Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-12-05 / 97. szám

Békéscsaba, 1909 dec. 25. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 357 mezőgazdasági fogatok élveznek, ame­lyek abban a határban közlekednek Más határból érkező, vagy más határba menő mezőgazdasági fogatok nem élvez­nek vámmentességet, még ha öcsödiekéi is. • Ezenkívül a gyalogjárók sem fizet­nek vámot. A vereskereszt-egylet csabai fiókja közgyűlése. A vereskereszt-egylet csabai fiókja szerdán délután tartotta Beliczey Istvánná és Varságh Béla elnöklete alatt évi közgyűlését s azon örömmel vétetett tudomásul a fiók anyagi és tag­létszám gyarapodása. Az előbb tartott választmányi, majd ezt követő közgyűlésen jelen voltak: Beliczey Istvánná, Varságh Béla elnö­kök, Friedmann Mórnó alelnök, Beli­ezey Rezsőné, özv. Ursziny Jánosné, Fejér Béláné, Jávor Gyuláné, Réthy Bélánó, dr. Fáy Samuné, Rosenthal Adolfné, dr. Révész Fülöpné, Pfeiffer Istvánné, Jéger Józsefné, Dobay Kál­mánná, ifj. Vidovszky Károlyné, dr. Fáy Samu, Jéger József pénztáros, Pfeif­fer István titkár. A megjelentek üdvözlése ntán Var­ságh Béla olvasta fel az egylet mű­ködéséről szóló jelentést, majd P fe if­f e r István titkár az 1908 ik évről a pénztári számadást. A fióknak a 3791 kor. 17 fillér előző évi maradvánnyal a bevétele 5008 kor. 74 fillér volt, mig a kiadás, a főgimná­zium tápintézetének adott 150 kor., a Nőegyletnek 150 kor., az Izraelita Nő­egyletnek 100 kor., József főherceg­szanatóriumnak 100 kor. adományokkal, a calabriai földrengés károsultaknak gyűjtött 756 kor. 80 fillér, az egylet adománya ugyancsak ezeknek 100 kor., a központnak küldött 104 kor. 80 fillér s más apróbb kiadásokkal 1660 kor. 70 fillér volt. Igy a maradvány 3348 kor. 4 fillér, mely összeg a takarékpénztár­ban van elhelyezve. Az alapitó tagok száma 61, rendes tag 148. A létszám két alapitó és 16 rendes taggal szaporodott. Uj tagok gyűjtése Friedmann Mórné érdeme s a közgyűlés köszönetet szavazott a kiváló ügybuzgalmu alelnöknőnek. Az elnöki jelentés és a számadások tudomásul vétele után, Beliczey Istvánné elnöknő indítványára elhatá­rozta a közgyűlés, hogy a jövő évi farsangot követő böjtben közvacsorát rendez a vereskereszt-egylet fiókja. A jótékonycél érdekében az elnökség a rendezésre felkérte a jelenvolt hölgye­ket azzal, hogy magukat egy tágabb­körű rendezőséggel kiegészítve, készít­sék elő az estély sikerét. Azért hagyták a közvacsora rendezését olyan későre, mert a Nőegylet, a Szanatórium-egyesü­let, az Izraelita Nőegylet estélyei a farsangra esvén, rövid lenne az idő­köz a jótékony estélyek rendezésére ós a családapák erszényeit esetleg nagyon kimerítené. Ezzel a gyűlés véget is ért. Tarka históriák. az utazókkal. Közben jeleníette a por­tás, hogy a vonat ujabb késést szenve­dett és csak éjjel utazhatnak tovább. Az egyik utqzó erre azt indítványozta, hogy töltsék az éjszakát a városban s majd csak reggel u'^zzanak. — Majd én Keresek szállodát. Ad­dig kérem önt, kolléga, -— fordult Hencz Károlyhoz — vigyázzon a hol­mimra. Negyedóra múlva itt leszek. Az utazó, Schwarcznak hivták, el­távozott és csüggedten tért vissza : — Nem maradhatunk itt. Piszkos a szálloda. Ebbe beletörődtek és tovább folyt az anekdótázás. Egyszer csak eszébe jut Schwarcznak, hogy megkérdezze a képviselőt: — Voltaképpen kihez van szeren­csénk ? — Én, — szólt Hencz — én egy nagy gyárat képviselek. Az Első m. királyi szabadalmazott törvénykészitő gyárat. — Aah! . . . Erről eddig nem is hal­lottam. Mondjon róla kolléga valamit. — Hát kérem ennek a gyárnak 453 igazgatósági tagja van, akiket a köz­gyűlés öt évre választ. De most nagy bajok vannak. Százötven tag kilépett s azt hiszem, viharok lesznek a leszá­molásnál. — Szabad kérnem, hol van az a gyár? — Budapesten, a Dunaparton. Óriási pazar épület. Hja, gazdag a gyár. — Es kolléga urat jól fizetik ? — Elég jól. Tiz forint a napidijam, első osztályú szabadjegy a vasútra, kész­kiadásaimat megtérítik. — Nagyszerű! — No és mit szállítanak önök? — Hogy mit szállítunk ? — ismé­telte Hencz, aztán kivágta : a hazát. Még nagyobb elképedés. Hencz Ká­roly ennél egy szóval sem mondott többet, ellenben, mikor Budapestre ér­kezett a társaság, udvariasan bemutat­kozott : — Hencz Károly országgyűlési kép­viselő. * [Köszönöm, uraim!) Az egyik fel­vidéki ezred parancsnokának megvolt az a szokása, hogy kaszárnyában, gya­korlótéren, fehér asztalnál a tisztikar tisztelgésére azt mondotta : — Danke, meine Herren. (Köszö­nöm, uraim.) Egyszer roppant jókedvvel nyargalt, nyargalt az ezredes a gyakorlatozó századok között s alig várta, hogy maga köré gyűjtse a tiszteket. Mikor a leg­fiatalabb kadét is megjelent a rögtön­zött rapporton, megszólal az ezredes : — Uraim ! Ma estére valamennyiü­ket szívesen látom házamban. Felesé­gem ugyanis, az ezredesnó az éjjel fiúgyermekkel ajándékozott meg. Köszö­nöm, uraim. Szalutált és boldogan elvágtatott. * {Az elnök kocsija.) A képviselőház elnökének tudvalevőleg szalonkocsi du­kál, ha utazik. G á 1 Sándor a héten Szászrégenbe akart menni, ahol ügyvédi irodája van s mikor a Ház valamelyik hivatalnoka ezt a szándékát megtudta, sietett értesíteni róla a keleti pályaudvar főnökségét. Csakhamar ezután megjelent az elnök hivatalában egy vasutas és megkérdezte, mikorra parancsolja a szalonkocsit őméltósága. — Kérem, — szabódott Gál, — ón egyáltalában nem kérek szalonkocsit. Ugy utazom, ahogy eddig. Mikor ennek a pikáns epizódnak hire terjedt, egy Justh-párti képviselő maliciózusan megjegjegyezte : — Ravasz székely ez a Gál Sándor. Nem akar hozzászokni a szalonkocsihoz. Mert könnyű me szokni, de nehéz meg­válni tőle. {Első m. kir. törvénykészitő gyár.) Na­gyon mulatságos kalandja volt a minap Hencz Károly országgyűlési képviselő­nek. A Dunántul dolga akadt, de elsza lajtotta a vonatot, egy kis vidéki állomá­son megrekedt. Itt a váróteremben né­hány jókedvű kereskedelmi utazó ugyan­csak a legközelebb csatlakozó vonatot várta. íRövidesen belevonták a diskur­zusba a képviselőt is, anekdótákkal trak­álták s általában ugy beszéltek vele, mintha egy kollégájukkal lett volna dol­guk. Hencz nem rontotta el a tréfát és a helyzetkomikumot; beletalálta magát uj szerepébe és vidáman elbeszélgetett Tanáesölés Békéscsabán. Egy magánóvoda áthelyevése. — A mun kásházak telkei. — A helyimótor uthosz-' szabbitása. — Segelyezések. — Kisebb ügyek. Békéscsaba község elöljárósága az ' országos vásár miatt a szokásos pón teki nap helyett csütörtökön tartotta" tanácsülését. A tanácsülésen a sok apró­cseprő ügy mellett néhány fontos köz­érdekű ügy is szerepelt. Ilyen volt töb­bek között a munkásházak telkeinek kér­dése. A munkásházak építésére tudva­levőleg ^0.000 koronát szavazott meg a képviselőtestület. Ily nagy városban, mint Békéscsaba, ez nem tekinthető egyáltalában elegendő összegnek, de mégis elégséges arra, hogy belőle né­hány szegény család örökös és egész­séges hajlókhoz jusson. Remény lehet ezenkívül arra is, hogy a vármegye szintén építtet Csabán is néhány mun­kásházat. A további lépések előtt azon­ban első és legfontosabb a telkek meg­szerzése. Erre vonatkozólag több aján­lat érkezett az elöljárósághoz. A tanács a telkek ügyében most nem határozott véglegesen, hanem javaslattétel céljá­ból kiadta az építkezési bizottságnak. Csak azután fog érdemleges javaslattal a közgyűlés elé járulni. Másik hasonlóképpan fontos ügy a helyi mótor utjának a selyemfonódáig való meghosszabbítása. Ezt a községnél először az országos selyemtenyésztési felügyelőség szorgalmazta s az elöljá­róság ilyen értelemben átirt az Arad­csanádi egyesült vasutak igazgatóságá­hoz, mely azonban most érkezett átirata szerint a kérelmet nem teljesítette. Ré­szünkről az igazgatóság e határozatát üzlettelen dolognak tartjuk. Hiszen a helyi mótor utvonalának meghosszab­bításánál nemcsak a selyemfonódára kell gondolni, hanem az egész város­részre, melynek lakossága nagyon szí­vesen venné, ha, különösen rossz idők­ben, arról a központtól meglehetősen távoleső vidékről mótoroson jöhetne be, vagy azon mehetne haza. Fölösleges az igazgatóság aggódása az iránt, hogy ez az utmeghosszabbitás nem fizetné ki magát, sőt kevesebbet jövedelmezne a kismoíoros, mivel a menetek számát csökkenteni kellene. Az eddigi menetek számának csökken­tése nélkül is meglehetne ezt a dolgot csinálni, mivel a selyemfonódáig elég volna naponta négy menet. Kettő dél­előtt, kettő délután. Ez a négy menet pedig bizonyosan meghozná a maga illő jövedelmét. A tanácsülés tárgyai egyébként a következők voltak : Albrechtovics Gusztávné, mint már említettük, erzsébethelyi magán­óvodáját a szarvasi útra helyezte át. Az óvodának e helyen is meg van a létjogosultsága, mert messze környéken nincsen óvoda ós az ottan körül lakók ennek a hiányában szűkölködnek. Épen azért indokolatlannak tartjuk a képvi­selőtestületnek azt a határozatát, mely­lyel az óvodától az Erzsébethelyen addig élvezett segélyt megtagadta. Hihető, hogy ezt a mulasztását a képviselő­testület adandó alkalommal jóvá fogja tenni. Hogy az óvodára azon a helyen szükség van, elismerte a felsőbb tan­ügyi hatóság is, amennyiben a tanfel­ügyelő értesítette az elöljáróságot, hogy az óvoda-áthelyezést jóváhagyja. A tan­felügyelő értesítését tudomásul vette a tanács. A munkásházak telkeire beérkezett ajánlatok között való választást, mint már emiitettük fentebb, az építkezési bizottságra ruházta a tanács. Nádasy színigazgatónak ujabb kérelme folytán két öl tűzifát szavaz­tak meg. Az Arad-Csanádi Egyesült Vasutak igazgatósága, melynek kezelése alá az A. E. G. V. is tartozik: értesítette az elöljáróságot, hogy a helyi motoros ut­vonalának a selyemfonodáig való meg­hosszabbítására irányuló kórelmet nem teljesiti, egyrészt mivel a gyár munká­sai tudomása szerint nem kívánják, másrészt pedig, mivel az eddigi mene­tek számát csökkenteni kellene, ami a jövedelem csökkenését vonná maga után. A belügyminiszter felszólította a községet, hogy az időnként rendezendő fertőilenitő tanfolyamra a jelentkezők közül küldjön fel alkalmas egyéneket. Mivel jelentkezők nem akadtak, a ta­nács nem is ajánlhatott senkit. B a u k ó Pál, a szerencsétlenül járt toronyőr helyébe K e 1 1 e Andrást fogadta fel a tanács. Gyula város polgármesterének K o­c z i s z k y Iván dr. árvaszéki ülnök elhalálozása fölött kifejtett meleghangú részvéte tudomásul szolgált. Dr. Lówy Lajosné 1000 koronás hagyatékának a szegények között való szétosztása már megtörtént. Összesen 98-an részesültek 10—10 korona segély­ben és még hárman részesülni fognak. Stefik Vazulnét a szegényházba felvette a tanács, továbbá Herdlicska Mártonnénak tűzifa, Sajben Jánosnak és nejének pedig kenyérsególyt szava­zott meg a tanács. Ezek után az ülés véget ért. Garázdálkodó cigányok. Kiraboltak egy lakást Megint a cigányok! Alig múlik el hét, hogy a pesti lapok hirt ne adná­nak valami gyalázatos tettről, amelyet ez a műveletlen, félvad nép követett el. A dánosi rémes eset után pár hóna­pig meghúzódtak, mert féltek a törvény sújtó kezétől, mikor azonban megtud­ták, hogy a gyilkos gazemberek közül egyiket sem ítélték halálra, csak éppen szabadságuktól fosztották meg : vérsze­met kaptak ismét. Azóta aztán sűrűn történtek gaztettek, amelyeket csak ők követhettek el. Hol kirabolnak egy ma­gánosan álló házat, hol gyilkolnak. Csak legutóbb is találtak Dunántul két uriruhába öltözött, már oszlásnak in­dult, kegyetlenül megcsonkított és össze­szurkált hullát. Az a két szerencsétlen ember is kóbor cigányok áldozata le­hetett, mert csak azok a léha, dologta­lan csavargók tudnak valakit oly hal­latlan vandálizmussal lemészárolni. Békésmegyében gjilkosságot ugyan nem követtek el mostanában, de azért látogatásuk sok embernek emlékezetes j marad. Amelyik község határában át­i vonulnak, ott mindig kell eltűnni vala­minek, sőt legtöbbször valamiknek. Ren­desen éjjel surrannak be a községekbe és páratlan vakmerőséggel követik el a lopásokat, rablásokat, betöréseket. Kedden éjjel Gyulán is ők Járhat­tak. M i s k u c z a Péter gyulai lakos ugyanis szerdán reggel megütődve vette észre, hogy az utcafelöli, úgynevezett „tiszta" szobából, melyben éjjel csak ritkán szoktak tartózkodni : az összes ágynemű és nagyon sok ruha eltűnt. Mivel az ablakok be voltak zúzva és tárva-nyitva állottak, mindjárt gondol­hatta, hogy rablás történt. A kár elég tekintélyes, mert az ellopott holmik értéke csaknem 300 korona. Miskucza bánatosan tett jelentést a rendőrségnél, mely azonnal bevezettr a nyomozás. Telefonált a szomszédos köz­ségek rendőrségeihez, a távolabbiakhoz pedig távirati megkeresést intézett. Igy a nyomozás országszerte folyik. A rablást legnagyobb valószínűség szerint cigányok követték el. A szom­szédok ugyanis kedden este körül lát­tak két idegen cigányférfit és két cigány­asszonyt fel s alá járkálni azon az utcán. A Miskucza háza előtt többször meg­álltak, figyelték az udvart, az ablaké* és cigány nyelven suttogva tanács­koztak. Mindenfelé ebben az irányban is folytatják a nyomozást. Valószínűleg csakhamar nyakon is fogja csípni vala­melyik csendőrőrjárat Fáraó szennyes utódait, mert oly sok ágy- és ruha­neműt, amennyit Miskucáéktól elemel­tek, nem igen lehet hamarosan értó­( kesiteni és ez a nagy csomag még a ! laikusok előtt is feltűnővé teszi őket. Űszi és téli idényre férfi-, fiú- és gyermekruhákat, ját készitményü dm gyári munka) úgyszintén készítek jóminőségü anyagból ü^r mérték szerint is, jutányok árban. Videkre, levélbeli meghívásra, szabaszomat minta yüj­teménynyel küldöm. — Tessék próbarendelést tenni. KLEIN GÉZA Békéscsaba, Vasut-utca, a Rosembaum-fe e köraktirral szemben

Next

/
Oldalképek
Tartalom