Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-07-04 / 53. szám

Békéscsaba, i909. XXXVI-ik évfolyam. 53-ik szám. Vasárnap, julius 4. BEEESHECfY EOZLONT POLITIKAI LAP "eiefon-szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön ElíOFIZBTÉSI DP : Egész évre 12 kor. Félévre ö kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet éunegyedenbelöl is. tgyes szára ára 12 fillér. Főszerkesztő: Dr. LÁNG FRIGYES. Felelős szerkesztő: GULYÁS JÓZSEF. Laptulajdonos: SZIHELSZEY JÓZSEF. Kiadóhivatal : Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel |helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér Hol vagytok, magyarok? Irta: Fábry Károly orsz. képv. Békéscsaba, julius 3, Mikor 1867-ben Deák Ferenc megilkotta kiegyezési fércművét, azzal bízatták a magyar nemzetet, hogy ez :sak egy alap lesz, melyen az alkotnány tovább .fog fejlesztetni. De már aj^ák-párt lecsúszott ez ilapról, később a Tisza-párt még jobban s uj nemzeti jogok kivívása, bővebb megalapozása, vagy továbbfejesztése utóbb már nem is lebegett íemzeti eszményi célként e pártok és /ezetői előtt s az utánuk jövő, volt izabadelviipárt pedig boldogan megíyugodott abban, ha tovább „vurstlizíatott" és nem kellett összeütközésbe önnie a koronával. Mintegy átment iz a bóditó gondolat ezen nyugalmas jártok kényelmes öntudatába, hogy: ,amit az uralkodó nem akar, az ellen nitsem lehet tenni, tehát hiábavaló ninden küzdelem." Ez volt a mindenkori 67-es pároknak nyomorúságos, lemondó politi(ája. Sajnosan igaz, hogy nehéz Magyarország függetlenségének, vagy ikárcsak közgazdasági megerősödésélek előmozdítására akár egy csekély;éget is kierőszakolni; de nem egyszer vannak helyzetek, mikor az oszrák részről is a megalkuvás szüksége íll elő és kénytelenek akkor engedni. Mert tévednek azok, akik azt tárták, hogy mindig csak az uralkodóban /an az akadály. Legtöbbször az oszrák ellenérdekekbe ütközik ez. És nekünk nem az uralkodó akarata, de az osztrák érdekek előtt kell meghátrálni. Most volt olyan helyzet, hogy állami függetlenségünk kidomboritására ^olt alkalom. Nem erőszakkal idéztük tel, törvény által megállapított kalendárium szerinti időpont hozta meg. Jogunk ne^--kö§éges, nem is vonatik kétségbe "es Ha az egész nemzet, ha minden pártok összeállottak volna és egyhangúlag, egyöntetüleg követelnénk, hát feltétlenül teljesül is. És mi történik? A 67-iki közösügyes kiegyezési alapon állók a nemzeti jogok kiterjesztése, a nemzeti közgazdasági erőtényezők megszerzésére irányuló jogos követeléshez nemcsak nem csatlakoztak, hanem szembe helyezkednek vele. Ezzel erősitik az osztrák érdekeket és jogosnak tüntetik fel az uralkodói ellenzést. Mi az indoka ennek? Miféle lelki átváltozás idézi ezt elő ? A lemondás a gyáva meghunyászkodás megszokása annyira átjárta volna agyvelejüket, hogy még csatlakozni sem mernének egy nemzeti jog megszerzéseért folyó küzdelemhez ! ? Vagy nem mindnyájunk közös óhaja és érdeke e, hogy imádott hazánk függetlensége, politikai és gazdasági önállósága, gazdasági boldogulása és előrehaladása mentül több intézményekkel biztosittassék és megerősíttessék ? Hát ebben a törekvésben lehet különbség, vagy ellentét 67-es és 48-as közt ? Talán féltek a válságtól? És éppen ezáltal idézték elő tényleg a válságot, melybe éppen a 67-esek tartózkodó, sőt ellenséges magatartása miatt jutottunk bele nyakig. Vagy féltek a pénzügyi válságtól? És ugy tesznek, mintha nem tudnák, hogy még eddig sohasem volt ilyen alkalmatos pénzügyi jó helyzet, mint éppen most és ne tudnák, hogy ha most elszalasztjuk a törvény által is megnyitott alkalmatos időt, az áldozatkészségünk által meg is fizetett kötés érvényesítését, ugy nemcsak most, hanem nagyon hosszú időre eljátszottak a magyar nemzeti önálló bankot, ezzel a pénzügyi önállóságot és feladjuk azt a drágán szerzett jogunkat is, hogy 1917-ben felállíthassuk és megteremthessük az önálló vámterületet. Mert a bankfeladásnak ez lesz a következménye. Csak nem ugy értelmezik tisztelt 67-es polgártársaink a 67-iki közösügyes kiegyezést, hogy ez örök időre szól, hisz azt mondták, ugy hirdették, ugy tanították, hogy az csak egy alap, amelyen alkotmányos továbbhaladásunk fog fokozódni, fejlesztetni ? Most volt alkalom, hogy e tanítás egy tételét beváltsák. Volt ebben a harcban olyan momentum, olyan alkalmatos perc, idő, ha a 67-es párt akkor azt megérti és megragadja s csatlakozik a már folyó és igy elkerülhetlen küzdelemhez, ugy nemcsak elhárítva lett volna a mostani párt-és alkotmányválság, hanem a győzelem is biztos lett volna. Hát ebben a válságos, döntő percben hol maradtatok közösügyes magyarok ? Hisz még a szociálisták is megmozdultak, akikről pedig azt hirdetitek, hogy nemzetköziek, hogy nem ismernek hazát-, ezek megértették az intő szót, mert ők mégis csak magyarok és ott állanak a nemzeti önállóságért, a nemzet boldogulására törekvő ezen szent küzdelemben. A szeghalmi szociáldemokratapárt juhi us 27-én ünnepi, magasztos közgyűlést tartott és egyhangú lelkesedéssel csatlakozott a függetlenségi 48-as párt küzdelméhez, mert ha szociálisták is, de elsősorban szívvel-lélekkel magyarok és szivük minden melegségévei és lelkük minden jóérzésével s értelmes agyuk minden gondolatával csüngnek e hazának, e magyar népnek boldogulásán, erősbödésén. Hát ti hol vagytok, többi magyarok ? Fejérváry és Jekelfalussy. A bécsi ünnepség pikantériája. (Külön fővárosi tudósítónktól.) Nagy fónynyel ünnepelték meg a Burgban Fejérváry Géza solferinoi haditettének ötvenedik évfordulóját. Az udvari ebédről, amelyen az összes tábornokok megjelentek, bőven megemlékeztek a lapok, de egy-két szenzációs pikantéria az asztal alá került. Az egyik az, hogy mikor a király fölemelte billikomját és felköszöntötte Fejérváryt, a darabont-kapitány hódolattal felállott. A hadúr ekkor megérintette Fejérváry vállát és formálisan leültette. Ilyesmi se történt meg, mióta a legöregebb generálisok az eszüket tudják. De a másik kulisszatitok sokkal nevezetesebb és rávall a sajátos katonai gondolkodásra, amely még a politikában sem ismer tréfát. Mikor a képviselőház tárgyalta az igazságügyi bizottság ismert javaslatát, amelylyel megbélyegezték ós a nemzet itólő lelkiismeretének kiszolgáltatták Fejérváry és a többi darabont-miniszterek működését, a szavazás alkalmával Jekelfalussy is fölállt és megszavazta a kormány nyal megbeszélt elitólő javaslatot. Akkoriban ezt nem vette senki indexre, egészen természetesnek találták, hogy az óriási többségi párt soraiban minisztertársaival együtt szavazott Jekelfalussy. A dolog mégis tudomására jutott Bécsnek és bár politikai kázust nem csináltak belőle, Fejérváry jubileuma alkalmával kinosan eszébe juttatták a honvédelmi miniszternek. Amikor ugyanis köztudomásu lett, hogy a király Fejérváry tiszteletére udvari ebédet ad és arra az összes tábornokokat meghívja, több előkelő tábornok audienciára jelentkezett és óvást emelt az ellen, hogy a Fejérváryt megbélyegző JekelBékésmegyei Közlöny tárcája. Lélek-gyilkolás. Özvegyasszony ablakában Mécsvilág, Össze súg-búg kint az utcán A világ: Özvegyasszony szeretkezik — Reá fér, Én is bomlok az aranyos Hajáér. . . Uram bocsa

1, ha anyjukom Megtudná, A lepedőt, azt a vizest — Hej de reám boritná! Özvegyasszony szobájában Mécsvilág, Elhervadhat, ura sírján Kis virág . . . Hallga ! csitt csak, csókok zaja Odabenn, Uram bocsa

1! mitől lett oly Melegem. Magas egek, ha anyjukom Megtudná, A lepedőt, azt a vizest Hej de reám boritná! Özvegyasszony szobájában Zokogás, Szerelmetes gerlebúgás, Semmi más. Tudja az a parázs-asszony Mit csinál, Minden ember, legény szivén Muzsikál. Teremt ucscse! a lepedőt Kibírnám, Csak már egyszer, egyetlenszer A karomba zárhatnám! Alszik a mécs, hajnalodik Odaki, No ez szörnyű, még se jött ki .. Valaki! Özvegvasszony karolja az Ágyjáját, Elnyomia az álom könyes PiHáját. Két árvája a nyakába Ölelve, S beszélhették másnap megint Ki az új szerelője! .. . mányine-Prifll Olfla. Nagy Kossuth s a Novák-család.*) Irta: Palatínus József. A szentmiklósi Novák-családot, melynek nem egy tagja előkelő szerepet játszott Békésvármegye közéletében, leányágon rokoni kötelékek fűzik az udvardi Kossuth-családhoz. E rokonság ugyan nem állott fenn hazánk nagy fiával, Kossuth Lajossal, de a nagy száműzött egyik közeli atyafia, udvardi és kossuthi Kossuth Pál Nóvák Máriát, szentmiklósi Nóvák Kamill nyugalmazott kúriai biró unokanővérét vezette oltárhoz. Ezen atyafiságos köteléken kivül sokkal érdekesebb és históriai szempontból is nevezetes viszony fűzi nagy Kossuth nevét a Novák-családhoz. Kossuth Lajos ugyanis a Novák-család egyik lelkes *) Részlet szerzőnek „Békésvármegyei nemesi családok története" cimü munkájából. és nagyműveltségű leánysarjának ösztönzésére lépett arra a pályára, amelyen oly dicsőséges utat futott meg. Ha talán nincs Nóvák Sarolta, úgy Kossuth Lajos talán sohasem lép a hírlapírói és politikai pályára, hanem megmarad fiskálisnak a báró Vécsey s más uradalmakban. Vagy ki tudja ? A sors könyvében ugy vala megírva, amint bekövetkezett. De Nóvák Saroltának minden esetre fő-főszerepe volt abban, hogy az ifjú Kossuth a bodrogszerdahelyi szürke kúriából kilépett a küzdés porondjára ós históriát csinált. Ezen, Kossuth Lajos életét egészen uj részletekkel megvilágító adatokat kegyelettel őrzi a szentmiklósi Novák-csa^ Iád levéltára. De közvetlenül Nóvák Sarolta elbeszéléséből riagyon sok és érdekes részletet hallott szentmiklósi Nóvák Kamill is, aki mint diák, a szünidőket többnyire Boldrogszerdahelyen töltötte nagynénjénél, báró Vécsey Pálné, szül. Nóvák Saroltánál, aki a harmincas évek diétája hírneves követének, Nóvák Antalnak nővére volt. A Kossuth Lajos újságírói ós politikai pályáját rendkívül jellemző adatokat a Novák-család levéltára a következőkben őrzi: „Nóvák Sarolta gyakran hangoztatta családjában, majd a szomszédságukban lakó Sennyeiek, Andrássyak és több kiváló család előtt, hogy milyen nagy kár az országra nézve, hogy Kossuth óriási talentumával Bodrogszerdahelyen tehetségéhez£[nem méltó viszonyok között kénytelen küzködni. Magát Kossuthot is több ízben ösztökélte politikai pályára, de Kossuth mindig azzal védekezett, hogy biztos egzisztenciájáról nem mondhat le, s nem teheti ki családját ama kockázatnak, mely az új viszonyok között okvetlen felkeresné. Állítólag igy válaszolt az őt ösztönző előkelő úrnőnek: — Leszek, amire a Gondviselés hivatott, s ha igy kivánja, halálomig bodrogszerdahelyi fiskális. Nóvák Sarolta azonban nem hagyta annyiban a dolgot és vállalkozott arra, hogy Kossuth talentumát a maga méltó útjára terelje. Közölte ugyanis szándékát férjével s rávette, hogy Kossuth számára a távollevő követek helyettesítésére egy Kossuth által képviselt mandátumot szerezzen, továbbá, hogy dietai tartózkodása alatt olyan anyagi segítségben részesittessék, mely tisztességes megélhetését Pozsonyban lehetővé tegye. Vécsey Pál báró örömmel teljesítette neje óhaját, ugy, hogy Kossuth nemsokára elhagyhatta Bodrogszerdáhel.yet. Vécsey báró csupán azt kötötte ki, hogy pozsonyi tartózkodása alatt az országgyűlési dolgokról őt pontosan ós részletesen értesítse. Kossuth olyan derekasan megfelelt megbízatásának, hogy a pozsonyi levelek Bodrogszerdahelyen mindannyiszor a legnagyobb esemény gyanánt hatot-