Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-10-03 / 79. szám

Békéscsaba 1900 okt. 3. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNT 5 ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi Időjelző ál­lomás mára enyhe £időt jelez, elvétve csapa­dékkal. — A pénzintézetek országos szövetsége ülése. A Magyarországi Pénzintézetek Országos Szövetsége Békésmegyei Kör­zete ma, vasárnap délelőtt 10 órakor Békéscsabán a Casinó nagytermében tartja közgyűlését Varságh Béla elnöklete alatt. A közgyűlésen a megye­beli pénzintézetek képviselői nagy szám­ban jelentették be megjelenésüket s azon szívesen látják az érdeklődő nagy­közönséget is. A közgyűlésen a pénz­intézeti adóreform lényegesebb újításá­ról dr. Hantos Elemér, az országos szövetség titkára tart előadást, ugyan­csak ő a váltó utólagos telepítéséről is értekezik. A pénzintézetek országos nyugdijegyesületét ismerteti Kelen Béla. A pénzintézetek szerepéről, az iparpártolásban, D u s b a b a Vilmos tart előadást. Végül indítványok tár­gyaltatnak, majd a körzet uj elnököt választ. A közgyűlés után társasebéd a Casinó helyiségében. — A virilisták névjegyzéke. A vár­megyei legtöbb adótfizetők névjegyzéke ellen a lapunk mult vasárnapi számá­ban közölteken kivül R e i s n e r Emá­nuel, gyulai gyufagyáros is nyújtott be felebbezést azon a jogcímen, hogy ne­vét kihagyták a névjegyzékből. — A selyemfonóda vízmüvei. A csabai selyemfonógyár vízmüveit, mint már annak idején megírtuk, az alispán ideig­lenesen még a nyár elején engedélyezte. Ez ideiglenes engedély folytán a víz­müvek már ki is épültek. Céljuk az, hogy a selyemfonógyárat mindig friss kőrösvízzel lássák el, amely víz a Du­nán kivül legkedvezőbb a selyemfo­násra nézve. Ambrus alispán a végle­ges engedélyezési tárgyalást szeptember 30-ára tűzte" ki. A jelzett napon a vég­leges engedélyezési tárgyalás meg is történt Kiss László vármegyei tb. fő­jegyző és K o r o s y László Békéscsaba főjegyzője részvételével. A tárgyalásra kiküldött bizottság a vízmüveket telje­sen kielégítőknek találta és a már üzem­ben levő gyárnak a végleges engedélyt megadta. — A Szeghalom—körösladányi ut A Szeghalom és Körösladány között hú­zódó, mintegy 9 kilométer hosszú tör­vényhatósági' ut most már teljesen el­készült. Befejezést nyertek az összes munkálatok. Ezért Ambrus alispán most felterjesztéssel élt a kereskedelmi mi­niszterhez, hogy az ut átvétele és vég­leges forgalomba hozatala iránt intéz­kedjék. — Békésmegye és az — aviatika. A repülés tudományában most egyszerre Békésmegye is szerepel. Nem ugyan olyan dicsőségesen, mintha valamelyik szülötte megoldotta volna a repülőgép, vagy a kormányozható léghajó problé­máját, de mégis szerepel. A belügy­miniszter ugyanis leiratot intézett a vármegye alispánjához, melyben fel­hívta figyelmét a zürichi léghaj ós-ver­senyre és utasítani kérte az összes községek elöljáróságát, hogy ha netalán valamelyik léghajós a megye területén szállana le : fogadják illendő módon és magyaros vendégszeretettel. Nem hisz­szük ugyan, hogy a légi utasokhoz szerencsénk lesz, de mégis megtörtén­hetik. A levegő, különösen odafent, nagyon szeszélyes és még mihozzánk is elvetheti a bátor légi utasokat. De ebben az esetben is fölösleges volt a miniszternek kioktatnia Békésmegye lakosságát a vendégszeretetre. Vérében van az már minden magyar embernek. — Választmányi ülés. Az első békés­csabai betegsegélyző és temetkezési egy­let választmánya szeptember 28-án tar­totta rendes havi ülését. Több, az egylet életébe vágó kérdések letárgyalása után a szépszámban megjelent tagok elhatá­rozták, hogy egy sínylődő beteg tag­társukat a szokásos hat heti segély után, a szükséghez képest, további hat heti pénzbeli segélyben részesitik, amire a választmányt az alapszabályok feljogo­sítják. Az egylet, mely már 33 óv óta nyújt segélyt és jóieső vigaszt szű­kölködő tagjainak, ezzel neines gondol­kozásának ujabb tanújelét adta. Ezen ténykedése annál nagylelkübb, mivel az egyletnek a csekély heti 20 filléres tagdijakból sok helyen kell, hogy se­gítsen és könnyítsen. Kívánatos tehát, hogy Csaba mindenkor nemesen gon­dolkozó polgárai ez emberbaráti hiva­tását oly régóta tökéletesen betöltő egylettől jóakaratukat meg ne vonják. — Gyászünnepély. A szarvasi iparo­sok, ipari munkások és földmivesek Szabad Lyceuma hazafias szellemének tanújelét adja azáltal, hogy október 6-án, délután 5 órakor nagyszabású gyászün­nepólyt rendez a városi színkörben. Az előadás gazdag ós tartalmas műsora a következő: 1. Himnusz, énekli a férfidalkar. 2. Október 6. Ábrányi Emiltől, szavalja Sza­lay Zsuzsika. 3. Elnöki megnyitó, tartja Krecsmárik Endre tanitóképezdei tanár, lyceumi elnök. 4. Kurucdalok, tárogaton zenekisérettel, elő­adja G i 1 y a n János. 5. Ünnepi beszéd, tartja Pataki János ta­nító, lyceumi titkár. 6. Magyar dalok, cimbalmon játsza V a j d a y Ilonka. 7. Epizódok október 6-ról, felolvassa Ben­czúr Mihály tanitó, másodtitkár. 8.-Bitófák beszéde, melodrám', irta Szepessy László, szavalja Weisz Arthur, zongorán kisér: R o h o s k a Géza tanitó. 9. Szózat, énekli a férfidalkar. — Áthelyezés. Dr. Szabó Jenő gyu­lai pónzügyigazgatósági segédtitkárt a pénzügyminiszter hasonló minőségben a zilahi kir. pénzügyigazgatósághoz he­lyezte át. — Keresztfeltétal. A csabai római kath. templom kót tornyára ma, vasár­nap délelőtt 9 órakor fogják nagy ün­nepélyességgel elhelyezni a kereszteket. A keresztfeltételt istentisztelet előzi meg, amelynek keretében Nemeskey An­dor plébános meg fogja áldani és szen­telni a kereszteket. A nehéz és életve­szedelemmel is járó keresztfeltevóst V i s k i Dezső bádogosmester segédei fogják eszközölni. Az aklus elvégzése után a szép templom összes harangjai zúgni fognak. — Iskolaszentelés Dobozon A dobozi róm. kat. iskola felszentelésének ün­nepélye a mult vasárnap volt. Öröm­ünnepe volt ez a dobozi kat. hitköz­ségnek, mert régi vágya ment teljese­désbe. Mint Damokles kardja, lebegett feje felett a veszély már pár éve, hogy a hatóság be fogja záratni düledező iskoláját. A hitközségnek nem volt még annyi pénze sem, hogy a düledező iskolát legalább kijavíttathatta volna. A régi iskola ezenkívül messze is volt a templomtól s így nagyon keserves volt a gyermekeknek, különösen téli időben, a templomba járás. Volt azonban valaki, aki nemes szivével segítségére jött a hitközségnek. A dobozi hitközség kegy­ura, gróf Wenckheim Dénes, aki hét évvel ezelőtt nagy anyagi áldozattal, páratlan müizlóssel, márványtól s arany­tól csillogó templomot emelt Isten dicsőségére, most is résztvevő szívvel vett tudomást a hitközség szükségéről, telket vásárolva a templom közelében, erre nagyszerű iskolát és tanítói lakást építtetett. Gondoskodott az iskola belső berendezéséről is, ugy hogy minden dicsekvés nélkül elmondhatjuk, hogy a dobozi kat. iskola a vármegye egyik legszebb és legjobban felszerelt isko­lája. Vasárnap d. e. 10 órakor R e m 1 a A. Zoltán lelkész ünnepélyes szt. misét tartott, majd szép beszédben vázolta az iskola építésének történetét. A fel­szentelési szertartásokat K n y Antal c. kanonok, esperes-plébános végezte, amelyek után lendületes szép beszédben fejtegette az iskola célját, a vallásos és hazafias nevelést ós keresetlen szavak­kal mondott forró köszönetet a grófi családnak ezen nagylelkűségéért. Isten, akinek dicsőségére olyan sokat áldoz­tak, adja meg nekik a legnagyobb ós soha el nem muló jutalmat. — lóváhagyott alapszabályok. A keres­kedelemügyi miniszter a békéscsabai Ipartestület alapszabályainak módosítá­sát jóváhagyta. — A kórházi bizottság ülése. A vár­megye kórházi bizottsága pénteken dél­után Dőry Pál főispán elnöklete alatt ülést tartott, melyen a közkórház kibő­vítéséről tanácskozott. A bizottság a megyegyülés elé már kész kibővítési tervvel és költségvetéssel fog járulni. — Népgyűlés Szeghalmon. Október 10-én, vasárnap a sárréti községek ha­hazafiaz népe népgyűlésre fog össze­jönni a Sárrét középpontjában, Szeg­halmon. A népgyűlés egyetlen tárgya az önnálló nemzeti bank ügyében való állásfoglalás lesz. Ez alkalommal a válasz­tókerület népszerű országgyűlési kép­viselője Fáb ry Károly nagy beszédet mond, melyben a polgárságot az önálló bank melletti törhetetlen kitartásra fogja buzdítani. Rajta kivül meg fognak je­lenni a népgyűlésen Buza Barna, I r­s a y József, Kun Árpád és Ferencz y Géza országgyűlési képviselők is, akik szintén beszédet mondanak. A vendége­ket Arató Lajos, az ottani független­ségi párt elnöke fogja üdvözölni. — Templomi énekkar. A csabai „Ve­gyeskar" vezetősége tisztelettel felkéri a tagokat, hogy f. hó 9-én, d. u. 5 óra­kor a főgimnáziumban a szokott kelyen j megjelenni szíveskedjenek. — Főgimnáziumi önképzőkör. A békés­csabai ág. ev. Rudolf-főgimn. önképző­köre mult szombaton tartotta alakuló gyűlését dr. R e 11 Lajos tanár elnök­lete alatt. Az önképzőkör tisztviselőiül a következőket választotta meg: titkár Sándor Mihály VIII, jegyzők R o­vács István Vili. és Pap László VII., pénztáros H e 11 e r János VII., ellenőr Hegyessy Gergely VIII., levéltáros Csák József VIII., laptárosok J u r á­nyi Lajos VIII., Kocziszky László VII., Maros Tibor ós Botyánszky János VI. o. tanulók. A közgyűlésen kimondotta a kör, hogy az aradi vér­tanuk emlékezetét f. hó'9-én fogja meg­ünnepelni. — Választások Csabán. Október 7-én mozgalmas lesz a csabai városháza környéke is. Ezen a napon fogja a képviselőtestület ugyanis betölteni a dr. Tarján Rezső lemondása folytán megürült erzsébethelyi orvosi állást s a nagygerendás-pusztai albirói és es­küdti állásokat. Az erzsóbethelyi igen jól jövedelmező községi orvosi állásra mindössze ketten pályáztak, akik közül előreláthatólag dr. K o 11 a i Ármin kór­házi segédorvos fog győztesen kikerülni. Az ő egyhangú megválasztatása szinte bizonyosra vehető. Dr. Koltai Ármint itteni eredményes működése után igen előnyösen ismeri a csabai lakosság. Ezért megválasztását mindenki szívesen látná. Vele a közegészségügy csak nyerni fog. — A bunda. Keserves ábrázattal je­lent meg csütörtökön a gyulai rendőr­kapitányság előt R u s z Mojsza szegény gyulai napszámos. Csaknem sirva pa­naszolta el, hogy legdrágább kincsét, szép báránybőr bundáját valaki ellopta. A rendőrség azonnal bevezette a nyo­mozást és csakhamar kiderítette, hogy a bunda Oláh Jánosnó kezén tűnt el, akinek nem egyszer gyűlt meg már a baja a rendőrséggel. — A daloskör közgyűlése. A békés­csabai daloskör ma, vasárnap délután 4 órakor az ipartestület helyiségében tartja K o r o s y László elnöklete alatt közgyűlését, melynek tárgysorozata: Evi jelentés, számvizsgáló-bizottság je­lentése, tisztújítás és indítványok. — Kádár József, női divatárúháza cóg mai hirdetésére felhívjuk a t. vevő­közönség b. figyelmét. — Késelés. V i d o s János és B é 1 a Illés, gyulai legények az elképzelhető legjobb' barátságban éltek. Együtt dol­goztak, együtt jártak mulatni is. Az al­kohol azonban még a legjobb baráto­kat is ellenségekké teszi. Vidos ós Béla szerdán este betónferegtek az anélkül is csendes Gyulának egyik hangos korcsmájába és hozzáfogtak a mutatás­hoz Ment is a múlatás jóizüen egy da­rabig, de mikor aztán a lőre működni kezdett, a kót jó barát összeveszett. Az összeveszósnek az lett a vége, hogy Vidos Béla Illést összeszurkálta alapo­san, ugy, hogy súlyos sérülésekkel szállították be a gyulai közkórházba. A szurkáló jó pajtás ellen a rendőrség megindította az eljárást. — Gázmótorkezelöl tanfolyam. A tech­nológiai Iparmúzeumban f. évi október 18-án nyilik meg ós november 31-ig tart a gázmótorkezelők tanfolyama. E tanfolyamon a világitógáz-, generátor­gáz-, benzin- és nyerspetróleum-mótorok szerkezetót ós kezelését tanítják. Ta­nulókul felvétetnek az ilyenféle móto­rok tulajdonosai, kezelői és géplakato­sok. Tandij 10 korona. A jelentkezők kötelesek igazolni mesterségüket. Rész­letesebb felvilágosítás nyerhető a csa­bai ipartestületnél. — Tüz Szeghalmon. Pénteken reggel, még eddig ki nem derített okból, ki­gyulladt K. Szűcs Sándor háza és leégett. A kár mintegy 600 korona. Ez összeg nem térül meg, mert a ház nem volt biztosítva. — A gőzgépek ós kazánfűtők vizsgáló bizottsága október hó 10-én képesítő vizsgálatot tart. A vizsgázni akarók kel­lően felszerelt kérvényeiket a m. kir. iparfelügyelősóghez Arad, Tököli-tér 6. B. I. nyújtsák be. Mire visz a szerelem? Véres verekedés Szeghalmon. A szerelem, mint a nagy költő: Petőfi megmondta, sötét verem. Aki beleesik, az nem lát, nem hall. Ez axióma alól aztán nincsen semmi kivé­tel. Kulturálisan magas fokon álló, vagy csekélyebb műveltséggel biró emberek egyformán viselkednek ilyenkor, mint a nyáj, mikor halad a szamár után. Olyankor az ember nem az eszére, hanem az ösztöneire hallgat és mindenre képes, csakhogy vágyait kielégíthesse. A szerelem már sok véres tragé­diának lett szülőanyjává. A világtörté­nelem nagy, tragikus eseményeit leg­többször a szerelem idézte elő, amely nem válogat a trónokban, vagyonok­ban, szegénységekben. Egyszóval a sze­relem a legdemokratikusabb érzelem. A szerelmi tragédiákhoz, már ennél az indoknál fogva is, hozzá van szokva a közönség, de mégis, mikor egy-egy uj variációját hallja, vagy olvassa ezeknek tragédiáknak, mindjárt érdeklődik, sőt az áldozatot legmélyebb sajnálkozása kiséri a koporsóba. A mi történetünk is nagyon régi. Nincsen benne semmi különös esemény, ha csak azt nem számítjuk, hogy a pa­rancsnok nagyon szigorú volt ahhoz a bakához, aki a bűntényt elkövette. Mindennapi eset. Volyanszky István, N y i r i Sándor, Kónya Imre ós Székács János bucsatelepi legények bevonultak ez év junius 26-án vasárnap Szeghalomra, hogy egy kis jó napot csináljanak maguknak. Az ilyen jó nap­pal természetesen ivászat is van egybe­kötve. A legények jobbra-balra hajto­gatták a poharakat s csak akkor kezd­tek mámorukból felocsúdni, mikor már késő volt. Akkorára ugyanis, mintha a föld szülte volna, előtermett a társaságban Sinka Lajos. Sinkát bátor, erős gyerek­nek ismerte mindenki, csak az volt nómi­képen a hibája, hogy szörnyű módon szerelmes volt a természete. Sinka min­den gyanú ós további szándék nélkül helyet is foglalt a barátai asztalánál. De vesztére tette. A nép világában a sze­relmes legények ópugy ugratják a nem szerelmeseket, mint nálunk, más fajtájú népnél. Folyton kérdésekkel zaklatták : — Mit csinál a Marcsa ? Gondol-e rád ? Tudom hogy az nemcsak terád gondol, hanem énrám is ! A szerelmes szívnek n^m kell na­gyobb tőrdöfés az ilyesfajta megjegy­zéseknél. Sinka Lajos szive is csak ugy dobogott, szeme csak ugy villant, mikor az ő egyetlen szerelméről volt szó. Paj­tásai látták ezt az elárulhatatlan lelki­állapotot és még jobban heccelték : — Nem lessz az a lány tiéd, Lajos soha. Van már annak szeretője nem is egy, de száz is! Sinka Lajosnak sem kellett több. — Ne l»ezéljetek arról a lányról, mert nektek megyek. A többi legény csak tréfára vette a dolgot és móg job­ban boszszantották a régi szerelmest. Sinka Lajos egyszerre nem birta a nagy szekirozást, bor is volt a fejében. Kést rántot tehét és a cimborákra rohant: — Megöllek ti disznók! kiáltotta. A cimborák természetesen nem hagy­ták magokat és fokosra fokos, késre kés következett. Ólmos bottal ugyan­csak fejbe kólintották szegény szerel­mes Sinka Lajost annyira, hogy elalélt és nem is ébredt fel többé ... A gyulai királyi törvény hétfői tár­gyalásán Volyánszki Istvánt, akinek legfőbb része volt Sinka meggyilkolá­sában, nyolc hónap, — Nyiri Sándort, Konya Imrét és Szókács Jánost pedig halált okozó súlyos testisórtós büntette miatt hat-hat hónapi börtönre itélte. Enyhítő körülményül azt vette a bíróság, hogy Sinka volt a támadó. Tarkaságok. A törvény előtt. Meglett korú földmives gazda állott a múltkor a gynlai törvényszék előtt. Sú­lyos testisértéssel volt vádolva. Fiatalabb legény korában gyakran meggyült a baja a törvénnyel, mert mindig ő mutatta meg, hogy ki a legény a csárdában. De igy vénségére is ki-kitör néha belőle a régi legényvirtus Akkor valami agylókelés miatt ültek fölötte törvényt. Korcsmázás közben ugyanis egy legénynek ugy el­látta a baját, hogy szegény, hetekig nyomta az ágyat. A törvéuyszók hamar is készen volt az Ítélettel. Nyolc hónapi börtönt mórt ki az atyatira. — Megértette, nyolc hónapi börtönre

Next

/
Oldalképek
Tartalom