Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-08-05 / 62. szám

5 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1909 aug. 8. len; végül Martos József dr. gyulai ügyvéd panasza a pónzügyigazgatóság ellen. Az ülés különösen e két utóbbi tárgynál fogva igeu érdekesnek Ígér­kezik. — A „Fiume" építési szerződése. Már javában folyik a „Fiume" átalakítása. A tágas, szép udvari étterem falai már teljesen készen állanak. Körülbelül másfél hónapja végzi már az átalakítás mun­kálatait Molnár János építőmester. És a tekintetes vármegye csak most hagyta jóvá azt a szerződóst, amelyet a község kötött az átalakításra vonatko­zólag az épitési vállalkozóval. Az ilyen­fajta jóváhagyásoknak meg van az az érdekességük, hogy olyanok, mint a szentelt víz: se nem ártanak, se nem használnak. Mindenesetre azonban előbb is el lehetett volna küldeni a jóváhagyó határozatot, mert tudtunkkal az átalakí­tást még a tavaszi megyegyülés hagyta jóvá De hát nem baj. Fő, hogy meg van a jóváhagyó határozat, ha mindjárt későn is érkezett. — Közvetlen kocsik Nagyvárad ós Bu­dapest között. Bókésmegye közigazgatási bizottsága legutóbbi ülésének határozata folytán azt kérte a kereskedelmi minisz­tertől, hogy Nagyváradtól Budapestig Csabán át 'közvetlen kocsikat létesítsen, mert annak, aki például Gyuláról akar nagy csomagokkal Budapestre utazni, nagyon kellemetlen az átpakkolódzás Csabán. A kereskedelmi miniszter most értesítette a vármegyét, hogy a kérelem­nek helyt ad és a ^közvetlen kocsikat mielőbb létesíteni fogja. — Eljegyzések. Lepage Lajos ko-> lozsvári könyvkereskedő leányát: M a 1­v i n t, eljegyezte Diák Bandi sepsi­szentgyörgyi vas- és porcellánkereskedő. P o p o v i c s Elek békési gör. kel. lelkész leányát, L i v i á t eljegyezte J u r m a Pál temesszentandrási gör. kel. lelkész. — Hivatalvizsgálat. T h u r y Mihály pénzügyi tanácsos, számvevőségi főnök a mult hót végén vizsgálta meg a szarvasi főszolgabírói hivatal kihágási ügykezelését és Székely Lajos já­rási számvevő működését. A számvevő­ségi főnök a tapasztaltak fölött meg­elégedésének adott kifejezést. — Kiállítási jutalomdijak kiosztása. A békéscsabai ipartestület most vasárnap délelőtt 11 órakor, a városháza nagy­termében ünnepélyesen fogja kiosztani a jutalomdijakat a junius 20-án rende­zett tanoncmunka-kiállitáson kitüntetett iparostanulóknak, amely ünnepségre ez uton is tisztelettel meghívja az elnökség a tanoncokat mestereikkel együtt, vala­mint a szives érdeklődőket is. — Agyonlőtte a húgát. Az elmúlt hét szombatján nagy öröm volt Tóth Sándor öcsödi gazda házánál, hazaérke­zett a fia, aki kertészsegéd. Az utazó­ládából a fiatal Tóth a ruháját rakos­gatta ki s ebben segédkezett 14 éves huga is. A kirakás közben az egyik ka- I bátja zsebéből kiesett a revolver. A le- 1 ányka kíváncsi volt az öldöklő jószágra s felvette, majd babrálta azt. Hirtelen csak elsült a revolver és a szobában volt kisebb, alig két éves leánytestvére nagy sikollyal összeseit. Véletlenségből agyonlőtte húgát. A golyó a kis leány­nak a szeme között hatolt a fejbe, nem okozva azonnali halálát, hanem csak vasárnap este szenvedett ki. A szeren­csétlenségről az elöljáróság jelentést tett a hatóságnak, mely elrendelte a felboncolást. Mészáros Gusztáv járás­biró kihallgatta a szerencsétlen tettest s jelen volt a boncolásnál, melyet D é r y Henrik járásorvos eszközölt. — Ettély a csabai raformátus templom javára. E hónap 14-ón sikerültnek Ígér­kező estólyt rendez a „Csendes asztal­társaság" a „Három nyolcas"-vendéglő helyiségeiben. A rendezőség, élén B a- : 1 o g h Sándorral, már erősen dolgozik j a műsor összeállításán. Már eddig a kö- : vetkezőket sikerült szereplésre meg- j nyerni: Megyeri Imre h, árvaszéki i einök felolvas, Gulyás József lapunk szerkesztője énekel, P e s z k á r Jenő hegedül, Németh István humoros ; szabadelőadást tart. Csendes Rózsika | szaval, Balogh Pisti monológot mond. A hangversenyen részt vesz a csabai dalárda is. A rendezőség ezúton is figyelmezteti a közönséget, hogy költ­ségkímélés szempontjából meghívókat nem bocsát ki. Esetleges adományok a nemes célra Csendes József pénz­tároshoz küldendők. — Játék a revolverrel. Vasárnap este Babinyecz János és Nóvák János csaba-erzsébethelyi legények a Hege­dűs Bernát korcsmájában mulattak. Egy ideig nagy diskurzust folytattak a ven­déglőssel a különböző fegyverek hatá­sáról. Közben a vendéglőst kötelessége elszólította az asztaltól, de kis buldogg­revolvere az asztalon maradt. Babinyecz fölvette a fegyvert ós kíváncsian néze­gette. Társa figyelmeztette több ízben, hogy ne tartsa feléje a revolver csövét, de Babinyecz megnyugtatta, hogy ő ért nagyon a fegyverekhez s az ő kezében egészen jó helyen van minden fegyver. Amint piszkálgatta és csattogtatta, a re­volver nagy dörejjel elsült, golyója a Nóvák jobb lábafejébe fúródott s azt a szó szoros értelmében keresztül lyu­kasztotta. Nóvák sebét a közkórházban mosták ki ós kötözték be. — Szabadságon. Kiss László vár­megyei tiszteletbeli főjegyző augusztus 3-án' kezdte meg négy hétre terjedő sza­badságidejét. Ugyancsak azon a napon ment szabadságra dr. L o v i c h Ödön Gyula város polgármestere is, akit tá­volléte alatt B u c s k ó Coriolán fő­jegyző helyettesit. Itt kell megemlíte­nünk, hogy Konkoly Tihamér dr. vármegyei Il-od aljegyző szintén távol van hivatalától, amennyiben fegyver­gyakorlatra kellett bevonulnia. — Elborult az elméje. Nagy részvétet keltett Csabán mindenfelé az a hir, hogy Koricsánszky László ág. ev. tanitó elméje elborult. Koricsánszky tanitó tizenhárom év óta működik Csabán, a mely idő alatt kitűnő tanerőnek bizo­nyult. Utóbbi időben azonban az üldö­zési mánia kezdett rajta elhatalmasodni. Iskolájában, melyet addig mintaszerűen vezetett, nem merte a gyermekek fölött a szükséges fegyelmet fentartani, mert attól félt, hogy a szülők összeesküsznek ellene. Aztán később az vált rögeszmé­jévé, hogy őt meg akarják mérgezni. Ujabban állandóan töltött revolverrel járt. Viselkedése már annyira közve­szélyessé kezdett válni, hogy a gyulai elmegyógyintézetbe kellett elhelyezni, ahol talán még tudnak segíteni valami­képpen a szerencsétlen családapán. — A Villand-cirkusz Csabán. A magyarrá lett Villan d-testvérek a maguk nemé­ben páratlan művészek, cirkusztársula­tukkal most Kolozsvárott, majd Nagy­váradon játszanak s onnan e hó 13-án három előadásra, a katonai laktanya melletti téren, társulatukkal Csabára jönnek. A Villand-testvérek most nagy­szabású társulattal jönnek, 22 waggon­ból álló különvonattal, mert 60 idomí­tott lóval, medvékkel rendelkeznek és elsőrangú artistákból áll társulatuk. — Szerencsétlenség egy cséplőgépnél. Súlyos természetű baleset történt Ked­den U h r i n Pál csabai gazda soprony­pusztai tanyáján, L i p t á k Mihály 26 éves gépész a cséplőgép tetején az egyik munkást etetni tanította. Hogy a gépetetést minél jobban megtaníthassa a munkásnak, beleállott a dobba és úgy magyarázott. Magyarázás közben egyszer elvesztette az egyensúlyt ós ballábával belelépett a gépbe, amely iszonyú erő­vel elkapta a lábát és egész térdig összeroncsolta. A szerencsétlen embert ájultan szállították be a csabai köz­kórházba, ahol R e m e n á r Blek fő­orvos kedden délután megoperálta. Tér­den felül amputálni kellett a szegény gépész lábá't, kit a jóakarat egész életére nyomorékká tett. — Helyettes tés. Az uj közegészség­ügyi törvény alapján, hogy az állam át­vette a községi orvosokat, illetve a bel­ügyminiszter utalványozta a fizetésüket, az orvosok helyettesítését a megyei fő­orvos előterjesztésére az alispán eszkö­zöl. Igy Kótegyházán dr. V i r á g Endre községi orvos négy heti szabadságra megy e hó 15-én s az alispán az orvos helyettesítésével dr. R e i s z Miksa bé­késcsabai községi főorvost bízta meg. Egy kissé furcsa helyzetbe jut ezzel a helyettesítéssel az orvos-rendőri és hi­vatalos orvosi ügy Csabán. Az egyik községi orvos szabadságon van, a má­siknak fél napokat Kótegyházán kell lennie. — Tüz Ladányban. Körösladányban kedden kora délután a rekkenő hőség­től kigyulladt Lőrinc János odavaló gazda házának egyik melléképülete és hamarosan elhamvadt. A kár több mint 300 korona. Az épület biztosítva nem volt. — A városok segítése. Annak a fontos kérdésnek az eldöntése, hogy a közeli napokban osztják-e szét rendeleti uton a városoknak szánt két millió koronát, vagy pedig bevárják a békés parlamenti üléseket és törvényhozási uton fogják a felosztás kulcsát meghatározni, mint a Városok Lapja írja, e napokban dől el Tiszadobon, ahol gróf Andrássy Gyula belügyminiszter nyaral. Dr. Hartl Sándor min. tanácsos, a belügyminisz­térium városi ügyosztályának vezetője, már napok óta Tiszadobon van s a 2 millió korona szótosztásáról, valamint az ezzel összefüggésben levő ügyekről (vá­rosi tisztviselők fizetósrendezése, r. t. városi tisztviselők nyugdíjügye) referál a belügyminiszternek. A tanácskozás eredményét természetesen feszült ér­deklődéssel várják a városok és a vá­rosi tisztviselők. — Garázda cigánylegény. Szörnyű nagy sopánkodással ós bánatos arccal állított be kedden délelőtt a gyulai rendőrkapitányságra egy 70 éves cigány­asszony. Onnan való volt, valahonnan, a cigánysorról. Siránkozva, rikácsoló hangon szólott oda Bessenyei kapi­tánynak : — Egy panaszom volna, kapitány úr! — Ki ellen ? — Hát Lakatos Sándor ellen. — Ki az, mi az ? — Nem tetszik ismerni ? Dehogy nem! Az öreg Lakatos fia. — No, ezzel aztán többet tudok. Hát aztán mit csinált az a fiu. — Jajj, az az akasztófára való be­verte az éjszaka az ablakomat. — Mórt cselekedte azt ? — Tudja az ördög. Csak egyszerre nagy csörömpölésre ébredek fel. Hát az ón ablakom volt. — Tálán meg akarta magát csókolni az a kölyök ? — Hogy gondolhat ilyet kapitány úr! Öreg asszony vagyok már én — válaszolt szemérmesen a néni. — Hát aztán hány ablakot vert be ? j — Mindet beverte az az átkozott, még a fáját is eltörte. — Nem olyan nagy baj az. — De baj ám, szegény embernek. — Jó. Hát aztán megbüntessük-e azt a fiút ? — Meg hát. Hisz azért jöttem. Csak ne tessék valami keményen megbün­tetni, mert hát mégis szeretem azt a kölyköt. Rokonom távolról ... — Önképzököri díszülés és vigalom. A Békósszentandrási Ifjúsági Önképzőkör augusztus 14-én, az Olvasóegylet összes termeiben, saját könyvtára javára tánc­cal egybekötött diszülóst rendez. Ko­váts István elnöki megnyitója után a műsor a következő: Pókaynó. írta Illyés B., szavalja T o 1 n a y Emmike. a tanu. Irta Várady A., szavalja B a g i László. A tanács. Monológ, előadja Hajas Ilonka. A magyar ifjakhoz. Irta Petőfi Sándor, szavalja Tol nay Ferenc. Gedővár asszonya, melodráma, előadja Kiss Elluska, zongorán kiséri T e b a y Frida. Kezdete 8 órakor. Belóptidij sze­mélyenként 1 korona 30 fill., családjegy 3 korona. Hazafi Verái János utóda Csabán. A „magyar hon költője." Szerdán délelőtt egy zömök, tagba­szakadt, jó magyar arcú ember vonta Csaba főterén magára a figyelmet. Isten­[ telen nagy papír paksamétát cipelt a hóna alatt. Be-bekukkantott a vendég­! lökbe és recsegős hangon kínálgatta a söröző vendégeknek a portékáját: j — Vegyenek nótákat az urak Beth- : • len Gábor fejedelem szobráról! Ára ! • nincs. Ki mennyit ád, annyit ád! Ki sokat ád, az vivát! Ilyen fajta rimelvónyekkel kínál­gatta B e n d e Albert bátyánk „A ma­gyar hon költő"-je az ékes versezeteit. Mert hát ő volt az a feltűnő alak. ő, a fűzfapoéták királyának hazafi Verái Já­nosnak utóda a magyar utcai költészet bojtorjánokkal teli ligetében. Ilyen nagy férfiú szerencséltet­vén Csabát ós általában Békés megyét: munkatársunk lelkiismeretben kötelessé­gének tartotta szemügyre venni őkegyel­mét, sőt vásárolni is értékes portéká­jából. Bent) bátyánk alakján is meglát- 1 szik, hogy csak epigon. Nem jár olyan körülteremtettézett magyar ruhában, csizmában és árvalányhajas kalpagban, mint nagynevű elődje, huncut diákok mulattatója: Verái János, ó már mo­dern ruhában jár, szürke lüszter kabát­ban, Petőfi gallórosan, nyakkendősen. Pedig, istenuccse, jól festene székely­góbé termetén a magyar ruha. Még a verseit sem Bagó Márton uram budai nyomdájában nyomatta, hanem Debre­cenben. Munkatársunk kórdezősködóseire el­beszélte a „magyar hon költője," hogy ő a hegyes-völgyes Szókelyországban lakik. Egy évben öt hónapig van úton. Bsjárja akkor az egósz országot, kínál­gatva mindenfelé „irodalmi" portékáját. — Ismernek engem mindenfelé az urak — mondogatta. Aztán vásárolnak is szívesen az ón székely dalaimból, mert hát szeretnek. Csak arra a Kossuth Ferenc úrra haragszom. — Miért ? — Hát azórt, mert nem adott fél vasúti jegyet. Egyszer megígérte Maros­vásárhelyen : költő öcsém, látogass meg Pesten, kapsz mindent, amit kivánsz. De hát nem tudok soh'se bejutni hozzá, mindig dögrováson van. Még a leve­leimre se válaszol. — Az már nem járja, csakugyan! Azután elbeszélte szapora bőbeszó­dűsóggel, hogy már rövidlátó és ezért tart maga n^ellett egy iró-diákot is, aki­nek tollba mondja halhatatlan alkotá­sait. Annak a neve K i s f a 1 u s i Károly, cime pedig „segéd iró". Ott fityeg annak a neve is a versek alatt. Hogy olvasóinknak fogalma legyen Bende bácsi költői lángeszéről, bemu­tatunk verseiből egy pár gyöngyszemet. Ba netalán valaki rosszul lesz tőlük, előre is kikérjük a bocsánatát. A „Kikelet" cimü vers imigyen zeng: „Zöld réten szelid kis bárány S virágon szorgalmi méhe Csillog estv' s éjnek hajnalán, Mint intenek nemes tettre." Aki megtudja fejteni, mi akar lenni ez a csodabogár, az előtt bátran lehet kalapot emelni. A „Szerelmi ábránd" se kutya: Szép szemed, mint a hajnalon •Csillog, ragyog mennypadlaton. És még a szép, kedves orcád, Tán képez mennypadlatot." Ajánljuk ezt a strófát szerelmes fiatal urak figyelmébe. Ha elküldik képeslapon az ideáljuknak, vagy emlékkönyvébe irják, mindjárt kész a hóditás, mert biztosan elpirul őnagysága a menny­padlata". A szerelmet imigyen jellemzi: „Furcsa érzet a szerelem, Eszit aggottá teszi . . ." stb. A „Bordal" ekként zokog: „Ha szerelem, boldogság, elvek Csábosán mosolyognak reád, Dőreség, ürömmel telt öröm, Mint az, mi szép és csalfa asszony ád." Rettenetesen remek dolgok. Ezek alapján ajánljuk Bende bácsit, a truba­durt, az „irodalompártoló" közönség figyelmébe. Békósvármegyóben Csabán kivül még Gyulát, Orosházát, Békést és Szarvast fogja szerencséltetni. Tarkaságok. Miért gázol a villamos ? A napokban volt Szegeden egy igen kedves és kiváló ujságiró-kollégánknak : Róna Lajosnak a házassága. A menyasz­üzonyi tisztséget a szegedi villamos-vasut vezérigazgatójának bájos leánya töltötte be. A lakomán sok uj«ágiró jelent meg Budapestről, Aradról, Temesvárról, termé­szetesen Szegedről is. A helyi sajtót Új­laki Antal képviselte, aki kacagtatóan jó, izü pohárköszöntőt mondott, Miután sajá­magát se kímélte az általán „férfiu"-nak nevezett Szerkesztő-kollégánk e szavakkal, fordult^ az örömapához, mint villamos-vas­úti igazgatóhoz : — Mit gondol, kedves direktor ur, miért gázol el annyi embert a szegedi vil­lamos ? Hát ón megmondom. Azért, mert a szegedi polgárok annyira belemerülnek a lapom olvasásába, hogy észre se veszik, mikor a sínekre lépnek. Pourquoi ? A hirtelen fölcseperedett terézváros­bankár leánya franciául tanul. Az apa kí­váncsi rá, mennyire halad a leány a nyelv­ismeretekben. Próbára teszi és megkérdezi : — Mondd csak .leányom, mit tesz az magyarul: pourquoi ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom