Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-12-12 / 99. szám

4 sorban az irodalomé ós másodsorban a színpadé. Éz az oka, hogy nemcsak a színházi szerzők kasztjában, hanem a legszélesebb irói körökben is nagy emóciót keltett a merőben uj ós merész darab és mindenféle élénk viták foly­nak a drámai alkotás evolúciójának e csodálatos jelenségéről. Egyik társaság­ban Heltai Jenőhöz, aki színműírói dol­gokban nagyon kompetens, azt a kér­dést intézték, mekkora irodalmi értéket tulajdonit a furorét csináló újdonság­nak. Heltai gondolkozóba esett: — Hát mit mondjak nektek, — vá­laszolta — például A kuruzsló cimü da­rab, amelynek végre szintén volt szín­padi sikere, ugy viszonylik a Liliom-hoz, mint Bováryné egy hétfői zúglaphoz. Szomaházy István, mint hétfői lap­szerkesztő, találva érezte magát és sie­tett finoman distingválni. — Nem szabad azonban elfelejteni, — egészítette ki maliciózusan Heltai kritikáját, — hogy a Bovárynét Flau­bert irta, a hétfői zúglapot pedig a — revolver irja. [Meggyőződésből.) Politikusok között törtónt. Egy Justh-párti képviselő me­sélte egy Kossuth Ferenc-párti képvi­selőnek, hogy ő meggyőződésből köve­teli az önálló bankot. Mire éktelen ha­ragra lobbant ós elmondta a következő anekdótát: A vasúti kupéban összetalálkozott három zsidó ós a vonat elindulásától számitott első félórában kiderült, hogy mind a három csak — volt. Csodálatos véletlensógképpen három uj keresztény polgártárs találkozott össze. Természe­tesen az üzletről folyt a szó és a ki­keresztelkedés okáról. Az egyik, a leg­fiatalabb, fölsóhajtott és azt mondta: — Én szerelemből tettem. — Ideális ember! — replikázott a másik. — Mit tagadjam, ón érdekből csináltam! — Látják, —- hivalkodott a harma­dik, — én becsületesebb vagyok, engem a meggyőződés vezetett. — Hallja, — fenyegetőzött az érdek­katolikus, — mesélje ezt a keresztényeknek ! * (Az áldás.) A Rákóczi-uton, egyik ismert kóser-vendéglőben mesélik a pincérek, asztalról-asztalra járva a kö­vetkező mulatságos históriát: A mult hót szombatján beállított a vendéglőbe egy nagyszakállú, kaftános hitsorsos. Humoros ember volt, mert már a leves rendelésénél jól tartotta zsargonba ojtott ötletekkel a kiszolgáló pincért. Hozták a levest, ránéz, egyszerre csak fölugrik, kivesz az asztalon fekvő zacskóból egy imaköpenyt, betakarja a fejét ós lázas hajlongások közben elkezd mormolni. A pincérek megrémültek, odarohantak az ájtatoskodó atyafihoz és ijedten kér­dezték, hogy az istenért, mit müveit ? A talmudista kajánul rájuk néz, aztán a levesre és keserű humorral válaszol: — Áldást mondok. Most eszem az első idei legyet . . . Közgyűlés Békéscsabán. Érdekes tárgyak. Mindenképen igen érdekesnek ígér­kezik Békéscsaba képviselőtestületének december 16-án, csütörtökön tartandó közgyűlése. Tárgysorozatában szerepel néhány olyan ügy, amelyek már előre biztosithatnak mindenkit arról, hogy ez a közgyűlés nem fog a szürke, unalmas gyűlések közé tartozni, mint például a mult hónapi volt, ahol alig hangzott fel valamelyes vita. Ilyen elsősorban a nagyváradi postaigazgatóság átirata a postapalota ügyében. A csabai posta­hivatal helyiségei ellen már évek óta számtalan panasz merült fel. Egészség­telenek, sötétek, szűkek, egyszóval cél­szerűtlenek ezek a helyiségek s egy­általában nem méltók egy olyan nagy forgalommal biró városhoz, mint Csaba. Jól tudja ezt a postaigazgatóság is és szükségesnek tartotta e lehetetlen álla­pot orvoslását. Pozitív lépést azonban csak ez óv tavaszán tett, amikor meg kereste Csaba elöljáróságát, hogy milyen feltótelek mellett volna hajlandó meg­felelő ós diszes postapalotát építeni. Az elöljáróság azonnal foglalkozott ezzel a kérdéssel ós meg is állapodott abban, hogy a Fő-tér ós Apponyi utca sarkán levő földszintes régi ház helyén haj­landó a postapalotát felépíteni, de csak abban az esetben, ha a kincstár 9600 korona évi bért fizet érte. Ehhez a javaslathoz szótöbbséggel a képviselő­testület is hozzájárult s a határozatról értesítették a postaigazgatóságot. Az ajánlat azonban olyan drága, hogy az igazgatóság abban a formájá­ban nem fogadhatta el. Alig terjedt hire ennek, azonnal akadtak néhányan, akik kedvezőbb ajánlatokat nyújtottak be az igazgatósághoz. Ugy, hogy most már négy ajánlat fekszik az igazgató­ság előtt, melyek közül három jelenté­kenyen olcsóbb a községénél. Ennek dacára a kereskedelmi miniszter utasí­totta a nagyváradi postaigazgatóságod hogy elsősorban a községgel bocsátkozzék tárgyalásokba. A miniszter e rendelke­zésének megfelelőleg az igazgatóság most megkereste a képviselőtestületet az iránt, hogy régi, el nem fogadható határozata helyett hozzon ujabb és olyan határozatot, amelyet a további tárgyalások alapjául el lehet fogadni. É megkeresés kapcsán fogja csütörtö­kön újból tárgyalni a képviselőtestület a postapalota ügyét és legnagyobb való­szinőség szerint meg fogja változtatni előbbi határozatát. Mindenesetre nem­csak gazdasági, de a Főtér szépítése szempontjából is előnyös volna, ha a község méltányosabb és olcsóbb aján­latot tudna tenni a postaigazgatóságnak. Másik fontos tárgya lesz a közgyű­lésnek n hány üresedésben levő állás be­töltése. Üresedósben van egy segédjegy­zőt, a kiadói, a birtonyilvántartói, egy i adótiszti és két Írnoki állás. Aspiránsok I vannak mindegyikre számosan, nem­csak Csabáról, hanem vidékről is. A vi­dékieknek azonban nagyon halvány reménységük lehet az állások elnye­rése iránt, mert mindegyikre vannak alkalmas békéscsabai pályázók. — Egy régebbi képviselőselőtestületi határozat szerint pedig azok előnyben részesi­tendők. Igy az Erzsébethelyre beosztott segédjegyzői állásra pályázott Simon­c s i c s Lajos kiadó és h. segédjegyző. Az az állás bizonyosan az ő zsákmánya lesz. A kiadói állásra K e s j á r Pál je­lenlegi h. kiadó pályázott. Neki sem igen lesz ellenjelöltje, mert arravalósá­gának eddigi hivataloskodása alatt is igen sok tanújelét adta már. Ugyancsak egyhangúlag fogják megválasztani a birtoknyilvántartói állásra Krmecki Lajos adótisztet, az adótiszti állásra pe­dig Tóth Petrovszky Pál írnokot. Közdelem előreláthatólag csas a két írnoki állásnál lesz, melyekre Jenő Kálmán, Áchim Mihály és Po 11 á k Géza aspirálnak legerősebben. Mind a háromnak igen tekintélyes pártja van, úgyhogy közöttük érdekes küzdelemre van kilátás. Polláknak és Áchim Mihály­nak az előnyök is meg van, hogy csa­bai születésűek. A küzdelem kinenetele azonban móg kétséges. A felettes hatóságok leiratai között említést érdemelnek : az alispán rende­lete a községi orvosok lakáspénze, továbbá a közigazgatási bizottság határozata a községi orvosok helyettesítése ügyében. Mindkét dologgal részletesen foglalko­zott már lapunk, mikor meg volt aktu­alitásuk. A közgyűlésnek velük szem­ben nem lesz más teendője az egy­szerű tudomásul vételnél. Az érkezett átiratok között érdeke­sebbek : a gyulai törvényszék elnökinek megkeresése, amelyben néhány lényeg­telen módosítást kér eszközölni a csa­bai járásbíróság ós a község között i já­rásbírósági épületre vonatkozólag létre­jött szerződésen. A tanfelügyelő leány­tanonciskola felállítására és az ovodák j szaporítására hívta fel az elöljáróság 1 figyelmét. Kellő fedezet hiányában azon­ban a tanfelügyelőnek ez a törekvése legalább ezúttal nem fog megvalósuhi. Wilim István gazdasági intéső, aki különböző tisztviselői minőségben már sok évet töltött Csaba szolgálaá­ban és minden állásában tehetséges, lelkiismeretes és ambiciózus tisztviselő­nek bizonyult, lemondott állásáról. E lemondást megváltozott körülményei te­szik indokolttá. Wilim István ugyanis az államnál kapott előnyösebb alkalma­zást. Távozásával minden esetre érzé­keny veszteség érte a csabai közéletet és a közigazgatást. Lemondó levelét szintén a csütörtöki közgyűlésen fogják tárgyalni. Ezek lesznek érdekesebb tárgyai a közgyűlésnek. KróniKa. Hogy igy télen elmúlás van, Azt mindenki tudja már, Arról zengnek a poéták, Arról csattog a madár. Elmúlásról, meghalásról Lehet irni óh, sokat, Csak az a fő, meg ne bántsuk Újra az — anyósokat. Mert hát, kérem, az anyósról Viccet irni — régi vicc. Rz anyósok bús mezőjén Nem terem, csak kikirics. Kikirics, meg száraz kóró, Nem valami jó eset, Azért hát csak hagyjuk békén, Szóljunk róluk keveset, Hanem más az ; a mi fájó : Valahányszor itt a tél, A mindenség nagy kaszása Mindannyiszor erre tér És dolgozik szörnyű módon, Már ilyenkor ő arat S hogy kíméljen, szó sincs róla, Legalább is — megharap. Hej, kaszás ur, hogyha tudná, Mennyit lő ön itt bakot, Hányszor ver be játszi kedvvel Ajtót, falt, meg ablakot: Akkor mégis meggondolná, Hogy mikor jó el ide, Vagy szedné a sátorfáját cs eltűnne Ízibe, Mert kaszás ur, tudja kérem, Az ám még sem járja már, Hogy elrabolt egyet tőlünk, | Aki apa s jó tanár. Vannak máshol aggastyánok, Sírba vágyó öregek, fikadhat ott zsákmány száz is, Dorbézolhat eleget. Hódé mindegy, elvonul ön, Készül herceg Karnevál, Csüstül terem a sok nóta, Csüstül lesz majd itt a bál És a bálban, mulatságban Nincsen önnek helye sem,, Csakis duzzog, aztán elmegy : Hosszú orral, csöndesen. Kalmároknál a karácsony Nem egészen puszta szó, Készülődnek nyakra-főre, Ide restség nem való, Beszélnek a kirakatok, Egyik másik jaj de szép, Remeg is sok őnagysága, Majd otthagyja az eszét, Mert Jézuskát nem egyedül Pumpolják a gyerekek, Pumpol mostan minden asszony, Ha nem őt, egy — öreget. „Kabát kéne, kalap kéne, Jaj, de ócska ez a bluz I" S oda mén a kirakathoz, Szive tisztán oda húz. Van bankó, vagy bankó nincsen, Nem törődik ő vele Csak hajt, mint a kocsis, Purgó Vagy az ákác levele. Férjemuram dirmeg-dörmög, Még dühöng is, de fizet, S bor helyett öt hónapon át Nem iszik mást, mint vizet. Áldozat az, kéremásson, Ezt mindenki tudja jól. Sok jó bankó kirepül a Meleg téli szűr alól, De karácsony nem tréfálgat. Kenyere az áldozat, Ezért lesz több mindenütt a Kiadási „áthozat". Jól van igy ez, mit csinálna Akkor a bús Nádasy? Kiadása néki van sok, Ha még tit lesz, jaj neki, Mert a színház, ez a kordé, Alig hoz már valamit, A műérzés itt csak vétek, De a trikkó elvakit. Pedig készül képtárlat is, A szerzője fiatal, De merész ám, nem kell neki Semmi zsiros hivatal. Ó csak pingál, ő csak művész, Semmiért sem alkuszik, Kicsi ember nagy ecsettel, Óh be szépen dolgozik ! Egyszóval a nóta vége Hol vig, hol meg szomorú, Hogy én most ezt felfedeztem, Nem kell érte koszorú. Kevesebbel megelégszem, Természetem oly szerény, Csöndes vándor, koldus-jámbor Vagyok én a földtekén. Guy A csabai uj rom. kath templom fölszentelése. Készülés zenésmisére. Egy békésvármegyei község sem dicsekedhetik oly impozáns hatású szép istenházával, mint a csabai uj róm. kath, templom. Az Urnák ez igazán hozzá méltó hajléka most már csaknem telje­sen készen áll. Úgyszólván csak a belső berendezés hiányzik már, amelyre rég­óta folyik a gyűjtés az áldozatkész csabai hivők körében. Nemcsak a római katholikusok, hanem a más felekezetűek is szives örömest megnyitják erszényei­ket e nemes célra, mert az a gyönyörű templom büszkesége nemcsak a római katholikus hívőknek, de minden csabai polgárnak. Bár a templom már csaknem telje­sen készen áll, isteni tiszteletet csak majd a tavasztól kezdve tartanak benne. E halogatásnak egyik legfőbb oka az, hogy a téli napok akadályozzák a templom felszentelését, amely fényes ünnepség keretében a nagyváradi püs­pök részvétele mellett fog megtörténni. Ennek dacára már most folynak az elő­készületek a felszentelési ünnepélyre. Ennek az előkészületnek egyik olyan mozzanatáról adunk most hirt, amely mozzanat nemcsak nagymórtékben emeli az ünnepség fényét, hanem állandósí­tása esetén óriási hatással fog lenni Csaba kulturális fejlődésére. Mert a zenei kultura fejlesztése csak előnyére válhatik minden városnak. A zene ha­talmas fegyver, mely diadalmasan leküzd minden erkölcstelenséget, minden mo­dern ocsmányságot is. Az igazán művészi templomért nagy elismerés illeti Hoffhauser Antal műépítészt, ki igazi szakértelemmel és tudáss.il oly tervet készített, mely a legmagasabb igényeket is kielégítheti. Ugyancsak nagy elismeréssel nyilatkoz­hatunk B á n y a i ó k r ó 1 is, kik a szép terveket ily szépen tudták megvalósí­tani, mely az ő tudásukat és képessé­güket bizonyítja. A belső munkálatok is nemsokára befejezést nyernek. Már az oltárok el­helyezését is megkezdték, mely néhány hetet fog igénybe venni. Mindezek da­cára előreláthatólag csak tavasszal fog­ják rendeltetésének átadni a templomot, mivel a kellemes tavasz sokkai alkal­masabb templomszentelési ünnepélyre, mint..a zordon tél. Örömmel értesülünk, hogy a tem­plom felszentelése alkalmából, a csabai ének- és zenekedvelő közönségből ala­kult társaság szép zenés-misét fog előadni a templomban, mely mozgalomnak ve­zére D o b a y Sándor r. kath. kántor. Üdvözöljük e nemes eszmét ós a csabai közönség óhaját fejezzük ki akkor, mi­dőn azt kívánjuk, hogy ezen zenés-mise necsak a jelen alkalommal tartassák, hanem a jövőben is, különösen nagyobb ünnepek alkalmával lehetne ós kívána­tos volna ily lelket nemesítő dolgot produkálni. A léleknek mindjárt nagyobb az áhítata, midőn a köznapiasságból kivetkőzve, áhítatos, művészi melódiá­val száll a buzgó ima az égbe, honnan több melegség, több szeretet jön az emberek szivébe. Van iskolánk, színházunk, lesz kul­túrpalotánk — s a zenés-misék kultivá­lásával ismét egy lépéssel fog haladni Csaba a műveltséghez, mely csakis bol­dogulására ós javára fog szolgálni. Öszi és téli idényr saját készitményü (nem gyári munka) férfi-, fiú- és gyermekruhákat, úgyszintén készítek jóminőségü anyagból i^r mérték szerint is, jutányok árban. Vidökre, levélbeli meghívásra, szabászomat minta yüj­teménynyel küldöm. — Tessék próbarendelést tenni. KLEIN GÉZA Békéscsaba, Vasut-utca, a Rosembaum-féle sírköraktárral szemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom