Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-11-25 / 94. szám

Békéscsaba, 1909 dec. 25. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 337 a vastag csúfolódást szótlanul zsebre­rakják. Ez a Tokeramo egyébként is meg­mutatja, hogy lelki nyugalmát a hig­gadtság és férfiasság áttörhetetlen jég­fala védi. Rájön arra, hogy hölgye másokkal is szeretkezik, rájön arra, hogy kémke­dik utána, és rájön arra, hogy kézira­tát is meglopta, közölvén széltében a németekkel. Ennél snlyosabb csapást asszony nem mérhet szerelmes férfira. De azért Tokeramo nyugodt és csak annyit mond szeretőjének, hogy távoz­zék örökre. Semmi sem természetesebb ennél. Hanem aztán következik valami, ami kevésbé természetes. A hölgy kér­leli és hízelegve körülölelgeti. Siró szemmel könyörög s a maga módjára iparkodik a japánt visszahódítani. Külö­nös, hogy erre Tokeramo pénzt akar adni, sok pénzt, de a nő nem fogadja el. Furcsa egy hiszterika ez. Nem pénz kell neki. Vissza akarja hódítani a meg­csalt ós elárult japánt. EÍ sikerül neki. Tokeramo végre is szerelmesen borul a gonosz némber keblére. Most aztán fölpattan a szörnyalak s eltaszítva magától Tokeramot, a becs­mérlés és szidalom minden kigondol­ható kifejezéseit zuditja reá. Irtózatos káromlást visz véghez azért, hogy meg­torolja Tokeramo előbbi kiutasítását, amelyet sikerült viusza?3zivatni. A hiú­ság ösztönzi erre ós nem lehetetlen, hogy ez az alak létezik. Akkor se érde­kes, sehogyse érdekes, mindenkép pi­szok ós szenny az ő egész lénye.. . Es el is vagyunk rá készülve, hogy dr. Tokeramo a világ leghiggadtabb embere dzsiu-dzsicu-módra kiröpíti a szobájából. Talán föl is képe i. Talán szolgájával ebrudáltatja ki. Szóval el vagyunk rá készülve, hogy Tokeramot elhagyja a flegma ós olyat tesz, amit higgadt és nyugodt ember nővel szem­ben, pláne oly nővel szemben, akit sze­retett, meg nem tesz. De ily esetben a brutalitásnak van mentsége. És még ha az ember japán is, ós ha dr. Toke­ramo is, aki képes nyugodtan gsebre­vágni, hogy hazáját becsmórlik, ezt már nem tudja békén elviselni. Kell, hogy kitörjön belőle az állat. Mondom : ei­hinnóm neki, hogy ezt az utcai höl­gyet kirúgja a szobájából. De ez a Tokeramo mást tesz. A személyét illető csúf becsmérlésért rá­rohan a nő"e ós dzsiu-dzsicu-módra megfojtja. Ebben a pillanatban én előttem Lengyel Menyhért elvesztette a perét. Ilyet drámairónak föltalálni nem sza­bad. A gyilkosság lehet hatalmas emberi szenvedély kitörése. Lehet „Taifun", amely zordon fönsógében mindent el­söpör. Da a színpadon ón előttem egy dr. Tokeramo állott, egy tudós férfiú, aki hazáját szolgálva, nagy önmegtaga­dással tür el mindenféle bántalmat, csakhogy kitűzött céljától el ne térhes­sen. És én már elnéző voltam iránta, mikor megtudtam, hogy egy utcai höl­gyet csípett föl magának szerelmi játék­szerül. Azt is megbocsátottam neki, hogy ebbe a hölgybe halálosan bele­szeretett. Megcsodáltam nagy nyugal­mát, mikor rájött arra, hogy ez a hölgy i megcsalja, meglopja és elárulja. Da hogy gyilkosságra vetemedjék, ezt soha­sem tettem volna föl róla, mert ugy gondolom, hogy ez a japán tudós a szenvedély viharában is meg tud őrizni egy szemernyi józanságot és éppan csak erre a szemernyi józanságra van szükség, hogy az adott esetben valaki, még egy durva, bárdolatlan ós brutális paraszt se gyilkoljon. Mert mi volt a vétke annak a hölgynek, amiért meg kellet ölni? Az, hogy most nem sze­relmét, nem hazafias törekvéseit lopta meg, hanem édes énjét csúfolt i ki a japánnak, Azt mondta róla, hogy utá­latos féreg stb. stb. Szóval utcai módra kofálkodott. Olyan szidalmakat dobott az arcaba, amelyért ki szabad pofozni a házból. De megfojtani! Ezt csak Oihellonak lehet megen gedni, akkor, mikor Shakespeare hatal­mas invenciójával egy féltékenységében dühöngő mór követi el szemünk előtt lefolyó oly lelki fájdalmak közepette, amelyek megrendítik szivünket ós ame­lyek könyeket sajtolnak szemünkbe. Otheilo megfojtja Dezdemonát, de ki ez az Otheilo szembeállítva dr. Toke­ramoval ? Egy vad ós indulataiban fékezhe­tetlen, háborúban elkórgesült szivü sze­recsen. Mig emez egy ritka lelkinyuga­lommal biró japán tudós, aki messze idegenben hazáját szolgálja s a célért, amelyet kitűzött, kész inkább minden vértanuságra, semhogy szem elől té­vessze. Márpedig szemelőltévesztette, mert sok évi fogházbüntetéssel fogják sújtani és nem lesz módjában missióját be­tölteni. És ón azt hiszem, ha Berlinben, ahol a Taifunt szintén előadják, valami dr. Tokerámó végig nézi a darabot, ökölbe fog a keze szorulni ós dühében ajkait fogja harapni, amiért hogy egy magyar iró, aki vajmi kevéssé ismeri a japán népet, ily mesét tud kigon­dolni s ilyen mesével tudja kipellengé­rezni a japán tudományszomjat, a japán férfiasságot, a japán hazaszeretetet. A berlini igazi Tokeramó méltán fog dühbe gurulni, hogy róla ilyen hazug képet fes­tett valaki, aki magyar társadalomról, magyar jellemekről, magyar drámai motívumokról, amelyek szemei előtt he­vernek, nem tudott vagy nem akart irni, aki a divatos ötletért, amely neki a sikert biztosította, képes volt egy nemzetet hátbavágni. De azért a színházból kijövet, vala­mennyien lelkesültünk. Müveitek ós nem müveitek, színházba járók ós járatlanok egyaránt azt hirdettük, hogy a Taifun remekmű. Mondjak még egyéb hazugságot is ? ! A Királyszinházban most a „Rébusz bárót," Herceg Ferencz hatalmas ope­rettedét adják. A lapok szerint ez a da­rab kitűnő. Csodálatos, hogy a közön­ség ez egyszer bátorkodik más vélemé­nyen lenni. Hircjg Ferencet igazán szeretik, igazán nagyrabecsülik ós igazi irókónt lisztelik. Vele szemben tehát bátran kimondják azok, akik hivei, hogy a Rébusz báró éppen olyan bohózat, mint a „Nászuton" citnü, Kontivai irott operettje. Tisztelt szerkesző uram. Ugy gon­dolom, hogy kimerítettem nemcsak a türelmét, de lapjának azt a terét is, amelyet levelemnek szánt. Engedje meg tehát, hogy több érdekes hazugságról hallgassak. Nem okvetlen szükséges, hogy min­ben hazugságról lerántsuk a takarót. Sőt! E^y szellemes iró, aki Páriából szokott aktuális hírekkel szolgálni, mi­nap azt irta, hogy legnagyob lelki szük­ség : a hazugság Enélkül még a családi szentélyben se tudnánk meglenni. Bizonyos, hogy ebben a levelemben ón is éltem ezzel a lelki szüksógglettel. Viszontlátásig ! K. Ilona. | Este a Polgári Olvasó-Egylet mint­i egy százteritókü vacsorát adott tisztele­| tóre, melyen számos lelkes felköszöntő hangzott el. Felköszöntőt mondottak : T ó t-h József lelkész, Fábry Károly, Kiss Sándor, dr 0 s v á t h János, Varga István, az ipartestület alelnöke és G y u 1 a y József, a vendéglátó kör ; elnöke. » Hétfőn délután Fábry Károly képviselő a gyomai 48-as pártkört láto­gatta meg, hol szintén lelkesen fogad­ták a nagy számmal megjelent párt­tagok. Az itt lefolyt gyűlést Biró Be­nedek, a kerületi függetlenségi párt elnöke nyitotta meg szép beszéddel. Utána Fábry Károly másfél órás nagy beszédet tartott, mei.yb9n többek között fájdalmának adott kifejezést a függet­lenségi párt kettészakadása fölött. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után a gyűlés bizalmat szavazott Fábry Ká­rolynak és táviratilag üdvözölte Justh Gyulát. Itt emiitjük meg, hogy vasárnap Endrődön a katholikus népkörben poli­tikai gyűlés volt Ő s a p a y Lajos gyógy­szerész elnöklésóvel, mely hibáztatta Fábry Károlynak azt az eljárását, hogy a Justh párthoz csatlakozott. Fábry Károly beszámoló-körutja. Gyűlések Körösladányban és Gyomán. A gyomai választókerületnek iga­zán népszerű országgyűlési képviselője, Fábry Károly vasárnap ós hétfőn folytatta kerületében beszámoló-körutját. Vasárnap a függetlenségi eszme egyik erős várában, Körösladányban látogatta meg választóit, akik nagy lelkesedéssel ós őszinte szeretettel fogadták. A vasúti állomáson nagyszámú pol­gárság ólén S u c h István főjegyző, Vakarcs János biró ós R. P a p p Sándor, a függetlenségi ós 48-as párt elnöke fogadták. A község nevében Such István főjegyző üdvözölte a kép­viselőt, aki a lelkes fogadtatásért szives szavakban mondott köszönetet. Az állomásról hosszú kocsisorban vonultak a vendégek — kik között Arató Lajos, a szeghalmi független­ségi párt elnöke is jelen volt — a füg­getlenségi ós 48-as pártkör eló, hol R á c z János, a kör alelnöke mondott lelkes üdvözlő beszédet. Innen nemzeti szinü lobogókkal, gyalogosan a Piac­térre vonultak, hol már óriási néptömeg várta és fogadta lelkes éljenzóssel a képviselőt. A szónoki emelvényre elő­ször R P a p p Sándor pártelnök lé­pett ós rövid, de szép beszédben kérte fel a képviselőt beszámolójának meg­tartására. Fábry Károly csaknem egy óra hosszáig tartó nagy beszódet mondott, melyben vázolta a siralmas Í olitikai helyzetet és megindokolta a us th Gyula mellett törtónt állás­foglalását. A nagy szónoki hévvel elő­adott, lelkes, magyaros hangú beszédet szűnni nem akaró éljenzés követte. Uíána dr. O s v á t h János, a csabai áll. polgári fiúiskola igazgatója mon­dott szép beszédet, majd Kiss Sándor rektor méltatta meleg szavakban Fábry K troly érdemeit. Indítványára a nép­gyűlés egyhangú lelkesedéssel bizalmat szavazott Fábry Károlynak ós Justh Gyulát táviratilag üdvözölte. Délben Tóth József, a ladányiak ékesszavu ref. lelkósze vendégszerető házánál ebéd volt a képviselő ós a vendégek tiszteletére. Ebéd után Fábry Károly kíséretével együtt a különböző köröket látogatta meg. A földmives­munkás-körben Rózsai János elnök üdvözölte ós biztosította a munkásnép bizalmáról. Ezután a kath. népkört, az ipartestületet, a 48-as nópkört és a tarsaskört látogatta meg. Mindenütt igen lelkes fogadtatásra talált ós számtalan jelóvel találkozott népszerűségének. 1 JkéNHii Közlöny" táviratai. Megint pesszimizmus. A keddi koronatanács sikertelen­sége miatt a politikusok körében álta­lában pesszimisztikus hangulat uralko­dik. Egyes sötétebben látók már parla­menten kiviili kormánytól is tartanak. Egy politikus a helyzetről. Egy igen beavatott előkelő és az aktiv politikában szerepet játszó állam­férfi következőleg nyilatkozott a hely­zetről az „Esti Újság" munkatársa előtt. — A helyzet általában nem valami rózsás, de nem , lehet mégsem sötét­nek tekinteni. Őfelsége egyáltalában nem szakította meg összeköttetését a magyar kormánynyal, sőt biztos tudo­másom van róla, hogy szeretné, ha a jelenlegi kormány továbbra is meg­maradna. Nem is sejtik, mily irtóza­tos akna munka folyik Bécsben. Arra a hirre, hogy a király nem aktiv államférfiakat is meg fog hivni audienciára, a politikus következőkép­pen felelt: — Hogy meghiv-e a király nem aktiv politikusokat is, arról még nem tudok semmi bizonyosat. E téren ál­talában teljes a bizonytalanság. Azt tu­dom, hogy szó volt már egy olyan politikus meghívásáról, akinek jelen­tékeny része volt a négy év óta tartó politikai helyzet előidézésében s aki valamikor igen nagy szerepet játszott. Most minden párt kedvező vélemény­nyel van eltelve iránta. Vidéken tar­tózkodik állandóan. Lehetetlen a jellemrajzban gróf Tisza Istvánra nem ismerni. Gróf Csáky Albin miniszterelnöksége. Szerdán az a hir terjedt el po­litikai körökben, hogy a király a jövő miniszterelnökéül gróf Csáky Albint jelölte ki s legközelebb meghívást is fog kapni. Gróf Csáky e hirről következőket mondta egy újságírónak : — Nincs semmi megbízásról, vagy audienciára való meghívásról tudomá­, som. Egyébként nincs is semmi ked­vem újból részt venni a politikában. Eleget dolgoztam, pihenni akarok ! Közgyülós Gyulán. Két napos tanácskozás. A gyulai városatyák ugyancsak lel­kiismeretesen végzik kötelességeiket. Egy mindössze 17 pontból álló tárgy­sorozatot két nap alatt intéztek el. És megjegyzendő, hogy ugy hétfőn, mint kedden szinte zsúfolásig megtelt a vá­rosháza közgyűlési terme. Alaposan, töviről-hegyire megdolgoztak minden tárgyat, különösen pedig az 1909. évi költségelőirányzatot, amelynek részletes vitája csaknem egy fél napot vett igénybe. Végeredményben a pótadó marad any­nyi, amennyi tavaly volt, tudniillik 100 százalók. A kilátásba helyezett 1 száza­lék megtakarítást még sem sikerült el­érni egy váratlan uj kiadási tétel beil­lesztése miatt. Huzamos időt vett igénybe I hétfőn délután a város szervezeti sza­I bályrendeletónek módosítása is. Viták ; ugyan nem igen merültek fel, de idő j kellett a mintegy 70-re rugó módositá­| sok ismertetéséhez. A két napos közgyűlésről tudósítá­sunk a következő: L o v i c h Ödön dr. gyulai polgár­mester hétfőn délelőtt 9 órakor nyitotta meg a közgyűlést. Az egyes tárgyak az ő előadásában kerültek tárgyalás alá. Mindenekelőtt a város különböző alkal­mazottainak fizetésemelési kérelmeit tár­gyalták. Igy fizetésemelésért folyamod­tak : a városi tűzoltók, a körgátőrök, a kertész ós a népkerti csősz. Az állandó­választmány javaslata a kérelmekre vo­natkozólag elutasító volt. A közgyűlés többsége szintén a javaslat mellett sza­vazott, bár sokan voltak abban a nézet­ben is, hogy a városok 2.000,000 segé­lyére, melyből Gyula is részesedni fog s melynek kiutalása már nem késhetik soká : meg kellene adni a fizetéseme­lést. Ez a nézet azonban nem találko­zott általános tetszéssel. A város szervezési szabályrendele­tének módosításával lapunkban már többször foglalkoztunk. A vármegye tudvalevőleg különböző változtatásokat tett a módosításokon s ezeket kellett eszközölni a képviselőtestületnek, ami hosszas tárgyalás után meg is történt. Ezzel a módosított szabályrendelet ér­vénybe lépett. Az 1910. évi költségvetéshez általá­nosságban még hétfőn este hozzájárult a közgyűlés, részletes tárgyalásra azon­ban csak kedden délelőtt kerülhetett a sor. Eleinte ugy volt kontemplálva és mi is ugy irtuk, hogy a pótadó 99y 2 lesz. Azóta azonban felmerült a mén­telep áthelyezésének kérdése, amelynek költségei miatt a pótadó ismét Í00% lesz. A költségvetés részletes tárgyalása alkalmával egyes tételeknél, mint pél­dául a faiskolánál voltak viták, de vég­eredményben mégis csak hozzájárult a képviselőtestület. A város tőkepénzeit a három hely­beli takarékpénztárnál fogják elhe­lyezni. A csatornázás és egyebek. A belügyminiszter tudvalevőleg köz­egészségügyi szempontból még régeb­ben elrendelte a város csatornázását, vagy legalább is a jobb- ós balparti fő­csatorna kiépitósét. Mivel e csatornák igen nagy költségbe kerülnek s a város­nak nincs rá több pénze 19.000 koro­nánál, a tanács felterjesztést küldött a belügyminiszterhez, hogy a csatornát csak állami hozzájárulással építtetheti ki. A belügyminiszter mo3t értesítette a vá­rost, hogy hajlandó anvagilag támo­gatni. A meglevő 19.000 koronából azonban nem lehet megkezdeni a költ­séges építkezést. Ezért a közgyülós el­határozta, hogy a rendelkezésére álló összeget felajánlja a belügyminiszter­nek és kérni fogja, hogy az egész csa­tornaépítést vállalja macára. Köszönettel vette tudomásul a köz­gyűlés a vallás- és közoktatásügyi mi­niszternek abbeli intézkedését, hoay az állami elemi iskola építésére 70000 ko­ronányi összeg kiutalását 1912—13-ra kilátásba helyezte. Elhatározta, hogy még a hiányzó 70.000 koronát is kérel­mezni fogja a minisztertől, de előrelá­tásból, arra az esetre, ha nem kapná meg a sególyt, bizonyos összeget ily címen minden évben beleilleszt a költ­ségvetésbe. A városi tanácsnak a méntelep át­helyezésére vonatkozó javaslatát elfo­gadta a bözgyülés. Kifogást csak azok emeltek ellene, akik a város ellenkező rószón, vagy a Benedeki-majortól távol laknak. Az érvek előtt azonban ők is meghajoltak. Tööb csekély jelentőségű, ügy le­tárgyalása után L o v i c h Ödön dr. polgármester a közgyűlést berekesztette. Apró tréfák. — Külön fővárosi tudósítónktól. ­(Minden jegy elkelt.) A pesti közön­ség a minap viszontlátta Knotét, a világ­hírű Wagner-ónekest és elragadtatással gyönyörködött művészetében. A hang­versenyt a Lyra rendezte, olyan óriási sikerrel, hogy meg kellett ismételni a i Knote-estét. A második föllépés napján | Forral Oszkárt, a hangversenyrendező­vállalat egyik tulajdonosát megszólítja

Next

/
Oldalképek
Tartalom