Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-06-03 / 44. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 7 maguk fontos értesüléseit, Újságírók közt általános a panasz, hogy hírszol­gálat tekintetében a legbántób mellőzés éri napról-napra a magyar sajtót. Politikusaink begombolódznak, tit­kolódznak, a hivatalos és félhivatalos információ csupán cáfolatokból áll. Ez­zel szemben Bécsből, rosszhiszemű for­rásból kapja a magyar saj.tó az összes magyar vonatkozású politikai értesülé­seket. A Neue Freie Presse, a Zeit és egyóbb osztrák lapok mindent megtud­nak, a mi újságaink pedig csak utánuk kullognak. Ez nemcsak szégyenletes, de egyben bosszantó dolog is. És rendkívül lealázó. Oka ennek az, hogy a magyar politikusok csupán az ellenséges bécsi sajtónak tesznek szolgálatot. Az osztrá­koknak kifecsegnek mindent. Még a titkaikat is. Ha ugyan vannak titkaik. Tanácsülés Békéscsabán. (Az öntözött rét gőzszivattyuja. — Drága az utcalocsolás. — Utcai cégtáblák. — A gimnázium előtti kert kerítése. — Refor • mok a tűzoltóságnál. — Járványos gyász ­kocsik. — A vágóhídi út kövezése. — Kisebb ügyek) A csabai elöljáróság tagjainak kevés­szer volt még alkalmuk a tanácsülése­ken annyi fontos ós érdekes ügyet megtárgyalni, mint szombaton délután. Ez a tanácsülés nemcsak a szőnyegen levő tárgyak számára, de fontosságra nézve is vetekedett egy szürkébb köz­gyűléssel. Csaba belső életének egész vitális kérdéseiről folytak ott viták s ennélfogva a nagyközönséget nagyon is érdekelni fogja az ülés leirása. Általában megjegyezhetjük, hogy a tanács tagjai szombaton nem voltak valami adakozó kedvükben. A külön­böző irányú beadványokat és kérvénye­ket vagy elutasították, vagy pedig a közgyűlés elé utalták. Pedig voltak kö­zöttük olyanok, amelyek halasztást nem igen tűrhetnek. Ilyen a többek között például Réthy Bélának ós társainak beadványa a Vasut-utca és a Főtér locsolása tárgyában. Ezt az ügyet is a közgyűlés elé utalta a tanács a mérnök javaslatára, azzal az indokolással, hogy a locsolás rendszeresítése nagyon sok pénzbe kerül s ezért a közgyűlésnek kell fölötte határoznia. Mint az az izzadt arcokból és a poros cipőkről látható, már egészen benne vagyunk a nyár­ban s ha egy kis szellőcske végigszá­guld a csabai utcákon, mindjárt hatal­mas porfelhő támad, mely tönkreteszi a tüdőnket, a ruhánkat egyaránt. Most volna legfőbb ideje tehát, hogy a köz­ség legalább a két legforgalmasabb részét, a Vasut-utcát ós a Főteret locsoltassa. De mikor lesz abból valami! A köz­gyűlés vagy elhatározza a locsolást, vagy nem. Mindkét esetben felebbezés következik. Meg nem szavazás esetén a kérvényezők felebbeznek; ha pedig megszavazza a közgyűlés, felebbez a paraszt-párt, mert az még az ilyen köz­egészségügyi intózkedést is az „urak" érdekében állónak tartja. Egyszóval, az idén Csaba népének még nyelnie kell a port. Véleményünk szerint pedig ezt a kérdést a tanács a maga hatásköré­ben, csekély költséggel is megoldhatta volna. Az érdekes tanácsülés tárgyai egyéb­ként a következők voltak : A „Fiume" átalakítására beérkezett ajánlatokat, — mint már mult számunk­ban irtuk — összehasonlítás ós elbírá­lás céljából a főmérnöknek adta ki a tanács. A főmérnök a jövő tanácsülésre elkészíti véleményét és annak alapján dől el, hogy ki fogja megkapni a vál­lalkozók közül az átalakítás munkálatait. A Weszely-hidnál beomlott szifon pótlása céljából a közgyűlés tudvalevő­leg gőzszivattyú beszerzését határozta el. A gőzszivattyúhoz szükséges loko­mobil szállítására már ajánlatok is ér­keztek. A tanács akként határozott, hogy az ajánlatokat az illetőknek visszaadja, mivel a közgyűlési határozat óta beál­lott változott körülmények folytán való­színűleg más módon fogják az öntözött réthez szükséges vizet előteremteni. Ez ügyben Korosy László főjegyző ós W i 1 i m István gazdasági intéző fel fog­» nak utazni a földmivelésügyi miniszter­hez Budapestre. Bohus György ós Salát János földbérlet-átruházás iránti kérvénye fö­lött a közgyűlés fog határozni. R é t h y Béla és társai az iránt fo­lyamodtak az elöljárósághoz, hogy ren­delje el a Vasut-utca és a Főtér naponta többszöri öntözését. A tanács a főmér­nök javaslatára akként határozott, hogy mivel az öntözés drága, a kérvényt el­bírálás és döntés céljából a közgyűlés elé terjeszti. Mayerhoffer István cipész azt kérte, hogy az elöljáróság engedje meg cégtáblájának póznán a háza előtti árok­ban való elhelyezését. A tanács nemcsak hogy elutasította a kórvényt, de egyút­tal szigorúan utasította a rendőrséget, hogy írja össze a közlekedést is aka­dályozó utcai címtáblák tulajdonosait, akik büntetésben fognak részesülni. Az állami méntelep tatarozására vo­natkozó költségvetést a tanács vissza­adta a parancsnokságnak azzal, hogv a katonaság közbejöttével szerkesztett fel­vételi jegyzőkönyvet is mutassa be. A Rudolf-főgimnázium igazgatósága már régebben kérte a gimnázium előtti térnek díszesebb kerítéssel való ellátá­sát. A kérelem nyomán a főmérnök költségvetést készített, amely szerint 4300 koronába kerülne a kerítés. Ez összeget a tanács nagyon soknak találta és utasította- a mérnököt, hogy ujabb költségvetést készítsen arról, mennyibe kerülne egy olcsóbb kivitelű, például Hungária-drótfonatkerités ? Tüzoltd-reformok és egyebek. i A csabai tűzoltóság móg mindig nól- ! külözi a mászó-tornyot és a szerkocsit, amelyek pedig úgyszólván nélkülözhe­tetlenek a tűzoltóság tökéletesítése szem­pontjából. Most végre a megvalósulás­hoz közelednek ezek is. A főmérnök ugyanis a tanács elé terjesztette a mászó­torony ós a szerkocsi költségvetését. A tanács a költségvetést kiadta a szám­vevőnek, hogy tegyen javaslatot, hon­nan lehetne fedezetet találni reá. Egyben a tűzoltó főparancsnoknak is kiadta vé­leményezés végett. T e v á n Adolf, a vasut-utcai üzlethe­lyiség bórlője kályhát vett a télen üzle­tébe. Most folyamodott a tanácshoz, hogy térítse meg neki a kályha 48 ko­ronányi költségét, mert az üzlethelyisé­geket és lakásokat kályhával együtt szokták bórbeadni. A tanács a kórelmet elutasította. P a t a k y Jenő árvaszéki írnoknak két heti, E 1 ő d János villany telepi köny­velőnek pedig junius 9-ig szabadságot engedélyezett a tanács. S z t a n k ó Mátyás a Körös-csator­nában levő nyári-fürdő tulajdonosa azt kéri, hogy az elöljáróság adjon neki a fürdő területén kútfúrási engedélyt, mert a zuhanyhoz hideg >bb vizet óhajt hasz­nálni. A kórelmet a tanács kiadta a kertbizottságnak véleményezés végett. Az Alföldi Első Gazdasági Yasut igazgató-választmányi üléséről felvett ós beküldött jegyzőkönyv tudomásul vé­tetett A dögtór kerítésére az állatorvos által készített költségvetést a tanács a mérnöknek adta ki felülbírálás céljából. A községi orvosok, élükön az igaz­gató-orvossal régóta sürgetik már egy járványos betegségben elhunyt emberek szállítására való gyászkocsi beszerzését. A tanács feleslegesnek tartotta uj gyász­kocsi vételét, mert a községnek van két gyászkocsija, amelyek egyikét egy kis javítás után erre a célra föl lehet hasz­nálni. A csabai mészárosok kérik a vágó­hidhoz vezető ut kikövezését. A főmér­nök által készített költségvetés szerint a kövezés 27000 koronát emésztene föl. Mivel itt nagy összegről van szó, a ta­nács a kérelmet a közgyűlés eló utalta. A dohánynagytő^sde bórlője köve­zetvám elengedésért folyamodott. A mennyiben dohánytőzsdék közeli össze­függésben állanak a dohányjövedóki igazgatóságokkal, melyek mindenütt él­vezik a kövezatvám kedvezményét: a kórelem teljesítésének mi sem állott útjában. Kovács János, körgát melletti lakos a gát mellett levő anyaggödörből egy darabot kórt bérbe. A kórelem el­utasításra talált. Kocziszky Mihály, ki a köz­ségtől egy legelőt bérel, kótségbevonta a legelőnek azt a nagyságát, amely után bórt fizet. Felmérés folytán aztán kon­statáltatott, hogy a legelő nagysága a telekkönyvi adatokkal megegyezik. Az öntözött réten levő akol nem régen leégett s a biztosító-társaság ki is fizetett érte 370 korona kártérítést. A tanács most utasította az intézőt, hogy állapítsa meg, mennyibe kerülne egy uj akol. A főmérnök kifogásolta, hogy a köz­ségi költségvetésben az „Épületek fen­tartása" cím alatt szerepelnek az uj épít­kezések is. A tanács jelentéstételre uta­sította a számvevőt, aki a költségvetést összeállítja. A katonai kórház javításáról és a gyalogsági laktanya tatarozásáról szóló felvételi jegyzőkönyvek tudomásul szol­gáltak. Több csekély jelentőségű személyi ügy letárgyalása után a közgyűlés vé­get ért. Rajz- és festmény-kiállítás. A csabai Rudolf-főgimnáziumban rendezett rajz- és festmény-kiállítást pünkösd mindkét napján nagy közön­ség látogatta. Csaba intelligenciáján ki­vül néhány vidéki vendége is volt a kiállításnak, sőt mint örvendetes ese­ményt feljegyezzük azt is, hogy iparo­saink is érdeklődtek a kiállítás iránt, s hogy egy egyszerű paraszt ember is sietett magának két olajfestményt vá­sárolni, hogy ezzel is bizonyítsa érdek­lődését a kiállítás iránt. Bizonyos fokú intelligencia kell ahhoz, hogy egy egy­szerű paraszt.- ember pihenésre szánt idejének egy részét egy tárlat meg­tekintésére fordítsa s anyagi erejéhez képest még szerezzen is magának egy­két képet. Németországban ilyen esetek j ó néhány évtized előtt fordul­tak elő első ízben, mostanában (ugy vagy 40—50 óv óta) azonban már különösen a művészi gócpontok körül, nincs az a szerény paraszt hajlók, mely­nek falait egy-két eredeti fest­mény ne díszítené. Ha az ifjú háza­sok kelengyéjéből hiányzik véletlenül egy-két eredeti festmény, akkor leg­közelebbi alkalommal közös keresetük­ből első sorban is ezt a hiányt pótol­ják. Nálunk móg a vásárokon szerez­hető külföldi olajnyomatok járják. E rövid kitérés után azonban tér­jünk vissza tárgyunkra: a kiállítás le­írására. A rajzterembe lépve, a baloldali falon láttuk az első osztálybeliek festett görög diszitményeit és ceruzával rajzolt tájképeit. Olyan tisztán festett diszit­ményeket s oly szabatosan rajzolt táj­képeket, mint amilyeneket Biró Bóla készített, első osztálybeliek munkái kö­zött ritkán szoktunk látni. Biró Bóla igyekezetét, szorgalmát szaktanára 10 koronás ösztöndíjjal jutal­mazta. A másik falon voltak a n. ós III. osztálybeliek rajzai ós festményei. Itt a többek között kitűntek: Vidovszky Géza II. o. és Geiszler Gyula III. o. ta­nulók ügyesen rajzolt tájképei, diszit­mónyei, Wagner Bóla III. o. tanuló mér­tani szerkesztései ós különösen Kvasz Jenő II. o. tanulónak tájképei, melyek alatt ott láttuk a kis cédulát, melyről a II. osztálybeli tanulók ürömtől sugárzó arcokkal olvasták, hogy az ő osztályuk­ból került ki az, aki mint jeles rajzoló kitartó szorgalommal elnyerte Z v a r í­n y i szaktanárnak évközben adott 20 koronás ösztöndiját. A IV. osztálybeliek diszitmónyei a bejárattól jobbra eső falat ékesítették. Ugyanazon diszitmónyek ezek, melye­ket az előző kiállításokon láttunk, de más kezek készítették s mondhatjuk, kiváló nagy szorgalommal és ügyesség­gel. Ilyen aprólékos, kitűnő látást ós ritka türelmet kívánó munkát inkább a nők szoktak produkálni s talán éppen ez volt az oka annak, hogy leginkább a leányok állottak meg a fiu-konkurren­sek munkái előtt s bizonyára dicséret­tel honorálták Deutsch Jenő, Hegedűs Károly, Hursán János, Kvasz György, Petz Gyula, Szamek Lajos, Vámos Sán­dor munkáit. Hogy azonban e szépen feldíszített fal se álijon dísztelenül, oda­került mindjárt az első nap délelőttjén szintén egy kis cédula, mely azt hir­dette, hogy Kvasz Györgyöt K 1 i­m e n t Endre tanitó 10-koronás ösztön­díjjal tüntette ki. Az V—VIII. o. görögpótló tanulók munkái az ajtóval szemben levő falon s a tanári asztal mögött levő falrészen voltak elhelyezve. Ezek a gimnáziális tanterv szerint készültek s mértani tes­teket, használati, díszítési tárgyakat, ki­tömött madarakat stb. ábrázoltak. A szakértők figyelmét különösen ezek a rajzok, illetőleg festmények kötötték le s azok dicséretét főképpen Botyánszky János, Csicsely János, Maros Tibor, Wagner Ferenc V. o, Herke László, Kiiment Z. Pál, Kohn Sámuel, Loykó Béla, Ritter Dávid, Tollas Bóla VI. o., Surányi Lajos, Szulyovszky Tivadar, Török Dezső VII. o., Szondi Lajos, Weisz Ferenc, Vaska Tivadar VIII. o. tanulók munkái illetik. I v á n y i Jenő VII. o. tanulónak mintegy 25 olajfestménye ós ugyanannyi aquarellje díszítette az ideiglenesen fel­állított egyik deszkafalat, mig annak másik oldalán szintén vagy 50—60 drb aquarell- és olajfestményét szintén egy VII. o. tanuló, Biró László állította ki. E festmények merész színezésükkel ós szóles ecsetkezelésükkel tűntek fel. A másik deszkafal egyik oldalán Hegedűs Károly, Kvasz György, Bo­tyánszky Mihály, Tornyai Géza IV. o. tanulóknak mintegy 80—100 drb fest­ménye volt látható, középütt Herke László VI. o. tanulónak nagy lelkiisme­retességgel festett virág- ós gyümölcs zsáner festményeivel. Ezek közül H e­gedüs Károly kapta Haan Antal-féle alapítványból 10 koronát. Egy külön csoportban voltak látha­tók Havas Gyulának ceruzával rajzolt ügyes önálló diszitményü tervezetei. Még meg kell emlékeznünk L e n­h a r d t János és G u 1 y á s Sándor VIII. o. tanulók müveiről. Lenhardt festmé­nyei közül feltűntek : a katonai életből vett karikatúrák, négy drb halálfejet ábrázoló kép és Benczúr Gyula „Ked­venceim" cimü festményének másolata. Gulyás Sándor festményei egy deszkafalat ós két fekete táblát töltöttek be. A szemlélő — aki tudja, hogy Gu­lyás önnön szorgalmával — magín-ta­nitással — tartja fenu magát s amellett jeles tanuló — nem tudj?, hogy mit cso­dáljon e fiatal emberben, midőn a mint­egy 80—100 drb festményét szemléli: rendkívüli termékenységét, mit e téren produkál, vagy azt a határozott művészi tehetséget, melylyel az Isten őt megál­dotta. Müveiről ismertetést, móltatást olvasni nem elég : látni, tanulmányozni kell azokat. Gulyás, mint már lapunk pün­kösdi számában említettük, R í e h á k János festményeivel együtt dicsőséget szerzett az intézetnek, amennyiben az intézetet díszoklevélhez ós aranyérem­hez juttatta. A mostani kiállításon osz­tálytanára : Székely Vilmos, és szak­tanára : Z v a r i n y i Lajos 20—20 koro­nás ösztöndíjjal tüntette ki. A kiállított képek közül igen sok darab vevőre is talált. Botyánszky Mi­hály IV. o. tanuló eladott két képet 430 K., Irányi Jenő VII. o. t. hat da­rabot 39 K., Lenhardt János VII. o. t. tizennégy darabot 48 K. és Gulyás Sán­dor tizenhárom darabot 147 koronáért. Móg ezenkívül a Csabai Nőegylet is vesz a tombolára néhány képet 30 korona értékben, ugy hogy a vételár a 270 ko­ronát meghaladja. Az aranyérem megváltására adako­zásból befolyt 37 korona. * Adakozás. Képvásárlás. Köszönet. A csabai Rudolf-főgimnázium a tavalyi londoni kiállításon díszoklevelet s arany­érmet nyert. Az aranyérem megváltásá­hoz az intézetnek pünkösdkor rendezett rajz- és festmény-kiállítását látogató kö­zönség is hozzájárult szíves adományai­i val, és pedig: Wagner Ferenc 5 K-t, Réthy Bóla 3, özv. Tokajnó Borbély Gizella, dr. Saíler Vilmosnó, Beliczey Tibor, Havran Pál, Thury Lajos, özv. Beliczey Rezsőné és Székely Vilmos 2—2, Neumann Henrik, Laurovics Fe­renc, Petz József, Kelecsónyi György, Kvasz János, Remenár Adolf, Kintzig Jánosné (Arad), özv. Stojánovits Gyu­lánó, Badics Elek, Belenta Mihályné, ifj. Kocizkv Mihály, dr. Rell Lajosné, dr. Zsilinszky Endróné, Donner Lajosné, Pongrácz István (Tótkomlós) 1—1 koro­nával. Ezenkívül K 1 i m e n t Endre ta­nitó 10 koronát adott szorgalmas ós je­les rajzoló jutalmazására. A kiállítók eladott képeik árának tíz százalékát az aranyérem megváltá­sára ajánlották fel s így tehát közvetve a képvásárlók is hozzájárultak az érem megváltásához. Képeket vettek : Kintzig Jánosnó 20 kor., Áchim Gusztávnó 5, Réthy Bóla 31, Stojánovits Lajos 36, Jasztrobszky Lónyay Sándor 36, Sebők Bóla 10, Gomba Károly 12, Dúsbaba Vilmos 17, Mázor Pál 6, Székely Vilmos 21, Zvarinyi Lajos 23, Bayer Lajos 1, dr. Weisz Frigyes 3, Irsa Ferenc 1-20, Kaczkó Mátyás 4*30, KallÓ3 Sándor 1, Fejér József 140, Rovács István 20 koronáért. — A főgimnázium nevében a szíves adakozóknak hálás köszönetet mond Zvarinyi Lajos főgimnáziumi rajztanár. A „cine mintye". Véres verekedés Kétegyházán. A román és délszláv fajú népek ál­; talában hevesvérűek.. Ugy látszik, hogy ' a nap melegének még az emberi vér­mérsékletre is van befolyása. Az északi I népek számítók, nyugodtak, mindenhez, móg a forradalmi eszközökhöz is előre megfontolt terv alapján fognak. A dé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom