Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-11-11 / 90. szám

312 "A BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY — U és a Gazdasági Egyletben. A Bé­késvármegyei Gazdasági Egyesület igaz­gató-választmánya november hó 18 :án, csütörtökön, délelőtt 9 órakor az egylet irodahelyiségében ülést tart B e 1 i c z e y Géza elnöklete alatt s annak tárgysoro­zata a következő: 1. Elnöki előterjesz­tések: A Gyomán megtartott állatdija­zás lefolyásáról; az egyesület által el­határozandó építkezésekről. 2. Várme­gyei alispán megkeresése a vármegyei földadó-bizottságba 12 tag és 12 póttag ajánlása iránt. 3. Ugyancsak véleményt­kérő megkeresése a hetipiacokon eddig történt elővásárlások megszüntetése tár­gyában. 4. Az OMGE. átirata, melyben az állattenyésztési törvényjavaslatra vo­natkozó esetleges észrevételeinket kéri. 5. Folyóügyek és indítványok. — Nasz a főispán családjaban. Fényes és nagy érdeklődéssel kisért esküvő volt szerdán délelőtt Gyulán, a rónr kath. templomban. Akkor vezette ugyanis oltárhoz jobaházi Dőry Pál főispán leányát, Natáliát, ifj. szenímiklósi No­vak Kamill min. segédfogalmazó, fő­ispáni titkár. Az esküvőt megelőzőleg­hétfőn délelőtt gyönyörű virágcsokrot nyújtott át a vármegye tisztikara nevé­ben Ambrus Sándor alispán a meny­asszonynak, ki a figyelmet könyekig meghatva köszönte meg. Szerdán dél­előtt I/ 212 ^órakor a polgári kötést Ambrus Sándor alispán végezte a vár­megyeháza nagytermében, szép beszé­det intézve a fiatal párhoz. Innen a nász­menet a róin kath. templomba vonult, a város közönségének óriási érdeklődése mellett, ahol a fiatal párt dr. Linden­b e r g e r János plébános eskette össze szép beszédben kívánva nekik hosszan­tartó boldogságot. Násznagyok voltak a menyasszony részéről: Gróf Széche­n yi Sándor v. b. t. t. és D ő r y Ödön ; a vőlegény részéről L e f f 1 e r Károly udvari tanácsos 'és dr. Z ö 1 d y János vármegyei tiszti főorvos. Nászasszony özv. Dőry Jenőné volt. A botosnász­nagyi tisztet Dőry Béla, cs. és kir. kamarás töltötte be. Koszorús párok voltak: Dőry Vera Markovics Miklóssal, Jeszenszky Alexa Dőry Jenővel, Dőry Gabriella Zöldy Miklóssal, és Z ö 1 d y Gabriella Zöldy Zoltánnal. Eskövő után a menyasszonyi háznál ebéd volt. — Választások Gyula városánál. Gyula város képviselőtestülete kedden délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott Ambrus Sándor alispán elnöklésével, melyen a múltkori választások alkalmával ürese­désbe jött pénztári ellenőri és az eset­leg megüresedj állásokat töltötte be. A választásoknál nem volt semmi külö­nös korteskedés, valamennyi úgyszólván egyhangú volt. Az eredmény a követ­kező : pénztári ellenőr lett Laczkó Emil addigi pénztári tiszt, mig az ő helyére L u d v i g József Írnokot vá­lasztották meg. —* Eljegyzés. S t o 11 m a n n Andor besztercebányai rajztanár leányát, Sze­rénát, eljegyezte Szentgyörgyi Géza békésmegyei kir. tanfelügyelői tollnok. Schwarcz Márkusz leányát, F á­n i k á t eljegyezte Balassa Ignác Bé­késcsabán. — (Külön értesítés helyett). — Egy ipartestület jubileuma. A békési ipartestület e hónap 28-án fogja ünne­pelni fennállásának 25-ik évfordulóját. E szép ünnepies alkalomból az ipar­testület saját helyiségében díszközgyű­lést tart, melyen az ipartestület alaku­lásakor volt első tisztviselője s az ipar­hatóság jelenlegi feje, Popovics Szilveszter járási főszolgabíró fogja tar­tani az ünnepi beszédet. Az ipartestü­let ünnepe iránt már is nagy érdeklő­dés mutatkozik Békés társadalmában. — Uj tanítónő. M i c s i n a y Margit, okleveles tanítónőt, M i c s i n a y Pál, szarvason lakó nyug. tanító leányát, az acsai evang. egyház egyik iskolájához tanítóul választotta; állását már el is foglalta. — A jövő évi újoncozás- A honvé­delmi miniszter leiratot intézett a vár­megyéhez, melyben az 1910. évi ujonc­állitásra vonatkozólag intézkedések van­nak. Az ujonállitások határidejei még nincsenek megállapítva, csak figyelmez­tetni akarja a miniszter az érdekelteket, hogy a kedvezményekre való igényei­ket az illetők január és február hóban okvetlenül jelentsék be az illetékes ha­tóságnál. E kedvezmények alatt a pót­tartalékosi vagy egyéves önkéntesi jo­gosultságok értendők. — Távozó segédlelkészek. Egymás után két segédlelkész is távozik most megyénkből. B a r t h ó András szarvasi ág. ev. segédlelkészt ugyanis a girálti (Sárosmegye) ág. ev. egyház lelkészévé választotta. Az uj lelkész december 1-én foglalja el állását. Helyébe Szarvasra K r a m á r József pozsonyi theologus jön. — Nádház y Bertalan békési ref. segédlelkészt pedig, akit a csabai hivek is jól ismernek, mert többször végzett itt istentiszteletet: a battonyai ref. egy­ház választotta meg lelkészéül. Az ő ál­lásának betöltése iránt még nem történt intézkedés. — Uj takarékpénztári vezérigazgató. Az orosházi takarékpénztárnál D é g h y Gyula elhalálozásával tudvalevőleg meg­ürült a vezérigazgatói állás. Az igaz­gatóság Déghy Gyula helyére H o r o­v i t z Mór eddigi helyettes igazgatót választotta meg, az ő helyére pedig Tóth Józsefet léptette elő. — A szeghalmi Berettyó-hid költségei. A szeghalmi Berettyó-hid ügyében, mint már megírtuk, az alispán akként dön­tött, hogy az összes költségeket az ál­lam tartozik fizetni. Az alispánnak ezt a döntését jóváhagyta a közigazgatási bi­zottság is, melynek határozatát az állam­épitészeti hivatal megfelebbezte a köz­igazgatási bírósághoz, amelyben kérte, hogy a két érdekelt ármentesitő társu­lat ís járuljon hozzá a költségek viselé­séhez 10—10 százalékkal. A közigazga­tási biróság e felebbezéssel szemben az alispáni határozatot hagyta jóvá, tehát a hid 270,000 koronányi költségeit az államnak kell fizetnie. — Motorok a hadsereg szolgálatában. A temesvári 7-ik hadtestparancsnokság megkeresést intézett a vármegyéhez, melyben a honvédelmi miniszter ren­deletének megfelelően felkéri, hogy je­lölje meg a vármegye területén azokat a helyeket, melyeken mozgósítás esetén a hadászati célokra alkalmas motorok átvehetők lennének. A megkeresésre az alispán fog válaszolni. — Csabai zenekar a budapesti cigány­versenyen. A budapesti Royal orfeuai igazgatósága jelenleg cigány versenyt rendez, melyre meghívta az ország leg­jobb cigányzenekarait, közöttük legif­jabb P u r c s i Pepi kiváló csabai zene­karát is. A verseny már régóta folyik, mert egy estén csak egy-két zenekar léphet fel. Hogy a kis Pepit Budapes­ten milyen jó hír előzte meg, semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy péntek este csak egyedül az ő zene­kara fog a Royal-orfeumban hangver­senyezni. A versenyt komoly tanulás előzte meg s igy biztosra vehető a nagy siker. A zenekar felutazását a csabai társadalom közadakozással tette lehetővé. — Haláios szerencsétlenség. Kedden délelőtt Fazekas Mihály, jómódú békésszentandrási gazda, fiatal feleségé­vel a tanyára igyekezett. Kocsijukba két szilaj csikó volt. befogva. A csikók útközben valamitől megriadtak és esze­veszett vágtatással vonszolták maguk után árkon-bokron keresztül a kocsit. A rettenetes zökkenések miatt mind a ketten kiestek. Mig azonban Fazekas csak könnyebben sérült meg, felesége a kocsi alá esett, még pedig olyan szerencsétlenül, hogy a nyakcsigolyája eltört és szörnyet halt. A szerencsétlen fiatal asszony csak 27 éves volt. — Az endröd—szarvasi ut irány a. Bé­késvármegye még 1907-ben elhatározta, hogy Endrőd és Szarvas községek kö­zött törvényhatósági utat épít. Az ut irányát ugyanakkor állapították meg, amihez Endrőd község képviselőtestü­letének többsége is hozzájárult. Egye­sek azonban megfelebbezték ezt a ha­tározatot, azt akarták, hogy más irány­ból hatoljon be a községbe az ut. A törvényhatóság ezt a felebbezést javas­lattétel' végett kiadta az államépitészeti hivatalnak, amely megállapította, hogy az uj irány 362 méterrel hosszabbitaná meg az utat, a mi 5700 korona költség­töbletet okozna. Az államépitészeti hi­vatal jelentése kapcsán a törvényható­ság ujabb határozathozatalra hivta fel Endrőd községet. E határozatot meg is hozták, de nem szabályszerűen. A régi és az uj útirány mellett egyenlő szám­ban szavaztak a képviselőtestületi tagok. Mindkettőre 17-en szavaztak Szavazat­egyenlőség esetén az elnöknek kellett volna döntenie, de annak, ugylátszik, nem volt bátorsága szint vallani a ké­nyes kérdésben, hanem a sorsra bízta a" döntést, ami egyáltalában nem sza­bályszerű. Ez alaki -hiba miatt a tör­vényhatóság nem fogja a határozatot visszaküldeni, hanem tetszése szerint intézkedik az ut irányáról. A törvény­hatóság útjaiba a nélkül is kevés bele­szólásuk van a községeknek. — lubiláló községi orvos. Dr. S i ra­kó v i c s György, Békésszentandrás községi orvosa e hónap 16-án fogja ün­nepelni negyedszázados évfordulóját an­i nak, hogy mint orvos, a község szol­gálatába lépett. A közszeretetnek ör­vendő orvos tiszteletére nagyobb sza­bású ünnepélyt akart rendezni a lakos­ság, de ő szerényen kitért előle s csak szükebbkörben ünnepli meg a neveze­tes évfordulót. — Öngyilkos szobaasszony. Figura Mátyásné a szeghalmi nagyvendéglőben szobaasszonyként volt alkalmazva. A szobaasszonyok rendes körülmények között nem szoktak valami szentimen­tális szerelmes természetűek lenni. Sőt. De Figuráné, ugylátszik, kivétel volt, mert dacára 35 évének, megunta az életét és kedden délelőtt marólúgot ivott. A veszedelmes méreg annyira összeroncsolta belső részét, hogy szer­dán délelőtt nagy kinok között meghalt. — Jelzálogkölcsönöket 5 1/*. 57 2, 6°/o-os kamatra, vagy igen ked/ező amortizá­cióra, 98, 99, vagy 100-as árfolyamon folyósít és konvertál a Békés-Csabai ta­karékpénztar egyesület. — Összeeset az utcán, a szerdai he­tivásáron nagy csődületet okozott az, hogy egy parasztruhás öreg ember a főtéren hirtelen összeesett és eszmé­letlenü terült el a kövezeten. Azonnal sok ember sietett oda és locsolták, élesztgették, de eleinte sikertelenül. Nagysokára tért csak magahoz és ha­lálsápadt arccal nagy fájdalmakról pa­naszkodott. A rendőrség megállapította, hogy az illető P r i b o j s z k y György erzsébethelyi lakos. Pribojszki igen nagy barátja a pálinkának. Szerdán is be vett belőle elég tiszteséges mennyi­séget s ennek folytán heveny alkohol­mérgezést kapott. A nagybeteg embert hazaszállították lakására és orvosi ápo­lás alá vették. — Halantékon szúrt pincér. P i 11 i n­gfcr Antal pincér Gyulán, a Hagyma­tér egyik mulatóhelyén volt alkalmazva. Csütörtökön délután betért a mulató­helyre négy parasztruhás ember. Italt rendeltek és nyakaltak. Ugy 5 óra táj­ban felállott a kompánia három tagja és eltávozott. — Majd a barátunk kifizeti, amit rendellünk! — mondották. Pillinger e nyilatkozatra teljesen megnyugodott. Negyed óra múlva az utolsó mohikán is felcihelődött, anél­kül, hegy egy árva krajcárt letett volna. A pincér elébe állott: — Kérem, fizetni. Az ipse még dühös is lett: — Mit, ón fizessek ? Hit rendeltem én valamit. Kérje azoktól, akik elmen­tek. Én nem adok egy krajcárt sem. — De hiszen a maga fülehallatára mondták azok, hogy maga fizeti a cechet. — Semmi közöm hozzá. Ezzel az atyafi félrelökte a pincért és távozni akart. Az természrtesen nem engedte. Erre kést rántott elő és nagy erővel Pillinger felé döfött, akinek a halántékát érte a döfés, ugy hogy el­borította a vér és elszédült. Az ipse könnyű szerrel elillant. Pillinger any­nyira rosszul lett, hogy be kellett szál­lítani a gyulai közkórházba. Az isme­retlen merénylőt keresi a rendőrség. Tarkaságok. A váltó. Volt Csabának még a régi jó világ­ban egy uzsorása. Fösvény, pénzszerető ember volt az öreg, aki ugyancsak kiszi­polyozta azokat, akiket rossz sorsuk a körmei közé vetett. Mikor már a váltó korszaka bekövet­kezett, elhatározta, hogy ö is váltóra ad kölcsönpénzt, mert hallotta, hogy az biz­tosabb. Halvány ideája sem volt ám a kezeléséről. Egyszer beállított hozzá egy meg­szól ult atyafi: ! — Adjon nekem 600 forintot kö'caön. Jó pénz volt az ipse, az öreg tehát nem is gondolkozott soká : — Adok szívesen, de hozzon nekem : egy 700 forintos váltót. A bácsi elment ós hozott megfelelő váltót. Csak ugy tisztán, kitöltetlenül, minden aláirás nélkül átadta az uzsorás­nak ; az zsebrevágta szintén ugy és nyu­godtan átadta a summát. Mikor a határidő közeledett, ismerősei gúnyolták : — Nem kapja meg maga azt a pénzt. Nem ér semmit az a váltó. — Majd meglátjuk. J_JS a határidőre pontosan megjött az adós. Leolvasta a kemény 700 forintot. Az öreg uzsorás diadalmasan lobogtatta másnap a gúnyolódok felé az űrlapot: — Látják, mégis ér valamit az a váltó ! Megkaptam a pénzem . A kleptománia. A nagyvárosokban igen sok az üzlet­tolvaj. Főképpen a nagy divatáru-keres­kedők panaszkodnak, hogy minduntalan elvész valami a vásárlók keze alatt. A napokban egy előkelő divatáru­üzletben a segéd órákhosszat mutogatott mindenféle divatcikkeket egy elegánsan öltözött asszonynak. Vásár nem törtónt s a hölgy távozott. Az ajtóban azonban elfogta az üzlet tulajdonosa és udvariasan kényszeritette, hogy vonuljon be a mellék­szobába. Ott aztán kiderült, hogy az ele­gáns hölgy több méter selymet dugott el a köpenye alá. Persze, volt egy kis botrány. A szo­bában lármázott a főnök, a hölgy pedig siránkozott ós könyörgött. A főnök végre is megbocsátott neki és anélkül, hogy rendőrt hivott volna, elbocsátotta. Ki volt sirva a nö szeme, mikor távozott. Egyik segéd megkérdezte a másiktól: — Vájjon ki lehetett ez a hölgy? A másik gúnyosan válaszolt: — Oh, én jól ismerem. Még néhány év előtt közönséges árutolvaj volt. De annyit összelopkodott, hogy meggazdago­dott és most már csak kleptománikus. Merénylet a bálban. Az elhagyott szerető boszuja. Porok János csorvási legény na­gyon szerelmes volt Évának egy csapo­dár leányába : Dohányos Máriába. A leány is szerette eleinte a szemrevaló csinos kis fiut. Porok el-eljárogatott Dohányos Mariákhoz, ahol mindig szí­vesen látták. Később azonban arra a szomorú valóságra kellett ébrednie sze­gény Janinak, hogy a leány nem szereti már ugy, mint azelőtt. Mindig hidegebb és hidegebb lett hozzá. Mult év kará­csony első napján aztán meg tudott mindent. Mikor ugyanis beköszöntött Dohányosékhoz, Mari hidegen elfordult tőle. — Mi bajod, Mari ? — kérdezte a legény. — Az, hogy idejársz. Ne járj én hozzám, már nem szeretlek, megunta­lak. Nem akarlak még látni sem. Szomorú lett e kegyetlen szavakra Porok Jani. — Oszt' kinek a kedvéért teszed ezt, Mari ? — kérdezte elkeredve. — A magam kedvéért, vagy ha már mindent tudni akarsz, a Sebestyén Józsi kedvéért. Azt szeretem most már. Porok Jani nagyot sóhajtott, majd a szemében sötét láng villant meg. — Hát akkor Isten áldjon meg, Mari — mondta elborult hangon és el­távozott. Másnap, szombaton este a szociál­demokrata földmunkások bált rendez­tek. Ott volt a bálban Mari is, Sebes­tyén Józsi is. Porok meghúzódott egy sarokban és onnan nézte, hogy az ő volt szeretője milyen kacéran forog, szerelmeskedik a szerencsés vetélytárs­sal. Mindig együtt voltak. A legény nem is engedett mást a leányhoz. Sajgott, nagyon sajgott a Porok Jani szerelmes szive. Később ebbe a fájdalomba harag is kezdett vegyülni, mert észrevette, hogy a leány gúnyolja és kineveti. Nem egyszer hallotta, ami­kor Mari odaszólott a többi leányhoz : — Ne menjetek táncolni azzal a mafla Porokkal! Ne is nézzetek rá! A leányok hajlandók is voltak erre a rossz tréfára. A szó szoros értelmé­ben bojkottálták Torok Janit. Ugy kel­lett meghúzódnia a sarokban, mint egy sóbálványnak. A csufondáriából kelet­kezett harag lassanként legyőzte a fáj­dalmat és gyűlöletté fokozódott és Jani agyában sötét elhatározás fogamzott meg. Hajnali 4 óra lehetett már, mikor Porok Jani megelégelte a csúfolódást. Felugrott, előrántotta a revolverét és kétszer rásütötte a leányra, aki rémes sikolylyal esett össze. Ettől a sikolytól egészen megvadult Porok: — Hát akkor halljunk meg mind a hárman! — kiáltotta félőrülten és Se­betyén Józsinak szegezte a revolvert. Az épen ott tartózkodó Ábrahám Mihály rendőr abban a pillanatban meg­ragadta a karját, de közben a revolver elsült és golyója a rendőr karjába fúró­dott. Porok Jani ekkor egy szabad pil-

Next

/
Oldalképek
Tartalom