Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-12-16 / 100. szám

Békéscsaba 1909. dec. 16 BBKfcSMEGYEI TCÜZLÖNY a törvényhatósági bizottság ismételten megtagadná a pótadót, az a veszedelmes helyzet állana elő, hogy az egész vármegyei adminisztráció megakadna. Ezt pedig már még a legmegrögzöttebb ellenzéki ós mindent megtagadó megyeatya sem kívánhatja. Egyébként, mint az állandó választmány megállapította, a pótadót leszavazni nem is lehet. Nem pedig azért, mert a törvényhatóság a mult óv nyarán tartott közgyűlésének határozatából kifolyólag egyezséget kötött a miniszterrel, melynek értelmében háztartási szükségleteinek fedezésére állami támogatást nem remélhet, mert annak idején éppen háztartási kiadások fedezése céljából hagyta jóvá a miniszter az 1% pótadó megszavazására vonatkozó közgyűlési határozatot. A törvényhatósági bizottság tehát köteles megszavazni a pótadót. Ha ezt még a december 29-én tartandó közgyűlésen sem fogja megcselekedni, akkor a miniszter a közigazgatási bírósághoz fordul, mely éppen a fent említett egyezségre való hivatkozással, kötelezni fogja a megyebizottságot a pótadó megszavazására. Ez ellen pedig nincsen apelláta. Hogy tehát attól a sok mindenféle hercehurcától a megye vezetőségét megmentse a törvényhatósági bizottság, remélhetőleg nem fog visszautasító határozatot hozni. Mert az úgyis meddő, úgyis hiábavaló dolog. Mult számunk cikkében különösen a tiszti nyugdijalap hiányainak pótlását hangsnlyoztuk elsősorban, mint olyan okot, mely a pótadó megszavazását szintén szükségessé teszi. Most a fentiekben szaporítottuk az okok számát. Remélhetőleg ezek a nyomós érvek még a nyakas, ellenzékieskedő megyeatyákat is megfogják győzni annyira, hogy minden szó nélkül hozzájárulnak az állandó választmánynak a pótadóra vonatkozó javaslatához. A Békésvármegyei Általános Tanítótestület közgyűlése. Szövetkeznek a tanítók. A Békésvármegyei Általános Tanítótestület igen látogatott rendkívüli közgyűlést tartott szerdán délelőtt 10 órakor Csabán, az állami elemi iskola nagytermében. A vármegye tanítósága tekintélyes számban vett részt e közgyűlésen, melynek tárgysorozata ezt az érdeklődést méltán meg is érdemelte. Tartalmas volt ez a tárgysorozat. Legkiemelkedőbb pontja mégis a Tanítók Országos Szövetségé-nek ismertetése és az abba való beiratkozás kérdése volt. A magyar Kulturális haladás e sok érdemet szerzett harcosai nagyon helyesen cselekedtek, mikor egy olyan szervezetet alapítottak, mely magában foglalja az ország egész tanítóságát s tekintélyes, nagysúlyú szószólója fog lenni a tanítóság érdekeinek. Régi klasszikus ós igaz közmondás, hogy „Concordia parvae res cres-cunt" vagyis jó magyarul: egyetértésben rejlik az erő. A magyar társadalomnak még mindig sok mellőzésben és mostoha elbánásban részesülő osztálya, a tanítóság, csak az egyértelmű egyesülés által tudhat helyzetén könnyíteni és maga számára anynyira-mennyire ideális állapotot teremteni. Ezért örömmel üdvözöljük az országos szövetség megalakulását és Békésvármegye összes tanítóinak e hatalmassá váló szervezethez való csatlakozását. A közgyűlésről részletes tudósításunk a következő : Előzőleg reggel 8 órától az igazgató-bizottság ülésezett, hogy egyrészt előkészítse a közgyűlést, másrészt pedig, hogy az egyes javaslatokat megalkossa. A közgyűlésre csak az igazgató bizottság ülésé után került a sor. Láng Gusztáv elnök megnyitó beszédében mindenekelőtt üdvözölve a megjelent tagokat, hosszasabban foglalkozott a rendkívüli közgyűlés főtárgyával, mely nem más, mint a „Tanítók Országos Szövetségének" ismertetése és abba való beiratkozás. Visszapillantást vetett a tanítók szövetkezésének megelőző mozgalmaira, amelyeknek legvégső eredménye lett a jelenlegi országos szövetség megalakulása. A szövetség tulajdonképen az országos tanítói bizottságból alakult ki, melyet 1890-ben létesített az akkori egyetemes gyűlés. Egy bizottság azonban sohasem bírhat akkora súllyal, mint egy szövetség s ezért merült fel a szövetség megalakításának eszméje, amely már meg is valósult. Megnyitó beszéde végén felkérte Láng elnök P e t z József főjegyzőt a szövetség alapszabályainak felolvasására, ami meg is történt. Az alapszabályok meghallgatása után Láng Gusztáv einök ajánlotta elfogadásra az alapszabályokat, melyek alapos tárgyalások eredményei. Az alapszabályok megalkotásának aktusában az ország minden tanítóegyesülete részt vett kiküldöttei által. Hogy tehát azok nagy körültekintéssel készültek, ahhoz kétség nem férhet. B r ó s z János orosházai tanitó, ki szintén részt vett az alapszabályok megalkotásában, csatlakozott az elnök javaslatához és a maga részéről is melegen ajánlotta, hogy a Békésmegyei Tanítóegyesület is lépjen be az országos szövetségbe. A két meggyőző beszéd után a közgyűlés egyhangúlag kimondotta a szövetségbe való belépést. Ezután a képviselők megválasztása következett. Az alapszabályok értelmében minden 50 tag után egy képviselő küldhető és a megkezdett 50 után szintén egy. Mivel a Békésvármegyei TanítóEgyesületnek 300 on felül vannak a tagjai, összesen 7 képviselőt küldhet. Á képviselők lettek : L á n g Gusztáv elnök, Uhrin Károly alelnök, B r ó 3 z János, F ü r s t János, Farkas Gyula, P é c z e 1 y József ói L a u t n e r Adolf. Ezután az igazgató-bizottság előterjesztései következtek, melyek közül első volt az Országos Paedagogiai Könyvtár- és Tanszermúzeum igazgatóságának megkeresése egy állandó tanszerkiállitásnak a megye területén történendő létesítése tárgyában. Az ily tanulságos, muzeális értékű állandó kiállítás létesítése a tanférfiakra nézve igen gyümölcsöző. A tanszermúzeum kilátásba is helyezte támogatását. Az igazgatóbizottság a maga részéről szükségesnek mondotta ki e tanszerkiállitás létesítését, annak székhelyéül padig, mint legalkalmasabb helységet, Csabát hozta javaslatba Gyulával szemben Gyula igaz, hogy a megye székhelye, de Csaba a természetes központ s ezenkívül pedig a jövőre már épülő terjedelmes tanonciskolában lesz is megfelelő hely a kiállítás számára, ami Gyulán nem létezik. Az igazgató-bizottság javaslatához a közgyűlés hozzájárult. Élénk vitát provokált a jövő évi közgyűlés helyének meghatározása. A csabái járáskör az 1909-iki közgyűlés határozatával szemben, mely tudvalevőleg Szeghalmot jelölte, azt hozta javaslatba, hogy a közgyűlés Tótkomlóson legyen, amelynek megtévesztett, idegen ideálok felé gravitáló népére jó hatással volna a tanítók gyűlése. Egyszóval, a gyűlés ott hazafias missziót teljesítene. Az igazgató-bizottság ezzel szemben költségkímélés szempontjából ismételten Csabát hozta javaslatba. A kérdéshez többen szólottak hozzá. A szónokok azonban csaknem mindnyájan Csaba mellett kardoskodtak. Tótkomlósnak is voltak azonban hívei. A szavazás elrendeltetvén, 55 szavazattal 26 ellenében Csabát tűzte ki a jövő évi közgyűlés színhelyéül. Mi skolczy Róza községi óvónő azt az indítványt terjesztette elő, hogy az egyesület indítson akciót az óvónők fizetésének országos rendezése érdekében. A sok méltánylandó okkal támogatott indítvány egyhangú helyesléssel találkozott s a közgyűlés kimondotta, hogy e tárgyban fel fog irni az országos szövetséghez. Az egyesületnek Mázán János pénztáros által vázolt anyagi helyzete kapcsán ismételten felmerült a szarvasi és szeghalmi járáskörök hátraléki ügye. Szarvas 203 koronával van hátrálékbaa, A mult közgyűlés akként határozott, hogy ha a kót járáskör vezetői a hátrálókokat nem fizetik be: ellenük a megtorló eljárást teszik folyamatba. Es mostanáig sem törtónt meg. A közgyűlés ennélfogva az elnök javaslatára elhatározta, hogy az egyesületi ügyés; utján folyamatba teszi a két járáskö? vezetői ellen a megtorló eljárást. Végül elhatározta a közgyűlés, hogj a kötelezett tagoknak immár 581 koronára rugó költségei kiutalványozási ügyében felterjesztéssel él a kultuszminiszterhez. Ezek után Láng Gusztáv elnök a rendkívüli közgyűlést berekesztette. A kerületi betegsegélyző-pénztár A megyebeli ipartestületek értekezlete Csabán A kerületi munkásbiztositó- ós betegsegélyző-pénztárnak Gyuláról Csabára való helyezése régóta izgatja már a vármegye iparosságát. Számtalan panasz merült fel már iparos körökben nemcsak a pénztár célszerűtlen kezelési módja, a segélyek lassan és nagysokára történő folyósítása, hanem Gyula nehéz megközelithetése miatt is. Ugy a kisebb, mint a nagyobb iparosoknak temérdek gondot, munkát és fáradtságot okoz az a körülmény, hogy Gyulára kell alkalmazottaikért a megállapított dijakat fizetni és ugyancsak oda kell utazni, ha valami nagyobb baj van, vagy pedig a segélyezés ügye ugy kívánja. Egy szarvasi, szeghalmi, vagy pláne füzesgyarmati iparosnak két napjába kerül Gyula megjárása, nem számítva még ehhez a költségeket, amelyeket egy ilyen utazás fölemészt. Ezért a gyulaiak kivételével a megye összes községeinek iparosai régóta óhajtják már, hogy a pénztár székhelye Csaba legyen Gyula helyett. Csabának hasonlíthatatlanul kedvezőbbak a közlekedési viszonyai, mint Gyulának. Gyulát csak két irányból lehet megközelíteni, de Csabának a vármegye minden községével van összeköttetése A kis és nagy vonatok, a szóles- ós keskenyvágányu vicinálisok egész légiója keresi fel ós hagyja el naponta. Nagy költségkímélés volna tehát a megye iparosságának, ha a pénztárat Csabára helyeznék át. Ezenkívül székhelylyó predesztinálja Csabát még az a tény is, hogy itt lakik legtöbb iparos s hogy ipartestülete legnépesebb a megyében. Egy izben már történt ezen a téren határozott lépés is. A kerületi pénztár egyik tavaszi közgyűlésén ugyanis egy felmerült indítvány kapcsán a közgyűlés többsége kimondotta, hogy e szókhelyet Csabára kell áttenni. Hogy ez ennek dacára sem történt móg meg, annak oka az, hogy az illető közgyűlés jegyzőkönyvének ez a pontja nem volt egészen hűen felvéve s annak alapján a budapesti központ és a munkásbiztositó-hivatal nem intézkedtek az áthelyezés iránt. Az iparosoknak ez a törekvése azonban nem volt szalmaláng. Nem aludt el, hanem égett, lobogott folyton s az ipartestületek ülésein számtalanszor kifeje ésre talált Csabán is, Békésen is, Orosházán is. E meg nem szűnő ós folyton erősbülő törekvés eredménye volt az a népes értekezlet, melyet a csabai ipartestület elnöksége hétfőn délutánra hívott össze az ipartestület helyiségébe. Az értekezleten Csaba nagyszámú iparosai, kereskedői ós munkásai mellett megjelontek : a bókési ipartestület képviseletében H e n c z Antal elnök ós M és z á r o s József jegyző, az orosházi ipartestület képviseletében Kun Mihály elnök és Vitéz Lajos jegyző, a körösladányi ipartestület képviseletében pedig Márton Lajos elnök és S z ekeres Gábor jegyző. Megjelentek eze ken kivül R o s e n t h a 1 Ádolf, az or szágos magyar kereskedelmi egyesülés csabai kerületének elnöke és dr. Tard o s Dezső, a fiók főtitkára, aki az ügy előadója volt. Az értekezletet K i s z e 1 y Pál, a csabai ipartestület alelnöke nyitotta meg, röviden vázolván az összejövetel célját. Ezután dr. Tardos Dezső előterjesztette az állami munkásbiztositó-hivataihoz intézendő kérvény szövegét. A nagy apparátussal készített kérvény részletesen és meggyőző érvekkel bizonyítja a megyebeli iparosok óhajtásának jogosságát, kiterjeszkedik a pénz- j tár Csabára való áthelyezésének közle- ! kedósi, gazdasági, kezelési és más előnyeinek festésére is. A kérvény tartalmához való hozzájárulásukat ugy a csabaiak, mint a vidéki kiküldöttek kifejezték és elhatározták, hogy szükség esetén küldöttségileg is keresni fogják a kerületi pénztár áthelyezését. Az értekezlet végén táviratilag üdvözölték Wagner Józsefet, a csabai ipartestület elnökét, aki akkor éppen az áthelyezés szorgalmazása céljából tartózkodott Budapesten. A szépen sikerült és előreláthatólag a kívánt eredménynyel járó értekezlet után a csabai és vidéki iparosok barátságos poharazásra gyűltek össze a „Próféta"-vendéglőben, melynek tartama alatt sok szó hangzott móg el az áthelyezés szükséges volta körűt. A „ttéiegyei Közlöny" táviratai. A kormány értekezlete. A Wekerle kormány tagjai szerdán déli 12 órakor értekezletre jöttek össze a pénzügyminisztériumban. Az értekezlet, melyen a kormány valamennyi tagja jelen volt: délután 2 óráig tartott. Utána az ott összegyűlt újságíróknak Wekerle a következőket m ondta: — Mai értekezletünkön megvitattuk az indemnitás beterjesztésének módozatait. Aztán még sok mindenről tanácskoztunk. Arra a híresztelésre, hogy pénteken délelőtt királyi kéziratot is fognak a Háznak bemutatni, Wekerle a következőket jegyezte meg. — Királyi kézirat beterjesztéséről a pénteki ülésen szó sem lesz. Ebből a hirből egy szó sem igaz. És rem tudom, honnan szedik elő az ilyesmiket. Mi lesz az indemnitással ? A kormány az ex-lex elkerülése céljából nagyon szeretné, ha a Ház megszavazná a kéthónapos indemnitást. Erre van is kilátás, mert a pénzügyi bizottságban a Justh-párt kisebbségben van. Ott tehát keresztül fog menni a törvényjavaslat. Abból a hirből, hogy Wekerle az egész évre szóló indemnitási javaslatot be fogja terjeszteni a Háznak, félhivatalos forrás szerint egy szó sem igaz. Lipót, a belga király betegsége. Brüsszelből jelentik: A Lipót királyon tegnap végzett műtét még nem volt végleges. Pár nap múlva ujabb műtétet fognak végezni a beteg királyon. Stefánia Brüsszelben. Gróf Lónyay Elemérné, Stefánia főhercegnő, aki második leánya Lipót királynak, szerdán délben atyja látogatására oda érkezett. Családi öröm a belga királynál. Brüsszelből jelentik : Vangham bárónő, Lipót kilály morganatikus felesége kedden egy egészséges leánygyermeknek adott életet. Az örömhírt a nagy beteg előtt gondosan titkolják, mert minden izgatottság ártana neki. Egy uj pénzintézet alakulása. Békésmegyei Altalános Takarékpénztár. Ismételten említettük, hogy Békéscsabán a három meglevő, fényesen konszolidált ós kitűnően vezetett pénzintézet mellé egy negyedik alapításán fáradoznak a város tekintélyes polgárai. Az alapítók fáradozása nem maradt eredménytelen, sőt fényes sikerű, mert az uj pénzintézet részvényei elég gyorsan nyertek elhelyezést, sőt túljegyzés történt. A közgazdaság, kereskedelem és ipar eme uj tényezője lótesülésónek csak örvendeni lehet, mert az uj pénzintézet vezetőségébe oly férfiak kerültek, kik át vannak hatva állásuk nehéz és felelőségteljes voltától a részvényesekkel és a hiteligényt kereső közönséggel szemben. Az uj pénzintézet gyökerét Csaba közönségében birva, szolid, torzsalkodás nélküli vezetés mellett, hatalmas lendületet vehet. Vasárnap délelőttre volt összehiva az uj pénzintézet alakuló közgyűlése a Kaszinó termében. Az alakuló közgyűlésen Fábry Károly elnökölt az alapítók megbízásából s jelentette, hogy 70 részvénytjegyző van jelen s hogy az 1500 drb részvény 168 drbbal tuljegyeztetett, mit örömmel vettek tudomásul. Úgyszintén azt is, hogy a 300 ezer korona alaptőkének 30%-ka befizetve lett. Az alapszabályok íelolvasása után, melyek változatlanul elfogadtattak, az elnöklő az uj pénzintézet megalakulását határozatilag kimondotta.