Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-09-05 / 71. szám

10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY — A villamos-világítás terjedése. A csabai izr hit község már régebb idő óta foglalkozott azzal, hogy szép templo­mába a villamos-világítást bevezeti. E szándékát most megvalósította s a szeptember 15-én kezdődő izr. nagy ünnepek alkalmával, újévkor é« hosszú napon, a templom villamos árban fog úszni. A villamos világítás munkálatai már a befejezéshez közelednek s három hatalmas nagy csillár ós azonkívül mint­egy két száz villamos körte nyer elhe­lyezést a templomban. A csabai uj róm. kat. templomban gzintén villamos vilá­gítás berendezése határoztatott el az egyháztanács által s a munkálatok itt is folynak már. — Menetrend-változás a motoros-vasu­ton. Az Alföldi Első Gazdasági Vas'ut igazgatósága a motoros vasút Békés­csaba-vésztői vonalán szeptember 15-iké­től annyiban változtatja a menetrendet, hogy abba ujabb két vonatmenetet állit be. Tudva van ugyanis, hogy május 1-vel, takarékossági szempontokból az igazgatóság a Vésztőről reggel 6-kor és Csabáról délben 11-kor ismét Vésztőre induló vonatot beszüntette. Ez intézke­dés ellen akkor Csaba község képviselő­testülete, a kereskedők ós iparosok kül­dötségileg jelentek meg az igazgatóság előtt, kérve e két menet meghagyását. E mozgalomnak az volt az eredménye, hogy 'szerdán és szombaton a csabai hetivásár alkalmával a motoros közie­kedet. Ez évben a motoros vasúton nem csak a személyforgalom, de különösen a teheráru-forgalom örvendetes módon emelkedett s igy az igazgatóság elhatá­rozta, hogy e két, átutazó közönségre legalkalmasabb időben induló vonatot ismét közlekedteti és ez szept. 15-ón meg is indul. — A vármegyei kórházi bizottság ülése. Békésvármegye közkórházi albizottsága szerdán délután ismét ülést tartott, me­lyen a budapesti technológiai iparmú­zeum igazgatóságának a közkórház fel­szerelési cikkeinek vizsgálatáról kiállí­tott jegyzőkönyvével foglalkozott. E jegyzőkönyv határozatának megfelelően a bizottság a budapesti Kunz J. és társa cég által kiállított felszerelési cikkeket átvette, a gyulai Feuer-cég cikkeinek egy részét azonban visszautasította. Uta­sította egyúttal a céget, hogy 30 nap alatt szállítson a mintáknak megfelő cikkeket, mert különben azok a cikkek az ő költségén más cégektől fognak j meghozatni. — Álhirlapirók zsarolá*i kísérlete. Tu­dósítónk jelenti Szarvasról: A helybeli állami polgári leányiskola i ^azgatónője, Weinberger Fanny ellen vakmerő mó­don zsarolást kísérlett meg két tönkre­ment kereskedő ós egy korcsmáros. Beállítottak az igazgatónő lakására és ott a jeles társaság egyik tagja, M ü 1­1 e r Károly szarvasi csődbejutott könyv­kereskedő, társait, Hon ti Kálmán facér kereskedőt és Gyurik Pál korcsmá­rost hírlapírókként bemutatva, követelte az igazgatónőtől, hogy adja ki részére, illetve az anyósa nevén nyitott uj könyvkereskedése részére a polgári iskolában használandó tankönyveknek jegyzékét. Az igazgatónő Müller kérését megtagadta azon okból, mert üzletében az iskola növendékeinek való vásárlást betiltották, mivel a kisleányok ott nem éppen morális fogadtatásban részesültek már több izben és mert Müller az is­kola tantostületét legutóbb brutális mó­don megsértette. Az igazgatónő kijelen­tése után a hírlapíró urak előbb békés, majd harcias taglejtésekkel igyekeztek az igazgatónőt elhatározásának meg­másitására rábírni, ugy hogy az igaz­gatónő rémülten menekülni volt kény­telen a szobából, mire a jeles társaság elillant. Az eset Szarvason általános izgalmat keltett. — Az első esti vonat. A kondorosiak óhaja, hogy este is vonaton jöhessenek haza Szarvas és Orosháza felől — végre valósult, amennyiben az első ilyen vo­nat szept. 1-én berobogott a kondorosi állomásra. A dolog nem ment minden parádé nélkül. A kondorosiak megün­nepelték ez alkalmat; sokan kivonultak a kisszónási állomásra, hogy azután a 6 kilométeres pályán vissza jöjjenek az első vonattal. A ' kisszénási állomáson ott volt a gádorosi fuvó-zenekar, ez üd­vözölte már a Szarvasról érkező vona­tot s azután szólt a zene egész Kon­dorosig, hol a csárdában áldomásra gyűltek azok, akik a vonatjárat érdeké­ben buzgólkodtak s a társaság a ledvi- j dámabb hangulatban töltötte az estét. — Az uj kivándorlási törvény hatása. Az uj kivándorlási törvény, amely szep­tember elsején lépett életbe, már is érez­teti hatását. A minap ugyanis nagyobb csapat kivándorló érkezett Fiúméba, akik a sxeptember I4-én induló »Pan­nónia" gőzössel akartak Amerikába utazni. Utlevelöket a hatóság még a régi kivándorlási törvóny alapján állították ki és sem az uj amerikai bevándorlási intézkedésekről, sem az uj szigorú ván­dorlási törvényről nem tudtak semmit. Mikor a kivándorlók házában elhelyez­kedtek s az előírásszerű vizsgálaton meg­jelentek, a tisztviselők kötelességszerűen figyelmeztették őket a változásra és kö­zölték velük, hogy a szeptember elseje előtt kiállított útlevél már nem érvényes s csak akkor utazhatnak tovább, ha irateik kiegészítéséről gondoskodnak. Az uj kivándorlási törvény ugyanis át­menetileg megkívánja, hogy a régi ki­vándorlási törvóny alapján kiállított út­levél hátlapján az útlevelet kiállító ha­tóság pótlóan igazolja, hogy a kiván­dorlás ellen politikai szempontból kifo­gás nem merült föl. Uj útlevelet pedig csak akkor lehet kiállítani, ha a kiván­dorló katonai kötelezettségének már eleget tett, vagy pedig ha az illetékes hadkiegészítő parancsnokság a kiván­dorlás ellen nem tesz kifogást. Bizonyos esetekbeu pedig kisebb-nagyobb bizto­sítékot kell letétbe helyezni. De a ki­vándorlóknak arról sem volt tudomá­suk, hogy az amerikai bevándorlási bi­zottság az eddigi tiz dollár helyett ötven dollár {kétszázötven korona) felmutatását követeli. Mindez olyan leverő hatással volt a kivándorlókra, hogy közülök so­kan még ugyanaznap hazautaztak. Ez­zel kapcsolatban a fiumei rendőrség in­tézkedett, hogy a kivándorlókat már az állomás rendőri kirendeltsége ellen­őrizze, hogy irataik megfelelő módon vannak-e kiállítva s ha útlevelük nem felel meg a kivándorlási törvénynek, ugy már a vasútról visszaküldik őket. Sok olyan kivándorló is van, aki már hetek óta Fiúméban tartózkodik s a kormányzóság, illetve a rendőrség utján akar útlevélhez jutni. Természetesen kí­vánságukat, ha az az uj kivándorlási törvénybe ütközik, nem teljesitik s az útlevél megtagadása sok kinos jeienetre ad alkalmat. — A közigazgatási bizottság ülése. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése, a rendes szokástól eltérőleg, nem 13-án, hétfőn, hanem 14-ón, szombaton lesz a vármegyeháza kis tanácstermében. — A mai mükedvelö-elöadás. Egy bé­késcsabai műkedvelő-társaság által ma délután rendezendő népünnepély és az esti jótékonycélu műkedvelő-előadás iránt Csabaszerte nagy érdeklődés mu­tatkozik. Á jegyek elővételben is roha­mosan fogynak. A szereplők ritka tehet­séggel és nagy szorgalommal igyekez­nek azon, hogy az előadás minél művé­szibb színvonalon álljon. Előrelátható­lag egyike lesz a ma esti előadás a leg­sikerültebb műkedvelő-előadásoknak. — Változások a megyei közkórház or­vosi karában A gyulai közkórház segéd­orvosai mindig változnak. Egyik-egyik alig marad 1-2 hónapnál tovább. Most ismét kót lemondás történt. A főispán ugyanis dr. Bárdos Jenő, a sebé­szeti osztály segódorvosának lemondása folytán megürült állásra dr. Kiss Bé­lát, az elmegyógyászati osztály segéd­orvosát nevezte ki. Ugyancsak lemon­dott Bornemissza Jóisef segéd­orvos is, de ennek lemondása fölött még nem döntött a főispán. — A városok két milliója. A vidéki városok már jó ideje hiába várják azt a bizonyos kót millió koronát, amit az állam helyezett kilátásba a számukra. A késedelemnek többféle okai voltak, amelyek azóta már ismeretesek. Legfőbb oka volt azonban az a nézeteltórés, amely a belügyi ós pénzügyi kormá­nyok között a felosztásra nézve fenn­forgott. Előbbi helyen ugyanis az állami szolgáltatások irányában akarták a fel­osztást eszközölni. Ez ellen azonban több váro3, köztük Gyula is, felszólalt s kérték, hogy a részesedés a közköltő arányában történjék. R i m 1 e r Károly, nagyváradi polgármester, aki a minisz­tériumokban érdeklődött a segélyezés kiosztása iránt, értesülést szerzett, hogy a pénzügyi kormány ez utóbbi állás­ponthoz mórién döntött. Másszóval min- ! den város a közköltő arányában. A munkálatokat ez alapon már meg is kezdték s igy kerül a kót millió leg­közelebb kiosztás alá. A pénzügyi kor­mány döntése Gyula városára nézve sokKal előnyösöbb, mint a belügyi kor­mány terve volt. — A vármegye katona-beszállásolási ( alapja. A vármegye törrvényhatÓ3ági I blzotsága az 1909 évben állandóan és ide­! iglenesen elhelyezett katonaság ós hon­! védség elszállásolásából felmerülendő J költségekről, kincstári térítési összegek­I ről a vármegyei pótadó utján fedezendő j kártalanítási összegekről a számvevőség ! által szerkesztett költségvetést 57241 K 03 fillér veszteséggel, 4332 K 24 fillér ; bevétellel, 52908 K 79 fillér tényleges i veszteséggel elfogadta ós a vármegyei i katona beszállási alap, illetve a kárta­lanításra fordítandó szükséges összeget ! az 1909. évre 52908 K 79 fillérben ál­: lapította meg és ezen összegnek pótadó | utján való kifizetését elhatározta. Ezen pótadó összege az 1909. évi állami egye­nes adók után még pedig a 2/s-ada 13227 K 19 fillér, a házosztályadó ós a ház­béradó 300422 K 05 fillér után 4-4%-tó­lival, a 6/s-ada 39681K 60 fillér, az álta­lános jövedelmi pótadó. vadászati adó hadmentességi dij, szállítási adó, fegy­ver adó és az 1883. évi VII. t.-cz. ér­telmében fizetendő pénzintézeti tőke­kamatadó kivételével a többi állami adók 2,785.073 K 40 fillér után 1-42%-tólival lesz kivetendő. A vonatkozó 147-904 bgy. számú katona katonabeszálláso­solási pótadó kezelési vármegyei sza­bályrendeletnek 1. szakasza értelmében kimondta a törvényhatóság azt is, hogy a kártalanítási dijakat az e tárgyban kelt 450—906. bgy. számú határozatában tör­tént megállapításokkal változatlanul (egy ember után 24 fillér, egy ló után 12 fil­lérben) továbra is fentartja. A most ké­szülő 1910. évi költségvetésnek ez a tótele már ebben a szellemben lessz ösz­ezeállitva. — A király orgonája. A király negy­venéves koronázási jubileuma alkalmából uj orgonát ajándékozott a budavári koro­názó Mátyás-templomnak. A orgonamü ez idő bzerint hazánk legnagyobb templomi orgonája. Négy manuálos, 77 szóló ós 41 mellékváltozattal. Az orgonamü Rieger Ottó orgonagyáros szabadalmazott villa­mos szerkezetével van ellátva, amely sza­badalmazott szerkezet ezúttal három izben lett a legteljesebb sikerrel alkalmazva. A négy sikerült manuál közül a negyedik a padláson van elhelyezve, amelynek sin fonikus hangtömege egy 16 méter hosszú hangvezető-csövön át jut a templom kö­zépső hajójába, ami által a játszott meló­diák a boltozatnyiláson át ugy hatnak, mintha valóban égi zene hangjai hallat­szanának. Ezen távmü és villamos szerke­zet hazánkban ez alkalommal került elő­ször legteljesebb sikerrel alkalmazásba. Ezen szerkezet vált be legjobban az egész világon. Valóban királyi adomány ezen fenséges mü, mert egyesíti a modern or­gona-technika minden kiválóságát, amely­ért a legnagyobb érdem az orgonamü al­kotóját, Rieger Ottó budapesti orgonagyá­rost illeti, aki a király orgonájánál fel­adatát minden tekintetben sikeresen meg­oldotta. — Ritka vadászszerencse. Ritka va­dászszerencse érte a héten Lavatka Gyulát, a békéscsabai uri társaság ismert tagját. A csorvási határban egyedül, vadászkutya és hajtó nélkül, egy nap alatt hót túzokot lőtt. Vadász­emberek, akik tudják, hogy a túiok a legnehezebben megközelíthető madár: méltányolni fogják ezt a szép sikert. — Uj hegedűtanár. A Békéscsabai Városi Zenede hegedütanári állása, Mezei Mór lemondása folytán meg­ürült. Gyöngy össy Gusztáv igazgató tehát az ő helyébe egy igen képzett fiatal tanerőt, Nyáry Gézát, a buda­pesti zenekonzervatórium végzett nö­vendékét szerződtette. Mezei Mór most magánpraxist fog folytatni Csabán ós környékén. — Csaba népmozgalmi statisztikája aug. hóról. Az anyakönyvi hivatal jelentése szerint Csabán élve született 149, halva született 5 gyermek. Meghalt 82, termé­szetes szaporodás tehát 67. Az élve szülöttek nemre és vallásra való tekin­tettel a következőképpen oszlanak meg: ág. h. ev. fiu 52, leány 37; róm. kath. fiu 20, leány 24; ref. fiu 8, leány 2; izr. leány 2; g. kath. fiu 1, leány 1; g keleti fiu 1, leány 1. Törvényes házas­ságból született 142, törvénytelen 7. A törvénytelen születések között volt fiu 3, leány 4. A halva szülöttek között ág. h. ev. fiu 2, leány 1 ; róm. kath. fiu 2. A szülők vallására és életkorára nézve 20-30 év között ág. h. ev. 58, róm. kath. 33, ref. 5, felekezet nélküli 1 ; 31—40 óv között ág. h. ev. 56, róm. kath. 21, felekezet nélküli lf izr. 1, gör. keleti 1; 41—50 óv között ág. h. ev. 15, róm. kath. 3, református 1, gör. kel. 1. A szülők foglalkozásra nézve : keres- j kedő 1, iparos 17, napszámos 54, bérlő , 1, értelmiség 6, kisbirtokos 33, egyéb 1 foglalkozású 20. — Maiyar feltalálók olvassák el a magyar szabadalmi hivatal elnökének le­velét, melyet a Magyar Tudományos Aka­démiához intézett a magyar feltalálók érdekében. Kívánatra e levél szószerinti szövegét dijtala ul megküldi Molnár Ödön mérnöki irodája, Budapest, VII., Erzsébet-körut 30. Telefon szám 119.00. — Tüz Gyulán. E hónap elsején ki­gyulladt M e r z a Jóisef gyulai lakos­nak a Kálvárián levő nádfedeles ta­nyája és teljesen leégett. A kár 994 ko­rona, mely azonban biztosítás utján megtérül. Tarkaságok. A „művész". Most, a csodagyermekek korszakában mindenki, aki csak valamennyire kornyi­kálni tud: zenei csodagyereknek képzeli magát. Egy ilyen csodagyerek adott nem régen hangversenyt egyik közeli fürdőben. Igaz, hogy csodísuhancnak is bátran be­illik, mert már 16 éves. A hangversenyen összegyűltek a rokonok, akik nagy szám­mal voltak a fürdőn képviselve. Az ifjú rettenetesen klimpirozott a zongorán. Liszt meg Chopiü, legnagyobb valószínűség szerint, meg is fordultak a sírjukban. Cíak ugy dűltek a zongorából a hamis hangok, mint a dedóból a gye­rekek. ™ Egyszerre egyik rossz nyel vüjur oda­szól a szomszédjához : — Ugy látszik, ez a gyerek nagyon vallásos nevelésben részesül. — Hogy-hogy ? Miért ? — Mert ragaszkodik a bibliai mon­dáshoz : Nem tudja a bal keze, mit cselek­szik a jobb. A görög meg a sárga. Most van a dinnyeszezón. Mint esak­nem minden szezonnak, ennek is meg­vannak a maga viccei, A osabai gimnáziumba behozta egyik vidéki parasztgazda felsö-g mnázista fiát beiratkozni. Mint aféle gondos apa, be­szólt a fiu egyik tanárjával. Kérdezgetett a szorgalmáról és ajánlotta a tanár jó­indulatába. — Hiszen jó fiu volna ez, — felelte a tanár — csak egy baja van. Nem sze­reti a görögöt. — Hogy a fene a bélit! — dörmögött haragosan az öreg paraszt — otthon meg a sárgát nem szereti. A kocavadász. A mostani vadászati idény alatt egy kocavadász a nyúl lába helyett egyik hajtó, Kovács uram lábá- trafálta el. Meghökkent egy kicsit, aztán meg röstelte is a dolgot. Oda ment tehát a fájdalmasan sziszegő emberhez. — No, Kovács uram, itt van 20 ko­rona az okozott fájdalomért. Kap ezen­kívül még ujabb 20 koronát, ha hallgat a dologról. Kovács uram azonban ezzel még nem tekintette a dolgot elintézettnek s követ­kezőleg szólt: 7— Ez még nem elég. A feleségem­nek is kérek hallgatási dijat. DŐ azt előre megmondom az urnák, hogy az tCz asz­szony husz koronáért nem igen fog hall­gatni ! . . . Kovács uram tehát jól ismerte a feleségét. Asszonyoknak. A divat. Verne egyik regényében van két hirlaptudósitóról szó, akik a vasúti ko­csiban ülve leirják a tájat, amelyen a vonat végig robog velők ás mert, hogy mindenik más oldalról nézi, más-más­nak is irja le. Szakasztott igy van vele a divattudósitó is. Aki valamely tenger­melléken élvezi a nyarat, még akönnyü nyári ruhákat tárgyalja ; a másik vala­milyen zordon erdős-hegyes vidéken hüsül s ez egy ós ugyanabban az idő­ben már az őszi ruhákon gondolkozik s aki a Tátrahegysóg friss havát látja, bizony siet már a közelgő télre is meg­adni a szükséges tanácsot, ami azért is célszerű, mert aki őszi ruhát varrat az úgy igyekszik amúgy is, hogy a télen is hasznát vehesse. A nyári viseletről már sokat beszél­tünk ; ujat ezen a téren, amikor már küszöbön a vén asszonyok nyara ugy se igen tudnánk mondani, inkább mi is az őszre jövendölünk s annak a di­vatjára nézve tanácsolunk, különösen a kabátot s a kalapot illetőleg, mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom