Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-09-23 / 76. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1909 szept. 23. — A belügyminiszter a gyulai kórházért. Nagyfontosságú leirat érkezett most az alispáni b

;vatalhoz. A belügyminiszter ugyanis értesítette a vármegyét, hogy a kórház végleges kibővítése céljából megengedi egy 705.000 koronás kölcsön felvételét. E kölcsönből a vármegyére semmi teher sem háramlik, mert a kölcsön törlesztése a betegápolási alapból könnyen eszközölhető. A megyét tulajdonképpen csak a jótállás terheli. Ez összegből fog felépülni a sebészeti és fertőző pavillon, amelynek megtörténte utén a gyulai kórház egyike lesz a vidék legmoderrebbül berendezett és legnagyobb kórházainak. A tüdővészesek pavillonjára már régebben utalványozott a miniszter 50 CD0 korona államsegélyt. Ma, csütörtökön ülést tart a kórházi bizottság, hogy a fontos leirat kapcsán szükségei intézkedésekről tanácskozzék. — Eljegyzés. D u r k ó Ferenc, dobozi malomtulajdonos leányát, Esztikét, eljegyezte Borbély István, békési községi tanitó. — A csabai vasúti felüljáró. Csabának valósággal botrány köve lett már az orosházi ut végén a vasúti pályatesten keresztül épített felüljáró. Állandó volt az elégedetlenség amiatt, hogy a MÁV. igazgatósága nem ejtette-meg a teherpróbát ós nem adta át a felüljárót a forgalomnak. A közigazgatási bizottság felterjesztésére a kereskedelmi miniszter elrendelte végre a teherpróba megtartását. A próba tegnap, szerdán meg is történt s igy remélhető, hogy most már a hidat rövidesen átadják readeltetésének. — A pénzintézetek országos szövetség9 ülése. A Magyarországi Pénzintézetek Országos Szövetsége Békésmegyei Körzete október hó 3-án, vasárnap délelőtt 10 órakor Békéscsabán, a „Casinó" nagytermében közgyűlést tart V a r s á g h Béla elnöklete alatt. A közgyűlésen a pénzintézeti adóreform lényegesebb újításáról dr. Hantos Elemér, az országos szövetség titkára tart előadást, ugyancsak ő a váltó utólagos telepítéséről is értekezik. A pénzintézetek országos nyugdijegyesületót ismerteti Kelen Béla. A pénzintézetek szerepéről, az iparpártolásban, D u s b a b a Vilmos tart előadást. Végül indítványok tárgyaltatnak, majd a körzet uj elnököt választ, mert Varságh Béla korára való tekintetből azt továbbra viselni nem hajlandó. A közgyűlés után társas ebéd lesz a Casinó helyiségében. — Adomány a csabai ref. templom javára. Ismét szép adománynyal gyarapodott a békéscsabai református templom alapja. A „Fiumé"-ban székelt, de már feloszlott kedélyes asztaltársaság volt elnöksége és tagjai ugyanis az asztaltársaság vagyonát, 100 koronát, a templomalapnak adományozták. Az összeget mult pénteken adta át O f f r a Gergely egyházi pénztárosnak Wagner József, az asztaltársaság volt elnöke. — Halálozás. Az Alföld községeiben a legpusztitób kór: a tüdővész, a gűmükor. A halálozások arányszámát e betegség emeli folyton. Csabán ismét e pusztító betegség tett öt kis gyermeket árvává. Zsiros Pál, csabai birtokos fiatal felesége, szül. M e n g y á n Mária hunyt el kedden élte 33-évében. Férjén és árváin kivül nagy rokonság gyászolja. — A szarvasi ,,Tulipánszövetség" kérelme. A szarvasi Tulipánszövetség, mely maga elé célul a magyar iparpártolását tűzte ki, kérvénynyel fordu;t a törvényhatósághoz 300 korona segély kiutalása iránt. A kérelem fölött az őszi közgyűlés fog határozni. Teljesítése nem valószínű, mert a vármegye hasonló célokra nem rendelkezik fedezettel. — A tótkomlósi esküdtek fizetés. Tótkomlós község képviselőtestülete egyik tavaszi közgyűlésén elhatározta, hogy az esküdtek fizetését az eddigi 240 koronáról 360 koronára emeli. Ezzel egyidejűleg kimondta azt is, hogy az esküdtek ezután nem tarthatnak igényt a kiküldetéskor szokásos napidijakra. Ez a határozat nem mondható semmiképen méltányosnak. A törvényhatóság nem is hagyta jóvá, hanem megsemmisítette. Tótkomlós bölcs képviselőtestülete ekkor kapta magát és leszállította az esküdtek fizetését 240 koronára. Most érkezett be ez a furcsa határozat a vármegyéhez, mely előreláthatólag nem fogja jóváhagyni. A tótkomlósihoz hasonló inkonzekvenciákat egy erkölcsi testületnek nem szabad elkövetnie. — Községi kenyérsütőde Békésen. A budapesti kenyérgyár példája nagyon sok magyar város és község humánusan gondolkozó vezetőségét ragadja hasonló intézmény létesítésére. Legutább Békés község képviselőtestülete határozta el S é 11 e i Péter és társai indítványára, hogy az idei rossz termésre való tekintettel, községi kenyérsütődét állit fel, melyben a szegény emberek olcsó pénzért tiszta, egészséges kenyérhez juthatnak. A képviselőtestület egy permanens bizottságot küldött ki és megbízta a jótékony intézmény létesítésére vonatkozó javaslat elkészítésével. — Életunt leány. Egy csinos 18 éves árva leány akarta magától hétfőn eldobni az életet. Gy urkó Máriának hívják. Szegény Mariska még kicsi korában elveszítette az édesanyját. Apja, Gyurkó János pedig, aki kőmives munkás, úgyszólván soha sincsen itthon Csabán. Az ország különböző vidékein dolgozik mindig. Lányával semmit sem törődik, mintha nem is az övé volna. Még csak levél utján sem érdeklődik iránta. Most sem tudja senki, merre jár, mit csinál. Mariska a nagyanyjánál húzódott meg. Ugylátszik, fájt neki az ő nagy elhagyatottsága, árvasága, talán egy kis szerelem is volt a dologban, mert hétfőn délután, mig nagyanyja távol volt: marólúgot ivott. Eszméletlen állapotban vitték be a kórházba, ahol dr. Remenár Elek azonnal kezelés alá vette. Kihallgatni azonban még nem lehetett, mert csak szerdán délután tért magához és nagyon el van gyengülve. Valószínűleg megmenthető lesz az életnek a szép árva Mariska . . . — Uj segédjegyzö Csorváson Csorvás község képviselőtestülete egy uj segédjegyzői állást rendszeresített. Érre az állásra első izben L a g u e r Sándor szklenói lakost választották meg. 0 azonban megválasztatása után néhány nap múlva lemondott. A képviselőtestület szombati közgyűlésén M a r n ov 1 c s Ferenc baranyamegyei segédjegyzőt választotta meg az állásra. — Uj telekkönyvvezetö. Az igazságügyminiszter a gyulai kir. telekkönyvhez, a nyugalomba vonult Bujdos Alajos helyére kinevezte K ö r ö z s y Árpád kúriai irodatisztet, telekkönyvvezetővé. — Gyermekgyilkos anya. Kiss Margit szeghalmi cselédleány móg csak 16 éves, de azért régóta hódol már Ámor istenkének. De megjárta vele. Utóiérte a meggondolatlan lányok végzete: e hónap elején egy kis gyermeknek adott életet. Természetesen nagyon szégyelte a dolgot s hogy megszabaduljon a szégyentől, gyermekét, nyakára zsineget kötve, az udvaron levő kútba dobta. A dolog azonban kitudódott, mert tiz nap múlva a viz felvetette a gyermek oszlásnak indult holttestét. Kiss Margit ilyenformán a bíróság elé kerül. — Ami jól ízlik, az a szervezetnek rendesen hasznosabb, mint a visszatetsző dolgok, különösen gyógyszerek. A „Scott- féle Emuisió" jóizü, könnyen emészthető összeálitása a csukamáj-olajnak, melyet gyemekek is előszeretettel, vesznek. Kapható a gyógyszertárakban. — Szívesség a csalással. Kót ismeretlen fiatal ember ugyancsak agyafúrt módon szedte rá Nagyváradon Vitéz János csabai gazdát. A villanyoson megtudták Vitéztől, hogy egy Balogh nevü kereskedőhöz jött Csabáról ós hogy Ismeretlen a városban. Erre az egyik fiatal ember elmondta Vitéznek, hogy ők a Balogh alkalmazottjai és éppen Vitéz elébe jöttek ki az állomáshoz. Vitézt elvezették a Szőllős-utca 72. szám alá, ahol azt mondták neki, hogy az ő lakásuk ebben a házban van, tegye itt le a pakját, menjen át a szomszédos lakásba, hol Baloghók laknak s őt már várják. A hiszékeny falusi tényleg át is ment, ám a jelzett lakásban semmiféle Baloghot nem talált. Már sejtette, hogy a két fiatal ember becsapta, vissza szaladt a csomagjaiért, melynek azonban természetesen épp ugy, mint a fiatal embereknek hült helyét lelte. A kót csalót Vitéz feljelentette a rendőrségen, mely erélyes kézzel nyomozza az ily sikeresen manipuláló szélhámosokat. — Magyar feltalálók olvassák el a magyar szabadalmi hivatal elnökének levelét, melyet a Magyar Tudományos Akadémiához intézett a magyar feltalálók érdekében. Kívánatra e levél szószerinti szövegét díjtalanul megküldi Molnár Ödön mérnöki irodája, Budapest, VII.' Erzsébet-körút 30. Telefon-szám 119.00. — Nincs virágexport. A földmivelósügyi miniszter egy nemzetközi egyezmény értelmében évről-évre összeírja azokat az ólővirágkereskedőket, akik külföldre is szoktak szállítani. Ez összeírásra felszólittotta Bókósvármegyót is. Megyénkben azonban egyetlen ilyen kereskedő sem akadt. Ez mindenesetre különös dolog, mert a virágkertószetet a megye területén ujabban igen sokan kultiválják, ügy egyes községeknek, mint magánososknak vannak szóp virágtelepeik s csak az üzleti szellem hiányára vall, hogy exportcikké nem tudják emelni a virágot. — A gözgépkezelök és kazánfűtők vizsgáló bizotsága szeptember hó 26-án, Aradon, képesítő vizsgálatot tart. A vizsgázni akarók kellően felszerelt kérvényeiket a. rn. kir. iparfelügyelősóghez : Arad, Tököli-tór 6. B. I. emelet nyújtsák be. Dalolnak a huszárok. — Levél a szerkesztőhöz. — Kedves szerkesztő ur, remélem ön Is tudja, hogy a csabai publikumnak mostanában minden reggel milyen érdekes látványosságban van része. A csabai méntelep nyalka huszárjai szoktak minden reggel sótalovaglást rendezni a város utcáin D ő r y kapitány ur vezetése alatt, Ez szép dolog is, egészséges is, használ embernek is, lónak is. Nem is bánnánk, akármennyit sótalovagolnak a kapitány urék, csak hát van mégis egy-két bökkenő, amelyet nyilvánosságra kell hoznunk. Az egyik bökkenő az, hogy ez a sétalovaglás akkor is megtörtrnik végesvégig a búzapiacon, meg a főtéreu, a mikor hetipiac van. Hetipiacok alkalmával pedig, mint tetszik tudni, nagy a tolongás. Falusi szekerek üzik-hajtják egymást, vásáros férfiak és asszonyok nyüzsögnek ugy, hogy minduntalan kaphat a jámbor utazó egy-ket oldalbalökóst. A nyalka huszárokat azonban ez nem zsenirozza egy csöppet sem. Végigvonaloznak isteni nyugalommal a vásárosok sorfala között és nevetnek azokon, akik boszankodnak a közlekedési akadály miatt. Dőry kapitány ur egész bátran megtehetné, hogy azon a kót napon másfelé vezetné sétálni a huszárjait. Hál'istennek Csaba elég nagy, vannak szép szóles utcái és másfele is szeretnek az asszony-leánynópek gyönyörködni a huszárokban, nemcsak a Főtéren. Da van ám másik bökkenő is. Ez még tán az elsőnél is nagyobb. Az nevezetesen, hogy nemcsak vonatoznak a huszárok, hanem dalolnak is. Mi szeretjük a szép magyar nótákat és nem is haragszunk érte, ha a katonák nótázgatással enyhitgetik a gyöngyélet keserűségeit. De bárhogy szeretjük is a nótákat, egy csöppet sem érezzük kellemesen magunkat, mikor reggel 6—7 óra között reggeli álmunkat űzi el. Akik ezen a tájókon laknak, nem igen szoktak koránkelők lenni, mivel a koránkelésnek nincsen nálunk semmi értelme. Megelégszenek azzal is, ha reggel 8 óra körül bújnak ki az ágyból. És mostanában Dőry kapitány jóvoltából ha akarjuk, ha nem, koránkelőknek kell lennünk. Tudomásunk szerint a hadvezetőség pár évvel ezelőtt megtiltotta a katonáknak, ho«y a városok utcáin énekeljenek. Szabad tereken, a városokon kivül dalolhatnak, amennyit csak akarnak, sőt még jól is teszik a fárasztó gyakorlatok után, mert egy kis frissesóget önt a zene a kimerült tagokba. De az utcákon nem lehet dalolniok, mert zavarják a dolgozó békés polgárokat. Próbálnák csak hajnalban vógigdalolni Budapest utcáit! Egy kicsit meggyülne a vezetők baja a rendőrséggel. Ennélfogva kérjük Dőry kapitány urat, hogy vegye figyelembe a polgárság óhaját ós ne énekeltesse nyalka huszárjait korán reggel a főutcákon, : hol az intelligencia lakik. Ennyi kíméletet elvárhatunk a hadseregtől. Szerkesztő urat meg arra kérjük, adjon helyet levelünknek, mely, ugy hisszük, elég közérdekű dolgokat tartalmaz. Vagyunk tisztelői: Több főtéri lakos. A legnagyobb ellenségről. Amióta az orvostudomány rájött arra, hogy a betegségek nagy részét az emberi szervezetben élősködő bacillusok okozzák, a búvárkodás nagyrészben oda irányult^ hogy ezeket az élősdieket akként irtsák ki a szervezetből, hogy ez magának az emberi szervezetnek meg ne ártson. Több ilyen kórt okozó bacillust már le is győzött az orvosi tudomány, csak egyet nem tudott eddig legyűrni, éppen azt, amely legnagyobb veszedelmét képezte az embeI riségnek: a tüdővésznek s egyéb tuberkuletikus megbetegedéseknek bacillusát, a Koch-fóle bacillust; pedig jó nagy könyvtárt tenne ki az a szakirodalom, amely tanulmánya tárgyává tette a Koch-fóle bacillust. Most, hogy egy magyar orvos, W e 11 e n s t e i n József dr. feltalálta a Koch-féle bacillusokat megölő szert, a kutatás ennek nyomdokain indult meg. Dr. A u g u s t i n i Béla tanár, hírneves bakteorologusunk vizsgálja mostanában a dr. Wettenstein SzanatóriumRészvénytársaság budapesti Rákóci-ut 18. szám alatt leyő rendelő-intézetében ós margitligeti szanatóriumában kezelt betegek bacillusait ós tapasztalatairól a következőkben számol be: A vizsgálatok során azt észleltem, hogy a Comainnal való kezelés következtében a bacillusok a betegek sputumában sajátságos elváltozáson mennok keresztül. Ugyanis az először tömör pálcikák olyanokká alakulnak át, mintha apró gömböcskókből lennónek összetóve, emellett számban megcsökkennek, amint az a mellékelt táblán látható. Ezek a gömböcskók az ultramikroszkop látmezejón erős fényben láthatók, mig a bacillusnak a gömböcskók között levő része sötét. Ilyen alakú bacillusokat már régebben megfigyeltek ós némelyek azon véleményben voltak, hogy a bacillusoknak a gömböcskók között levő része spóra, tehát egy védekezésre való berendezke lés. Mások ellemben, igy Koch és néhány tanítványa azt a nézetet vallották, hogy a tacíllusoknak azon része, a mely nem feslődik és a mely az ultramikroszkopban sötét, az a vacuola. A vizsgálatok alapján feltétlenül az utóbbi nézet helyességét kell elfogadnunk. Valamint az őszes gombáknál, ugy a bactériumo^nál is a spórák sűrű, plazmatikus anyagból állanak, mely anyag az ultramikroszkopban fénylik, különösen, ha megfestettük. A vacuola, vagy viztér a bacterium nem élő része ós a vacuola szapororodása a bacíllus pusztulásával magyarázható. Ezen nézetemnek helyességét azon betegek állapotának megfigyelése is igazolja, akiket Wettenstein József' dr. Kezelt. Ezek szervezetük ellentálló képessége szerint a Comain oltásokra gyorsabban, vagy lassabban javulnak, lázuk csökken, majd elmúlik, a köhögás megszűnik, az étvágy fokozódik, ós erős hízásnak indulnak. Emellett a bacillusokban a vacuolák nagy mértékben szaporodnak, ugyanakkor a bacillusok számban fogynak, majd pedig egószen eltűnnek. A beteg közérzetének javulásából ós ezzel kapcsolatban a bacillus számbeli csökkenéséből feltétlenül a kárt okozó bacillus pusztulására kejl következtetnünk. Augustini tanár dr. észleleteit a dr. WettensteimSzanatórium Részvénytársaság rendelőintézetében ós szanatóriumában megforduló sok száz betegen most is folytatott vizsgálatai folyamán szerezte. Augustini dr. tapasztalatairól móg csak ezek után fog részletesen beszámolni. A mezőberényi betörők. Nagy bűnügyet tárgyalt hétfőn délelőtt a gyulai törvényszék büntetőtanácsa. Öt elvetemült fráter ült a vádlottak padján, akik 1908-ban megkárosítottak nagyon sok mezőberényi polgárt. Több, mint 30 betöréses-lopás bizonyult rájuk. Részvénytársasági alapon volt szervezve ez a banda, épp ugy, mint a világvárosokban, hol a bűnök legkülönbözőbb nemei gombamódra tenyésznek. A mezőberényiek ám nemsokáig űzhették garázdálkodásaikat. Hamarosan rajtuk ütött a csendőrség s most már a gyulai törvényszék börtönében elmélkednek arról, hogy mégis csak legjobb az egyenes ut. Csodálatos, hogy még az alföldi magyar parasztok között is akadnak betörök. Ez a bűn pedig a nyilt magyar természettel egy cseppet sem quadrál. A magyar még a bűnök között is jobban szereti azokat, amelyeket minden ravaszság, vagy raffinéria nélkül lehet elkövetni. Á tolvajhajlandóságu lop, amikor alkalma van reá, a verekedőskedvü verekszik, amikor megharagítják. Betörő azonban csak nagyon elvétve akad közöttük. A betörés, már természeténél fogva is, a komplikáltabb bűntettekhez tartozik. Sok számitás, ravaszság, szerszám kell hozzá, ami egyáltalában nem áll az egyszerű gondolkozású alföldi magyarok rendelkezésére. Hogy Mező-