Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-06-17 / 48. szám

Békéscsaba 1909 junius 17. BtKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 k e s Flóra, B r e t z Berta, L a v a t k a Ilona, az egylet jelestollu jegyzője stb. A lefolyt évben is, mint az előző években, havonként előadó-üléseket tartott az egylet, amelyeken ismeretterjesztő felolvasások, szavalatok, monológok, dialógok, ének- és zeneszámok adattak elő az egylet tagjai: szép és szellemes leányaink által. Hogy az egylet, helyes irányban halad, igazolja az évről-évre fokozódó érdeklődós, mert előadó-gyülésein oly szép és oly nagy közönség vesz részt, amely magában egyesíti Szarvas müveit elemeit, hogy a polgári leányiskola tágas tornaterme, amely 5—600 személyt fogadhat be, már-már' szűknek bizonyul. A vasárnapi díszközgyűlés programját vasárnapi számunkban közöltük, mely diszére válnék bármely kulturális egyesületnek. Engedje meg Szerkesztő ur, hogy szószerint közöljem itt a magasműveltségü védnöknőnek a vasárnapi díszközgyűlésen mondott megnyitó-beszédét, melyből tájékozást szerezhet a közönség ezen kulturegylet működéséről és céljairól. TIgen tisztelt hölgyeim és uraim! Ismét lefolyt egy óv minden küzdelmével, nehézségeivel, de viszont kellemes, vidám emlékeivel is, amióta önöket e helyen, hasonló alkalommal szerencsés voltam üdvözölhetni. Ezen utóbbi esztendővel befejezést nyert egyesületünk első hároméves cyklusa s igy örömmel konstatálhatjuk, hogy egyesületünk nemcsak hogy fennáll, él, de erősbödik is. Szeretnék visszapillantani ezen lefolyt három óv működésére, óhajainkra s a jövő reményeire. Ezen utóbbi évben örvendve tapasztalhattuk újból, hogy az érdeklődés működésünk ós fejlődósünk iránt nem mutatott föl csökkenést, de bizonyítja társadalmunknak folytonosan érdeklődő támogatása azon tényt is, hogy erősbödött a meggyőződós ós tudat, miszerint leányaink kulturája fejlesztésével nem kárukat céloztuk, nem követtünk helytelen irányt. Intelligenciájuk növelésével, a műveltség más fontos előnyein kivül, igyekeztünk kevesbíteni az űrt, megszüntetni nagyrószben a diszharmóniát, mely a nő ós férfi felfogása között tétetik. Sokszor alig van közös gondolatuk, érdekük, érzésük s hogyan lehet akkor közöttük harmónia, ha összekerülnek egy egész hosszú életre ? A nézetek, érzések teljes összhangzása, harmóniája csakis olyanok között lehet, kik ugyanabban a világban nőttek fel; a művelt ség egy s ugyanazon fokán állanak, vagy teljesen kultura nélküli egyéneknél s a népnél; de igen ritka minálunk, kultureinbereknól, ahol a férfi aránytalanul nagyobb tanulás, műveltségben részesült századokon át, mint a nő, kinek művelődésére, leginkább nálunk, hosszú időn át édes-kevés gondot fordítottak. Sokáig távolmaradt abból a kíméletlen versenyből, melyet a férfiak az önfentartás s a családfentartás kényszere alatt folytatták egymással. Azután túlzott gyorsasággal, mintegy rapsodikusan indult meg a nők iskoláztatása, művelődése, s fejlődött ki e hosszú visszamaradottságból az elnyomatás érzete, — s a vágy minél több jogokért — a feminizmus. Ezen túlzás az igazi műveltség terjedésével — attól a sziv, a lélek nemesedik, mindig nagyobb visszatetszéssel, ellenárammal találkozik, mint Angliában látjuk, hol a müveit nők egy része szervezkedik, küzd a nők túlzott jogokat követelő izgató elemei ellenében. Ha szerény mórtékben is, de igyekeztünk felolvasásokkal, Uránia-előadással, zenei élvezettel az iskolában nyert tudást bővíteni, mélyíteni, s a felnőtt leányok kedélyére benyomást gyakorolni, hogy majdan kilépve az életbe, nemcsak a hiúság, pipere képezzék vágyaik netovábbját, egyedüli gondjukat. Lassú fejlesztésben, a női közfelfogás átváltozásában, átidomulásában látjuk majdan törekvéseink eredményét. De amint a műveltség minél tágabb körben való elterjesztésében fáradoztunk, úgyannyira kívántuk volna annak idején egyletünk kulturális céljait egy teljesen praktikus intézménnyel, a háztartási iskolával egybekötni, mely ennek minden ágát szélesebb körben is, úgymint méhészettel, kertgazdasággal, tejkezelóssel való foglalkozást felölelte volna. Célunk ennél nemcsak azok oktatása lett volna, kik azt okos anyáik mellett otthonukban is megtanulhatják, de főleg azon társadalmi osztályok ügyességének, tudásának fejlesztése, kik mostohább sorsban lóvén, nem juthatnak kellő alkalomhoz ezt gyakorlatilag is elsajátítani. Óhajtásunk épp ilyeneknek megszerezni az ujabb kereseti forrást, alkalmazási lehetőséget, mely a meglévők mellé sikerrel sorakozhatott volna. A szerencsésebb helyzetben levőknek peeig több és többoldalú jártasságot, mint amit az otthonukban el tudnak sajátítani. Változott, nehezebb gazdasági viszonyokban szükséges a háztartásba is belevinni a minden irányba kiterjedő ügyességet, leleményességet, hogy a családfenntartót ne kónyszeritsük erejének tulfeszitésóre, az' otthont pedig meleggé, vonzóvá, egószsógessó tegyük. Ezen kedvenc eszmét azonban — sajnos — nem volt módunkban keresztülvinni, hiányzott iránta még eddigelé azon nagyfokú érdeklődés — főleg a nagy általánosságban, — mely ily vállalkozáshoz tetemesebb anyagi áldozatot is követelt volna az egyesülettől, igy kénytelenek voltunk felállítását alkalmasabb időre halasztani. — Nem adtuk fel azonban a reményt, hogy ezen, szerintünk áldásos intézményt fel ne állítsuk, mert a műveltség mellett első sorban is az o t tho n jön tekintetbe. Az otthon kultusza, mely nélkül a nő üres, cifra, hiu báb; bármennyire müveit, bármennyire ragaszkodjék is máskülönben a nőiesség convenciójához. Az otthon levegőjében kiegyenlítődnének az ellentétes érdekek, a túlzások enyhülnek, egymás kedvóért uralkodunk magunkon; tanulunk lemondást, kötelessógtudást. Da nemcsak egymás kedvéért, egymástól is tanulunk, a nő erőt ós bátorságot, hogy erős legyen a kötelessógtudásban, bátor az igazság mondásban; — a férfi pedig megtanulja a gyöngédséget, szeretetet, melyet a Gondviselés az ő lelkébe is oltott. Az igazi nőből sugárzik az otthon érzete, mely környezetét is betölti s a férfiban is visszfényre talál. Ebben a levegőben fejlődik leghelyesebben minden fiatal lény. Ezért fontos s ezért mondhatjuk joggal: amilyen az otthon, ugy fejlődik a gyermek, amilyenek a magyar anyák, olyan lesz a jövő nemzedék! Megnyugvással állapithatjuk meg továbbá, hogy az elmúlt három évben kitűzött célunkat teljes összetartással, vállvetett munkássággal igyekeztünk megvalósítani, mely örvendetes körülmény bizonyítja, hogy mi nők is érezzük, hogy csakis összetartás biztosítja a sikert s erre képesek is vagyunk. S midőn ezen összetartást, ezen támogatást egyesületünk ós törekvéseink számára jövőre is kérem és remélem, köszönetet kívánok még mondani egyesületünk buzgó, fáradtságot nem ismerő tisztikarának, felolvasóinknak, előadóinknak, kik az oktatás, ismeretterjesztés és tájékoztatás nehéz feladatát érdekes előadásaikkal oly vonzóvá tették ; s köszönetet az ifjúságunknak, kik sokszor művészi alkotást nyújtottak. A múltból reményt merítve egyesületünk jövője és felvirágzása iránt, legszívesebben üdvözlöm a megjelenteket." A nagy tetszéssel fogadott megnyitó-beszéd után L i s k a János főgimn. tanár a római nőkről tartott előadást, majd Horváth Dezső dr., segédtanfelügyelő ós zeneszerző ült a zongorához s a nehéz klasszikus darabokat igazi művészettel játszotta. N i 1-D a p s y Gizella költőnőt, lapunk kiváló munkatársát frenetikus tapssal fogadta a diszes közönség. Nil előbb saját költeményeiből szavalt, majd „Szarvas lányai" cimü költeményét olvasta föl s midőn a közönség u'jra hallani kivánta, a leányegyesület magasztos hivatásáról, annak működéséről szólott. Placskó Emil kitűnő hegedűjátókát B u g y i s Cecil .kisérte zongorán s -ők is sok tapsot arattak. Az igazi művészi színvonalon álló műsorba pompásan illett D e 1 h ányi Vilma hatásos szavalata, ki sok érzéssel adta elő legifj. Szász Károlynak „A hitetlen" cimü költeményét, úgyszintén a vegyeskar pompásan összevágó szép éneke : Mendelson „A madarak búcsúja" és az „Esti dal". A lelkesen tapsoló közönség újra, meg újra gyönyörködni kivánt a szép melódiában. —yn.— Tarkaság. Az útonálló. Érdekes útonállási esete volt a minap Áchim Tamásnak, Cssba volt bírójának. Vasárnip délután rendes sétáját végezte. Mikor a Fő-térre ért, hol a nép gyermekei korzóztak, egyszerre csak elébe áll egy kissé pityókos parasztember. Minden bevezetés nélkül rákiáit: — Hallja, adjon Isten! Tamás bácsi sohasem látta még azt az alakot. Annak dacári, szívesen fogadta az üdvözlést és viszonozta is. Mikor azonban folytatni akarta útját, az ismeretlen nem eresztette. — Ugy-e, maga volt Csabán biró ? — kérdezte tőle. — Voltam. — Nahát, ha biró volt, mondja meg, l szabad-e azoknak a bakáknak a járdán I sétálniok ? — Mért ne szabadna? — Nem szabad! Azoknak az utca közepén kellene csak sétálniok. — De hiszen azok is emberek. — No, — telelte az idegen ind ignálódva, —tudja, én nem vagyok Áchimista, de azt mondom, igaza volt Aohim L. Andrásnak akkor, mikor azt mondta magáról, hogy szamár. Ezzel idegen sarkon fordult ós ellépett. Tamás bácsi meg jóizüt nevetett ezen a váratlan „megtiszteltetésen". A kártyás, mint esküdt. A most lezajlott gyulai esküdtszéki i. tárgyalások egyik napján ki volt sorsolva egy csabai iparos is. Az iparos nem nagyon örült Fortuna istenasszony eme kegyének, mert a bünügy tárgyalása előreláthatólag az esti órákig elhúzódott s neki i a megszokott délutáni kártyapartit nélkü1 löznie keliett. Az öreg ennélfogva nagyon el volt keseredve. Semmi kedve nem volt a tárgyaláshoz, sőt akkor is ábrándozott, bóbiskolt, mikor az esküdtek tanácskozásra vonultak vissza. Pedig ugyancsak élénk volt a vita. Egy fiatal ügyvéd vitte a szót, aki mindenáron meg akarta esküdttársait nyerni az ő álláspontjának. Nagy ékesszólással fejtegette, hogy a vádlottit nem büdösnek kell kimondani. Az érvelés annyira fellelkesítette az iparos bácsi egyik szomszédját, hogy hangosan felkiáltott: — Osztom ezt a nézetet ! Az ismerős kitejezés felébresztette álmodozásából az öreg esküdtet és a szokás hatalmánál fogva ráduplázott a felkiáltásra : - Pász ! . . . Mulatság. * Gömb- és galamb-lövészet A Körösladányi önkéntes tűzoltó-egylet vasárnap délután tartja az Erzsébet-ligetben az óvek óta rendezni szokott gömb- ós galamb-lövészetét, kapcsolatban népünnepélylyel és táncmulatsággal. A galamblövészeten versenyzőknek az egyesület szép ós értékes dijakkal kedveskedik. * A c?abai zenede vizsgálati hangversenye. A Gyöngyössy Gusztáv vezetése alatt álló „Békéscsabai városi zenede" vasárnap délelőtt ós délután tartotta évzáró vizsgálati hangversenyét a városi Vigadóban. Ez a hangverseny is arról győzhetett meg mindenkit, hogy a zenedében elsőr.mgú kuiturintózménynyel bír Csaba. A kiváló tanerők szakavatott vezetése mellett igen szép haladást tettek a növendékek. A haladás a legutolsó hangverseny óta eltelt félesztendő alatt is szembeszökő volt. Délelőtt a kezdők vizsgáztak, aminek inkább családias jellege volt. Délután a haladottabbak következtek. Eskor már zsúfolásig megtöltötte a diszes közönség a Vigadó tágas nagytermét és zugó tapsokkal honorálta a tehetségesebb növendékek szép munkáját. Bőven kijutott az elismerésből Gyöngyössy Gusztáv igazgatónak ós Mezei Mór tanárnakgis. Tanügy. * Vizsgák a felsőbb leányiskolában. A békéscsabai áll. felsőbb leányiskolában az iskolai épület tornacsarnokában tartandó vizsgálatok junius hó 17-én kezdődnek. A vizsgálatok sorrendje a következő : junius 17-én d. u. 3 órakor az izr. tanulók vallásvizsgája, 28-án délelőtt 8-tól ós délután 3-tól magánvizsgálatok, 19-ón délelőt. 8 tói a r. kath., ág. h. ev., ref. ós g.-kel. tanulók vallásvizsgálata, 21-ón délelőtt 8 tói az I. oszt. vizsgálata, délután 3-tól a II., 22-ón délelőtt 8-tól a III., délután 3-tól a IV., 23-án délelőtt 8 tói az V. és délután 3 órától a VI. osztály vizsgálata. Junius 24-ón délelőtt 10-től záró-ünnepély. Ennek végén a jutalmak kiosztása. A vizsgálatok ideje alatt a tanulók rajzainak és kézimunkáinak kiállítása a rajzteremben megtekinthető. A szülőket ós az érdeklődő közönséget tisztelettel meghívja Donner Lajos, igazgató. TÖRVÉNYKEZÉS. § Megvert jegyző K. Nagy Mihály, Szabados György ós K r u h i c s István békési legényeknek kutya jó kedvük volt 1909 január 3-án. Ugyancsak buzogott bennük a virtus, úgyhogy nem igen volt tanácsos senkinek a kezük ügyébe kerülni. A csalfa végzet mégis szembe hozta vélük Kiss B. Mihály községi jegyzőt- A duhaj legények nem tekintettek már akkor semmit, nem néztek semmire. Nekiestek tehát a gyanulatlanul haladó jegyzőnek és bototikal ugy elverték, hogy 20 napig kellett az ágyat nyomnia. Varga Lajos rendőr látva a jegyző szorult helyzetét, segítségére sietett, de a legények őt is elagyabugyálták. A sürü vérű magyarok fölött hétfőn Ítélkezett a gyulai kir. törvényszék és súlyos testisértós büntette, továbbá hatóság elleni erőszak vétsége miatt 6—6 hónapi börtönre itólte őket. § A gyarmati Amazonok. Cudarul öszszerugta a port 1908 december 7-én két füzesgyarmati asszony: Nagy A. Jánosné ós V i d a Andrásné. Régi haragosai voltak egymásnak ós felhasználták mérgük kitöltésére a legelső kínálkozó alkalmat. Ilyen alkalom volt december 7-ón. El lehet képzelni, micsoda sipítozást vihetett véghez ez a két képéből kikelt Amazon. Mikor már ugyancsak megmosdatták egymást, a végtelenségig feldühödött Vidi Andrásné felkapott egy éppen kezeügyébe eső stilétes botot ós megszúrta Nagy A. Jánosnét. A törvényszók tekintettel a nagyfokú felindulásra, súlyos testisértós büntette miatt csak két hónapi fogházra itólte Varga Andrásnét. § Szökés a sorozás elöl. A mezőberényi legények, ugy látszik, nem nagyon szeretik a gyöngyéletet. Rövid idő alatt most már a harmadiknak gyűlt meg a baja a törvónynyel azért, mert megszökött a sorozás elől. M ü n n i c h Gyula is ahhoz a módszerhez .folyamodott, a melyikhez társai. A sorozás ideje alatt tudniillik Amerikában tartózkodott. Azt hitte, ilymódon megszabadul a katonaságtól. De mihelyt hazajött, elfogták s a gyulai kir. törvényszók fegyveres erő elleni vétség miatt 3 napi fogházra ós 10 korona pénzbüntetésre Ítélte. KU2 GAZDASA G. * Az országol tenyósz-állatkiállitás nyertesei. Az országos tenyész-állatkiállitás biráló-bizottság bírálata a!apjá:i Békésvármegye állattenyészetét ujabb kitüntetés érte. Azt mondhatni, hogy az ös;zes első dijakat elnyerte. A szarvasmarha kiállítási dijait kapták Almássy Dínes gróf sarkadi és Wenckheim Frigyes gróf békési uradalma. Eszterházy Miklós herceg 10Ű0 koronás diját Almásy Dénes gróf kétegyházi uradalmának kollekciója ; az I-sö bikadijat szintén gr. Almásy D

;ne?; díszoklevelet Almásy Dénes és Wenckheim Frigyes kiállított állatai kaptak. Pinzgauiak közül : Almásy Djne* gróf 1000 koronás csoport diját Wenckheim Gézi grófgerlai ur?dalmának mölthali csoportja; az I-ső bika-dijat, és az I-ső tehén-dijat Wenckheim Géza gr. tehene kapta. A táj fajták közül az első tehéndijat és a Il-ik üsződijat gr. Wenckheim Henrik tiöiököseinek csorvási uradalom. A keresztezettek közül az I-ső és a II ik bika-dijat gr. Almássy Dénes bikájának Ítélték. A hazii fésűs juhok közül az első kosdijat Wenckheim Dénes gr. dobozi, a Il-ik anyadijat Almásy Dénes gr., elismerő oklevelet nyertek Wenckheim Géza gróf mágocsi, Almásy Dénes gróf gyulavári és sarkadi tenyészetei. Végül a francia irányú fésűs gyapjasok első diját gróf WencKheim Frigyes kosának Ítéltek. — Sertósorbánc. Csorváson ós Újkígyóson a sertósorbánc veszedelmes mórtókb3n lépett föl. A hatóság ennélfogva zárlat alá he'yezte a nevezett két községet. Gabona árak. Békéscsaba, junius 16. A budapesti gabonatőzsdén, a malmok tartózkodva a vételtől, az irányzat lanyha. A forgalom igen csekély. A csabai hetipiacon kissé javult a hozatal. . . 81- 3140 . . 14Buza I-rendü Tengeri . . Budapest, junius 16. Kószbuza 20 fillérrel olcsóbb; októberi buza 26 64 ; májusi 27-32 tengeri 14-18. Mogyoróssy Sándor, acad. szobrász és kőfaragómester Gyulán, Damjanics-utca 8. sz. a. ) Készít: Szoborműveket, síremlékeket, sírboltokat, oltárokat és minüen e szakba ! vágd munkát a legolcsóbb árak mellett. Tervrajz és költségszámítás díjtalanul.