Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-11-25 / 94. szám

Békéscsaba, 1909 dec. 25. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 337 a vastag csúfolódást szótlanul zsebrerakják. Ez a Tokeramo egyébként is megmutatja, hogy lelki nyugalmát a higgadtság és férfiasság áttörhetetlen jégfala védi. Rájön arra, hogy hölgye másokkal is szeretkezik, rájön arra, hogy kémkedik utána, és rájön arra, hogy kéziratát is meglopta, közölvén széltében a németekkel. Ennél snlyosabb csapást asszony nem mérhet szerelmes férfira. De azért Tokeramo nyugodt és csak annyit mond szeretőjének, hogy távozzék örökre. Semmi sem természetesebb ennél. Hanem aztán következik valami, ami kevésbé természetes. A hölgy kérleli és hízelegve körülölelgeti. Siró szemmel könyörög s a maga módjára iparkodik a japánt visszahódítani. Különös, hogy erre Tokeramo pénzt akar adni, sok pénzt, de a nő nem fogadja el. Furcsa egy hiszterika ez. Nem pénz kell neki. Vissza akarja hódítani a megcsalt ós elárult japánt. EÍ sikerül neki. Tokeramo végre is szerelmesen borul a gonosz némber keblére. Most aztán fölpattan a szörnyalak s eltaszítva magától Tokeramot, a becsmérlés és szidalom minden kigondolható kifejezéseit zuditja reá. Irtózatos káromlást visz véghez azért, hogy megtorolja Tokeramo előbbi kiutasítását, amelyet sikerült viusza?3zivatni. A hiúság ösztönzi erre ós nem lehetetlen, hogy ez az alak létezik. Akkor se érdekes, sehogyse érdekes, mindenkép piszok ós szenny az ő egész lénye.. . Es el is vagyunk rá készülve, hogy dr. Tokeramo a világ leghiggadtabb embere dzsiu-dzsicu-módra kiröpíti a szobájából. Talán föl is képe i. Talán szolgájával ebrudáltatja ki. Szóval el vagyunk rá készülve, hogy Tokeramot elhagyja a flegma ós olyat tesz, amit higgadt és nyugodt ember nővel szemben, pláne oly nővel szemben, akit szeretett, meg nem tesz. De ily esetben a brutalitásnak van mentsége. És még ha az ember japán is, ós ha dr. Tokeramo is, aki képes nyugodtan gsebrevágni, hogy hazáját becsmórlik, ezt már nem tudja békén elviselni. Kell, hogy kitörjön belőle az állat. Mondom : eihinnóm neki, hogy ezt az utcai hölgyet kirúgja a szobájából. De ez a Tokeramo mást tesz. A személyét illető csúf becsmérlésért rárohan a nő"e ós dzsiu-dzsicu-módra megfojtja. Ebben a pillanatban én előttem Lengyel Menyhért elvesztette a perét. Ilyet drámairónak föltalálni nem szabad. A gyilkosság lehet hatalmas emberi szenvedély kitörése. Lehet „Taifun", amely zordon fönsógében mindent elsöpör. Da a színpadon ón előttem egy dr. Tokeramo állott, egy tudós férfiú, aki hazáját szolgálva, nagy önmegtagadással tür el mindenféle bántalmat, csakhogy kitűzött céljától el ne térhessen. És én már elnéző voltam iránta, mikor megtudtam, hogy egy utcai hölgyet csípett föl magának szerelmi játékszerül. Azt is megbocsátottam neki, hogy ebbe a hölgybe halálosan beleszeretett. Megcsodáltam nagy nyugalmát, mikor rájött arra, hogy ez a hölgy i megcsalja, meglopja és elárulja. Da hogy gyilkosságra vetemedjék, ezt sohasem tettem volna föl róla, mert ugy gondolom, hogy ez a japán tudós a szenvedély viharában is meg tud őrizni egy szemernyi józanságot és éppan csak erre a szemernyi józanságra van szükség, hogy az adott esetben valaki, még egy durva, bárdolatlan ós brutális paraszt se gyilkoljon. Mert mi volt a vétke annak a hölgynek, amiért meg kellet ölni? Az, hogy most nem szerelmét, nem hazafias törekvéseit lopta meg, hanem édes énjét csúfolt i ki a japánnak, Azt mondta róla, hogy utálatos féreg stb. stb. Szóval utcai módra kofálkodott. Olyan szidalmakat dobott az arcaba, amelyért ki szabad pofozni a házból. De megfojtani! Ezt csak Oihellonak lehet megen gedni, akkor, mikor Shakespeare hatalmas invenciójával egy féltékenységében dühöngő mór követi el szemünk előtt lefolyó oly lelki fájdalmak közepette, amelyek megrendítik szivünket ós amelyek könyeket sajtolnak szemünkbe. Otheilo megfojtja Dezdemonát, de ki ez az Otheilo szembeállítva dr. Tokeramoval ? Egy vad ós indulataiban fékezhetetlen, háborúban elkórgesült szivü szerecsen. Mig emez egy ritka lelkinyugalommal biró japán tudós, aki messze idegenben hazáját szolgálja s a célért, amelyet kitűzött, kész inkább minden vértanuságra, semhogy szem elől tévessze. Márpedig szemelőltévesztette, mert sok évi fogházbüntetéssel fogják sújtani és nem lesz módjában missióját betölteni. És ón azt hiszem, ha Berlinben, ahol a Taifunt szintén előadják, valami dr. Tokerámó végig nézi a darabot, ökölbe fog a keze szorulni ós dühében ajkait fogja harapni, amiért hogy egy magyar iró, aki vajmi kevéssé ismeri a japán népet, ily mesét tud kigondolni s ilyen mesével tudja kipellengérezni a japán tudományszomjat, a japán férfiasságot, a japán hazaszeretetet. A berlini igazi Tokeramó méltán fog dühbe gurulni, hogy róla ilyen hazug képet festett valaki, aki magyar társadalomról, magyar jellemekről, magyar drámai motívumokról, amelyek szemei előtt hevernek, nem tudott vagy nem akart irni, aki a divatos ötletért, amely neki a sikert biztosította, képes volt egy nemzetet hátbavágni. De azért a színházból kijövet, valamennyien lelkesültünk. Müveitek ós nem müveitek, színházba járók ós járatlanok egyaránt azt hirdettük, hogy a Taifun remekmű. Mondjak még egyéb hazugságot is ? ! A Királyszinházban most a „Rébusz bárót," Herceg Ferencz hatalmas operettedét adják. A lapok szerint ez a darab kitűnő. Csodálatos, hogy a közönség ez egyszer bátorkodik más véleményen lenni. Hircjg Ferencet igazán szeretik, igazán nagyrabecsülik ós igazi irókónt lisztelik. Vele szemben tehát bátran kimondják azok, akik hivei, hogy a Rébusz báró éppen olyan bohózat, mint a „Nászuton" citnü, Kontivai irott operettje. Tisztelt szerkesző uram. Ugy gondolom, hogy kimerítettem nemcsak a türelmét, de lapjának azt a terét is, amelyet levelemnek szánt. Engedje meg tehát, hogy több érdekes hazugságról hallgassak. Nem okvetlen szükséges, hogy minben hazugságról lerántsuk a takarót. Sőt! E^y szellemes iró, aki Páriából szokott aktuális hírekkel szolgálni, minap azt irta, hogy legnagyob lelki szükség : a hazugság Enélkül még a családi szentélyben se tudnánk meglenni. Bizonyos, hogy ebben a levelemben ón is éltem ezzel a lelki szüksógglettel. Viszontlátásig ! K. Ilona. | Este a Polgári Olvasó-Egylet minti egy százteritókü vacsorát adott tisztele| tóre, melyen számos lelkes felköszöntő hangzott el. Felköszöntőt mondottak : T ó t-h József lelkész, Fábry Károly, Kiss Sándor, dr 0 s v á t h János, Varga István, az ipartestület alelnöke és G y u 1 a y József, a vendéglátó kör ; elnöke. » Hétfőn délután Fábry Károly képviselő a gyomai 48-as pártkört látogatta meg, hol szintén lelkesen fogadták a nagy számmal megjelent párttagok. Az itt lefolyt gyűlést Biró Benedek, a kerületi függetlenségi párt elnöke nyitotta meg szép beszéddel. Utána Fábry Károly másfél órás nagy beszédet tartott, mei.yb9n többek között fájdalmának adott kifejezést a függetlenségi párt kettészakadása fölött. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után a gyűlés bizalmat szavazott Fábry Károlynak és táviratilag üdvözölte Justh Gyulát. Itt emiitjük meg, hogy vasárnap Endrődön a katholikus népkörben politikai gyűlés volt Ő s a p a y Lajos gyógyszerész elnöklésóvel, mely hibáztatta Fábry Károlynak azt az eljárását, hogy a Justh párthoz csatlakozott. Fábry Károly beszámoló-körutja. Gyűlések Körösladányban és Gyomán. A gyomai választókerületnek igazán népszerű országgyűlési képviselője, Fábry Károly vasárnap ós hétfőn folytatta kerületében beszámoló-körutját. Vasárnap a függetlenségi eszme egyik erős várában, Körösladányban látogatta meg választóit, akik nagy lelkesedéssel ós őszinte szeretettel fogadták. A vasúti állomáson nagyszámú polgárság ólén S u c h István főjegyző, Vakarcs János biró ós R. P a p p Sándor, a függetlenségi ós 48-as párt elnöke fogadták. A község nevében Such István főjegyző üdvözölte a képviselőt, aki a lelkes fogadtatásért szives szavakban mondott köszönetet. Az állomásról hosszú kocsisorban vonultak a vendégek — kik között Arató Lajos, a szeghalmi függetlenségi párt elnöke is jelen volt — a függetlenségi ós 48-as pártkör eló, hol R á c z János, a kör alelnöke mondott lelkes üdvözlő beszédet. Innen nemzeti szinü lobogókkal, gyalogosan a Piactérre vonultak, hol már óriási néptömeg várta és fogadta lelkes éljenzóssel a képviselőt. A szónoki emelvényre először R P a p p Sándor pártelnök lépett ós rövid, de szép beszédben kérte fel a képviselőt beszámolójának megtartására. Fábry Károly csaknem egy óra hosszáig tartó nagy beszódet mondott, melyben vázolta a siralmas Í

olitikai helyzetet és megindokolta a us th Gyula mellett törtónt állásfoglalását. A nagy szónoki hévvel előadott, lelkes, magyaros hangú beszédet szűnni nem akaró éljenzés követte. Uíána dr. O s v á t h János, a csabai áll. polgári fiúiskola igazgatója mondott szép beszédet, majd Kiss Sándor rektor méltatta meleg szavakban Fábry K troly érdemeit. Indítványára a népgyűlés egyhangú lelkesedéssel bizalmat szavazott Fábry Károlynak ós Justh Gyulát táviratilag üdvözölte. Délben Tóth József, a ladányiak ékesszavu ref. lelkósze vendégszerető házánál ebéd volt a képviselő ós a vendégek tiszteletére. Ebéd után Fábry Károly kíséretével együtt a különböző köröket látogatta meg. A földmivesmunkás-körben Rózsai János elnök üdvözölte ós biztosította a munkásnép bizalmáról. Ezután a kath. népkört, az ipartestületet, a 48-as nópkört és a tarsaskört látogatta meg. Mindenütt igen lelkes fogadtatásra talált ós számtalan jelóvel találkozott népszerűségének. 1 JkéNHii Közlöny" táviratai. Megint pesszimizmus. A keddi koronatanács sikertelensége miatt a politikusok körében általában pesszimisztikus hangulat uralkodik. Egyes sötétebben látók már parlamenten kiviili kormánytól is tartanak. Egy politikus a helyzetről. Egy igen beavatott előkelő és az aktiv politikában szerepet játszó államférfi következőleg nyilatkozott a helyzetről az „Esti Újság" munkatársa előtt. — A helyzet általában nem valami rózsás, de nem , lehet mégsem sötétnek tekinteni. Őfelsége egyáltalában nem szakította meg összeköttetését a magyar kormánynyal, sőt biztos tudomásom van róla, hogy szeretné, ha a jelenlegi kormány továbbra is megmaradna. Nem is sejtik, mily irtózatos akna munka folyik Bécsben. Arra a hirre, hogy a király nem aktiv államférfiakat is meg fog hivni audienciára, a politikus következőképpen felelt: — Hogy meghiv-e a király nem aktiv politikusokat is, arról még nem tudok semmi bizonyosat. E téren általában teljes a bizonytalanság. Azt tudom, hogy szó volt már egy olyan politikus meghívásáról, akinek jelentékeny része volt a négy év óta tartó politikai helyzet előidézésében s aki valamikor igen nagy szerepet játszott. Most minden párt kedvező véleménynyel van eltelve iránta. Vidéken tartózkodik állandóan. Lehetetlen a jellemrajzban gróf Tisza Istvánra nem ismerni. Gróf Csáky Albin miniszterelnöksége. Szerdán az a hir terjedt el politikai körökben, hogy a király a jövő miniszterelnökéül gróf Csáky Albint jelölte ki s legközelebb meghívást is fog kapni. Gróf Csáky e hirről következőket mondta egy újságírónak : — Nincs semmi megbízásról, vagy audienciára való meghívásról tudomá, som. Egyébként nincs is semmi kedvem újból részt venni a politikában. Eleget dolgoztam, pihenni akarok ! Közgyülós Gyulán. Két napos tanácskozás. A gyulai városatyák ugyancsak lelkiismeretesen végzik kötelességeiket. Egy mindössze 17 pontból álló tárgysorozatot két nap alatt intéztek el. És megjegyzendő, hogy ugy hétfőn, mint kedden szinte zsúfolásig megtelt a városháza közgyűlési terme. Alaposan, töviről-hegyire megdolgoztak minden tárgyat, különösen pedig az 1909. évi költségelőirányzatot, amelynek részletes vitája csaknem egy fél napot vett igénybe. Végeredményben a pótadó marad anynyi, amennyi tavaly volt, tudniillik 100 százalók. A kilátásba helyezett 1 százalék megtakarítást még sem sikerült elérni egy váratlan uj kiadási tétel beillesztése miatt. Huzamos időt vett igénybe I hétfőn délután a város szervezeti szaI bályrendeletónek módosítása is. Viták ; ugyan nem igen merültek fel, de idő j kellett a mintegy 70-re rugó módositá| sok ismertetéséhez. A két napos közgyűlésről tudósításunk a következő: L o v i c h Ödön dr. gyulai polgármester hétfőn délelőtt 9 órakor nyitotta meg a közgyűlést. Az egyes tárgyak az ő előadásában kerültek tárgyalás alá. Mindenekelőtt a város különböző alkalmazottainak fizetésemelési kérelmeit tárgyalták. Igy fizetésemelésért folyamodtak : a városi tűzoltók, a körgátőrök, a kertész ós a népkerti csősz. Az állandóválasztmány javaslata a kérelmekre vonatkozólag elutasító volt. A közgyűlés többsége szintén a javaslat mellett szavazott, bár sokan voltak abban a nézetben is, hogy a városok 2.000,000 segélyére, melyből Gyula is részesedni fog s melynek kiutalása már nem késhetik soká : meg kellene adni a fizetésemelést. Ez a nézet azonban nem találkozott általános tetszéssel. A város szervezési szabályrendeletének módosításával lapunkban már többször foglalkoztunk. A vármegye tudvalevőleg különböző változtatásokat tett a módosításokon s ezeket kellett eszközölni a képviselőtestületnek, ami hosszas tárgyalás után meg is történt. Ezzel a módosított szabályrendelet érvénybe lépett. Az 1910. évi költségvetéshez általánosságban még hétfőn este hozzájárult a közgyűlés, részletes tárgyalásra azonban csak kedden délelőtt kerülhetett a sor. Eleinte ugy volt kontemplálva és mi is ugy irtuk, hogy a pótadó 99y

2 lesz. Azóta azonban felmerült a méntelep áthelyezésének kérdése, amelynek költségei miatt a pótadó ismét Í00% lesz. A költségvetés részletes tárgyalása alkalmával egyes tételeknél, mint például a faiskolánál voltak viták, de végeredményben mégis csak hozzájárult a képviselőtestület. A város tőkepénzeit a három helybeli takarékpénztárnál fogják elhelyezni. A csatornázás és egyebek. A belügyminiszter tudvalevőleg közegészségügyi szempontból még régebben elrendelte a város csatornázását, vagy legalább is a jobb- ós balparti főcsatorna kiépitósét. Mivel e csatornák igen nagy költségbe kerülnek s a városnak nincs rá több pénze 19.000 koronánál, a tanács felterjesztést küldött a belügyminiszterhez, hogy a csatornát csak állami hozzájárulással építtetheti ki. A belügyminiszter mo3t értesítette a várost, hogy hajlandó anvagilag támogatni. A meglevő 19.000 koronából azonban nem lehet megkezdeni a költséges építkezést. Ezért a közgyülós elhatározta, hogy a rendelkezésére álló összeget felajánlja a belügyminiszternek és kérni fogja, hogy az egész csatornaépítést vállalja macára. Köszönettel vette tudomásul a közgyűlés a vallás- és közoktatásügyi miniszternek abbeli intézkedését, hoay az állami elemi iskola építésére 70000 koronányi összeg kiutalását 1912—13-ra kilátásba helyezte. Elhatározta, hogy még a hiányzó 70.000 koronát is kérelmezni fogja a minisztertől, de előrelátásból, arra az esetre, ha nem kapná meg a sególyt, bizonyos összeget ily címen minden évben beleilleszt a költségvetésbe. A városi tanácsnak a méntelep áthelyezésére vonatkozó javaslatát elfogadta a bözgyülés. Kifogást csak azok emeltek ellene, akik a város ellenkező rószón, vagy a Benedeki-majortól távol laknak. Az érvek előtt azonban ők is meghajoltak. Tööb csekély jelentőségű, ügy letárgyalása után L o v i c h Ödön dr. polgármester a közgyűlést berekesztette. Apró tréfák. — Külön fővárosi tudósítónktól. (Minden jegy elkelt.) A pesti közönség a minap viszontlátta Knotét, a világhírű Wagner-ónekest és elragadtatással gyönyörködött művészetében. A hangversenyt a Lyra rendezte, olyan óriási sikerrel, hogy meg kellett ismételni a i Knote-estét. A második föllépés napján | Forral Oszkárt, a hangversenyrendezővállalat egyik tulajdonosát megszólítja