Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-06-27 / 51. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1909 jyjius 11 A Jékengyei Közlöny" táviratai. Lukács a királynál. Bécsből táviratozzák, hogy Lukács László szombaton délelőtt másfél órai kihallgatáson volt ő Felségénél. A kihallgatás hire szenzációként hatott és természetesen egész sereg újságíró várta a Burg kapujánál a homo regiust. Lukács az újságírók kérdezősködéseire következőképpen felelt: — Jelentést tettem ő Felségének a magyar politikai helyzetről. Azután megvitattuk a Felséggel a teendőket. Határozott kívánságára még holnap délig Bécsben kell maradnom, mert ugy lehet, még hivatni fog, Mikor az újságírók kérdezték, hogy mit tud Kossuth Ferenc meghívásáról, Lukács következőkép felelt: — Nem tudok semmit. Őfelsége sem szólott róla. Az erre vonatkozó hirek tehát valótlanságok. Hétfőn döntés lesz! Lukács László kihallgatása ' után az őt körülvevő újságíróknak azt mondotta, hogy a király unja már a hosszú válságot. A döntés minél hamarább, talán már hétfőn be fog következni. Függetlenségi kormány hatvanhetes miniszterelnökkel. A „Neunes Wiener Tagblatt" szombat esti lapjában Lukács László kihallgatásával kapcsolatosan azt irja, hogy a király a válságot olyan függetlenségi kabinet kinevezésével „ akarja megoldani, melynek élén Őfelsége bizalmi embere, tehát valamelyik 67-es politikus fog állani. Hogy erre megnyerje a függetlenségi pártot, Őfelsége rövidesen, talán már hétfőn kihallgatásra hivja Kossuth Ferencet. A függetlenségi kormány 67-es miniszterelnökét sokan Lukács Lászlóban látják. A török-görög konfliktus. Szalonikiből jelentik: Törökország és Görögország között nagyon kiélesedtek a krétai kérdésben az ellentétek. Az ujtörökök határozottan követelik, hogy Törökország fegyverkezzék Görögország ellen. Az albánok már 35.000 főből álló önkéntes csapatot toborzottak össze. Összeégett részegember. Égő szivar a zsebben. Satmári István gyulavárii gazda nem tartozik az úgynevezett „hamvára hótt emberek közzé. Szereti a barátságot, szereti a mulatozást. Csak az az egy szerencsétlensége van, hogy azaz átkozott vinkó hamarosan a fejébe száll és ilyenkor, ami természetes, nem tudja, mit cselekszik. A múltkor ám ugyancsk megjárta. Talán fel is forralhatnak tőle a korcsmák, mert rendkívül súlyos égési sebekkel a lakásán kínlódik. Az égési sebeket részeg állapotban kapta. Történt vala pedig a gyászos eset a következőképpen: Szatmári uramnak egyik Gyulavarsándon lakó komája adósa volt. Valami lovat vagy más igavonó jószágot adott | el néki. A koina ekkor meghívta egy kis áldomásivásra, aminek ám Varsándon kellett végbemenni. Hogy az átruccanás minél biztosabb legyen, a koma 1 nem is fizette ki a jószág árát. — Majd megfizetem, amikor átjösz. 1 Máskülönben megtennéd azt a bolond- I ságot, hogy felém se jönnél. ! Szatmári uram tehát hétfőn, e hó- ! nap 21-én felpakkolt egy kocsira ós átrándult Varsándra. Természetesen nagy ; volt az öröm és még természetesebb, ! hogy betértek a falu csárdájába. Borozgattak az öregek ugyancsak. Mikor délután Szatmári uram visszaindult, már meglehetősen el volt ázva. Szerencsére a lovak ismerték a járást egész hazáig és Szatmári bátran rájuk bízhatta magát. Nem is gondolkozott tehát sokat, már csak azért sem, mert nem tudott, hanem égő szivarját belecsuztatta a kabátja zsebébe s aztán morpheusz istenke puha keblére hajtotta mámoros fejét. A tüz azonban nem azért tüz, hogy ne égjen és ne gyújtson. A szivar tüze sem aludt el a zsebben, különösen mikor a dohányon kivül más égetni valót is talált a kabátzsebben. A zsebb lassan égni kezdett s a tüz terjedt tovább. Haladt feljebb-feljebb. Szatmári uram közben aludt édesdeden. Egyszerre iszonyú fájdalomra ébredt fel. Az addig lassan, de biztosan égő kabát ugyanis a vigan fújdogáló szél ösztökélésére lángralobbant és rohamos gyorsasággal terjedt. Rövid idő alatt a kabát jobb ujja és háta lángolva égett, vele természetesen Szatmári odaeső testrészei is. A szerencsétlen ember kétségbeesetten kiáltozva kapkodott az égő ruhához és testrészekhez, de hiába . . . Nem tudott segíteni. Talán el is égett volna, ha az ut mentén dolgozó emberek oda nem rohannak és meg nem szabadítják szomorú helyzetéből. Szatmári állapota az orvosi vélemény szerint válságos. Ha fel is gyógyul, nagy sebei emlékét haláláig hordozni fogja. A gyulai tisztújítás. Gyula város képviselőtestületi közgyűlése szombaton délelőtt ejtette meg a tisztújítást, mely iránt a gyulai közönség óriási érdeklődést tanúsított. A választás fontosságának tudatában a képviselőtestület tagjai úgyszólván teljes számban megjelentek. Valami szokatlan nagy élénkség nem uralkodott a közgyűlési teremben, mert a vá'asztás alá eső állásokra legnagyobbrészt meg voltak a biztos jelöltek. Nagyobb harc különösen az uj szervezési szabályrendeletben rendszeresített föszámvevői állásért folyt, amelynél a nézetek nagyon megoszlottak a jelöltek között. Úgyszólván minden pályázónak volt valamelyes pártja. A választóközgyülésen a törvény értelmében Ambrus Sándor alispán elnökölt. Az alispán a közgyűlés megnyitása után felolvasta az egyes állásokra pályázók névsorát, azután kandidáló-bizottság kiküldését kérte. A kandidációk megejtése után megtörtént a választás, mely a következő eredménnyel végződött: Polgármesterré egyhangúlag dr. Lovich Ödön választatott meg, aki eddigi hivataloskodása alatt is számtalan tanújelét adta kiváló tehetségének és a város előmenetelére irányuló nemes ambíciójának. Gyulára nézve ez a választás igen szerencsésnek mondható s csak gratulálni lehet hozzá. A többi választásoknál sem volt valami heves mozgalom. Egyhangúlag választattak meg Molnár Albert a mérnöki, Démusz György a főpénztárosi, dr. Varga Gyula az árvaszéki ülnöki, dr. Jancsovics Emil a tiszti ügyészi, Laczkó Endre, Kiska Lajos, Serényi István, Stern József az adótiszíi, Felcser Antal az ellenőri és Bessenyei Vendel az alkapitányi állásokra. Küzdelem csak a fő- és alszámvevői állásoknál volt. Főszámvevővíi mintegy 25 szavazattöbbséggel Tóth László csabai volt főszámvevő választatott meg, kiben szintén igen értékes munkaerőt nyert Gyula városa. Alszámvevő Diósy József ellenében Ilich József lett. A választás egészen a késő délutáni órákig elhúzódott. Krónika, Cudar világ van ám erre, Mondhatom, Már az ember nem is irhát Szabadon. Mélyen nyomni meg a pennát Nem lehet: Igazat szólj, itt betörik R fejed I Küldöttség jön fütykössel, meg Haraggal : „Urak, urak, csöndesebben R lappal! Mert hát igy lesz, mert hát ugy lesz, R szentyit I Me bántsanak se bennünket Se senkit I" Szóljon hozzá, mélyen tisztelt Publikum: ügy-e, hogy hát Csaba város Unikum ? Kinában sem beszél igy a Mandarin . . . (Kellett e szó, mert kijön igy Jól a rim I) Magy az öröm, véget ért a Matúra, Sok fiu, lány ment az este R túrra. Zeneszótól hangossá lett R liget, Boldog diák, boldog kis lány, Táncolhattak eleget. R diákok állották is R sarat. Szekundákat bálban egyik Sem arat, 5őt jelesen vizsgázik mind, R hány van. Pláne, mikor válogathat R lányban. Jól van ez igy, rendben van igy, Gyerekek: Jön az élet, ott is majd igy Tegyetek I Mert az élet az igazi Nagy tanár, Ki ott bukik, az már szörnyen Nagy szamár . . . Lám, a szegény tisztviselők B.-Csabán Pórul jártak. Szomorú ez Igazán. Őket ugyan sodorgatja Rz élet, Mintájára a lehulló Levélnek. Két év múlva lesz nagyobb a Fizetés, Két év alatt lehet ám sok Temetés ! Nagy a nyomor, a szegény hull Ezrivel. Rzt az időt vájjon hány is Éri el I Politika . . . Csúnya féreg Ez kérem, Csak keveset irok róla, ígérem. Ki meg tudná jósolni a Holnapot, Rz előtt én levenném a Kalapot. Hagyjuk is el I Fejezzük be R nótát, Jól teszek igy s jóért az ég Csak jót ád. Egy kicsinyég meghajtom a Nyakamat, T. közönség, igy ajánlom Magamat 1 Rzaz még nem. Valamit még Beszélek: Tudják-e, hogy vége van a Félévnek ? R fizetés lapunkra már Lejára, Mint a bor a szomjas ember Torkába. Küldjék be hát azt a néhány Koronát, Hasznos célra forditják azt Legalább, Mert — ne adják ám tovább ezt! — Megsúgom : Emeli a gázsimat a Kiadóm ,.. ttuy. A csabai nagyvásár ^krónikája. Rendőrök harca. A csabai nagyvásárnak, bár még csak két nap telt el belőle, mégis meg vannak már a maga szenzációi. Pénte• ken délután, a baromvásár napján, két rendőrnek valóságos formális harcot ; kellett vivni egy nagy néptömeggel, L amért három izgága, verekedő embert ; elő akartak állítani. Az eset története a következő : F r e i s t á g János, F r e i s t á g Mátyás és A d a m i k Pál csabai gazdálkodók pénteken kimentek együttea baromvásárba. Útközben bepálinkáztak valahol és igy nem lehet csodálkozni azon, hogy a vásárban belekötöttek az élőfába is s olyan parázs botrányt rögtönöztek hamarosan, hogy keresni lehetett a párját. Mikor megelégelték az idegenek támadását, egymásnak mentek. A rendőr csak nagynehezen tudott nyugalmat oltani virtusságért dobogó szivükbe. Későbben mégis elindultak hazafelé a gyulai uton. Mikor a Dénes-féle körösparti vendéglő elé értek, megint betértek egy kis itókára. Sarkalta őket az ördög. Egy darabig csöndességben maradtak, egyszer azonban a két Freistag testvér hajbakapott. Mikor a korcsmáros látta, hogy a sor már tettlegességre kerül, közéjük állott ós békíteni igyekezett őket. De vesztére tette, mert a három berúgott bácsi nekiesett. Iszonyú zaj és lárma kerekedett a vendéglőben, mikor egyszerre csak megjelent az ajtóban Dobrocki András rendőrkáplar L i p t á & János rendőr kíséretében. Alig pillantotta meg a három részeg a rendőröket, rögtön elborította szemüket a vér ós vad szitkozódások közepette rohantak feléjük. Most kezdődött az igazi verekedés. A rendőrök igen ügyesen védekeztek a részegek ellen s néhány perc alatt lefegyverezve őket, megbilincselték és be akarták vinni a községházára. Ekkor meg a publikum zudult fel. Sürü szidalmak hangzottak a rendőrökre. — Be ne merjék vinni! Emberek, szabadítsuk ki őket! És szoros gyürü képződött hamarosan a rendőrök körül, botok, öklök emelkedtek a levegőbe. A két rendőr látva a tömeg fenyegető magatartását, kardot rántott és folytonosan vagdalkozva, szállította be a három részeget a községházára. Freistág Jánost a főverekedőt égészen elborította már a vér, valaki ugy homlokon vágta. Mikor kialudták mámorukat, a rendőrség szabadon bocsátotta a három részeget, de hatóság elleni erőszak cimén megtette ellenük a feljelentést. * Verekedő nyomorék. A vásári alkalomból átrándult Békésről Csabára egy V a 1 a c h János nevü féllábú nyomorék is. Házról-házra járt kéregetni. 'Surín Pál rendőr ismeretlennek találván a koldust, megállította ós tudakozódni kezdett felőle. A koldus roppant dühös lett erre ós a kezében tartott hatalmas fütykössel, a falhoz támaszkodva, le akarta ütni a rendőrt. Az ütést sikerült ám felfogni és sikerült el venni a fütyköst is a nyomoréktól, kit azonnal előállítottak a szolgabiróságnál. A főszolgabíró tiltott koldulás miatt három napi elzárásra itólte. * A kupec esete. Alaposan megjárta Csabán G r ó s z Béla budapesti marhakereskedő. A baromvásárban igen jó üzletet csinált és annak örömére egy kis murit csapott, mely azonban alapos berugással végződött. Támolyogva ment a késő éjjeli órákban egyik bérkocsihoz: — Vigyen engem, kérem, valami jó mulatóhelyre. A kocsisnak kótszer sem kellett mondani és elvitte emberét a „Korona" elé. De Grósz akkorára az igazak álmát aludta. A kocsis látva ezt, bement egy pohár borra. Ez alatt az idő alatt valaki, akinek már nyomában van a rendőrség, odasompolygott az alvó emberhez és kivett zsebéből 160 koronát s egy több száz koronáról szóló postatakarékpénztári könyvet. Ez utóbbit később megtalálták a „Korona" egyik félreeső helyén, mert a tolvaj ugy sem vehette volna hasznát, ki egyébként úgyis mihamarább kézrekerül. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára meleg, száraz időt jelez, helyenként j csapadékkal. — A csabai biró megrágalmazása. La' punk olvasói móg emlékezhetnek rá, hogy a legutóbbi vármegyei közgyűlésen Áchim L. András milyen vehemens támadást intézett Kovács Sz. Ádám csabai biró ellen. Megvádolta őt azzal, hogy a biróválasztás alkalmával vesztegetett. Az alispán, mint a közgyűlésen megígérte, szigorú vizsgálatot indított ebben az ügyben. A vizsgálat azonban, melyet Sailer Elek csabai főszolgabíró vezetett, egyáltalában nem igazolta Áchim állításait. Kitűnt, hogy a vád az utolsó szóig valótlanság. Ezért Ambrus alispán a vizsgálat eredmónyóhez ké! pest Kovács Sz. Ádám ellen semminemii eljárás megindítását nem tartotta szükségesnek. E határozatáról értesíteni fogja a birót és az elöljáróságot is.