Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám
1909-11-04 / 88. szám
4 BÉKÉS3TEGYE1 KÖZLÖNY Békéscsaba, 1909 okt. 17. mónyen fogta. Szidta, mint a bokrot. Folyton veszekedtek, de ez sem használt semmit. Vasárnap délután, mikor Berta hazament, megint holtrészeg volt a felesége. Rátámadt tehát dühösen : — Nem szégyenled magad, te világ csúfja ? Mikor javulsz már meg ? Es nagy káromkodásban tört ki. Még ekkor is az asszonynak állott feljebb. Szidta, káromolta, átkozta az urát a legdurvább asszonyi szájba nem is illő szavakkal. Még neki is akart menni, de bizonytalan járású lábain elveszítette az egyensúlyt és végigterült a földön. Bertában ékkor tetőpontra hágott a düh, az elkeseredés. Rarohant a fetrengő asszonyra, mint egy tigris és nehéz csizmája patkós sarkával elkezdte rugdosni a fejét. Addig rugdosta, mig széjjel nem roncsolta teljesen. A nagy lámára sok szomszéd szaladt át, de már nem bírtak semmit megakadályozni. Az asszony kiszenvedett. Közben megérkezett kezeit tördelve a leánya is, akit mikor Berta meglátott, zokogva mondta neki. — Leányom, eredj a csendőrökért! Megöltem az anyádat!... Elkeseredésében feleség gyilkossá lett Bertát a csendőrök át is szálitották a gyulai kir ügyészség fogházába. ÚJDONSÁGOK. — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára enyhe időt jelez, elvétve csvpadékkal. J — A temetők ünnepe. Verőfényes, szép enyhe őszi nap volt az idei november elseje. Mintha még a természet is vigasztalni akarta volna azokat, akik gyászoló szívvel, kedves halottjaikról gondolkozva, zarándokoltak ki a temetőbe. A kegyeletnek igen szép megnyilatkozásai voltak tapasztalhatók. Alig maradt sir jeltelenül, virág nélkül. A kegyelet ós szeretet azonban nemcsak a kedves halottaknak juttatott virágot, hanem az egy szál virág jutott az élőhalottaknak, a szenvedőknek is. A lelkes hölgyek előtt levő urnákba egymásután hullottak a könyörület nemes áldozattal ajándékozott fillérei. A József kir. herceg szanatórium Egyesület csabai fiókja által október 31-én és november elsején a templomok előtt és témetőkben rendezett gyűjtés a nemes célra igen szép összeget eredményezett. Október 31-én a templomok előtt 151-26 kor., november 1-én pedig a temetők kapujánál 26934 kor. gyűlt össze. A tiszta maradvány összesen 390'60 kor. Ez összeggel a csabai fiók ágyalapitványi alapja 229060 koronára emelkedett. A gyűjtés körül különösen kitűntek lelkes buzgóságukkal Jávor Gyuláné, Fejér Béláné, Fried m ann Mórné, Majoros Józsefné, ifj. Y id o v s z k y Károlyné és Polgár Lajosné úrasszonyok. A csabai fiók vezetősége ezúton nyilvánitja köszönetét ugy a buzgólkodó hölgyeknek, mint a nemesszivü csabai közönségnek. — Előkelő esküvő. Jobaházi Dőry Natáliát, Dőry Pál főispán leányát, e hónap 10-én vezeti oltárhoz a gyulai róm. kath. templomban ifj. szentmiklósi Nóvák Kamill miniszteri segédfogalmazó, főispáni titkár. — Halászati társulati gyűlés. A Hármaskörösi Halászati Társulat gr. B o 1 z a Géza elnökségével Szarvason közgyűlést tartóit, melyen a fölött folyt a vita, hogy a társulat vagy feloszlik, vagy pedig a kalászati jogok hasznosítására is kiterjeszti a társulati kezelést. A közgyűlés az álláspont mellett döntött, mire az elnök bejelentett lemondását vissza vonta. Alelnök igazgatónak Kalpagos Szabó Imrét, Szentes város gazdsági tanácsnokát választották meg. Holdankint 50 filléres tagjárulékot szavaztak meg. — Kinevezések a megyei közkórháznál. A segédorvosait folytonosan változtató gyulai közkórházban most megint történtek kinevezések. A főispán ugyanis dr. Kemény Antalt a belgyógyászati osztályhoz alorvossá, dr. P o 1 i t z e r Hugót ugyanahhoz az osztályhoz segédorvossá, dr. Herzog Edét pedig az elmegyógyintézethez ugyancsak segédorvossá nevezte ki. — Eljegyzés. Dr. Schwarcz Izsó pusztaföldvári orvos leányát, Jankát, eljegyezte dr. Róbert Arthur fővárosi ügyvéd. — A csabai ág. ev. egyház köréből. A csabai ág. ev. egyháztanács sürü egymásutánban tartott most ülést. A hétfői ülésnek néhány ingatlan vételének megszavazása, a két templomba a villamos világítás bevezetése és a másodfelügyelői állásnak leendő betöltése volt a napirendje. Egyik tanyai iskolához vezető egy 1400 négyszögöles dülőutnak megvétele névszerinti szavazással elhatároztatott. A villamos világitásnak bevezetése a kis és nagytemplomba, a bemutatott költségvetés alapján egyelőre még nem határoztatott el. A másodfelügyelői állásnak választás utján való betöltése felett hosszabb eszmecsere folyt. Igen sokan fölöslegesnek tartották az állásnak betöltését. Sailer Gyula egyházközségi felügyelő, eppen elfoglaltságára tekintettel s az egyház érdekében is kérte az állásnak betöltését. A legközelebbi egyháztanács jelöli és megfogja választani az egyház másodfelügyelöjét. — Az uj erzsébethelyi orvos. Koltai Ármin dr., az újonnan megválasztott erzsébethelyi községi orvos, aki diplomáját most mutatta be a szokásos meghirdetés végett az alispánnak: november 2 án, kedden elfoglalta hivatalosan is állását és megkezdte rendeléseit. — Lelkészválasztás. W o 1 f József budapesti ág. ev. segédlelkész és vallástanárt, aki V. Farkas József néven egy kötet figyelemreméltó szép verset is irt, a tekintélyes losonci egyház lelkészévé választotta. A tehetséges fiatal lelkész mezőberényi születésű és hoszszabb ideig működött, mint segédlelkész Orosházán is Veres József esperes mellett. — Előléptetések a csabai vasutasnk körében. A csabai MÁV. állomás tiszti karában jól megérdemelt előléptetések történtek. A novemberben szokásos elő léptetések alkalmából egyszerre négy derék tisztviselő hágott egy fokkal magasabbra a ranglétrán. Kirschbau m Manó főtisztet akinek a rangsor szerint csak a jövő évben kellett volna előlépnie, az igasgatóság ellenőrré nevezte ki. H a c k e r Mór ós Horváth János főtisztekké lettek. R i e d t Károly vasúti mérnököt pedig a VlII-ik fizetési osztály második fokozatából az elsőbe léptette elő az igazgatóság. A megérdemelt előléptetések örömet keltettek nemcsak a vasutasoknál, hanem az egész csabai társadalomban is. — Sirkö felavatás. A szarvasi ág. ev. egyház egykori jeles orgonista tanítójának, Benka Pálnak, sirkövet emeltek a tanítványai. A sirkő felavatása vasárnap délután 3 órakar volt. A felavató beszédet dr H a v i á r Gyula kir közjegyző tartotta, aki szép szavakkal méltatta az elhunyt tanitó nagy érdemeit. Volt tanítványai és tisztelői közül nagyon sokan vettek részt a lélekemelő ünnepélyen. — Uj ártézi kut. Gróf Wenckheim Frigyes ujkigyósi uradalmának intézősége bejelentette a vármegyének, hogy egy 368 méter mély ártézi kut fúrási munkálatai befejezést nyertek, ugy hogy a kut már át is van adva rendeltetésének. — Baleset a Bohm-féle cserépgyárban. A hatalmas arányokban épülő Bohn-féle csabai cserépgyárban sulyoc természetű baleset érte szerdán reggel G y u r k ó Mária 17 éves munkásleányt. G y u r k ó Mária a cserépprés körül foglalatoskodott. Tisztogatta gépet egy ruhával. Az ilyen ruhákat az ott dolgozó leányok elszokták egymástól lopkodni. Hogy az ő ruhájával ez ne történhessék meg, Gyurkó Mária elakarta rejteni a gep mögé. Vigyázatlansá a folytán azonban a kerék eíkapta a jobb karját ós összeroncsolta kezefejét. A szerencsétlenül járt leányt beszállították a közkórházba ahol dr. K o 1 t a i .armin orvos nyújtott í segélyt. Összeroncsolt kezefejét ampu| tálni kellett. — Helyreigazítás. A mult számunkban a békéscsabai tanitó gyűlésről hozott tudósításból kimaradt azon értesítés, hogy a közgyűlés K r i e n e r Jenő indítványát azért nem fogadta el, mert a gyűlés ugy találta, hogy a tanítás után az énekeltetés nem hogy egészséges volna, hanem inkább káros, e helyett a szabadban való tüdőgimnastika volna üdvösebb. S i n g e r Manó járásköri jegyző. — Jelzálogkölcsönöket 5 1/*, 5y 2, 6°/o-os kamatra, vagy igen kedvező amortizációra, 98, 99, vagy 100-as árfolyamon folyósít és konvertál a Békés-Csabai takarékpénztár egyesület. — Leugrott a vonatról. G é c z János nagyszénási 18 éves cipészsegéd Szarvasról Nagyszénás felé utazott. Pálmatér állomáson kellett volna leszállania, de elaludt. A derengő hajnal csak Pusztaszentetornya környékén ébresztette fel Mikor látta, hogy utazása célján messze tul haladt, leugrott a robogó vonatról. Balkarját ós orrcsontját összetörte. — Lopás a vásárban. Ágoston Mihályné, gyulai asszony kedden, a hetivásárban körtét vásárolt egy siklói oláh asszonytól. Körülötte sokan állottak, különösen a siklói oláhasszonyok voltak szép számmal képviselve. Mikor a vásárlás elvégzése után a csoportból eltávozott, megütközéssel vette észre, hogy a zsebében levő 60 koronányi készpénze hiányzik. Kétségbeesetten szaladt vissza a csoporthoz, de ott nem tudott a dologról senki semmit. Bejelentette tehát a dolgot a rendőrségnek, mely most erélyesen nyomoz a tettes után, aki minden valószínűség szerint az oláh asszonyok egyike lehetett. — Baleset a gyulai szanatóriumban. S t i e r Péter, a gyulai József főherceg Szanatórium gépszolgája szombaton délután a szivattyú körül foglalatoskodott. Munkaközben egy kissé elgondolkozott és nem vigyázott magára. Csak igy történhetett meg, hogy a szivattyú elkapta a jobb kezefajét és ujjait összeroncsolta. A szerencsétlenül járt gépszolgát a szanatórium orvosai vették ápolás alá. — Megvert rendőr. A csabai tífuszjárvány miatt a hatóság tudvalevőleg elrendelte az ártézi kutak szigorúbb felügyeletét. Mindkét ártézi kútnál rendőrök őrködnek, hogy megakadályozzák a vizhordók esetleges visszaéléseit. A köznép azonban nem akarja megszokni az uj rendet. Ebből baj is támadt. Vasárnap a templom után ugyanis egy csapat legény megtámadta a Kossuthtéri ártézi kútnál K i t k a János rendőrt, amért nem engedte meg, hogy az ártézi kut vízgyűjtő medencéjéből igyanak. A fő verekedő P a u 1 i s János volt, de a többiek is kivették a részüket és alaposan elpáholták a túlerővel szemben tehetetlen rendőrt, akit időközben előhívott rendőrtársai mentettek meg veszedelmes helyzetéből. A garázdálkodó legények ellen megindult az eljárás. Késelés az éjszakában. Garázda legények, A szombatról vasárnapra virradó éjszaka, mint általában mindenütt, Csabán is a mulatások éjjele szokott lenni. Nagy korcsmák, kis korcsmák telve vannak ilyenkor ivókkal, kártyázókkal, nótázókkal, sőt ugy éjfél után már verekedőkkel is. A különböző lőrék hatása ekkor már működni kezd, az emberek kezdenek állatokká válni, agyukban felbomlik minden rend ós ellenségekké válnak még a jóbarátok is. Az intelligensebbek csak szavakkal támadnak egymásra, dobálják a becsületsértő kifejezéseket, az intelligencia alacsonyabb fokán állóknál azonban már szerepe jut az ökölnek, botnak, sőt még a bicskának és némelyik kültelki korcsmában szombat, vasárnap éjjel olyan zenebona támad, hogy felérne egy kisebb fajta querilla csetepatéval is. A mult szombat éjszakáján a „Zöldfa" cimü vendéglőben mulatott egy nagy parasztlegóny kompánia,amelynek tagjai között ott voltak S u t y á k András, V o z á r János, Makó Mihály és Hursan György is. A muri egy darabig rendben folyt, de éjféltájban kezdett hangossá válni. Különösen Hursan viselkedett kihívóan. Sértegette egyre-másra legénycimboráit, elmondta őket mindennek. Azok végre is megsokallták a dolgot ós neki támadtak iszonyú dühvel Hursannak. Ez látta, hogy a dolognak fele sem tréfa, sok lud disznót győz. é3 egy alkalmas pillanatban megugrott a vendéglőből. A többiek szidták egy darabig s a nagy haragba annyira beleheccelték magukat, hogy éjfél után felcihelődtek ós keresésére indultak. — Agyonverjük! — hangoztatták ökölbe szorított kézzel, fogcsikorgatva. Elindultak aztán vagy 15-en lefelé a Szarvasi-uton. Mikor a Gödör-utca sarkához értek, megpillantottak egy férfit, aki épen be akart fordulni a Gödör-utcába. A sötétben nem ismerték meg és Hursannak nézték. Megállították tehát: — Ugy-e, te Hursan vagy ? — Nem vagyok ón. Soha se voltam. — Hazudsz. Annak kell lenned ! Az illető pedig csakugyan nem volt Hursan, hanem P e p ó Pál csizmadia legény, aki egy családnál éjfélig eltöltvén az időt, hazaigyekezett gödör-utcai lakására. Nagynehezen ki tudta magát magyarázni a részeg legények előtt, ugy, hogy elengedték. Hárman azonban : S u t y á k, VozárósMakó nem nyugodtak bele a dologba. — Ez Hursan volt bizonyosan. Mi utána megyünk és megverjük 1 Ugy is tettek, ahogy beszéltek. Loholtak nagy sebbel-lobbal Pepó után, akit épen akkor értek utói, mikor az utcaajtót akarta kinyitni. Szó nélkül megrohanták. Az egyik legény egy vastag bottal teljes erejéből fejbe vágta, ugy, hogy elszédült. Aztán ketten megragadták, földre teperték, a harmadik meg egy nagy késsel hasba szúrta. Aztán a hősök elinaltak. Szegény Pepó kiáltozott, nyögött fájdalmában, mert nem volt ereje felkelni, de az éjszaka csöndes maradt, nem hallotta meg, nem segített rajté senki. Csak hajnalban akadtak rá hozzátartozói, akik azonnal beszállították a közkórházba és jelentést tettek a rendőrségen. Kihallgatása alkalmával Pepó nem tudta megnevezni támadóit, mert nem ismerte őket. A megadott személyleírás alapján azonban Valentinyi Márton rendőrbiztosnak sikerült még kedden kinyomozni az orvtámadókat, akik bevallottak mindent, csak részegséggel mentegetődztek. A rendőrség szabadlábra helyezte a három hős férfiút, de feljelentette őket a gyulai kir. ügyészségnél. A szerencsétlen Pepó sérülései nagyon súlyosak, de nem halálosak, mert a kés a kilenc ós tizedik bortda között hatolt a mellébe és nemesebb részt nem sértett, ugy hogy megmenthető lesz az életnek. Tarkaságok. A legátus ur. Legátus ment a falub\ Ékes beszédben fejtette ki, hogy a hivek a nyáj, akiknek pásztorra van szükségük. Templomozás után a kurátor elégedetlenül rázta a fejét: — Tiszteletes uram, szép és gyönyörű volt az a beszéd, de megkövetem, minek hasonlítgat minket azokhoz a jámbor, bárgyú juhokhoz? — Hát hogy gondolta volna jobbnak kurátor uram? — kérdi a legátus. Kurátor uram pózba vágja magát és elkezd szavalni: — Keresztyén atyámfiai! Tik vagytok, mik vagytok, tik vagytok a kegyelmes istennek lombár szarvú ökrei ! A borotva. Egy atyafival tőrtént az alábbi eset. Mielőtt vasúti őrvizsgára ment volna, betért H. borbélymesterhoz beretválkozni. — Kaparja le egj kicsit a képemet a késivel majszter ur, — szól a borbélyhoz. El is kezdi beretválni a borbély, de nem valami éles volt a beretva. „Kaparta,, is cudarul a „képét". Mikor már a fél arcát tisztára beretválta, nem bírta szó nélkül tűrni az atyafi, odaszól a borbélyhoz : — O.-ztég, mondja csak, majsztram uram, acél-é ez a beretva ? — Acél bizony, még hoz-sá a legeslegjobb ós legeslegdrágább fajtábul, — felelt a mester. — Mindjárt gondoltam, szól az emberünk — mert még a szemem is szikrádzik tüle. A vadászkutya. Egyik ismert sportférfiu ( napokban hosszabb automobil kirándulást tett. Az országúton már messziről meglátott egy embert, aki vadászpuskával a vállán az ut szélén állott. Mellette egy nagy vadászkutya hevert. Amikor az automobil heves tülköléssel vágtatva a vadász mellé ért, a kutya kiugrott az útra és az automobil alá került. Nagyon természetesen, megdöglött. Az automobil megállt s a sportférfiu kiszállott. Odament, a vadászhoz, aki kissé megdöbbenve állott a helyén. — Nagyon sajnálom uram — szólt az automobil tulajdonosa, — hogy kutyájától megfosztottam. Hajlandó vagyok önt kárpótolni. Elég lesz-e száz korona ? — Oh kérem! — felelt a vadász ós átvette a száz koronát. A sportférfiu beszállt a kocsijába, még egyszer kezet szorított a derék vadásszal és újból sajnálkozását fejezte ki. — Igazán sajnálom, hogy most meg van fosztva a vadász élvezettől. — Sohse sajnálja uram, — válaszolt a másik — hiszen nem is vadászni indultam. Csak épen az erdőbe igyekeztem hogy agyonlőjem ezt az öreg bestiát, mert már semmi hasznát sem vehettem s hozzá még harapós is volt. De már erre a válaszra az automobilista is közzé vágott — a benzinnek.