Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-10-24 / 85. szám

BÉKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1909 okt. 24. Román veszedelem. Egy főpap az uj püspökségről. — Külön fővárosi tudósítónktól. ­A nagy válság hullámai csaknem elsodortak egy elsőrendűen érdekes ese­ményt, amely a nemzetiségek vakmerő terjeszkedési és robbantó törekvéseit éles világításba helyezi. Rövid hir szá­molt be róla, hogy a görög keleti ro­mán egyetemes zsinat Nagyszebenben három uj püspökség fölállítását hatá­rozta el. Kimondották nevezetesen, hogy az nradi és karánsebesi egyházmegyék szótdarabolásával Temesvárott, Nagyvá­radon és Kolozsvárt uj püspöki szók­helyeket létesítenek. Ennek a határo­zatnak hátterében izgatóan érdekes, a magyar államsegély szempontjából pe­dig elsőrangúan fontos motívumok lap­panganak. Egy magasállásu magyar fő­pap, aki, bár a görög keleti egyházat szolgálja, de szivben-lélekben hazafias érzésű, a következőkben tárta föl a nagy­szebeni akció titkait: — Nem nehéz kitalálni, hogy a nagyszebeni határozatnak tisztán po­litikai rugói vannak. A nemzetiségi izgatást akarják hatékonyabbá tenni a vezetők s e célra uj centrumokat te­remtenek. Temesvár, Nagyvárad, Ko­lozsvár : ez a három város van ki­szemelve a nemzetiségi akció csomó­pontjainak. Erdélyben eddig csak két megerősített vára volt a nemzetelle­nes tábornak: Nagyszeben, ahol a metropolita székel és'Balázsfalva, ahol a görög katholikus érsek rezideál. Ez a két város azonban jelentéktelen sú­lyú és egy hatalmas propagandát nem sokban segíthetne. Ezért kellett a há­lót kivetni olyan városokra, amelyek központibb fekvésüek, ahol erősebb a magyarság is, amelylyel kérkedően fölvennék a harcot. Krassószöróny­megyét elég erősnek hiszik. Itt van a karánsebesi és a lugosi püspökség. Ellenben meg kell erősíteni Temes­és Biharmegyéket. Ha a balázsfalvi terv megvalósul, Temesvárott és Nagy­váradon 2—2 román püspök lenne, természetesen az izgatók gárdájá­ból való. — Az aradi püspökség szótdara­bolásának személyi okai is vannak. Ez a terv főleg Papp János püspök ellen irányul, akinek nem tudják meg­bocsátani, hogy résztvett a Kossuth­ünnepségben. Azt mondják a főkolom­posok, hogy az ilyen tüntetés árt a románok ismert lojalitási hírnevének, majdnem azt mondtam : császárhüsé­gének, azonkívül kellemetlen hely­zetbe sodorja azokat, akiket fogyaté­kos hazafiságuk miatt nem erősített meg a király püspöki állásukban. A karánsebesi püspöki szók még ma sincs betöltve. Badescu, Olarin és Muszta Filaret Választását nem erősí­tette meg Őfelsége. Mikor igy állunk a püspökjelölt agitátorokkal, valósá­gos demonstráció a kormány, a tör­vényhozás és az állam ellen a nagy­szebeni püspökszaporitó határozat. Már szépen ki is cirkalmazták a túl­zók, hogy az Aradon megbukott Mangra Vazult, a memorandum-pör hirhedt szereplőjét választják meg nagyváradi püspöknek. — Azt is meg kell gondolni, hogy három uj püspökség milyen horribilis kiadásokkal terhelné meg az állam büdzséjét. Ha a király szentesíteni fogja a nagyszebeni zsinati határozatot, az állam' köteles lesz hozzájárulni a há­rom uj egyházmegye költségeihez. Igy aztán kongruapénzen nevelne ma­gának az állam ellenségeket. Mert affelől nem lehet kétség, hogy Nagy­váradról, Temesvárról és Kolozsvár­ról csupa román agitátort fognak az országra szabadítani. Nagyon jó érte­sülésem van azonban arról, hogy Őfelsége nem fogja szentesíteni a nagy­szebeni határozatot. A puccs tehát nem sikerül és Metianuóknak jobb időkre kell félretenni a nagy ágyút. A mi privát értesülésünk is azt mondja, hogy az uj román püspöksé­gekből nem lesz semmi. A román nép sokkal szegényebb, hogysem ilyen luxu­sokat megengedhetne magának, az ál­lam pénzét pedig ezer jobb és haza­fiasabb célra lehet fölhasználni, mint oláh agitátorok hizlalására. A nagysze­beni hühós határozatnak tehát nem kell túlzott jelentőséget adni, csak a tenden­cia veszedelmes, mert mutatja, hogy az államellenes aknamunka egy pillanatig sem szünetel. Az öntözött rét. Kísérleti telep Csabán. A csabai öntözött rét, mely a maga nemében egyedüli az országban, érde­kes és közgazdasági szempontból fontos kísérleteknek lesz nemsokára színhelye. A földmivelésügyi minisztérium ugyanis az öntözött rét szikes talaján ejtett vizsgálatokból akarja megállapítani azt, hogy milyen gazdasági növények ter­meszthetők sikerrel bizonyos százalékú szikes talajon, természetesen öntözés segélyével. Ez ügyben a mult hót péntekjén Csabán jártak : S i g m o n d Elek mű­egyetemi tanár, Treitz Péter főgeo­logus, G ü 11 Vilmos és T i m k ó Imre osztálygeologusok, továbbá dr. E m sz t Kálmán, dr. Somogyi Lajos, F1 o­derer Kálmán vegyészek és Gyár­fás János, az országos növényterme­lési kísérleti állomás igazgatója. A miniszter által kiküldött s a fenti tagokból álló bizottság W i 1 i m István gazdasági intéző kalauzolása mellett bejárta az öntözött rétet és meghall­gatta Floderer János vegyész vélemé­nyét, aki tíz napig folytatta a rét tala­jának chemiai vizsgálatát. Két táblán fognak 3—3 éves kísérleteket folytatni. A táblákat 6—6 parcellára osztják és mindegyik parcellába más-más gazda­sági növényt vetnek. Ezenkívül az öntözött rét földjéből egy vaggonnal elszállítanak Magyar­óvárra, a növénytermelési állomás szék­helyére is, ahol bár kisebb móretekben, de hasonlóképpen fogják a földet be­vetni. E kísérletekre azért van szükség, mert a földmivelésügyi kormány tervbe vette a 45 ezer holdnyi Hortobágyi­puszta és más hasonló szikestalaju pusz­ták öntözésót ós esetleges hasznosítását is. A csabai öntözött rét tehát e kísér­letek által országos jelentőségre emel­kedett. A presbyteriumot-választó Újra átdolgozva. Emlékeznek olvasóink, hogy mily nagyarányú kavarodás történt annak a szabályrendeletnek nyomán, melynek alapján a csabai ág. ev. egyháznál a jövő évben az egyháztanács választását megejteni szándékoztak. A sérelmek között a leglényege­sebb az volt, hogy a szabályrendelet a választható egyháztanács tagjait a viri­lizmus alapján: huszonnyolc holdnál többel, 28 holddal bíróval és napszá­mos, lateiner, továbbá a kereskedő ós iparos osztályhoz tartozókból, megha­tározott számarányban kívánta jelöl­tetni és ily arányban megválasztatni. De egyéb, bár lényegtelen intézke­déseit is sérelmesnek találta a csabai ev. egyház tagjainak egy frakciója s ez hírlapi, szennyröpirati „megrovást", — majd felebbezést, információ-küldöttség menesztését eredményezte. A szeptember hó elején Budapes ten tartott bányakerületi közgyűlés a presbyteriumot-választó szabályrendelet­ben, csak a tagoknak miként történő je­lölés elvét hagyva érintetlenül, nem hagyta jóvá, hanem újraalkotásra és megvitatásra, visszaadta a csabai egy­ház elnökségének. Ezt a szabályrendeletet most egy bizottság újra alkotta, megvitatta s a hét­főn tartandó egyháztanácsi ülésben lesz elfogadásra beterjesztve. Az uj szabályrendelet már nem is­mer holdak ós foglalkozás szerinti osz­tályozást s a választás nem egy, hanem két nap alatt ejtendő meg. A tanács tagjait nem a templomban tartandó köz­gyűlés, illetve a nép jelöli, hanem a le­lépő egyháztanács által választott bi­zottság. Az uj szabályrendelet lényegesebb intézkedései a következők: A szavazás öt lelkészi körben, öt külön helyiségben, két egymásután kö­vetkező napon folyik le, reggel 9 órá­tól délután 4-ig. A választás két napja előbb az összes templomokban ós isten­tiszteleti helyül szolgáló iskolákban ki­hirdetendő. Minden egyháztag csak azon lelké­szi körben szavazhat és választható, melyben állandó lakása van. A tanyaiak azon kerületben szavaznak és választ­hatók, amelyben adófizetőknek fel van­nak véve. Minden lelkészi körben 30 rendes ós 10 pót egyházi képviseleti tagot vá­lasztanak. Minden lelkészi körből 10—10 legtöbb szavazatot nyert képviselő az egyháztanács tagjává lesz. Szavazati joga azon adózó egyház tagnak van, aki az előző évekre adóját megfizette, vagy esetleges hátrálékát há­rom nappal a választás előtt lefizette. A szavazó-lajstromok két héttel a válasz­tás előtt a választási helyiségben köz­szemlére teendők. Az adófizető özvegyek és vegyes házasságban élő nők meghatalmazhatnak az ugyanazon körben lakó ós szavazati jogosultsággal biró egyháztagot. A meg­hatalmazást az illető adófizető özvegy és vegyes házasságban élő nő szemé­lyesen írja alá s ennek hitelességét két egyházi tisztviselő sajátkezű aláírásával igazolja. Aki több meghatalmazást adott, az ezen visszaélés miatt ezen alkalom­mal szavazatjogát elveszti. A meghatal­mazás a választás megkezdése előtt 24 órával előbb njnijtandó be az elnökhöz. Minden egyháztag csak egy meghatal­mazót képviselhet. A szavazás minden kerületben az egyház által nyomatott ajánló lapokon történik, melyek egy héttel a választás előtt közszemlére tétetnek a gondnoki hivatalban és az összes iskolákban. Az ajánló lapon minden kerületben 60 rendes és 10 póttag neve van kinyo­matva. Minden sorszám alá 2 név nyo­mattatik, a sorszám melletti hely üres, ha tehát a szavazó a sorszám alatti egyik nevet sem tartja elfogadhatónak, a sor­szám melletti üres vonalra írja annak nevét, akire szavazatát adja. Az ajánló lapon törölni, vagy hoz­záírni csak a választás helyiségében le­het. A szavazó lapot csak a szavazás helyiségében szabad átvenni az elnök kezéből s minden szavazó lapnak a gond­nok pecsétjével kell ellátva lennie. A törlés vagy hozzáirás foganatosí­tásánál másnak segédkezni, sem azt nézni, hogy kit törül az illető, nem szabad. Kivételt képez, ha valaki irni-olvasni nem tud, mely esetben az elnökség a választó helyiségben egy bizalmi férfiút jelöl ki, aki a szavazó óhaja szerint ne­vet ir, vagy törül az ajánló lapon. Az elnök feladata minden illetéktelen be­avatkozást lehetetlenné tenni. Aki ez el­len vét, attól az elnök megtagadhatja a szavazást ós ezen esetet jegyzőkönyvbe veszi. A szavazó lapokon az ajánlottak névsorát egy bizottság állítja össze, melynek 20 tagját a lelépő egyházi kép­viselőtestület választja s hivatalból tagjai, az egyházi elnökségen kivül, mely a bizottság elnöksége is, az egyház ren­des lelkészei, felügyelői, a főgimnáziumi felügyelő, igazgató ós vallástanár, az igazgató-tanítók, a gondnok és sáfárok. Az ajánló bizottság feladata tekin­tettel lenni arra, hogy az egyházat al­kotó összes néposztályok — lehetőleg arányosan hozassanak ajánlásba. Rendőrök és cigányok harca. Nagy ribillió Gyomán. Fáraó barna arcú és fekete hajú ivadékai tudvalevőleg-nem nagyon sze­retnek az egyenes uton járni. Mindenütt kerülik a törvényességet. A kerülő utak pedig sohasem Voltak egyenesek. Bár­hol is telepszik meg egy cigánytársa­ság és bárhogyan is mutatják,' hogy bele akarnak illeszkedni a polgári társa­dalomba : nem lehet sohasem hinni a komáknak. A falvak végén levő cigány­negyedek lakói, akik a nóta szerint nyáron vályogot vetnek, télen hegedül­getnek, be-belátogatnak éjnek idején a faluba, amelynek minden lakóját ós annak anyagi körülményeit ismerik. Ezek az éjjeli látogatások nem előzé­kenységből, vagy udvariasságból tör­ténnek ám. Mindig megbánja egy-két csirke, ruca, kappan, vagy pedig egy-két malac. Olyankor aztán van lakoma a cigánysorban. A morék meg a dádék vigan lakmároznak, s mikor a hatóság közegei megérkeznek, már hült helye van mindennek. Tagadni és hazudni pedig senki se tud jobban a kóbor cigánynál. Hasonló esetben találódott 1906-ban Gyomán a hires-neves Farkas-familia is. Nagy és kiterjedt familia ám ez. Szaporodnak, miként nedves időben a gomba. Az alábbi esetnek hősei például a következők voltak a cigánysori Far­kas familia tagjai közül: Farkas Mi­hály és vele "vadházasságban élő fele­sége, M a k u 1 a Teréz, Farkas István és ugyancsak vadházasságban élő bájos neje, ugyancsak M a k u 1 a Teréz, to­vábbá Farkas András és Farkas József. Az egész frekvencia egy putri­ban lakott a község szólón. A cigányfrekvencia valami rossz fát tehetett a tűzre, mert 1906 julius 10-én 0 z e g 1 é d i János ós Nóvák Lajos községi rendőrök megjelentek a diszes cigánynegyedben, hogy elfog­jác és bekisórjék a Farkas-familiát a községházára. Szabályszerűen felszólí­tották a törvény nevében a famíliát, hogy kövesse őket, illetve menjen előt­tük a községházára. — Abból ugyan nem esznek! — válaszolta hetykén a család vajdája, Far­kas Mihály, aki körül már csoportosul­tak a család férfi- és nőtagjai. — Ha nem jöttök, cigányok, akkor viszünk benneteket, — jelentették ki ka­tegorikus rövidséggel a rendőrök. — Azt szeretnénk mi látni 1 — to­porzékolt Farkas Mihály ós nagyszerűen kontrázott hozzá a diszes familia. Szóra-szó következett. Egyszerre Farkas Mihály és bájos neje alább hagy­ták a szót, nagy orditozással, illetve visitozással nekiestek a két rendőrnek. A többiek szintén mindenféle ütőeszközt előszedtek, ami a kezük ügyébe esett: vasvillát, meszelőrudat, fadorongokat. — Agyonverünk, kutyák! — kiál­tották a rendőrökre.. A helyzet kezdett válságossá lenni a rendőrökre nézve. Az ütlegek csak­úgy hullottak rájuk, mint a záporeső. Nem tehettek mást a rückwarts kon­centrierungnál. Kardot rántottak és vagdalkozva hátráltak. Vagdalkozás köz­ben ugyancsak súlyosan megsebesítet­ték a legvadabb verekedőket, Farkas Mihályt és az idősebbik Makula Terézt. A nagy Teréz csakhamar méltó lett a nevére, mert sok makula esett rajta. De ezek a makulák véresek voltak. A többi­nek is adtak egy-két könnyebb, vagy súlyosabb természetű vágást. A rückwarts koncentrierung sikerült is, amennyiben a két rendőrnek sikerült néhány ütleg árán elmenekülni. Csak Czeglédi kapott súlyos természetű sé­rülést a jobb karján vasvillával A dü­höngő ós vérszomjas Farkas-familiát vógre is a csendőrök voltak kénytele­nek összefogdosni ós bekísérni a köz­ségházára. Velük már nem mertek Fáraó ivadékai szembeszállani, mert hát meg­járták volna egy kicsit. Ugy mentek előttük, mintha katonák lettek volna. A gyulai királyi törvényszék csü­törtökön Ítélkezett a cigányok fölött. Tagadtak mindent, mint a parancsolat. Itt is a főbünös, Farkas Mihály volt a szónok. — Kirem aláson, nem csináltunk mink semmit. Nincsen igazuk a rend­őröknek. Minket ük csak találomra akar­tak bevinni a kössigházsára. Olyan ár­tatlanok voltunk, mint a ma sületett gyermek. Hogy ozstán nem akartunk menni, nekünk estek a karddal és össze­vagdaltak. Akkor támadtunk mink is ellenük. A nagy sereg tanú azonban — hi­szen olyan lárma volt, hogy odagyüle­kezett az egész környék —' épen az el­lenkezőt vallotta. A cigányok támadtak és ha a rendőrök el nem' menekülnek, tán ott is hagyták volna a fogukat. A vad, vérszomjas csapat agyonverte volna őket. A törvényszék nem is fogadta el a védekezést, hanem Farkas Mihályt ós az idősebbik Makula Terózt hatóság el­leni erőszak ós súlyos testisórtós vét­ségei miatt 2—2 hónapi fogházra és 10 korona pénzbüntetésre, Farkas Istvánt Ne tétovázzék, ha fáj a feje, BERETVÁS-PASTILLÁT hanem használjon azonnal = amely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fej­fájást elmulasztja. - A ro i-nn Kapható min­Orvosok által ajánlva " den gyógyszer tárban. Készíti Beretvás Tamás gyógyszerész Kispesten. - 3 dobozzal ingyen postai szállítás. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom