Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-07-11 / 55. szám

Békéscsaba 1909 julius 11. gek romlottsága rántja magával az alsóbb osztályokat. Mint mindenben, ezen a téren is visszája Budapest a nagyvárosi életnek. Általában szokás, hogy ezekben a fonák ós perverz viszonylatokban védik az asszonyokat, akik a lovagban kifogástalan dzsentlemént látnak, rajongó szerelmest, akit a szenvedély visz rá, hogy következetesen, fáradhatatlanul, sőt ha kell, erőszakosan hajszolják céljukat. Bizonyára van mentség számukra, bár nem sok, hiszen a pesti élet bűnös rejtelmei az urinők előtt se lehetnek ismeretlenek, hiszen a napisajtó kötelességszerűen beszámol azokról az esetekről, emelyek nemcsak borzalomkeltésre vannak szánva, hanem okulásra is. De hogy idáig fajulhatott el a dolog, ebben hibásak a férfiak is. A szerelemből üzletet csináló ifiurak — és ez általános tapasztalt — kedvelt alakjai a zsúroknak, klubboknak, a társaságnak s bár tudják róluk, hogy csak az erkölcstelen uton szerzett pénzből uraskodhatnak, mégis tűrik őket, sőt a legtöbbjét félelmetes párbajlovaggá avatják föl. Tudomásunk van róla, hogy előkelő hivatalokban, sőt olyan testületekben is, amelyek külön szigorú becsületkodex-szel sáncolják el magukat a polgári társadalomtól, tekintélyes helyet foglalnak el ezek a kitartott ideálok. Gang Lajosról is sokan tudták, hogy miből kártyázik, miből dorbézol, de senki se mert pálcát törni fölölte. Ilyenkor is az asszonyt féltik, a családi szentélyre vigyáznak, ami okos és humánus óvatosság ugyan, de bőséges forrása az Alfonzók vakmerőségének. Nem lehet mondani, hogy a főváros asszonyai közül az egyik, vagy másik társadalmi osztályhoz tartozókat megkímélné ez a gyilkosan leselkedő veszedelem. A Belvárosban csakúgy föltalálhatók a könnyen elcsábítható, csudálatosan naiv és hiszékeny nők, mint akár a Lipótvárosban, akár a Terézvárosban. Különbség legfölebb a külsőségekben, a formák fokozatában van köztük. Az egyik a férjének valamelyik csinos alkalmazottját támogatja szívvel és pénzzel, a másik a vak véletlent fogadja el szerelmi közvetítőnek. A csalétek azonban mindenütt ugyan egy : az olthatatlan szerelem, amelynek gyönyörű értéke és tartalma ellen annyi sok merényletet követnek el s amelynek takarója alatt a legszörnyűbb visszaélések történnek. nyiteni ? Ha igen, akkor az egy hitvány, gyáva fickó, akivel könnyű lesz elbánni. Feléje tartottam és útját állottam. — Uram — mondottam — arra a szívességre kell kérnem, hogy fricskázzon fel engem. Rám bámult iszákos tekintetével. — Ertem habozását — folytattam nyugodtan — ön nem fricskáz fel ismeretlen urakat. Méltányolom finyásságát. Ennélfogva sietek bemutatkozni: én Rió kapitány vagyok. Megtántorodott. Én pedig sürgettem. — Nos, mi lesz a fricskával ? — Láttam, hogy a Rió név hallatára ajka elsápad. — Mért fricskázzam fel ? — kérdezte alig hallhatóan. — Csupán azért, — mondottam, — mert szeretn k látni olyan bátor embert, ki Rió kapitányt fel meri fricskázni. Remélem, ön meg meri tenni ? — Nem teszem, — mondotta. — De ha szépen kérem. — Semmiesetre sem teszem. — Hogyan, — kérdeztem, — ön csak sörgyárosokkal szemben bátor? És mikor komoly ellenféllel áll szemben, akkor meglapul ? Aztán hangosan, hogy mindenki hallhassa, rákiáltottam : — Takarodjék innen és ne várja meg, mig az a tisztes urnő (a sörgyárosnéra mutattam) a szemébe vágja azt a korsó sört, melyet a kezében tart. A bátor ember szó nélkül elkotródott. És lássa, a legtöbb úgynevezett bátor ember abból a fajtából való, amelyikből Ladiszlausz Szemper ... Ami pedig a templomjavitást illeti, azt végeztesse az én költségemre. Szeretem a nagylelkűt adni ... És ^hiába, ezt a gyöngeséget meg ke 11 fizetni . . . Ön mosolyog? Kedves barátom, a legtöbb emberi jótékonyság ebből a forrásból bugyog . . . Higyje ezt el egy öreg, tapasztalt tengeri rablónak . . . BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 A vér kisebb tragédiái titokban maradnak, mignem egy revolveres dráma nem játszódik le a rendőrségi reflektor, ral megvilágított színpadon. Rejtelmek, paráznaságok és bűnök kitudódnak. Még szerencse, ha belepusztulnak a szereplők, mert a társadalom megvetését túlélni több a halálnál. A szegény, eltévelyedett kapitányné iráni kegyes volt a végzet. Teteme körül igy is egy szennyes, gonosz város vészes indulata csapkod, amelyet ki tudja mikor fog újra föllobbantani egy ujabb álszerelmi tragédia. Egy temetkezési egylet bajai. A gyomai III. temetkezési egylet vagyona. Ugyancsak parázs bonyodalom és civakodás támadt a gyomai III. temetkezési egylet felosztása körül. Gyoma lakosságának egy része már évek óta valósággal fel van háborodva és magyaros dacossággal keresi kissé képzelt jussát mindenfelé. Szolgabiróságtól a megyéhez, megyétől a miniszterhez és vissza, közel két év óta vándorolnak az ügy folyton szaporodó iratai. A sok vi szontagságon keresztülment ügy története a következő: Mintegy három évvel ezelőtt a gyomai III. temetkezési egylet záróközg'yülése kimondotta a feloszlást, mivel ugy gondolta, hogy az egylet fennállásának nincsen többé semmi c^lja. Az egylet vagyonáról, mely 6315 koronát tett ki, akként rendelkezett a közgyűlés, hogy egyharmad részét az egyhazak, kétharmad részét pedig a tagok között szétosztja. A feloszlást és a vagyon hovaforditását kimondó határozatot aztán fölterjes/tették a belügyminiszterhez, ki azt 1907 december hó 21-én kelt leiratával mindkét határozatot jóváhagyta és a vagyonfelosztás ellenőrzésével Jantyik Mihály ottani szolgabírót bízta meg. Ez a felosztás azonban nem ment könnyen. A munkálatok végrehajtásával megbíztak ugyan egy ottani tanítót, aki ki is számította, hogy az egyházakra és egy-egy tagra mennyi esik a vagyonból, de hiába, mert nem volt együtt a pénz. A 652 tag közül ugyanis ötvenen még tartoztak az egyletnek, azoktól tehát be kellett hajtani. Ez se ment hamar, mert a behajtás csak per utján sikerült némi részben. A sok pör ám sok költséget emésztett fel és a kiszámítást végző tanitó is kapott fáradságos munkájáért 600 korona tiszteletdíj it, ugy hogy a tagok a remélt 60 korona helyett csak 8 korona osztalékot kaptak. Ezért vannak most elkeseredve a gyomaiak. Nem hisznek senkinek. A kapott kevés összegért hibáztatnak mindenkit, első sorban pedig Jantyik szolgabírót, kit a miniszter a felosztás ellenőrzésével megbízott. Panaszkodó iratot küldöttek tehát 58 aláírással az alispánhoz, melyben k^rik, hogy az ügyben vizsgálatot rendeljen el. Á panaszt aláíró 58 tag nem is vette fel a jutalékát. Az iratban panaszosan emlegetik, hogy a feloszlás óta már négy év telt el és akkor is csak roncsait kapták meg a jutaléknak. Ezzel szemben megállapítható az iratokból, hogy a miniszter csak 1908 december 21-én vette tudomásul a feloszlást, azóta pedig négy év bajosan t«lt el, legfeljebb csak koronaórtókben Értesüléseink szerint Jantyik szolgabíró eljárása is helyes volt mindvégig s igy a panaszkodó gyomaiak iratának előreláthatólag aligha lesz valami foganatja. Tanácsülés Békéscsabán. í Utcanyitási kérelmek. — Alsóbb alkalmazottak szolgálati szabályzata. — Gazdasági ismétlő iskola Erzsébethelyen. — A bolgárkertészet. Házadó-összeirás. — Ap róbb ügyek. Békéscsaba pénteki tanácsülése a | rajta szereplő tárgyak fontosságál fogva elég érdekesnek volt mondható. Egyébként is gazdag volt a tárgysorozat, ugy hogy a gyűlés tovább elhúzódott, mint máskor. Fontosnak lehet tekinteni azt, hogy az arra a célra kiküldött bizottság elkészítette már a rendőrök, hajdúk, kocsisok ós harangozók szolgálati szabályzatát. Aztán ezen a tanácsülésen újból felmerült az erzsébethelyiek kórelme egy gazdasági ismétlő iskola felállítása iránt. Az erzsébethelyiek azért óhajtanának azt az iskolát, mert a Makay István-féle másik iskola olyan messze van, hogy az erzsébethelyi gyermekeknek, különösen pedig télen, képtelenség oda járni. A kérelmet részünkről is jogosnak tartjuk ós teljesítését óhajtanók. A tanácsülés tárgyai különben a következők voltak: Csepregi János és társai erzsóbethelyi lakosok azzal a kérelemmel fordultak a tanácshoz, hogy az ő telkükön keresztül nyisson utcát. A tanács a kérelemhez csak abban az esetben járul hozzá, ha az utcanyitáshoz szükséges földet a sajátjukból ingyen adják. Elutasította a tanács A n d ó Mihály és társai ószőlőbeli lakosok beadványát is, akik telkeiket utcanyitásra felajánlották. Az ajánlatok oly drágák, hogy azokat a tanács nem fogadhatta el. A „Községi Jegyzők Országos Egyesülete" azzal a kérelemmel fordult Csabához, hogy a most alakítandó „Erzsébet királyné Jegyzői Sígólyegylet"-hez járuljon hozzá. A tanács a kérelmet kiadta a számvevőnek, hogy tegyen javaslatot arra nézve, melyik alapból lehetne a kórt adományt elvonni. Az „Alsófehérkörösi ArmentesitőTársulat" tudomásvétel védett megküldötte tavaszi közgyűlése jegyzőkönyvének azt a két pomj it, amely a Weszel.yhidnál levő szifonra ós az alsóvógi csatornára vonatkozik. A tanács a két kiirt cikket kiadta a mérnöknek javaslattétel végett. Az állami elemi iskola belső meszelése szükségessé vált. A tanács utasította a gazdasági intézőt, hogy a meszelésről gondoskodjék. A kiküldött bizottság elkészítette már a hajdúk, rendőrök, kocsisok és • harangozók szolgálati szabályzatát. A tanács jogi szempontból való felülvizsgálás végett kiadta a szabályzatot az ügyésznek. Az erzsóbethelyi állami elemi iskola gondnoksága kéri' a községet, hogy az állami iskolával kapcsolatban állítson fel ott gazdasági ismétlő iskolát, mivel a másik o!yan messze van, hogy oda az erzsébethelyi gyerekek, különösen tólen, nem jarhatnak. Az erzsébethelyi homokbánya mellett a község utcát óhajtott volna nyitni. A tulajdonos azonban a más célra egyáltalán nem alkalmas, hasznavehetetlen földterület négyszögölét nagyon drágán, két koronáért számítja. Mivel a mégegyezés többrendbeli kísérlet dacára sem sikerült, a tanács az ügy iratait irattárba helyezte. A számvevőséget utasította a tanács, hogy ezután előterjesztéseihez mindenkor kész javaslatot mellékeljen. A város tanyáján épített csatorna földjót annak idején kihányták a partra. Most a szomszédos földtulajdonosok nagy kártérítést követelnek azon az alapon, hogy a kihányt föld az ő szántóföldjükből jelentékeny területet elvett. A tanács megbízta a gazdasági intézőt, hogy kísérelje megpuhítani az elégedetlen embereket. Irtuk már lapunkban, hogy a nagyváradi kultúrmérnöki hivatal készséggel támogatja a községet a bolgárkertészet behozatala terén. Ajánlotta Csabának, hogy küldjön ki egy bizottságot a szentjánósi bolgár-rendszerű kertészet tanulmányozására. A tanács ki is küldötte a mérnököt, az intézőt és a községi gazdát. A csabai bolgárkertészet céljaira valószínűleg a kisróten levő 40 holdnyi területet fogják átadni az államnak. A kereskedelmi miniszternek a vármegyéhez a inórtókjelző - állomásokra vonatkozó határozata ügyében érkezett abbeli leirata, hogy a határozatot jelenleg nem tudja felülbírálni s ezért maradjon minden a régiben: tudomásul szolgált. Gábor Mihálynónak cukorka-árulásra engedélyt adott a tanács. A pénzügyminiszternek a föld- ós házadókataszterre vonatkozó rendelete szerint a házadó-összeirásnak julius hó 19-én kell kezdetét vennie. Az összeírást az adótisztek, az esküdtek ós hajdúk kíséretében fogják végezni. Ezzel a tanácsülés véget ért. A Mikszáth-jubileum. A magyar nemzeti irodalom ragyogó csillagai között is az első helyek egyikét foglalja le magának Mikszáth Kálmán. Jókai Mór szintén korlátlan uralma mellett is helyet tudott magának szerezni a magyar nemzet szivében. Mindenki páratlan élvezettel olvassa kedves, zseniális humorral ós zamatos, tiszta magyarsággal megirt anekdótáit. ! Mert Mikszáthot nem lehet a szó szoros értelmében sem regényíróknak, sem novellistának mondani. O anekdótázó, de ebben aztán legnagyobb a világon. Regényei sem egyebek hosszú anekdótáknál. Ebbeli nagy képességeit nemcsak a magyar nemzet honorálta, hanem már az egész müveit világ. Petőfié és Jókaié mellett az ő neve legemlegetettebb Európában a magyar írók közül. Egyes müvei 10—12 nyelvre is le vannak fordítva. Különösen az angolok szeretik, akiknek humora sok tekintetében hasonlít a Mikszáth humorához. El is van Angliában terjedve nagyon. Könyvei angol nyelvben sokkal több kiadást értek el, mint nyelvünkön, ami az angol nyelv óriási elterjedtsége és az olvasóközönség hasonlíthatatlanul nagyobb száma folytán érthető is. Most ennek a végtelenül kedves, nagy embernek negyvenéves irói jubileumát fogja megünnepelni a magyar nemzet. Ezen az ünnepségen, melynek előkészületei már hónapok óta folynak, egyforma lelkesedéssel vesz részt a társadalom minden rétege. Férfiak, nők versenyezve törekszenek azon, hogy a nagy iró jubileumát minél nagyszerűbbé és emlékezetesebbé tegyék. Az össztársadalom nemzeti ajándék gyanánt ősi birtokát akarja megvenni néki, mely a küzdelmes élet folyamatán elkerült a család kezéről. Ezenkívül egyes frakciók is alakultak, amelyek szintén meg akarják lepni valami ajándékkal. Igy például a magyar hölgyek is külön indítottak gyűjtést. Ezenkívül számtalanul tudakozódnak nála városok, községek ós egyesek, hogy milyen ajándékot fogadna el legszívesebben. A szerény irónak, látva ezt a nagy szeretetet, egy kedves ötlete támadt Megírta régi jó barátjának, Gajdács Pál tótkorrlósi ev. lelkész-költőnek, — és ezt a lapok utján publikálta is — hogy annak örülne legjobban, ha egy-egy vidéki városból, ahol ebben a szándékban élnek, egy vagy két facsemetét küldenének a falusi kertjébe, hogy azokat ott az ország mappája szerint elhelyezve, fölnevelje ós mikor már hanyatló éveiben nem fog mesélni többé, a fák lombjának susogásában mintegy a közönség meséljen neki . . . Gyönyörű, poétikus ez a gondolat. Reméljük, hogy Bákósvármegyóből is nagyon sokan fogják teljesíteni a nagy irónak ezt a végtelenül szerény kívánságát. A nagy csönd előtt. Szombaton még utóljára megélénkültek a Ház folyosói, az ülésterem és a partkörök ós este már rohanó vasparipák száguldottak a honatyákkal a szélrózsa minden irányába. Vasárnaptól kezdve már csönd lesz őszig a politikában. Aludhatik nyugodtan a közvélemény, aludhatnak a politikusok. Akik eddig feszült érdeklődéssel olvasgatták a lapok politikai rovatát, most már nem találnak benne semmi ujat, semmi izgatót és más irányba kell érdeklődésüket terelni. A nagy csönd beállta előtti napok azonban izgalmasak voltak. A koalizált pártok pénteken este, természetesen külön-külön, értekezletre jöttek össze, hogy megállapítsák azt a módot, amelylyel a kormány szombati bemutatkozását fogadták. A dolog egyébként lényegileg még hétfőn eldőlt, amikor is a szövetkezett pártok tudomásul vették a minisztertanács határozatát s ezzel a kormány újra leendő kinevezését is. A pártok hétfői megállapodása tette lehetővé, hogy Wekerle miniszterelnök a királytól újólag átvehette megbízatását. A legnagyobb érdeklődést természetesen a függetlenségi párt értekezlete keltette, mert itt a Holló-Justh csoport garabonciáskodni akart és álláspontjának megerősitósóre akarta kiaknázni a helyzetet. A többi pártok mind egységesek, azok békójót semmi disharmónia nem zavarja A függetlenségi párt értekezlete egyhangúlag magáévá tette az intéző bizott-