankor, mi­kor arra szükség van és minden intéz­kedésében igen nagy a határozatlanság. A röpirat minden esetre ig«n sokat fog ártani Jantyiknak, de azt hisszük, i Kner sem igen menekül meg a sajtó­pörtöl a röpirat heves kifejezései ós sértései miatt. Sokkal kisebb hullámokat ver már az orosházi szolgabírói állás ügye. Erre már a fiatalabb generáció vadászik. Pályázik ugyanis négy közigazgatás: gyakornok, akik közül kettő már a tb. szolgabírói cimet is viseli. A pályázók i dr. V a n g y e 1 Tibor, aki most is Orosházán működik helyettesi minő­ségben, továbbá dr. Kiss László csa­bai, Kőrös Lajos gyulai és J e­szenszky Károly békési közigazga­tási gyakornokok. Hogy a választáskor melyik érkezik be elsőnek, az még a jövő titka. Itt még korai volna minden­féle kombináció. Az tény, hogy a meg­lehetős nagy számban jelenlevő csabai megyebizottsági tagok szavazatukkal a csabai benszülöttet, dr. Kiss Lászlót fogják támogatni. I Mivel a gyomai főszolgabírói székbe a legnagyobb bizonyosság szerint dr. Konkoly Tihamér fog ülni. A máso­dik aljegyzői állásra is jelentkeznek már az aspiránsok. Hir szerint pályázni fog­nak rá S z i r b i k Bálint dr. árvaszéki jegyző, V a n g y e 1 Tibor dr. és K ő­r ö s Lajos. Egyszóval már ezek miatt is moz­galmasnak Ígérkezik a vármegye őszi közgyűlése. Kossuth Lajos születése napja. Szoborleleplezés Aradon. — Ünnepély a csabai szobornál. Szép, lélekemelő, magasztos volt az aradi Kossuth-szobor leleplezési ünnepe. Egyesitett magában mindent, ami szük­séges ahhoz, hogy feledhetetlenné vál­jék. C.-ak az ég volt mostoha Arad iránt, mert szapora őszi eső mosta végig a közönség hátát s tette próbára türelmét. A hazafias érzés azonban kitartott mind­végig s ha nem is ragyogott a napsu­gár s jóllehet az utazó táskák mélyén maradt a diszmagyarok fele, az ünnep mégis programmszerüen folyt le, a han­gulat emelkedett volt, s a kegyelet meg­illetődésót nem zavarta meg semmi. Nagy politikai kijelentések nem dö­rögtek el a szobor talapzatánál, de szük­ség van-e ott politikára, ahol Kossuth Lajos a maga némaságában is minden­nél ékesszólóbban beszól? Bókésmegyóből igen sokan vettek részt az aradi ünnepen s ha az időjá­rás nem oly kedvezőtlen, az idegenek száma Aradon kétszer akkora lett volna, mint amilyen tényleg volt. A tömérdek sok koszorút, melyet a remek szobor talapzatára helyeztek, az eső miatt csak rövid beszéddel tették le a megbízottak. D ő r y Pál főispán Békósvármegye küldöttsége ólén tette le a törvényha­tóság hatalmas koszorúját a következő szavakkal: Békésvármegye közönsége nevében helyezem el e koszorút a hal­hatatlan emlékű Kossuth Lajos szobra elé. A koszorú felirata a következő volt: „Kossuth Lajos halhatatlan emlékének — Békésvármegye közönsége". Igen nagy küldöttség volt jelen a gyomai választókerületből. F á b r y Károly országgyűlési kép­viselő a választókerület netóben tette le koszorúját a következő szavakkal: „Bókésvármegye csak nevében békés. A nemzeti jogok követelésében harcos. Nevéhez méltóan szereti a békét, de a szabadság, alkotmány és a nemzet jo­gaiért való küzdelemben, Kossuth apánk tanítása ós példája szerint nem riad vissza harctól sem; nem, még a legfel­sőbb, leghatalmasabbal szemben sem. Igy érez a gyomai választókerület minden hazafias polgára és annak jeléül küldi és téteti le általam, mint képviselőjével e koszorút annak lábai elé, akitől igy érezni, gondolkozni és ha kell, igy tenni tanult." A koszorú felirata a következő volt: „A haza nagy fiának — a gyomai vá­lasztókerület." M i k 1 e r Sándor kir. tanfelügyelő vezetésével a békésmegyei általános ta­nitó-egyesület is megkoszorúzta a szob­rot. A koszorú szalagjának felírása ez volt: „Kossuth Lajosnak — a békés­megyei általános tanitó-egyesület." Az eső miatt a többi megyebeli kül­döttségek már minden beszéd nélkül helyezték el koszorúikat, igy: „Kossuth Lajosnak, a nemzeti esz­mények megtestesülésének — Gyula vá­ros közönsége." „Kossuth Lajos emlékének - Békés község." „Kossuth Lajos emlékének — Békés­csaba község." „Ki nemzetóért örökre élt — Szarvas község." * Békéscsaba képviselő-testülete, mint tudva van, a Kossuth-szobor felállítása alkalmával elhatározta, hogy Kossuth Lajos születése napján, szeptember 19-én, a szobrot minden évben megkoszorúzza. Ebből a célból a község vasárnap dél­előtt 11 órakor tartotta meg az ünne­pélyt, Kovács Sz. Ádám biró ós Zsilinszky Sándor jegyző vezetése alatt. A szobornál megjelent a község elöljárósága, tisztviselőkara, továbbá a főgimnázium tanári kara és a tanuló ifjúság. A község koszorúját Kovács Sz. Ádám községi biró tette le rövid beszéd kíséretében, utána Sándor Mihály, a Rudolf-főgimnázium VIII. o. tanulója mondott rövid, lelkes beszédet s letette a főgimnázium koszorúját a szobor talapzatára. Az ünnepély, ame­lyen nagyszámú közönség vett részt, a Himnusz éneklésével kezdődött ós a Szózattal fejeződött be. 1 » A kormány lemondott. A Wekerle-kormány, mely a király felkérésére csak őszig vállalkozott az ügyek vezetésére: szerdán délelőtt minisztertanácsot tartott, melyen elha­tározta, hogy most már visszavonha­tatlanul benyújtja lemondását a ki­rálynak. Wekerle csütörtökön Bécsbe uta­zik és akkor fogja bejelenteni a mi­nisztertanács határozatát. Egyben kérni fogja Őfelségét, hogy szeptember 28-ig nevezze ki az uj kormányt. Bár politikai körökben el voltak készülve a kormány lemondására, a minisztertanács határozata mégis szen­zációt keltett, különösen azért, mert a lemondás olyan időben történt, ami­kor a politikai helyzetben teljes a bi­zonytalanság és a kibontakozásnak halvány a reménysugara. Lukács, a mumus. A kormány lemondási híreinél nem kisebb szenzációt keltett az a hir, hogy Lukács László a minisztertanács hatá­rozatának tudomásul vétete után azon­nal felpakkolt és szerdán délután a két órai vonattal Bécsbe utazott. Most az­tán megint kombinálhatnak azok, akik szeretnek kombinálgatni. Lukács még sem nyughatik a bő­rében ! Fabricius meghalt. Fabricius Győző, a szomorú hires­ségü tábornok, aki honvédezredes ko­rában a magyar országgj ülést szétrob­bantotta : szerdán reggel egyik buda­pesti szanatóriumban meghalt. A ma­gasrangu katonatiszteket megillető pom­pával fogják utolsó útjára kisérni Fabriciust. Hazafiatlan tettének szégyene na­gyon bántotta a szigorú katonát. A lapok azóta folyton támadták és gú­nyolták, úgyhogy búskomorság vett erőt rajta. Súlyos természetű idegbait kapott, amelyből nem is tudott ki­gyógyulni és szerdán reggel meghalt. Forgács gróf visszahívása. Belgrádi követünket, Forgács gró­fot, kinek nevét sokszor emlegették a legutóbbi balkáni bonyodalmak alkal­mával : hir szerint vissza fogja hivni a külügyi kormány s a külügyminisz­tériumban állitja valamelyes fontosabb pozícióra. Halálba kergetett katona. A budapesti honvéd huszárezrednél szomorú sorsa lett egy Braun József nevü közhuszárnak. Braun eleinte az irodában dolgozott, mivel nehezen ment nála a lovagolni tanulás. Egy fiatal tiszthelyettes azonban, aki hara­gudott rá : kihelyeztette onnan és foly­ton kínozta. Valahányszor leesett a lóról, ismét felültette. Braun pár nap alatt annyira összetörte magát, hogy meghalt. A katonai bíróság szigorú vizsgálatot indított. IjUDONSÁGOK. — Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomás mára hűvös időt jelez, nyugaton elvétve csa­padékkal. — Ülés a gazdasági egyletben. A Bó­késvármegyei Gazdasági Egylet igaz­gató-választmánya szeptember hó 26-án, vasárnap délelőtt 9 órakor Békéscsaban, saját helyiségében ülést tart B e 1 i c z e y Géza igazgató-elnök elnöklete alatt s annak tárgysorozata a következő : El­nöki jelentós: a) A mezőhegyesi eke­verseny megtekintése végett szervezett kirándulásról; b) a földmives iskolában tett alapitványos hely betöltéséről; c) az 1909. évi tagfelvételekről. 2. A gyomai állatdijazással egyidőben tartandó őszi közgyűlés tárgyainak megállapítása. B. Földmivelósügyi miniszter leirata, mely­ben tudatja, hogy a téli gazdasági elő­adások céljaira 700 koronát engedélyez. 4. OMGE köszönő levele s a kiállítás cáljaira adott összeg miként való fel­használása. 5. Vármegyei alispán meg­keresése a szeghalmi két napos kira­kodó-vásár véleményezése tárgyában. 6. Ugyanannak megkeresése Vésztő köz­ség legeltetési szabályrendelete tárgyá­ban. 7. Ugyanannak megkeresése a Sza­bolcsvármegyei Gazdasági Egylet által á telepítési törvényjavaslat tervezete el­leni felirat tárgyában. 8. Az Abaujvár­megyei Gazdasági Egyesület átirata a Görögországgal kötendő kereskedelmi szerződós elleni felirata tárgyában. 9. Zalavármegyei Gazdasági Egylet átirata a cigányügy rendezésónek sürgetése tárgyában. Í0. Pénzügyigazgatóság által illeték cimén kirótt 201 kor. 50 fillér be­fizetése. 11. Havasi legelő-bérlethez fag­gyüjtós elhatározása. 12. Méhészegylet vagyonának elárverezése iránt való fel­hatalmazás. 13. A lerombolt Csetneki­fóle ház épület-anyagának elárverezése iránt való felhatalmazás, kapcsolatban a lóversenytór fanyagának eladásával. Fo­lyó ügyek és indítványok. — A vármegye költségvetése. Békés­vármegyének mult számunkban ismer­tetett 1910. évi költségvetését ma 23-án fogja tárgyalni az állandó választmány. Azután a törvény értelmében meg fog jelenni a hivatalos lapban és 15 napig közszemlére lesz kitéve, amely idő alatt minden megyebizottsági tag megteheti rá kifogásait és észrevételeit. Ekkor ke­rülhet csak a közgyűlés elé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom