Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-07-08 / 54. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY É rtesítem Békéscsaba közönségét, hogy mint Kökényessy Gyula Zoltán meg­riasztott községi állatorvos helyettese gyakorlatomat negkezdtem. Lakásom : Ótemető-utcza 942 sz. (özv. Huszkáné háza). Katona — Imre állatorvos. = = Tarkaságok. Ismerkedés az asztal alatt. A híres, nevezetes kondorosi csárdá­éi ugyan .elzárta már a civilizáció a du­lajkodó betyárgyerekeket, de azért mos­anában is megfordul ott egy-egy jó kom­>ánia, amely duhajság dolgában tul tesz nég Rózsa Sándor kollégáin is. Nemrégiben nagy muri volt a kon­lorosi csárdában. Szarvasi vendégek ér­:eztek s a falu egyiik aranykedélyü pen­lája töltötte be a házigazda szerepét. Ter­nészetesen folyt a bor, inint a mesebeli lenczidától Bonczidáig a sárga lé. A ven­légek között volt egy öreg nyugalmazott anitó is, akiről ismeretes, hogy a jónak, )láne hogyha mulatság, sohasem szokott iz elrontója lenni. A társaság ivott és larmadszor is ivott. Legsűrűbben azonban L falu előbb emiitett pennája és az öreg anitó hajtogatták a poharat. A mulatság 'ége természetesen az lett, hogy a mula­ók — leestek a székről. Egyszóval, az isztal alá kerültek és aludtak édesdeden. V jegyző és az öreg tanitó ebben az idil­ikus állapotban véletlenül ugy kerültek egymás közelébe, hogy szabadon és fesz­elenül rugdoshatták egymást. Egyszerre nindaketten kaptak egy hatalmas oldalba irdekelést. Még mámoros állapotban s ajgottak a rúgások, ugy hogy a két Bach­íhus-ivadék felébredt. Ea;y darabig, ahogy ekvő helyzetben lehet, farkasszemet néz­ek egymással, aztán a tanitó odafordult i jegyzőhöz és rákiáltott: — Tulajdonképpen kihez van szeren­isém ? Egymást természetesen rég ismerték, le e furcsa viszontlátás hatása alatt újból isszecsókolództak és összeölelkezve nyuj­.ózkodtak tovább rúgás nélkül az asztal ilatt . . . A vadorzó. Alaposan megjárta a múltkor egy vadorzó a megyében. Egyik ismert nevü oldesurat már módfelett boszantotta, hogy vadászterületén mindinkább garázda módon viselkednek a vadorzók. Nem egyszer cser­jószgetett is, hogy hátha tetten éri vala­nelyik vadorzót. Egyszer összetalálkozott }gy parasztemberrel, akinek éppen nem volfc valami jó hirneve a faluban. A pa­naszt vezette a lovát és vállán puska ógott. Mikor a földbirtokost meglátta, lagy zavarba jött és el akart sietni. — Várjon csak, barátom, — kiáltott •á a földbirtokos — mit keres maga itt iz én területemen ? — Semmit, nagyságos uram, éppen semmit ! — Ugy ? És miért van a vállán a puska ? A paraszt egy pillanat alatt megta­lálta a választ. — A puska ? Beteg a lovam és agyon ikarom lőni! — Ne mondd, — szólt a földbirtokos — agyon akarod lőni ? De az ijeked, mint gazdának, termé, zetesen rosszul esik, mi ? — Hát bizony ! . . . — No, hát majd én segitek rajtad ! — felelt a földbirtokos, aztán célzott és a ó holtan rogyott össze. A paraszt, aki ilyenformán alaposan negjárta, természetesen nem mert panaszt ;enni. Telefon-mizériák. E becses lapok legutóbbi számában i „Közönség köréből" cimü rovatban centi címmel egy rövid panasz látott napvilágot, melyben egy előfizető a te­efon kezelői ellen fakad ki, hogy mennyi kellemetlenséget okoznak az előfizetők­nek a késedelmes és hanyag kapcsolás miatt. A rövid panasz megírását a mai villamos korszakban nem csodálom, mert ma az emberiség az ő megélheté­séhez még a holt anyagot is igénybe feszi, hogy mihamarabb célt érjen. A telefon késedelmes kacsolása ellen ;ehát a panasznak csak azon az egy té­ren van elfogadható indoka, hogy a te­lefont használó egyén gondolatainak rendezése után azokat azonnal érvénye­síteni is akarja. Egyébként nincs értelme i panasznak azon részről, hogy a gon­dolat közvetítése, tehát a telefon kap­3solása emberekre van bizva, már pe­dig ember hibáz és téved a legtöbbször 5s sokszor el nem fogadható indokok­kal sürgeti előfizető a központot gyors kapcsolásra. A komplikált összeköttetést az elő­Eizető nem latolgatja, mivel neki csak i felhívandó előfizető van eszében, nem gondolja meg, hogy a központnak mond­hatni valamenyi előfizetővel van baja és sokszor van abban a helyzetben hogy a legjobb akarat mellett sem tud a fei­hivó fél kívánságának eleget tenni a közbeeső és másfelé kapcsolások miatt. Hogy rövidesen jellemezzem a sok­szor előforduló tehetetlenséget, példá­nak egy 10-es rendszerű kapcsoló szek­rényt hozok fel, mely kapcsoló szek­rényt hót előfizető veszi igénybe. A szekrényhez 6 kapcsoló dugása áll ren­delkezésre, két előfizető összekapcsolása a hat dugaszból kettőt vesz igénybe. Már most a 7 előfizető közül — a mi gyakori eset — három óhajt ugyan­azon időben beszélgetést folytatni. Ha ezt a központ teljesíti, mind a hat du­gasz van használatban és nincs mód­jában a közbeeső másik négy előfizető kívánságát teljesíteni, dacára, hogy ott van és látja, hogy a még be nem kap­csolt 4 előfizető közül kettőnek a tele­fonja szólalt meg, tehát kapcsolást ki­ván, mivel valamerínyi dugasz foglalt. Ha a központ a féllel ezt tudatni akarja, valamelyik beszélgetést rövid időre meg kell szakítani, már pedig ez a szétkap­csolás éppúgy panasz tárgya lehet, mint a késedelmes kapcsolás. Hogy a két baj közül a kapcsoló személy melyiket vá­lasztja, az mindenesetre az ő dolga, de hogy a hivatalnokot azért gáncs vagy pláne szidás érje, ha a félnek a vonal szabaddá tétele után a nemkapcsolás okát megmondja — nem indokolt. A tele­fon előfizető kívánsága a gyors kap­csolás, illetve gyors összeköttetése a felhívandó féllel. Ez mind helyén van, azért fizeti a dijat, hogy ő azt kényel­mesen otthonról elvégezhesse. Ahhoz is joga van, hogy ezt a kí­vánságát a központtal szemben, ha arra szükség van, követelje. Ellenben nincs joga azt goromba módon a telefon kapcsolásától, csillin­gelésétől amúgy is ideges hivatalnok­tól követelni, s ha kívánsága azonnal nem teljesül, leszidni. Aki a fárasztó kapcsolás szem- és fültanuja volt, lát­hatta, micsoda diszkurzust folytat a kap­csolást végző hivatalnok a felekkel szem­ben. Az egyikre azt mondja „tessék beszélni" — a másikat türelemmel inti, hogy azonnal adja, ha a kivánt előfizető a megkezdett beszélgetést bevégzi. Az egyiknek „foglalt a vonal" szóval adja tudomásul, hogy várni kell, a másiknak kénytelen a beszélgetést megszakítani, mert a megengedett 5 percnyi időt túl­ságosan meghosszabbította s emiatt az esetleges kapcsolás nem végezhető rend­ben. És igy tovább, se véo;e, hossza. Méltóztassék a publikumnak na­gyobb türelmet tanúsítani és az egy­kétszer megismételt felhívás után várni, a telefon kezelőre, ki jobbról-balról is, sértéseket kénytelen elfogadni. Az, hogy nem a közönség van a telefonért, — mint a panaszos előfizető mondja — hanem telefon van a kö­zönségért, taián ugy is magyarázható, ha nincs közönség, nincs telefon, se pósta ; de mivel van közönség — a pósta a közönséget szolgálja; de lehetetlen­séget attól sem követelhetünk, mert teljes rend csak a természetben talál­ható, az ember pedig ennek a rendnek csak kiegészítő része, — mint olyan gyarló. Egy érdekelt fél. * Szirté znyomor. A csak legutóbb Mezőberényben is játszott Dobos-féle színtársulat Nagyszalontán oly csekély támogatásban részesült a közönség ré­széről, hogy a társulat tagjai teljesen nyomorba jutottak. Szerdán délelőtt egy jóképű fiatalember, mint a Dobos­féle színtársulat tagja végigpumpolta Csabán a hivatalokat s vagyonosabb embereket azzal a sirámával, hogy neki és még négy társának nincsen pénzük, hogy Csabáról Mezőtúrra utazhassanak, hol már jobb sor vár reájuk. Termé­szetesen adományt a szinügyi bizottság­tól is kért. A bizottság pénztárosa, F á y Samu dr. azonban gyanúval élt s az összeget nem adta át a kéregető „szí­nésznek", hanem helyette vasúti jegyet akart váltatni az állomásnál. Az utazni vágyó „színészek" azonban nem jelent­keztek a jegyekért a vasúti állomáson, hiába várt reájok a fifikus ügyvéd bojtárja. megbecsülni e páratlan értékű talál­mányt és Kőszegi szabadalmát Német­ország részére már meg is vették s most kezdik gyártani Berlinben. Gabona árak. Békéscsaba, julius 7. , A budapesti gabonatőzsdén az üzle­tet a határidőárú képezi, s amint borul vagy esik, a búza ára emelkedik. Az utóbbi napokban nagy áremelkedés volt ismét. A csabai piacon nincsen kínálat. Az aratás haladását a folytonos esőzés aka­dályozza. Buza I-rendü . . . 31- 3160 Tengeri 14- •— Budapest, julius 7. Készbuza válto­zatlan ; októberi búza 27 52; áprilisi 28-16, tengeri 14 08. SZÍNHÁZ * Versengés a csabai színházért. Da­cára, hogy a csabai színház színpada a színjátszásra nem igen alkalmas, mert szűk és nincsen zsinórpadlása, egyes színigazgatók nagyon törik magukat, hogy Csacán játszhassanak. A tavasz­szál Mariház.y színtársulata akart bejönni, de ezt Mezey Kálmán aszini­egyesületnél megakadályozta. A szín­igazgatók most tudni vélik, hogy Mezey Kálmántól, ki a besztercebányai szini­kerületet birta, egyes város, így Losonc is, elszakadt, a többi kerületi városok pedig, amelyek közé Csaba is tartozik, szabadulni akarnak. A csabai színházért ujabban Palás thy Sindor színigaz­gató adta be kérvényét a szinügyi-bi- i zottsághoz s Csaba szinpártoló közön- J sége igényeit teljesen kielégítő és jól szervezett színtársulatával január —feb­ruár hónapokban óhajt itten játszani. Primadonnája a színtársulatnak Tábori Frida lesz. Az igazgató, ki hosszú éveken át a kassai, majd a nagyváradi színtár­sulat főrendezője volt, szintén kitűnő színész és igy az előadások művészi színvonalon fognak állani. * Színtársulat Körösladányban. Egy hét óta, nem vaiami nagy pártolás mellett Hevesi^ Mihály husz tagból álló színtársulata tart Körösladányban előadást. Az eddig bemutatott színdara­bok jól összetanulva mentek, s a társu­latnak néhány igen ügyes színjátszója van Mogyoróssy Sándor, acad. szobrász és kőfaragómester Gyulán, Damjanics-utca 8. sz. a. —•— Készít: Szoborműveket, síremlékeket, sír­boltokat, oltárokat és minden e szakba vágó munkát a legolcsóbb árak mellett. Tervrajz és költségszámítás díjtalanul. KU2 GAZDASAG. A Köszegi-féle mótoros-eke, Büszkék lehetünk arra, hogy ma­gyar ember találta fel azt a mótoros­ekét, mely egész gazdálkodási rendsze­rünket rövidesen meg fogja változtatni s melynek segélyével az eddiginél so­kalta olcsóbban, jóval nagyobb termése­ket fogunk elérni. Kőszeginek szabadalmazott ekéje nem is annyira eke, mint inkább ka­páló-gép, amely tetszés szerinti mély­ségben oly finomra miveli el a földet, hogy kertben kapával sem lehet job­ban elmivelni. Szerkezete annyira egy­szerű, hogy semmiként sem lehet össze­hasonlítani azon gőzeke-koloszusokkal, melyek ujabb időben a legkülönbözőbb rendszerekben hozatnak forgalomba. — Egy hosszúkás asztalhoz hasonlítható, amely négy szélestalpu kereken mozog előre. Az asztal egy tetővel van ellátva s elülső részén van elhelyezve a kis­méretű benzinmótor, amely óránként körülbelül Va korona áru benzint fo­gyaszt működés közben. A mótor által kifejtett erő átadatik részint a kerekek­nek s a gép előrevitelére használtatik fel, részint pedig a kapaszerkezetnek, mely a gép hátsórészén, az asztallap alatt nyer elhelyezést. Ezen kapaszer­kezet forgásbahozatalával egyidejűleg a gép is előre halad, a kapák pedig a fel­szakított földrészletet annyira felapróz­zák, hogy az apró borsó, mogyoró nagy­ságban hull vissza eredeti helyére. De sőt a gép mütrágyaszóróval is el van látva, a műtrágyát a kapák közé szórja be, amelyek oly módon keverik azt össze a földdel, hogy annak minden részében egyenletesen található az fel, tehát az egészen fiatal növényt éppen ugy táplálja, mint a fejlődöttet, gyökér­zettel bírót. Ez magában véve is rend­kívül nagy előnye a gépnek, mert a szuperfoszfát alkalmazása ma már min­den gazdaságban nélkülözhetetlen, kö­zönséges ekével való elszántása pedig nem a legjobb eljárás, mert az eke egy rétegben teszi le a műtrágyát, amelynek hasznát tehát csak akkor veheti a nö­vény, ha gyökérzete odáig jut. A Kőszegi-féle eke azonban nem­csak a műtrágyát szórja ki, de egyszer­smind a vetőgépet is maga húzza, egyet­len ténykedésével tehát megszántja a talajt, beleszórja a műtrágyát ós el is vett. A Kőszegi ekével való szántás tehát rendkívül egyszerű és olcsó. A gépészen kívül egy emberre van szüksége, nem kell utána vizet, szenet hordani, ami magában véve is igen nagy megtakarí­tás, pedig ára is körülbelül csak egy­harmada annyi, mint a gőzekéé. Szán­tani pedig ugyanannyit szánt, mint egy kettősrendszerü gőzeke: egy, egy és fél holdat óránként. Kerül pedig egy hold felszántása a gép amortizációjával együtt 57 2 koronába holdanként. Az őszi vetéssel elért eredmények még nem állanak rendelkezésünkre, ta­vaszi vetésnél azonban mintegy 20—25 százalék terméstöbbletet igér a közön­séges ekével végzett szántással szemben. A folyó évi augusztus havában Me­zőhegyesen megtartandó ekeversenyen fogja csak meglátni a magyar gazda­közönség, hogy mit nyert a KŐszegi­féle ekében. Á németek már tudják BUDAPESTEN. Nyári és téli gyógyhely, a magyar irgal­masrend tulajdona. Első­rangú kénes hévvizü gyógyfürdő; modern ­berendezésű gőzfürdő, kényelmes iszapfür­dők, uszodák, török-, kő- é- márványfür­dők ; hőlég-, szépsavas- és villamos-víz fürdő. Ivó- és belégzési kura. 200 kényel­mes lakószoba. Szolid kezelés, jutányos ár­Prospektust ingyen és bérmentve küld az igazgatóság. Kiváló gyógyhatású erős tápszert tartalmazó tojás és csokoládé COGNAC, különösen lábbadozók, aggok, betegek ós gyermekek erősítésére is orvosok által nagyon ajánltatik Kizárólagos egyedüli elárusitási <$• hely : Mezőberény, + Tardos J. János, fűszer-, csemege- és cognac-kü­•}• lönlegességek üzletében. & Árlejtés! hirdetmény. A tótkomlósi ág. hitv. ev. egyházközség templomát ujbdl fedetni, esetleg a tetőt kijavítani szándékozik. A tető területe körülbelül 1250 négyszög méter, jelenleg zsindelylyel van fedve. Ajánlatok kéretnek horgany­zott vaslemezzel, (18. szám, 60 cm. szé­les), esetleg elsőrendű zsombolyai cseréppel való újból fedetésre, vagy végül a tem­plomtető északi oldalának újból, déli ol­dalának pedig csak kijavítandó zsindelye­zósre. Ez utóbbi esetben a tető kátránynyal kétszer húzandó be. — Ez alkalommal a templomtető csatornával is fog ellátatni, mire nézve szintén ajánlat kéretik. Az ajánlatok folyó évi aug. l-ig nyújtandók be az egyházi elnökségnél, ahol is a vállalkozók bővebb felvilágosí­tást nyerhetnek. A folyó Hó 4-én tartott egyháztauács ha­tározatából : Bútor János, főgondnok. Gajdács Pál, igazg.-Ielkész. Békésen, egy sarokház, a város legforgalmasabb helyén, melyben 2 üzlethelyiség, ez idő szerint italmérés, dohánytőzsde és füszeriizlet van, '2 szobás lakással, konyha és pincével, elköltözés végett sürgősen átadó. Csupán az üzleti berendezés veendő át. Evi haszonbér összege 280 korona. A bérlet tartama még 3 év. A legnagyobb esaládú embernek is biztos megélhetést nyújt. — Értekezni lehet Békésen: l-sö kerület, 437. szám alatti üzletben. JUlyi mm Keres elsőrendű, régi gyermek- és életbiztositó-inté­zet. Csekély fáradtsággal havonként 200-302. korona jövedelem érhető él. A biztosítási téren nem jártasakat beoktatjuk. Hölgyeknek Is igen megfelelő foglalkozás. Levélbeli megkeresések eddigi működés pon­tos megjelöléséval „Képviselő 200" jelige alatt Blockner I. hirdető irodájába Buda­pest, IV., Sütő-utca 6. sz. alatt, küldendők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom