Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-10-31 / 87. szám

Békéscsaba 1909 okt. 31. viz. Ezzel az is meg van mondva, hogy a baj elleni védekezésnek egyik leg­biztosabb fegyvere a kifogástalan szár­mazású, tiszta viz, még pedig nemcsak az ivóvizet értjük, hanem a mosoga­tásra és a mosakodásra használatosat is. Hogy kifogástalan minőségű és meny­nyiségü vize legyen a lakosságnak, az oly nélkülözhetetlen kelléke a helyes közegészségügyi gondoskodásnak, hogy anélkül a népesség halálozási százalékát apasztani éppúgy nem lehet, mint meg­felelő csatornázás és e két tényezőt kiegészítő kövezés nélkül. A közegész­ségügy eme szentháromsága, — köve­zés, vízvezeték, csatornázás, — sajnos, községünkben nincs meg s tekintve azt, hogy eme három, a közegészségre ha­talmas befolyást gyakorló faktor létre­hozatalára sok millióra menő összeg szükségeltetnék, fájdalom, alig van ki­látás rá, hogy eme fontos közegészség­ügyi intézmények áldásait községünk mai lakossága, avagy csak unokáink is élvezhessék. Épp azért, mert csatornázásunk nincs, a házak pöcegödreinek tartalmá­ból, az udvaraink trágyadombjainak levéből és a kutjaink melletti hagyo­mányos gödrök iszapos pocsolyájából az idők folyamán a kutakba átszivárgás, sok helyt a talajvízzel beáramlás törté­nik s a viz megfertőztetik. Hogy a pöce-, trágya- ós kutmelletti gödröknek tartalma az időnkint beléjök jutó typhus­ürülék révén nem szűkölködik typhus­bacillusokban, az bizonyos s hogy az idők folyamán községünk talaja telitve lett ezeknek a gödröknek az egészségre káros szüredékével, amely alkalmas talajviz-viszonyok között a talajból a kutakba áramlik, az kétségtelen. Nálunk szerencsére vannak ártézi és Northon-kutak, melyek kifogástalan vizzel látják el a község lakóit. De a konyhai és evőedények, valamint az evőeszközök és fejő. idények mosogatá­sára és öblítésére úgyszólván minden háznál csakis az udvaron levő kutak vizét használják. Nekem a mostani töme­gesebb typhusmegbetegedések körül szerzett tapasztalataimból az a meggyőződésem, hogy a nálunk felmerült typhusbetegülések túlnyomó részben az udvari fertőzött kutak vizének az evő- és fejőedények mosogatá­sára, öblítésére való alkalmazása okozza. A szervezet fertőzése elben az esetben ugy történik, hogy a typhusbacillust tartalmazó vizzel va!ó mosogatásnál, a letörlés dscára, a tányéron, evőeszkö­zökön megtapad a szabad szemmel nem látható typhuscsíra s onnan az étkezés­nél a bélbe jut, ahol kifejti romboló munkáját. A fejőedényt ugyancsak a háznál levő kut vizével mossák s öblí­tik és amidőn ebbe a tej belekerül, a fejő oldalán tapadó bacillus rendkívül gyorsasággal szaporodik benne. Az ilyen tejnek forralatlan állapotban való fogyasztása a fogyasztóját épp abba a veszélybe dönti, mint a fertőzött kut­vizzel mosott tányérból evőt, ha a bele olyan állapotban van, amelyben a ty­phusbacillus szaporodasára a kedvező, az alkalmas feltételek meg vannak. S eme feltételek meleg időszakban rend­szerint fokozottabb mértékben vannak meg. Hisz tudvalevő, hogy az emésztő­szervek nyáron és meleg őszön ke­vésbbé ellentállók, mint hűvös idősza­kokban. Ha tehát ilyen disponált bélbe jut a typhusbacillussal fertőzött tápszer, mely a fertőzött vizzel mosogatott edénytől inficiálódott, akkor kifejlik a fő- és izomfájással, borzongással, forró­sággat, rendszerint hasmenéssel s nagy bágyadtsággal járó, néhány hetes tar­talmú, komoly betegség: a typhus. A nálunk felmerülő typhusesetek okaira vonatkozó fentebbi meggyőző­désemet a tények igazo ják. Hivata­los állásomból kifolyó kötelességemnél fogva a betegedések okainak kiderítése körüli vizsgálódásaim közben megálla­píthattam, hogy a betegek mindenike ártézi, vagy Northon-kut vizét hasz­nálta mindig ivásra, továbbá, hogy töb­ben közülök a tejet, melyet oly hely­ről vesznek, hol typhusbe.eg nincs, nyersen itták; továbbá, hogy egyes utcákban feltűnően, egymás melletti há­zakban történtek a megbetegedések (egy helyen három egymás melletti házban, egy másik utcában két egymás melletti házban, ismét egy más kerületben négy egymás meileti házban s igy tovább) anélkül, hogy a szomszéd beteggel érint­keztek volna. Abból a körülményből, hogy mo­sogatásra kivétel nélkül az udvari kutak vizét használták a betegedés előtt még a nyolc intelligens beteg házában is, kiknél ki van zárva teljes bizonyosság­gal, hogy ivásra nem ártézi vizet hasz­náltak volna s az a tény, hogy szom­szédos házak lakóinál tehát egy körül­irt területen több megbetegedés történt, ártézi viznek ivásra való használata mel­lett, arra a logikai következtetésre utal, hogy ama utcák ós udvarok fertőzött ! talajából az udvar kutjaiba szivárgott typhusméreg a kut vizével mosogatott edények révén fertőzte typhusbacillussal ama házak lakóit. Ez esetekben a kut vize indirecte volt tehát a baj okozója. Míg a néhány tanyai esetünknél az ásott s a vázolt módon fertőzött kut vizének ivásra történt .használata közvetlenül volt az ok, Hogy nem mindenki betegszik meg szükségképen azoknak a házaknak a lakói közül, az a feltevésemet nem dönti meg, mert már fentebb emiitettem, hogy a betegség létrejöttéhez a bálnak hajla­mossága is szükséges. Ezenkívül, mint a többi ragályos bajoknál, egyéni dis­positió is kell hozzá. Hisz a kor maga is határoz a hajlam tekintetében. Tapasz­talati tény ugyanis, hogy az élet első éveiben a typhus a legritkább esetekben fordul elő, gyakoribb már az 5—lOélet­évüeknél s leggyakoribb a 10—30 éves korabelieknél. A 30-ik életéven felüli egyé­neknél aránylag ritkább a typhusban való megbetegülés. Ez a tapasztalat a mi meg­betegedési eseteinkre is talál valamint az a tapasztalati tény is, hogy gyerme­] kéknél általában kedvezőbb a betegség befolvása, mint felnőtteknél. Hogy a melegebb időszakban gya­koriabbak a typhus megbetegedések az a már említettük nyári béldispositio mellett abban is leli magyarázatát, hogy a hűvösebb időjárás a typhus-bacilluso'k szaporodására is kevésbbó alkalmas. Miután kifejtettük a nálunk fellé­pett typhus esetek okait meg kell ösmer­tetnünk azokat a módokat, melyekkel azok az okok megszüntethetők. Hogy vízvezetéki, tiszta, csiráktól ment viz álljon mindennemű vízszükségletünk ki­elégítésére, vagy hogy csatornázás által óvassék meg a talajunk szennyeződése, arra, sajnos, a cikkünk elején hangoz­tatott, úgyszólván leküzdhetlen pénz­ügyi nehézségek miatt nem is gondol­hatunk, pedig ez volna a leggyökere­sebb megoldás. Münchenben pl., mely vízvezetéke és csatornázása előtt hírhedt typhus fészek volt, ezek létesítése után vajmi ritka a typhus. Nekünk az egyetlen eszközünk a véde­kezésre a mosogatásra, mosdásra s öblí­tésre használatos viznek — ha ártézi vagy No. thon-kut vizet nem alkalmazunk e cé­lokra —felforralásából áll, mert a typhus­bacciiusok a felforrt vizben elpusztul­nak. Épp igy kell felforralnunk a tejet is, mert a fejőkbe a kutvizzel való mosáskor belekerült bacillusok a tejet megfertőzik. A nyers tejtermékek, mint a vaj. turó, tejszín, termé-izetesen továbbra is meg­tartják fertőző képességüket s ezeknek élvezetéről tömegesebb typhuámegbete­gedések felléptivel le kelt mondanunk, ha e részről nem akarjuk magunkat a megbetegedés esélyeinek kitenni. A typhus terjesztésében, mint egyéb­ként más ragályos betegségekben is, nem kis szerep jut a legyeknek, me­lyeknek bőséges alkalmuk van typhus­betegek ürülékével érintkezni, melyről tovább viszik a fertőző anyagot lábai­kon, potrohúkon ételnemüinkre, élve­zeti cikkeinkre: gyümölcsre, déligyü­mölcsre s más ily fajta csemegékre. Azért csakis oly üzletekből ajánlható az ilyen cikkek beszerzése, ahol a leggon­dosabb tisztasággal s körültekintéssel kezelik ezeket. Ott, ahol a kereskedő a legyek martalékául szabadjára hagyja a keílő figyelem mellőzésével, ha csak pár percre is az ételnemüeket (sajtot, szalámit, kolbászféléket stb.), vagy ahol kézzel nyu'kál a sajthoz s nem tiszta késsel vágja s helyezi tiszta papírra s a fügét, datolyát ós ehhez hasonlókat nem tiszta villával, vagy kanálkával szede­geti, az olyan kereskedést általában, de különösen typhusbetegedési esetek elő­fordulásakor korüljük. Egyáltalán a tisz­taságot, a kezek tisztántartását, gyakori mosását, főleg étkezés előtt, nem lehet eléggé hangsúlyozni. Gondosan mos­nunk kell kezünket meleg vizben, szap­pannal azért, mert nem tudhatjuk, hogy (.milyen általunk kezünkkel érintett tárgy­ról tapad ránk a ragályos baj fertőző ! csirája. Épp ugy közvetítheti egy ki­, lincs, mint pénz vagy kézfogás. Dr. Wallfisch Fereno. A Békéscsabai Nőegylet közgyűlése. Az áldásos tevékenykedése miatt Csabaszerte nagy becsülésnek és párto­lásnak örvendő Békéscsabai Nőegylet szombaton délután 3 órakor tartotta közgyűlését az állami felsőbb leány­iskola egyik termében. A tagok részé­ről nsm valami nagy érdeklődés nyil­vánult meg a közgyűlés iránt, mert csekély számban jelentek meg. Az el­nöki és pénztári jelentések az egylet igen örvendetes fejlődését mutatják, különösen vagyongyarapodás tekinte­| tében. E jelentéseken kivül egyetlen j tárgya volt még a közgyűlésnek, a Nő­I egyletek Országos Szövetségének átirata a nők szavazati joga érdekében, Az át­irat nem talált szerencsés fogadtatásra, mert a közgyűlési tagok egyáltalában nem mutatkoztak híveiként az ultra­modern eszmének. Egyhangúlag napij rendre tértek felette. Egy férfihang mondta csak, hogy „igen", ami élénk derültséget keltett. A közgyűlés lefolyásáról tudósítá­sunk a következő : Beliczey Rezsőné elnöknő nyi­; totta meg, a megjelentek szives üdvöz­lése után a közgyűlést. Ezután Var­s á g h Bála társelnök elnöki jelentése következett az egylet 1908—1909. évi tevékenységéről. A szép elnöki jelentés részletesen feltárta a nőegylet egy évi éleiének nevezetesebb mozzanatait. Elő­i ször a halottakat parentálta el rnoleg hangon, aztán rátért a nőegylet által rendezett jótékonycélu hangversenyekre és felolvasó-délutánokra, valamint a tombola-estélyekre. A szereplőknek és más közreműködőknek az egyesület hálás köszönetét tolmácsolta. A tagfor­galom ez idő alatt nem volt valami nagy. Husz tagot veszített el az egylet ós tizenkettőt nyert. Az előző évinél tehát nyolccal lett kevesebb a tagok száma, jelenleg van az egyletnek 96 alapttó, 256 rendes, 19pártoíó tagja. Az elnöki jelentés szép szavakkal buzdí­totta a jelenlevőket taggyüjtésre, mert a tagok fogyása a segélyforrás apadá­sát jelenti az egyletre nézve A folyó évben tartott Patronage kongresszuson az egyletet dr. P o 1 n e r Ödön minisz­teri osztálytanácsos képviselte. Az éljenzéssel fogadott elnöki jelen­tós után S u c h Albert pénztáros elő­terjesztette a különböző alapok egy évi pénztárforgalmáról ós az alapok állásá­ról szóló jelentéseit. E szerint a bevéte­lek következők voltak: Erzsébet királyné alapnál 1136'45 kor., Szent Antal kenyér­alapnál 202 03 kor., Szegény iskolás gyermekek alap javára 316842 kor., Beteg gyermekek segély alapjánál volt 40017 kor., Segélyző alapnál 262280 kor., az összes bevétel 10,41871 korona. Az összes kiadás pedig 640393 korona. A különböző alapok jelenlegi állása a következő : Erzsébet Szeretetetház-alap 23,231-64 kor. Szent Antal kenyér-alap 850-32 „ Kossuth-alap 51609 „ Tartalékalap 1099-75 „ Szegény iskolások alapja 6355-61 „ Betegsegélyző alap 463-75 „ Beteg gyermekek s.-alapja 873-79 „ Segélyző alap 1066 42 „ Az összes alapok 46,22157 koronát tesznek ki, ami a mult évihez képest 4242 05 emelkedést jelent. A pénztári jelentést a közgyűlés tu­domásul vette ós S u c h Albert pénztá­rosnak jegyzőkönyvileg mondott köszö­netet önzetlen fáradozásaiért. . Dr. R e 11 Lajos jegyző felolvasta az egyes alapok részletes számadását, ami szintén tudomásul szolgált. Indítvány nem lévén, Beliczey Re­zsőné elnöknő bemutatta a Magyaror­szági Nőegyletek Országos Szövetségé­nek átiratát, melyben arra buzdítja a csabai egyletet, hogy a nők szavazati jogának propagálása céljából alapítson egy szakosztályt. A közgyűlés egyhan­gúlag kimondotta, hogy ilyen szakosz­tály felállítását, illetve szervezését nem tartja szükségesnek.­Ezek után Beliczey Rezsőné elnöknő a közgyűlést berekesztette. Jl Jköiepi Közlöny" táviratai. Mi van a válsággal ? A politikai helyzetben szombaton semmi különösebb változás nem adta magát elő. Kossuth Ferenc folytatja tárgyalásait pártja vezérférfiaival a megoldás eshetőségeiről. A bankcsoport még most sem adja fel az önálló bank követelését. Folyton környékezi Kossuthot, hogy megnyerje a maga számára. Hol az egyik, hol a másik bankvezér jár a nyakára puhítani. Hir szerint Justh Gyula már november 5 re össze szán­dékozott hívni a Házat, de ez még nem befejezett dolog. Legjobban Kos­suth van ellene, aki szeretné a bank­kérdést elodázni. Justh Gyula különben szombaton Debrecenbe utazott, hogy részt vegyen a vasárnapi bankgyülésen. A Nemzeti Színház helye. Budapesten az a hir terjedt el pén­teken, hogy a Nemzeti Színházat a Népszínházból visszaköltöztetik régi épületébe. Molnár Viktor államtitkár egy újságíró előtt ugy nyilatkozott, hogy a régi színházba való költözése a Nemzeti Színháznak csak ideiglenes természetű. A színház elhelyezése iránt igen sok terv merült föl, amelyek kö­zött tényleq szerepel a régi épületbe való visszaköltözés is. De bizonyosra ez még nem vehető. A Wohl-féle hamis végrendelet. Az országos szenzációvá lett Wohl­féle végrendelet - hamisítás ügyében szombaton Mazura Károly, az egyik tanú azt a fontos vallomást tette a vizsgálóbíró előtt, hogy Wohlnak már az alapvégrendelete is meg van hami­sítva, amely a bűnügy iratai között szerepel s amelyet neki megmutattak. A gyilkos orvos büntStését felemelték. Országszerte élénk érdeklődést kel­tett a mult év végén egy viruló szép asszony: Szluha Pálné tragikus ha­lála, akin dr. Polgár Ödön budapesti orvos tiltott operációt végzett. Az orvost a budapesti törvényszék az enyhítő sza­kasz alkalmazásával csak 9 hónapi bör­tönre ítélte. A királyi tábla most az Ítéletet megsemmisítette és dr. Polgár büntetését négy esztendei börtönre emelte fel ÚJDONSÁGOK. - Idöjárá.3. Az országos központi Időjelző ál­lomás jelzése szerint változás nem várható. — Csak egy virágszálat ! E három szóval poétikus gondolatot testesített meg a József főherceg Szanatórium-Egye­sület. Halottak napján, a szeretetteljes visszaemlékezések mélabús varázsú ün­nepén mindenki szívesen áldoz a jóté­konyság oltárán. A szenvedő szegény emberek javára egy pár virágszálat: egy pár fillért. Mindegyik fillér egy-egy könnycseppet töröl le a szenvedők és nyomorultak viaszsárga sápadt arcáról. — A csabai temető gyűjtés rendező bi­zottsága a meghívó jegyzéket már szét­küldte ós ez uton is kéri a gyűjtésre vállalkozó hölgyeket, hogy a megállapí­tott időben az urnáknál megjelenni szí­veskedjenek. — A reformáció ünnepe. Ünnepet ül­nek ma a világ összes protestáns fele­kezetei. A hivő lelkek áhítattal borulnak le a nagy Luther emléke előtt, aki ret­tenhetlen bátorsággal, egyedül csak a tudomány és az igazság fegyverével fegyverkezve föl, odakiáltotta a közép­kori sötétség szellemének, hogy: eddig és nem tovább! És szavainak, lelkes, önzetlen buzgalmának lett is hatása, mert a reformáció átalakította az egész világot, megnyitotta a szabad vizsgáló­dás, a haladás útját, aminek áldásos gyümölcseit nemcsak a protestánsok élvezik, hanem az egész emberiség. A mai nap tehát tulajdonképen az egész emberiség ünnepnapja. — A csabai pro­testáns felekezetek is készülnek a nagy nap megünneplésére. A templomokban hálaadó istentiszteleteket tartanak, a Rudolf-főgimnáziumban pedig ünnepély lesz. Ugy a főgimnáziumi ünnepély, mint az ev. templomban tartandó isten­tisztelet színvonalát emelni fogja az a körülmény, hogy keretükben a vegyes­kar is énekelni fog. — Miniszteri jóváhagyások. A szeg­halmi I. temetkezési egylet és a gyula­várii betegsegélyző egylet legutóbbi közgyűlésükön elhatározták, hogy át fognak lépni a gyulai kerületi munkás­biztositó ós betegsegélyző pénztárba. A belügyminiszter a kót egylet határoza­tát most jóváhagyta. — Eljegyzés. Lepény András, békés­| csabai férfiszabó üzlet-tulajdono?, elje­gyezte K1 i m e n t Mihály leányát, M a« r i s k á t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom