Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-02-04 / 10. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY sógére, községünknek és azt hi°zem, ugyanezzel a tervvel nagyobb mére­tekben Csaba községnek is, megfelel." Célszerű volna, ha a bizottság el­kérné Körösladány elöljáróságától a hulla-égető terveit "és egyebekre nézve is részletes felvilágosítást kérne tőle. Egy oroshízi férfiú bűnös manipulációi. Nagy visszaélésnek jöttek nyomára a Dunaföldvári Népbank­nál. Kiderült, hogy a bank volt fő­könyvelője és vezértitkára: B i 11 e Mihály, B i 11 e Bernát orosházi keres­kedő íia éveken át meghamisította a mérleget és kétszer annyi nyereséget mutatott ki, mint amennyi valóban volt. Magának, mint főrészvényesnek nagy hasznot juttatott e hamisítás által. Mire a hamisítás kiderült, Bille eltűnt és máig sem tudják, hogy hol van. Bille Mihálynak 401 darab részvénye volt a banknál. A manipulációjának az volt a célja, hogy szaporítsa az osztalékot és ha egyszer kedve kerekedik otthagyni a bankot, busás áron lombardirozhassa részvényeit. Időközben a részvényesek megelé­gedetten szedték föl az egyre emelkedő osztalékokat, a részvények ára hihetet­lenül felszökött, Bille Mihály pedig négyes fogaton járt és nagy ur mód­jára élt. Végre gyanakodni kezdett rá valaki és vizsgálatot követelt ellene. A vizsgá­latból azonban nem lett semmi ; Bille ismét fölkeltette maga iránt a bizalmat és a következő évben újra hamis mér­leget csinált. Nemsokára megvált a dumföldvári banktól és a Budapesten megalakult Ház- és Földbirtokosok Hi telbankja mint Részvénytársaság igaz­gatója lett. A Rákóczi-ut és Csokonai­utca sarkán megnyíltak a bank féuyes helyiségei, de háromnegyed óv múlva bezáródtak. Bille ezután nejével együtt eltűnt Rökk Szilárd-utcai lakásáról, állítólag Amerikába szökött. A hitelezői lefoglal­tak mindent. A cselédségnek azt, mon­dotta, hogy hosszabb időre a Riviérára nennek. Újévkor kiderült Dunafö!dváron a Dankszédelgés. Az uj főkönyvelő vette üszre a hamisítást. Kiderült a könyvek negvizsgálásakor, hogy Bille éveken íeresztül 132.075 koronával több nye •esóget mutatott ki, mint amennyi tény ­eg volt. A mesterségesen felemelt osz­alókot felszedte, a részvényeit jó áron sladta és menekült. A bank igazgntósága kijelentette, togy a hiányt a 142 913 koronát kitevő artaléktőkéből fedezi, mig az uj tarta­éktőke összegyűjtésére felhasználja az iei és a következő évi tiszta nyeresó­,et ós a részvényeseknek miniiddig etn fizet osztalékot, mig megfelelő artalóktőkóje nem lesz a banknak. ÚJDONSÁGOK. — IdS]á.ráa. Az országos központi Időjelző ál­mis mára változékony, enyhébb időt jelez, sjk­ilyütt csapadékkal. — A közigazgatási bi'ottság ülése. Bá­ésvármegye közigazgatási bizottsága hó 8-án, hétfőn tartja ütését, melyen ibbek között tárgyalás alá kerül a sabai, szeghalmi ós gyu'ai járások fő­:olgabiráinak az a javaslata is, hogy a unkásszerződések megkötése ezután e a községházán, hinem a gazdi ta­tn történjék. A vármegyei Gazdasági .ryesület az egész megyére kiterjesz­ni kéri e kivételes eljárást. Mindeddig ónban csak három járás szol^abiraja lentette ki a hozzájárulást — A Nagyvarad—fiumei vasút Baja iros megkereste az alispáni hivatalt , iránt, hogy intézzen a megye a ke­skedelemügyi miniszterhez sürgős föl­rjesztést a Baja —Báttaszók—dombo­tri vasút azonnali üzembe helyezése rgyában. A vasúti hid az átirat szerint ár úgyis készen van, teherpróbája is egtörtént, az üzem megkezdesének te­lt mi sern áll útjában. Az a.ispán ezt fontos ügyet a közigazgatási bizottság é viszi, hogy az irjon fel a kereske­tlemügyi miniszterhez. A fölterjesztés .yébiránt kapcsolatban lesz a Nagy­rad—fiumei gyorsvonat beálliiásá­1 is. — Esküvő és eljegyzés. B ö h m Miklós, kótegyházai gróf Almásy hitbizomá­i uradalom titkára házánál az elmúlt ten kettős családi ünnepély volt. E r­i i k e leányát dr. B a 1 a j t h y Béla iv. fogalmazó vezette oltárhoz, mig ó z s i k a leányát ugyanakkor elje­ezte S ü m e g h y László, az arad­inádi vasutak hivatalnoka. — Presbiteri közqyülés. Az orosházai evang. egyház képvbelőtestülete mult hó 23-án tartotta rendes évi közgyüló­tét. Főbb tárgyai voltak a közgyűlés­nek az 1908. évi zárszámadások helyben­hagyása, a tisztújítás ós a lelkészi java­dalom megállapítása. A számadást vál­tozatlanul elfogadták ós a felmentvényt megadták. A lelkészi javadalmat Ve­ress Józsefnél 8000, Kovács Andor­nál 6400, Okályi Adolfnál pedi.r, ki­nek az egyháztól csak 1600 kor. fizetése van, 2400 koronában állapították meg a beszámítható nyugdíj tekintetében. Igazgató lelkész az 1909. évre Kovács Andor lett. Gondnokká újra Csmela András választatott me.', mig a jegyzői tiszire Fábriczv Pált, számvizsgáló jegyzővé pedig F ü r s t Jánost válasz­tották meg. — Nopsze-ü eladás. A Békésvár­megyei Közművelődési Bizottság csabai osztálya vasárnap délután 5 órakor a városháza közgyűlési termében nép­szerű előadást rendez. Ez alkalommal napjaink egyik legérdekesebb kérdése, a földrengés lesz az előadás tárgya. Az előadást hatvan vetített kép kiséri, amelyeket a bizottság külön e célra ho­zatott a fővárosból. A képek lemezei­nek árát társadalmi uton gyűjtötte össze s a gyűjtés eredményét legközelebbi számunkban teszi közzé a bizottság. A képek lemezei az előad is utín a csabai Rudolf-főgimnázium birtokába kerülnek. Az előadásra, mely szintén ingyenes, már most fölhívjuk városunk közönsé­gének figyelmét. — A szarvasi lelkészi á'lás. Mint min­den hasonló alkalommal, a hirtelen el­halt S c h o 11 z Gyula lelkészi állásának betöltése körül is megindultak már a kombinációk. Eddig a jelekből Ítélve, Okályi Adolf orosházai körlelkész­nek van az állás elnyerésére legtöbb kilátása, ki a legutolsó választás alkal­mával is nagyon kevés szavazattal ma­radt kisebbségben, éppen Scholtz Gyu­lával szentben. — A békéscsabai GazdV<ör kön\ülóse. Vasárnap d. u. tartotta Kit ka György elnöklete alatt a Gazdakör közgyűlését, a tagok élénk érdeklődése mellett. Az elnöki jelentós szerint a körnek mult évi működése igen eredményes volt pénzügyileg, am.-nnyiben a könyvtárat szaporította 38 értékes kötettel, továbbá uj billiárd asztalt szerzett be s rendezte a fenálló régi tartozásokat, sőt kész­pénzkészlete mintegy 700 korona. A közgyűlés jegyzőkönyvi részvétét nyil­vánította két levekenv tagja, Achiin János és K 1 i m e n t Z János elhunyta felett. Uj tag 15 lépe.t be, mig kilépés nem történt. A Gazdakör felirat )t intéz az adóreform tárgyában a kormányhoz. Elhatározta továbbá, hogy tagjait egy csoportképen me^örökiii a Gizdakór uj helyisége számira, amelyet a Fiume átalakításával a kör is kap. — Athelyezes. A kereskedelmi minisz­ter Sarkadi Ignácot, a békéscsabai állomás figyelmes és előzékeny posta­mesterét, — mivel az állomáson kincs­tári postahivatal lesz — hasonló minő­ségben Diósgyőrbe helyezi e át. — Érdeke* kaszinói választmányi tag­sáq. A bud.ip 'sti Ne.nzeti Ktszinó alap­szabályai szerint ugyanis minden esz­tendőben kihp a választmányból a ti­gok eg.yharma la. Ezeket a legközelebbi választáson Újból mm lehet megválasz­tani, de az a szokás, hogy a rákövet­kező esztendőben ismét bekerülnek a választmányb t. Ezt a szokást tegnap is követték ós az 1907-ben kilópatt tagokat valamennyit ism t beválasziották a vá­lasz mányba, Fejórváry Góz i bárót kivéve, a ki ki naradt a v lasztmányoól és a kinek helyére Wenckheitn Dé­nes gróf, bék^smegyei nagybirtokos és a gazdasági egylet elnöke kerü t. — Kinevezések. A belügyminiszter a gyulai gyermekmenhely elnökévé gróf Széchenyi Antalt nevezte ki. — Ambrus Sándor alispán pedig a S z t á n Mihály e távozásával megüre­sedett békési uikaparói állásra D u r k ó Gábort nevezte ki — Lemondások. Hegedűs Lajos, Kótegyháza község ellenőre, továbbá B a n cl u l a György és S i p o s György esküdtek lemond ak állásukról. Hegedűs Lajos azzal indokolta lemondását, hogy 400 forintnyi fizetéséből megélni nem tud. Ez nem is mondható valami ret­tenetes fényes fizetésnek, különösen ha tekintetbe vesszük azt, hogy mint pénzkezelő hivatalnoknak, kauciót kel­lett letennie. Magát becsülné meg Két­egyháza, ha tisztességesebben dijazná hivatalnokait. — A községi jegyzői nyugdijválasztmány ülése. A vármegyei kö'ségi jegyzői nyugdijválasztmány f. hó 6-án ülést tart, melyen özv. Bácsi Dánielnó, a volt kö­rösladányi jegyző özvegyének nyugdíj ügyóben fog határozatot hozni. — A Rokkant-Egvlet hangversonye. A Rokkant-Egylet szombat esti hangver­senye iránt Csabaszerte nagy érdeklő­dés mutatkozik. A már eddig is elő­kelő nívójú műsor egy számmal még bővülni fog, amennyiben Mezei Mór, a Csabai Zenede hegedű-tanára is elő fog adni egy művészi zenedarabot Gyöngyös y Gusztáv zenedei igaz­gató zongorakisórete mellett. — Leforrázott kis gvermek. Tóth János gyulavárii béres kedden délelőtt a feleségével együtt eltávozott hazulról. Egyéves Dorottya nevü kisleányukat hat éves nagyobb leányuk felügyeletére bizták. A nagyobbik gyermek valami célból egy forró vizzel telt edényt ki­ürített egy teknőbe. A kis Dorottya na­gyon örütt a gőzölgő viznek. Tipegett, táncolt a teknő körül. Egyszer aztán el­vesztette az egyensúlyt ós fejjel bele­esett a forró vízbe. Óly veszedelmesen összeégett, hogy az életnek egyáltalá­ban nem lesz megmenthető. — Az áruló lelkiismeret. Megemlékez­tünk már lapunkban arról a támadás­ról, mely Mészáros István békési kereskedőt érte Püski Mihály részé­ről Békés egyik zug-utcájában. Püski szerelmi viszonyt folytatott a Mészáros feleségével s azért akarta megölni, hogy ne álljon utjukban. A véres, csaknem halálos kimenetelű eset után a gyanú mindjárt az asszonyra és Püskire irányult, de azok megátalkodottan ta­gadtak. Hogy a valóság kiderüljön, Sütő Antal csendőr-őrsvezető cselhez folyamodott. Elbujt a sötót cellában, hová a gyanúsított pár el volt zárva. Egyszer aztán érdekes párbeszédet hal­lott Elsőnek az asszony szólalt meg : — Látod, ilyen a szerelem! Püski félve felelt: — El ne árulj, az Isten áldjon meg, akárhogy vallatnak is ! — Én tőlem ne félj, C3ak te légy okos, semmi bajunk sem lesz, — biz­tatta az asszony. Rövid hallgatás után ismét az asz­szony kezdte el a susogást: — Hová tetted a kalapácsot ? — Az jó helyen van. Otthon az ászok alá dugtam. De te mit csináltál a pénzes-zacskóval? — Elástam az udvaron a hasábfa alá. Azt u^yan nem találják meg! — Hit a véres szoknya ? — kér­dezte Püski aggódva. Azt meg kimostam, szárad a pad­láson. Ekkor a sötót, hangtalan cellában hirtelen nesz támadt ós Sütő Antal őrs­vezető, kezében égő gyufával állott a szerelmes pár előtt, akiknek arca egé­szen eltorzult a rémülettől. Az őrsvezető azonnal vasra verette őket ós később átkísérte a gyulai királyi ügyészség fog­házába. — Alvás a váróteremben. Hagy ecz Pál ambró/.falvi illetőségű embernek Csabán volt valami dolga hóifőn. Mikor elintézett mindent, a ritkán utazó em­berek szokása szerint, kiment a pálya­udvarra, órákkal a vonat indulása előtt. Letelepedett a harmadik osztályú váró­teremben, hol egy darabig szemlélte a nyüzsgő tömeget s aztán elaludt. Körül­belül egy óra hosszáig szundikálhatott, de kellemetlen meglepetésre ébredt fd. Ugyanis pénztárcája a benne levő 18 koronával eltűnt. Azonnal patáliát csa­pott, de nem került elő a pénztárca. Egyszer aztán eszébe jutott, hogy mel­lette 16—17 éves suhanc üit. Keresésére indult tehát és el is csípte a perronon s atadia a rendőrnek. A suhancot G u­1 y á s Jánosnak hivják. Határozottan tagadja, mintha a pénzt ő lopta volna el, de mivel a rendőrséggel már nem egyszer akadt dolga a nagyreményű ifjúnak, nagyon valószínű, hogy ő volt a tettes tagadása dacára is. — Veszett kutyák. Az egyre sűrűb­ben ismétlődő veszett kuiyamarások következtében a csabai elöljáróság 40 napos ebzárlatot rendelt el ngyan, de azért számtalan kutyát lehet látni kóbo­rolni az utcákon, ami határozottan ve­szedelmes a közbiztonságra. Szórványo­san bár, de egyre érkeznek marási hí­rek a rendőrseghez. Sőt a járvány már a gerendási pusztára is átterjedt. Ott is agyonütöttek két gyanúsan viselkedő kutyát s a hatósági vizsgálat a veszett­ség tüneteit konstatálta rajtuk. Ugyan­ezért óva intünk mindenkit attól, hogy a kutyákkal, még ha egészségeseknek látszanak is: enyelegjen. A legcseké­lyebb harapás vagy nyal is nagy vesze­delmet vonhat maga után. — A liga könyvei Az Országos Gyer­mekvógő liga budapesti csoportja' 25 dirab „Naptár ós beszerzési források" cimü könyvet küjdöttözv. Fehér Bó­lánénak, azzal a kórelemmel, hogy a liga céljairól tájékoztató füzeteket be­látása szerint ossza szót Csabán. Az urnő készséggel vállalkozott a könyvek szétosztására. — Köszönet. A csabai nőegylet a szegónv izr. iskolásokat segélyez .-egye­sületnek 100 koronát adományozott. Az adományért az egyesület nevében kö­szönetet mond Fuchí Jakabné, elnök. — Az epilepszia (nyavalyatörés) gyó­gyítása. A világ legkiválóbb orvosai szüntelenül fáradoznak és kutatnak ujabb és ujabb gyógymódok után az emberisógrersulyos átokként nehezedő betegségek ellen. E betegségek talán legborzalmasabbika az Epilepszia. E baj­ban szenvedőknek vigaszul szolgálhat azon értesülésünk, mely szerint egy ma­gyar orvos e betegség ellen uj és ha­tékony módszert, — amely már kül­földön fs méltó elismerésben részesült, — alkalmaz gvógysikerrel. Ez orvos a Budapesten, Nagykorona utca 18 sz. alatt lakó dr. Szabó B. Sándor, ki kész­séggel nyújt felvilágosítást mindazok­nak, kik gyógyító m6d -szere segélyével e súlyos bajtól szabadulni óhajtanak. Falusi idill. Véres verekedés Endró'dön. Mint minden igazi magyar község­ben : Endrödön is örökös a legények között a háborúság, amely időnként súlyos kimenetelű verekedésekben szo­kott megnyilvánulni. Ilyen esetet tár­gyalt szerdán délután is a gyulai esküdt­szék. Két testvér, két parasztlegény: B i n g e s István ós B i n g e s János ültek a vádlottak padján. Az egyik könnyű testisórtós vétségével, a másik pedig szándékos emberölési kisérlet bűntettével volt vádolva. Megjelent a sértett is, K a j 1 a István endrődi le­gény személyében. A két testvér által rajta ejtett sebek kilenc nap alatt be­gyógyultak, de azért még két év mul­tán is benne volt a boszúvágy, mert mikor az elnöklő biró megkérdezte tő e, hogy kivánja-e a vádlottak meg­büntetését: habozás nélkül kijelentette: — Kivánom. A targyalást egyébiránt H u b a y Lajos kir. törvényszéki biró vezette, mig szavazó-birák'ként Tóth Ferenc ós Bulla Antal törvényszéki birák szerepeltek Jegyző dr. N u s z b e k (Székely) Sándor volt. A vádat dr. K o n­r á d Ernő királyi iigyész, a védelmet pedig Berényi Ármin ügyvéd kép­viselték. Az esküdtszéknek a szokásos for­maságokkal történt megalakulása után a vádlottak kihallgatási következett. Először Biag«a Istvánt hillgitta ki a biróság. — Bűnösnek órzi-e magát? — Elismerem a bűnösséget. — Mondja el, hogy történt az eset ? — Templom után volt vasárnap. Kajla Pistáék előttünk haladtak vayy hatan. Én az öcsémmel, meg egy p ir cimborámmal utánuk mentem. Hama­rosan u ólórtük őket és ekkor szóvál­tásra került a sor. Olt kötöttek belénk. Egyszer Kajla Pista a mi pajtásunkat, D u n y a Imrét pofonvágta. Ennek se kellett több. E.ővette a pisztolyát ós Kajla felé tartva, e csattantotta három­szor. De nem sült el a pisztoly, mert kü­lönben rögtön meghalt volna. Kajla Pista ekkor bicskához fohászkodott. Mi­kor ezt ón láttam, hozzá ugrottam ós háromszor ököllel képen vágtam, öcsém pedig hátulról vágta fejbe a pisztolyával, úgyhogy elesett. — D i hisz Kajla fején pisztolylö­vésből eredt seb volt. — Hát hiszen kérem, elsült a pisz­toly, de a golyó nem érhette. A pisztoly kakasa vérezhette meg. — Haragban voltak-e Kajlával? — Igenis, mert az öcsémet 1906 karácsonyán összeszurkálták. — A tanuk azt vallották, hogy ma­guk támadták meg Kajláékat. — Akármit mondanak a tanuk, én csak azt mondom, hogy nem mi kezd­tük a verekedést! Ezután B i n g e s Jánost vezették be, a fővád.ottat. Dacos arcú, nagy­csontu legény. — Hát maga elismeri e a (bűnössé­gét, Binges? — El. — Hogy törtónt a dolog ? János is bátyjához hasonlóan adta elő az esetet. — Hát maga is azt mondja, hogy nem lőtt Kajlára ? — Nein lőttem ón, kérem alásan. Hiszen ha fejbe lőttem volna, most nem volna itt. Elsült ugyan a pisztoly, de nem érte a golyó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom