Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-09-19 / 75. szám

6 — Engedélyezési tárgyalás. A csabai t selyemfonoda vízmüvei ügyében a vég­leges engedélyezési tárgyalást e hónap 30.-ára tűzte ki az alispán. Mint már ir­tuk, az ideiglenes engedélyezési tárgyá­lás még a nyár elején megtörtént. An­nak alapján már a vízmüvek is elké­szültek teljesen. — Ujabb államsegély. A földmivelés­ügyi miniszter értesítette a vármegyét, hogy ÍOUO koronát bocsájtrendelkezósóre a tél folyamán. Ez összeget 44 gazdasági szakelőadás jutalmazására kell fordítani. Kikötötte azonban a miniszter, hogy az előadóknak csak a megállapított össze­get, 80 koronát, lehet kiutalni. Annál többet nem. — Halalos szerencsétien-ég. Marti­n y e c z András 10 éves kanászgyerek j Yrbovszky András, csabai gazdá­nál szolgált. Pénteken délután pajkos­ságból telugrott egy tengerszállitó sze­kérre, de visszaesett és olyan szerencsét­lenül, hogy a szekér kereke keresztül ment a hasán. A kis fiu oly súlyos belső sérüléseket szenvedett, hogy szombaton délután meghalt. — Dr. Schüpfer Károly állapota. Dr. Schüpfer Károly szarvasi járási számvevő, ki szerdán hajnalban öngyil­kossági szándékból kétszer magára lőtt: elég jól érzi magát. Állapota foly­ton javul és orvosai remélik, hogy nemsokára gyógyultan fogja elhagyni a gyulai közkórkázat. — Csőd Csabán. Grün Lajos ellen, ki csak egy év előtt nyitott a Vasut­utcán füszerkereskedést, a gyulai kir. törvényszék elrendelte a csődöt. Tömeg­gondnok dr. Vértes Andor. — Egy csabai galambtenyésztó síkere. Könyves János csabai katonai nyil­vántartó, aki szenvedélyes galambte­nyésztő, ismét szép sikert aratott faj­galambjaival. A siker annál értékesebb, mert nemzetközi kiállításon történt. A most Bécsben tartott IX. nemzetközi madárkiállitáson ugyanis a második nagy állami dijat nyerte el fajgalambjaival. — Egö szivar a zsebben. Mult vasár­nap délután egy Adorján Sándor nevü 61 éves öreg Aradról kocsin Gyu­lára igyekezett. Útközben rágyújtott egy szivarra. Mikor már Gyulához közel járt, hirtelen nagymérvű álmosság lepte meg. El is aludt hamarosan, az égő szi­vart pedig önkónytelen mozdulattal a kabátja zsebébe csúsztatta. Az égő szi­var természetesen azonnal meggyújtotta a kabátot s a tűz lassan terjedt tovább. Egyszerre csak rettenetes fájdalmakra ébredt fel az öreg ember. Akkor már lángra lobbant az egész ruhája. Két­ségbeesetten kiabálni kezdett és szag­gatta le magáról ruhadarabokat. Egy közeli tanyából csakhamar segítség ér­kezett. A tüzet sikerült is eloltani, de a szerencsétlen ember oly súlyos égési sebeket szenvedet, hogy csütörtökön a gyulai kórházban nagy kínok közt meg­halt. — Kellemetlen vendégek. Csütörtökön este Povázsay Gusztávnak a Szarvasi­uton levő korcsmájába betért Nádas Ignác és Rafai András, mindketten csabacsüdi kocsisok. A vendéglőst fel­kérték, hogy mig ők a korcsmában mulatnak, engedje meg lovaik etetését és itatását az udvarban. A vendéglős készséggel beleegyezett, mert az ipsék jó vendégeknek Ígérkeztek. És csak­ugyan, szürcsölgették szépen a bort. Késő este aztán Povázsai kérelmükre megengedte azt is, hogy megháljanak az udvaron. Éjjel a rendőrőrjarat azon csípte rajta a két kocsist, hogy egy csomó székkel megrakodva szökni akar­nak. Azonnal lefülelték tehát ós bekísér­ték őket. A rendőrség jelentést tett ellenük a járásbíróságnál. — Örült csavargó. Pénteken egy is­meretlen, rongyos ruhába öltözött csa­vargó járta sorba a csabai házakat. Köszönés nélkül beállított ós a lakoso­kat ki akarta zavarni: — Ez a ház az enyém ! Mit keresnek maguk itt ? Takarodjanak ki! Felmond­tam a lakást! Ilyen és ehhez hasonló szavakat ' kiabált. És alig lehetett kitessékelni. Verekedett, dulakodott, de távozni se­hogysem akart, ugy hogy be kellett zárni előle az utcaajtókat. Ekkor meg káromkodott, dühöngött, hogv őt ki merik zárni a saját házából. Végre is fülöncsipte két rendőr ós bekísérte a városházára. Ott csak annyit tudtak meg róla, hogy Adolf Mátyásnak hívják. Mint közveszélyes egyént, a rendőrség átadta a szolgabiróságnak. — Tüz Csabán. Csütörtökön délután félrevert harangok zúgása riasztotta meg Csabán az embereket. A tüz a negyedik kerületbeli Sánc-utcában támadt, N i g­r i n y i Jánosnó házában. A pusztító lángnyelvek elhamvasztották a ház tető­zetét. A kár mintegy 800—1000 korona, mely azonban biztosítás folytán meg­térül. A tüz valószínűleg vigyázatlanság folytán keletkezett. — Köszönet nyilvánítás. A csabai mű­kedvelői előadás jövedelméből a szegény iskolások részére adományozott 60 ko­ronáért a rendezőségnek hálás köszöne­tet mond a nőegylet elnöksége. — Leégett istálló. K o c s o r János, békési gazda kamuti tanyáján levő istállója, melyben nagymennyiségű ta­karmány is volt felhalmozva, pénteken délután kigyulladt és leégett. Alig lehe­tett valamit megmenteni. A kár 1500 korona, mely biztosítás utján megtérül. — Magyar feltalálok olvassák el a magyar szabadalmi hivatal elnökének le­velet, ruelyet a Magyar Tudományos Aka­démiához intézett a magyar feltalálók érdekében. Kívánatra e levél szószerinti szövegét díjtalanul megküldi Molnár Ödön mérnöki irodája, Budapest, VII.' Erzsébet-körut 30. Teleíon-szám 119.00. Meglékelt koponyák. A gyulavári legények sem marad­nak hátra virtuskodás dolgában a többi alföldi falubeli legényektől. A magyar tüzes vér ott is dolgozik, különösen, mikor egy kis itóka lángra lobbantja. Ott is vannak „nagytermószetü" légó nyék, akiknek családi címerükön az a kurucos kérdés biggyeszkedik láng­vörös betűkkel, hogy: „ki a legény a a csárdában?" Aki nem ismeri a nép gyermekeit, nem is gondolhatja, hogy milyen szörnyű nagy probléma ez. Á repülőgép, meg a kormányozható lég­hajó hozzá képest kismiska. Mert a repülőgép problémájába legfeljebb bele­bolondulhatnak a man :ákus aviatikusok, de a „ki a legény a csárdában ?" pro­blémája botokkal, bicskákkal, vérrel, bezúzott koponyákkal van összefüg­gésben. Ez a probléma izgatta vasárnap délután a gyulavári legényeket is. Szo­kás szerint összegyűltek egyik csárdá­ban és — söröztek. Még ez a keserű árpáié is harcias hangulatot csepegtetett beléjük, hát még ha bort ittak volna! Akkor talán országra szóló ribilliót is rögtönöztek volna hirtelenéb ^n Két szomszédos asztalnál ült két régi ellenfél, Kun Albert ós Horváth Lajos. Valami leány-ügy volt a dolog­ban, azért haragudtak egymásra. Mikor a negyedik-ötödik üveg sör bennük volt, már kezdtek farkasszemet nézni. A többieknek sem kellett egyéb. Hec­celődtek, uszították egymás ellen a két legényt, akik közül Kun Berci volt a tüzesebb. Egyszerre Kun nem birta tovább. Kiugrott a piacra: — Gyere ki, te nyavalyás, lássuk, ki a legény ? — kiáltott Horváthra. Horváth még nem volt egészen „felhúzva", nem is ment ki, csak meg­vetőleg szólt oda Kunnak: — Jobb lessz, ha leülsz, hiszen ha felállók, megeszlek. Nem szoktam ón kutyakölykökkel birkózni. — Mit, én kutyakölyök vagyok ? — ordított Kun vadul. Rettenetes károm­kodások szaladtak ki egymás után a szájából. Aztán felkapott egy éppen a kezeügyébe eső tele sörös üveget ós teljes erejéből Horváth fejéhez vágta. Az ütés oly erős volt, hogy az üveg eltört, Horváth pedig véres fejjel, el­szédülve esett szomszéd pajtása karjai közé. Ekkor keletkezett aztán a haddel­; hadd Horváth pajtásai megakarták verni Kunt, akinek szintén akadtak vódel­1 mezői. A két tábor összement és álta­; lános püffölés, verekedés támadt. Köz­ben azonban a ravasz Kun kisurrant az utcára és haza menekült. Horváthot is haza vitték. A verekedésnek a csend­I őrök vetettek véget. Da még itt nincs vége a históriá­nak. Estefelé Kun Berci megint vissza­felé igyekezett a korcsmába, Bánszky Lajos nevü barátjával. Amint a korcsma elé érnek, egyszerre kinyilik az ajtó és kilép rajta Gyulavári legerősebb legénye, a megvert Horváth bátyja, István. — Mért törted be az öcsém fejét? — rivallt fogcsikorgatva a meglepett Kunra. Bánszki mentegetni próbálta Kunt, de hiába. A szóváltás egyre hevesebb és hevesebb lett. Egyszerre Horváth István felemelte ólmosvógü botját ós hirtelen mozdulattal két ütéssel ugy vágta fejbe Kunt ós Bánszkit, hogy azok eszméletlenül terültek el a földön. Azután, mint aki jól végezte dolgát, haza ment. A vizsgálat megállapitatta, hogy mind a három legény sérülése súlyos, sőt veszélyes természetű A csendőrség ezért jelentést tett az esetről a királyi ügyészsógnek. Irodalom. * „Egy pár szál virág", V a r s á g h János uj költemény-kötete. Tizenkét év előtt, a ma már elismert, mélyen érző szivü költőnek első költeménye lapunk­ban jelent meg. Most az „Uj idők", „Va­sárnapi Újság" szívesen közlik mindig gondolat-gazdag költeményeit. A jövő hó közepe táján újra egy kötet költe­ményt ad ki Varságh János s egy pár szál virágot tesz az olvasó elé. Csak szabad mezőkön, falusi kertekben gyüj* tögette, éppen azért nem pompájukkal, csak üdeségükkel kiván hatni. Kéri az olvasót, fogadja őket szívesen. A könyv a Franklin-Társulat kiadásában jelenik meg. Ára két korona lesz ós akik elő­fizetőket gyűjtenek, öt példány után tiszteletpéldányt kapnak. Yas Sándor ós a „Corvinád-könyvkereskedés szíve­sen fogad előfizetéseket. — A „Zenélő Magyarország" közked­velt zongora és hegedt! zenemüfolyóirat most megjelent füzete újra a legjobb és legkedveltebb zene újdonságokat köeli és pedig H a u b n e r Károly „Megátkoztál, kitagadtál" magyar dalt. M o r s e Th „Norvégiában" mazurkát. Hettényi Al­bert ) ;Ninon" gyönyörű kabaretté számot a „Bonbouiére" kabaretté müsorír^l. Szinte ajándékszámba menő jutányosán jut a ze­neértő közönség; & ff Zenélő Magyarország" minden egyes számához, mert ennyi péu­zért 12 korona évi előfizetésért külön ki­adásban csak 2-3 kottát kapna ; itt mint­egy. 120 darabot kap az előfizető a neve­zetesebb hazai és külföldi zene szerzők legszebb müveiből Félévi előfizetés 6 K. Ezért kap az előfizető 11 füzetet s ka­r osonykor egy 45-50 oldal terjedelmű gyö­n}örü Karácsonyi zene albumot. Előfizet­hetni lehet a most tolyó második félévre, a a Zenélő Magyarország" Klöckner Ede zeneiiü kiadóhivatalában Budapest, VIII. József körút 11 sz. Az Emuisió vá­sárlásánál a SCOTT- féle módszer védje­gyét - a ha­laszt - kérjük figyelembe venni. A csalogató vetések alkalmazása ab­ból áll, hogy a birtok vagy ínég jobb, ha a határ több pontján egy-két eke­uyom szélességben korai vetést eszköz­lünk, hogy az aug., szép, október kö­zepéig rajzó légy a csalogató vetéseken kivül más zöld vetéseket ne találjon, s ide rakja le a petéit, hogy ezen vetések késő őszi alászántásával, a peték illetve az álbábok megsemmisitessenek. A hesz­szeni légy pusztításának ez a legjobb ós legbistosabb módja. Kártételének elkerülésére a késői vetést alkalmazzunk. Október 10-ón tul már nem rajzik a hesseni légy, s ha elő fordul még itt ott-egy néhány, szá­mottevő kárt már nem fog tenni. Ez idén tehát, amikor kétségen kivül na­gyon sok a hesszeni légy, a késői vetést inkább lehet ajánlani, mint máskor, s csak saját érdekében jár el az, aki bu­zavetését október 10-ike utánra hagyja. Nem szenved kétséget, a késői ve­tésnek is megvannak a maga hátrányai, amelyek főleg abban nyilvánulnulnak meg hogy a tél beálltáig kevés fejlő­dési ideje van a növénynek, holott men­nél jobban van kifejlődve a tél beáll­táig, annál jobb kilátás van nagyobb termésre. Oda kell tehát törekednünk, hogy a növények a hátra levő rövid tenyész idő alatt is sokat fejlődhessen, amit az által érhetünk el, ha rendkívül jól elkészített és könnyen oldható táp­láló anyagokban bővelkedő talajba vet­jük el a magot, mert természetes, hogy minél több benne a könnyen oldató tápláló anyag, annál jobban fejlődhetik a növény is. Ha valamikor, tehát most lesz helyén való a könnyen oldható szuperfoszfáttal ellátni vető szántás előtt a talajt, amelyből 120—150 kg -ot lesz célszerű magyar holdanként adni. Meg kell ezt tennünk annyival is inkább, mert a szupsrfoszfát bebizonyított rend­kívül nagytermós fokozó hatását most a magas gabona árak mellett amúgy is okszerű dolog használni. Ilyen eljárás mellett nincs okunk a késői vetés hát­rányai miatt aggódni, amelynek segé­lyével a hesszeni légy kártóteleit min­denesetre elkerüljük A LEGMAKACSABB KÖHÖGÉS ugy fiataloknál, mint öregeknél, valamint egyéb mellbántalinak, gyorsan megenyhül­nek a ScotMéle csukamájolaj Emuisió által. Néhány kevés adag tel­jes megelégedésére fogja ezt Önnek is bizonyítani. A SCOTT-féle EMULSIÓ utolérhetetlen hatása alkatré­szeinek világhírű tisztaságán és erején alapszik, és a SCOTT-féle tökéletesített el­járás által ez a leggyengébb gyomorra nézve is megemészt­hetővé tétetik. A SCOTT-féle EMULSIÓ a leokiválúbb. Egy eredeti üveg ára 2. K 50 fillér. Kapható minden gyógytárban. A hesszeni légy és a vetés ideje. Régen nem tett már a hesszeni légy olyan nagy károkat mint az idón, anél­kül azonban, hogy a legtöbb gazda tudta, vagy gyanította volna, hogy ha­nyatlásnak indult búzáját a hesszeni légy bántja. Pedig bántotta ós tönkre­tette éppen azokat a vetéseket, melyek tavaly korán lettek vetve, szép fejlődés­nek indultak, s a folyó tavaszai messze túlszárnyalták a késői vetéseket, ame­lyek inkább csak tavasszal eredtek meg, s lassú fejlődóst mutattak. S ennek da­cára ezek a késői vetések folytonosan gyarapodtak, s többnyire jobb termést adtak, mint a korai vetésüek, amelyek májusig szépen fejlődtek, ugyan akkor azonban hanyatlásnak indultak úgyan­nyira, hogy a gyom túlszárnyalta a bú­zát, amely termést alig adott. Ennek a körülménynek egyedüli oka a hosszeni légy, meiy a tavalyi ko­rai vetésben rakta le petéit, de a korán bálloít tél miatt őszi kártételét nem fejt­hette ki, annál rohamossabban fejtett azt azonban ki a folyó tavaszszal. A hesszeni légy nagymérvbeni pusz­títását a folyó május és junius hónapok­ban az orsz. rovartani állomás az or­szág számos vidékein konstatálta, nem szenved tehát kétséget, hogy a rendkí­vül szapora légy a folyó ősszel, illető­leg a jövő tavasszal még sokkalta na­gyobb károkat fog okozni, ha csak a leg­erólyesebben nem védekezünk ellene. Az a kérdés tehát, lehet e a hesszeni légy ellen sikeresen védekezni. E kér­désre határozottan igennel lehet felelni. Lehet védekezni csalogató vetésekkel egyrészt, másrészt pedig a késői ve­téssel" Messaline Rádium Louisine Taffet és „Hennebcrg"-se­!yem l-o5 K feljebb bérmen' e és vámmp tesen Minta pos* rdultával. Megrendelések bármely nyelven intezendők : an Seidenfabrikt. Henneberg in Zürich TÖRVÉNYKEZÉS. § Beperelt városok. Az aradi tövény­szók polgái iktatójába nem mindennapi kereset érkezett. A gyulavidéki helyiér­dekű vasút részvénytársaság indított keresetet két aradmegyei község: Zi­monyfalva és Nagyzerind ellen 25.000, illetve 20.000 korona erejéig. A társaság elmondja keresetében, hogy még a va­sútépítés megkezdése előtt Simonyi­falva 25.000 xkorona, Nagyzerind pedig 20.000 körona hozzájáulási költséget szavazott meg a vasútépítés költségei­hez. Amikor a vasút elkészült, a két község megtagadta a hozzájárulási költ­ség megfizetését ós igy a társaság per utján kéri most erre kényszeríteni. § A konyak ára. Marton János, kondorosi kereskedő 1907. év nyarán a kecskeméti „Alföldi" konyakgyártól 746 korona 58 fillér értékű árut vett át bizományba. Az áru el is kelt. Mikor azonban a gyár igazgatósága felszólí­totta Martont az elszámolásra, Marton ezt nem tette meg annál az egyszerű oknál fogva, hogy elköltötte a pénzt. A gyulai kir. törvényszék még régeb­ben 1 hónapi fogházra itélte Martont sikkasztás vétsége miatt. Marton nem nyugodott meg az ítéletben, hanem fe­lebbezett. De hiába tette, mert a tábla helybenhagyta az ítéletet s igy az jog­erőre emelkedett. § A libatolvaj. Csak nemrégen emlé­keztünk meg lapunkban Kollár György, 18 éves vállalkozó szellemű és kalan­dos természetű legényről, aki a mult hónap 27-ón P a v 1 i k János békési lakos fa darab libáját elhajtotta a tanyá­ról. A reményteljes ifjút azonban az éppen szembe jövő csendőrök lefülel­ték. Kollár azelőtt egyszer már meg­próbálta elhajtani a libákat, de a kutyák nagyon ugattak és nem merte végre­hajtani tervét. Másodszor már revolvert vitt magával azzal a feltett szándókkal, hogy lelövi a kutyákat, ha ugatni me­részelnek, mikor ő lopni akar. A naiv ifjú nem gondolt arra, hogy a lövések­kel nrég inkább magára vonta volna a figyelmet. Másodszor aztán nem ugattak a kutyák és félig sikerült is a manőver. Azért félig, mert elcsípték Kollár Gyur­kát. A gyulai törvényszék csütörtökön, tekintettel fiatal korára, a lopást csak vétségnek minősítette és 4 hónapi fog­házra itélte érte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom