Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-09-16 / 74. szám

Békéscsaba, 1909 szept. 12 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 181 — Van egy kis adósságom Csabán, oszt nem eresztenek el miatta, aztán meg ruhát is kell csináltatnom. Kérek egy kis pénzt. — Mennyi kell ? — kérdezte a jószívű Kornyáné. — Elég lenne 80 korona. Az asszony odaadta szívesen az összeget, lelkére kötvén, hogy rendezze a dolgait és álljon munkába minélelőbb. Nagy volt az öröm a summa láttára a szerelmes párnál. Hogy feltűnést ne keltsenek, ekkor már nem maradtak Gyulán, hanem átrándultak Csabára, hol a „Kakas"-t és más hasonló zsánerű mulatókat boldogították becses látogatásukkal A 80 korona is elúszott természetesen hamar. Ekkor Zsuzsi újra visszament Kornyánéhoz és még 10 koronát kért, amit meg is kapott. Kornyáné a 10 korona átadása után várta-vária a szép Zsuzsit napokon keresztül, de hiába. Egyszer aztán feltűnt a láthatáron Zsuzsi, de nem azért, hogy munkába álljon, hanem hogy a ruháját elvigye. Kornyáné természetesen nem adott át neki semmit, mig az adósságát ki nem fizeti. Zsuzsi ekkor nagy méltatlankodással megjelent a rendőrkapitányságon és panaszt tett Kornyáné ellen, hogy „minden ok nélkül" visszatartja a ruháit. A megidézett Kornyáné éppen az ellenkezőjét mondotta. A rendőrség nem tudván igazságot tenni a pörösködő felek között, az ügyet áttette a járásbírósághoz. Hétfőn volt a tárgyalás, amelyre el kellett vinni a „corpus delicti"-ket is egy kofferben. Zsuzsi indítványára kocsira ültek a pörösködő felek és ugy vonultak a törvényszéki palota elé, hol már fel s alá sétált egy legény, a Zsuzsi szerelmese. A járásbíróság akként döntött, hogy a ruha Kornyánénál marad mindaddig, mig Zsuzsi a kikölcsönzött pénzt visszafizeti. Zsuzsi nagy duzzogva, sebesen hurcolta ki a koffert a kocsira. Kornyáné csak lassan lépkedett utána, ugy hogy még ő a folyosón volt, mikor Zsuzsi már a kocsihoz ért. Intett a legényének, felpattantak a kocsiba és odakiáltottak a kocsisnak: — Hajts gyorsan a legközebbi mellékutcába ! A kocsis szót fogadott s mire Kornyáné az utcára ért, már hült helye volt a kocsisnak is, Zsuzsinak is, meg a koffernek is. A rendőrség most keresi a csalafinta, a ravasz, a szerelmes Zsuzsit. De jól elbújhatott, mert még nem akadtak reá. ismert arcú urat, az osztályfőnökét. Ijjedten felugrott a padról, mintba csak rajta érte volna valamin a professzor. — A . . . alászolgája tanár ur, — köszönt fülig elpirulva. — Szervusz fiam ! — köszönt a tanár ur azzal a bizonyos vakációi jóindulattal. Aztán jól ismert gyors mozdulattal benyúlt a zsebébe, — mintha csak a kálkuluskönyvecskéjót akarta volna elővenni — kivette a zsebkendőjét és törülni kezdte a homlokát. Majd megkérdezte a fiútól : — No, hogy mulattál a vakációban. A gyerek egészen elsáppadt: — Ne-e-e-em tu-tu-döm, tanár ur kérem, mára nem készültem .. . A csabai munkásközvetitő Tarkaságok. A szemorvosnál. Egy öreg bácsinak, aki a jónak sohasem volt elrontója, pláne, ha az jó bor volt: a sok italozástól megromlott a szeme. Különösen a balszeme állott hadilábon a világossággal. Kenegették, gyógyítgatták mindenféle „csalhatatlan" kuruzsló szerrel, de bizony nem használtak azok semmit. Már ugy volt, hogy egészen elveszti a szemevilágát. Erre már mégis megijedt. Összeszedte tehát magát ós elment egy szemorvoshoz megvizsgáltatni a szemét. Az orvos mindjárt látta, hogy mi a baj. Irt neki valami receptet, aztán oda szólott keményen, szigorúan, — Itt van a recept, csináltassa meg a patikában. De azt megmondom, hogy ne merjeü inni semmiféle szeszes italt, mert megjósolhatom, hogy rövid idő alatt teljesen megvakul. Az öreg gondolkozott egy darabig s aztán letette az asztalra a receptet. — Már én, tekintetes uram, — mondotta — nem bánom. Én csak fütöm tovább ezt a vén házat, ha ki ia törik mind a két ablaka . . . Vakáoió után. Most, hogy megjöttek a diákok, történt a következő eset: A Széchenyi-liget egyik padján üldögélt egy negyedik gimnázista, élvezvén a vakáció végének örömeit. A szép, nagy csöndben kitűnően érezte magát. Bizonyosan mindenre gondolt, csak az iskolára, a közeledő tanévre, meg a szigorú tanárokra nem. Egyszer csak lépések nyikorgása zavarta meg édes semmittevésben. Feltekintett és maga előtt látott egy nagyon jól Sok tekintetben tanulságos az a i jelentés, melyet most állított ki Chris1 t i á n György intéző a csabai községi ! gazdasági munkásközvetitő hivatal 1909. I. félévi működéséről. A hivatal igen szép tevékenységet fejtett ki, amennyiben félév alatt csaknem háromezer munkásnak szerzett munkaalkalmat. Már ez az egy adat is bizonyítja az intézmény szociális jelentőségét. Sajnos, a csabai munkások nem nagyon méltányolják a hivatalnak rájuk nézve igen áldásos működését ós nem egy izben kerül összeütközésre a dolog közöttük és az intéző között. Válogatnak a munkákban, mint a tyúk a kendermagban és mikor aztán hoppon maradnak, rendesen a hivatalt okolják. Az érdekes jelentés a következő : Elszegődött munkásközvetités utján mezei munkára (aratás, cséplés, hószámos mezei munka stb.) 1813 munkás, kubikos, földmunkára 1075, gyári munkára 61, összesen 2949 munkás. Ehhez jön még mintegy 600 kévekötő-marokverő női munkás. A mezei munkások Ara^, Baranya, Békés, Bihar, Fejér, Krassószöróny, Komárom, Somogy, Szatmár, Torontál, Ugocsa és Zemplén megyékben nyertek elhelyezést. Átlagos keresmény-biztosítás az aratás, hordás ós cséplósmunkálatokórt kaszásonként 4 méteri mázsa buza, 2 métermázsa árpa vagy zab volt. A hószámos mezei munkások napi keresménye 4 koronára tehető. A kubikos munkások az ország különböző részein eszközölt földmunkálatoknál (vasutak, utak, csatornák és töltések) nyertek foglalkozást 3 korona átlagos napi kereset mellett. Az aratásból mintegy 400 mezei munkás maradt ki. Ez a körülmény többféle dologban leli magyarázatát, nevezetesen: a gyenge terméskilátások folytán kevesebb munkaerőre volt szükség és az Amerikából hazatért munkásokkal is alaposan megszaporodott a munkátkeresők száma. Tudvalevő dolog az is, hogy Békéscsabán és környékén az utóbbi években az összes nagy birtokok felparcelláztattak, ahol ezelőtt cirka 400 mezei munkás talált foglalkozást, még mostan nemcsak ezek, hanem a parcellázás folytán feleslegessé vált éves cselédek is szaporították a munkanélküliek számát. Leglényegesebb oka a mai panaszolt munkáhiánynak mégis az aratási sztrájkkal űzött kísérletezésekre vezető vissza. Természetes, hogy a sztrájkok által súlyosbított tűrhetetlen munkásviszonyok a gazdákat arra sarkalták, hogy igyekezzenek magukat függetleníteni. Az utolsó években tehát tömegesen rendeltek aratógépeket, melyek a drága és bizonytalan kézimunkásoktól s mezőgazdaságot annyira, amennyire függetlenné teszik. A kézierő iránti szükséglet tehát csökkent. Csakis ez lehetett az eredménye a szociálista agitátorok által szított munkásmozgalmaknak, melyeknek élét igen gyakran esztelenül és irgalmatlanul irányították a megszorult gazda ellen, nem törődvén a munkások azzal a figyelmeztetéssel, hogy tulajdonképpen maguk alatt vágják a fát, mert saját létalapjukat gyengítik. Az aratásból kimaradóit munkások aztán különféle kubikos munkálatoknál nyertek elhelyezést 4—5 kor. napi kereset biztosítása mellett. De ez a kereset nem üti meg azt az összeget, amelyet a nagy mezei munkálatoknál kereshettek volna. Mulatság. — A szombati mükedvelö-elöadás. Igen szép erkölcsi és anyagi sikerrel folyt le szombaton este a csabai iparos ifjúság által már régóta tervezett műkedvelő-előadás, melyen „A titok" cimü régi kedves népszínmű került színre. A szereplők hetek óta fáradhatatlanul tanultak, próbáztak és figyelembe véve a sikerült rendezést is, olyan előadást produkáltak, amilyet hasonló műkedvelő társaságtól elsőrangúnak lehel nevezni. A szereplők között első helyen kell megemlékeznünk F i s c h e r Erzsiről, akinek rutinirozott játékával és ágy, iskolázott, fülbemászó hangjával egyik főrésze volt az est sikerében. Rajta kivül dicséretet érdemel R á c z Forenc is természetes, temperamentumos alakításáért. A kisebb szerepek kreálói között nem közönséges drámai tehetségnek adta tanújelét Szeles Károly. Igen ügyesek voltak továbbá Sz e 1 ezsán Ilonka és Apáthy Ilonka is. Külön kell megemlékeznün i Z s i 1 á k Pálról, ki igen bő humoros vénával rendelkezik és állandó derültségben tudta tartani a nagyszámú közönséget. Az előadás 160 koronát jövedelmezett, melyből 100 koronát a rendezőség a csabai színház építésére, 60 koronát pedig a Nőegylet részére adományozott s azt rendeltetési helyére juttatta. Felülfizettek : Wallerstein fivérek 5 kor., dr. Zsilinszky Endréné 4 kor., dr. Láng Frigyes 3 kor., dr. Fáy Samu, Ormai Gézáné, Léwy Sámuelnó 2—2 kor., Dob^y Kálmán, Neumann Manó 1—1 koronát. Tanügy. * A békéscsabai kereskedelmi nöi tanfolyam igazgatósága a beiratási határidőt e hó 23-ig meghosszabbította. Nem mulasztjuk el ezúton ismételten az érdeklődők figyelmét felhívni arra, hogy a f. évben a gép- és gyorsírás intenzív oktatására különösen nagy gond fog fordíttatni. Évi tandij 40 korona. Csak gyors- és gépirás-szak tendija havonként 6 korona. A tanfolyam-előadások október 1-én kezdődnek. Uj buza I-rendü Árpa Tengeri csöves . KU2 GAZDASAG. Gabona árak. Békéscsaba, szept. 15. A budapesti gabonatőzsdén ugy kedden, mint szerdán mérsékelt volt a vótelkedv. Az irányzat egyébként szilárd. A csabai hetipiacon csekély volt a kínálat. 27-00-27-40 13-60 •7-40 •Budapest, szept. 15. Készbuza 20 fillérrel magasabb, áprilisi búza 2742, októberi búza 27 66, uj tengeri .

1416, tavaszi tengeri 14 64. Egy jGkarbaii lévő ZONGORA «I»«I»«I» Csabán «I»«I»«I» használatra kiadó. Bővebbet a „Corvina"-könyvkereskedósben. Mezőberényben, forgalmas helyen, egy főszer-üzlet, italmérés feltétlenül megkapható hozzá, elköltözés miatt elfogadható árért azonnal átadó. Cím e lapok kiadóhivatalába kéretik. L-gujabb, 1909-ben készült Hofiher-féle lóherecséplő és fejtőgép magánjáró kazánnal, kifogástalan, gyors munkaképességgel ajánltatik; nagyobb gazdaságban részcséplésre, esetleg a magános cséplő bérbe is adatik. Cim : Gerö Miksa géptuiajdonos Körösiadány. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a gyulai kir. törvényszék 13455,908. sz. végzése által a Fonciér pesti biztosító intézet javára békéscsabai lakos ellen 317 korona 50 filKr töke, ennek 1908 október hó 1-ső.napjától láró hatszázalékos kamatai és eddig összesen 192 korona 84 fillér perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 1160 koronára bec9Ült csövos kukorica, sertések, lovak és egy kocsiból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek az 1909. V. 122/6. sz. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Puszta-Sopronyon a 308. s/. tan} án leeodü- eszközlésére 1909 szept. 22. napjának d e 9 órája határidőül k'tüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t,-c. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az árverezendő ingóságok vóteláraaz 1881. évi LX. t.-c. 108. §-4ban megálapitott feltételek szerint lesz ktfizetendő . Békéscsaba, 1909 szept. 7. Sonnenfeid Sámuel, kir. bir. végrehajtó. Pályázati hirdetmény. A Szeghalom községnél újonnan szervezett s évi 1000 korona fisetóssel javadalmazott községi adóügyi ellenőri állásra pályázatot hirdetek. — Az állás életfogytiglan való választás utján töltetik be s a választásoál a közsógjegyzői kópesitóssel birók előnyben részesülnek. A képesítést igazoló okmánynyal, születési anyakönyvi kivonattal s szolgálati bizonyitványnyal felszerelt kérvények e hó 21 -ig adandók be hozzám. Szeghalom^* 1909 szeptember 7. Csánki Jenő, főszolgabíró. Egy Budapesten kitűnően berende: zett, világhírű 1 « I eladására kerestetik jól bevezetett képviselő Békéscsaba és vidéke részére. Ajánlatok kéretnek Budapest, főposta fiókbérlö 53. 2 darab pony 134 cm. magasságú, teljesen megbízható, igen szép menésü, egyesben ugy, mint nyereg alatt használható; továbbá nagymennyiségű elsőés másodrendű gyökeres riparia és legfinomabb fajú csemege és borfaj szőlőoltványok ritka szép azancariák, pálmák, nagymennyiségű haszon- és szerszámfa, egy teljesen uj alfaseparator tejhütö, tejeskannák, valamint Nemetschke-féle bécsi gyártmányú, szép hangú és jókarban levő \ zongora, jutányos árban eladók Özv. báró Braunecker Lamoralné csabacsüdi birtokán.