Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-11-28 / 95. szám

Békéscsaba, 1909 dec. 25. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 345 — Halálozás. Sas János, Máv. főellenőr, neje szül. P f e i f f e r Erzsébet Rákospalotán élte 55-ik évében elhunyt. A megboldogultban P f e i f f e r István, a gazdasági egylet titkára nővérét gyászolja, férje legjobb feleségét, három gyermek a ritka jó anyát siratja. — Női dijnok a vármegyénél. A modern idők egyik faltörő kosa, a nőemáncipáció döngetni kezdi már a vármegyei közigazgatás Ő3i, de még mindig erős várfalait is. A nők Magyarországon eddig csak a tanügyi, orvosi, poitai és a magán tisztviselői pályákon érvényesülhettek, de most már sok közhivatalnál is megvan engedve alkalkalmaztatásuk, amelyek eddig ridegen elzárkóztak a női tisztviselők elől. Igy a vármegyék uj szabályrendeletei már megengedik, hogy dijnokul vagy Írnokul nők is alkalmaztassanak. Az első fecske most már Békésvármegyében is megjelent. Az orosházai járás főszolgabirája ugyanis Á d á s z János dijnok helyére, akit Szarvasra helyeztek át járási irnoki nőségben: egy nőt alkalmazott. Az uj nőhivatalnok nevét fölösleges udvariasságból elhallgatják a megyei hatóságok. — Gyulai Pdl emieke. A békéscsabai ev. Rudolf-főgimnázium önképzőköre szombaton szeníelt ünnepet kiváló költőnk és kritikusunk, Gyulai Pál emlékének. Az ünnep tárgysorozata a következő volt: Himnusz ; Gyulai: Éji látogatás, szavalta Kovács István VIII; Gyuiai költői működése, irta és felolvasta Pető Ernő VIII.; Gyulai: Pókainé, szavalta Mácsánszky Kálmán VI.; Gyulai kritikai működése, irta ós felolvasta Sándor Mihály VIII. o. t., az önképzőkör tiikára ; G.vulai: Éjjel, szavalta Maros Tibor VI. o. t.; Szózat. Ugy a Himnuszt, mint a Szózatot a főgimnáziumi énekkar adta elő, G a 11 i János karnagy vezetése alatt. Az ünnepen az ifjúságon kivül a tanári kar is megjelent. — Vasúti karambol a nagylaposi állomásnál. A nagylaposi állomáson pénteken éjjel összeütközött kót tehervonat. Kiszámíthatatlan szerencsétlenség törtónt volna, ha személyvonat lett volna legalább az egyik. Mert az összeütközés borzalmas erővel történt. Az egyik tehervonat, mely többek között négy csabai gazdának négy waggon hizott sertését is vitte, Arad felől robogott Budapest felé. A másik ellenkező irányból jött. Nagylaposon kellett volna a két vonatnak találkoznia, de hibás intézkedés folytán a Budapest felől jövő tehervonat elindult Nagyláposról, mikor a másik vonat közel járt oda. Igy történt meg az összeütközés, amelynek borzalmas hatása az lett, hogy az állatokkal utazó hajcsárok közül egy meghalt, többen pedig súlyosan megsebesültek, köztük a vonatvezetők is. A kót mozdony és igen sok teherkocsi ugyancsak megrongálódott. Ezenkívül még más kár is van. A négy csabai gazda mintegy 160 darab disznójából ugyanis mindössze 12 maradt életben, a többi elpusztult. Tekintettel arra, hogy a sertések mind hatalmas hizott példányok voltak, a négy gazda kárát 30—40.000 koronára lehet tenni. A szerencsétlenül járt hajcsár hulláját beszállították Gyomára, hol a törvényszéki boncolást fogják rajta megejteni. — Bizottsági ülés. -A csabai Rudolffőgimnázium bizottsága szombaton délután ülést tartott, amelyen kimondotta az ifjúsági istentiszteletek tartását a téli hónapok alatt s megállapította a főgim. ez évi költségvetését. — A dobozi omnibusz. Régebben meg emlékeztünk már arról, hogy Sarkadi Béla dobozi postamester Doboz és Csaba között omnibuszköziekedóst szándékozik létesíteni. A jáiatoknak még a tavaszon meg kellett volna indulniok, de az akkori kocsi túlságosan nehéz volt Most már elkészült a csinos uj j kocsi, mely csak felényi sulyu, mint a ; másik. Ennélfogva mivel nincs már semmi akadály, az omnibuszjáratok de- j cember 1-én kezdetüket veszik. — Lemondott segadorvos. A várm9- j gyei közkórhiz orvosi személyzetének | létszámában ismét változás állott be. ; Politzer Hugó segódorvos ugyanis : bejelentette a főispánnak állásáról való lemondását, melyet az el is fogadott. — Áthelyezes. A pénzügyminiszter Nagy Béla ungvári pénzügyigazgatósági s. titkárt a szolgálat érdekében, hasonminőségben a gyulai pénzügy- j igazgatósághoz helyezte át. — A gyulai szinkör költségei A gyulai színkör építési költségeinek 18-ik részlete fejében a vallás- ós közoktatásügyi miniszter 1600 korona állami segélyt engedélyezett. Ez összeget a szinkör építési kölcsönének részlettörlesztésére fogják fordítani. —• A budapesti cigányverseny. Mult számunkban a „Cigányzenészek Lapja" nyomán egy hirt közöltünk a Royalorfeumban rendezett cigányversenyről. Fenntartjuk most is azt az állításunkat, hogy a 14 legjobb zenekar között kiosztott aranyérmek között nincs fokozati különbség, hogy azok egyenlőórtéküek. Annyit azonban azóta nyert értesülésünk szerint örömmel konstatálunk hogy ez aranyérmeken kivül három zenekar első dijat is kapott s ezek között van a P u r c s i Dezső csabai zenekara is. Az első dijat, remekhimzésü fehér selyem vállszallagot már megküldötték a jeles zenekarnak. — Mindenképen örvendetes dolog, hogy két legjobb zenekarunk, a P u r c s i Dezsőé és a legifjabb P u rc s i Pepié oly derekasan megállották helyüket ez országos jellegű versenyen. — A szökés párosan ... Száraz agyvelejű, tarkoponyájú bácsik azt hirdetik már régóta, hogy vége a romantikának. Pedig dehogy. Szövődnek még most is néhanapján bájos szerelmi történetecskék, vannak még ma is gerlemódra nyögdécselő, ábrándos bakfisok, akik szivük, nem kevésbbó ábrándos ideáljával zöld rengeteg erdők ölén fekvő kis kunyhóról álmodoznak amelyben jó volna kettecskén éldegélni ós együt simogatni a megszelídült őzikéket. Ilyen furcsa szerelmi eset történt a napokban Csabán. Még szökéssel is van fűszerezve. M. P. 17 éves legényke, meg Cs. M. alig 16 éves bakfis szörnyümódon szerelmesek voltak egymásba. Hogy egymásé lesznek valamikor arra igen kevés volt a remény, mert hát bármilyen kicsi volt is a rózsás arcú őnagysága, mégis csak idős volt a legénykéhez Ezt nem egyszer meg mondták a szülők is, ami módfelett elkeserítette a fiatalokat. Siránkozva panaszkodtak, hogy mit csináljanak. Egyszer aztán elhatározták, hogy ugy tesznek, mint azok, akikről az újságok is szoktak írni: megszöknek. És be is váltották elhatározásukat. Pár nappal ezelőtt a legényke elment Budapestre s másnap követte a bakfis is. A kétségbeesett szülők most kerestetik a szökevény szerelmes párt. — Felebbezés egy megyebizottsági tagválasztás ellen. Megírtuk már, hogy Kan i, Imre békési lakos felebbezést nyújtott be br. D r e c h s e 1 Gézának megyebizottsági taggá történt megválasztása ellen. A felebbezósnek az az indoka, hogy a választói névjegyzékből 58 név kimaradt. A vármegyei központban utána néztek a dolognak ós konstatálták, hogy a felebbezőnek igaza van. Az 58 választó kimaradása ugy történhetett, hogy a névjegyzék írója átsiklott egy lapon, nem másolta le. Ez ügyben a községi elöljáróságot terheli a mulasztás, mert annak kellett volna pontosan utána néznie, hogy a leíró lelkiismeretesen teljesitette-e kötelességét. Emiatt valószínűleg meg is fogják választást semmisíteni. — A szobába zárt tolvaj. Fortuna istenasszony valósággal tenyerón hordozta azt a tolvajt, aki M i k 1 y a Pál csabai gépraktáros házában járt csütörtökön éjjel. A derék férfiú még a sötétség beálltával belopózkodhatott az udvarra, amit könnyen megtehetett, mert az utcaajtó nyitva volt. Az udvarról aztán, mikor a házbeliek a iná^ik szobában voltak, besurrant az utcai nagy szobiba és elrejtőzködött. Este nyolc óra után Miklya Pál egyik lánya bement a szobába, de semmi gyanúsat nem vett észre. Egészen nyugodtan átöltözködött, aztán bezárta á szoba ajtaját. A még eddig ismeretlen tolvajnak el lehetett képzelni ekkor a lelkiállapotát. Az ablakokon nem mehetett ki, az ajtó pedig be volt zárva s az ajtóval együtt ő is. B zonyosan megadta magát sorsának, mert el lehetett készülve rá, hogy elcsípik. De a sors ám kedvezett neki. Reggel 4 óra után csikorgott a závárban a kulc*, kinyílt az ajtó ós belépett rajta ugyanaz a női alak, aki este bent volt. Egy darabig ott időzött, aztán eltávozott, anélkül, hogy az ajtót bezárta volna. A hívatlan éjjeli vendég megörült ennek. Egy alkalmas pillanatban összeszedett minden ruhadarabot, ami a kezeügyébe esett ós a hajnali félhomályban meglépett. A szerencsésen megmenekült tolvaj után most nyomoz a csendőrség. Négy könyvről. Irta: Gulyás József. Odakünn már a fagyasztó tél kezdi gyakorolni megsemmisítő hatalmát. A fák targallyaít, a házak tetejét vékony, fehér hólepel borítja, hideg szél száguld végig az utcákon. Köpenybe burkolt, reszkető emberek sietve járnakkelnek, hogy minél hamarabb hazajussanak az édes otthonba. Mert csak ott van a melegség, az élet. A kandalló enyhe, szelid melege mellett olyan jó ilyenkor kedves családi körben beszélgetéssel, mókázásokkal megölni az unalmat. Csak a világba kidobott magános emberek tudják ezt igazán, azok álmodoznak róla. Azok a magános emberek hosszú téli estéken könyvek rajába temetkeznek és ugy igyekeznek megfelejtkezni az ő nagy árvaságukról, az ő nagy egyedüllétükről. .. Igy teszek én is. Négy könyv fekszik kiterítve előttem, négy különböző emberi lélek megnyilatkozása. Az egyikben diszes ruhába öltöztetve csillog a szorgalom, a tudás, feltárul a daliás mult idők képe, a másik háromban a mai élet örömei, szenvedései, viharzó, vagy merengő mélabús érzései jutnak kifejezésre. Tudományos, illetve esztétikai szempontból nagyon különböző értékük van ezeknek a könyveknek, de valamennyi megérdemli, hogy ne surranjunk keresztül rajtuk észrevétlenül, hanem belétekintsünk, elolvassuk, sőt foglalkozzunk is vélük. Az első könyv Palatínus Józsefnek, a békésmegyei hirlapiró-gárda rokonszenves és tehetséges tagjának a könyve, mely a »Békésmegyei nemesi családok története" cimet viseli. Mindjárt, első tekintetre megtetszik ez a hatalmas könyv Kiállítás tekintetében a magyar nyomdaipar elsőrangú remekei közé tartozik. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen az ország legelső müintézeténól, a Franklin-Társulatnál készült. Ha aztán elolvassuk, legelső véleményünk róla az, hogy a tartalom mindenképpen méltó a kiállításhoz. Rengeteg szorgalom és széleskörű történelmi látókör gyümölcse ez a munka. Odafönn, az akadémia copfokkal díszített csarnokaiban ugy gondolkoznak az elaszott, száraz, kopasz koponyák, hogy újságíróknál nem lehet tudást keresni és találni, mert azoknál dühöng a felületesség. Palatínus kollégánk alaposan rácáfolt erre a véleményre. Bármelyik tudós akadémikus sem tudná ekkora alapossággal, szorgalommal összegyűjteni ós elhelyezni azt a rengeteg adathalmazt, mely e kitűnő munka anyagát képezi. És még van valami, ami megkülönbözteti Palatínus könyvét az akadémikus jellegű kiadványoktól. Ez a stílus. A mi történetíróink azzal akarják udós voltukat még mindig dokumentálni, hogy unalmasak, szárazak és stílusukat tele tömik a laikusabb közönség részéről teljesen érthetetlen technikus terminusok tömegével. Palatínusnál ez nincsen meg. Emelkedett, néhol könnyed, sőt csevegő modorban beszéli el a békésmegyei nemesek történetét, anélkül azonban, hogy ez az előadás a hitelesség, vagy a tudományosság rovására menne. Az öt kötetre tervezett, hatalmas munkából most jelent meg az első kötet. A munka szorosan véve ugyan nem öleli fel az egész megyei nemesség biográfiáját. Mert hiszen Békés vármegyében az a speciális helyzet uralkodik, hoey tulajdonképeni nemességről csak a XVIII. század óta lehet szó. Az évszázados török hódoltság s az akkori viszontagságos idők nemcsak a vármegyét tarolták pusztasággá, hanem lakosságát is kipusztították. A hajdani nemesség nagyrészben kihalt, az életben maradt kevesek pedig védettebb vidékre menekültek s a törökök kiüsetése után kincstári területté nyilváníttatott Békésmegyébe nem is térhettek többé vissza. A XVIII. század elején donációkép az egész vármegye a Harruckernek s ezek kihalta után örököseik (nagyobbrészt a mai békésmegyei mágnás családok) birtokába jutott. Békésvártnegye ujabbkori története tehát elválaszthaiianul összefügg a Harruckern-ek és örököseik s a XVIII. század óta beszármazott nemesség történetével, szereplésével. A részint idegenből, részint az ország legkülönböző részeiből beszármazott fő ós köznemes családok (akiknek elei irányitólag munkálkodtak közre az ujabbkori Békósvármegye megteremtésén, alapját vetették meg a mai virágzásnak) története méltán érdekelheti az utódokat. A forrásjellegü munka kót részből áll. Áz első rósz (I., II. kötetek) a mágnás (Hirruckern és örökösei), a második rész (III., IV. és V. kötejek) a nemes családokat ismerteti. Az előttünk fekvő első kötet bevezetésében szerző részletesen vázolja könyve tartalmát, a Harruckern-családdal s annak örökösei közül a Wenckheim es Bolza grófi családokkal, továbbá a gróf Almásy családdal foglalkozik, ismertetvén a nevezett családok minden egyes tagjának szereplését, életrajzát, leszármazási táblázatokkal, címerekkel, stb. A további kötetek hasonló diszes kiállításban 4—5 hetenkint jelenvek meg, abc-sorrendben közölvén a mágnás és nemes családokat (összesen 70). A rendkívül diszes kiállítású munka, amely tartamánál fogva nemcsak az érdekelt családokat, de mint forrás, s családtörténettel foglalkozókat is közelről érdekli, öt kötetben, csinosan fűzve 60 K, diszes félbőrkötésben 85 koronáért megrendelhető a szerzőnél (Békéscsaba, Fő utca). É Békésvármegyét igen közelről érdeklő munkát ajánljuk ugy egyesek, mint a községek és a tanintézetek figyelmébe. Nem szabad hiányoznia egy levéltárból vagy könyvtárból sem. * Most áttérek egy másik könyvre, mely nem a történettudomány, hanem a szépirodalom virágokkal teli mezején mozog. Csinos, piros fedelű könyv ez. „A szenicei familia és egyéb történetek" a címe. Első lapján egy bájos, intelligens fejű asszony arcképe van. Ez a szerző : Mányin é-P r i g 1 Olga, a mi lapunknak kedves, olvasó-közönségünk által mindig szívesen látott munkatársa. Az immár országos nevü irónő huszonhét novelláját adta ki e 188 oldalas kötetben Kner Izidor. Mánviné Prigl Oltiát fölösleges dicsérni közönségünk előtt. Mindenki ismeri és szereti könnyed, asszonyi kézzel irt történeteit, melyekben a modernség szép harmóniába olvad össze a romantikával. Mányinó asszony, tehát szereti az asszonyókat, anélkül azonban, hogy a férfit lebecsülné. Novelláinak hősei legnagyobbrészt szerelmes leányok, asszonyok ós ezek köré fonódnak azok a bűbájos mesék, melyekkel ez a könyv kaleidoskopként tarkítva van. Stílusa simulékony, meleg, változatos, mindig alkalmazkodik a történethez. Fá/asztó leírások, unalmas óletbölcselkedósek nincsenek sehol. Csak egy tekintetben látjuk stílusán Budapest rontó hatását. Ez az, hogy a birtokviszonyok előtt nagyon szereti használni a németes »a" névelőt. A magyar ember sohasem mondja, hogy „az erősen puderozott arcán mosoly futott végig". Fölösleges ott az a névelő. Szebb is, magyarosabb is nélküle a mondat. Vidéki, pláne gyomai írónőnek nem muszáj ebben a tekintetben Budapestet követni ... Az értékes, gyönyörködtető kötetet ajánljuk olvasóink figyelmébe. * ízléses kiállítású könyv a harmadik, V a r s á g h János verses könyve. Varságh elég szép nevet vivott ki magának az irodalomban. Tiszta érzésű, csiszolt technikájú költeményeivel előkelő szépirodalmi lapokban is találkozunk. Nem eget verdeső, viharos érzések háborognak ezekben a versekben. Valamennyi egy meleg érzésű, poétikus hangulatokban ringatózni szerető ember szivének darabjai. Varsághtól idegenek a modern irányok. Abban az iskolában tanult, a melynek Arany János, Kiss József, Revicky Gyula voltak a mesterei. E három nagy poéta hangjai váltakoznak ez igazán kedves, kerek ós technikailag is teljesen kifogástalan költeményekben. A kötet a Franklin-Társulat kiadásában jelent mag, fölösleges tehát mondanunk, hogy kiállítása mintaszerű. * A negyedik könyv cime „Ébren szőtt álmok". Szerzője Rácz Károly gyulai ref. segédlelkész. Meg látszik e novedagyüjtemónyen, hoay fiatal ember munkája, aki még mindig keresi s nem találta meg az ösvényt, amelyen haladnia kell. A könyv még egyelőre csak igéret, de szépen biztató igéret. Eiyik-másik novellán a szép tehetség határozott jelei láthatók, de legtöbben tapasztalni lehet az elhamarkodást, ami annak a következménye, hogy a szerző nem tud még uralkodni teljesen a témái fölött. Azoknak az irodalombarátoknak, akik gyönyörködni szeretnek egy írói tehetség kibontakozásában : ajánljuk R \cz Károly könyvét. Ara 3 korona. Megrendelhető a szerzőnél Gyulán. SZÍNHÁZ A boldogságért. Társadalmi szinmü 3 felvonásban. Irta: Tompa Kálmán. Szinre kerül a szerző jutalomjátékául Csabán december hó 1-én. (Szerző a darabjáról.) Nehéz a csillagokat megközelíteni, pedig lassan-lassan már repülni is fogunk. Csak egy van, ami megköze itheti őket: a gondolat! Keídő, gyenge szárnyakon próbálgatok felfeló jutni a