Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-07-15 / 56. szám

Békéscsaba 1909 julius 11. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 Erzsébethelyet volna hivatva összekötni Csabával, az anyavárossal. Azonban még mindig nem adható át rendeltetésének. Ezt is elérte az állami építkezések közös sorsa, nevezetesen az, hogy a tervezőmérnök elszámította magát és mikor már teljesen készen állott az alkotmány, akkor jöttek rá az alaposan felsülésre. Az állam építkezéseivel rendesen meg szokott ez történni, mert az arra rendelt hivatalos közegek nem néznek oly lelkiismeretesen utána a dolgoknak, mint például akármelyik magánépíttető. Igy történhetett meg, hogy a felüljáró még most is piscus masculusként meredez aboszankodó erzsébethelyiek előtt, akik kénytelenek a mellette elhúzódó és esős időben nyakig érő sárral borított kocsiúton közlekedni. A felüljáróra pedig már égető szükség van. Nagyban folyik az aratás mindenfelé ós nemsokára a cséplósre is. rákerül a sor. Akkor pedig a nagyterjedelmü gerendási puszták összes forgalmának a felüljárón keresztül kell lefolynia. Gabonával megrakott teherkocsik hosszú sorai fognak Csaba felé vonulni napról-napra. A mostani botrányosan rossz kocsiúton pedig ez a forgalom le nem bonyolítható már csak azért sem, mert Csaba nagy vasuíi forgalma miatt naponta többször is le kell ereszteni a sorompókat s a kocsitömegnek ott kell vesztegelnie sokszor egy félóráig. A felüljáró tudvalevőleg azért nem adható még át a forgalomnak, mert az oszlopai anyagát képező vasbeton gyöngének bizonyul a teher tartására, ugy, hogy a vállalkozó még a teherpróbát sem meri rajta megkísérelni. Ez az állapot azonban tovább már fenn nem tartható. A vármegye közigazgatási bizottsága méltányolva a csabaiak mind sűrűbben és sűrűbben felhangzó panaszait, már régebben felterjesztéssel élt az államépitészeti hivatal utján a kereskedelmi miniszterhez, hogy a felüljáró kijavíttatása ós megnyitása ügyében sürgősen intézkedjék. A kereskedelmi miniszter válasza most érkezett le. A választ a közigazgatási bizottság hétfői ülésén Perszina Alfréd, az államépitészeti hivatal főnöke olvasta föl. E szerint a miniszter utasította az államvasutak igazgatóságát, hogy a szükséges teherpróbát sürgősen ejtse meg. A teherpróba fogja íztán megmutatni, hogy a felüljáró 3sakugyan olyan gyönge-e, mint ahogyan az azt átvevő bizottság vélekedett. Ez már végre határozott lépés. Nagyon is eljött már az ideje, hogy megegyék. Mert a közönség nem tehet arról, hogy az ^állam rosszul választja neg tervező mérnökeit és vállalkozóit. közönség fizeti az adót hűségesen és jzzel szemben jogosan elvárhatja, hogy \z állam á!tal fenntartott közintózméíyek hibanólküliek legyenek, illetve negfeleljenek céljuknak. A felüljárót a nyár folyamán megíyitni még abban az esetben is szükióges, ha a teherpróba nem járna a civánt kedvező eredmónynyel. Hiszen •ajta ugy sem megy át egyszerre olyan eher, mint amilyet a próbán ráraknak. Jgy tudjuk, négy gőzeke lenne a teher>róba. Négy gőzeke pedig, vagy annak negfelelö súly sohasem megy át a fe • üljárón. Az ideiglenes megnyitás alatt 3 lehet a felüljáró gyöngének tartott iszlopait megerősíteni talán melléjük llitott vassínekkel és ugy, hogy azért le essenek a szépség rovására. A gerendási forgalom, meg a márlár készen álló Bohn-fóle hatalmas yártelep feltótlenül megköveteli a felljáró mielőbbi megnyitását. Az arad-békési egyházmegye közgyűlése. Az arad-békési egyházmegye Csabán irtotta szerdán közgyűlését, melyen az sszes egyházmegyék képviseltették raaukat. A közgyűlés nyugodt mederben folyt a csabai egyháznak a presbitérium választására vonatkozó szabályrendeletig és az aradi ág. ev. egyháznak az esperessógből való kiválásra vonatkozó beadványáig. Itt a vita viharossá vált. A közgyűlést a kistemplomban tartott istentisztelet előzte meg. Csép regi György esperes hosszabb imát mondott, melyben az Ég segedelméért, a gyarló emberek szivébe a béke és szeretetnek költözéséért könyörgött. Istentisztelet után offertórium volt; ezután az egyházak kiküldöttei a főgimnázium tornatermébe vonultak át, ahol a közgyűlés tartott. Az egyházmegye felügyelője, dr. Zsilinszky Endre, rövid beszéddel üdvözölte a megjelenteket, jelezve, hogy a napirenden az egyházi életbe mélyen bevágó ügyek szerepelnek. A közgyűlés megalakulása után, konstatálva, hogy az aradi egyház részéről Friet Lajos lelkész, Mezőberényből Jeszenszky Károly, Bárdi Ernő, Apatelekről Gálik Mátyás, Medgyesegyházáról Zsilinszky Endre, Gyomáról Hajts Bálint, Szemlakról Liffa János, Fazekasvarsándról Klár Béla, a csabai egyház részéről Csepregi György, Szeberényi Lajos, Linder Károly, Korén Pál, Knyihár Károly lelkészek, Bukovszky János igazgató, dr. Daxer György egyh. jegyző, Sailer Vilmos dr. egyh. ügyész, továbbá a kiküldöttek vannak jelen. Csepregi György esperes a maga részéről is üdvözölve az egyházmegyei közgyűlést, felolvasta terjedelmes jelentését az egyházi életről, melyet egészségesnek, előretörőnek tart. A „Ne temere"-t érintve, azt mondják, hogy az visszavonatot, pedig ez helyesen ugy értelmezendő, hogy inkább életbe léptettetett. A nyugdíjintézet újraszervezése minden érdekeltet örömmel töltheti el. Ujfazekasvarsándon az Ur imádására uj templom emeltetett, azt felszentelte. Az egyházmegye lélek száma 53,556, a szaporulat 657 ; kitért az egyházból 31 lélek. Adományokból befolyt 1600 kor.; egymaga Arad ebből 1CD9 kor. adományozott. Az ottlakai leányegyház, hogy önállósíthassa magát, 800 kor. kap a missiói alapból. AzUrvacsorával az előbbi évhez hasonlítva 1600-al kevesebben éltek. A csabai Rudolf-főgimnáziumba 328 növendék járt, ebből ág. ev. 114 volt; a szarvasi főgimnáziumba 395 iratkozott be, ebből ág. ev. 227 volt. Még a születési statisztikát az egyes lelkészek filiáli tevékenységéről szóló kimutatást terjesztette elő az esperes s a közgyűlés a jelentést tudomásul vette. Dr. Zsilinszky Endre egyházmegyei felügyelő az elnöki jelentéssel kapcsolatban kéri a közgyűlést, hogy mivel a gyámintézet közgyűlése most már nem az egyházmegye közgyűlésével egy időben tartatik: az egyházmegyei gyűléskor is tartsanak az egyházmegyébe tartozó egyházközségek istentiszteletet. Erre nézve intézkedéseket kér. Meg kell határozni mindenekelőtt az istentisztelet jellegét, hogy tudniillik imával történjék-e, vagy prédikációval. Véleménye szerint nem helyes az istentiszteleteket olyankor meg nem tartani, mert ezek az alkalmi istentiszteletek mintegy kapcsolatba hozzák a híveket az egyházmegyével. Szomorú dolog, hogy az egyházközségek nem érzik az egyházmegyével való összetartozandóeágukat, pedig az egyház e két fontos tényezőjének egy egészet kell alkotnia. Jeszenszki Károly mezőberényi lelkész nem tartja helyesnek, hogy az illető egyházak a közgyűlések alkalmával nem gondoskodnak kellőképen a hivek összegyűjtéséről ós arról, hogy érdeklődésük ugy a közgyűlés, mint az azon alkalommal tartandó istentiszteleteik iránt felkeltessék. Hogy az istentisztelet formája milyen le»yen, azt a helyi vezetőségre kell bízni. Véleménye uzerint jobb volna, ha csak egyszerű imás istentiszteletek lennének, mert a praedikáció sok időt vesz igénybe. Most a nyelvkórdós merült föl. Linder Károly, Szeberónyi Zs. Lajos: Nem kell ezt előhozni ! Jeszenszky szerint azt a nyelvet kell használni, melyet a közgyűlési tagok többgége legjobban ért. Zsilinszky elnök nem akarta a nyelvkérdést beledobni a vitába. De ha az egyházközségekre bizzák ezt a kérdést is, nagyon könnyen megeshetik, hogy az egyházi vezetőségek a közvéleménnyel ellentétes intézkedéseket tesznek. Ugyanazért megmarad Jeszenszkivel ellentótben abbeli nézete mellett, hogy az egyházmegyei közgyűlésnek kell a közgyűlési istentiszteletek formáját megállapítani. Rövid eszmecsere után a közgyűlés akként határozott, hogy imás istentiszj teletek tartassanak. Az egyetemes közgyűlés jegyzökönyvének különböző pontjai közül, melyek legnagyobbrészt tudomásul szolgáltak, nevezetesebbek a következők voltak: Tudomásul szolgált az egyetemes főfelügyelőség értesítése arról, hogy az államtól kerületenkint 40—40.000 kor. i segélyt kérnek. A kerületi szabályrendelet 8. § ának i olyan értelmű módosítása, hogy mini den indítványt nyolc nappal a gyűlés előtt kell az elnökséghez írásban benyújtani, tudomásul szolgált. A vásároknak az ünnep- ós vasári napokról történendő eltiltása tárgyáLan az arad-bókósi egyházmegye már régebben mozgalmat indított ós határozatát a kerület fel is terjesztette az illetékes minisztériumhoz. Mivel a miniszter döntése még most sein érkezett le, a közgyűlés elhatározta, hogy a kerület utján megsürgeti az ügyet. Ezután szintén az egyetemes közgyűlés jegyzőkönyve alapján a reformáció 1917-ben bekövetkező 400 éves évfordulójának megünneplése került szóba. Daxer György szerint az egyetemes közgyűlésnek felvilágosítást kérő leirata több dologra vonatkozhatik, nevezetesen arra, hogy milyen legyen az , ünnepi istentisztelet ós hogy nem akarnak-e az egyházmegyék vagy a községek valamely emlékezetes intézkedóst tenni abból a ritka alkalomból. Véleménye szerint nyilatkozattételre fel kell szólítani a gyülekezeteket, hogy mi módon gondolják e nagy évforduló illő megünneplését. Jeszenszky Károly szerint az évfordulót valami" maradandó alkotás létesítésével kell megünnepelni. Az ünnepség részleteibe bocsátkozni még időelőtti volna, mert a határidő még elég messze van. Ő is azon az állásponton van, hogy a gyülekezeteket kell nyilatkozattételre felszólítani. A közgyűlés ebben az értelemben határozott. Jeszenszky Károly jelentést tett a keddi lelkészértekezlet határoza- j tárói az istentiszteleteknek egész Magyarországon történendő egyöntetűvé tétele ügyében. Az értekezlet hozzájárult mindenben P e t r o v i c s Soma szentesi lelkész javaslatához, amit a közgyűlés tudomásul vett. A mezőberényi templomépítés. Zsilinszky elnök a közgyűlés engedélyét kérte arra, hogy mivel több mezőberényi közgyűlési tag a déli vonattal haza szándékozik utazni, egy kis változást eszközöljön a tárgyak sorrendjén és a mezőberényi I. ker. egyház templomépitési ügyét azonnal letárgyaltathassa. Az engedély megadatván, Sailer Gyula egyházmegyei számvevő ismertette az ügy állását. A berónyi I-ső ker. presbitériuma ugyanis kimondotta a mostani rozoga ós közveszélyes templom helyett újnak építését, még pedig akként, hogy minden pár emberre 4 korona ós minden hold földre 2 korona adót vetett ki. Ilymódon 5 év alatt mintegy 200.000 , korona gyűlne össze, amelyből diszes templomot lehetne építeni. E határozat ellen többen felebbezóssel éltek, mert ; a földre kivetett adót soknak, a párokra kivetett adót pedig kevésnek találták. Az egyhá megyei számvevő javasolta a felebbezós elutasítását, mert a felebbezők számadatokkal nem állottak elő, a presbitérium elnöksége pedig számadátokkal dokumentálta eljárasának helyességét. Ekkor felállott a felebbezők egyike ' "ós azzal fenyegetődzött, hogy ha a közgyűlés csak a földet sújtja teherrel, az egyeseket pedig nem, temploma nem lesz a mezőberÓnyi német eklézsiának, | de olyan lázadás fog kitörni, amilyet mos• tanában nem látott Békésvármegye. Bárdi lelkész szép beszédben ajánlotta elfogadásra az egyház határozatát. Maguk a felebbezők sincsenek a templomépítés elien, hiszen jól tudják, hogy a rossz karban levő veszélyes templom bezáratását minden pillanatban elrendelheti a hatóság. Az egyház nagy körültekintéssel járt el az adó kivetésénél. Ami pedig a lázadást illeti, maguknak a felebbezőknek kell elsősorban arra törekedniök, hogy a békételensóget megakadályozzák. Többek hozzászólása után a közgyűlés hozzájárult Sailer Gyula indítványához. A csabai egy": áz szabályrendelet-módosítása. Daxer György előadó-jegyző ismertette ezután a csabai ág. ev. egyház szabályrendelet módosítását, amelyet nagy vihar után junius 18-iki közgyűlésén határozott el a presbitérium. A módosítások három dologra terjeszkednek ki. Egyik a képviselőtestületi tagok választása, másik az igazgatótanitói állások rendszeresítése, harmadik 1 pedig egy második felügyelői állás szervezése. A má>odik és harmadik módosítás ellen felebbezós nem érkezett be, annyival inkább az első ellen, Áchim L. András és társai részéről. A megfelebbezett módosítás lényege a következő: A képviselőtestületi tagok választása az öt lelkészi körzetben külön-külön, de egy napon tartatik, nem pedig hat napon át, mint eddig. Minden körzet 30—30 rendes képviselőtestületi tagot választ. A 30 rendes tag után legtöbb szavazattal rendelkező 10 tag póttag gyanánt fog szerepelni. A szavazás egy nyomtatott és az egyház pecsétjé vei ellátott névsor alapján történik, melyen azonban csak a szavazási teremben lehet változtatásokat eszközölni. Minden névsoron 90 név szerepel. Összesen tehát 450 jelölt közül kell a közgyűlésnek a 150 tagot megválasztani. A megválasztottak közül hatvan 28 holdon aluli, hatvan 28 holdon felüli birtokosnak, 15 iparosnak és 15 intelligensebb embernek kell lenni. A képviselőtestületet ebben az az intenció vezérelte, hogy a presbitériumban minden társadalmi osztály megfelelő arányban képviselve legyen. A felebbezők szeiinta képviselőtestület e módosítás elfogadásával túllépte hatáskörét, mert ily módosításokat csak a közgyűlésnek van joga megalkotni Azzal, hogy társadalmi állások szerint osztálypzza a megválasztandó 'agokat, tápot ad a vallási egyenlőség rovására a virilizmusnak. Kifogása voit még az ellen is, hogy a választók csak a záit helyiségben tehetnek változást a névjegyzéken. Daxer György nyomós érvekkel indokolt határozati javaslatával a felebbezés összes kifogásait összetörve, annak elutasítását javasolta ós néhány kisebb módosítást ajánlott elfogadásra. Gálik Mátyás lelkész faz alkotmányossággal ós a választás szabadságával ellenkezőnek tartotta a módosítást. Indítványoz'!, hogy vissza kell adni az egyháznak megfontolás ós változtatások megtétele végett. Szeberónyi Zs Lajos: Szépek az előbb hangoztatott jelszavak, de nagyon sok visszaélés törtónt már azzal a bizonyos választási szabadsággal. Csabán is megtörtónt nem egyszer a községi választásoknál, hogy a jelöltek pénzzel vesztegettek. Azok, akik ugy beszélnek, mint az előtte szóló, nem gondolnak a nagy egyházakra. Békéscsabán olyan a helyzet az izgatók miatt, hogy ha ez a módosítás keresztül nem megy, nemsokára analfabéta napszámosok fognak ülni ós garázdálkodni a gyülekezetben, akiknek nem az egyház érdeke az első, hanem hogy kidobjanak onnan minden birtokost ("3 urat, egyszóval az értelmiséget Az egyház ügyeinek intézésébe politikai szempontokat belevinni vétek. Ami pedig a szabadságot illeti, hát szabadság-e az, mikor egy-két demagóg barmokként viszi a hiszékeny embereket szavazni ? Az egyházban a brutalitásnak nem szabad érvényesülnie. Ajánlja a határozati javaslat elfogadását. Jeszens zky Károly szintén ajánlja a módosított szabályrendelet elfogadását. Azt hiszi, hogy Csaba speciális viszonyaira való tekintettel, a megkötött szabályrendeletet a felsőbb hatóság is jóvá fogja hagyni. Zsilinszky elnök szép beszédje után a közgyűlés, egy tag kivételével, elfogadta a módosításokat. Az egyházmegye iskolaszékének jegyzőkönyvét, mely a tanügy terén elért eredményes ós lelkiismeretes munkálkodás ról számolt be s melv tudatja, hogy az iskolaszék határozatai és intézkedése mind olyanok voltak, hogy azok életbelépése esetén a tanügy fokozottabb fellendülése biztosan várható, tudomásul szolgált. A 200 koronás Zsedónyi-fóle jutalomra első helyen Gal 1 i János csabai, második helyen K 1 e n k Sámuel mezőberényi és harmadik helyen U h r i n Károly békéscsabai tanítók lettek javaslatba hozva a püspöknek. Délben a Kaszinó termében közebéd volt, melyen dr. Zsilinszky Endre felügyelő a királyt, Bárdi Ernő az egyházmegye elnökségét, Linder Károly a kiváló és más útra igyekvő Frint Lajosi éltette, ama reményének adva kifejezést, hogy az egyházmegyében marad továbbra is e ritka