Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-10-28 / 86. szám

Békéscsaba 1909. okt. 24. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 választja a bizottság. Az egyház érdekeit a főgimnáziumnál védeni kell, mondotta végül, mert hátha sok uj kiadás megszavazásával, nagy teher szakad az ev. egyház nyakába. Szeberónyi Zs. Lajo3, S a i 1 e r Gyula nyugtatták meg az aggodalmaskodó egyháztagot, hogy ettől nem kell tartani, mert a felügyelő-bizottság csak a költségvetés keretében eszközölhet kiadásokat, sőt vagyoni felelősséggel tartozik. Néhány adótörlési engedély iránti kérelem elutasítása után, tudatta az igazgató-lelkész, hogy a szervezési szabályrendelet értelmében legközelebb névszerinti szavazással az egyházi másodfelügyelői állást fogják betölteni. Ezzel aztán az ülés is befejezést nyert. Elitéitők a boltbetörőt. Enyedi a börtönben. Az idei nyár folyamán ugyancsak rá járt a rud a csabai, gyulai, békési és mezőberónyi füszerkereskedőkre. Rövid egymásutánban, hol itt, hol ott látogatta meg egy ismeretlen nemszere tem-vendég az üzleteket. Természetesen nem nappal, hanem éjjel, mikor a kereskedők már Morpheus karjaiba dőltek a napi fáradalmak után. Az ismeretlen ipse még meglehetős kiméletessóggel járt el. Nem törte össze a vasrollót ós az ajtót, hanem valami ügyes szerszámmal szépen felnyitotta a zárakat, nyugodtan— már amennyire tolvaj nyugodt lehet a „munka" idején — besétált az üzletbe, feltörte a kasszát, magához vette a benne talált értékeket, olykor a fiókg kai együtt, aztán, mint aki jól végezte dolgát, kisétált, becsukta az ajtót és hidegvérrel ellépett. Békéscsabán 1909. augusztus végén Y i s k i Hermann buzapiactéri fűszerkereskedőt szerencséltette becses látogatásával a nagy ismeretlen és elvitt 30 koronányi készpénzt, meg egy rud szalámit. Szeptember 15-én Fekete Sándor vasut-utcai üzlete került sorra, ahonnan 30 korona készpénzt és 8—10 korona értékű levélbélyeget vitt^ el. Ugyanez időtájban Gergely Hermann gyulai kereskedő üzletéből emeltek el 7 darab pipát, egy csomag zsebkést és egy csomó bőrtárcát, ami elég jelentékeny összeget képvisel. ügy a csabai, mint a gyulai rendőrség lázasan kutatott az ismeretlen boltnyitogató után. Az elfogás mégis V a 1 e n t i n y i Márton csabai h. rendőrfőbiztos érdeme. Valentinyinek már régen gyanús volt egy Enyedi Lajos nevü legény, aki a sintértelepen szolgált. Figyelte tehát folyton és mikor már kellő adatok állottak birtokában, behozatta a züllött arcú legényt a rendőrségre és ügyes fogással mindjárt a dologra tért: — Ugy-e, te követted el ezeket a betöréseket ? A legény láthatólag megrökönyödött, aztán töredelmesen bevallotta, hogy a három fent emiitett betörés az ő munkája. Beismerte ezeken kivül azt is, hogy 1907 november 6-án reggel B a r t y i k Mátyás békési lakostól egy hasonló jómadár-társával Mucsi Imrével — kit a gyulai törvényszék a mult héten itélt el hat hónapi börtönre — két tyúkot ellopott. A többi boltbetörést, melyek ugyancsak a nyáron történtek Csabán, Gyulán és Mezőberényben : nem volt hajlandó magára vállalni. Pedig az eljárás mindeniknél annyira hasonló, hogy vagy ő, vagy valamelyik társa lehetett a tettes. A "módszerét és műszerei rejtekhelyét sem árulta el semmiképen. Enyedi a hétfői tárgyaláson elég jó vádlottnak bizonyult. Beismert töredelmesen mindent. Nem egyszer volt már baja a törvénnyel és tudja, hogy beismeréssel enyhíti a reá kiszabandó büntetést. A törvényszék a beismerésben levő vádlottat 4 rendbeli lopás büntette miatt egy évi börtönre Ítélte. — Megnyugszik-e az ítéletben ? — kérdezte az elnök. — Meg ón ! — felelte rezignáltán. Todom, hogy ha felebbezek, még többet kapok. Az ítélet tehát jogerőssé vált és Enyedi már el is foglalta megillető helyét a gyulai törvényszéki börtön egyik elegáns cellájában. A tótkomlósi állami iskola. Igen tisztelt szerkesztő úr! B. lapja legutóbbi számában ismét egy tendenciózus cikk jelent meg Tótkomlósról és annak egyik ev. lelkészéről, H r d 1 i c skáról. Csodáljuk, hogy közölte minden megjegyzés nélkül. Tapasztalhatta, hogy az ilyen cikkek csak az állapotok káros felforgatására alkalmasak, mivel rendszerint hamis alapon állanak, mint a Réthy cikke is. Valótlan az, mintha a tótkomlósi ev. egyház iskoláiban a magyar nyelv tanítása elhanyagoltatnék, mert azokban a valláson kivül (amelyben egyházi törvényeink szerint minden gyermek az ő anyanyelvén oktatandó) minden tantárgy magyarul taníttatik. Valótlan az, mintha a megnyílt állami iskolát az ev. hívek szinte megrohanták volna, mert az állami iskolába az általában konzervatív természetű, saját iskoláikat becsülő és szerető ev. hivek legnagyobbrészt csak akkor Íratták be gyermekeiket, mikor már a teljesen megtelt egyházi iskolákban nem volt hely. Végül valótlan az, mintha az ev. egyház egyik lelkésze, Hrdlicska a magyar nyelv terjedésének, vagy az állami iskolának ellensége volna. Hiszen tagja az állami iskola gondnokságának s egyik gyermekét is az állami iskolába iratta be, még pedig az elsők között. Szíveskedjenek ezeket a Réthy-féle cikk reklifikálásaképen legközelebb közölni. Tótkomlós, 1909. okt. 25. Teljes tisztelettel többek megbízásából: Hrdlicska Lajos, ev. lelkész. Vidám esetek. - Külön fővárosi tudósítónktól. (A civis logikája.) Thaly Kálmán örökségéért két ügyvéd mérkőzött Debrecenben : Tüdős János és Varga Lajos. Déltájban, amikor még alig volt szavazatkülönbség a jelöltek között, megjelenik az első szavazó urna előtt egy öreg kültelki civis. Feketekarimás kalapját illedelmesen leemeli, a füstölgő cseréppipát marokra szorítja és kimondja a nagy szót: — Szavalni akarok! — A nevét mondja kelmed, — szólítja föl az elnök, aki még sohasem látta az öreg polgártársat. Az öreg pedig nagyot lélegzik és kidüllesztett mellel mondja: — A nevem Tüdős Varga János volna. Összenéz a bizottság a bámulatos névrokonság hallatára és mikor az elnök megkérdezi a magyart, hogy kire is szavai hát, minden szem az öreg cívisre figyel. — Értem én, tekintetes bizottmány, hogy nehéz a választás, mert igön csak rokonságba vónék mindakét tekén etes úrral, de mégis úgy gondoltam, mivelhogy elébb vónék Tüdős, mint Varga, mög aztán János is vónék valamennyire, mógis csak a Tüdős János nagyságos úrra szavalok. A jegyzők általános derültség közben vették indexre a nagyszerűen megokolt voksot és a civis-babona azt tartja, hogy ebben a pillanatban el is dőlt a választás sorsa. Három óra múlva csakugyan Tüdős János nevét hordozta a győzelmes lobogó. {Léwy és Luther.) A budapesti ág. ev. egyház kitűnő lelkésze beszélte el az alábbi mulatságos esetet, amely nemrég játszódott le a hivatalában : Megjelent előtte egy zsidó és elmondta, hogy őt negyven évig Léwy Márkusnak hivták, de most, fontos okokból, ugy magát, mint a nevét sürgősen megszeretné kereszteltetni. — Aztán milyen nevet választott a keresztségben, Léwy ur ? - kérdezte tőle a pap. Léwy ur kihúzta magát és büszkén felelt: — Luther Márton ! — Aztán, miért éppen a vallásreformátor nevét akarja fölvenni? — Tetszik tudni, nagytiszteletü ur, a költséget akarom megtakarítani. Miért varrassam én át a fehérneműimben a monogrammot ? ! (Baron-esetek.) A hires Báron professzor rendelőjében, amelyet a humornak valóságos legendaköre övez, még mindig dúsan terem a tréfa. A minap Trencséből lerándult egy fiatal izraelita polgártárs, hogy Baronnal megvizsgáltassa magát. Vetkőzós közben kiderült, hogy a messziről jött páciens akut víziszonyban szenved. — Mégis csak szemtelenség, — förmedt rá a tanár az ő kedvesen nyers ! modorában, — hogy piszkosan mer j hozzám jönni. Igazán megfürödhetett volna. — Hiszen, doktorlóben, ezt otthon is mondta már az orvos, de gondoltam, hogy mielőtt erre a lépésre elhatároznám magam, előbb megkérdezek egy specialistát. A másik eset már régi, de még nem I jegyezték föl. Ennek a hőse Paksról i rándult föl a professzorhoz. Mikor át1 esett a súlyos operáción, Báron közölte vele, hogy a műtét fényesen sikerült, j — Tudtam, hogy megsegit az Isten, s — hálálkodott a zsidó Jehovának. Baront elöntötte a düh ós rákiáltott: — Mondja, miért nem segítette meg magát az Isten Pakson ?! (A misztikus vajda) Egy gazdag külföldi pénzembernek pöre volt, amelyet magyar bíróság előtt kellett tárgyaltatni. A bankái' Pestre jött és egy hétfői napon megjelen Eötvös Károly irodájában, akinek hirét-nevót, tüneményes talentumát hallomásból ismerte. — Eötvös Károly úrral szeretnék beszélni! — fordult az irodavezetőhöz. — Lehetetlen, — válaszolt az irodát vezető ügyvéd, — a képviselő ur most alszik. Tessék holnap jönni. Kedden délben újra megjelent a külföldi ember az irodában, de a vajda ismét aludt. Szerdán elutazott, csütörtökön még nem jött meg; pénteken fontos magánügyekkel volt elfoglalva. — A külföldi türelmesen bevárta még a szombatot, újra megjelent az irodában és mikor az irodavezető megint csak azzal fogadta, hogy Eötvös Károlylyal lehetetlen beszólni, az idegen a misztikus jelenségek megható tiszteletével jegyezte meg: — Miért kertelnek az urak? Vallják be, hogy Eötvös Károly csak egy fogalom ! " táviratai. Minisztertanács Kossuthnál. A nagy érdeklődéssel várt minisztertanács szerdán délelőtt tartatott meg a beteg Kossuth Ferenc lakásán. Délelőtt Vall órakor már mindnyájan együtt voltak a kabinet tagjai s 11 óráig csak bizalmas beszélgetést folytattak a politikai helyzetről. A tulajdonképeni tanácskozás 11 órakor vette kezdetét és V22 órakor végződött. Egy óra körül belevonták a tanácskozásba jVTezőssy Béla és Tóih János államtitkárokat is. A palota előtt összegyűlt nagy tömeg újságírónak azonnal feltűnt, hogy a hatvanhetes miniszterek (Andrássy, Darányi, Zichy és Jekelfalussy) együtt távoztak. Később követte őket Wekerle miniszterelnök, mig a függetlenségi miniszterek még egy ideig Kossuthnál maradtak. Mindjárt síirüen lehetett hallani megjegyzéseket: — Bizonyosan öszevesztek. Andrássy az őt körülvevő és tőle tudakozódó újságíróknak következőleg felelt: — Én semmit sem mondok. Majd talán Wekerlétől többet hallanak. Darányi egy újságírónak, aki azt kérdezte tőle, hogy igaz-e, hogy távozik, ezt mondotta: — Nemcsak én megyek el. Mindnyájan elmegyünk. Wekerle, mikor meglátta az újságírók és érdeklődők nagy tömegét, mosolyogva megdöbbenést színlelt, aztán az alábbi nyilatkozatot tette: — A helyzetről tanácskoztunk, de nem jutottunk megállapodásra. A kabinet megbízott engem, hogy a megoldás eshetőségeiről néhány vezérpolitikussal tanácskozásokat folytassak. — Átvenné-e kegyelmes uram egy uj kormány vezetését? — kérdezte az újságíró. — Isten ments! Én nem veszem át! - felelte Wekerle. A hatvanhetes minisztereket csak mintegy negyedóra múlva követték a függetlenségiek. Ők még Kossuthnál maradtak, akivel a függetlenségi pártnak a válsággal szemben tanúsítandó magatartásáról tanácskoztak. Elhunyt főpap. Fehér Ipoly, pannonhalmi főapát, a magyarországi bencésrend főnöke szerdán hajnalban meghalt. Az elhunyt főpap kiváló egyházi vezér és még kiválóbb tudós volt. A fizikai tudományok körében mozgó müveit a külföld is jól ismerte. Mint jelöltet az esztergomi hercegprimási méltóságra is emlegették. ÚJDONSÁGOK. Csak egy virágszálat! A mi ősi vármegyeházunkban, ahova leérkezik kilenc minisztérium, nyolcvanhat társtörvényhatóság, ezer falu csipcsup és nagy csup ügye, ahol az akta gyári mennyiségbeníkészül, a vármegye kurilis nyelvén, a közigazgatás nomenklatúrájának szabályain : azon ősi helyen ebben a napokban egy poétikus és megindító rendelet született. Az alispán adta ki ezt a rendeletet a megye valamennyi főszolgabirájához s jeligéje: Csak egy virágszálat! Azt mondja az alispáni rendelet, hogy nemsokára virágokkal lesz ékes a temető s ha a kegyelet csak egy virágszállal köt kevesebbet a szeretet, a kegyelet koszorújába és ha csak egy mécsessel is kevesebb fog égni a sírokon, ha ennek a mécsesnek, aa ennek a virágszálnak árát fölajánlják a tüdőbetegeknek: akkor száz, meg száz emberi élet halódó mécse pislog föl újra irgalmuk nyomán. Ezt mondja a mi vármegyénk alispánja egy, a főszolgabírókhoz intézett rendeletében. Mondja ezt alispánunk a belügyminiszter hivó szózatára. Mondja ezt a szegénysorsu tüdőbetegek érdekében. A kérelem végig fog hangzani egész megyénken. Már halljuk is itt-ott, hogy az alispáni rendelet nagy visszhangot kelteit. A szegénysorsu tüdőbetegekért buzgó József főherceg SzanatóriumEgyes ülel száz gyüjtőtáskánál többet küldött vármegyénkbe. Ezeket a táskákat a főszolgabírók kérelmére irgalmas szivü urihölgyek veszik kezükbe, sok megyebeli községünkben a községi elöljáróság fog gyűjteni és e hó 30-án megindul vármegyénkben, valamint a többi vármegyékben is országszerte a gyűjtés, hogy összegyűjtsük több száz tüdőbetegnek gyógyíttatására a szükséges összeget. Mert tudnunk kell, hogy az országos gyűjtés eredményét, melyből a mi vármegyénk oly lelkesen kiveszi részét, arra fordítják, hogy több gyermekes apák és anyák esdeklő kérését hallgatják meg és fölveszik őket a JózsefSzanatóriumba, ezenkívül az országos gyűjtés egy része a debreceni uj Auguszta-Szanatórium épitésére fog szolgálni. Ezeket tudván, kinek szivében ne keltene visszhangot az egyesület esdeklő kérése : „Csak egy virágszálat 1" Esdve kérünk minden embert, váltsa meg ezt a szent vámot nemzete dicsőségére, özvegyek, árvák, ügyefogyottak könyei felszáritására. Csak egy virágszálat! * Békéscsabán az irgalmasság, az embereszeretet munkáját a József főherceg Szanatórium-Egyesület fiókja, J áv o r Gyuláné elnöklete alatt álló bizottsággal teljesiti a temető ünnepe alkalmából a templom és temetők előtt a gyűjtést vasárnap és hétfőn. A gyűjtőbizottság igy alakult meg: özv. Fejér Béláné, Majoros Józsefné, ifj. Vidovszky Károlyné, Huszka Rózsi, Falta Margit, Racskó Jolán, Csanády Jolán, Ondroviczky Mariska, Petrovszky Erzsi, Linder nővérek, Germán Györgyné, Bohus Elemérné, Kolpaszky Étel, Bielik Jánosné, Friedmann Mórné, Szemere Viola, Szeberónyi Lajosné, Melczer Józsefné. Költsék föl a szivekben a szánást, az irgalmat. Csak egy virágszálat a szegénysorsu tüdőbetegek megmentésére. — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára enyhébb időt jelez, elvétve csapadékkal. — Uj vasút a megyében. Köröstarcsa község mozgalmat indított egy keskenyvágányu vasút építése iránt, mely Körösladánytól Köröstarcsán át Mezőberényig vonulna. A mozgalom minden tekintetben helyeselhető. Köröstarcsa község most átiratban kéri Körösladánynak a vasút építéséhez való hozzájárulását és támogatását.