Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-03-28 / 25. szám

4 BÉKÉSMECTEEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1909 márc. 28. formál az emberből, hanyatt-homlok rohanunk a hivatalokba, vagy a gyalu­pad, az üllő, a gyárak idegölő, füstös légkörébe, a hánykódó tenger hullá­maira, vagy a földnek öröksötót üre­geibe, hogy emberi méltóságunkhoz a dekorációt megszerezhessük. Futtában kapkod a „teremtés koronája" egy kis friss levegő után, az éltető napsugár már csak az orra hegyét éri ugy ahogy, — a kalapnak nevezett, szintén kultu­rális vívmány alól. Megesik, hogy hir­telenében az ember orra elől is elzárja a tért egy vigan kigyódzó trikolór, melyből kiált a nagyhangú frázis: sza­badság, egyenlőség, testvériség! Mint a minap történt valahol. Az egyik szög­letfali cirádás zászlótartó meggörbült, a zászló előrehajolt s rácsavaródott a járókelők fejére abban a pillanatban, a mikor egy gummirádlis pióca-király csaknem eltaposta telivér paripáival a túlsó oldalon igyekvő négy gyermekes családapát, aki kezében az ujsággal, amúgy is könytől homályos szemmel futotta át a háborús híreket. Kell-e en­nél frappánsabb paródia? Lépten-nyo­mon előttünk a tilalomfa, ami még ter­mészetes mozgásunkban is megakadá­lyoz, hát még a vagyoni egyenlőtlenség ! „'Aki bírja, az-marja" cimü firmához kö­tött üzletek szinte kiabálnak, hogy a testvériség nevében reájuk duplázzon a készülőben levő világháború. S mig körül-körül életet hirdet a fakadó rügy és szerelmes borzongásban reszket a legkisebb atom, ezer meg ezer asszonyszív keserves könyeket sző álmatlan éjszakákon abba a halotti le­pelbe, melybe féltő, aggódó képzelete a messze idegenben, idegen eszméért igazságtalanul elvérző kedveseit takar­gatja. Szegény, szegény asszonyszív, most is a te sorsod a legszánandóbb ! A képzelet mindig ijesztőbb képet mu­tat, mint a valóság. Jókai mondja: „Ál­munkban még a szivünk is jobban fáj, ott az ütközetben résztvevők borzalmai nincsenek olyan rémesek, mint azt a távollevők fantáziája kiszínezi. A halot­tat is jobb közelről megnézni, mint a szomszéd szobából leselkedve. A hideg viz is csak addig kellemetlen, amig bele nem ugrottunk, a sebtől csak az irtózik, aki közelről meg nem nézi. Ha már egyszer ott vagyunk, jöjjön, aminek jönni kell!" A túlfokozott lelki erő nem érzi ugy a testi fájdalmakat. Boldog volt az a kor, amikor a nő is aktiv részt vehetett a harcban, háborúban, kedvesei oldala mellett. Egy Zrinyí Ilona, egy Dobó Katica, egy d'Arc Jo­hanna valósággal fanatizálták környe­zetüket. A mostani stratégiai müveletek azonban előzetes kiképzést igényelnek, a nő legfölebb a sebészet körül érvé­nyesülhet, vagy ha mint egy második Perényiné, a kegyeletet ápolja s virágot szór az elesettek közös, rögös sírjára, oda, akinek a régi nóta szerint nem jutott harangszó, csak egypár ágyú dörrenés . . . Ahol a két ellenséges holt katona megfér egymás mellett békes­ségben, ahol tényleg mindenki egyenlő és testvér. Ahol nincs fajgyűlölet és irigység, ahol nem akarja egyik a má­sikat megenni, hanem mint valami ke­serű irónia, ugy fal fel mindent, de mindent az enyészet ici-pici, láthatatlan bacillusa. mpo. Tanácsülés Csabán. — A községi alkalmazottak ruházata. — A gimnázium előtti park rendezése. — Ex­lexes adók kamatai. — A halastó ügye. — Békéscsaba pénteki tanácsülése ér­dekességek dolgában nem volt valami gazdagnak nevezhető. Kisebb fontos­ságú személyi ügyek szerepelnek rajta nagyobbrészt. A közönséget is érdeklő tárgyak között legfontosabbnak tarljuk a Rudolf-főgimnázium igazgatóságának kéretmét a gimnázium előtti parknak kerítéssel történendő ellátása tárgyában. Fontosnak tartjuk ezt azért, mert ennek kapcsán a figyelem önkénytelenül is Csaba közterei felé fordul, amelyeknek legnagyobb része 'hallatlanul rendezet­len. Különösen áll ez a Kossuth-térre, mely hivatva van arra, hogy Csabának legszebb közterévé váljék. Ezen a téren úgyszólván állandó a vásárosok által ott hagyott szemét. Maga a szobor kör­nyéke pedig egyenesen kritikán alóli. A szobor még most is düledező facölö­pökre erősített dróttal van bekerítve, amelyet vásott gyerekek már össze­vissza szakgattak, görbítettek. Egy csöp­pet sem lélekemelő dolog a magyar szabadság lánglelkü apostolának kép­mását ilyen keretben látni. Épen ezért nagyon időszerű volna, ha az elöljáróság a Rudolf-főgimnázium előtti park kerítésével kapcsolatban fog­lalkoznék a Kossuth-szobor hozzá méltó bekerítésének kérésével is. Ilyen népes városhoz nem méltó, hogy egyetlenjjés elég művészies kivitelű szobra körül össze-vissza görbített drótkerítés disz­telenkedjék A község nem jutna csődbe, ha Kossuth-szobrát egy kissé díszesebb kerítéssel tisztelné meg. A tanácsülésnek fontosabb tárgyai egyébként a következők voltak : Kontris Ádám Erzsébethelyi la­kos telekszabályozás iránti kérelmét a tanács a közgyűlés elé utalta. Ilics Ilia községi gyepmester az­zal a kérelemmel fordult a tanácshoz, hogy utalványozzon ki néki 1100 ko­rona fizetési előleget. Kérelmét azzal indokolta, hogy teendőinek szaporodása folytán most három lovat kell néki tartania és jövedelme kevésnek bizo­nyult erre a célra. A tanács azonban a fizetési előleg iránti kérelmet nem ta­lálta teljesíthetőnek. A rendőrlegénység, tűzoltók, haj­dúk és kocsisok nyári ruházatának szál­lítására összesen 14 ajánlat érkezett. Az ajánlatokat egy, Kovács Sz. Ádám elnöklete alatt álló bizottság megvizsgálván, azt a javaslatot tette a tanácsnak, hogy a ruha szállítást az ed­d gi vállalkozóra, Timár Endrére, a cipőszállitást a cipésszövetkezetre, a csizmaszállitást pedig D u r a i Pál csiz­madia-mesterre bízza A tanács a bi­zottság javaslatához vita nélkül hozzá járult. Az elhagyott gyermekek segély­alapja már elérte a 20000 koronát. Á m b r u s Sándor alispán ennélfogva értesítette a községet, hogy ezután a szabályrendelet értelmében nem tarthat igényt vármegyei segélyre. Az alispáni értesítés tudomásul szolgált. A Rudolf-főgimnázium igazgatósá­gának a gimnázium előtti parii bekerí­tésére vonatkozó kérelmét a tanács kiadta a mérnöknek, hogy csináljon költségvetést és annak alapján tegyen a bekerítésre vonatkozólag indokolt javaslatot. Az ex-lex idején önként befolyt adók kamatai 868 koronára rúgnak. Ez összeget a tanács beutalta a letéti pénz­tárba. Egyidejűleg azonban utasította a számvevőt, hogy kisérje figyelemmel más városoknak a hasonló összegekkel szemben követett eljárását és a hová­forditásra nézve annak alapján tegyen javaslatot. A tanyai népkönyvtárak mult évi forgalmáról szóló jelentéseket a tanács tudomásul vette s egyszersmind elisme­rését fejezte ki a kezelő tanítóknak buz­góságukért. Ugyancsak tudomásul szolgált a vil­lamos üzem november ós december havi forgalmáról szóló kimutatás is. L é v i u s z Mihály vendéglős, a csabai halászati jog bérlője, folyamo­dott az iránt, hogy engedje meg neki a község egy halastó létesítését. A tanács ebben az ügyben nem hozott érdemle­ges határozatot, hanem előbb meghall­gatja az országos halászati felügyelőség véleményét is. Utasította a tanács a gazdasági in­tézőt, hogy az öntözött réten levő 21 holdnyi szikes legelőt adja bérbe. K r a s z k ó Györgynének, D r o­» b o v s z k y Andrásnak, F e 1 e g y i Mi­\ hálynak és Szász Pálnak kenyérse­I gélyt szavazott meg a tanács. | ' Ezeken kivül sok apró ügy szere­\ pelt csak a tanácsülésen. j 4 Jékuepi Közlöny" táviratai. - Március 27. — A béke felé. I A béke kilátásai egyre erősbödnek, jj Oroszország hozzájárulása az annexió­hoz és György trónörökös lemondása | megtermették áldásos gyümölcsüket. : A szerb háborus-párt György lemon­i dása folytán úgyszólván minden erejét j elveszítette. A kormány sem merészel j most már olyan követelésekkel elő­állani: mint mikor maga mögött érezte megdönthetetlen falanxként a harcia­sak lármázó tömegét. A háborus-párt szeretné is visszakaparintani a trón­örökösi székbe György herceget, de az ez irányban megindult akció nem igen kecsegtet valami nagy sikerrel. Mai távirataink a következők : Nem lesz háború. A berlini nagy lapok egyetértelmü­leg és örömmel konstatálják, hogy Európa megmenekült egy esetleges világháború fenyegető rémétől. Annak a nézetüknek adnak kifejezést, hogy a felmerült nézeteltéréseket most már sikerül békés uton kiegyenlíteni. A monarchia válasza. Belgrádban a jövő hét elején vár­ják Magyarország-Ausztria válaszát a szerb kormány jegyzékére. A viszon­választ a szerb kormány, a hét végén fogja arra megadni. György herceg lemondása. A szerb háborús párt nem tud be­lenyugodni György herceg lemondá­sába. Jovanovics, a volt trónörökös nevelője minden követ megmozgat és folytonosan agitál annak érdekében, hogy a trónörökös lemondását ne fo­gadják el. Tegnap egy, a" szerb ezredek tiszt­jeiből álló küldöttség tisztelgett a volt trónörökösnél, amely küldöttség biz­tosította őt a hadsereg rendithetetten bizalmáról, melylyel meghurcoltatása dacára is kitart mellette. Azok a becs­mérlő híresztelések nem vonnak le semmit a herceg jellemének és becsü­letének értékéből. Harc a királyválasztásért. A skupstina szociáldemokrata tag­jai egy cseppet sem kívánják vissza György trónörököst Sőt azzal az in­ditványnyal fognak a skupstina elé lépni, hogy Szerbia törölje el a trón­öröklést és hozza be helyette a szabad­királyválasztás jogállapotát. Kevés a valószínűség arra, hogy a skupstina elfogadja a szociálisták indítványát. Péter és György békülnek. Az a feszültség, mely Péter király és fia között fennállott: már engedni kezd. A volt trónörökös tegnap hosz­szasabban időzött atyjánál. Szűnik a harci kedv! Az utóbbi napok váratlanul bekö­vetkező eseményei nagyon lehűtötték a szerbek harci kedvét. A tisztek ugyan titokban tárgyalgatnak és izgat­ják háborúra a lakosságot: de a kor­mány már minden bátorságát elveszí­tette és minden szándéka csak arra szorítkozik, hogy a kibontakozás által Szerbia érdekei ne szenvedjenek kárt A háború kérdésében való állásfogla­lást egyébként , a skupstinára bizza. A csabai gyermek-napok. Előértekezlet a városházán. Az „Országos GyermeKvédő-Liga" poétikus akciója, a gyermeknapok ren­dezése, újból sorompóba állította úgy­szólván az egész ország társadalmát. Az év meghatározott két napján min­denki az elhagyott szegény gyerme­kekre gondol és az ő érdekükben áldoz néhány fillért a jótékonyság oltárán. Csütörtökön délután 'Csaba urihöl­gyeinek impozáns száma jelent meg ' a városháza nagytermében, hogy a | gyermeknapokról tanácskozzék. Az ér­j tekezletet Debreczeni Lajos szol­gabíró hivta össze, de családi ügyei el­szólítván a városból, a tanácskozást he­lyette Zsilinszky Sándor h. hagya­tékügyi jegyző vezette be, szép beszéd­del méltatva a gyermeknapok jelentő­ségét. Az ő indítványára kimondotta az értekezlet, hogy a gyermeknapok ren­dező-bizottságának tisztikarát és az al­bizottságokat azokból az úrhölgyekből és urakból választja meg, akik már a mult évben fungáltak s fáradozásuk oly nagy eredménynyel járt. E szerint a tisztikar a következő­képpen alakult: A gyüjtőbizottság tisztikara : Németh Lajos elnök. Özv. Fejér Béláné társ­elnök. Megyeri Imre alelnök. Áchim Gusztávné, dr. Kerényi Sománé társ­elnökök. Dr, Kocziszky Iván titkár. Zsilinszky Sándor jegyző. Dusbaba Vil­mos és Thúry Lajos pénztárosok, Szé­kely Vilmos ellenőr. Sajtó-bizottság-. Elnök: dr. Rell La­jos. Tagjai: dr. Kerényi Sománé, dr. Nóvák Rózsa, Németh István, Gulyás József, Áchim L. András, Palatínus Jó­zsef, dr. Láng Frigyes. Agitációi bizottság-. Elnök: Rosen­thal Adolf. Elnöktársnő: Majoros Jó­zsefné. Jegyző : Laurovics Ferenc. Tag­jai : Babich Pálné, Korosy Lászióné, Megyeri Imréné, Weisz Edéné, Fábry Károlyné, Seiler Elekné, Debreczenyi Lajosné, Tóth Lászlóné, Gally Mihályné, Lizsáky Lászlóné, Kiiment Z Györgyné, Chrisztián Györgyné, ifj. Vidovszky Károlyné, Dobay Kálmánná, özv. dr. Jeszenszky Pálné, Szeberényi Lajosné, Bukovszky Jánosné, özv. Beliczey Re­zsőné, Beliczey Tiborné, Beliczey Gé­záné, özv. Maros Györgyné, Szemere Kálmánné, Groó Vilmosné, Áchim Ká­rolyné, Kocziszky Mátyásné, Neumann Manóné, Ormay Gézáné, Donner La­josné, Fáy Samuné, Oaiazta Gyuláné, Seiler Gyuláné, dr. Linder Károlyné, Koppányi Gyuláné, Domokos Istvánné, Bartos Jánosné, Lipkovics Józsefné, Enternsz Józsefné, Szabó Lászlóné, Eleöd Jánosné, Újhelyi Imréné, Rácz Károlyné, Hillo Mátyásné, dr. Weisz Lajosné, Jeney Endréné, Graselly Ma­tild, Horváth nővérek, Hilló Mariska, Kiiment Z. Ilonka, Zsilák Mariska, Kuthy Böske, Laszky Olga, Laszky Etel, Filippinyi nővérek, Böszörményi Róza, Kvasz nővérek, Molnár Mariska, Fest Lászlóné, Polgár Lajosné, Muntyán Sándorné, Grünhut Irénke, Povázsay Ilonka, Klein Frida, Zvaratkó Pálné, Varságh Béla, Lőrinczy László, dr. Ur­sziny János, dr. Láng Frigyes, dr. Weisz Frigyes, dr. Pándy István, dr. Weisz Lajos, dr. Linder Károly, Jankovich Tihamér, Kiss Kálmán, Kállay Ödön, Donner Lajos, Bukovszky János, Ko­rosy László, Südy István, Szemere Kál­mán, Székely Vilmos, Wágner József, Hilló Mátyás, Fried Lipót, Fekete Sán­dor, Weisz Miksa, Ormai Géza, Ro3en- . thai Ignác, ifj. Badics Elek, Silberatein Izidor, Dobay Kálmán, Bartos János, Lipkovits József, Horváth Mihály. Uhrin Károly, Gally János, Jankó Károly, dr. Osváth János, id. Such János, Mé­száros Gyula, Such Kálmán, Áchim F. Tamás, Áchim F. András, id. Bako,s Má­tyás, Áchim F. János, Kovács Sz. Ádám, Povázsay Endre, Havran Lajos, Kovác, L. Mihály, Balla Sámuel, Fra-»c33k Is'­ván, Hrabovszky Pál, Irsa Ferenc, ifj. Such János, Mazan János, Kriener Jenő, Buthy László, Povázsay László, Kiss László, Gally Géza, Grexa György, Pol­gár Lajos, dr. Konkoly Antal, Ernszt József, Muutyán Sándor, Padrah Kálmán. Urna-bizottság : Elnök: Beliczey Géza. Elnöktársnök: Polgár Lajosné, Friedmann Mórné, Haraszti Sándorné ós Ormai Gézáné. Jegyző: dr. Herzog Henrik. Tagjai: dr. Zsilinszky Endréné, Rosenthal Adolf né, Jávor Gyuláné, Pfeiffer Istvánné, Govrik Jánosné, özv. Kiss Lászlóné, dr. Révész Fülöpné, Neumann Manóné, Deutsch Mórné, Bo­hus Ferencé, Havas Mórné, Fekete Sán­dorné, Csillag Ignácné, Uhrin Károlvné, BohusEJemérné, Németh Istvánné, Weisz Miksáné, Klein Gusztávné, Jéger Jó­zsefné, Dusbaba Vilmosné, dr. Wagner Dánielné, Wiliin Istvánné, Seiler Gyu­láné, Mazan Jánosné, dr. Vass Vilmosné, Csirák Gyuláné, Reznicsek Feróncné, Lőwy Sámuelné, ifj. Such Jánosné, özv. Seiler Dénesné, dr. Sailer Vilmosné, dr. Debreczeny Lajosné, dr. Rell Lajosné, IzsakovicsFerencné, Igert Antalné, Kele­men Lászlóné, Bielik Jánosné, Kirsch­baum Manóné, özv. Tokay Aladárné, Grasseli Norbertné, Melhause Ottóné, Majtényi Sándorné, Döry Györgyné, Luxander Gézáné, dr. Remenár Elekné, Wagner Józsefné, Krá! Józsefné, ifj. Horváth Mihályné, Szántó Gézáné, Hav­ran Lajosné, Csanády Jánosné, Bakos Mátyásné, Palatínus Józsefné, .„.chim L. Andrásné, Mecs Balogh Sándorné, Uhrin Pálné, Golián Jánosné, ifj. Kocziszky Mihályné, Mészáros Gyuláné, Makái | Istvánná, Reisi Hermanné, Weisz Fü­; löpné, Seres Gyuláné, id. Such Jánosné, í Áchim F. Andrásné, Wagner Ferencné, dr. Krammer Nándorné, Reisz Izidorné, Reisz Jenőné, Vass Sándorné, Polgár Lajosné, özv. Áchim Pálné, özv. Áchim F. Jánosné, Haan Ágnes, Kiss Sárika, Zsilinszky Margit, Szihelszky Emma és Irén, dr. Nóvák Róza, Sándor Irma, Kriegl Lenke, Áchim F. Mariska, Belenta Mihályné, Petrovszky Erzsébet, Gartner Olga, Badics nővérek, Korosy Anna, Seiler Gizike, Réthy Böske, Seiler Ella, Falta Jolán, Stolmann Szerén, Seres Jo­lán, Ormay Lenke, Polgár Elza, Andrássy Gizella, Grósz Janka, Szulimán nővérek, Rosenthal Mariska, Szondy nővérek, Ko­vács Margit, Pollák Jolán, Bugyinszky Margit, Csanádi Olga, Szemeré Viola,

Next

/
Oldalképek
Tartalom