Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-09-26 / 77. szám

Békéscsaba 190Q szept. 26. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 Haraszti Sándor 5924 68 Beliczey Géza 5897 16 Id. Kocziszky Mihály 4766 26 Omazta Gyula 4473 90* Fábry Károly 3119 58* * Nemeskay Andor 3048 42* Dr. Fáy Samu 2760 06* Özv. Houchardt F.-nó 2509 74 Kovács L. Mihály 2436 08* Weisz Ede 2191 64 Dr. Szondi Lajos 1901 02* Áchim Gusztáv 1860 44* Varságh Béla 1825 80* Dr. Sailer Vilmos 1800 38* Reichardt József 1735 87 Kitka János 1644 46 Özv Félix Ákosné 1591 35 Póttagok: Kiiment János 1431 72 Haan Béla 1407 24* id. Vidovszky Károly 1356 01 Zahorán Pál 1310 24 Weisz Mihály 1295 05 A csillaggal jelöltek adója kótsze'esen van számitva. — Időjárás. Az országos központi Időjelző álomás mára enyhe időt jelez, helyenként csapalékkal. — Egyházközségi felügyelő választás. A iondorosi ág. evang. egyháznál ez év3en megüresedett a felügyelői állás, nidőn dr. H a v i á r Gyula megbizatása ejárt, ki is az egyház községtől búcsúzván, kifejezte, hogy 20 évi szolgálata itán kézséggel átengedi helyét másnak. \z állás betöltése tárgyában szeptember í3-án tanácskozott a 60 tagból álló egyíáztanács, mely allkalommal a választó lözgyülést október 10-ére tűzte ki s a naga részéről javaslatba hozta, illetve elöli az állásra : dr. Haviár Gyula kir. íözjegyzőt, eddigi érdemes felügyelőt, 3 e n k a Gyula érdemült főgimnáziumi gazgatót, dr, S a i 1 e r Vilmos békéscsajai ügyvédet, dr. D a n c s Szilárd szarvasi igyvódet, egyházmegyei ügyészt, P oi y i c k y Kálmán Szarvas városi mórlököt. A választás eredménye kiszámitíatatlan. Szavazásra jogosult minden beegyzett egyháztag. Az egyház fentartásához hozzájáruló szarvasi egyháztagok i szarvasi templomok szószékéről fognak értesíttetni. — Kinevezés A közoktatásügyi miniszter Molnár Gyula szarvasi lakost, okleveles tanitót az aradmegyei drauci állami elemi iskolához rendes lanitóúl nevezte ki. — Gyula közgyűlése. Gyula város, hétfőn, e hónap 27-én d. e. dr. L o vi ch Ödön polgármester elnöklésével közgyűlést tart, melyen érdekesebb tárgyak nem szerepelnek. A képviselőtestület mindössze néhány árlejtésre beérkezett ajánlatok felett dönt és s Novák-utca megnyitását szavazná meg a szabályrendelet értelmében elvi hozzájárulás után egy hónappal. Ez azonban még kétséges, mert az érdektelen tárgyak miatt valószínűleg kevés városatya fog megjelenni — Áthelyezés. Poór Lajos dunavecseri adótisztet saját kérelmére a pénzügyminiszter az orosházai adóhivatalhoz helyezte át. — Adóhivatali vizsgálat. Gyula város adóhivatalát csütörtökön vizsgálta meg Nóvák Antal pénzügyi számvizsgáló. A hivatalban tapasztalt rend fölött Nóvák számvizsgáló megelégedését fejezte ki. — Ugyanitt kell megemlékeznünk arról, hogy Lovich polgármester a főszámvevővé megválasztott A 1 c s e r Antal ellenőrtől a hivatalt átvette és helyettesítésével Laczkó Emil pénztári tisztet bizta meg. — Jegyzői képesítés. Dr. D é r c z i Ferencz szarvasi lakos, a debreceni közigazg. vizsgáló-bizottság előtt a jegyzői vizsgát letette s kitüntetéssel képesítetett. — Halálozások. Lévy Sámuel, csabai gabonanagykereskedőt és nejét mély bánat érte. Anyósa, illetve édes anyja, özv. Neumayer József né, szül Rosenzweig Josefin péntek este élte 73-ik évében Csabán elhunyt. A jó szivéért és nemes cselekedeteiért közszeretetben állott matronát ma délután fél 3 órakor helyezik örök nyugalomra. Reicheneggi báró M a 1 c o m e s Gyula, első huszárezredben törzskari százados özvégye, szül. Horn Johánna hunyt el pénteken, élte 81-ik évében Csanádapácán. — Uj járásorvos. Dr. Baki Gyula, öcsödi községi orvos most töltötte be közszolgálatának huszonötödik évét. E szép jubiláris alkalomból Ambrus alispán a kiváló orvost tiszteletbeli járásorvossá nevezte ki. — A szarvasi főgimnázium ügyében a kerületi közgyűlésről lapunk vasárnapi számában megjelent tudósításra nézve Veres József orosházi lelkész espres a következők közlésére kért fel bennünket : Vitatkozni nem akarván, csak anynyit jelentek ki, hogy az én beszédemet részben célzatosan részben hiányosan közölte a tudósító a cikkben. — DMKE-fiók Gyulán. A Délmagyarországi Közművelődési Egyesület átiratot küldött Gyula városához, melyben, hivatkozva arra, hogy a DMKE már eddig is több kulturális intézményt létesített s ezt Gyulán is meg fogja tenni: a tanács támogatását kérte a gyulai fiók megalakításához. Kérte ezenkívül egy agilis férfi kijelölését is, aki kezébe venné és sikerre vinné az alakítás munkáját. A tanács előreláthatólag eleget fog tenni a DMKE kérelmének, — A Bókésmegyei Egyetemi Ifjak Köre szeptember 21-én tartotta Budapesten dr. B o 1 z a Alfonz gróf elnöklete alatt az 1909—10. évi alakuló közgyűlését. A nagyszámban megjelent tagok legnagyobb sajnálatára jelenti be az elnök, hogy katonai kötelezettsége miatt ezen évre távoznia kell a Körből és ennek következtében az elnöki tisztségről lemond. A Kör az uj elnök megválasztása után, ki dr. Bolza Alfonz grófnak méltatta és megköszönte tevékeny működését, az ülés vezetését átvette ós az uj tisztikart megválasztatta. Elnök D e nh o f f Antal, alelnök D i e 1 Lajos, főjegyző Molnár János, aljegyző G a fari n y i János, pénztáros M r v a György, ellenőr Mányik Pál, háznagy Sa1 a c z Emil. Választmányi tagok : Drong Mihály, Krempotich Máté, Marhás Géza, Schuszter József, Bukovinszky László és Piacskó Samu. — Harcias rendelet. Ugyancsak harcias rendeletet küldött most a honvédelmi miniszter a vármegyéhez. Felhívta ugyanis a törvényhatóságot arra, hogy a megye olyan területeit, amelyek hadászati szempontból fontosak: idegen országbelieknek nem szabad megmutatni. Ugy hangzik ez, mintha csak háborúsdi játékra lenne kilátás. Egyébként Békésmegyét nem igen érdekelheti ez a rendelet, mert nálunk hadászatilag fontos területet ugyancsak nehéz volna találni. „Sik a puszta, se halma, se erdeje." Tompának ez a sora illik Békésmegyére. A puszta pedig hadászatilag csak nyilt harcoknál lehet fontos. — Csabai önkéntesek. Október elején sok fiatalembernek borússá válik a homloka. Itt kell hagyni a szép, szabad civiléletet és megkezdődik a gyöngyélet. Még azok is aggodalommal néznek a katonaság felé, akikre nem a hároméves rabszolgasors vár, hanem a könnyebb egyéves önkéntesi kor. Csabáról a következő önkéntesek vonulnak be októberben: T i c h y Dániel 38-ik gyalogezred^ Molnár Mátyás 101-ik, Molnár Pál 2-ik honvéd-, Z s i 1 á k Mihály 101-ik gyalogezred, D o r n István Póla, haditengerészethez és Peszkár Jenő a lugosi tüzérezredhez. — Postaügynökség Gyopároson. Orosháza község a szépén fejlődő Gyopáros fürdőn pőstaügynökséget akar létesíteni. Ezért beadvánnyal fordult a vármegyéhez, melyben támogatását kéri. Az ily ügyek a közigazgatási bizottság elé tartoznak, mely bizonyára véleményezni fogja a postaügynökséget Remélhetőleg a nagyváradi postaigazgatóság sem fog Orosháza óhaja elől elzárkózni. — A boszniai kirándulás. A magyarországi kereskedők és iparosok boszniai kirándulására már javában folynak a jelentkezések. Az eddigi jelentkezések szájából már megállapítható, hogy a magyarországi kereskedelmi és ipari körök is átérezték a kezdeményezés jelentőségét és fontoságát, s hogy a kiránduló társaság méltó képviselete a Magyarország kereskedelmének és iparának. A rendező bizottság a bosnyák kereskedelmi körök kérelmére a tanulmányi kirándulás kezdetét október 5-ről 9-re halasztotta el, minek következtében az aradi kereskedelmi és iparkamara e hó 28-ig fogad el jelentkezéseket a kirándulásra. A tanulmányut részletes programjáról ugyancsak a kamara ad az érdeklődőknek felvilágosítást. — Tanulmányi alap. A szarvasi iparos tanonciskola tantestülete Molnár János igazgató indítványára az iparos tanoncok részére tanulmányi alapot létei sít, annak javára jótékonycélú előadást ós tanonc-munkakiálitást rendez. — Vetömagsegaly a sárréti községeknek. A földmivelésügyi miniszter igen sokszor adta már tanujeleit a békésmegyei gazdák iránt érzett jóindulatának, E jóindulatát legutóbb is szépen kifejezésre juttatta. Az idei rossz termés ugyanis legérzékenyebben sújtotta a sárréti községeket, úgyhogy az ottani kisgazdáknak még vetőmagjuk is alig maradt. Ezért a Sárrét összes községei folyamodta ; a miniszterhez, kérve 1000—1500 métermázsa vetőmagkölcsönt. A kérelmek ügyét Fábry Károly, a kerület népszerű országgyűlési képviselője vette kezébe és sikerre is vitte. A minisztérium nem adott ugyan vetőmagkölcsönt, hanem helyette — ami még kedvezőbb — adott pénzsegélyt az egyes községeknek. E pénzsegélyeket nem is kell visszafizetni. Szeghalom kapott 3000, Köröstarcsa 2800, Kondoros 1000, Gyoma 5000, Körösladány 4000, Endrőd 3000 koronát, mely öszszegek kiosztásáról az elöljáróságok fognak gondoskodni. Füzesgyarmat még csak most folyamodott, de az ő kérvénye kedvező elintézésre talál bizonyára. Áz elöljáróságok a miniszteri utasítás szerint csak olyan kisgazdáknak adnak segélyt, akiknek nincs többre szükségük 5 métermázsánál. Ezek megfogják kapni a vetőmag beszerzési árának 25%-át ingyen segélyül, amelyet sohasem kell visszafizetni. Legjobban tennék az elöljáróságok, ha a részükre kiutalt segélyből megbízható helyről beszereznék egy summában a vetőmagot és azt osztanák ki a kisgazdák között a beszerzési árnál 20—25°/o-al olcsóbban. — Kádár József cég mai hirdetésére felhívom a t. közönség figyelmét. — Köszönetnyilvánítás. A békéscsabai Rudolf-főgimnázium alumneuma számára a beiratáskor Gremsperger József (Csorvás) 10 kor., Wagner Ferenc 15 kor. és dr. S z a m e k Ignác 5 koronát adományozott. Ezen adományokért az intézet nevében hálás köszönetet mond B a b i c h Pál tanár, eforus. — Tűz Gyulán. Nagy tüz pusztított kedden este Gyulán. Este 9 órakor ugyanis még eddig ki nem derített ok miatt kigyulladt L i s k a Lajos asztalos műhelye és csaknem egészen leégett a benne levő szerszámokkal együtt. A kár 3270 korona, amely azonban, tekintettel arra, hogy a műhely általánosságban biztosítva volt, meg fog térülni. — Köztudomásu, hogy köhögés, rekedtség ós elnyálkásodásnál legbiztosabban hatnak a világhírű Egger-féle mellpasztillák, melyek a gyomrot nem rontják és kitűnő ízűek. Kaphatók minden gyógyszertárban és drogériában. Doboza 1 kor. ós 2 kor. Próbadoboz 50 fill. Főraktár: Nádor-gyógyszertár Budapest, VI., Váci-körút 17. — Nyakszirtmerevedés. Ez a Galíciában eredt uj és feltétlenül halálos betegség, ugy látszik már Magyarországban is szedi áldozatait. Legutóbb egy csabai születésű ember halt meg ebben a szörnyű betegségben. Szentes város hatósága ugyanis értesítette Csaba elöljáróságát, hogy az ottani közkorházban egy Gazsi András nevü csabai születésű komédiás pár nappal ezelőtt nyakszirtmerevedésben meghalt. Országút és automobil. Élet, épség veszélyben. Néhány évtizede elmúlt már Magyarországon is, hogy az országutakon, — legyen az megyei, vagy állami müut — betyárok támadása veszélyeztesse a személy ós vagyonbiztonságot. Referálnak ugyan a tekintetes vármegyék a személy- és vagyonbiztonság megháboritásáról, annak civilizáltabb módozatairól, sokkal többet s bővebben, mint a legéletképesebb rabló-világban volt valamikor, de a modern automobilok okozta megháboritásokat nem sorolják a közönséges utonállások (?) esetei közé. Vizegáljuk csak közelebbről és az eseményekből. Vannak állami és megyei müutaink, létrehozva, fenntartva az adózó polgárok összességének állami ós útadójából avégre, hogy az egész ország főleg köz gazdasági viszonyai, vidéki szomszédos személyforgalma nemzetgazdasági szempontból könnyittessék, hasznosabbá tétessék. Szolgálják-e e kettős célt az automobilok, ha nem egészben, de legalább oly mérvben, hogy az országutakon általuk okozott gazdasági forgalmi zavarok, élet és vagyonbiztonság veszedelmei indokoltak legyenek ? Az automobil, luxus, tehát magyarul mondva fényűzés. Álljunk meg e szónál egy kicsit; de ugy, hogy Békés- és Jásznagykunszolnokvármegye tekintetes törvényhatósága is hallja meg szavunkat, kérünk törvényes intézkedést a luxus űzővel szemben az országúton, amelyet elvégre a mi adófilléreinken, a magunk ós iga erőnkön tart fenn a megye ós állam s nem az automobilosok száguldozásain. Száraz valóság, hogy a Szarvas, Szentandrás, Öcsöd és Kunszentmárton állami müutvonalon az automobil-járatoktól élet, épség és vagyonbiztosság nincs Súlyos vád, de ha vidékünk három hónapi kimutatását esetről-esetre összegezzük, a lovak megbokrosodásából származó egy halálozás, 4—5 zúzódás és töréssel; 10^-12 felborulással végződő, az országúton száguldó automobillal találkozási eset bizonyítja, hogy igaz. Aki kocsin a szomszéd községbe indul, tanyára megy, vagy életfeladatát, mezei munkásságát teljesiti: a luxusozó automobilok miatt nem lehet biztos, hogy haza kerül-e életben, vagy ha kimozdult épségben, nem viszik-e haza nyomorékon ? Én, mint e sorok írója nem hittem a gazdaközönség és cselédemberek kárhozkodva tett zúgolódásait. Nem hittem azt az embertelenséget, amit az automobilokkal találkozásból elbeszéltek; de miután két izben magam is részese, pár esetnek szemlélője voltam, állítom, hogy az automobilozók eljárása egy az utonállással, pedig nekem igen kévés járás-kelésem van.. Tény, hogy a megvadult lovakkal veszedelembe jutott kocsik közvetlen közelében, éppen olyan örült rohanással mennek, mintha semmi akadályt nem okoztak volna. Tessék már most egy kocsi szalma vagy takarmányon ülő embert képzelni, mikép fékezze ez jószágát egy rohanó brutális automobilossal szemben, mikor sem ideje, sem módja nincs a védelem kifejtésre ? Tessék elgondolni, midőn valaki családjával, feleségével, ártatlan gyermekeivel, tehát könnyű kocsival kerül szembe — a hencegő automobilossal — mit tegyen az őrült vágtatóval szemben . . . ? A kétségbeejtő pillanatban szorongó övéit mentse-e, vagy nekibőszült állatait tartóztassa fel, ha birja ? A törvényes rend a humanizmus megköveteli, hogy ez ádáz állapot megváltoztatására közhatóságainknak védelmet kell kifejteni. Az automobilusokat terhelő kártérítési kötelezettség csak oly esetre érvényes, midőn elgázol; de még ez sem ér semmit, mert sem a magunk, sem gyermekeink életét, testi épségét, semmiféle adománynyal nem kártéritheti. Ha pedig a veszedelemnek csak közvetett okozója, mint amilyen az állati megszilajulás ; egyszerűen véletlen szerencsétlenségnek minősül, mit a luxusozó a kenyerét keresőnek okozott. Joggal követeljük tehát, hogy adóterheinkért, munkánk végzésében kötelességeink teljesítése közben közbiztonságban lehessünk. Ezen jogos kívánságunk teljesülése, közhatóságaink törvényes kötelezettségtudásától, humánus érzésétől függ csupán. Nevezetesen: minden automobilnak bárki által szembetűnően látható száma legyen. Automobil járatokra a hétnekkét oly napja jelöltessék meg, melyen sem a szomszédos heti vásárokra-menés, sem a forgalmasai b mezei munkálatok nem zavartatnak s igy sem emberi, sem állati élet, épség veszélyeztetve nincs. Az idevonatkozó hatósági intézkedés, minden szomszédos községben nemcsak közhírré teendő, de a községházánál nyomtatvány alakjában és a müuti utászházaknál állandóan kifüggesztendő. Ily egyszerű s célhozvezető intézkedés megszüntetné azt a barbárságot, ami nap-nap mellett ismétlődik az országutakon az automobilosok részéről, melynek létéért nem volna szabad egy müveit államban egyetlen-egy emberi életet sem kockáztatni. Páczai Nihály, öcsödi ref. tanitó. Yarkaságok. A magyar észjárás. Egy budapesti ujságiró mikor néha a vidékre kerül, mindig szereti felkeresni a magyar köznépet azzal a célzattal, hogy gondolkozásmódját, észjárását tanulmányozza, Nemrégen Gyulára került le. Mihelyt ideje engedte, legelső dolga volt bemenni egyik korcsmába. Leült, rendelt valamit ós hallgatta a magyarok beszélgetését. A szomszédos asztalnál négy öreg gazda épen az orosz-japán háborúról beszélgetett. Szidták a muszkát és agybafőbe dicsérték a japánokat. Különösen egy őszhaju bácsi ágait mellettük nagyon. — Ugy szeretem én azóta, komám, azokat a japánokat, hog'y ... hogy . . . hogy ... no!.. Még az ujságiró felé is bólintott. Erre ez megkérdezte : — Hát aztán mórt szereti őket bácsikám olyan nagyon ? — Azért, fiatal ur, mert hát azok a japánok olyan igazi jó magyar emberek ! . .