Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-02-11 / 12. szám

Békéscsaba, 1909 febr. 11. HÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNT szomszédba, ahová sokszor járt Piiski is. Ott a nénémasszony elébem tett egy pohárban olyan vörös bor féle italt és azt mondta, igyam meg. Én azt hittem bor, aztán megittam. Attól a naptól fogva nem kellett nekem más, mint Püski Mihály. Folytonosan rágondol­tam. Szerettem volna véle, mellette lenni örökké. Egyszóval a szeretője lettem. Püski is szeretett. Azt mondta, elválik a feleségétől és engem vesz el. E^yév óta nem is ól már a feleségével. Én akkor megmondtam Mészárosnak, hogy elmegyek tőle, de nem engedett. Mikor elment, még az ajtót is rám zárta. Ezért haragudott meg rá Püski. Azért mi ta­lálkoztunk mindennap. — Ilyen találkákon nem fenyege­tődzött néha Püski ? — Igen. Sokszor mondta, hogy ő agyonüti Mészárost, ha nem enged el. Különösen a mult esztendőben^ kará­csony előtt hangoztatta ezt sokszor. — Maga persze helyeselte. — Nem egyeztem én bele, kérem aláian, sohasem. Mindig mondtam, ne csináljon ilyesmit, mert bajba kerülünk. — De azért hallgatólag mégis bele­egyezett. — Nem én. — Ha nem, akkor meg kellett volna mondania Mészárosnak, hogy micsoda veszedelem készül ellene. — Hát azt éppen nem cselekedtem, — Mikor beszélték meg Püskivel a támadási ? — Karácsonykor. Abban állapod­tunk meg, hogy majd én valahogy ki­csalom az uramat a Köröspartra. Ott ő lesbe áll, agyonüti egy kovács-kalap ícs­csal, elveszszük a pénzét és beledobjuk a Körösbe. De nem volt rá alkalom. Püski már annyira dühös lett, hogy hozzánk akart eljönni — Micsoda szándékból ? — Azt mondta, hogy ott üti agyon s aztán beledobja a kútba. Arra is kért, hogy vállaljam magamra az egészet, ö akkor sem hagy el, akkor is szeret. Végre is abban állapodtunk meg, hogy én elmegyek Mészárossal Somlyai Gá­borékhoz, ő ezalatt lesbe áll és hazafelé jövet íogja agyonütni. Ugy is történt. 13 án elmentünk az urammal Somlyaiék­hoz. Engem bántott a lelkiismeret és mondtam neki, hogy ne menjünk, de ő nem hallgatott reám. — Maga persze ezt hirül adta volt Püskinek. — Igen, átmentem a János bátyjá­hoz Ott volt ő is és megmondottam neki. Mikor aztán Som'yaiéktól jöttünk hazafelé, én hátramaradtam vagy öt lé­pést. Azelőtt hol ő ment elől, hol én hátul. (Derültség) Mikor a hid­hoz értünk, Püski nekitámadt Mészáros­nak és hatalmasat sújtott a fejére. Az uram ekkor lebukott, de Püski még akkor is ütötte Ekkor odaugrottam én és egy késsel elvágva Mészáros pén­zes-zacskójának szalagját, magamhoz vettem a zacskót. Ezután elszaladtunk mind a ketten. — Magának véres lett a szoknyája is, ugy-e? — Ieen, de otthon aztán kimostam. — Mit csinált maga a tett után ? — Hazamentem, de nem volt nyug­tom. Nem tudtam otthon maradni. El­szaladtam Püskihez, aki már akkor le­vetkőzve állott az ajtóban és mondotta, hogy el ne áruljam. Később eljött hoz­zám Somlyai is és elvitt magukhoz ; ott aludtam. — Püski azt vallotta, hogy maga lovalta fel a gyilkosságra. — Én, soha. De tudom azt, hogj egy malacot adott a csendőröknek, hogy az ő érdekében vigyék a vallatást. — Vigyázzon a nyelvére, mert baja támadhat az ilyen vádaskodásokért. A kihallgatás befejeződvén, felmu­tatták a bűnjeleket, melyek közül a ha­talmas kalapács szörnyüködést keltett a hallgatóságban. Rebeka után Püski Gábor kihall­gatásg következett. Püski erőteljes ter­metű, elég csinos ember. Az esetet több-kevesebb eltéréssel a szeretőjéhez hasonlóan mondotta el. A tanúkihallgatások során érdekes volt a magas, erőteljes termetű Mészá­ros kihallgatása, ki még most sem he­verte ki egészen a hatalmas ütéseket. Kihallgatásra került a békési csendőr­Örs négy csendőre is. A perbeszédekre csak a késő délutáni órákban került a sor. A perbeszédek elhangzása és a kérdések megállapítása után az esküdtek tanácskozásra vonultak vissza, mely nagyon sokáig eltartott, ugy hogy az ítélethozatal csak éjjel fél tizenkét órakor történt meg Az esküdtek bűnösnek mondották ki ugy Futtaki Rebekát, mint Püski Mihályt a szándékos emberölési kísérlet bűntettében, melyet az asszony­nál még a felbujtás is sul.yosbit. E/.ért Futtaki Rebekát nyolc évi, Püski Mihályt pedig hat évi fegyházra itélte a törvényszék. A színházak tájékáról Mostanában sok szó esik a szín­házakról. A korzón, a jégen, a bálban, a kulisszák mögül, mindenünnen hallat­szik valami. Mindegyikben volt valami újdonság, amiről véleményt lehet mon­dani. Gáncsolót, vagy éppen dicsérőt. Az Operaház újdonságáról, Zichy Góza grófnak „II. Rákóczi Ferenciéről tartózkodó a kritika, de inkább gán­csoló, mint tartózkodó. A muzsikája magyar ós a közönség tartózkodó és gáncsoló kritika mellett is megtalálta benne, . amit keres: a magyarságot. Ezért az egyért sokat elnéz, megbocsájt. A Nemzeti S inháznak rés nem lá­tott sikert hozott Ibsennek, a „Vadkacsa" cimü tragikomédiája. Ezt megelőzőleg már jó előre elkészültek Shakespeare „Antonius és Kleopatra" színmüvének bemutatására. A darab uj fordításban és uj szereposztásban már a mult év végén műsorra volt tűzve, de előadásra csak nem juthatott. Antonius szemólye­sitője, Odry Árpád beteg lett s helyet­tesről hamarosan nem lehetett gondos­kodni. Amikor Somlai Artúr a „Magyar Szinház" volt tagjának szerződtetésével ez az akadály is megszűnt volna, ki­ütött a tüz ós a megeresztett zápor­készülékből kiözönlő viz elmosta a da­rab díszleteit. Ennyi viszontagság után végre pénteken megtartják a reprizet. A Magyar- és Királv-szinházakat a mostanában bemutatott darabok uralják. Lengyel Menyhért „Falusi idill" je, a me'y inkább á kávéház asztala mellett készült s nem egészseges falusi, de füst­felhős alakokat hoz szinre, még mű­soron van, de telt házakkal nem dicse­kedhetik. A Király-színház újdonságát, a „Táncos huszárok"-at rövid időn be­lül követni fogja a „Rébusz báró" ope­rett, amelynek zenéjót Huszka szerzette, akinek nevét a „Bob úrfi hej, legény a talpán" tette mindenki által kedveltté és ismeretessé. A Vígszínháznak szenzációja van. Nemcsak a Herceg Ferenc nagy sikert aratott „Kivándorló"-ja, hanem esy má­sik darab is, amely ugyan már elfogad­tatott, talán ki is tüzetett előadásra, de mindeddig még nem láttuk. Ezt a dara­bot Gál István római katholikus káplán irta, Gál Gyulának, a Nemzeti Szinház jeles művészének a fivére „Hivatás" cim alatt. A ezerzőnek ezt a darabját még a mult évben elfogadta a Vígszín­ház igazgatósága ós ugy határozott, hogy soron kivül előadatja. Azonban közbejött valami. Ez a valami Gál István nak, a szerzőnek egyházi hatósága. A darab ugyanis a papi nőtlensóg kényes kérdését is bolygatja s ezért az egyház­megye feje ugy határozott, hogy szi­gorú következmények terhe alatt meg­hagyta Gál István kíp'ánnak, hogy a darabot visszavegye. A szerző még vég­legesen nem határozott, gondolkozási időt kórt. Vagy visszaveszi a darabot és átdolgozza, hogy az egyházmegyei hatóság jóváhagyását megnyerje, vagy leteszi a p'pi köntöst ós akkor más akadálya nincs annak, hogy a darabját előadják. — H írom színházi nap. Vasárnap a köny­nyed múzsa talált otthonra Tália temp­lomában. Délután Bokor József szép sikert aratott népszínműve, a „Gyerek­asszony" került előadásra telt ház előtt. Az elő.idás egyáltalában nem tartozott a rendes vasárnap délutáni előadások közé. mert a szereplők komoly, művészi munkát végeztek, amit nem egyszer za­jos tapsokkal honorált a közönség. A nők közül S p ó n e r Ilonka, Barna Manci és P a p p Erzsébet, a férfiak közül pedig Gáspár Jenő, D e­r e n g h y, T o r d a y és Vajda ér­demelnek különösebben dicséretet. Este „Berger Zsiga" csinált telt há­zat, ez a szellemesség nélküli bolond­ság, mely hónapokon keresztül volt egyik pesti szinház műsorán, nagy kö­zönséget vonzott. Itt is tetszett, külö­nösen a beleszőtt kabaret-számok miatt, melyekben Barna Manci sz^p éneké­vel, ügyes táncával, Solti Vilma egy müdallal és P a t a k y Ferenc kupléjá val és táncával excelláltak. Szép sikere volt rajtuk kivül G a r a i Mancinak és A n d a y Ellának, e két igen ügyes ballerinának is. Hétfőn a „Császár katonái" ment, a múltkori szereposztással, kedden pedig a világhírűvé vált Lehár gyönyörű muzsikáju opettje, „A három feleség" került szinre igen jó előadásban — de sajnos, csak félig telt ház előtt. Egye­dül E r n y e i n csodálkoztunk. Ez a tehetséges művész ez este szemmellát­hatólag küzdött a szerepével — mert nem tudta. Mindig a súgóra hallgatott. Vele ellentétben kitűnő alakítást produ­káltak Solti Vilma és Borzássy Rózsi, továbbá Vajda Dezső, Gás­pár Jenő ós Vándory Géza. A kö­zönség részvétlensége ez elsőrangú ope­rettel szemben igazán érthetetlen volt. FARSANG. A Rokkant-Egylet estélye. Szombaton este ismét zsúfolásig megtelt a „Vigadó" nagyterme diszes közönséggel. A Magyarországi Munkások Rokkant és Nyugdijegyesülete tartotta akkor hangversennyel egybekötött mu­latságát. Olyan elevenség ós jókedv uralkodott a bálteremben, hogy joggal nevezhetjük ezt a mulatságot az idei farsang egyik legsikerültebb mulatsá­gának. A hangverseny zenei része pedig olyan magas színvonalon állott, amilyen­nel az ősz óta egyik hangverseny sem dicsekedhetett. Pont fél 9 volt, amikor Gulyás József, lapunk felelős szerkesztője meg­nyitotta az estólyt verses krónikájának felolvasával mely nem egy izben ragadta a közönséget élénk derültségre és sok tapsban részesült. Gyöngyössy Gusztáv, a csabai zenede művészlelkű igazgatója adott elő ezután egy csodaszép magyar ábrándot zongorán. Magas színvonalú, művészi játéka igazi élvezetet szerzett a nagy j ha Igatóságnak, ugy hogy a folytonos tetszésnyilvánítások miatt kénytelen volt még egy pár magyar nótát is eljátszani. Kertész Vilmos „Ripacs ur ke­servei"^ adta elő bő kom kus vénával, kacagtató jelmezben A kitűnő előadás alatt folytonosan betöltötte a termet a nevetés zaja. Most egy bájos fiatal leány : P o­vázsay Ilonka következett. A „Férjhez menjek ?" c szellemes monológot adta elő olyan bátor fellépéssel és kedves­séggel, hogy gyakorlott művésznőnek is becsületére vált volna. El is halmoz­ták tapssal, virággal. K r i e n e r Jenő népiskolai igaz­gató hatalmas basszusában volt alkalma ezután gyönyörködni a közönségnek. A „Zsidónő" opera egyik áriáját éne­kelte el. Iskolázott hangjának érces csen­gésével és művészi előadásával alig tu­dott betelni a hallgatóság, ugy hogy a klasszikus zenedarab után még egy pár magyar nótát is énekelt el szintén bra­vúrosan. V a v e r k a Mariska a „Ha én férfi volnék" cimü verses monológgal mu­tatía meg, hogy hivatott recitátora a hasonló irodalmi müveknek. Sok tap­sot kapott s a rendezőség neki is szép virágcsokorral kedveskedett. Mezei Mór, a csabai zenede he gfdü-tanára aagy rutinnak és tudással adta elő Wieniawsky egyik csodaszép koncert darabját Gyöng yössy zon­gorakisérete mellett. A nagysikerű estélyt K i r s c h­b a u m Manó máv. főtiszt humoros elő­adása fejezte be. Harsogó kacagás fo­gadta minden mondását. Alakításai, fre­goliszerü gyors szerepváltozásai arra vallanak, hogy benne kitűnő kómikus színész veszett el. Az ö szereplése meg­pecsételte a kitűnő, vidám hangulatot, mely azután egész éjjel uralkodott. Mert talán fölösleges is mondani, hogy a fiatalság reggelig tartó táncra perdült a hangverseny után. Az estélyen a következő leányok vettek részt: Lukovic/.ki Jucika, Meder Rízsika (Bék s), Brachna Erzsike (Szarvas), Pová­zsay I onka, Vaverka Mariska, Kuc^era Erzsike, Horváth Ilonka, Könyves Mancika, Csanády Jolánka, Madarász Katica, Fikker Rózsika, Kaczkó Jucika, Z-ilák Mariska, Brhlik Ilonka, Bázseg Mariska, Szabó Margitka, Matuschek Etelka, Falta nővé­rek, Vörös Gizike, Berzeg Mariska, Dorn Ilonka, Mecs-Balogh nővérek, Ferenczy Juliska, Klinghammer Ilonka, Michnay nővérek, Spitzer Mariska, Tayber nővérek, Gyuricza Ilonka, Jeszenszky Erzsike, Cservenák Etelka, Uhrin Erzsike, Keller nővérek, Izrael Malvinka, Gulyás I.onka, Berliner nővérek, Kurtág Jolánka, Sztankó Ilonka, Löwy nővérek, Fischer nővérek, Knyihár Ilonka, Z jlenák Rózsika, Bencze Ilonka, Belenta Nellike, Báaszky nővérek. A makacs meghűlést és köhögést gyorsan enyhíti a SCOTT-fé Emulsio. A Scott-féle Emulsio i annyira kellemes izü, hogy azok, akik nem birják el a közönséges csukamájolaj izét, könnyen, sőt élvezettel táplálkoznak a SCOTT-féle Emulsioval. Azonkívül a SCOTT-féle Íz E. mu, si° .,»•- Emulsio sokkal jobb hatású az sarasaiul „ , „ J . SCOrr-féls egeszségre. Mét'-'i halaszt Efllf eredeti OVSQ ára 2 K 50 fillér. - kérjük tijys­limbi YSHHÍ. Kapható minden gyógytárban. KUZGAZDASAG. Gabona árak. Békéscsaba, febr. 10. A budapesti gabonatőzsde irány­zata egyre szilárdul és a kínálat is jobb. A cs bai hetipiacon meglehetős volt a hozatal. Uj-buza 23 60—2440 Tengeri, morzsolt, . . . 12.60 •— Budapest, február 10. KészbuzalO fil­lérrel magasabb ; áprilisi buza 25 66 ; októberi buza 2192; tengeri 14 56. ! Növendék-hasszék ! Tisztelettel tudatom a nagy­érdemű közönséggel, hogy Békéscsabán, Vasút utca, Áchim Gusztáv féle hazban * navendékmarha-husszéket nyitok ós az vasárnap meg­nyílik. — Kérve a n. ó. közön­ség pártfogását, tisztelettel: Medovarszky György, mészáros. Meghívó. A Füzesgyarmati Takarékpénztár Részvénytársaság Füzesgyarmaton rendes közgyűlését 1909 március hd 3-án, délután 3 drakor .a községháza esketési termében fogja meg­tartani,melyre a részvényesek meghivatnak* Napirend : 1. Igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése s ezzel kapcsolataan : 2. Az évi zárszámaaások előterjesz­tése s a telmentvény megadása feletti határozat. 3. Tiszta iövedelem iránti intézkedés. 4. Igazgatósági jelentés a község ré­szére teendő 1000 koronás alapítvány tárgyában. , 5. Felügyelő-bizottsági tagok újra­választása 3 évre. B^üzesgyarmat, 1909 január 21-én. Borsothy Géza, elnök. *) Azon megjegyzéssel, hogy a megvizsgílt évi mér'eg és a közgyűlés elé t rjesztendő igazgatósági jelentés az üzlet helyiségében megtekintésre kité­tetett. Békéscsabán, az Oiemető-utcában levő 1965. sz ház, mely áll 4 szoba, konyha, kamara, mosó­konyha, megfelelő mellékhelyiségekkel, 600 tőke szöllővel beültetett nagy kerttel, örök áron eladó. # Értekezhetni ugyanott. ===== Egy fiatal és gép­lakatos segéd állandó alkalmazásra föl­vétetik Gerö Miksánál, Körösladányban. Szőlőoltványokat szállit, fajtisztazágért jótállva, legd5sabb vá­lasztékban a már evek óta elsőnek és legmeg­bízhatóbb- Köküiiő msntl első szölőnltvány t elep. nak jsmert ' Tulajdonos: Casparl Frigyes, MEedgyes 55. sz. (Nagyküküllő megye.) Tessék képes árjepyzékst kérni 1 ^neg^zék­az ország minden részéből érkezett elismerő­levelek, ennélfogva minden szőlőbirtokos meg­rendelésének megtétele előtt az ismerős sze­mélyiségektől úgy szó-, mint irásbeliieg bizony­ságot szerezhet magának fenti szőlőtelep fel­tétlen megbízhatóságáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom