Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-09-12 / 73. szám

10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY dor, Lukács László és a többi román képviselők beutazzák a vármegyéket és példátlan eltökéltséggel lázítanak a magyar állameszme ellen. Erdélyből most érkezett magyar képviselők a legnagyobb felháborodással beszélnek erről az aknamunkáról és már a napokban többen deputációban jelennek meg a kormány előtt, hogy a rendszeres gyújtogatás megakasztását minél nyomatékosabban követeljék. Hogyan, miképpen kellene megoldani ezt a súlyos kérdést, azt egyenlőre a deputációzó képviselők sem tudják, ők csak a veszedelmet látják és csendőrért kiáltoznak. Megdöbbentő benyomásokról tudnak számolni. Papok és tanitók soha ilyen hévvel és, ami a legnagyobb baj, a meggyőződés fanatizmusának ekkora erejével ki nem álltak, hogy nyelvüket, felekezetüket védelmezzék. És soha a néppel ennyire megértetni nem tudták, hogy itt arról van szó, ami a legbecsesebb, hogy a román fajt kell most döntő ütközetben megvédelmezni a magyar nemzeti eszme terjeszkedése ellen. A főszolgabíró nem bir velük és a csendőr hiába villogtatja szuronyát. Az agitáció csöndes otthonából kiröpítette a szerencsétlen, elbutolt népet az utcára, a templomokba, az iskolák felé és fokozza a veszedelmet, hogy a magyar kormánynak épp e két utóbbi helyen kell nehéz és kényes harcát megvívnia. Ezen a héten hozták a legfontosabb határozatot az oláh harcos táborban. A képviselők agitációjára egyöntetüleg szinte fogadalomszerüen kimondták a román főpapok, hogy passzivitásukból kilépnek és nyíltan odaszegődnek a nemzetiségi izgatás mellé. A román egyház főpapjai eddig, az ornátusra hivatkozva, hajszolták a mindenkori kormányok kegyét és nyilvános alkalmakkor hazafiságot prédikáltak, hogy részesülhessenek a hatalom kedvezéseíben. A nemzetiségi párt alakulása idején hangoztatták, hogy rájuk a párt agitátorai soha nem számithatnak, mert az egyház tekintélyével nem fór össze az alantas politikai küzdelem. Sok háború volt e miatt. Lukács László többször megtámadta a főpapságot, mert cserbenhagyja a nép érdekét, de a hatalmi kegyen levő ősz pópákat nem tudta kilóditani rezervált helyzetükből. Ám most a hitoktatási rendelet közzététele után önként jelentkeztek. A vármegyék ellentállása a nemzeti küzdelem idején nem volt olyan elszánt és a végső konzekvenciákkal is leszámoló, mint a román tem állott Klárika. Inkább csak éreztem, hogy ő, ugy össze olvadtak a vonásai. Olyan mélységes, szomorú csend volt körülöttünk, hogy nem mertem megszólítani. Csak kézen fogtam szép csendesen, s vezettem réteken, mezőkön keresztül. Távoli tanyák apró ablakaiban nagy, fekete varjak ültek. Dobogott a szivem, hogy verését is hallottam. Azután a Tiszához értünk. Két partja hoszszába vége láthatatlan varjusor gubasztott. Jöttünkre felrepültek. Mink utánnuk suhantunk a Tiszán, s egyszerre csak mintha a földből nőtt volna ki, elibéuk meredt a nagy hatalmas szálfaerdő. Csakhogy még nagyobbnak látszott. A fák mintha égig nyúltak volna benne. Lomb se volt rajtuk ; kopaszak, szomorúak voltak, mint télen, mikor hó se takarja őket. S mindegyik rakva volt nagy, fekete varjú fészkekkel, s valamennyi fészekben hét-nyolc varjú ült mozdulatlanul. A mennyi csak fért. S mintha ez a tenger sok varjú mind rám nézett volna. Merően, ellenségesen. Egyiknek pápaszem volt az órán ; másiknak ököl nagysá :u kiülő gubó szeme volt. Némelyiknek a lábáig ért az orra, soknak meg boszorkány feje volt. Mind megannyi ijesztő, fantáztikus rém volt ez a sok varjú. S az erdő felett is sürü, sötét felhő mögül nagy, üveges szemű varjú fejek meredtek felénk. Hátunk mögött száz, meg száz titokzatos hang suttogott, sóhajtott. A lábam félelmemben földbe gyökeredzett s hiába akartam, nem birtam levenni szememet az erdőről. Megdermedtem, mintha csak megigézett volna ez a rémes boszorkányhad. Se mozdulni, se szólni nem tudtam. Yégre nagy erőlködés után mégis felemeltem a kezem, rámutattam az erdőre, ugy mondtam Klárikának: — Nézd, ez a varjutanya. egyház mostani küzdelme. Görög keleti és görög katholikus püspökök megfogadták, hogy választás esetén a nemzetiségi jelöltek mellett agitálnak s öszszes egyházi fegyvereiket beleviszik a küzdelembe, ügy lehet, hogy ez a fogadalom uj fordulatot ád a nemzetiségi kérdésnek s ezt az évtizedes problémát újra a nagy feladatok homlokterébe állítja. Huszonöt év a MÁV szolgálatában. Szemere Kálmán jubileuma. Huszonöt óv elenyésző csekélység az idők végtelenségében, de az emberéletben nagyon is számot tevő időmennyiség. HuszoAötévet még gondtalan, derűs, csendes boldogságban eltölteni is szép, hát még künn az élet viharai közepette, a közpályán! Mindig van abban valami fölemelő, mikor hasonló határkőhöz ér egy olyan férfiú, aki egész életét, tehetségét, ambícióját és munkásságát a köznek szentelte. S z e m e r e Kálmán államvasuti főellenőr, a csabai vasúti állomás népszerű főnöke e hónap 15-én éri meg huszonötödik évfordulóját annak, hogy az államvasutak szolgálatába lépett, E hosszú idő alatt példás szorgalommal ós ritka rátermettséggel munkálkodott mindig az államvasutak és a közönség érdekében. Hogy ezen munkálkodás milyen kaliberű volt, bizonyítja fölöttes hatóságainak elismerése, amely még fiatalon, a szokásos előléptetési létra figyelmen kivül hagyásával, diszes pozícióba emelte az államvasutak tisztikarában. Emelkedése ezzel bizonyára 1 még nem ért véget, mert Szemere Kálmán aránylag még fiatal ember s ma is C3ak, olyan ambícióval ós lelkiismeretességgel látja el fontos, nagy figyelmet igénylő ós felelősségteljes hivatali funkcióit, mint 25 évvel ezelőtt. A jubileum bizonyára őszinte örömet fog kelteni nemcsak az állomás személyzetében, de az egész csabai társadalomban is, melynek Szemere Kálmán rol.onszenves ós általánosan kedvelt tagj í. A jubiláns állomásfőnök munkatársunk előtl, az ő ismert szerénységével csak rövid n és szárazon következőképen rajzolta meg huszonötóves pályafutását : — A magyar kir. államvasutakhoz 1884. évi szeptember hó lo-én léptem be, mint díjtalan üzletgyakornok. Nagyvárad állomáson kezdtem meg pályámat. Következő évben Maglód állomásra helyezett át felsőbbségem, ahol 1887. évi április hó 1-én nyertem el hivatalnoki kineveztetéseraet. Ugyanazon év julius havában az üzletvezetőség parancsa Aradra szólított, mely állomáson részben mint forgalmi hivatalnoki, részben mint a már akkor is tekintélyes testületet képezett állomási és vonatkísérői altiszti, valamint szolgaszemélyzet oktatása és vezénylésével járó teendőket láttam el. 1891 április 2-án, mint állomási fönök Fegyverneken, 1893 november 23-tól Kótegyházán, 1897 szeptember 20-tól 1906 junius 7-ig Hódmezővásárhelyen működtem, ahonnan kilenc évi munkásság után jelenlegi állomásomra, Békéscsabára lettem áthelyezve. Itt ért folyó évi május hó 1-én a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur őnagyméltóságának kegyes elhatározása, melylyel főhivatalnokká neveztettem ki. Az ellenőri rangot 1901. évi április hó 1-én nyertem el. — Boldognak érzem magam, hogy felsőbbségem kitüntető rendelkezése folytán Békésvármegye legnagyobb és i a Naeyalföldnek is jelentős vasúti gócpontján, mint édes hazánk közlekedósi ügyeinek szerény harcosa, ha bármily j csekély mértékben is, hozzájárulhatok ! j polgártársaim jólétének előmozdításához. ' A megye közigazgatásából. A közigazgatási bizottság ülése. A vármegye közigazgatási bizottsága szombaton délelőtt tartotta szeptember havi ülését. Bár a napirenden csak az egyes szakelőadói ügyek referálása szerepelt, két fontos felterjesztést intézett a bizottság a kormányhoz. Egyiket a ke' resk. mniszterhez azért, mert a gyulai állomáson az országos vásárok alkalmával nagy a waggonhiány s hogy égetően szükséges a vasúti állomás kibővítése. A másik felterjesztést a bizottság a földmivelósügyi miniszterh p7 intézi az Élőviz-csatornának csúfolt, de a valóságban, mint Z ö 1 d y főorvos mondotta, a hasihagymáz melegágyának tekinthető csatornának élővízzel való ellátása ügyében ós e célra szakértő közeg kiküldését kérik. A gyulai vasúti állomás mizériáival kapcsolatosan a közigazgatási bizottság a "békéscsabai vasúti felüljáró botrányos ügyét újra szóvá tehette a miniszter előtt. A bizottság előbbi felterjesztésére semmi sem történt s most, az ősz beállta előtt is már ugy gyalog, mint kocsival, életveszélyes a közlekedés. Ha a hidat nem adják át a forgalomnak, az erzsébethelyi részen a kocsiutnak kikövezése okvetlen szükséges. Dőry Pál főispán elnöklete alatt jelen voltak az ülésen: Ambrus alispán, dr. Daimel főjegyző, Kiss László h. főjegyző, Varságh Béla, Morvay Mihály, dr. Török Gábor, dr. Ladics László, dr. Zöldy Géza főügyész, dr. Zöldy János főorvos, Mikler Sándor tanfelügyelő, Perszina Alfréd főmérnök, Roediger Gyula pénzügyigazgató, Sárosy Gyula árvaszéki elnök, Katona Béla aradi kultúrmérnök. A főispán üdvözölve a megjelenteket, a főjegyző olvasta fel az alispán következő jeientésót: A személybiztonság 29 esetben zavartatott meg és pedig 1 gyilkosság, 2 kerítés vétsége, 17 könnyű és 9 súlyos testisórtés elkövetésével. A vagyonbiztonság ellen 37 esetben intéztetett támadás közül 5 csaláson, '2 rablás kísérlete és 2 betörés lopáson kivül mindegyike kisebb értékű tárgy ellopása volt. Tűz : 29 esetben volt. Baleset: 14 fordult elő,.melyek közül 4 halálos kimenetű volt. öngyilkosság: 5, öngyilkosság kísérlete 1 törtónt. Az elmúlt hónapban a cséplés mindenütt befejezést nyert ós igy most már véglegesen megállapítható, hogy vármegyénkben a termés egyike volt a leggyengébbeknek. Gazdáinkat mindenütt csalódás érte az ősziek iránt támasztott várakozásukban, csak a tavasziak fizettek némely helyen elég jól. Az augusztus havi nagy forróság a szépen indult dohány, tengeri és takarmány féléket is vissza vetette, a tengeri legtöbb helyen lesült, korán érett, ugy annyira, hogy törésük, különösen a jókori fajtáknak, már meg is kezdődött, külömböző eredménnyel, de a legfőbb helyen csak közepes termést igér és ád. A dohány is sokat szenvedett a nagy forróságtól, de még többet az augusztus havában uralkodó szelektől, ennek termése ugy minőség, mint mennyiség sekintetében alatta marad a mult évinek. A munkások és munkaadók között súrlódás nem fordult elő. A munkások keresete kielégítőnek mondható, mert napszámbérük 1 K 40 fillér és 4 K között ingadozik s mert részben kubikos, más földimunkálatnál bő alkalmazást nyernek. A vármegyei és községi igazgatás menete ellen panasz nem emeltetett. Békéssámsonban Posztó János elhalálozása folytán megürült községi jegyzői állást F ü h e g y i Józseffel, C«)rváson szintén elhalálozás folytán megüresedett albirói állást Becse Antal csorvási lakossal töltetett be. A Csorváson ujj onnan szervezett segédjegyzői állásra L a g u e r Sándor szklenó-fürdői lakos választatot meg, az azonban megválasztása után pár nap múlva állásáról lemondott. Békéscsabán a selyemgombolyitó gyár e hó 15-én lesz üzembe helyezve, hol a női munkások nagy számban fognak állandó kenyérkereső munkához j tni. A jelentós tudomásul vétele után a megyei főállatorvos az állategészség állását megyénkben kedvezőnek mondja. Jelentésében kéri a főállatorvos a közigazgatási bizottság intézkedését arra nézve, hogy a gyulai vasúti állomáson, országos vásárok alkalmával elegendő állatszállító kocsi legyen Az utóbbi vásár alkalmával nagy volt a hiány s ami kocsi volt, az is csukott. A kocsihiány a nagyhírű gyulai vásárokat tönkre teszi. Többen szólottak hozzá e fontos kérdéshez s az alispán oly irányú információt nyert az állomásvezetőtöl, hogy az állomás szük volta, több vasúti kocsinak elhelyezését lehetetlenné teszi. A bizottság megbízta az alispánt, hogy ugy a vasúti kocsihiány, mint az állomásnak mielőbbi kibővítése tekintetében felterjesztést intézzen a kereskedelmi miniszterhez. H e g y e s i József, szeghalmi lakos több adóügyben panaszt emelt az alispánnál Kovács Gyula főjegyző ellen. Az alispán Hegy esi panaszait teljesen alaptalanoknak találta és elutasította. Hegyesi ezt az elutasítást megfelebbezte a közigazgatási bizottsághoz, mely szintén elutasította a panaszkodót. Dr. Z ö 1 d y János főorvos a megye közegészségügyi állapotát kielégítőnek mondja jelentésében. A leggyakoribb betegeség a hasihagymáz, mit a rossz viz okoz, de melegágya annak »az élővizcsatorna is, melyben ritkán van viz, s ami van is, az tisztátalan. Dh Török Gábor, Morvay Mihály még megdöbbentően vázolták a csatornának a közegészségügyre való káros voltát. Hogy az megszűnjön, állandóan friss vízzel kellene ellátni. A bizottság felterjesztést intéz a földmivelósügyi miniszterhez, vázolva a tarthatatlan állapotot s szakértő kiküldését kéri a baj orvoslására. Katona Béla kulturfőmérnök a gyulai szövőgyár szennyvizének levezeiése tekintetében azt javasolta, hogy az esetben, ha a gyár szenny vize a közegészségügyre ártalmasnak b.zonyui, az engedély ne vonassók meg, hanem helyette birság rovassék ki. A többi előadók referátuma után, az ülés délben befejezést nyert. Felső kereskedelmi iskola Békéscsabán. Üdvös akció. Csabának, mint kereskedelmi gócpontnak, jelentősége már rég kétségbevonhatatlan. Különösen emelkedni fog ez a jelentőség most, a Baja —báttaszóki hid megnyílása után. Mihelyt a Báttaszék—dombóvári vonalnak elsőosztályu vonallá való átalakulása megtörténik, azonnal megindul Fiume felé és vissza teljes erővel a forgalom. E forgalom lebonyolításában, mint már több izben irtuk, oroszlánrésze fog lenni a csabai vasúti állomásnak. Csaba kereskedői pedig abba a kellemes helyzetbe kerülnek, hogy a szükséges árúkat könynyebben, gyorsabban ós olcsóbban tudják a világpiacról beszerezhetni. Mindez nagy hatással lesz Csaba kereskedelmének emelkedésére. Figyelembe véve ezeket, önkénytelenül felmerül az a kérdés, hogy miért nincs még Csabának kereskedelmi iskolája ? Általában ez a vidék ebben a tekintetben nagyon mostohán van elbocsátva. Sem Békés-, sem Csongrád-, sem Jásznagykunszolnokvármegyében nincsen kereskedelmi iskola. A perifóriákon csak Nagyváradon, Szegeden, Aradon ós Debrecenben vannak ,felső kereskedelmi iskolák. E három vármegyéből tehát azok a szülők, akik gyermekeiket kereskedelmi pályákra szánták: kénytelenek voltak vagy ezeket, vagy még távolabbi városokat felkeresni gyermekeik kitanittatása céljából. Nemcsak kulturális, de közgazdasági és szociális érdek tehát, hogy vármegyénkben, a nagy magyar Alföld szivében, felső kereskedelmi iskola állíttassák fel. Érre a célra pedig alkalmasabb hely Csabánál nincsen. Ugy a megyebeli, mint a Csanád- és Jásznagykunszolnokvármegyei községek részéről legkönnyebben megközelíthető. Ezenkívül a felállítandó iskola a növendékek száma szempontjából is biztosítva lenne. A megyében van négy főgimnázium : Csabán, Szarvason, Békésen és Gyulán. Van ezeken kivül három polgári ÍBkola : Csabán, Orosházán és Mezőberónyben. Tehát maga Békósmegye hét középiskolával járulna hozzá a növendékek számának szaporításához. Ezeken kivül egészen biztosan lehetne számítani a mezőtúri és makói főgimnáziumokra és a sarkadi polgári iskolára is. Szeghalmon is nem sok idő kérdése a polgári iskola felállítása. Egyszóval a csabai felső kereskedelmi iskolának olyan nagy vidéke lenne, amilyennel egyik periferiabeli kereskedelmi iskola sem rendelkezhetik. Az államnak magának is érdeke, hogy ez az iskola létesüljön. Dr. 0 sv á t h János, a csabai állami polgári iskola igazgatója már meg is kezdte az akciót abban az irányban, hogy az iskola a polgári iskolával kapcsolatban létesüljön. A fentebbi meggyőző érveket elő is adta már nem régen a kultuszminisztérium illetékes ügyosztályáqan, ahol a tervet nagy szimpátiává! fo-