Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-03-07 / 19. szám

1 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1909 márc. 7. A Berlini Lajos, akit m között emlef sos darabot mára. A re/ séjü és for Ságokat a trilógiába fögiu­.ró, Biró ovellisták jyfelvoná­mház szá­friss me­jnyü apró­ién színpadi lt, hogy már az idén bemutatja Beu,-„ László társu­lata. Most azonban maga a szerző kérte az igazgatót, hogy a premiert halassza el a jövő őszre, mert az idei tavaszt nem találja alkalmasnak. Akik ismerik Biró darabjait, igen jelentékeny sikert jósolnak. A szerző nem apró problé­mákon rágódik, hanem az eleven élet­ből kiszakított originális és lüktető je­leneteket vitt a színpadra. Tudvalevő, hogy a nagy női kala­pok még mindig nem járatta le az a rossz szokás, hogy orfeumokban letennének róla a hölgyek. Estéről-estére a legmu­latságosab, de olykor tragikusan vég­ződő összeütközéseket provokálják a tollas, v tornyos, méternyi széles kalap­óriások. A napokban történt a Fővá­rosi Orfeumban, hogy egy fiatalember a földszinten majd kifordította a nyakát, mert nem látott az előtte libegő, jobbra­balra hajló kalaptól. Udvariasan meg­kérte a kalap alatt szórakozó hölgyet: — Kérem, kegyesked ék levenni a kalapját. őnagysága azonban meg se moc­cant. Az ifjú nem vesztette el a bátor­ságát s újra megszólalt: — Kérem, nagysád, én hat koronát fizettem a jegyemért- s nem azért, hogy a kegyed kalapját lássam. A hölgy most visszafordult, végig­mérte a fiatalembert és pompadouri méltósággal mondta : — En pedig nem azért fizettem hetvenhat koronát a kalapomért, hogy senkise lássa. Ösztöndíj és segély iparosoknak. A kereskedelemügyi miniszter két­rendbeli pályázatot hirdet iparosoknak, illetve azok özvegyeinek és árváinak ösztöndijaira, illetve segélyére. I. A Voigtlander Frigyes bécsi ke­reskedelmi tanácsos által alapított „Mária Valéria-alapitvány" kamataiból egyen­kint 1082 (egyezernyolcvankettő) Koro­nás ösztöndíj' lesz a folyó évben oda­ítélendő. Ez ösztöndijakat képesítéshez kötött ipart üzö két szegényebb sorsú, érdemes, szakmájában kiváló és józan életű olyan kezdő, fiatal, magyar honos iparosmesternek, vagy idősebb segéd­nek fogja a kereskedelemügyi minisz­ter odaítélni továbbképzés céljából, vagy mühelyi berendezés, illetve annak tö­kéletesítése céljából, vagy forgótőke gyanánt, kik apjuk iparát folytatják és attól az iparüzletet átvették, vagy át­venni akarják. Pályázhatnak e két ösztöndíjra az iparosmesterek és segédek közül mind­azok, kik katonai szolgálatukat már tel­jesítették és akik, ha mesterek, legalább egy évet, ha segédek, legalább öt évet töltöttek ezen minőségben. A katonai szolgálatban töltött idő ezen időbe be nem számitható és általában csakis a tényleges mühelyi gyakorlattal! töltött évek vehetők számba. A pályázati fo­lyamodványban megemlítendő az, hogy folyamodó ez ösztöndijat mily célra igényli (továbbképzés, berendezés, vagy forgótőke nyerése céljából). Abban az esetben, ha berendezés, vagy annak tökéletesítése céljából igényli, az is meg­említendő, hogy mily berendezési tár­gyakra, gépekre, szerszámokra van szüksége s azok mily értéket képvisel­nek ; továbbá mely hazai gyárban, ipar­telepen óhajtja azokat — feltéve, hogy belföldön gyártatnak — beszerezni. Ha az ösztöndijat folyamodó továbbképzés có.jából igényli, megemlítendő az, hogy a továbbképzést hol és miként kívánja * eszközölni. II. A Goldberger Erzsébet által létesített.„Goldberger-aiapitvány" kama­taiból hét, egyenként 800 és egy 268 koronás, összesen tehát nyolc se­gélydijat alakított a kereskedelemügyi miniszter, melyeket szakmájukban ki­vált, józan életű, de fiatalon elhunyt, képesítéshez kötött ipart űzött magyar honos iparosmesterek szegénysorsu öz- j Vegyei, vagy szegénysorsu, de 18 évet még be nem töltött (fiu, esetleg leány) ' árváiank fog odaitélni. ; Pályázhatnak a segélydijakra az ( előbb emiitett özvegyek és árvák, ez ; utóbbiak anyjuk vagy gyámjuk utján, j Özvegyek, kik férjük iparát folytatják, árvák, kik apjuk iparát választották élet­pályául s mint ilyenek, segéd vagy ta­nonc minőségben alkalmazva vannak, avagy ugyanazon szakmába vágó szak­iskolába (felső ipariskolába) járnak, az j odaítélésnél előnyben részesülnek. Ár­váknak, ha további képzésük érdeké­ben több évi támogatásra volna szük­ség, a kereskedelemügyi miniszter a se - | gólydijat az alapítványi kamatok ter- i hére, az előhaladás igazolásának kikö- j tése mellett esetleg több éven át is | engedélyezni hajlandó. Egy és ugyan­azon családban özvegy ós árva, illetve árvák ugyanezen alapítvány kamataiból segélyt csakis rendkivül kivételes eset­ben kaphatnak. A folyamodványban részletezendő k: a cél, melyre folya­modó a segélyt igényli és a körülmé­nyek, melyek őt a segély kérésére utalják. Ugy az ösztöndíjra, mint a segély­dijakra a folyamodásokat a kereskede­lemügyi miniszterhez címezve, megfe­lelően felszerelve, legkésőbb 1909. évi április hó 15-ig kell benyújtani az aradi kereskedelmi és iparkamara elnöksé­géhez. Elfogott pénzhamisítók. Csongrádot és a szomszédos Csanád ós Bókésmegyét, valamint az egész Bács­kát már hónapok óta hamis huszkoronás aranyakkal, öt-és egykoronásokkal árasz­tották el. A hamis pénzek terjesztőit a csendőrség, Szegeden pedig Somogyi Sylveszter dr. főkapitány titkos rend­őrökkel már január óta kerestette, de eredménytelenül. Csütörtökön aztán az egyik szegedi vendéglőben P a p 1 ó g ó Sándor dús­gazdag alsótanyai gazda hamis pénzzel fizetett, mire a vendéglős rendőrt hívott és a gazdát letartóztatták. Megmotozása­kor egész csomó hamis pénzt találtak nála, a kocsiján pedig széna között el­rejtve, pénzverő gépet találtak. Birtokán az éj folyamán házkuta­tást tartottak, hol két szobában kitűnően felszerelt pónzvevő-mühelyt találtak. A műhelyben hónapok óta dolgozott Staff­ner Sebestyén vésnök, a kinek Szege­den virágzó vósnöküzlete van és aki csak nemrég szabadult ki a börtönből, ahova pénzhamisításért került. A vés­nök a börtönben elmebetegséget szimu­lált és igy szabadult. a börtönből. A rendőrség a helyszínen sok pénzverő­gépet és a gyártáshoz szükséges nyers­aranyat, nikkelt, rezet ós ezüstöt talált. Á vizsgálat folyamán kiderült, hogy a tanyán időnként kocsival jelentek meg bácskai, csongrádi, békési ós torontáli gazdák, akik olcsó áron vásárolták a hamis pénzt. A rendőrség az összes pé­peket és több zsák kész hamispénzt Sze­gedre szállította. P a p 1 ó g ó Sándort, két legényfiát ós Staffner vésnököt egye­lőre a rendőrségi fogházban tartják. A délvidéken, a szomszódvs megyék és városok rendőrségei széleskörű nyo­mozást indítottak a pénzverőkkel össze­köttetésben állók kézrekeritésére. Növekedik Békésvármegyében a kivándorlás! Kétszáz útlevél két hónap alatt. A magyarság legpusztítóbb beteg­sége, a kivándorlás ismét veszedelmes mérveket öltött. Országszerte nagy a panasz, hogy e nemzetromboló járvány talán sohasem lépett fel még olyan nagymértékben, mint ezen a télen. A hatóságok tanácstalanul állanak vele szemben, mert kezük meg van kötve, nem tehetnek ellene semmit. Azokat a szerencsétlen embereket valami legyőz­hetetlen ösztön, a boldogulás, a meg­gazdagodás ösztöne sarkalja, hogy bú­csút mondjanak az akáclombos kis falunak, a nádfedeles fehér háznak, a családnak, a rokonnak és neki vágja­nak a nagy bizonytalanságnak. Csábítja őket az a sok ragyogó színekkel meg­rajzolt mese, melyet Amerikáról, a mo­dern kor Éldorádójáról hallanak és nem gondolnak arra a régi igazságra, hogy mennél nagyobb a fény, annál nagyobb az árnyéka. Amerika gazdagságáról valóságos legendás hirek forognak közszájon. Hi­hetetlen mennyiségű milliók röpködnek a börzén és a — levegőben. De a dol­lárok hazájában ám a nyomorúság is amerikai arányú. Mi, a vén Európa gyermekei, el sem tudjuk képzelni azt a lelketlensóget, melylyel a vagyonért tülekedő millionerek bánnak a munká­sokkal. Ott nincsenek szerződóslieg leg­állapitott munkaórák, ott nincs pihenés, ott örökösen fáradni, dolgozni kell. Valamelyik statisztikus kiszámította, ha a kivándorolt munkások idehaza, is annyit dolgoznának, még a jelenlegi díjszabás szerint is többet keresnének, mint Amerikában. És mi ennek az őrült tzipolybzó munkakihasználás eredménye ? Az, hogy a munkások idő előtt megrokkannak, elbetegednek és mire néhány óv múlva néhány száz forint megtakarított pénz­zel visszatérnek az ezerszer visszasóvár­gott régi hazába: költhetik a pénzt — orvosra, patikára. Mégis folyton növekedik a kiván­dorlás. Lelketlen lólekkufárok a törvény elől bujkálva, nagy titokban csalogatják kifelé a naiv népet. A hires termőföldü Bácskában például csak februárban ezer­nél többen váltották meg az útlevelet. Békósmegyóben ugyan ilyen horri­bilis mórveket nem öltött a kivándor­lás, de nálunk is esaknem négyszerannyian váltották meg útlevelüket, mint a mult év megfelelő hónapjaiban. A mult év január és február hónap­jaiban csak 62 útlevelet állított ki az alispáni hivatal és 1909-ben ugyanezen idő alatt kétszáznál is többet. Az útlevelek közül legtöbb (70) Csa­bára esik. Utána Endrőd következik 55 és Csorvás 28 útlevéllel. A többi köz­ségekben örvendetesen jóval kevesebb a szám. Legkevesebb Szarvason, hol csak egy kivándorló akadt a két hónap alatt. Azok a nagy számok szomorúság­ról beszélnek. Beszélnek a magyarság hazafiságának csökkenéséről, bizalmá­nak megrendülésén-), melyet egyetlen gazdaságilag kevésbé jó eredményű év is képes a legvégsőkig felfokozni. E nemzeti veszedelemnek csak va­lamely szigorú törvényhozási intézke­déssel lehetne gátat vetni. KróniKa. Farsang után, — jól van igy I Beköszönt a böjt, Farsang után egy kicsit, Koplalhat a föld. Minden jónak bó'jtje van, Régi nóta már, Tudja azt az ember is, Hogyha nem szamár. De azért nincs siri csend fi nagy bojt alatt, Sőt eszünk is, — hogyha van, Sok falat halat. Melyet ki ne játszánánk, Nincsen oly szabály. Hja, koplalni oly nehéz, Hogyha nem muszáj. Böjt alatt a nők szive Olyan mint a vaj, S a szegényre néz szemük, Ép ugy mint tavaly. És rendeznek matinét, Bár csak délután Délutáni matiné, Nem nagy csuda ám. fi városház terme majd Színig megtelik Rózsás arcok, kosztümök a Tavaszt lehelik, S halkan száll a kritika : „fi ruhája szép, De a termet, pfuj, de rút. Jajj, de semmiség !" Már ez igy volt 5 igy is lesz, Mig áll a világ, fi nők mindig élvezik a Kritika jogát. Kritizálni jól esik S könynyü feladat, fi barátság mindazáltal Félbe nem szakad. Már Csorvás és Csaba közt Ennek vége van. Fris-alma Gerendás, Unos-untalan. fi kis Csorvás, nagy Csaba Szemben állanak És Gerendást annektálni, Harcba szállanak. Csorvás játsza Szerbiát Ravasz és konok, Csaba meg a nagyhatalmat, Mely már háborog. Követsége Pesten járt, fiz ügy rosszul áll, Mert hát Csorvás, a kicsi Nem kapitulál. fi követség nem kapott, Csak Ígéretet És Qerendás-Bosznia Most is csak lebeg. Ide száll-é, vagy oda, Problematikus, Igy a helyzet mondhatom, Vajmi kritikus. „Kedves rózsám, ide nézz, Katona vagyok, Oldalamon görbe kard. Vagy szurony ragyog I" Ily keserves nóta száll most Szerte a hazán, Drukkol minden katona S minden kis leány. Pedig drukkra nincsen ok, Nem lesz háború, Nem kell hősök homlokára Cserfakoszoru. Cserfákalján makkolhatnak fi szép szerb kocák, Nem eszik meg őket már a Magyar katonák. Ennélfogva ugy kiszem, Félreállhatok, Rigmusom a szívekbe Nyugalmat adott. Félreállok s böjtölök, Míg jő az ebéd, fikkor aztán bevágok egy — Cigánypecsenyét. , . Guy ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomás mára fagypont körüli hőmérsékletet jelez, el­vétve csapadékkal. — A közigazgatási bizottság ülése. , Békésvármegye közigazgatási bizottsága nem 8-án, hélfőn, ahogy előre tervezve volt, hanem 13 án, szombaton fogja megtartani ülését. — A nőegylet felolvasó délutánjai. A böjt kezdetével, igy húsvét előtt, éven­kint megismétlődnek Csabán a Nőegy­let felolvasó délutánjai, melyeket az egyesület azért rendez, hogy a majd ismét bekövetkező télen a szegény is­kolás gyermekeket ruhával és lábbelivel elláthassa. Nem csak szórakoztatók, de kedvesek is közönségünk előtt ezek a délutánok ; az egyesület agilis választ­mányának pedig sikerült a három dél­utánra, melynek elseje jövő vasárnap lesz, lelkes szereplőket megnyerni és kitűnő műsort összeállítani, ezzel is biz­tosítva a látogatottságot s igy a jöve­delmet is. — Esküvő. P 1 á g e r Mór csabai sütőiparos, kedden tartja esküvőjét L á n c z i Fridával, Kassán. — Öt órai tea. A Csabai Izraelita Szegényleányokat Kiházasitó Egylet, mely humánus törekvései miatt általá­nos támogatásban részesül, tőkéje gya­rapítására március 14-in, vasárnap dél­után öt órai teát rendez kabaré-számok­kal és hangversenynyel a Vigadó nagy­termében. Tea alatt a színtársulat leg­jobb erői: B a r n a Manci, Solti Vilma, Márkus Angella, Gáspár Jenő, V á n d o r y Géza, E r n y e i János és Pataki Ferenc kabaret-számokkal, ifj. P u r c s i Pepi kitűnő zenekara pedig nagy programmal, legjobb zeneszámai­val fogják a közönséget mulattatni. Belépő-dij e sikerültnek Ígérkező mu­latságra csak két korona lesz. Az egy­let választmányi tagjai Haraszti Sán­dorné elnöknővel ólén, az öt órai teá­hoz a leginyencebb résztvevőt is kielé­gítő hideg-étellel terítenek asztalt. — Vasúéi jegykedvezmény a községi jegyzőknek. A rendezett tanácsú városok tisztviselőinek ós a községi jegyzőknek régi vágyuk már, hogy az állami és törvényhatósági tisztviselőkhöz hason­lóan a fóláru vasúti menetjegykedvez­ményben ők is részesüljenek. Több í ízben kérelmezték már ezt ugy felira­tilag, mint küldöttségileg az előző kor­mányok kereskedelmi minisztereitől, de kérelmük folyton süket fülekre talált. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter azonban méltányolva a kóre­lem indokait ós tekintettel arra, hogy ők is csak olyan fontos közéleti funk­ciókat teljesítenek, mint az állami, vagy a törvényhatósági tisztviselők : a csü­törtökön tartott minisztertanács hozzá­járulásával elhatározta, hogy a rende­zett tanácsú városok közigazgatási teen­dőket teljesítő tisztviselői, nemkülönben a községi és körjegyzők részére saját személyükre szólólag a fóláru jegy­kedvezményt engedélyezi. Ezzel a nemes 1 elhatározásával a miniszter több, mint ; hétezer érdemes köztisztviselő méltá­I nyos óhaját teljesiti. — A vármegyei munkásházak. Mint ; már megírtuk, a törvényhatóság a megye különböző községeiben 176 munkáshá­zat szándékozik építeni az idén. A mun­kásház-épitö bizottság hétfőn tartott ülésében foglalkozott a beérkezett aján­latokkal. A munkásházak építésére a ki­tűzött határidőig 33, a kutak építésére pedig 31 ajánlat érkezett. A bizottság az ajánlatok fölött döntő határozatot azonban nem hozott, mert a megállapí­tás hosszabb számításokat igényel. En­nélfogva csak a 4-ére összehívott ujabb ülésen dönthetett a bizottság, melyről más helyen szólunk. — Kinevezés. A földmivelésügyi mi­niszter dr. Hegedűs Bólát a békési járás gazdasági tudósítójává nevezte ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom