Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-02-11 / 12. szám

Békéscsabi, 1909. jan. 11. BÉKÉSMEGYEI KÖZIÖNT lés felolvasottnak tekintette, úgyszintén a mérleg-, nyereség- és veszteség számlát is. Itt felszólalt F u c h s Lajos részvényes s azt indítványozta, hogy a közgyűlés az intézet tulajdonát képező 1,251.982 kor. értékű tőzsdei értékpapírnál keletkezett 8921 kor. 80 fillér veszteséget ne az évi nyereségből, hanem az értékpapír-tartalékalapból írja le, mert az az árfolyam javulásából úgyis megtérül s az átvitt 10,077 kor. 76 fillérből egészítse ki a 8,931 kor 10 ezer koronára s rószvényenkint 27 korona adassék osztalékul, a megállapított 25 kor. helyett. F á y Samu dr. nem helyesli az indítványt. Ellenkezőleg, teljes elismeréssel adózik az igazgatóságnak a ritka céltudatosságért, melylyel a pénzintézet j és a részvényesek érdekeit vezeti. Az | árfolyam veszteség leírása a mult év \ szép nyereményéből a helyes, mert a tartalékalapok gyarapítása mozdítja elő elsősorban az intézet izmosodását. V a r s á g h Béla eklatáns példával illusztrálta az igazgatóságnak e kérdésnél való helyes állásponiját. A közgyűlés az indítvány fölött már csak azért is, ahogy az indítványozó izoláltságát documentálja, felállással egyhangúlag döntött, mert az indítványt csak egy részvényes támogatta. A közgyűlés a nyeremény felosztására, az 1912 koronának jótékony célokra való kiosztására vonatkozó igazgatósági javaslatot egyhangúlag elfogadta és a felmentvónyt megadta. Az igazgatóságnak lejárván a mandátuma, a közgyűlés H a a n Béla indítványára, ki reámutatott arra a gondos és rendkívül körültekintő sáfárkodásra, melylyel az eddigi igazgatóság usy a részvényesek, mint a pénzintézet érdekeit vezette, az eddigi igazgatóságnak: V a r s a g h Béla, Bogár Dániel L őwinger Lipót, VidovszkyKároly, dr. K e r ó n y i Soma, Kovács L. Mihálynak megválasztását újból indítványozta. A lelkes éljenzés elhangzása után Varságh Béla köszönte meg igazgató társai nevében is a bizalmat, ígérve, hogy az igazgatóság az eddigi, nyomon becsületes igyekezettel fogja a részvényesek érdekeit gondozni. A felügyelő-bizottság szintény egyhangúlag újra megválasztatott és pedig: Réthy Béla, dr. W a 11 f i s c h Ferenc, dr. M a r g ó c s y Miklós, J é g e r József, póltag Fekete Sándor. A közgyü és berekesztése előtt felszólalt Haan Béla, hogy a részvényesek nevében köszönetet mondjon ugy az igazgatóságnak azért a fáradhatatlan munkásságáért, melylyel e vidéki pénzintézet elsőrangú szilárdságát megalapozták, mint különösebben Havas Mór ügyvezető igazgatónak, ki ritka szakavatottságán felül még a kötelesség teljesítés mintaképe, F á y Samu dr. szintén Havas érdemeit méltatja, mert azon 10 óv alatt, mióta a pénzintézetet vezeti, forgalma, jövedelme megkétszeresedett. Köszönet illeti azonban a kiváló tisztikart is. Gyakori éljenzés szakította meg Havas Mór felszólalását, ki köszönetet mondott a jóleső elismerésért, mely eddigi munkásságát illette és megigérie a tisztikar nevében is, hogy az eddigi csapáson fognak haladni. Varságh Béla elnök megköszönvén a részvényesek érdeklődését, a közgyűlés az igazgatóság éltetésével befejezést nyert. Gyors egymásutánban másodszor lenget gyászlobogót Csaba városháza erkélyéről a szél, jelezve, hogy a községnek gyísza van. Kinek elhunytát a lobogó jelzi, már éveken át vonszolta magával az életét romboló csirát. Akaratereje, ragaszkodása az élethez: hogy dolgozhasson övéiért, a közért, nem egy izben azt a reményt keltette, hogy diadalmaskodni fog betegségén, az évenkint tízezreket pusztító tüdővészen. Sajnos azonban, csalóka volt e remény I . .. Maros György elhunytával nem csak a község közig izgatását érte veszteség, de érte a közügyet is Ritka munkabírással, ügyszeretettel fáradt minden jóért és nemesért, érdeklődött a társadalmi kérdések iránt, de azért hivatalát, több éven át, ha nagy betegen is, de pedáns pontossággal látta el. Mint az arad-békési ág. ev. egyházmegye számvevője, megalkotta a számviteli ügyszabályzatot s ezzel rendet ós egyöntetűséget'teremtett az egyes egyházak törzsvagyon kezelése, költségvetése és pénzkezelése körül. A Muzeum-Egyesület főtitkárát gyászolja az elköltözöttben ; olyan főtitkárt, kinek nagyrészben köszönhető, hogy a főfelügyelőséghez intézett felterjesztése, az Évkönyvek szerkesztése, a legapróbb ügyeknek odaadó kezelése folytán a Muzeum-Egyesület ma már oly tárlattal bir, hogy az intózőkörök a kulturház emelése elől nem zárkózhatnak el. Maros György volt az, ki a tanácsban, a képviselőtestületben, a sajtóban, mint lapunknak volt kiváló szerkesztője) folyton sürgette a község haladását a közvilágítás terén s igy létesült a villamos világítás. Mint a szinügyi bizottság jegyzője, az ő előterjesztésére határoztatott el a színház átalakítása. Az ő betegségével ez a kérdés is lekerült talán sokára a napirendről. Lehet mondani, hogy nem volt oly közügy, melytől az elhunyt megvonta lelkes munkásságát. Maros György tizenhét év előtt, S z e m i a n elsőjegyző alatt, mint iktató kezdte köztisztviselői pályafutását s ugy felsőbb hatósága, mint a képviselőtestület, látva tudását, szorgalmát, Kvasz Sándor nyugalomba vonulásával, tizenhárom év előtt hagyatéki jegyzőül választotta. Mintegy hat óv előtt kezdett betegeskedni. D icára a leggondosabb gyógykezelésnek, üdülőhelyek felkeresésének, a diétetikus életmódnak, baja egyre hatalmaskodott, mig vé íre SZÍVÓS életerejét szerdán hajnalban megtörte. ] Halála hírére a városházára, kaszinóra kitűzték a gyászlobogót s alig van Csabának lakosa, ki Maros Györgyre szeretettel ne gondolna. Ravatalát már eddig is a község, a tisztviselők, a Muzeum-Egyesület, családja ós rokonsága koszorúi borítják. Temetése ma délután 3 órakor megy végbe a városháza udvaráról. Elhunytáról a családon kivül a község elöljárósága ós tisztikara ós a Múzeum-Egyesület is adott ki gyászjelentést. A két gyászjelentés a következő : Özv, Maros Györgyné, szül. Keleti Malvin,, ugy a maga, mint az alu'irt rokonság nevében, fijd alomtól megtört szívvel jelenti szeretett ós felejthetetlen jó férjének; Maros György békóscsaba község jegyzőjének, f. hó 10 ón, hajnali 2 órakor, életének 38. évében, hosszas szenvedés után történt gyászos elhuny, tát, A megboldogult, f jldi maradványait folyó hó II-ón, délután 3 órakor fog juk a városháza udvaráról az ág. h. ev. egyház szertartása szerint a felsővégi temetőben örök nyugalomra helyezni. Békéscstba, 1909 február 10-én. Áldás ós béke lengjen a megboldogult drága porai feleit Mockovcsák Gizella, mint testvér. Dr. Keleti Igníc ós neje, mint após, illetőleg anyós. M tros Tibor, Maros Jenő, M iros Dezső, H ílász Gyurika, Maros Ilonka, unokaöcscsei ill. ianokahuga. Bendo Ele ós nej

1,Keleti Teréz, sógora ill. sógornői. Lovag Sztraka György és neje, özv. Rimmler Ká'Oiyné, Szirotka Guszt'ivné nagybátyja illetőleg nagynénjei. Özv. Sztraka Ernőaé ós gyermekei és számos rohon. Békéscsaba nagyközség Elölj árósága ós Tisztviselői Kara szomorodott szívvel tudatja egyik szórtaim is ós kötelességtudó tagjának, a legjobb tisztviselő társnak Maros György hagyatékügyi jegyzőnek f. hó ÍO-ón, hajnali 2 órakor, életének 38. évében, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. Béke poraira! A nagyszénási „Nagy Galeattó". Lövöldöző féltékeny férj. Revolverdörrenés riasztotta fel a csöndes Nagyszénás lakóit január 8-án a hajnali órakban. Egy boldogtalan ember : Csepelén y i János lőit rá családi élete naegrontójára: Birkás Jánosra. A golyó szerencsére csak a karján találta a szépnek éppen nem mondható Don Jüant, ki az első lövés után eszeveszett futással menekült elkeseredett támadója elől. A véres eset óta alig telt el egy hónap ós Csepelényi János már az esküdiszók előtt állott. A tárgyalást V. Szakmáry Ari-ztid kir. táblabíró vezette. Szavazóbirákkónt H u b a y Lajos ós T ó t h Ferenc kir. törvényszéki birák, jegyzőként dr. N u s z b e k Sándor szerepeltek. A vádat dr. K o n r á d Ernő kir. ügyész, a védelmet pedig dr. Salamon Károly ügyvédjelölt képviselték. Az esküdtszók megalakulása után elővezették a vádlottat. Elég értelmes arcú, vöröshaju és bajuszu parasztember. Az elnök kérdésére elismerte bűnösségét. — Nagyon el voltam ón keseredve, tekintetes törvényszék. Birkás tönkre tette az ón családi boldogságomat. Van neki is felesége, mégis az enyém kellett neki. Mikor ezt megtudtam, sohasem volt nyugodalmam. Lemaradtam miatta a munkáról is, mert nem mertem egyedül hagyni a feleségemet. Birkás olyankor mindig átment és nem hagyta békében az asszonyt. E miatt már fel is jelentettem a jegyzőnél. Rosteltem is a családi szégyenemet. . . akármerre mentem, mindenütt arról beszéltek. Rólunk pletykált az egész falu. Nagyon elkeserített a dolog. Január 7-ón aztán nem tudtam magamon uralkodni többé. Bementem Orosházára revolvert vásárolni ós másnap lesbe állottam az utcán, amerre Birkás munkába szokott járni. Elhatároztam, hogy agyonlövöm. Mikor 10—12 lépésre ért hozzám, rásütöttem a revolvert egyszer. Erre ő megfordult és elszaladt. — Nem gondolta meg, hogy milyen következményei lettek volna, ha véletlenül agyonlövi ? — Nem tudtam én akkor gondolkozni sem, kérem alásan. Izgatott voltam nagyon s azt sem tudtam, mit cselekszem. Ezután a Don Jüan kihallgatása következett. Épen nem hódító alak Piszkos parasztruha födte haj ott termetét. Tömött bajusza a szájábi lógott. Vallomásában olyan kényes kifejezések voltak, a melyeket nyilvánosságra hozni nem lehet. Azt akarta bizonyítgatni, hogy nem ő csábittotta az asszonyt, hanem az őt. A hajnali támadás részleteit Csepelónyihez hasonlóan mondta el. Az áldott állapotban levő Csepelónyinó a vádlott javára vallott. Azt mondta, hogy sokat szenvedett az ura, mikor megtudta az ő erőszakosan kapott szégyenét. Gyakran még beszélni sem tudott, annyira elszorult a szive. A tanuk kihallgatása után az elnök kijelentette, hogy a sértett Birkás János ellen erőszakos némi közösülés büntette miatt vizsgálat van folyamatban. Konrád Ernő dr. kir. ügyész vádbeszédében szándékos emberölési kísérlet bűntettéért kérte a vádlott szigorú megbüntetését. Dr. Salamon Károly védő érvekben gazdag beszédében védence felmentését kérte. Az esküdtek verdiktje a védőnek adott igazat ós Csepelényi Jánost a vád alól felmentette. Apró újdonságok a t. Házitól — Külön fővárosi tudósítónktól. (A t Ház.) Két nap óta fekete lobogót lenget a szól az országházán. Az érkező honatyák, fiatalok és öregek, nagyságosok ós kegyelmesek, egyformán megdöbbenve tekintenek a nem szívesen látott, de gyakran visszatérő halált hirdetőre. — Ki halt meg ? — kérdi egyik a másikától. — A mi emberünk — feleli egyik nemzetiségi képviselő, lehorgasztott fővel. Bredeciana Korjolán, az oravicai. És a honatyák, a fiatalok és öregek, a nagyságosok és kegyelmesek egyformán megrázkódnak a halál gondolatára. Ez nem kéri ki őket a Háztól, ez előtt nincs immunitás. Ez a kérlelhetetlen nagy ur összeroppantja a legkeményebb koponyákat is. Beljebb a folyosón és az ülésteremben nincs valami nagy élénkség. Még mindig az adó vita. Hallgatják is, meg nein is Polónyit, aki óraszámra beszél, akit a felkapott válsághírek most felfrissítettek. Amikor elmondta a maga mondókáját, a folyosóra siet, hátraszegzi a fejét ós hangos, lármás, nevet. Legalabb kívülről ilyen. Politikus emberek ugy tartják, hogy az nem jót jelent, ha egy nagyképű vigkedélyü. Andrássy Gyulát sok hive állja körül, közöttük tügtíetlenségiek is. A bankról beszélnek, Hoitsy Pál kardoskodik az önálló bank mellett. — Az önálló bankért, ha kell ellenzékbe megyünk, ha kell elölről kezdjük az ellenállást — jelenti ki energikus hangon — No no, — mondja Andrássy — még megállhattok a kartellbanknál is. — Ha leszámítolják a váltóinkat, — veti közbe Haitsy tréfásan. Egy másik csoport Zichy Aladárt, a király személye körüli minisztert fogja körbe. Itt minden arc élesen figyel, itt mindenki komoly, itt egy-egy elejtett szó sokat jelent. A csendes, bizalmas beszélgetés dokumentálja a fontosságot. — Uj kormány alakulás kétségtelen, — jelenti ki a miniszter. Kossuth bécsi utja ezzel van kapcsolatban. Lehet, hogy ő nyeri az uj kabinet alakítására a megbízást, lehet, hogy más. A képviselői figyelemmel hallgatták a miniszter szavait, aki a tov ábbi kérdések elől kitért. A balpárt egy néhány tagja is erősen tárgyal. Az egyöntetű megál'apodásuk az, hogy megobstruálják majd az ujoncjavaslatokat, amelyek e hót végén kerülnek napirendre. A politika levegője nyomott. Mindenki érzi, hogy hamarosan történik valami. De mi? Mit hoz a válság fújdogáló szele? Derűs, szép időt, vagy zivatart ? Majd megfelel rá az idő. (A liberális főkortes) Csend van a politikában, ilyenkor a folyosóra szorul az élet. Kedves vidéki esetek elevenednek föl, amelyek attól is jók, hogy a honatyák megszabadulnak a bizonytalan jövő nyomasztó érzéseitől. Zlinszky István, a dorogi kerület függetlenségi képviselője, beszélte el a következő esetet: — A legutóbbi választáson, mikor többségre jutottunk, a kerületem zsidó választói tömegesen szavaztak le rám, ami nekem feltűnő volt. Jól tudtam ugyanis, hogy régen mindig a szabadelvű párti jelöltet támogatták. A dolognak a nyitja az volt, ami abban a kerületben régi hagyomány: hogy a zsidók elvkülönbség nélkül mindig kormánypárti emberekhez csatlakoznak. Annyira mentek a lelkesültségben, hogy a győzelmi lakomán is résztvettek, ahol nztán az egyik főkortesem, egy egyszerű parasztgazda vállalkozott rá, hogy felköszöntse őket. Arról akart beszólni, hogy ezután mindnyájan legyünk egy táborban, aminek nincs akadalya, mert hiszen liberálisak vagyunk valamenynyien A nagy lendülettel előadott tósztot igy fejezte be : — Mert hát nálunk a vallás nem számit, csak — zsidó ne legyen. — Annvira tetszett ez a beszéd, — fejezte be Z.inszky — hogy föl kellett állanom és kimagyaráztam, hogy voltaképpen mit is akart mondani a főkortes. (Vigyázat!) Kállay Tamásnak is volt egy esete, ami mulatságos. Mikor legutóbb Székelyudvarhelyen járt, a kerületében, valami utja volt egy messzire elnyúló réten keresztül. Óraszámra haladt a kocsi a nélkül, hogy csak egy cserjére is akadtak volna. Egyszerre csak, a rét kellős közepén, egy tilalomfa mellett b allagott el a fogat. A póznára nagy betűkkel volt felírva : Kállay nem tudta elképzelni, mire kell itt vigyázni. Se út, "se árok, se vasút, olyan lapos és egyenes miadm. akár az aszf alt Pesten a Kossu'.h Lijosutcán. Megkérdezte hit a piraszt ko csist, miért állították ide ezt a jelző táblát ? — Semmi másért, uram, — felelt* egykedvűen — csak éppen hogy tavai.} épp ide csapott le az istennyila, oszt iit helyben ütött agyon egy emberi Ezért adta ki rendeletben a tekintete elöljáróság, hogy táblával íigyelmeztes sék az embereket. (A. jó példa) Ezt meg Endrey Gyula,' a hódmezf vásárhelyi követ beszélte. Kisdedóv<! kongresszus volt a városában és persz — utána bankett. Az asztalfőn Györg Aladár, a kisdedóvók pátronusa ü.t körülötte a város nagyj ii. György Ali dár, hivatása magaslatán, nem órdbklő dött más iránt, csak hogy kinek menn< , gyereke van. Odafordult Endrey Gyí" ; Iához : — Ugyan képviselő ur, van-e cs; ládja ? — Van! hogyne volna, tizen vai nak hál' Istennek, — felelte büszkén képviselő. — Tizen? — csodálkozott a ped gógus. — Sose csodálkozzék, itt egésze jó, stílszerű társaságba került. Az c velem szemben Szabó János espere Nagyszerű kálvinista, tizenkét gyérei van. Amott ül Kovács János birtoko kilenc gvereket adott a hazának. Bal tőlem, Kovács József, pártom elnök Nvo c.a^u családja van. Tőle bal Juhász Mihály, a polgármester. NJ tizen ebédelnek a hazban, beleszámít ' őt magát is, meg a feleségét.