Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-07-25 / 59. szám

Békéscsaba 1909 julius 11. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 — „Megtámadott hivatalnok." Ez alatt a cim alatt egyoldalú információk alapján mult számunkban megírtuk, hogy Lengyel. György szolgabirósági hivatalnokot Farkas Gyula tanítójelölt és testvére orozva megtámadták s megverték. Az „audiatur et altéra pars" elvénél fogva most kötelességünknek tartjuk a mult számunkban írottakat akként helyreigazítani, hogy Lengyel Györgyöt valami lovagias ügyből kifolyólag egyedül Farkas Gyula támadta és ütötte meg korbácscsal. Egyébként a lovagias ügy, mely becsületbirósági döntést is provokált, most már be van fejezve, amennyiben Lengyel György előbb elkövetett sértéseért bocsánatot kért. — A csorvási mezei vasút. Gróf Wenckheim Frigyes, mint már megírtuk, kérte az uradalom mezei vasutjának a csorvási állomás másik oldalára való áthelyezését. A kérelem ügyében hétfőn tartatott meg a közigazgatási bejárás, mely megállapította, hogy az áthelyezésnek mi sem áll útjában. Mert abban az esetben is, ha a vasút a törvényhatósági uton vonul végig, marad még 8 méter széles ut a kocsiközlekedésre. — A Baja—báttaszóki híd. A Baja— báttaszéki vasúti hidépitők a kereskeielmi miniszterhez intézett beadványban kijelentették, hogy a hid átadásáért régebben követelt megváltási, illetőleg íárpótlási összegről lemondanak abban iz esetben, ha a hidat a kitűzött októ)eri határnap előtt már most átadhatják. kereskedelmi minisztérium az ügyet ittette a magyar államvasutak igazgatóágához. — Tüz Orosházán. A nagy meleg igyancsak kiszárasztja a nád- és zsupödeleket, ugy hogy azok igen alkalmas jyulékony anyagot képeznek. Mióta az isős idők elmultak, úgyszólván minden zámunkban meg kellett emlékeznünk gy-egy tűzesetről. Legutóbb Orosháán égett R u f f István rendőr háza. A ár mintegy 700 korona, mely azonban dztositás folytán megtérül. — Veszett eb. A hatóság ebzárlatot endelt el és a kóbor kutyákat a pecér sszefogdossa. Azonban arra nagyon ínyha lehet az ellenőrzés, hogy az igy sszefogdosott kutyákat a tulajdonosok énzért kiválthatják. Szigorú intézkedések kellene történnie ennek lehetet>nnó tételére, mert nagyon gyakran íegtörtént — s most legutóbb csütörtöön is — Csabán, hogy az összefogdo>tt s megkínzott eben, ha addig nem ppangott is benne víziszony, a fertő • üs ós kínzás folyt/.n nemsokára kitör, y szerencsétlenül járt S z 1 a u k o vz k y József, a Gazdasági Egylet hivailszolgája is. A '>ecér elfogta kutyáját másnap pénz t kiváltotta; este az aen már kitö a veszettség. A hivatal:olga látva h .bzó szájú kutyáját, lette, de előbb a kutya Szlaukovszky jzefejét megkarcolta és benyálazta. A Dncolás a kutyán a veszettséget konatálta. A hivatalszolgát a hatóság a idapesti Pasteur-intézetbe szállíttatta — Szerencsétlenség egy á^tézi kút fásánál. Haraszti Sándor Hoyos-féle imuti bérletén kutat furat, melyet ichtenstein János orosházai válIkozó eszközöl. Szerdán délután a kút unkálatainál nagyobb szerencsétlenség rtént. Ugyanis a vascsöveket felhúzó lebocsájtó gép fékezője valószínűleg >m lévén jól beállítva, a hengerkerék szabadult s gyors forgásnak indult a ihéz csővel. Lichtenstein a kengerirék koronaját el akarta kapni, de oly erencBÓtlenÜl járt, hogy jobb karját írom helyen is eltörte. A csabai kőz>rházba szállították. fújni kezdte az orrát, egy megvető ajkbiggyentóssel hátat íorditott neki. Erre már a kofa türelmének is vége j lett és ráförmedt az asszonykára : — Ejnye, mit fintorgatja a nacssága annyira az orrát! Nem kívánhatja hat krajcárért, hogy mind a két oldalára egyegy tiszt úr kerüljön ! . . . Mire visz a tréfa ? Egy apa a fiacskájával utazott a vonaton. Hogy az utazás unalmasságát valamiképpen enyhítse, különböző tréfákat csinált a gyerekkel, amelyeken jól mulattak mind a ketten. Egyszer levette a kis fiu sapkáját és olyan mozdulatot tett, mintha kidobná az ablakon. Valójában pedig elrejtette. — Mit csináltál a sapkámmal ? — kérdezte pityeregve a gyerek. — Kidobtam. — Hát akkor ón mit csinálok ? És erre eltörött a mécses. Sirt a kis fiu. — No, ne félj, kis fiam, mindjárt itt lesz a sapka, meglátod. Csak fütyölök neki egyet. Fütyölt ós a sapka természetesen előkerült a gyerek nagy örömére. A tréfálkozásnak is vége szakadt lassan. Az apa elővett egy újságot és beletemetkezett. A kis fiu meg szórakozott, ahogy tudott. Egyszerre csak eszébe jutott valami. Elővette az apja vadonatúj cilinderét és kidobta az ablakon. — Mit csináltál, te komisz kölyök ? — kiáltott rá az apa iszonyú haraggal, — De hiszen, papa, visszajön az, csak fütyülj neki. Lásd, az enyém is visszajött az elébb . . . Sorozáskor. A legény sehogysem szeretett volna katona lenni. Ezért folytonosan azon törte a csürhejárást, hogy mimódon lehetne a gyöngyélettpl megszabadulni. Végre azt tanácsolta neki valaki, hogy tetesse magát rövidlátónak. Ugy is történt. A szép szál gyerek mindenképpen megütötte a mértéket. De azért mégis megkérdezte tőle az ezredorvos : — Nincs-e valami bajod ? — Igenis van. Rövidlátó vagyok. — No, azt már nem hiszem. — Pedig elhiheti, ezredorvos uram. Mindjárt meg is mutatom. Látja-e ott a falban azt a szeget ? — Látom hát. A gyerek diadalmasan kiáltott fel : — Azért mondom, mert ón nem látom . Természetesen besorozták a „furfan-X gos" legényt. Tarkaságok. Jelenet a mótoroson. A napokban egy elegánsan öltözött Igy igyekezett a csabai állomás felé a itoroson. Egyedüli utas volt, tehát kéelmesen elhelyezkedhetett. A városháza tt aztán abban a kellemes meglepetési részesü't, hogy útitársa akadt. Egy nos fekete bajuszu honvédhadnagy szált fel, aki egyenesen melléje ült és :onatiszti szokás szerint elkezdte fixi;ni, miközben pödörte csinos kis baju,t. Az asszonykának tetszett ez az állaKellemes hevülés járta át egész testét. Vége szakadt ám csakhamar az idillc, mert a „Nádor" előtt egy termetes a tápászkodott fel rengeteg sok retyeruval egyetemben. Bár volt elég hely a :siban, a kofa is melléje telepedett, násik oldalra. Nem tetszett sehogysem ez az állapot asszonykának. Lenéző pillantásokat ett termetes szomszédjára, elhúzódott s, majd pedig mikor nagyot nyögve, SZÍNHÁZ * Versengés a csabai színházért- Még jól emlékeznek lapunk olvasói arra a küzdelemre, mely M a r i h á z y Miklós, a kecskeméti színház és M e z e y Kálmán, a besztercebányai szinikerület igazgatói között támadt a csabai színházért. A küzdelem Mezey Kálmán javára dőlt el, amennyiben az országos szinészeti felügyelőség az ő pártjára állott és Mariházynak nem engedte meg, hogy társulatával Csabára bevonuljon. Azóta Mezey Kálmán bajba került. Társulatát ugyanis oly rosszul szervezte, hogy a kerület egyik városában sincsenek véle megelégedve. Ez a körülmény alkalmat adott P a 1 á s t h y Sándor sátoraljaújhelyi színigazgatónak arra, hogy a csabai színházért pályázzék. Palásthyról, aki a vidék legnagyobb színtársulatainak elsőrangú tagja volt, mindenfele a legjobb hirek vannak elterjedve. A napokban személyesen jelent meg H a a n Bélánál, a csabai szinügyi bizottság elnökénél, aki előtt szóval is kifejezést adott abbeli óhajának, hogy a csabai színházat elnyerje. Felajánlott a szinügyi bizottságnak 10 estén keresztül esténkint 60 koronát, összesen tehát 600 koronát, amely összeg abban az esetben, ha társulata 10 nap alatt sem felelne meg a hozzáfűzött várakozásoknak: mintegy bánatpénzül a szinügyi bizottság kezében marad. Amelyik színigazgató ilyen ajánlatot mer tenni, annak kitűnő társulattal kell birnia. A budapesti lapok híradásai szerint Palásthy tényleg mostanában is több elsőrangú erőt szerződtetett s igy a csabai közönség előreláthatólag nem csalódnék benne. A szinügyi bizottság legközelebb ülést tart e akkor fog határozni Palásthy ajánlata fölött. Forradalom a női divat terén. A rövid szoknya uralma. Ez a század rossaul indul, alig baktatunk az elején és máris egymást érik a forradalmak. Kettőn már szerencsésen átesett a világ: a török és perzsa forradalom lezajlott. Minket nem igen érintett, mert a két recsegő-ropogó birodalom távol esik tőlünk. De most készül egy forradalom, amelyből már nem fogunk oly könnyen szabadulni. A forradalom a női divat terén Lesz. Óriási, korszakalkotó válság készül, amelyet semmiféle formulával nem lehet eligazítani, ha kitör. Még csak elhalasztani sem lehet. A női forradalmak, a divatforradalmak, azok ellenállhatatlanok és rombolnak, zúznak. El lehetünk reá készülve, hogy ha a párisi női szabók kiadják a jelszót, hogy : le a hosszú szoknyával ! — hát akkor le fog hullani a hosszú szoknya És a jelszót nemsokára kiadják. A hosszú szoknya uralmának vége, — jön helyébe a rövid szoknya, amely bokán felül ér csak. És ez a divat szerencséje. Mert, ha p. o. az orvosok követelnék a divat e változását, hogy a nők hosszú ruháikkal ne verjenek fel port, ne vigyék haza lakásukba a sok bacillust, piszkot, szemetet, akkor nem lenne belőle semmi. De az uj divat azt hangoztatja, hogy rövid szoknya kell, mert eddig a cipők (a lábak) nem érvényesültek eléggé ; — tehát biztos, hogy hódítani fog. És lesz módunkban látni mesés formájú cipőket (lábakat) és amit a nők megtakarítanak a ruha szövetén, majd ráköltik a harisnyára. Mert az csak természetes, hogy aki a lábát megmutatja, az már a harisnyából is enged láttatni egy kicsit, valamit, de éppen eleget arra, hogy ok legyen finom harisnya-költeményeket viselni, amelyek pedig drágábbak, mint akármelyik koszorús költőnk ódája. Oh mily boldogok most a suszterek ! Övék a jövő I Mily öröm, büszkeség tölti el a szép lábak tulajdonosait! Mily gyönyörűség vár a nemes formák barátaira ! Nem kell esős időt lesniök, hogy elleshessenek valamit az irigyen rejtegetett bájakból. Nem ! Lesz mit látníok, mig az ellenforradalom ki nem tör, az ellentorradalom, amelyet a se nem azép, se nem kis, se nem formás lábúak indítanak majd. TORVENYKEZES. § Megölte a gyermekét. Régi és a mai laza erkölcsű világban naponta százszor is megismétlődő história a következő : Tar Érzsébet, szentetornyai 19 éves cselédet is utóiérte a cselédek közös sorsa. Ugyanis 1909. május 30 és 31 közötti éjjelen gyermeket szült. Hogy ezt a nagy szégyent eltitkolja, a szerencsétlen lázas állapotbsn levő leány még azon az éjjelen megfojtotta gyermekét és a félreeső helyre dobta. A dolog azonban kitudódott. A törvényszéki orvosi boncolás megállapította, hogy a kis gyermek hét hónapra született ugyan, de már életképes volt. Ezenkívül a fojtogatás nyomai is határozottan felismerhetők voltak rajta. Tar Erzsi gyermekgyilkosság bűntettével vádolva állott szerdán a gyulai törvényszék előtt. Az igazán szép fiatal leány megtörten ismerte be bűnösségét. A bíróság azonban figyelembe vette fiatal korát s azt a beteg, felizgult lelkiállapotot, melyben tettét elkövette s ezért, alkalmazva az enyhítő 91-ik szakaszt, a legkisebb büntetést mérte rá, azaz csak hat hónapi börtönre itélte. Az itélet jogerős. § Zsarolással vádolt főpincér. Oláh Péter gyulai ember 1909 február 6-án betért néhány barátjával a Göndöcskerti pavillonba mulatni. Az ipse szenvedélyes billiárdozó volt. El is játszott a barátaival vagy 30 partit A szerencse azonban nem kedvezett neki, mert mindig veszített. Ilyen esetben természetesen a vesztesnek kell fizetni. A billiárdcek fel is rúgott 7 korona 80 fillérre. Mikor fizetésre került a dolog, Oláh uram, akinél nem volt pénz, hetykén szólott oda Ottlakán György fizetőpincérnek : — Majd megkapja. Most nincs pénzem ! A főpincér nem ismerte Oláht és követelte az összeget, amelyet különben neki keli megfizetnie. Oláh uram csak nem akart fizetni. Ekkor a főpincér megfogta a kabátját és lehúzta, mint ez már szakás. Több se kellett Oláhnak. Feljelentette zsarolásért a főpincért. A törvényszék meg is állapította a zsarolás tényálladékát, azonban figyelembe véve a sok enyhítő körülményt, Ottlakánt az enyhítő 92. szakasz alkalmazásával csak 10 korona pénzbüntetésre itélte, azonban még ezen itélet végrehajtását is felfüggesztette az uj büntetőnovella 1. §<a alapján. Az itélet jogerős. § Orgazdaság kicsiben. Lévai Istvánná 45 éves békési asszony 1909 márciusában ós áprilisában összevissza mintegy 20—30 liter tengerit vásárolt H é v i z y László 18 éves legénytől, aki R ó s c h e r János állatorvosnál szolgált. A legény természetesen lopta a tengerit, melyet Lévainé 1 krajcárral olcsóbban vett meg tőle a rendes árnál. Az asszony négy rendbeli orgazdaság vétségével vádolva állott a törvényszék előtt. Bűnösségét beismerte. A törvényszék tekintettel a megvásárolt tengeri csekély értékére, az enyhitő 92 §. alkalmazásával csak hét napi fogházra itélte Lévainét. § Ember, mint nyul. Rákóczi Mihály 32 éves szentetornyai béres 1909 január 3-án egy kis tiltott vadhúsra éhezett és kiment a határba nyúlra vadászni. Egyszer egyik bokorban mozogni látott valamit. Tyhü ! ez nyul lesz! — gondolta magában nagy diadalérzettel és azonnal célzott ós lőtt. A lövésre azonban iszonyú, kétségbeesett ordítozás felelt. Mikor odament, a földön fetrengve találta U h 1 á r Pál szentetornyai lakost, Szerencsére más baj nem történt, minthogy kilőtte Uhlár jobb szemét. A gyulai törvényszék Rákóczi névrokonát gondatlanságból okozott súlyos testisértés vétsége miatt két hónapi fogházra és 20 korona pénzbüntetésre itélte. Az itélet jogerős. KU2 GAZDASAG. Lucernások telepítése. A? egymást követő takarmányszük évek valóságos csapásként nehezednek hazánkra s vidékeinkre és kétségbeejti gazdaközönsógünket, mert szép fejlődésnek indult állatállományunkat hirtelen leromlásra, elértéktelenedésre vezeti, sőt időszakonkint az állatállomány apadását eredményezi. S ez öt-hat óv óta igy tart már, sőt a meteor jóslása szerint még az idei évvel sem nyer befejezést, pedig máris előre látható, hogy a jövő tél sem lesz bő se szénában, se szalmában. Gondolkoznunk kell tehát azon, hogy mely takarmány az, mely nagy terméshozama mellett a szárazságot jól állja, hogy abból azután nagyobb területeken biziósitsuk gazdaságunk részére a takarmány-hozamot. Ezeket a takarmányokat csak a nagyon mélyen gyökerezők között kereshetjük, mert természetes, hogy minél mélyebben ereszti le valamely növény a gyökérzetót a talaj mélyebb rétegeibe, annál több nedvességhez jut ezúton még száraz években is. Ilyenek általában véve a pillangós viráguak a lucerna, lóherefólék, melyek közül különösen a lucernát érdemes mindenütt ott termeszteni, ahol az jól megterem, mert az a legnagyobb hozamot s a legjobb minőségű takarmányt szolgáltatja. A lucerna rendkívül mólyen gyökerező növény, miért is a talaj részére jól és mólyen előkészítendő, amit bő termésével fog meghálálni. Talaját lehető mélyen kell részére megmunkálni ós mólyen, a szántóeke után, altalaj túróval megjáratni. Természetesen dús trágyázást kiván, de nem annyira légenydús trágyákat — maga is lé'genygyüjtő lóvén — mint inkább könnyen oldható, foszfortartalmu trágyát, szuperfoszfátot, amely oldott állapotban a talaj mélyebb rétegeibe lehatol, dús táplálókot nyújtván a gyökérzetnek. Az ujabb tapasztalatok szerint a lucernát nem szükséges védő növénnyel vetni ; egymagában vetve sokkalta hamarabb ad dus kaszálást. Meglevő lucernásainkat pedig ápolás, gondozás által igyekezzünk fentartani s termését fokozni. El ne mulasszuk pl. ősszel a búzavetós befejeztével lucernásainkat keresztül-kasul felboronálni, a melynek megtörténte után kat. holdanként 200 kg. szuperfoszfátot szórjunk ki reá, melyet a téli nedvesség nemcsak felold, de le is visz a hajszálgyökerekhez, mi által a következő évben kétszeres termést biztosítunk. Enyhítsük ilyen módon a takarmányhiányt, mert csak igy biztosithatjuk állattenyésztésünk jövedelmezőségét. — Ujabb intézkedések a va-uti szállítások körül. A podgyászküldemények szállításánál előforduló és utóbbi időben feltűnően szaporodó elhurcolások megszüntetése érdekében az államvasutak igazgatósága szigorúan utasította érdekelt közegeit, hogy a podgyászdarabok helyes me^bárcájására, átadására ós átvételére, valamint a régi bárcák eltávolítására kiváló gondot fordítsanak. Az utazó-közönséget pedig saját érde-