Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-12-16 / 100. szám

Békéscsaba 191 ec. 19. = BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY yen van az ott, .hol most van. Ha "k éa célszert" tm, épitsen ujat a '-•Ionos. Ö uy'.bb kölcsönbe nem bele. Csaba életében is volt már ,lia, hogy minden ügy, ami zené} adódik, dobs óval végződik. Csaba 'ny arra, hogy ilyen célokra százai áldozzon, különösen, mikor v >0—100 év múlva jövedelmez. Ha J épitsen a kincstár, van annak rá 7 elég Indítványozva, térjenek e js fölött napirendre. Or. F á y Samu : Hiszen nem kerül a községnek áldozatába. Maga az azgatóság kijelenti, hogy a község a a megterhelése nélkül épitsen. Dr. Sailer Vilmos : A posta jeleng helyén tovább nem maradhat. Hogy 1 ilyiséget kell épiteni, az kétség• . Most már az a kérdés, hogy it ember épitsen-e, vagy a község ? rivát ember csak a busás haszonnal dik, de a közönség érdekeit fumii. A községnek kell azt megcsinálMegterhelésről szó sem lehet, mert a nagánember a haszon biztos reméyóvel megy bele a dologba, mért ne' lehetne bele a község is? Például, ha •ivesz 4 százalékos kölcsönt s az állam száza'ékot fizet az épületért, már itt százalék haszon mutatkozik. Szerinte z elöljáróságnak mindenekelőtt az után ell mennie, hogy milyen feltétetek aellett kaphatna kölcsönt. S z e b e r é n y i Zs. Lajos is abban nézetben van, hogy ne magánember uzza a hasznot, hanem a község Nem íinden adósság egyforma. Lehet okos dósságot is csinálni. K r a s z k ó Mihály szerint meg kelt ;ondolni azt is, hogy nem üres telekői van szó, hanem egy jelenleg 60,000 oronát érő házat kell lerombolni a istapalota miatt. Ez kár és ennek a ieztetésére kevés az 1 százalék jövetem. Korosy László főjegyző : Áchim li. András napirendinditványát nem lehet alfogadni, mert az azt jelentené, hogy i képviselőtestület nem akar komolyan foglalkozni a kérdéssel Ez pedig nem méltó egy komoly erkölcsi testülethez, iglal az igazgatóság iratának képezése miatt nem állhatott elő a / de mégis előterjesztette az ügyet, iS jelezni akarván az intézkedés 'ségét. Még a későbbi tervekről dhat felvilágosítást, azonban arról ása van, hogy lehet 6 százalékos .uitásós kölcsönt kapni. Már ez is etövé teszi azt, hogy olcsóbb aján- „al lépjen fel a község. Maga rószé1 is abban a nézetben van, hogy az gyet ki kell adni az elöljáróságnak, mely megvizsgálja minden oldalról s a legközelebbi rendkívüli közgyűlés elé már megfelelő javaslatot terjeszthet E felszólalások után a közgyűlés egyhangú ag hozzájárult H a a n Béla indítványához. A Csorvási Takarékpénztár ügye. Mi van az összeférhetetlenséggel? Békésvármegye törvényhatósága december 29-iki közgyűlésének többek közt lesz egy igen érdekes tárgya is, amely pár héttel ezelőtt a megyei lapokban megjelent nyilatkozatharc folytán élénken foglalkoztatta a vármegye egész köz véleményét. — A mult hónapban ugyanis Csorvás pénzintézeteinek száma megszaporodott eggyel, a „Csorvási Takarékpénztárira!. Az uj pénzintézet ellen mái? a megalakuláskor heves harc indult meg, a három régebbi pénzintézet részéről. Az ellenzők élén T á b i t Mihály csorvási gyógys.zerész állott, aki egyik gyulai lapban vehemens támadásokkal illette az uj bank alapitóit. A támadások lényege az volt, hogy egyrészt négy pénzintézetet nem bir el olyan kis község, mint Csorvás, másrészt pedig, hogy az uj bank alapitói és igazgatói közt községi tisztviselők is szerepelnek, élükön Gremsperger József és Popovics Sándor jegyzőkkel. Tábit szerint olyan állás községi tisztviselővel összeférhetetlen. Az ügygyei ugyancsak Tábit Mihály felszólalása révén Csorvás község képviselőtestülete is foglalkozott és szótöbbséggel kimondotta, hogy a köztisztviselő és bankigazgatói állások között összeférhetetlenséget nem lát fennforogni. E határozatot egyrészről Tábit Mihály és társai, másrészről Fazekas Pál és társai megfelebbezték a vármegyéhez. Mialatt azonban az iratok a szolgabírói hivatalban hevertek, Fazekas és társai visszavonták felebbezésüket s igy a megyegyülés elé csak a Tábitéké fog kerülni. Az ügy összes iratait az ő véleményével együtt most terjesztette be az alispáni hivatalhoz Berthóty István orosházi főszolgabiró. A főszolgabiró nem javasolja az összejérhetetlenség kimondását. A törvény értelmében köztisztviselő csak olyan intézetben nem foglalhat el vezető állást, amelynek működése a közérdeket, vagy az állami érdeket veszélyezteti. Ezt pedig a csorvási takarékpénztárról egyáltalában nem lehet elmondhatni. Azt a tényt tehát, hogy Csorvás néhány elöljáróját a pénzintézet vezetőségébe választották, csak a köztisztviselő iránti bizalom megnyilvánulásának lehet tekinteni. A felebbezésnek, a főszolgabiró szerint, az az érve sem állhat meg, hogy az igazgatói teendők elvonják a tisztviselőket hivatali kötelességeik teljesítésétől. Az intézet alapszabályai szerint ugyanis ők csak a hivatalos óra után vannak elfoglalva igazgatói teendőkkel. Hivatalos órákon kivül pedig azt teheti mindenik tisztviselő, amit akar. Aztán az intézet csekély ügyforgalma sem veheti képességeiket annyira igénybe, hogy abból a község érdekei hátrányt szenvednének. Ez alapon nem javasolja a főszolgabiró az összeférhetlenség kimondását. Valószínűleg a megyegyülés is erre az alapra fog helyezkedni s Tábit Mihály és társai felebbezését el fogja utasítani. Békéscsaba közgyűlése. Tömeges választások Békéscsaba község képviselőtestülete csütörtökön délelőtt meglehetősen látogatott közgyűlést tartott, melynek voltak érdekes tárgyai, de egy jelentéktelennek látszó tárgy körül nagy botrány játszódott le. A botrány okairól és körülményeiről külön cikkben emlékezünk meg. Úgyszintén külön cikket irtunk a közgyűlés egy másik fontos tárgyáról, a postapalota építéséről is. Ezek mellett legnagyobb érdeklődést az üresedésben levő több hivatali állás betöltése keltette, mely már hetek óta izgalomban tartotta Csaba közelebbről érdekelt polgárságát. A karzat zsúfolásig meg is telt a pályázók hozzátartozóival. A választások a csabai benszülöttekre nézve kedvezően végződtek, mert egyetlen idegen sem került be, pedig voltak közöttük igen magas képzettségűek is. Egyik pályázó, Papp Pál, jogvégzettsége dacára pályázott a segédjegyzőin kivül minden állásra, még az irnokira is. Ez a szegény ember bizonyára nagyon meg lehet szorulva. Reményei azonban nem teljesültek, mert nem választották meg semminek. A közgyűlésről részletes tudósításunk a következő: A választások tartama alatt Seiler Elek főszolgabiró elnökölt. A naegjelen| tek üdvözlése és a közgyülós megnyiI tása után felsorolta azokat az állásokat, | amelyek betöltésre vártak. Ezek közül 1 először a birtoknyilvántart ő i állás került betöltésre. A pályázókat a főszolgabiró a következő sorrendben jelölte, képzettségüknek megfelelően : G i n a Gyula, B e n c s i k László, Krraeczki Lajos. A közí gyűlés egyhangúlag Krmeczki Lajost | választotta meg. Az a d ó t i s z t i állásra jelölve voltak: P a p p Pál, B e n c s i k László, 1 G i n a Gyula ósTóth-Petrovszky I Pál. Ez állásra is a helybeli T ó t hPetrovszky Pál választatott meg. A segéd jegyzői állásra csak két pályázó volt :Simoncsics VilJ mos és G i n a Gyula. Es az állás a ' már régóta Erzsébethelyen működő Simoncsics Vilmosé lett. A kiadói állásra jelölve voltak ; i P a p p Pál, B e n c s i k László és i K e s j á r Pál. Egyhangúlag a szorgalmas ós lelkiismeretes K e s j á r Pált, eddigi h. kiadót választotta meg a közgyűlés. írnoki állás kettő volt üresedésben. Az egész választási harcban itt volt a legérdekesebb küzdelem, mert sok helybeli volt érdekelve. Az egyik Írnoki állásra a főszolgabíró Papp Pált, B e n c s i k Lászlót, Áchim Mihályt és P o 11 á k Gézát jelölte. A főszolgabiró kijelentése után csak két név hangzott, az Áchimé és aPolláké. A névszerinti szavazás elrendeltetvén, Áchim 19, Pollák pedig 16 szavazatot kapott Igy Áchim Mihály lett az első irnok. A II. irnoki állásra jelölve voltak : Papp Pál, B e n c s i k László, Pollák Géza ós J e n ő Kálmán. Itt még érdekesebb volt a küzdelem, de csak Pollák ós Jenő között. Mind- | kettőnek tekintélyes pártja volt, ugy j hogy mindakettő 19—19 szavazatot kapott. A szabályok értelmében egyenlő szavazatszámok esetén sorshúzással kell dönteni. A sors Pollák Gázának kedvezett s így ő lett a második irnok. Az adószedői állásra Nóvák Györgyöt választották meg 18 szavazattal U h r i n László 16 szavazata ellenében. Szülésznő egyhangúlag Török Istvánná lett. A választások megejtése után a megválasztottak, Pollák Géza kivételével letették Seiler főszolgabiró kezóba a szokásos esküt s ezzel a főszolgabiró közgyűlési funkciója befejeződött. Utána Kovács S/,. Ádáni biró vette át az elnöklóst. Első tárgy a nagyváradi postaigazgatóságnak a postapalota ügyében kelt átirata volt, melyről lapunk' más helyén emlékezünk meg. A községi orvosok lakáspénzét a törvényhatóság októberi közgyűlésén minden egyes községre nézve megállapította. A megyegyülés határozata ellen ugy a községek, mint a magánosok részéről több felebbezós történt. Vagy sokalták, vagy keveselték a lakbért. Mivel általános uzus szerint egy határozat tem emelkedik érvényre, mig felebbezós alatt áll: Csaba elöljárósága felvilágosítást kórt az alispántól, hogy vájjon fizetheti e már orvosainak a.megállapított lakáspénzt. Az alispán azt válaszolta, hogy mivel Csaba részéről nem nyújtott be felebbezóst senki, itt a törvényhatóság határozata érvénybe lépett s a lakbér fizethető. Az alispán válasza tudomásul szolgált. Úgyszintén tudomásul szolgált a közigazgatási bizottságnak a községi orvosok helyettesítésére vonatkozó, lapunkban már többször ismertetett határozata is. Megkeresések és egyebek. A gyulai kir. törvényszék elnöke megkeresést intézett az elöljárósághoz a járásbíróság épületére vonatkozó szerződés 5-ik pontjának módosítása tárgyában. E pont tartalma az, hogy az épület a szerződéses viszony felbomlásakor olyan állapotban adandó vissza a tulajdonos-községnek, amilyen állapotban az átvételkor volt. A törvényszéki elnök ezt a pontot azzal kéri kibővíteni, hogy a természetes kopásokért az állam nem felelős s azokért a község sem követelhet kártérítést. A móltányos módosításhoz a közgyűlés egyhangúlag hozzájárult. A királyi tanfelügyelő leánytanonciskola felállítását szorgalmazta erkölcsi szempontból. Kilátásba is helyezte, hogy ha ötvennél több növendéke lesz az iskolának, az állam segélyt ad. A tanács azt Javasolta, hogy mivel Csabán a törvény értelmében vett tanonc nincsen a leányok köréből, nem kell leánytanonciskolát épiteni. E javaslathoz a közgyűlés hozzájárult. Erélyesebb volt ennél az átiratnál a tanfelügyelőnek három állami óvoda felállítására vonatkozó és azokat sürgető átirat E célra a község már felajánlott ingyen telkeket, de a tanfelügyelő a dologi és építkezési kiadások megtérítését is követeli. Megfenyeget községet, hogy ha ezt a követelést a képviselőtestület ez alkalommal is elutasítja, a közigazgatási bizottság által fogja kényszeríteni teljesítésre. A tanács javaslatára kimondotta a közgyülós, hogy a dologi és építési költségeket most sem hajlandó fizetni s nem ad egyebet ingyen teleknél, mivel úgyis vannak saját községi óvodái. Arra nézve pedig, hogy ezt tőle a közigazgatási bizottság követelheti : a törvényben nem talál semminemű intézkedést. Hogy Albrechtovics Gusztávnónak az óvoda-áthelyezést megengedte a tanfelügyelő és község támogatását kéri számára: tudomásul szolgált. Úgyszintén tudomásul vette a közgyűlés az állami elemi iskolák, a tanyai községi iskolák és óvodák 1908-9-ik évi számadását is. A köröscsatorna jege és mások. A Csabán keresztül huzodó köröscsatorna és a hozzá tartozó állóvizek jegét eddig bátran, fenakadás nélkül hordhatta mindenki. Az elöljáróság ebből is hasznot akarván húzni, azzal a javaslattal járult a közgyülós elé, hogy ezután a jéghordásáórt a helybeliek 10, a vidékiek padig 20 koronát fizessenek. Áchim L. András nem fogadta el a tanács javaslatát. Eddig mindenki hordhatta a jeget. Most már - erre is adót vetnek ? Ákkor még csak a levegő megadóztatása van hátra. Indítványozza, hogy a helybelieket mentsók fel a fizetés alól, csak a vidékiek fizessenek. W a 11 f i s c h Ferenc dr. közegészségügyi szempontból helyesli Áchim indítványát. A jég, különösen nyári melegben nagyon fontos közegósszégügy szempontjából. A közgyűlés el is fogadta Áchim indítványát. A helypénzekből ebben az évben 17,919 folyt be, melyből 3231 K. volt a kiadás. A maradvány tehát 14.6C0 korona. A közgyűlés a helypénzkezelők részére a szokásos dijakat megszavazta. Kivételt csak Tóth Lászlóval tett, aki csak addig az időpontig fogja megkapni a kezelési dijat, amelytől kezdve fizetési pótlékát élvezi. Dr. K o c i s z k y Iván, az elhunyt árvaszéki ülnök családjának temetkezési járulók gyanánt három havi fizetést szavazott meg a közgyülós. A havi jelentések kapcsán felállott Áchim L. András és következőleg szónokolt: — Nem veszem tudomásul a havi jelentéseket. Egy esetről akaró aa lerántani a leplet. Felkiáltások : Nem tartozik ide ! Áchim L. Andrást ez nem alterálja. Beszél tovább. Ő a községtől vadászterületet bérel, amelynek diját néhányszor nem fizette le a rendes határidőben. Ilyenkor az ügyész rendesen bepörölte ós rendesen elhúzta a nótáját. Még ügyvédi költséget is követelt tőle. Ez szerinte nem eljárás, mert az ügyész úgyis kap fizetést a várostól. Miért szed akkor külön költséget is? Indítványozza, hogy Haan Béla „mondjon le" az ügyészi állásról. Ugy sem doktor. Vannak itt fiatalabb emberek, akik doktorok. Dr. Sailer Vilmos: Nem tartozik ez ide! Térjünk napirendre felette. Haan Bél... Napirendre nem térhetünk simán felette, mert a vád el-, hangzott s ha elintézetlenül hagyjuk, akkor a közönség mindent gondolhat. Kijelenti, hogy ö csak a bíróság által megállapított dijakat szedi. Azokat aztán be is hajtja nemcsak Áchimon, hanem máson is. Wilim István lemondott gazdasági intézőnek, tekintettel arra, hogy 18 évig állott a község szolgálatában s ez idő alatt tekintélyes nyugdíjjárulékot fizetett be, amelyre most már nem reflektálhat: egy évi fizetését, 24C0 koronát végkielégitésképpen neje kezeihez kiutalt a közgyűlés. Végül Korosy László főjegyző az elöljáróság nevében boldog ünneplést kivánt a képviselőtestület tagjainak. Ezzel a közgyülós véget ért. A húsfélék utcai árusítása. Vitás kérdés az alispánnál. Hetipiacok alkalmával nemcsak Csabán, de a vármegye többi községeiben, különösen Békésen, Orosházán és Tótkomlóson is szokásban van, hogy nem Mérték szerint vagy készen férfi- és fiuruhák behány száz drb férfi és fiu télikabát (Mikádók) Az idény előrehaladottsága miatt jutányos árban kaphatók Klein Gézánál Békéscsabán, Vasút utcza, a Rosenbaum-féle sir kör aktárral szemben.