Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-06-20 / 49. szám

Békéscsaba, 1909. XXXVI-ik évfolyam. 49-ik szám. POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap ós csütörtökön ElíOFIZBTÉSI Din : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. ElSfizetni bármikor lehet évnegyedenbelul is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő: Dr. LÁNG FRIGYES. Felelős szerkesztő: GULYÁS JÓZSEF. Vasárnap, junius 20. Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szára 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel |he!yben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér A kibontakozás felé. Békéscsaba, junius 18. Magyarország ujabb politikai éle- ! tében alig állott még elő olyan bizony- ' talan helyzet, mint a jelenlegi, amely már hónapok óta igen súlyos teherként nehezedik a nemzet vállaira. Nem tudja senki, mit hoz a holnap. A vezérpolitikusok fejüket vesztve kapkodnak ide-oda, kísérleteznek mindenfélével. És a kísérleteknek nincsem semmi sikerük. Hiába akarják mindenki megelégedésére és a magyarság előnyére ketté vágni a válság gordiusi csomóját ; nem engedi a király, nem engedi Ausztria. Ugy kell nekünk táncolnunk, ahogy Bécsben fütyölnek, közben pedig elkeseredetten kell néznünk, hogy j pang az ország, gazdaságilag, szellemileg. Meg van állítva a haladás utján, sziklához láncolta a bizonytalanság, a válság. Pedig minden arra hivatott tényező foglalkozik éjt-napot egygyé téve a kibontakozás kérdésével. És különböző, kalandos hirek kelnek szárnyra. Egyik nap mindenki telve van optimizmussal, másik nap már sötét pesszimizmus nyomja a lelkeket. Mindenféle híreszteléssel és kombinációval szemben legvalószínűbbnek látszik az a föltevés, hogy a kibontakozás létrejövetelében legfontosabb szerep a függetlenségi partra vár. Hir szerint Őfelsége sem idegenkedik egy olyan kabinettől, melynek elnöke a függetlenségi párt vezére lenne s a fontosabb tárcákat is függetlenségi miniszterek birtokolnák. E megoldás feltétele az, hogy a függetlenségi párt kötelezettséget vállal az általános választójog megvalósítására nézve. Ennek fejében a király hajlandó garanciát nyújtani arra, hogy az önálló nemzeti jegybank 1911-ben fel fog állíttatni. Igy kerül egymással kapcsolatba a mostani politika legfontosabb két ügye, a választóreform és az önálló bank. A válaszlóreform elodázása volt az, amelyért legtöbb rágalmat szórtak a koalícióra s amely legelőször megingatta a kormány pozícióját. Andrássy reformját annak idején pro- és kontra igen tüzetesen megvitatták. A szociálista érzelműek természetesen a düh valóságos paroxizmusával tiltakoztak a „plurális merénylet ellen", a komolyabb gondolkozású hazafiak azonban elismerték, hogy Magyarország speciális viszonyai közepette annál alkalmasabb módon nem lehet a választói reform kérdését megoldani. A magyarságnak úgyszólván létérdeke kivánja azt a megoldást. Mégis most mit látunk? A függetlenségi párt igen tekintélyes része, mely annak idején ugyancsak helyeselt Andrássynak: most az általános választói jog mellett száll sikra. Akkor ők is tele voltak hazafiúi aggodalommal s most meg már azt állítják, hogy Magyarországon meg lehet valósítani az általános választói jogot anélkül, hogy a magyarságnak ártana. Szerintük egy olyan reform, amelyet a nemzetiségek ellen csinálunk, örökre lehetetlenné teszi a békét a nemzetiségekkel. Mi nagyon optimisztikusnak tartjuk ezt a felfogást. Különösen azért, mert a függetlenségi párt olyan elemei akarják az általános választói jogot, akik szertelenségükről és meggondolatlan tetteikről ismeretesek. Andrássy bizonyosan nagy körültekintéssel és a viszonyok alapos mérlegelésével alkotta meg a maga reformját. Leghelyesebbnek tartanok tehát, ha már a kibontakozásban a választói reformnak is döntő szerep jutott, hogy a királyt meg kellene nyerni Andrássy reformjának és az uj kormánynak a bankkérdés megoldása előtt azt kellene megvalósitani. Esetleg a szélső elemek megnyugtatása céljából lehetne módosítani rajta olyképen, hogy még több polgár jusson be az alkotmány sáncaiba. A közeli napok előreláthatólag meg fogják hozni a döntő fordulatot a kibontakozásban. Békésmegye gazdasági viszonyai 1908-ban, ii. Ipari és pénzügyi Y elyzet. Az aradi kereskedelmi és iparkamara mult számunkban ismertetett érdekes j jelentésének második része a kamara j kerületébe tartozó vármegyék ipari és pénzügyi helyzetével foglalkozik. A közgazdasági életnek e másik két fontos tényezője az adott viszonyok mellett, a meglehetősen nagy gazdasági pangás dacára is, elég szép fejlődést ért el a mult évben Békésvármegyében. Sajnos, mi ipari téren móg nem vagyunk anynyira felfegyverkezve, hogy a nyugati államok fejlett iparával felvehetnők a versenyt. A nyugati államokban ipari téren rohamos fejlődés mutatkozott a mult évben. Nálunk ez a rohamos fejlődés nem mutatkozott, bennünket a túltermelés veszedelme nem fenyegetett, de a világpiacon uralkodó válságot a mi gyenge iparunk is megérezte. Figyelemre méltó, sőt elszomorító jelenség még az is, hogy mig a törvényhozás a munkások betegség- és balesetbiztosítására vonatkozó törvényben a munkáltatóknak csaknem 10 milliónyi évi megterhelése révén a munkások életét csaknem gondtalanná tette, mig a munkáltatók a nyersanyag folytonos drágulása mellett is emelik a munkabéreket : addig a munkások mindent elkövetnek a „tőke" embereinek megkárosítása érdekében. Szerencsére a mult évben Békósvármegye területén kevés volt a sztrájk, ami azonban korántsem jelenti a munkásviszonyok javulását. E kedvezőtlen viszonyok dacára Békésvármegye ipari és pénzügyi élete mozgalmasnak volt nevezhető. Az ipari élet mozgalmait és változásait főképpen az ipartestületek működéséből láthatja az érdeklődő közönség. A kamarai kerületnek az aradi után legnagyobb ipartestülete a békéscsabai, a mult évben nagy tevékenységet fejtett ki az uj ipar törvény tervezete ellen. Ezenkívül foglalkozott égy megyei iparkiállitás eszméjével is, melyet a Gazdasági Egyesület kiállításával kapcsolatban a jövő évben fog megtartani. Ezenkívül sok gondot okoztak néki a kerületi munkásbiztosi ó-pénztár ügyei is. A kamara terüle én Bekésmegyében van legtöbb ipait-stület (10). A gyulai munkásbiztositó-pénztár bevétele 1908-ban 125.289 korona, kiadása pedig 122.801 korona volt. A munkások általában nyugodtan viselkedtek. Békésmegyében az 1907. évi 7 sztrájkkal szemben csak egy volt, Csabán, a Reisz-féle bútorgyárban. — Sajnos, a kivándorlások száma évrőlévre növekedik. A mult év még ebben a tekintetben elég kedvezőnek mondható, amennyiben Békésmegye területéről csak 434-en váltottak útlevelet. Ipariskola Békésmegyében összesen 11 van, legtöbb a kamara egész területén. Az ipariskola fenntartása Csabán 8056, Gyulán 5216 és Orosházán 7145 koronát vett igénybe. A tanulók száma Csabán 375, Gyulán 377 és Orosházán 353 volt. Különösen kiemeli a jelentés az iparoktatással kapcsolatban a békési kosárfonó iskolát, mely a megyében valósággal szociális missziót teljesít, mert nagyon sok családot juttat télen keresethez. Az ipari részvénytársaságok közül Békésmegyei Közlöny tárcája. Nem megyek!... Szavadnak szép csengő varázsa Nem tart igézve engemet. Ajkadnak minden mosolyával Hiába hivsz : már nem megyek. Karod felém kitárva tartod, Ölelni vágynál engemet. Aranyhajad kibontva, lengve — Hiába minden ; nem megyek ! Kínálod most már csókra ajkad, Esdeklőn hív könyes szemed. Megmondtam akkor: hívni fogsz még, De késő lesz, már nem megyek. A szivemben csönd, némaság van, Nem csapkodnak hullámai. Elmúlt időkre emlékezve, Nyugodtak most már álmai. Lelkemben csak emléked él még, Az is kezd lassan tűnni már. Egy volt tavaszra int most búcsút A leáldozó napsúgár. Ne is hívj többé — mind hiába ! Szivem fel nem ébresztheted, Elmúlt tavaszom szép emléke Kísér ezután engemet .. . Brucker Ágoston. Levél a „Névtelen hősökről'. — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. — Irta: Tóbiás Cioa. Édes Ninuskám ! Márciusi szellő sem fú, a rügyek ! sem pattannak, az utat síkossá teszi a i megfagyott hó s a fáknak sincs más díszük, mint a téli, a fantasztikus csillagidomu zúzmara-virág. Be vagyok zárva a szobámba, abba a szűkbe, barátságtalanba, amelyet leszállított lakbéremből fizetni se tudnék, ha a jobb jövő reményében nem türelmeskednék a háziúr. A hároméves télikabátom foszlányaival alul-felül, jobbról-balról kiszögezett ajtófólfám mellett tolakodó állhatatossággal könyörgi be magát minden percben a hideg, fagyasztó északi szél. Borzasztó : nekünk tanítóknak nemcsak az egyetlen szobánk ajtaja, de egész sorsunk az északi szél járásának van neki fordítva. Édes Ninuskám! Ha ez igy tart, meglátod, megéred, megfagy móg az én ideálizmusom is s talán csonttá dermedek magam is. És Károly, — igazán csak őt sajnálom — aki fogalmazócska a pénzügy ben, egyszer, amint a zimankós téli időben hozzám menekül, ott talál engem is — hidegen. Világosan beszéljek, Ninuskám ? A „Névtelen hősök"-ről akarok irni neked, édesem. Most, mikor a márciusi szellő se fú. De ne gondold, nem a piskii csatázókat, a branyiszkói hősöket akarom emlékezetedbe idézni. Sőt móg Boszniába, a halálba ment hadfiakról is némán hallgatok. A Mosztár, Jajca, a Narenta, a Boszna és a Drina völgye nem érdekel engem, A városok, a vidék festői szépségét fehér lepellel takarja el a frissen hullott hó, amelyben alig tapos egy egy ösvényt a magyar katona. S a Sipka-szoroson is minden csendes. Hanem itt nálunk ! Harci riadót fújtak a „Névtelen hősök". Hogy kik ezek ? Mindjárt megmondom. Amikor a becsületes munkában eltörődött ember leteszi fejét s tiszta öntudattal ós nyugodt lelkismerettel várja szemeire az álmot, egyszerre csak zaj töri meg az éjszaka csöndjót. Lelkiismeretlen, káros munkájába belekezd a szú. Sercegve j halmozza rovásait a mestergerendába, tulipános menyasszonyi ládába, virágos 1 edénye Ket emelő tálasba, szép tarka j kancsókkal aggatott, azon frissen festett ; fogasba is beleveszi magát. Másnap jobban, harmadnap is ugy s még a fa lelkét se kíméli meg. A gazda nem tudja, hogy egyszer csak miért roppan meg a mestergerenda, miórt szakad le a tálas, a fogas. Megette a szú. Édes Ninuskám ! Te bizonyosan váltig csodálkozol, hogy a „Névtelen hősökre" gondolva, a szú jut eszembe. De megértesz. Közlünk, tanítók között, azt a munkát, amit a levágott faderékon elvégez a szú, a „Névtelen hősök" vállalják. Ezeket sem riasztja vissza kiszemelt áldozatuk keménysége. Sőt ingerli őket minden ellentállás. A mi „Névtelen hőseink" tanitókenyeret esznek és levelekkel harcolnak. Addig-addig irágták, fúrták magukat, mig csak elkerültek a főváros közvetlen közepébe. S itt a Hold-utcai palota árnyékának habitüjében nagyon jól érzik magukat. Beveszik magukat a családi életbe, hivatali működésbe, magánügyekbe s láthatatlan rágóikkal lisztté őrölnek mindent. Mert hallgatnak rájuk. Pedig leveleiket soha alá nem irják, vádjaikért senki előtt helyt állani meg nem próbálják. És az a sajnos, munkájuk nyomán megroppannak hol itt, hol ott a legerősebb mestergerendák is. Mindenre el voltam készülve, amikor állásomat elfoglaltam. Pártfogóim elláttak tanácscsal. Vigyázzak. Készüljek el arra, hogy ahol ily közel van a nap, a sugarak erejét is sokszorozva érzi, néha alig tűrheti az ember. Nem féltem. Tudtam, hogy száz lesz az irigyem s alig akad jó barátom. Az apró tüszúrások, a kellemetlen csipkedések ellen, Siroliit emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszűnteti a — köhögést, váladékot, éjjeli izadást.Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofylozis, influenza J*J* ellen számtalan tanár orvos által naponta ajánlva. >•>* Minthogy értéktelen utánzatokat is kinálnak, kérjen mindenkor „Boohe" ereAetl csomagolást. F. Hoffmann-Lft Rooh® & Cie. Basel (Svájc.) 99 ív-'.-:. _ . ^ Roche" Kapható orvosi rendeletre a gyógyszerlA/akban. Ára üvegenként 4.— korona, i