Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-09-26 / 77. szám

200 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1909 szept. 30 Szabó Istvánnál ment nehezen. Szabó István ugyanis 14.000 koronán alnl nem volt hajlandó telkét átengedni. Berkes Sándor dr. kórházigazgató sokszor bocsátkozott alkuba véle, felajánlott neki 11.000 koronát, amelynél többet az a telek testvérek között sem ér, de hiábavaló volt minden igyekezete. Szabó István csak nem akart engedni. Most azután, mikor a miniszter leirata megérkezett, azzal fenyegették meg Szabót, hogy ha nem adja oda telkét a felajánlott összegért, kisajátítást kérnek, amely esetben lényegesen kevesebbet kapott volna érte. Ez hatott is. amennyiben dr. Berkes jelentette a csütörtöki ülésen, hogy kész az alku Szabó Istvánnal, oda adja 11.000 koronáért a telket. Ezzel az utolsó nehezség is elhárult a telekmegszerzés útjából. A kibővítés mellett fontos tárgya volt még a bizottsági ülésnek a kórház jövő évi szükségleteire beérkezett ajánlatok fölötti döntés is. A kenyérszállitást a bizottság Soltész Bélának adta, aki a mult évinél 5800 koronával drágább ajánlatot nyújtott be. Ez a nagymértékű drágulás az idei gyenge termésnek és ennek folytán a lisztárak emelkedésének tulajdonitható, amit a bizottság méltányolt is. Érdekes, hogy a marhahús szállítás, melyet Y1 ag y o r i c z János mészáros nyert el, már 3000 koronával kevesebbe bérül a mult évinél. Pedig gazdasági hírek szerint, az idén takarmányhiány nem fenyeget, ami a marhaárak emelkedését is maga után szokta vonni. A hentesárúk szállítása Neumann Györgyé lett. A füszerárúkat Z u z m a n n János kereskedő fogja szállítani, ki 2600 koronával drágább ajánlatot nyújtott be a tavalyinál, mégis megkapta. Ugy látszik, ha a kenyér drágább, minden drágább. Ez adja meg a búza óriási közgazdasági jelentőségét. A festékeket F r a 11 i n i János, a világítási cikkeket Zuzmann János, az irodai szereket ós nyomtatványokat pedig Vértesi Arnold fogják szállítani. Valamennyien gyulai cégek. Végeredményben a jövő évi szükségletek szállítása 8800 koronával drágább a mult évinél. Ez arra indította a kórházi bizottságot, hogy egyik régebbi gyűléséből pótköltségvetés kószithetését kérje a minisztertől. Az egyetemleges költségvetés ugyanis már régen jóvá van hagyva. A miniszter azonban válaszában kijelentette, hogy pótköltségvetés készítését nem tartja szükségesnek. Volt is már precedens eset 1 erre. Egy izben ugyanis 20.0CJ koronával kerültek többe a szükségletek az előző évinél, mégsem kivánt a miniszter pótköltségvetést. Néhány kisebb jelentőségű folyó ügy elintézése után az érdekes bizottsági ülés véget ért. A kereskedelmi-iskolai akció. Borús kilátások. Tudatában annak a nagy kulturális, szociális ós közgazdasági fontosságnak, melylyel valamely vidékre nézve egy felső kereskedelmi iskola bir: lapunk lelkesedéssel vetette fel azt az eszmét, hogy Csabán kereskedelmi iskolát kell létesíteni. Egy másik szépen fejlődő község Orosháza is hasonló akciót indított. A felvetett eszme és annak érdekében kifejtett agitálásunk nem is maradt hatás nélkül, amennyiben mozgásba hozta a csabai társadalmat ós magát a községi képviselőtestületet is. Azonban most sajnálattal kell közreadnunk, hogy ugy Csaba, mint Orosháza akciója alighanem eredménytelen lesz. A lapunkban a közönség részéről megjelent két rendbeli nyílt felkérésre ugyanis dr. T a r d o s Dezső ügyvéd, az „Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés" békéscsabai fiókjának agilis titkára e hét folyamán Budapestre utazott és az OMKE budapesti főtitkárával információszerzés céljából megjelent a kultuszminisztériumban. Kirchner Béla miniszteri osztálytanácsos, a felső kereskedelmi iskolák ügyosztályának vezetője mindjárt elöljáróban kijelentette, hogy sem Csaba, sem Orosháza nem számithat jelenleg felső kereskedelmi iskolára. A tanácsos azzal indokolta meg ez elszomorító kijelentését, hogy egyrészt nincs ilyesmire pénze a kultusztárcának, másrészt pedig nagyon sok már a felső kereskedelmi iskola. Szerinte oly nagy már ez iskolák termelése, hogy a belőlük kikerülő ifjak alip, helyezhetők el. Legutóbb hasonló kérelemmel már olyan városok is fordultak a minisztériumhoz, mint Kecskemét, Cegléd, Nagykőrös és olyan protektoraik voltak, mint K o s s u t h]Ferenc és Barabás Béla, mégsem lehetett kérelmüket teljeteni. A kultuszminisztériumnak ez az álláspontja egyáltalában nincsen helyén és rövidlátó kultúrpolitikára vall. SzeI rinte sok a kereskedelmi iskola. Hát a gimnázium, meg a reáliskola nem sok ? Nem tudja azt a minisztérium, hogy ezek az iskolák bocsájtják világgá a szellemi proletárok, a lateiner-proletárok legnagyobb részét ? Hányan csavarognak állás nélkül diplomával a zsebükben országszerte, vagy pedig szolgai ^ÍTratalnkbfl" hn7.'/.álr marr végzett felső kereskedelmi iskolai tanárokkal,. akik épen a kereskedelmi iskolák túlságosan csekély száma miatt nem tudnak állást kapni és kénytelenek — amire sok példát tudok — tanító, vagy kishivatalnoki állásokat elfoglalni. Magyarországon hiteles statisztikai adatok szerint 1907-ben volt 173 gimnázium és 32 reáliskola. A gimnáziumokba 59.602, a reáliskolákba 7912 tanulót vettek föl. Hányan elhullanak és elsenyvednek ezek közül | Hiszen e két nagy numerus befogadására mindössze két tudomány- és egy műegyetemünk van. Ez, még ha leszámítjuk az időközben kiesetteket, akkor is kevés. Magyarország kultúrpolitikájának meg kell változnia és a közgazdasági élethez alkalmazkodnia. Nekünk a XX. században nem lateinerekre, de képzett kereskedőkre, pénzemberekre, mezőgazdákra, bányászokra, vegyészekre, iparosokra, műszaki és technológiai szakemberekre van szükségünk ; az ezeket képző szakiskolák gyarapítására és szakszerű fejlesztésére kell elsősorban gondot fordítani. Egyébként is, mint már első cikkünkben kifejtettük, Békésvármegye ós környéke el tudna tartani egy felső kereskedelmi iskolát és van is itten körül annyi kereskedés és pénzintézet, hogy el lehetne helyezni őket. A miniszteri osztálytanácsos ur azt is mondta, hogy a minisztérium inkább alsófoku kereskedelmi iskolát szeretett volna felállítani. Erre azonban már a polgári iskola reformja miatt nincsen szükség. A polgári iskolákat ugyanis lassankint hét osztályúvá fejlesztik ki és elvégzése egyéves önkéntesi jogosultsággal jár. Aztán az egyetemen kívül minden pályára képesit. Ez az eset azonban csak akkor fordulhatna elő, ha legalább a felső 3 osztály tantervében szaktárgyak és idegen nyelvek is szerepelnének. Igy legalább némileg pótolni tudná a nélkülözhetetlen szakiskolákat. Azonban a tanácsos ur elutasító kijelentése dacára sem szabad hűtlennek lenni a felső kereskedelmi iskola eszméjéhez. Vagy ha ez már semmiképen sem lehet, szorgalmazni kell a csabai polgári iskola felső három osztályának mielőbbi megnyitását. Tudtunkkal már a diszes uj épület is akként van tervezve, hogy benne bátran helyet foglalhat a három felső osztály. WíáHql reménveink, leealább kis * Orosháza község legutóbbi képviselőtestületi közgyűlésében egy küldöttséget választott a kereskedelmi iskolának a kultuszminisztériumnál leendő szorgalmazása céljából, melynek tagjai Veres József országgyűlési képviselő, Thék Endre, Torkos Kálmán főjegyző ós Horváth József biró voltak. A küldöttség Veres József vezetésével csütörtökön tisztelgett Apponyi kultuszminiszternél. A miniszter szívesen fogadta a küldöttséget. Örömét fejezte ki a mozgalom felett, azonban kijelentette ő is, hogy ez idő szerint nem Jehet semmit, mert ilyesmire jelenleg nincs beillesztve tétel a költségvetésbeKülönben is ő már a politikában beállott változások miatt nem kezdeményez semmit, ugy sem sokáig marad pozíciójában. Ez idő szerint tehát sikertelen maradt az orosháziak akciója is. A felnőttek oktatása. i Békésvármegye közművelődési bizottságának ülése. Békésvármegye törvényhatósága a mult évben közművelődési bizottságot küldött ki, melynek feladata az, hogy gondoskodjék azon felnőttek oktatásásáról, kiknek nem volt alkalmuk az iskolában megszerezni az életben szükséges ismereteket. A bizottság derekasan felelt meg a mult tél folyamán mélyreható, kulturális feladatának, melyet a megye társadalmának, valamint a városok és községek közreműködésével teljesített. Ezen áldásos, valóban fontos munkásságát folytatni fogja a közművelődési bizottság a jövő télen is. E célból szeptember hó 22-én ülést tartott Ambrus Sándor alispin elnöklete alatt Gyulán, melyen jelen voltak : P á 1 Ernő titkár, dr. Rell Lajos, Dombi Lajos, dr. Feldmann Ignác, Paulinyi Károly, Pálffy Béla, dr. Berkes Sándor, Lukács Endre, dr. Lindenberger János, Mórey Gyula, Mutschenbrcher Gyula, dr. Zöldy János, Szokolai Pál, Gajdács Pál, Özabó Árpád, Szegha'mi Gyula ós Kohn Dávid bizottsági tagok. Miután az elnöklő alispán tanulságos visszapillantást tett a bizottságnak mult télen teljesített működésére, kiemelte megnyitójában, hogy bár csekély anyagi erővel rendelkeztek, mégis igen szép eredményt értek el. A bizottságot törekvéseiben a megye 1000 koronával támogatta, mig a kultuszminisztérium a tanárok és tanítók által tartott előadásokat díjazta. Elnöknek összes jelentéseit, melyek között volt az is, hogy a 1 fölrlmíVplóeíimT-i mir»icjvfoT» o Ml