Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-12-05 / 97. szám

Békéscsaba, 1909 dec. 25. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 357 mezőgazdasági fogatok élveznek, amelyek abban a határban közlekednek Más határból érkező, vagy más határba menő mezőgazdasági fogatok nem élveznek vámmentességet, még ha öcsödiekéi is. • Ezenkívül a gyalogjárók sem fizetnek vámot. A vereskereszt-egylet csabai fiókja közgyűlése. A vereskereszt-egylet csabai fiókja szerdán délután tartotta Beliczey Istvánná és Varságh Béla elnöklete alatt évi közgyűlését s azon örömmel vétetett tudomásul a fiók anyagi és taglétszám gyarapodása. Az előbb tartott választmányi, majd ezt követő közgyűlésen jelen voltak: Beliczey Istvánná, Varságh Béla elnökök, Friedmann Mórnó alelnök, Beliezey Rezsőné, özv. Ursziny Jánosné, Fejér Béláné, Jávor Gyuláné, Réthy Bélánó, dr. Fáy Samuné, Rosenthal Adolfné, dr. Révész Fülöpné, Pfeiffer Istvánné, Jéger Józsefné, Dobay Kálmánná, ifj. Vidovszky Károlyné, dr. Fáy Samu, Jéger József pénztáros, Pfeiffer István titkár. A megjelentek üdvözlése ntán Varságh Béla olvasta fel az egylet működéséről szóló jelentést, majd P fe iff e r István titkár az 1908 ik évről a pénztári számadást. A fióknak a 3791 kor. 17 fillér előző évi maradvánnyal a bevétele 5008 kor. 74 fillér volt, mig a kiadás, a főgimnázium tápintézetének adott 150 kor., a Nőegyletnek 150 kor., az Izraelita Nőegyletnek 100 kor., József főhercegszanatóriumnak 100 kor. adományokkal, a calabriai földrengés károsultaknak gyűjtött 756 kor. 80 fillér, az egylet adománya ugyancsak ezeknek 100 kor., a központnak küldött 104 kor. 80 fillér s más apróbb kiadásokkal 1660 kor. 70 fillér volt. Igy a maradvány 3348 kor. 4 fillér, mely összeg a takarékpénztárban van elhelyezve. Az alapitó tagok száma 61, rendes tag 148. A létszám két alapitó és 16 rendes taggal szaporodott. Uj tagok gyűjtése Friedmann Mórné érdeme s a közgyűlés köszönetet szavazott a kiváló ügybuzgalmu alelnöknőnek. Az elnöki jelentés és a számadások tudomásul vétele után, Beliczey Istvánné elnöknő indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy a jövő évi farsangot követő böjtben közvacsorát rendez a vereskereszt-egylet fiókja. A jótékonycél érdekében az elnökség a rendezésre felkérte a jelenvolt hölgyeket azzal, hogy magukat egy tágabbkörű rendezőséggel kiegészítve, készítsék elő az estély sikerét. Azért hagyták a közvacsora rendezését olyan későre, mert a Nőegylet, a Szanatórium-egyesület, az Izraelita Nőegylet estélyei a farsangra esvén, rövid lenne az időköz a jótékony estélyek rendezésére ós a családapák erszényeit esetleg nagyon kimerítené. Ezzel a gyűlés véget is ért. Tarka históriák. az utazókkal. Közben jeleníette a portás, hogy a vonat ujabb késést szenvedett és csak éjjel utazhatnak tovább. Az egyik utqzó erre azt indítványozta, hogy töltsék az éjszakát a városban s majd csak reggel u'^zzanak. — Majd én Keresek szállodát. Addig kérem önt, kolléga, -— fordult Hencz Károlyhoz — vigyázzon a holmimra. Negyedóra múlva itt leszek. Az utazó, Schwarcznak hivták, eltávozott és csüggedten tért vissza : — Nem maradhatunk itt. Piszkos a szálloda. Ebbe beletörődtek és tovább folyt az anekdótázás. Egyszer csak eszébe jut Schwarcznak, hogy megkérdezze a képviselőt: — Voltaképpen kihez van szerencsénk ? — Én, — szólt Hencz — én egy nagy gyárat képviselek. Az Első m. királyi szabadalmazott törvénykészitő gyárat. — Aah! . . . Erről eddig nem is hallottam. Mondjon róla kolléga valamit. — Hát kérem ennek a gyárnak 453 igazgatósági tagja van, akiket a közgyűlés öt évre választ. De most nagy bajok vannak. Százötven tag kilépett s azt hiszem, viharok lesznek a leszámolásnál. — Szabad kérnem, hol van az a gyár? — Budapesten, a Dunaparton. Óriási pazar épület. Hja, gazdag a gyár. — Es kolléga urat jól fizetik ? — Elég jól. Tiz forint a napidijam, első osztályú szabadjegy a vasútra, készkiadásaimat megtérítik. — Nagyszerű! — No és mit szállítanak önök? — Hogy mit szállítunk ? — ismételte Hencz, aztán kivágta : a hazát. Még nagyobb elképedés. Hencz Károly ennél egy szóval sem mondott többet, ellenben, mikor Budapestre érkezett a társaság, udvariasan bemutatkozott : — Hencz Károly országgyűlési képviselő. * [Köszönöm, uraim!) Az egyik felvidéki ezred parancsnokának megvolt az a szokása, hogy kaszárnyában, gyakorlótéren, fehér asztalnál a tisztikar tisztelgésére azt mondotta : — Danke, meine Herren. (Köszönöm, uraim.) Egyszer roppant jókedvvel nyargalt, nyargalt az ezredes a gyakorlatozó századok között s alig várta, hogy maga köré gyűjtse a tiszteket. Mikor a legfiatalabb kadét is megjelent a rögtönzött rapporton, megszólal az ezredes : — Uraim ! Ma estére valamennyiüket szívesen látom házamban. Feleségem ugyanis, az ezredesnó az éjjel fiúgyermekkel ajándékozott meg. Köszönöm, uraim. Szalutált és boldogan elvágtatott. * {Az elnök kocsija.) A képviselőház elnökének tudvalevőleg szalonkocsi dukál, ha utazik. G á 1 Sándor a héten Szászrégenbe akart menni, ahol ügyvédi irodája van s mikor a Ház valamelyik hivatalnoka ezt a szándékát megtudta, sietett értesíteni róla a keleti pályaudvar főnökségét. Csakhamar ezután megjelent az elnök hivatalában egy vasutas és megkérdezte, mikorra parancsolja a szalonkocsit őméltósága. — Kérem, — szabódott Gál, — ón egyáltalában nem kérek szalonkocsit. Ugy utazom, ahogy eddig. Mikor ennek a pikáns epizódnak hire terjedt, egy Justh-párti képviselő maliciózusan megjegjegyezte : — Ravasz székely ez a Gál Sándor. Nem akar hozzászokni a szalonkocsihoz. Mert könnyű me szokni, de nehéz megválni tőle. {Első m. kir. törvénykészitő gyár.) Nagyon mulatságos kalandja volt a minap Hencz Károly országgyűlési képviselőnek. A Dunántul dolga akadt, de elsza lajtotta a vonatot, egy kis vidéki állomáson megrekedt. Itt a váróteremben néhány jókedvű kereskedelmi utazó ugyancsak a legközelebb csatlakozó vonatot várta. íRövidesen belevonták a diskurzusba a képviselőt is, anekdótákkal trakálták s általában ugy beszéltek vele, mintha egy kollégájukkal lett volna dolguk. Hencz nem rontotta el a tréfát és a helyzetkomikumot; beletalálta magát uj szerepébe és vidáman elbeszélgetett Tanáesölés Békéscsabán. Egy magánóvoda áthelyevése. — A mun kásházak telkei. — A helyimótor uthosz-' szabbitása. — Segelyezések. — Kisebb ügyek. Békéscsaba község elöljárósága az ' országos vásár miatt a szokásos pón teki nap helyett csütörtökön tartotta" tanácsülését. A tanácsülésen a sok aprócseprő ügy mellett néhány fontos közérdekű ügy is szerepelt. Ilyen volt többek között a munkásházak telkeinek kérdése. A munkásházak építésére tudvalevőleg ^0.000 koronát szavazott meg a képviselőtestület. Ily nagy városban, mint Békéscsaba, ez nem tekinthető egyáltalában elegendő összegnek, de mégis elégséges arra, hogy belőle néhány szegény család örökös és egészséges hajlókhoz jusson. Remény lehet ezenkívül arra is, hogy a vármegye szintén építtet Csabán is néhány munkásházat. A további lépések előtt azonban első és legfontosabb a telkek megszerzése. Erre vonatkozólag több ajánlat érkezett az elöljárósághoz. A tanács a telkek ügyében most nem határozott véglegesen, hanem javaslattétel céljából kiadta az építkezési bizottságnak. Csak azután fog érdemleges javaslattal a közgyűlés elé járulni. Másik hasonlóképpan fontos ügy a helyi mótor utjának a selyemfonódáig való meghosszabbítása. Ezt a községnél először az országos selyemtenyésztési felügyelőség szorgalmazta s az elöljáróság ilyen értelemben átirt az Aradcsanádi egyesült vasutak igazgatóságához, mely azonban most érkezett átirata szerint a kérelmet nem teljesítette. Részünkről az igazgatóság e határozatát üzlettelen dolognak tartjuk. Hiszen a helyi mótor utvonalának meghosszabbításánál nemcsak a selyemfonódára kell gondolni, hanem az egész városrészre, melynek lakossága nagyon szívesen venné, ha, különösen rossz időkben, arról a központtól meglehetősen távoleső vidékről mótoroson jöhetne be, vagy azon mehetne haza. Fölösleges az igazgatóság aggódása az iránt, hogy ez az utmeghosszabbitás nem fizetné ki magát, sőt kevesebbet jövedelmezne a kismoíoros, mivel a menetek számát csökkenteni kellene. Az eddigi menetek számának csökkentése nélkül is meglehetne ezt a dolgot csinálni, mivel a selyemfonódáig elég volna naponta négy menet. Kettő délelőtt, kettő délután. Ez a négy menet pedig bizonyosan meghozná a maga illő jövedelmét. A tanácsülés tárgyai egyébként a következők voltak : Albrechtovics Gusztávné, mint már említettük, erzsébethelyi magánóvodáját a szarvasi útra helyezte át. Az óvodának e helyen is meg van a létjogosultsága, mert messze környéken nincsen óvoda ós az ottan körül lakók ennek a hiányában szűkölködnek. Épen azért indokolatlannak tartjuk a képviselőtestületnek azt a határozatát, melylyel az óvodától az Erzsébethelyen addig élvezett segélyt megtagadta. Hihető, hogy ezt a mulasztását a képviselőtestület adandó alkalommal jóvá fogja tenni. Hogy az óvodára azon a helyen szükség van, elismerte a felsőbb tanügyi hatóság is, amennyiben a tanfelügyelő értesítette az elöljáróságot, hogy az óvoda-áthelyezést jóváhagyja. A tanfelügyelő értesítését tudomásul vette a tanács. A munkásházak telkeire beérkezett ajánlatok között való választást, mint már emiitettük fentebb, az építkezési bizottságra ruházta a tanács. Nádasy színigazgatónak ujabb kérelme folytán két öl tűzifát szavaztak meg. Az Arad-Csanádi Egyesült Vasutak igazgatósága, melynek kezelése alá az A. E. G. V. is tartozik: értesítette az elöljáróságot, hogy a helyi motoros utvonalának a selyemfonodáig való meghosszabbítására irányuló kórelmet nem teljesiti, egyrészt mivel a gyár munkásai tudomása szerint nem kívánják, másrészt pedig, mivel az eddigi menetek számát csökkenteni kellene, ami a jövedelem csökkenését vonná maga után. A belügyminiszter felszólította a községet, hogy az időnként rendezendő fertőilenitő tanfolyamra a jelentkezők közül küldjön fel alkalmas egyéneket. Mivel jelentkezők nem akadtak, a tanács nem is ajánlhatott senkit. B a u k ó Pál, a szerencsétlenül járt toronyőr helyébe K e 1 1 e Andrást fogadta fel a tanács. Gyula város polgármesterének K oc z i s z k y Iván dr. árvaszéki ülnök elhalálozása fölött kifejtett meleghangú részvéte tudomásul szolgált. Dr. Lówy Lajosné 1000 koronás hagyatékának a szegények között való szétosztása már megtörtént. Összesen 98-an részesültek 10—10 korona segélyben és még hárman részesülni fognak. Stefik Vazulnét a szegényházba felvette a tanács, továbbá Herdlicska Mártonnénak tűzifa, Sajben Jánosnak és nejének pedig kenyérsególyt szavazott meg a tanács. Ezek után az ülés véget ért. Garázdálkodó cigányok. Kiraboltak egy lakást Megint a cigányok! Alig múlik el hét, hogy a pesti lapok hirt ne adnának valami gyalázatos tettről, amelyet ez a műveletlen, félvad nép követett el. A dánosi rémes eset után pár hónapig meghúzódtak, mert féltek a törvény sújtó kezétől, mikor azonban megtudták, hogy a gyilkos gazemberek közül egyiket sem ítélték halálra, csak éppen szabadságuktól fosztották meg : vérszemet kaptak ismét. Azóta aztán sűrűn történtek gaztettek, amelyeket csak ők követhettek el. Hol kirabolnak egy magánosan álló házat, hol gyilkolnak. Csak legutóbb is találtak Dunántul két uriruhába öltözött, már oszlásnak indult, kegyetlenül megcsonkított és összeszurkált hullát. Az a két szerencsétlen ember is kóbor cigányok áldozata lehetett, mert csak azok a léha, dologtalan csavargók tudnak valakit oly hallatlan vandálizmussal lemészárolni. Békésmegyében gjilkosságot ugyan nem követtek el mostanában, de azért látogatásuk sok embernek emlékezetes j marad. Amelyik község határában áti vonulnak, ott mindig kell eltűnni valaminek, sőt legtöbbször valamiknek. Rendesen éjjel surrannak be a községekbe és páratlan vakmerőséggel követik el a lopásokat, rablásokat, betöréseket. Kedden éjjel Gyulán is ők Járhattak. M i s k u c z a Péter gyulai lakos ugyanis szerdán reggel megütődve vette észre, hogy az utcafelöli, úgynevezett „tiszta" szobából, melyben éjjel csak ritkán szoktak tartózkodni : az összes ágynemű és nagyon sok ruha eltűnt. Mivel az ablakok be voltak zúzva és tárva-nyitva állottak, mindjárt gondolhatta, hogy rablás történt. A kár elég tekintélyes, mert az ellopott holmik értéke csaknem 300 korona. Miskucza bánatosan tett jelentést a rendőrségnél, mely azonnal bevezettr a nyomozás. Telefonált a szomszédos községek rendőrségeihez, a távolabbiakhoz pedig távirati megkeresést intézett. Igy a nyomozás országszerte folyik. A rablást legnagyobb valószínűség szerint cigányok követték el. A szomszédok ugyanis kedden este körül láttak két idegen cigányférfit és két cigányasszonyt fel s alá járkálni azon az utcán. A Miskucza háza előtt többször megálltak, figyelték az udvart, az ablaké* és cigány nyelven suttogva tanácskoztak. Mindenfelé ebben az irányban is folytatják a nyomozást. Valószínűleg csakhamar nyakon is fogja csípni valamelyik csendőrőrjárat Fáraó szennyes utódait, mert oly sok ágy- és ruhaneműt, amennyit Miskucáéktól elemeltek, nem igen lehet hamarosan értó( kesiteni és ez a nagy csomag még a ! laikusok előtt is feltűnővé teszi őket. Űszi és téli idényre férfi-, fiú- és gyermekruhákat, ját készitményü dm gyári munka) úgyszintén készítek jóminőségü anyagból ü^r mérték szerint is, jutányok árban. Videkre, levélbeli meghívásra, szabaszomat minta yüjteménynyel küldöm. — Tessék próbarendelést tenni. KLEIN GÉZA Békéscsaba, Vasut-utca, a Rosembaum-fe e köraktirral szemben