Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-07-01 / 52. szám

Békéscsaba 1909 julius 11. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 László, az újonnan választott alelnök megjelent az első választmányi ülésen és szíves szavakkal üdvözölvén ugy az alelnököket, mint az egész választmányt, az ülést megnyitotta. B a d i c s Elek az uj igazgató-vá­lasztmány első ülése alkalmából lelkes beszéddel üdvözli Beliczey Géza elnö­köt, aki páratlan odaadással, szorgalom­mal és kiváló hozzáértéssel tölti be az elnöki állást. Kérte őt, hogy a békés­megyei gazdák érdekeit ezután is olyan szeretettel munkálja, mint eddig. Beliczey elnök meghatottan mondott köszönetet az üdvözlésért ós megígérte, hogy a rendelkezésére álló hatáskört és erőt mindenkor gazdatársai ügyeinek előbbrevitelére fogja felhasz­nálni. Az elnöki előterjesztések során az elnök bejelentette, hogy az egylet 40 éves fenállása alkalmából az ipartestü­lettel karöltve rendezendő megyei ki­állítás 1910. őszén lesz. A választmány utesitotta az elnökséget, hogy a kiállí­tás szükséges előmunkálatait már most tegye meg és ez irányban lépjen érint­kezésbe az ipartestülettel. Bejelentette továbbá az elnök, hogy gróf Szé­chenyi Antal távolmaradását kimen­tette, gróf B o 1 z a Géza pedig arra való hivatkozással, hogy már nem gaz­dálkodik, lemondott igazgató-választ­mánvi tagságáról. Örvendetes tudomásul szolgált, hogy a földmivelési miniszter a szarvasmarha­díjazásra már régebben kiutalt 1000 ko­ronán felül, ló-díjazásra 1200 koronát utalványozott. A ló- és szarvasmarha dijazás október 3-án fog megtartatni Gyomán. Ugyancsak örvendetesen szolgált tudomásul a földmivelésügyi miniszter leirata a katonák aratási szabadságo­lása tárgyában. Ez fontos szociális in­tézkedés különösen a kisgazdák szem­pontjából, akik szabadságolt fiaikkal ily módon értékes munkaerőkre tesznek szert, bír nagy horderővel. A vármegye alispánja értesítette az egyletei, hogy a belügyminiszter a fel­oszlott gyulai méhészegylet vagyonát az egyletnek Ítélte oda. A választmány utasította az elnökséget, hogy a vagyon leltári átvételét minélhamarabb eszkö­zölje. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület átírt az egylethez, hogy a műtrágyázás fellendítése céljából 112 métermázsa műtrágyát bocsát rendel­kezésére a kísérletek eszközlése végett. A kísérletek minden községben 3—3 holdon fognak megtörténni. A kísérleti telepekre az ellenőrzést az egyesület titkára és minden községben egyleti megbízott fogja gyakorolni s az illető gazdák kötelezve lesznek az elért ered­mények pontos beterjesztésére. A Pozsony vármegyei Gazdasági Egye­sületnek a gazdasági tudósítások meg­bízhatóbbá tétele tárgyában kelt átiratát a választmány tudomásul vette azzal, hogy felhívja az uradalmi gazdatiszte­ket, hogy gyűlések alkalmával a termé­sek állapotáról tegyenek pontos je­lentést. Az egyletnek a csabai földmives is­kolánál levő alapítványi helyének be­töltését az elnökségre bízta a közgyűlés azzal az utasítással, hogy a pályázók között a legjelesebbnek juttassa az ala­pítványt. A folyó ügyek között nevezetesebb volt Újkígyós község uj helypénzsze­dési díjszabálya, melyet véleményezés végett küldött meg az alispán. A vá­lasztmány azzal a jelentéssel küldi vissza a szabályrendeletet, hogy a dijakat túl­ságosan magasaknak tartja s az általa stipuláltak elfogadását kéri. A Körösparton levő C s e t n e k i­féle házat tudvalevőleg megvette az egy­lettől Csaba községe a kulturház cél­jaira. A vételár kifizetése idejéig azon­ban nem fizetett kamatot. Az igazgató­választmány ennélfogva kérni fogja a köz­séget, hogy a jelenlegi ház lebontásából származó építési anyagokat adja neki az elmaradt kamat fejében. Végül P f e i f f e r István titkár­nak hat heti szabadságot szavazott meg a választmány. Ezzel be is fejeződött az ülés. Á „Btetip Közlöny" táviratai. Lukács és a kibontakozás. Politikai körökben az a hir van elterjedve, hogy Lukács László ked­den ért második kudarca dacára már egy-két nap múlva ujabb kibontako­zási tervvel fog a pártok elé járulni. Ugy látszik, azt ambicionálja, hogy mindenáron ő csinálja meg a kibon­takozást. A függetlenségi párt értekezlete. Igen nagy érdeklődés nyilvánult meg a függetlenségi párt szerda esti értekezlete iránt az összes politikai kö­rökben. Két fontos tárgya volt az ér­tekezletnek. Mint tudósitónk jelenti: egyik az intéző-bizottságnak Lukács László ajánlatait visszautasító döntésé­sének párthatározattá emelése, mely az előjelekből ítélve, egyhangúlag keresz­tül fog menni. Második és a szenzá­ciósabb Szentiványi Árpád indítványa lesz a pártfegyelem megóvása érdeké­ben. Az indítvány éle, hir szerint, a folyton izgágalkodó bankcsoport ellen irányul. Lukács Kossuthnál. Lukács László szerdán délelőtt megjelent Kossuth Ferencnél és átvette tőle a függetlenségi párt intéző-bizott­! ságának a keddi ülésben hozott dön­tését, mely írásba volt már (oglalva. E döntéssel Lukács szerdán este Bécsbe utazik, hogy bemutassa és jelentést tegyen Őfelségének második kísérlete meghiúsulásáról. Esetleg homo regiusi megbízatását is visszaadja a királynak, vagy pedig más alapon ujabb tárgya­lásba bocsátkozik a pártokkal. A horvátok és a Ház összehívása. A szerb-horvát koalíció magyar országgyűlési képviselő tagjai minden­áron azt akarják, hogy üljön össze a képviselőház, mert Novoszel Mátyáson letartóztatása által olyan jogsérelem esett, hogy azt csak a képviselőház tudja megtorolni. E kívánságot szerdán Medákovics Bogdán tudomására adta Justh Gyu­lának, aki átnyújtotta a huszonkét kép­viselő által aláirt összehívási kérvényt. Justh nem vette át a kérvényt, hanem kérte Medákovicsot, várjon holnapig, hátha sikerül az ügyet békésen is el­intézni addig. Határozottan kifejezte Justh, hogy a mostani viszonyok kö­zött nem szeretné, hogy a Ház ülést tartson, Egy szép ipartelepről. A csabai selyemfonógyár. Csabán, a békési országút mellett, a Villanytelep közelében, hatalmas uj épület emelkedett mintegy varázsütésre. Középen áll az emeletes, óriási ablakok­kal ellátott gyári helyiség. Körülötte pedig pavillonszerü kisebb épületek, a tisztviselő- és szolgaszemélyzet lakásai adják meg a nagyon szép telep harmó­nikus képét. Ez a Selyemfonógyár, ti­zenegyedik és a legnagyobbak egyike az országban. Tudatában lóvén e selyemfonógyár nagy ipari és szociális jelentőségének nemcsak egész Békésmegyére, hanem környékére nézve is: munkatársunk a hót egyik napján kirándult az iparte­lepre, hogy megtekintse a már csak­nem egészen elkészült berendezését. A gyár egyik főtisztviselője, B o 11 z aligazgató igen szívesen fogadta munka­társunkat. A legnagyobb készséggel kalauzolta végig a gyönyörű telepen és minden tudakozódására kimerítő ma­gyarázatokkal szolgált. A főépület emeleti helyiségében van a tulajdonképeni munkaterem. Ha­talmas, mint 150 méter hosszú, tágas, világos terem ez, tele 128 boszorkányos • szerkezetű géppel, melyeket Olaszor­szágból, a selyemtenyésztós hazájából szállítottak. Minden egyes gép három részből áll. Első része a főzőgép, amely­nek folyton mozgó gyökérseprője a gőzön főzött és már előzetesen megfoj­tott gubókon a főselyemszálat megke­resi. Mikor megtalálják a főselyemszálat, mely által az egész gubót le lehet gom­bolyitani, átteszik a megfőtt gubókat szemben álló fonógépbe, ahol egy ké­szülék öt alig látható selyemszálat egy vastagabb szállá fon össze. E vastagabb selyemszálakat aztán átvezetik az or­sókra, mely matringokká csomózza. Nagyon érdekesek, célszerűek és könnyen kezelhetők ezek a hármas szerkezetű gépek. A főzőgép és a fonó­gép egy-egy lányt foglalkoztat, míg az orsóknál egy lány 3—4 orsónak is meg tud felelni. A csabai selyemfonó-gyár 128 gép­jével egyik legnagyobbb az országban. Nagyobb még a szegszárdinál is, pedig ott van a magyarországi selyemtenyész­tés központja. A gépeken kivül a nagyterem össze­vissza van hálózva réz- ós vascsövekkel. A rézcsövek a tiszta vizet vezetik, a vas­csövek pedig a szenyviz elvezetésére szolgálnak. A nagy terem alatt levő földszinti helyiség üres. Az csak arra szolgál, hogy nyáron állandóan hűvö­sen tartsa, télen pedig friss levegővel lássa el a nagy termet. A terem végében van egy kisebb helyiség, hol a már legombolyitott és matringokba csomózott selymet osztá­lyozzák. Munkatársunk kérdésére az igaz­gató nagyon hizelgően nyilatkozott a magyarországi selyemről. Azt mondta, hogy a magyar selyem a legjobb az egész világon s kilóját bármikcr maga­sabb áron vásárolják, mint más orszá­gok selymét. Ugyanazért elsőrangú köz­gazdasági érdeke az országnak, hogy a selyemtenyósztést felvirágoztassa. Egy­részt azért, mert igen értékes ktviteli cikkhez jut, másrészt pedig azért, mert a szegényebb néposztály kevés fáradt­sággal igen jelentős mellékkeresethez juthat általa. A gyár, mely szeptember havában kezdi meg menetét, több, mint 300 mun­kaerőt fog foglalkoztatni. A munkások legnagyobb része természetesen lányok­ból áll, akik itt sokkal nagyobb és köny­nyebb keresethez jutnak, mint másutt, eltekintve attól, hogy a foglalkozás is egészségesebb. A leányok könnyű szer­rel megkereshetnek naponta 1 kor. 80 fillért. Ezen kivül különböző kedvezmé­ket kapnak. Aki például legalább 15 napig nem hiányzik, minden egyes nap­ról 20 f llér fizetési pótlékban részesül. Aki pedig egész éven át bejár a gyárba anélkül, hogy mulasztana : jutalmul há­rom havi fizetését fogja megkapni. Olyan kedvezmények ezek, amilyeneket más­fajta iparüzem távolról sem tud nyújtani. Az igazgatóság legnagyobb része csabaiakból álljon. Az üzem kezdetén tolnai leányokat hoz ide az igazgatóság, hogy azok a csabai leányokat beleve­zessék a munkába. Az osztályozó teremben lefolytatott diskurzus után a telep többi részének megtekintésére került a sor. A főépület végében foglal helyett a gépház, mely­ben fonógépek hajtását eszközlő gőzgép ós egy dinamó a gépház dísze. A telep­nek ugyaniy saját villanyfejlesztő dinamó­gépje van, mely 500 égőt lát el vil­lanynyal. Az udvaron van a hatalmas víztar­tály háromszoros szűrőkészülékkel, — melybe a Körösből fogják a szükséges vízmennyiséget szivaty tyuzni. Sétaközben munkatársunk tetszését fejezte ki azon, hogy a főépület két homlokzatánál tágas erkélyek vannak. Erre az igazgató elkezdett nevetni. — Az erkélyek meg vannak ugyan, uram, de nem lehet rájuk feljutni. — Hogy-hogy ? — Hát egyszerűen ugy, hogy a mérnök elfelejtette a tervbe beletervezni a feljárót. Oda tehát csak kötél hágcsón lehet feljutni, mint valamikor Rómeó Júliához. Ezzel a mulatságos akkorddal feje­ződött be a tanulságos látogatás a se­lyemfonó gyárban. alatt Csabán fog maradni ós tovább működni. Az eskütétel ós Tóth beszéde után az uj állandó-választmány tagjainak meg­választása következett, még pedig titkos szavazással. Vaíami hevesebb korteske­dós itt sem volt. A hivatalosan össze­állított lista minden különösebb akadály nélkül keresztül ment. E szerint az uj állandó-választmány, tagjai lettek: Anuló Pál, dr. Berényi Ármin, Braun Mór, Csomós István, Dobay Ferenc, dr. Dai­mel Sándor, dr. Follmann János, Hack Márton, Kukla Ferenc, Kóhn Dávid, G. Kneifel József, dr. Ladics László, dr. Lindenberger János, ifj. Miskucza Illés, Murvai István, dr. Márki János, dr. Márkus Mihály, Mayer István, Nó­very Albert, Nóvák Árpád, Pfaff Ferenc, Reisner Ede, Schmidt József, Schrőder Kornél, dr. Simonka György, Sal Jó­zsef, K. Schriffert József, N. Szabados József, Weisz Mór, dr. Zöldy János. A csaknem egyhangúnak mondható választás megejtóse után dr. Lovich Ödön polgármester a rövid közgyűlést berekesztette. Gynla közgyűlése. Eskütételek. Az uj állandó választmány. Gyula újjáalakított képviselőtestü­lete ugyancsak sűrűn tartja üléseit mos­tanában. A mult héten szerdán volt az alakuló közgyűlés, szombaton tisztviselő­választásra gyülekeztek össze a város­atyák, tegnap, szerdán már újra ülésez­tek. A szerdai közgyűlésnek tulajdon­képpeni tárgya az újonnan választott, de az eskütétellel adós tisztviselők eskü­tótele ós állandó választmány tagjainak megválasztása voltak. Mindössze kót tisztviselő maradt adós az eskütétellel: dr. J a n c s o v i c s Emil tiszti ügyész és Tóth László főszámvevő. A kót tisztviselőtől L o­v i c h Ödön dr. polgármester vette ki az esküt. Tóth László főszámvevő az eskütétel után hosszas és tartalmas be­szédben köszönte meg azt a bizalmat, melyet neki a képviselőtestület előle­gezett a szombati választás alkalmával. Örömének adott kifejezést afölött, hogy 17 évi közszolgálata után szülő városa falai közé, mint annak egyik főtisztvi­selője visszatérhetett. A közgyűlés lel- , les óljenzéssel és tapssal honorálta a ' szép beszédet és teljesítette abbeli ké­relmét is, hogy neki ügyeinek rende- ; zése céljából hat hónapi szabadságot adjon a város. Tóth László tehát ez idő Kondoros ünnepe. A vasárnapi népgyüléó. Az érdekes csárdájáról országszerte ismert Kondoros község ünnepi díszt öltött vasárnap. F á b r y Károly, a gyo­mai kerület országgyűlési képviselője látogatott el akkor, hogy Kondoros népét a mostani zavaros politikai hely­zetről tájékoztassa. Impozáns és nagy érdeklődés nyilvánult meg a népgyűlés iránt. Mintegy 1000 főre menő gyüle­kezet hallgatta áhítattal a képviselő ér­dekes fejtegetéseit. A hallgatóságban igen szép számmal volt képviselve nem­csak Kondoros, hanem Csaba, Szarvas ós a szomszédos községek intelligenciája is. Hazafias, lelkes hangulat uralkodott az egész községben s ez a hangulat megmaradt a hires, nevezetes kondo­rosi csárdában rendezett nagy banketten és az azt követő táncmulatságon is. A képviselő délután fél 4 órakor érkezett meg kocsin Kondorosra, kísé­retével. A község határán R e i n e r Béla biró szives szavakkal üdvözölte, mint gyermekkori jó barátját, mig a közönség nevében F ü 1 ö p p József jegyző mondott igen szép beszédet. Fábry Károly meghatottan köszönte meg a meleg fogadtatást. A kölcsönös üdvözlések után az egybegyűltek el­indultak a község felé. Elől kót kondo­rosi legény vitte a fehér lobogót Az utcákon mindenütt nagy néptömeg ál­lott, mely a képviselő folytonos éltetése közben csatlakozott a menethez. A községháza bejáratánál bellusi Baross István főjegyző üdvözölte Fábry Károlyt. Néhány percnyi siesztá­zás után kezdetét vette a népgyűlés, melynek elnöke Keviczky László ev. lelkész, jegyzője pedig F ü 1 ö p p József lett. Keviczky László elnöki megnyitója után Fábry Károly képviselő gyújtó hatású beszédben buzdította lelkes hall­gatóságát az önálló bank melletti tör­hetetlen kitartásra ós kimutatta az ön­álló nemzeti bank gazdasági előnyeit. A szép beszédet sűrűn szakították meg a tetszésnyilvánítások ós befejezését szűnni nem akaró éljenzés követte. Utána Gulyás József, lapunk szerkesztője szavalta el „Kossuth nótája" cimü ver­set nagy hatással. Majd Fülöp József jegyző indítványára a következő hatá­rozati javaslatot fogadta el egyhangú lelkesedéssel a nópgyölós: „A gyomai választókerületben Kon­doros község polgárságának 1909 junius 27-ón tartott népgyülése egyhangúlag kimondja, hogy a magyar gazdasági önállóság alapfeltételét képező önálló nemzeti banknak 1911-ben való felállí­tását föltétlenül követeli, mint az ezt követő kormányt erre irányuló törek­vésében minden erejével támogatja". Dr. O s v á t h János csabai áll. pol­gári iskolai igazgatónak a választó re­formot tárgyaló beszéde és Keviczky László elnök zárszavai után ért véget a lelkes hangulatu népgyűlés, mely tör­hetetlen bizalmáról biztosította a nép­szerű képviselőt. A vidéki vendégek Keviczky László lelkész vendégszerető házánál találtak kellemes szórakozásra s onnan vonultak a kondorosi csárdában rendezett, igen népes társasvacsorára, amelyet Fábry Károly, Fülöp József, Keviczky László, ós Gulyás József felköszöntósei tettek élénkké. Vacsora után a fiatalság táncra ke­rekedett, melynek vége csak a reggeli órákban lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom