Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám
1909-09-23 / 76. szám
10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY — Milyennek látja Exellenciád e pillanatban a helyzetet ? Wekerle arcán szótterpedt a hagyományos széles mosoly és minden gondolkozás nélkül igy válaszolt: — Hát kérem, ebben a pillanatban a helyzetet mulatságosnak találom. De tiz perccel ezelőtt még határozottan borús volt. — Hogy érti ezt Exellenciád ? — Az ön lapjából voltam szerencsés olvasni Tisztelt kollegánk leforrázva távozott és a helyzetet most már még határozottabban borúsnak találta. * (Az ellenzéki kenyér). Általánosan föltűnt, hogy az aradi szoboravatásnál résztvevő függetlenségi küldöttségben megjelent Molnár Jenő is, a szentesi követ, aki tudvalevően a balpárthoz tartozik. Egy kormánypárti képviselőtársa kíváncsian meginterjúvolta: — Ugy nézem, Jenő, megint a kormánypárthoz dörgölődzöl. — Soha én, testvér! — válaszolt Molnár jó szentesi magyarsággal — ehhöz a mostanihoz soha. Hanem ahhoz, amelyik majd ezután következik. — Hogy érted ezt, Jenő ? — faggatta tovább a kormánypárti honatya. — Hát csak ugy, komám, hogy Justhék most ellenzékbe mennek ós nem adok neki egy esztendőt, már övék a kormány. A balpárt is előbb utóbb odaérne, de azt mégis nehéz kivárni. Aztán meg, tudod, keserű kenyér az ellenzéki kenyér, de azért, tudja a fene, abból is csak jobb a nagyobb karéj. * (Az összeférhetetlen Simkó.) A derék ós mulatságos Simkót köztudomás szerint kinevezték tanárnak ós az uj hivatalával nem fór össze a képviselőség. Egészen természetesnek tartotta tehát mindenki, hogy Simkó, ha előbb nem, de legalább a tanév elején leteszi a mandátumát. De a lemondás máig sem történt meg és a napokban már az összeférhetetlenségi bizottság előtt kell számolnia Simkónak a makacs bigámiáért. Egy honatya megkérdezte tőle, miért nem szabadítja ki magát ebből a kinos helyzetből? — Nem lehet, barátom, a feleségem agyonüt, ha lemondok a mandátumról. Amióta hazahoztam a tanári kinevezést, állandóan válópörrel fenyeget. — Hiszen, ugy tudom, hogy a feleséged járta ki számodra a tanárságot. — Igen, — felelt Simkó jámboran, — de ő.nem ezt a tanárságot járta ki. — Hát melyiket? — Ejnye, még kérdezed is ? Az egyetemi tanárságot. Választási harcok a A gyomai főszolgabírói és az orosházai szolgabírói állások. Kevés állás betöltésének ügye vetett még akkora hullámokat, mint a R o h o s k a Mihály lemondása folytán megüresedett gyomai főszolgabírói állásé. Valóságos harc folyik érette, amely harc felhasználja a küzdelmek különféle fajta eszközeit. Leghathatósabb fegyver természetesen a sajtó, mert ez tud legjobban és legkönnyebben hangulatot kelteni valaki mellett és ez irányítja a közvéleményt. A lapok dolgoznak is már erősen. A helyi kis orgánumok az odavaló aspiráns melleit kardoskodnak, a megyei érdekű újságok pedig tárgyilagosabban mérlegelvén a dolgokat, hol egyik, hol másik mellett. Sőt már egy röpirat is készült, még pedig a járás központjában, Gyomán. Mint már irtuk, a gyomai főszolgabírói átlásért négyen versengenek: Konkoly Tihamér dr. vármegyei másod-aljegyző, Baross Dezső békési, P o p o v i c s Viktor szeghalmi és J a nt y i k Mihály gyomai szolgabirák. Mindegyiknek van természetesen pártja, amely elkövet mindent arra nézve, hogy jelöltje zászlóját vezesse diadalra. Előreláthatólag azonban kettő között dől el a gyomai főszolgabírói állás sorsa. E kettő Konkoly Tihamér dr. és Popovics Viktor. Konkoly dr. ugy a központban, mint a megyében igen kedvelik a megyebizottsági tagok, ugy hogy ő nézhet legrózsásabb reményekkel a választás elé. Popovics mellett nem hangzott el más érv annál, hogy ő a legöregebb szolgabíró, aki már több izben kibukott a főszolgabírói állások betöltése alkalmával. Az ő hivei a méltányosságra hivatkoznak akkor, mikor őt akarják látni mindenáron a gyomai főszolgabírói szókben. A közhivatali és meg, a hozzávezető állásoknál azonban nem a méltányossági szempont az első, hanem az arravalóeág szempontja. Popovics, ugylátszik, nem igen adta még tanújelét arravalóságának, mert sokszor kibukott. Az orosházi főszolgabírói állásra is nála szolgálati évekre nézve fiatalabb erőt, B e r t h ó t y István drt választotta meg annak idején a törvényhatósági bizottság. Mi mint már egyszer kifejtettük, a gyomai járás érdekeit szemelőtt tartva, a leghatározottabban Konkoly Tihamér mellett foglalunk állást. A korteskedésekbe és a választási harcokba most beleszólott egy röpirat is, melyet K n e r Izidor, az irodalom berkeiben elég gyakorta vendégszereplő gyomai nyomdász irt. A röpirat címe : „Nyilt levél méltóságos Dőry Pál főispán úrhoz". A füzetnek esimpatikus, szelid zöld szinü a borítéka, de annál epésebb a tartalma. Szól pedig ez a pamflet J a n t y i k Mihály, az egyik aspiráns viselt dolgairól. Jantyik megválasztatását, ugylátszik, nem nagyon szeretné Kner Izidor. A röpiratban foglaltak, ha csakugyan igazak, akkor Jantyik arravalóságához csakugyan sok kétség fór. A 16 oldalas füzet számos esetet sorol fel arra nézve, hogy Jantyik Ítélethozatalai logikátlanok, nincsen meg benne a kellő eróly olyankor, mikor arra szükség van és minden intézkedésében igen nagy a határozatlanság. A röpirat minden esetre ig«n sokat fog ártani Jantyiknak, de azt hisszük, i Kner sem igen menekül meg a sajtópörtöl a röpirat heves kifejezései ós sértései miatt. Sokkal kisebb hullámokat ver már az orosházi szolgabírói állás ügye. Erre már a fiatalabb generáció vadászik. Pályázik ugyanis négy közigazgatás: gyakornok, akik közül kettő már a tb. szolgabírói cimet is viseli. A pályázók i dr. V a n g y e 1 Tibor, aki most is Orosházán működik helyettesi minőségben, továbbá dr. Kiss László csabai, Kőrös Lajos gyulai és J eszenszky Károly békési közigazgatási gyakornokok. Hogy a választáskor melyik érkezik be elsőnek, az még a jövő titka. Itt még korai volna mindenféle kombináció. Az tény, hogy a meglehetős nagy számban jelenlevő csabai megyebizottsági tagok szavazatukkal a csabai benszülöttet, dr. Kiss Lászlót fogják támogatni. I Mivel a gyomai főszolgabírói székbe a legnagyobb bizonyosság szerint dr. Konkoly Tihamér fog ülni. A második aljegyzői állásra is jelentkeznek már az aspiránsok. Hir szerint pályázni fognak rá S z i r b i k Bálint dr. árvaszéki jegyző, V a n g y e 1 Tibor dr. és K őr ö s Lajos. Egyszóval már ezek miatt is mozgalmasnak Ígérkezik a vármegye őszi közgyűlése. Kossuth Lajos születése napja. Szoborleleplezés Aradon. — Ünnepély a csabai szobornál. Szép, lélekemelő, magasztos volt az aradi Kossuth-szobor leleplezési ünnepe. Egyesitett magában mindent, ami szükséges ahhoz, hogy feledhetetlenné váljék. C.-ak az ég volt mostoha Arad iránt, mert szapora őszi eső mosta végig a közönség hátát s tette próbára türelmét. A hazafias érzés azonban kitartott mindvégig s ha nem is ragyogott a napsugár s jóllehet az utazó táskák mélyén maradt a diszmagyarok fele, az ünnep mégis programmszerüen folyt le, a hangulat emelkedett volt, s a kegyelet megilletődésót nem zavarta meg semmi. Nagy politikai kijelentések nem dörögtek el a szobor talapzatánál, de szükség van-e ott politikára, ahol Kossuth Lajos a maga némaságában is mindennél ékesszólóbban beszól? Bókésmegyóből igen sokan vettek részt az aradi ünnepen s ha az időjárás nem oly kedvezőtlen, az idegenek száma Aradon kétszer akkora lett volna, mint amilyen tényleg volt. A tömérdek sok koszorút, melyet a remek szobor talapzatára helyeztek, az eső miatt csak rövid beszéddel tették le a megbízottak. D ő r y Pál főispán Békósvármegye küldöttsége ólén tette le a törvényhatóság hatalmas koszorúját a következő szavakkal: Békésvármegye közönsége nevében helyezem el e koszorút a halhatatlan emlékű Kossuth Lajos szobra elé. A koszorú felirata a következő volt: „Kossuth Lajos halhatatlan emlékének — Békésvármegye közönsége". Igen nagy küldöttség volt jelen a gyomai választókerületből. F á b r y Károly országgyűlési képviselő a választókerület netóben tette le koszorúját a következő szavakkal: „Bókésvármegye csak nevében békés. A nemzeti jogok követelésében harcos. Nevéhez méltóan szereti a békét, de a szabadság, alkotmány és a nemzet jogaiért való küzdelemben, Kossuth apánk tanítása ós példája szerint nem riad vissza harctól sem; nem, még a legfelsőbb, leghatalmasabbal szemben sem. Igy érez a gyomai választókerület minden hazafias polgára és annak jeléül küldi és téteti le általam, mint képviselőjével e koszorút annak lábai elé, akitől igy érezni, gondolkozni és ha kell, igy tenni tanult." A koszorú felirata a következő volt: „A haza nagy fiának — a gyomai választókerület." M i k 1 e r Sándor kir. tanfelügyelő vezetésével a békésmegyei általános tanitó-egyesület is megkoszorúzta a szobrot. A koszorú szalagjának felírása ez volt: „Kossuth Lajosnak — a békésmegyei általános tanitó-egyesület." Az eső miatt a többi megyebeli küldöttségek már minden beszéd nélkül helyezték el koszorúikat, igy: „Kossuth Lajosnak, a nemzeti eszmények megtestesülésének — Gyula város közönsége." „Kossuth Lajos emlékének - Békés község." „Kossuth Lajos emlékének — Békéscsaba község." „Ki nemzetóért örökre élt — Szarvas község." * Békéscsaba képviselő-testülete, mint tudva van, a Kossuth-szobor felállítása alkalmával elhatározta, hogy Kossuth Lajos születése napján, szeptember 19-én, a szobrot minden évben megkoszorúzza. Ebből a célból a község vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta meg az ünnepélyt, Kovács Sz. Ádám biró ós Zsilinszky Sándor jegyző vezetése alatt. A szobornál megjelent a község elöljárósága, tisztviselőkara, továbbá a főgimnázium tanári kara és a tanuló ifjúság. A község koszorúját Kovács Sz. Ádám községi biró tette le rövid beszéd kíséretében, utána Sándor Mihály, a Rudolf-főgimnázium VIII. o. tanulója mondott rövid, lelkes beszédet s letette a főgimnázium koszorúját a szobor talapzatára. Az ünnepély, amelyen nagyszámú közönség vett részt, a Himnusz éneklésével kezdődött ós a Szózattal fejeződött be. 1 » A kormány lemondott. A Wekerle-kormány, mely a király felkérésére csak őszig vállalkozott az ügyek vezetésére: szerdán délelőtt minisztertanácsot tartott, melyen elhatározta, hogy most már visszavonhatatlanul benyújtja lemondását a királynak. Wekerle csütörtökön Bécsbe utazik és akkor fogja bejelenteni a minisztertanács határozatát. Egyben kérni fogja Őfelségét, hogy szeptember 28-ig nevezze ki az uj kormányt. Bár politikai körökben el voltak készülve a kormány lemondására, a minisztertanács határozata mégis szenzációt keltett, különösen azért, mert a lemondás olyan időben történt, amikor a politikai helyzetben teljes a bizonytalanság és a kibontakozásnak halvány a reménysugara. Lukács, a mumus. A kormány lemondási híreinél nem kisebb szenzációt keltett az a hir, hogy Lukács László a minisztertanács határozatának tudomásul vétete után azonnal felpakkolt és szerdán délután a két órai vonattal Bécsbe utazott. Most aztán megint kombinálhatnak azok, akik szeretnek kombinálgatni. Lukács még sem nyughatik a bőrében ! Fabricius meghalt. Fabricius Győző, a szomorú hirességü tábornok, aki honvédezredes korában a magyar országgj ülést szétrobbantotta : szerdán reggel egyik budapesti szanatóriumban meghalt. A magasrangu katonatiszteket megillető pompával fogják utolsó útjára kisérni Fabriciust. Hazafiatlan tettének szégyene nagyon bántotta a szigorú katonát. A lapok azóta folyton támadták és gúnyolták, úgyhogy búskomorság vett erőt rajta. Súlyos természetű idegbait kapott, amelyből nem is tudott kigyógyulni és szerdán reggel meghalt. Forgács gróf visszahívása. Belgrádi követünket, Forgács grófot, kinek nevét sokszor emlegették a legutóbbi balkáni bonyodalmak alkalmával : hir szerint vissza fogja hivni a külügyi kormány s a külügyminisztériumban állitja valamelyes fontosabb pozícióra. Halálba kergetett katona. A budapesti honvéd huszárezrednél szomorú sorsa lett egy Braun József nevü közhuszárnak. Braun eleinte az irodában dolgozott, mivel nehezen ment nála a lovagolni tanulás. Egy fiatal tiszthelyettes azonban, aki haragudott rá : kihelyeztette onnan és folyton kínozta. Valahányszor leesett a lóról, ismét felültette. Braun pár nap alatt annyira összetörte magát, hogy meghalt. A katonai bíróság szigorú vizsgálatot indított. IjUDONSÁGOK. — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára hűvös időt jelez, nyugaton elvétve csapadékkal. — Ülés a gazdasági egyletben. A Bókésvármegyei Gazdasági Egylet igazgató-választmánya szeptember hó 26-án, vasárnap délelőtt 9 órakor Békéscsaban, saját helyiségében ülést tart B e 1 i c z e y Géza igazgató-elnök elnöklete alatt s annak tárgysorozata a következő : Elnöki jelentós: a) A mezőhegyesi ekeverseny megtekintése végett szervezett kirándulásról; b) a földmives iskolában tett alapitványos hely betöltéséről; c) az 1909. évi tagfelvételekről. 2. A gyomai állatdijazással egyidőben tartandó őszi közgyűlés tárgyainak megállapítása. B. Földmivelósügyi miniszter leirata, melyben tudatja, hogy a téli gazdasági előadások céljaira 700 koronát engedélyez. 4. OMGE köszönő levele s a kiállítás cáljaira adott összeg miként való felhasználása. 5. Vármegyei alispán megkeresése a szeghalmi két napos kirakodó-vásár véleményezése tárgyában. 6. Ugyanannak megkeresése Vésztő község legeltetési szabályrendelete tárgyában. 7. Ugyanannak megkeresése a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egylet által á telepítési törvényjavaslat tervezete elleni felirat tárgyában. 8. Az Abaujvármegyei Gazdasági Egyesület átirata a Görögországgal kötendő kereskedelmi szerződós elleni felirata tárgyában. 9. Zalavármegyei Gazdasági Egylet átirata a cigányügy rendezésónek sürgetése tárgyában. Í0. Pénzügyigazgatóság által illeték cimén kirótt 201 kor. 50 fillér befizetése. 11. Havasi legelő-bérlethez faggyüjtós elhatározása. 12. Méhészegylet vagyonának elárverezése iránt való felhatalmazás. 13. A lerombolt Csetnekifóle ház épület-anyagának elárverezése iránt való felhatalmazás, kapcsolatban a lóversenytór fanyagának eladásával. Folyó ügyek és indítványok. — A vármegye költségvetése. Békésvármegyének mult számunkban ismertetett 1910. évi költségvetését ma 23-án fogja tárgyalni az állandó választmány. Azután a törvény értelmében meg fog jelenni a hivatalos lapban és 15 napig közszemlére lesz kitéve, amely idő alatt minden megyebizottsági tag megteheti rá kifogásait és észrevételeit. Ekkor kerülhet csak a közgyűlés elé.