Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-09-08 / 72. szám

Békéscsaba 1909 szept. 12. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY helyezzen olyan karba, hogy bennük tanitani lehessen. Az építkezés Gere József vezetése alatt haladt is rohamos gyorsasággal egészen augusztus elejéig, amikor a csabai szociáldemokrata mun­kások jogtalan ós oktalan erőszakosko­dásai miatt kiütött a sztrájk ós a mun­kálatok tiz napon át szüneteltek. A csabai munkásokkal Gere ópitész nem tudván megegyezésre jutni, Budapestről és Gyuláról hozatott munkásokat, akik kettőzött erővel látnak hozzá a sztrájk­okozta mulasztás helyrepótolásához. Most ismét fellépett fenyegetőleg a sztrájk veszedelme. A visszafogadott né­hány csabai munkás ugyanis szövet­kezve a gyulaiakkal, — akik szintén szo­ciáldemokraták — követeli 13 budapesti szervezetlen munkás elbocsátását. Gere épitész igyekezett őket szép szóval le­beszélni e követelésről a szombat esti fizetés alkalmával De azok fejében már annyira benne vannak a „Népszava" bogarai, hogy nem tudnak megszaba­dulni tőlük. Csodálatos fanatizmussal ragaszkodnak az általuk félig-meddig sem értett szociáldemokrata eszmékhez, főképen pedig a budapesti pártközpont utasításaihoz, mely éber figyelemmel kiséri az egész ország munkásmozgal­mait. f A munkások szombaton azzal a fe­nyegetéssel távoztak, hogy hétfőn reg­gel már nem dolgoznak. Időközben azonban, ugylátszik, meggondolták a dolgot, mert mikor Gere épitész jókor reggel megjelent az épületnél, vala­mennyit helyén találta. Ez azonban nem jelenti azt, hogy most már szent a béke. A szervezett és szervezetlen munkások között mindennapos a torzsalkodás. Folyton veszekesznek, vitatkoznak s min­den egyes összekoccanás olaj a sztrájk tüzére. Hogy az építkezésnél, tekintettel az égetően szükséges két tanteremre is, fennakadás mostanában ne történjók: Gere épitész azzal a tervvel foglalko­zik, hogy teljesiti a szociáldemokraták kivánságát és szombaton elbocsátja a budapesti szervezetlen munkásokat. E tény­kedése talán meghozza az annyira óhaj ­tott békét és az építkezési munkálatok zavartalanul folynak tovább. Erre nagy szükség volna már a ta­nítás érdeke ós a növendékek egészség­ügye szempontjából is. Katonai vérengzés Gyulán. Összeszurkált* gazda. A katonai brutalitásnak ismét hal­latlan esete történt Gyulán a szombat­ról vasárnapra virradó éjszakán. Ha­sonló garázdálkodásról csak pár hónap­pal ezelőtt adtunk hírt, de ez a mostani párját ritkítja a katonai brutalitások történetében. A hasonló esetek képesek még a legjózanabbul gondolkozó em­bereket is a forradalmi szociáldemokra­ták túlzó eszméjének, az antimilitariz­musnak híveivé szegődtetni. Az tényleg tűrhetetlen, hogy a polgárok részéről olyan nagy anyagi áldozatok árán fenn­tartott haderő némely berúgott és kultu­rátlan tagja szabadon. gázolhasson a békés polgárok vérében ós fegyverét a haza védelme helyett, polgárok mészárlá­sára használja. Kívánatos volna, ha a legénységnek megtiltanak kimenőjük alkalmával a fegyverviselést, mert igy senki se lehet tőlük biztonságban. Érdekes, hogy a múltkori garáz­dálkodást is egy honvéd szakaszvezető követte el s a mostaninak is egy sza­kaszvezető a hőse. Az eset a követ­kező: Papp Lajos mezőbórónyi illetőségű, orosházai lakos szombaton egy csomó marhát adott el a gyulai nagyvásáron. Elővigyázatból a marhák árát oda adta egyik szomszédjának, hogy vigye haza. Magánál csak néhány forintot hagyott meg. Mikor a vásárból a város felé tartott, összetalálkozott három közhon­véddel, akik mindjárt ráismertek. — Jó napot, Papp ur ! Hová ? Papp eleinte idegenül nézett rájuk, de mikor megmondták nevüket és azt, hogy békésiek, azonnal rájuk ismert. Ő tudniillik lakott Békésen is. Megörült a viszontlátásnak s azonnal meginvitálta a honvédeket egy-két pohár borra az egyik lacikonyhába. Szépen eldiskurál­gattak, ugy hogy Papp lekésett a vo­natról. A honvédek csak biztatgatták: — Ne féljen Papp ur, meghálhat majd a kaszárnyában is. Most úgyis ke­vesen vagyunk. Van hely elég. Papp erre megnyugodott. Este 9 óra tájban aztán elindultak mind a né­gyen a laktanya felé. A laktanya kapu­jánál azonban utjukat állotta egy sza­kaszvezető : — Mit akartok azzal a civillel? — Jó ismerősünk. Szeretnénk, ha itt hálhatna az éjjel. — Az nem lehet! Takarodjatok be ! Maga meg menjen a dolgára ! — paran­csolt a szakaszvezető erélyesen. A honvédek engedelmeskedtek a parancsnak, Papp uram pedig lehor­gasztott fővel távozni akart. Egyszer csak utána siet a szakaszvezető. — Nézze uram, — mondta — én el­vezetem magát jó ós olcsó szállásra. Papp szívesen állott kötélnek és el­indultak ketten az éjszakában. A szál­lásra nem mentek mindjárt, hanem be­tértek hol az egyik, hol a másik korcs­mába. Természetesen mindenütt a már ugyancsak pityókos Papp fizetett, ugy hogy megmaradt pénze csakhamar el­fogyott. Éjfél után a már szintén részeg sza­kaszvezető, akinek nevét a rendőrség titkolja, elvezette Pappot egyik éjszakai mulatóhelyre, hol Papp tökéletesen el­ázott és el is aludt. Szakaszvezető ur pedig nagy zavarba jött, mert pénze nem volt és rajta követelték a cech árát. Odament tehát a mélyen alvó Papphoz és költögetni kezdte: — Kelj fel, hó, és fizess! Papp aludt tovább. Még ágyúval sem lehetett volna felébreszteni. A sza­kaszvezető mindjobban dühös lett. — Te, kutya, kelj fel már, —.ordí­totta a fülébe és ráncigálta cudarul. Papp nem reagált, akárcsak a halott A szakaszvezető ur ekkor a zsebeit kezdte kutatni, hogy talál-e benne pénzt. Bizony nem talált ott. Üre3ek voltak a zsebek is, meg a tárca is. Ezen még jobban feldühösödött Mars vakmerő fia. Elővette a gyíkleső­jét és kezdte a Papp lábáról lehaso­gatni a csizmákat. — Bizonyosan ide rejtette el a pénzt a nyomorult — sziszegte dühösen. De abban se volt semmi. Ez már sok volt a szakaszvezető urnák. Gyiklesőjóvel iszonyú káromko­dások közepette rárohant a mélyen alvó emberre, több szúrást ejtett rajta, aztán a vértől patakzó embert kidobta az utca közepére. Maga pedig, mint egy tántorgó hős, eltávozott a csatatérről. A rendőrség csak hajnaltájban ta­lálta meg Papp Lajost és beszállította a kózkórházba. A katonai parancsnokság szigorú vizsgálatot indított e gyalázatos ügyben. II Justh nem tágit. Justh Gyula a képviselőház elnöke kedden délelőtt megjelent a képviselő­házban, ahol több hivatalos dolgot intézett el. Megérkezésének hirére szá­mos képviselő jelent meg a Házban, akikkel Justh hosszú beszélgetést foly­tatott a politikai helyzetről és a jövő­beli kilátásokról. < A Házból Justh egyenesen Kossuth Ferenc lakására hajtatott, akinek, ugy látszik, nem igen használt semmit a karlsbádi kura, mert isméi súlyos be­tegen fekszik. Justh ott időzése folyamán termé­szetesen ráterelődött a beszélgetés fo­nala a politikai helyzetre is. Kossuth kérte Justhot, hogy az önálló bank örökös hangoztatásával és a folytonos agitálással ne gördítsen akadályokat a kibontakozás elé. Justh azonban hatá­rozottan kijelentette, hogy eddig elfog­lalt álláspontjától egy tapodtat sem tá­git s az önálló bank felállítását párt­! híveivel együtt feltétlenül követelni fogia. — Nem tágíthatok, — mondta, — : mert számtalan függetlenségi kerület­| bői kaptam már biztatást, hogy ne | adjam fel a küzdelmet. Ezért nekem ( harcolnom kell. | Wekerle Bécsben. Wekerle Sándor a jövő héten audiencián fog megjelenni a királynál s előterjesztést tesz néki a politikai helyzetről és a kibontakozás esélyeiről. Hazaérkezése után az összes pártok értekezletet tartanak s ez értekezletek­től függ a jövendő politikai helyzet. Andrássy és Apponyi beszámolója. Andrássy és Apponyi miniszterek legközelebb beszámolót fognak tartani kerületeikben. / Lukács missziója. Lukács Lászlónak, e ravasz ör­ménynek tisztán hatalmi aspirációból megkezdett kibontakozási akciója az ősszel sem fog sikerülni. Hir szerint Lukácsra az őszön nem vár semmi szerep. Az északi sark felfedezése. E nagyfontosságú világ eseményről ujabb távirataink a következők : Peary a másik vakmerő amerikai, április 16-án érte el az északi sarkot. E másik felfedezés hire eljutott Koppenhágába is, ahol most Cookot ünneplik. Mikor Cook hirét vette Peary sikerének, első pillanatban meg­döbbent. Azután következőleg nyilat­kozott : „ — Örülök Peary sikerének, már csak azért is, hogy más oldalról ju­tott el az északi sarkig. Ez a körül­mény nagyon alkalmas azoknak a rosszakaratú bizalmatlankodásoknak a letörésére, melyekkel vállalkozásomat elhalmozták irigyeim. Most két forrás­ból fogják hallani ugyanazt. Ez talán eloszlat minden kétséget. Megölte magát egy szép asszony. Mért is tette ? Mért is tette ? Gádorosról szomorú hirt hordoz most szerteszéjjel a szól. A gádorosi menyecskék virága, legszebb rózsaszála szivén lőtte magát. A gádorosi néném­asszonyok, meg a szomszédasszonyok összedugják a fejüket az utcaajtóban és ugy suttognak. Öli őket a kíváncsiság: hogy is tehette, miért is tehette ? Hi­szen fiatal volt, gyönyörű volt, csak ugy kacagott az élet két rózsapiros or­cájáról, az ura is fiatal, derék ember, jó ember... hát mért tehette, hogy is tehette ? ... És a suttogásból szárnyra kél százféle variáció. — Bizonyosan történhetett köztük valami. Az egyik ezt mondja, a másik azt mondja. Lehet, hogy valamelyiknek ta­lán igaza is van, de azt nem tudja az összeroskadt, megtört fórjen, meg a csendőrségen kivül senki. Azok pedig hétszeres lakattal elzárva tartják a szo- | moru titkot . .. Kecs e-N agy János és viruló j szép 18 éves felesége: Sz abó Ju­lianna csak nem régen kerültek Gádo- \ rosra, hol a nagy, Szenyéri-fóle ven­déglőt vásárolták meg. A szép, fiatal korcsmárosné hire csakhamar elterjedt a környéken ós sokan csak azért is fel­keresték a vendéglőt, hogy szemüket legeltessék rajta. A fiatal pár boldog volt. A világ előtt legalább is ugy mu­tatták, hogy nagyon szeretik egymást. Pár héttel ezelőtt azonban a szép asszony elkezdett szomorkodni. Kacagó jó kedve lassan-lassan elmúlt. Nem cse­vegett vidáman a vendégekkel, sőt még kerülte őket. Szép, rózsapiros arca ha­loványnyá vált. És ha kérdezték tőle, hogy talán beteg, mindenkinek azt fe­lelte : — Nincsen semmi bajom! Pedig valami nagyon nagy bánata lehetett, mert egyik délután 4 óra táj­ban, mig az ura a söntésben foglalatos­kodott, szobájukban szivén lőtte magát. A revolvergolyó könyörületes volt, mert a szép asszony pár percnyi kínlódás után meghalt. írást nem hagyott maga után sem­mit. Ha hagyott is, bizonyosan eltette a férje. Igy az öngyilkosság oka talán rejtély marad mindörökre. A gádorosi nénémasszonyok pedig sopánkodva sut­tognak róla sokáig! összedugott fővel az utcaajtóban ... ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomás mára enyhe időt jelez, nyugaton elvétve csapadékkal. — Evangélikusok közgyűlése. A bányai ág. evangelikus egyházkerület'ma, szep­tember 8-án ós következő napjain tartja meg Budapesten, a Deák-téri iskola dísztermében ez évi rendes közgyűlését Zsilinszky Mihály titkos tanácsos, kerületi felügyelő ós Seholtz Gusz­táv püspök együttes elnöklósével. A közgyűlés főbb tárgyai a következők: szeptember 8-án, délelőtt 9 órakor isten­tisztelet, utána a közgyűlés megnyitása a kerületi felügyelő beszédével. A püs­pök évi jelentése, jelentós a kerületi leánynevelő ós a szarvasi tanítóképző­intézetekről. Jelentés a közép- és nép­iskolák állapotáról. A pénzügyi ós jog­ügyi bizottságok javaslatainak tárgya­lása ; ezek kapcsán a csabai egyháznak oly nagy recensust keltett presbyter­választási szabályrendelet is. A mult évi közgyűlés által hozott határozatok vég­rehajtása. Indítványok. A közgyűlés előretáthatóan csak szombaton ér véget. Az arad-békési esperesség részéről a közgyűlésre ki lettek küldve: dr. Z s i­1 i n s z k y Endre felügyelő, megbízó­levéllel : Szeberónyi Lajos Zs. és Gálik Mátyás lelkészek, igazol vány­nyal: Jeszenszky Károly és dr. Daxer György. A világiak részéről: báró Solymossy Lajos, Sailer Gyula, dr. Sailer Vilmos, B a d i c s Elek, S u c h Albert, K o r o s y László és dr. F á b r y Sándor. — A vármegye virilisei. Az adóhiva­talok az alispán felhívására már beter­jesztették a megye legtöbb adót fizető polgárainak névsorát. Ez a névsor és adókimutatás szeptember 9-17-ig, tehát nyolc napig közszemlére lesz téve a számvevőségnél, hol a jelzett idő alatt az érdeklődők megtekinthetik. Ugyan­csak ez idő alatt lehet az esetleges fe­lebbezóseket benyújtani az igazoló vá­lasztmányhoz. Az igazoló választmány szeptember 24-ón tartja ülését a névsor kiigazítása ügyében. Ez ülésen tehetik meg felszólalásaikat akár szóval, akár Írásban azok is, akik igénynyel birnak arra, hogy adójuk kétszeresen számit­tassók. — Sirköavatás Fényes ünnepély ke­retében avatták fel kedden délelőtt Mezőberónyben Horváth Jánosnak a Postamesterek Országos Szövetsége volt elnökének sirkövót. A fáradhatat­lan, közéleti tevékenységű férfiú ün­neplésén impozáns közönség jelent meg. Képviselve volt a kereskedelmi minisz­térium Feledi József miniszteri taná­csossal, megjelentek azonkívül az ün­nepélyen a budapesti postavezérigaz­gatóság, a nagyváradi postaigazgatóság, a Postamesterek Országos Egyesülete, a Mezőberényi Gazdasági Takarékpénz­tár, a Mezőberényi Kaszinó és még számos intézmény képviselői. Az ünne­pely délelőtt 11 órakor vette kezdetét. A felavató beszédet Krisztinko­v i c s Béla, a Postamesterek Országos Egyletének alelnöke tartotta. Ezenkívül számos beszéd hangzott még el ós szám­talan szép koszorút helyeztek el mind­azon egyesületek, melyeknek a megbol­dogult elnöke volt. A a sírkő szép fekete márvány piramis, rajta a Postameste­rek Országos Egyesülete meleg hangú dedikációjával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom