Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám
1909-02-11 / 12. szám
Békéscsaba, 1909 febr. 11. HÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNT szomszédba, ahová sokszor járt Piiski is. Ott a nénémasszony elébem tett egy pohárban olyan vörös bor féle italt és azt mondta, igyam meg. Én azt hittem bor, aztán megittam. Attól a naptól fogva nem kellett nekem más, mint Püski Mihály. Folytonosan rágondoltam. Szerettem volna véle, mellette lenni örökké. Egyszóval a szeretője lettem. Püski is szeretett. Azt mondta, elválik a feleségétől és engem vesz el. E^yév óta nem is ól már a feleségével. Én akkor megmondtam Mészárosnak, hogy elmegyek tőle, de nem engedett. Mikor elment, még az ajtót is rám zárta. Ezért haragudott meg rá Püski. Azért mi találkoztunk mindennap. — Ilyen találkákon nem fenyegetődzött néha Püski ? — Igen. Sokszor mondta, hogy ő agyonüti Mészárost, ha nem enged el. Különösen a mult esztendőben^ karácsony előtt hangoztatta ezt sokszor. — Maga persze helyeselte. — Nem egyeztem én bele, kérem aláian, sohasem. Mindig mondtam, ne csináljon ilyesmit, mert bajba kerülünk. — De azért hallgatólag mégis beleegyezett. — Nem én. — Ha nem, akkor meg kellett volna mondania Mészárosnak, hogy micsoda veszedelem készül ellene. — Hát azt éppen nem cselekedtem, — Mikor beszélték meg Püskivel a támadási ? — Karácsonykor. Abban állapodtunk meg, hogy majd én valahogy kicsalom az uramat a Köröspartra. Ott ő lesbe áll, agyonüti egy kovács-kalap ícscsal, elveszszük a pénzét és beledobjuk a Körösbe. De nem volt rá alkalom. Püski már annyira dühös lett, hogy hozzánk akart eljönni — Micsoda szándékból ? — Azt mondta, hogy ott üti agyon s aztán beledobja a kútba. Arra is kért, hogy vállaljam magamra az egészet, ö akkor sem hagy el, akkor is szeret. Végre is abban állapodtunk meg, hogy én elmegyek Mészárossal Somlyai Gáborékhoz, ő ezalatt lesbe áll és hazafelé jövet íogja agyonütni. Ugy is történt. 13 án elmentünk az urammal Somlyaiékhoz. Engem bántott a lelkiismeret és mondtam neki, hogy ne menjünk, de ő nem hallgatott reám. — Maga persze ezt hirül adta volt Püskinek. — Igen, átmentem a János bátyjához Ott volt ő is és megmondottam neki. Mikor aztán Som'yaiéktól jöttünk hazafelé, én hátramaradtam vagy öt lépést. Azelőtt hol ő ment elől, hol én hátul. (Derültség) Mikor a hidhoz értünk, Püski nekitámadt Mészárosnak és hatalmasat sújtott a fejére. Az uram ekkor lebukott, de Püski még akkor is ütötte Ekkor odaugrottam én és egy késsel elvágva Mészáros pénzes-zacskójának szalagját, magamhoz vettem a zacskót. Ezután elszaladtunk mind a ketten. — Magának véres lett a szoknyája is, ugy-e? — Ieen, de otthon aztán kimostam. — Mit csinált maga a tett után ? — Hazamentem, de nem volt nyugtom. Nem tudtam otthon maradni. Elszaladtam Püskihez, aki már akkor levetkőzve állott az ajtóban és mondotta, hogy el ne áruljam. Később eljött hozzám Somlyai is és elvitt magukhoz ; ott aludtam. — Püski azt vallotta, hogy maga lovalta fel a gyilkosságra. — Én, soha. De tudom azt, hogj egy malacot adott a csendőröknek, hogy az ő érdekében vigyék a vallatást. — Vigyázzon a nyelvére, mert baja támadhat az ilyen vádaskodásokért. A kihallgatás befejeződvén, felmutatták a bűnjeleket, melyek közül a hatalmas kalapács szörnyüködést keltett a hallgatóságban. Rebeka után Püski Gábor kihallgatásg következett. Püski erőteljes termetű, elég csinos ember. Az esetet több-kevesebb eltéréssel a szeretőjéhez hasonlóan mondotta el. A tanúkihallgatások során érdekes volt a magas, erőteljes termetű Mészáros kihallgatása, ki még most sem heverte ki egészen a hatalmas ütéseket. Kihallgatásra került a békési csendőrÖrs négy csendőre is. A perbeszédekre csak a késő délutáni órákban került a sor. A perbeszédek elhangzása és a kérdések megállapítása után az esküdtek tanácskozásra vonultak vissza, mely nagyon sokáig eltartott, ugy hogy az ítélethozatal csak éjjel fél tizenkét órakor történt meg Az esküdtek bűnösnek mondották ki ugy Futtaki Rebekát, mint Püski Mihályt a szándékos emberölési kísérlet bűntettében, melyet az asszonynál még a felbujtás is sul.yosbit. E/.ért Futtaki Rebekát nyolc évi, Püski Mihályt pedig hat évi fegyházra itélte a törvényszék. A színházak tájékáról Mostanában sok szó esik a színházakról. A korzón, a jégen, a bálban, a kulisszák mögül, mindenünnen hallatszik valami. Mindegyikben volt valami újdonság, amiről véleményt lehet mondani. Gáncsolót, vagy éppen dicsérőt. Az Operaház újdonságáról, Zichy Góza grófnak „II. Rákóczi Ferenciéről tartózkodó a kritika, de inkább gáncsoló, mint tartózkodó. A muzsikája magyar ós a közönség tartózkodó és gáncsoló kritika mellett is megtalálta benne, . amit keres: a magyarságot. Ezért az egyért sokat elnéz, megbocsájt. A Nemzeti S inháznak rés nem látott sikert hozott Ibsennek, a „Vadkacsa" cimü tragikomédiája. Ezt megelőzőleg már jó előre elkészültek Shakespeare „Antonius és Kleopatra" színmüvének bemutatására. A darab uj fordításban és uj szereposztásban már a mult év végén műsorra volt tűzve, de előadásra csak nem juthatott. Antonius szemólyesitője, Odry Árpád beteg lett s helyettesről hamarosan nem lehetett gondoskodni. Amikor Somlai Artúr a „Magyar Szinház" volt tagjának szerződtetésével ez az akadály is megszűnt volna, kiütött a tüz ós a megeresztett záporkészülékből kiözönlő viz elmosta a darab díszleteit. Ennyi viszontagság után végre pénteken megtartják a reprizet. A Magyar- és Királv-szinházakat a mostanában bemutatott darabok uralják. Lengyel Menyhért „Falusi idill" je, a me'y inkább á kávéház asztala mellett készült s nem egészseges falusi, de füstfelhős alakokat hoz szinre, még műsoron van, de telt házakkal nem dicsekedhetik. A Király-színház újdonságát, a „Táncos huszárok"-at rövid időn belül követni fogja a „Rébusz báró" operett, amelynek zenéjót Huszka szerzette, akinek nevét a „Bob úrfi hej, legény a talpán" tette mindenki által kedveltté és ismeretessé. A Vígszínháznak szenzációja van. Nemcsak a Herceg Ferenc nagy sikert aratott „Kivándorló"-ja, hanem esy másik darab is, amely ugyan már elfogadtatott, talán ki is tüzetett előadásra, de mindeddig még nem láttuk. Ezt a darabot Gál István római katholikus káplán irta, Gál Gyulának, a Nemzeti Szinház jeles művészének a fivére „Hivatás" cim alatt. A ezerzőnek ezt a darabját még a mult évben elfogadta a Vígszínház igazgatósága ós ugy határozott, hogy soron kivül előadatja. Azonban közbejött valami. Ez a valami Gál István nak, a szerzőnek egyházi hatósága. A darab ugyanis a papi nőtlensóg kényes kérdését is bolygatja s ezért az egyházmegye feje ugy határozott, hogy szigorú következmények terhe alatt meghagyta Gál István kíp'ánnak, hogy a darabot visszavegye. A szerző még véglegesen nem határozott, gondolkozási időt kórt. Vagy visszaveszi a darabot és átdolgozza, hogy az egyházmegyei hatóság jóváhagyását megnyerje, vagy leteszi a p'pi köntöst ós akkor más akadálya nincs annak, hogy a darabját előadják. — H írom színházi nap. Vasárnap a könynyed múzsa talált otthonra Tália templomában. Délután Bokor József szép sikert aratott népszínműve, a „Gyerekasszony" került előadásra telt ház előtt. Az elő.idás egyáltalában nem tartozott a rendes vasárnap délutáni előadások közé. mert a szereplők komoly, művészi munkát végeztek, amit nem egyszer zajos tapsokkal honorált a közönség. A nők közül S p ó n e r Ilonka, Barna Manci és P a p p Erzsébet, a férfiak közül pedig Gáspár Jenő, D er e n g h y, T o r d a y és Vajda érdemelnek különösebben dicséretet. Este „Berger Zsiga" csinált telt házat, ez a szellemesség nélküli bolondság, mely hónapokon keresztül volt egyik pesti szinház műsorán, nagy közönséget vonzott. Itt is tetszett, különösen a beleszőtt kabaret-számok miatt, melyekben Barna Manci sz^p énekével, ügyes táncával, Solti Vilma egy müdallal és P a t a k y Ferenc kupléjá val és táncával excelláltak. Szép sikere volt rajtuk kivül G a r a i Mancinak és A n d a y Ellának, e két igen ügyes ballerinának is. Hétfőn a „Császár katonái" ment, a múltkori szereposztással, kedden pedig a világhírűvé vált Lehár gyönyörű muzsikáju opettje, „A három feleség" került szinre igen jó előadásban — de sajnos, csak félig telt ház előtt. Egyedül E r n y e i n csodálkoztunk. Ez a tehetséges művész ez este szemmelláthatólag küzdött a szerepével — mert nem tudta. Mindig a súgóra hallgatott. Vele ellentétben kitűnő alakítást produkáltak Solti Vilma és Borzássy Rózsi, továbbá Vajda Dezső, Gáspár Jenő ós Vándory Géza. A közönség részvétlensége ez elsőrangú operettel szemben igazán érthetetlen volt. FARSANG. A Rokkant-Egylet estélye. Szombaton este ismét zsúfolásig megtelt a „Vigadó" nagyterme diszes közönséggel. A Magyarországi Munkások Rokkant és Nyugdijegyesülete tartotta akkor hangversennyel egybekötött mulatságát. Olyan elevenség ós jókedv uralkodott a bálteremben, hogy joggal nevezhetjük ezt a mulatságot az idei farsang egyik legsikerültebb mulatságának. A hangverseny zenei része pedig olyan magas színvonalon állott, amilyennel az ősz óta egyik hangverseny sem dicsekedhetett. Pont fél 9 volt, amikor Gulyás József, lapunk felelős szerkesztője megnyitotta az estólyt verses krónikájának felolvasával mely nem egy izben ragadta a közönséget élénk derültségre és sok tapsban részesült. Gyöngyössy Gusztáv, a csabai zenede művészlelkű igazgatója adott elő ezután egy csodaszép magyar ábrándot zongorán. Magas színvonalú, művészi játéka igazi élvezetet szerzett a nagy j ha Igatóságnak, ugy hogy a folytonos tetszésnyilvánítások miatt kénytelen volt még egy pár magyar nótát is eljátszani. Kertész Vilmos „Ripacs ur keservei"^ adta elő bő kom kus vénával, kacagtató jelmezben A kitűnő előadás alatt folytonosan betöltötte a termet a nevetés zaja. Most egy bájos fiatal leány : P ovázsay Ilonka következett. A „Férjhez menjek ?" c szellemes monológot adta elő olyan bátor fellépéssel és kedvességgel, hogy gyakorlott művésznőnek is becsületére vált volna. El is halmozták tapssal, virággal. K r i e n e r Jenő népiskolai igazgató hatalmas basszusában volt alkalma ezután gyönyörködni a közönségnek. A „Zsidónő" opera egyik áriáját énekelte el. Iskolázott hangjának érces csengésével és művészi előadásával alig tudott betelni a hallgatóság, ugy hogy a klasszikus zenedarab után még egy pár magyar nótát is énekelt el szintén bravúrosan. V a v e r k a Mariska a „Ha én férfi volnék" cimü verses monológgal mutatía meg, hogy hivatott recitátora a hasonló irodalmi müveknek. Sok tapsot kapott s a rendezőség neki is szép virágcsokorral kedveskedett. Mezei Mór, a csabai zenede he gfdü-tanára aagy rutinnak és tudással adta elő Wieniawsky egyik csodaszép koncert darabját Gyöng yössy zongorakisérete mellett. A nagysikerű estélyt K i r s c hb a u m Manó máv. főtiszt humoros előadása fejezte be. Harsogó kacagás fogadta minden mondását. Alakításai, fregoliszerü gyors szerepváltozásai arra vallanak, hogy benne kitűnő kómikus színész veszett el. Az ö szereplése megpecsételte a kitűnő, vidám hangulatot, mely azután egész éjjel uralkodott. Mert talán fölösleges is mondani, hogy a fiatalság reggelig tartó táncra perdült a hangverseny után. Az estélyen a következő leányok vettek részt: Lukovic/.ki Jucika, Meder Rízsika (Bék s), Brachna Erzsike (Szarvas), Povázsay I onka, Vaverka Mariska, Kuc^era Erzsike, Horváth Ilonka, Könyves Mancika, Csanády Jolánka, Madarász Katica, Fikker Rózsika, Kaczkó Jucika, Z-ilák Mariska, Brhlik Ilonka, Bázseg Mariska, Szabó Margitka, Matuschek Etelka, Falta nővérek, Vörös Gizike, Berzeg Mariska, Dorn Ilonka, Mecs-Balogh nővérek, Ferenczy Juliska, Klinghammer Ilonka, Michnay nővérek, Spitzer Mariska, Tayber nővérek, Gyuricza Ilonka, Jeszenszky Erzsike, Cservenák Etelka, Uhrin Erzsike, Keller nővérek, Izrael Malvinka, Gulyás I.onka, Berliner nővérek, Kurtág Jolánka, Sztankó Ilonka, Löwy nővérek, Fischer nővérek, Knyihár Ilonka, Z jlenák Rózsika, Bencze Ilonka, Belenta Nellike, Báaszky nővérek. A makacs meghűlést és köhögést gyorsan enyhíti a SCOTT-fé Emulsio. A Scott-féle Emulsio i annyira kellemes izü, hogy azok, akik nem birják el a közönséges csukamájolaj izét, könnyen, sőt élvezettel táplálkoznak a SCOTT-féle Emulsioval. Azonkívül a SCOTT-féle Íz E. mu, si° .,»•- Emulsio sokkal jobb hatású az sarasaiul „ , „ J . SCOrr-féls egeszségre. Mét'-'i halaszt Efllf eredeti OVSQ ára 2 K 50 fillér. - kérjük tijyslimbi YSHHÍ. Kapható minden gyógytárban. KUZGAZDASAG. Gabona árak. Békéscsaba, febr. 10. A budapesti gabonatőzsde irányzata egyre szilárdul és a kínálat is jobb. A cs bai hetipiacon meglehetős volt a hozatal. Uj-buza 23 60—2440 Tengeri, morzsolt, . . . 12.60 •— Budapest, február 10. KészbuzalO fillérrel magasabb ; áprilisi buza 25 66 ; októberi buza 2192; tengeri 14 56. ! Növendék-hasszék ! Tisztelettel tudatom a nagyérdemű közönséggel, hogy Békéscsabán, Vasút utca, Áchim Gusztáv féle hazban * navendékmarha-husszéket nyitok ós az vasárnap megnyílik. — Kérve a n. ó. közönség pártfogását, tisztelettel: Medovarszky György, mészáros. Meghívó. A Füzesgyarmati Takarékpénztár Részvénytársaság Füzesgyarmaton rendes közgyűlését 1909 március hd 3-án, délután 3 drakor .a községháza esketési termében fogja megtartani,melyre a részvényesek meghivatnak* Napirend : 1. Igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése s ezzel kapcsolataan : 2. Az évi zárszámaaások előterjesztése s a telmentvény megadása feletti határozat. 3. Tiszta iövedelem iránti intézkedés. 4. Igazgatósági jelentés a község részére teendő 1000 koronás alapítvány tárgyában. , 5. Felügyelő-bizottsági tagok újraválasztása 3 évre. B^üzesgyarmat, 1909 január 21-én. Borsothy Géza, elnök. *) Azon megjegyzéssel, hogy a megvizsgílt évi mér'eg és a közgyűlés elé t rjesztendő igazgatósági jelentés az üzlet helyiségében megtekintésre kitétetett. Békéscsabán, az Oiemető-utcában levő 1965. sz ház, mely áll 4 szoba, konyha, kamara, mosókonyha, megfelelő mellékhelyiségekkel, 600 tőke szöllővel beültetett nagy kerttel, örök áron eladó. # Értekezhetni ugyanott. ===== Egy fiatal és géplakatos segéd állandó alkalmazásra fölvétetik Gerö Miksánál, Körösladányban. Szőlőoltványokat szállit, fajtisztazágért jótállva, legd5sabb választékban a már evek óta elsőnek és legmegbízhatóbb- Köküiiő msntl első szölőnltvány t elep. nak jsmert ' Tulajdonos: Casparl Frigyes, MEedgyes 55. sz. (Nagyküküllő megye.) Tessék képes árjepyzékst kérni 1 ^neg^zékaz ország minden részéből érkezett elismerőlevelek, ennélfogva minden szőlőbirtokos megrendelésének megtétele előtt az ismerős személyiségektől úgy szó-, mint irásbeliieg bizonyságot szerezhet magának fenti szőlőtelep feltétlen megbízhatóságáról.