Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-05-27 / 42. szám

347 lozott szomszédos bec3löjárásban, Hódaezővásárhelyen is ? 2 Beható módon, részletes kidolgoáissal kellett volna tehát e kijelentéseit mindhárom járásra vonatkozólag z elfogadhatóság alapjára helyezni és igyancsak részletes adatok és bizonyiékokkal előállani a szomszédos járáokra vonatkozólag is. Ezek nélkül csak átszat után megyünk és nem csak az íredmény felől nem lehetnek megfelelő )iztositókaink, de arra sem vonhatunk negbizható következtetést, hogy müveetünkkel hová jutunk s nem idézünk-e el esetleg hiábavaló fáradtságot, költiéget (a községeknek), izgalmat, a szomizédos területek lakói közti ellenszenvet s hátrányos eredményeket általáíosságban, avagy egyik-másik járásban i bizony ez esetekben nem kis keserűséggel fognak a balkövetkezményekkel sújtottak a megye gyámkodó és alapos )eavatkozására gondolni. Az emlékirat abból indul ki, hogy nár az abszolút korszak alatt készült ,földadókataszter ideiglen" is az ország gy vármegyéjében sem volt oly sérelmes, nint Békésvármegyében. Azonban nemcsak i bizonyítékokat, de az összehasonlítás dapját képező adatokat sem hozza fel ÍZ állítás igazolására. Azt mondja továbbá, hogy az 1883. *vi XLVI. t.-cikk tudvalevőleg 6 millió ioronával szállította le az ország földidóját s a mi földadónk nemcsak hogy lem szállott le a megkevesbiilt 6 millió íorona földadó atányában, hanem az 1883. üvi állandó kataszter következményeként i régi 1,655.658 koronáról fölemelkedett 2,025.364 koronára és ennek megfelelóleg íltalános jövedelmi pótadója 231,792 íoronáról 607,609 koronára, vagyis az íllandó kataszter Békés vármegyét 744 ízer 795 korona földadótöbblettel sújtja. Ezen kijelentésekben bizony tévedések vannak. Első sorban nem lehet azt elfogadni, hogy az ország földadója az 1883. évi XLVI. t.-cikk rendelkezése :olytán 6 millió koronával megkevesbbült. Ugyanis az 1881 : XL. t.-c. 2. §-a az illami földadó összegét a földtehermentesitési járulékok nélkül 29 millió foi intőt meg nem haladó összegben contingentálta azért, mert a pénzügyminiszter 1875. évi 18168. számú körrendeletében újólag kiemelvén, hogy a katasz;eri törvény keresztülvitele állami közjövedelmeink jelentékeny szaporulatát fogja eredményezni s a valóságnak megfelelő becslést helyezvén kivánatba, az adóemeléstől félő ' közönség zúgolódott s megnyugtatására hozatott a fenti szakasz. Csakhogy ezen törvényszakaszbeli rendelkezés végrehajtva nem lett, mert ezen törvényszakasz még mielőtt az állandó kataszter hatályba lépett, illetve a kataszteri tiszta jövedelem végleg megállapittatott és az uj földadó-munkálatok alapján a kivetés eszközöltetett volna, az 1883. évi XLVI. t.-c. 1. §-a által módosítást nyert olyképp, hogy 1884. évtől kezdve a földadó contingense 26 millió forint legyen. Igy tehát előzőleg a 29 milliós contingens nem érsényesült, az adó és adószázalék is nem e szerint állapíttatott meg. Az 1883. évi adónak alapját tehát még mindig a régi földadószabályozás és az ezen régi alapon kinyomozott jövedelem képezte. Nem lehet tehát az adóemelkedés összehasonlítási alapjául a 29 és 26 milliós kontingenst, mely mindkettő már az uj kataszteri szabályozás céljaira történt, felvenni, a midőn a 29 milliós contingens szerinti adókivetés soha sem foganatosíttatott. Hazánk 1883. évi tényleg befolyj földadója a földtermelési járulékkal együtt 39,551.011 forintot tett ki. 1884. évben az uj kataszter eredményei szerinti adózás mellett befolyt 38,225.111 forint, tehát 1,325.900 forinttal kevesebb. E szerint tény, hogy az adó, országos eredményét véve kisebb lett. Csakhogy nem 6 millió koronával, hanem csak 2,651800 koronával, igy tehát 6 millió | korona arányában való adóleszállitás ' várása alappal nem birhatott. És most i felmerül a kérdés, hogy mi okozta az | emelkedést vármegyénkben. Erre nézve azt mondja az emlékirat, hogy a többlet az 1883. évi állandó kataszter eredményeként állott elő két okból, mert először a többi vármegyék nagy részének tiszta jövedelmi fokozata az előzőhöz képest tetemesen leszállittatott, másodszor Békésvármegye földjeinek tiszta jövedelmi fokozatai a régihez képest tetemesen emeltettek. Mindezekre azonban semminemű bizonyító adatot fel nem hoz. Pedig bizonyítania, vagy legalább felemlítenie kellett volna ugy azt, hogy az 1883. év előtti kataszteri fokozatok minők voltak a mi járásainkban, valamint azt is, hogy e fokozatok minők voltak 1883 előtt más vármegyékben s minők különösen azon szomszédos megyékben, amelyek becslőjárásait öszszehasonlitás tárgyává teszi. Ily adatok is hiányoznak. Tételei bizonyítását nehézzé s a levont következtetés megbízhatóságát kétségessé tenné különben már azon körülmény, hogy az 1883 előtti kataszter becslőjárási fokozatokat nem ismert, hanem minden községre nézve volt külön tarifa felállítva s ép ez okozta azt, hogy nem lehetett az ország különböző helyei között az arányosítást létesíteni. Az 1883 előtti kataszter 8 jövedelmi fokozatot sem ismert, hanem csak hármat. A mivelési ágak tekintetében is eltért annyiban, hogy a kertek a szántóföldek közzé voltak felvéve s mindezek dacára az emlékirat minden felvilágosítás és magyarázat nélkül állítja fel azon tételét, hogy megyénkben a földadóemelkedést mi okozza, holott figyelembe veendő lett volna talán az is, hogy megyei adótöbbletre vezethetett az üj felmérés folytán kitudódott területi nagyobbodás, mert mig azelőtt főrészt szóbeli bevallás, láncmérés es becslés utján állapíttatott meg a terület, az állandó kataszternél már háromszögtani és helyrajzi felmérés képezték annak alapját, müvelés alá vont földrészletek is ujabb és a művelési átváltozások folytán magasabb adóztatási alapot nyújtottak, befolyással lehettek a 84-iki nagyobb földadóra az előző évi hátralékok ez évbeli erélyesebb behajtása, előző évi elemi csapások és behajthatlanság folytán való leírások elmaradása, az ármentesitő társulatoknak adott visszatérítések esetleges változása, de meg az időközben egyes községekben keresztülvitt birtokrendezési, tagositási stb müveletek is. De hogy menynyire téves az emlékirat azon állaspontja, mely szerint megyei földadótételünk az általános jövedel'mi pótadóval együtt való emelkedését az állandó kataszter tiszta jövedelmi fokozatai megállapításának rovására irja, kitűnik abból, hogy figyelmen kivül hagyja, miszerint az 1883. évi XLVI. törvénycikkel, vagyis ugyanakkor, amidőn e t.-c. 1. §-ában a földadó contingensnek 6 millió koronával való leszállítása történt, ugyanezen t.-c. 9. §-ában a földbirtokra kivetendő általános jövedelmi pótadó felemeltetett 30%-ra, tehát bőven gondoskodott a pénzügyi kormány arról, hogy inkább nyeresége mint vesztesége legyen s igy ez okból is felemelkedett megyei földadónk s az emlékiratban feltüntetett 744795 korona többlet, mint amelyben a 231792 koronáról 607609 koronára emelkedett jövedelmi pótadókülönbözet is foglaltatik, nem az állandó kataszternek, illetve a jövedelmi fokozatok mikéntjének, de jó részben a földadóra vonatkozó országos általános jövedelmi pótadóemelésnek eredménye. Nem sikerült tehát az emlékiratnak bebizonyítani azon tételét, hogy az állandó kataszteri tiszta jövedelmi fokozatok ismertetett megállapítása eredményezte volna nálunk a földadó emelkedését, de ha ezt bizonyította volna is, vizsgálandó lenne ama további kérdés, hogy a tiszta jövedelmi fokozatoknak a mi járásainkban 1883-ban történt megállapítása helyes volt-e, avagy nem. Továbbá az, hogy a tényleges viszonyok azóta nem változtak-e meg olykép, hogy most mindhárom járásra, avagy egyik vagy másik járásra nézve nem járna-e a kiigazítás eredménytelenséggel, avagy esetleg uj fokozatok felállítása által súlyosbodással. Ezekre sem találunk támpontot képező adatokat és útbaigazításokat az emlékiratban. Azt hiszem, hogy az emlékirat, mely a pénzügyminisztérium és az országos földadóbizottság elbírálásának tárgyát képezendi, ily téves állításokkal és hiányokkal aligha fog a kiigazítási kérelem indokoltságának kellő megalapozásául tekintethetni és még kevésbbé juttatja a kérelmezőket azon helyzetbe, hogy kellő bepillantásuk legyen a tervezett munkálatnak az eddigi viszonyokra fektetett szükségszerűségébe és az elérendő következmények alakulataiba. Pedig az alapos, részletes és bizonyítékokkal támogatott munkálat annál szükségesebb lett volna, mert a törvény, amely nem uj kataszter készítést céloz, a tiszta jövedelmi fokozatok tekintetében a revíziót csak ott nyilvánítja megengedhetőnek, hol az elkerülhetetlenül és pedig azon okból szükséges, mert a tiszta jövedelmi fokozatok ugy a tényleges állapottól, mint a szomszédos becslójárások, vagy osztályozási vidékek tiszta jövedelmi fokozataitól is annyira nagy eltérést mutatnak, hogy a j földadókataszter egyébként nem lehne arányosan kiigazítható. Pozitív adatokkal nem rendelkezünk, jóslásba nem bocsájtkozhatunk. Lehet, hogy az emlékirat tartalma dacára is a „harangozás" meg fogja hozni a kiigazítás egészbeni, vagy részbeni megengedését, lehet, hogy a kiigazítás ' az eljárás folyamán alaposabban fel- j színre hozandó adatok és bizonyítékok segélyével egészben, vagy részben sikeressé válik s a hátrányos következmények elmaradnak, azt is tudom, hogy sok minden a végrehajtás és nem a kezdeményezés feladata, mindez azonban nem változtat azon meggyőződésemen, hogy a vármegyei lakosság legszélesebb rétegeit mélyen érintő s hosszú időkre kiható ily rendkívül fontosságú műveletnél, ha el akarjuk Kerülni azt, hogy nein a tervbe vett célt érjük el s a nem várt kellemetlen meglepetések ellen mentesíteni kívánjuk magunkat, már az elhatározás és kezdeményezés körül is szilárdabb, megbízhatóbb és tudatosabb alapon kellene mozogni, hogy határozatunk megnyugtató érzést válthasson ki bennünk. KróniKa. Vilmos császár Bécsben vizitelt, S a merre ment, kocsin, gyalog, Röpködtek jobbra-balra menten Fekete és vörös sasok. Hullásán az érdemjeleknek, Volt városszerte nagy öröm, Wekerle kapott egy szelencét, 5 Wekerle mondta: köszönöm. Wekerle kapott egy szelencét, Egy szivartárcát. Es milyent I Briliánsok, smaragdok, rubintok Hemzsegnek rajta, annyi szent. Szóval értékes, drága holmi fi tárca, amit ő kapott, fi német császár bőkezű volt Nagyon, emeljünk kalapot I Wekerle szépen zsebrevágta fi csillogó ajándokot, S mint aki jól végezte dolgát, fi gyorssal haza robogott. S azóta büszkén jár az utcán, — fi tárca a zsebében van — Hetykén néz jobbra-balra széjjel 5 szivarra gyújt minduntalan. Hát mindez biz' szép volna edd g, De nem ugy verik a cigányt I Érdeklődjünk csak egy kevéssé fi dolog mivolta iránt, fi császár Wekerlének adta Ugyan a művész-remeket, De minket akart kárpótolni, Amiért közénk nem jöhetett. Hátrább tehát az agarakkal, Bs hoci, a tárcát ide ! fijándékát már a magyar nép Hem bizza rája senkire. Kérem a tárcából a jussom, Megosztva igazság szerint, Megillet engem is belőle Talán egy milljomod rubint i ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára enyhe időt jelez, elvétve csapadék- és zivatarokkal. ' - Gyulavárii küldöttség Darányinál. Gyulavári község népét is nyomja az uradalom közelléte, éppúgy, mint például a vésztőieket. Kicsi a határ, kevés a föld, nem tudnak gazdálkodni. Ezért most küldöttséggel akarnak a földmivelésügyi miniszter eló járulni és közbenjárását fogják kérni az iránt, hogy az uradalom birtokosa, gróf A 1 m á s s y György, adjon nekik egy pár ezer hold területet bérbe. A község Veres Józsefet, a kerület országgyűlési képviselőjét kérte fel arra, hogy a küldöttséget a miniszter eló vezesse. A képviselő, aki mindig készséggel áll kerülete érdekeinek szolgálatában, most figyelmeztette a gyulaváriakat, hogy fölösleges költségemésztés lesz az a küldöttségjárás, mert a miniszter a magánbirtokok ügyeibe nem avatkozhatik. Mindazonáltal a lebeszélés dacára is ragaszkodtak a gyulaváriak feltett szándékukhoz ós Veres József képviselő megígérte nekik, hogy kieszközli a küldöttség fogadását a földmivelésügyi miniszternél. A gyulavárii magyarok nagy reménységgel néznek a kihallgatás elé, melytől földóhsógük kielégítését remélik. — A békési papválasztás. A békési ev. ref. egyház presbitériuma e hó 16-án ülést tartott, melynek legérdekesebb tárgya az esperesnek a Nyár á a y László megválasztására vonatkozó "értesítése volt. E szerint az esperes nem adhatja ki Nyárády számára a megerősítést részint azért, mert a választást törvényes időben megfelebbeztók, részint pedig azért, mert hivatalosan megállapittatott, hogy békési választása előtt 1908. nov. 29-én uj egyházba — Mócsra — távozott s igy ellene az egyházi törvények II. cikk 38 §-ába ütköző szabálytalanság forog fenn. Vagyis Nyárády már jogerős megválasztása ós a megválasztás elfogadása után pályázott Békésre. Ideje volna már, hogy az a sok herce-hurca és torzsalkodás, mely e választás körül támadt, vógre-valahára valamely formában befejezést nyerjen. — Államsegély fölemelés. A csabai ág. ev. Rudolf-főgimnázium felügyelő-bizottsága már több izben kérte a kultuszminisztert, hogy mivel az évekkel ezelőtt megalkotott normál-költségvetés keretén belül az intézett továbbfejlesztése nagyon meg van nehezítve: az intézet államsegélyét! 32 ezer koronáról emelje fel 38 ezer koronára. A miniszter e kérelmet méltányolván, kiküldötte dr. V a s s Bertalan tankerületi főigazgatót, hogy lépjen érintkezésbe az egyházzal és a főgimnáziumi bizottsággal a normál-költségvetés módosítása és annak alapján a miniszterrel kötendő uj szerződés megállapítása tárgyában. Ez ügyben hétfőn délelőtt volt a tárgyalás Szeberényi Lijos Zs. elnökletével, amelynek eredményeképen az intézetnek a tankerületi főigazgató kijelentése alapján kilátása lehet arra, hogy a kultuszminiszter a 38,000 koronás fölemelt államsegélyt megadja, miáltal az intézet régi óhaja fog teljesülni. — A főigazgató tiszteletére vasárnap este a Fiume éttermében társasvacsora volt, melyen részt vettek az egyház vezető fórfiai, a főgimnáziumi bizottság és a tanári kar. — Esküvő. Bruckner Géza orosházai kereskedő e hónap 30-án esküszik örök hűséget Pollák Erzsikének, özv. Pollák Ferencné leányának. — A csabai Nőegylet közgyűlése A békéscsabai Nőegylet junius hó 2-án, délután 5 órakor az állami felsőbb leányiskola termében tavaszi közgyűlést s ezt követőleg választmányi ülést tart Beliczey R jzsőné elnöklete alatt. A közgyűlés tárgyalni fogja az elnöki jelentést a téli működésről ós a folyó ügyeket. — Festmény- és rajzkiállitás- A békéscsabai ev. Rudolf-főgimnázium tanulóinak az utóbbi két óv alatt készült rajzaiból ós festményeiből, köztük igen sok valóban müvószi kivitelű, az intézet kiváló rajztanára, Z v a r i n y i Lajos a két pünkösdi ünnep alatt az intézet rajztermében (II. emelet) kiállítást rendez, melyre a Rudolf-főgimnázium pártfogóit, valamint a rajzolás és festés iránt érdeklődő közönséget tisztelettel meghívja az igazgatóság. A kiállítás megtekinthető a jelzett napokon d. e. 9—12-ig, d. u. 3—5 óráig. Főgimnáziumunk a mult évben részt vett a londoni kiállításon s a bemutatott képekért díszoklevelet és aranyérmet nyert. Az aranyérem megváltására a kiállítók eladott képeik árának 10%-át ajánlották föl. Ezenkívül szives adományokat e célra köszönettel fogad az intézet. — Jubileum Gyomán. Lélekemelő ünnepség keretében áldozott a gyomai közönség az elmúlt vasárnap egyik közszeretetben élő asszonyának: Serkedyné, — vagy mint apraja-nagyja hivja: a kedves „Mari néni" — huszonötóves szolgálati jubileuma alkalmából, amikor a gyomaiak humánus gondolkozású, érdemeket elismerő iskolaszéki elnöke, dr. Nagy Ernő községi orvos, valamint Mányiné Prigl Olga rendező-titkár vezetóse alatt, a községi elöljáróság, a tanítótestület és a gyomai intelligencia szinejava részvételével, mintegy százhúsz főnyi küldöttséggel tisztelgett az ünnepelt lakásán. Dr. Nagy Ernő iskolaszéki elnök remek, átgondolt ós érzésben gazdag beszéddel üdvözölte a jubilánst, ki nemcsak a gyermeknevelés terén, de . köztevékenysége, egyéni rátermettsége és mindenkit lebilincselő kedves mopora által is felejthetetlen érdemeket szerzett a társadalom minden rétegében. Az iskolaszéki elnök tolmácsolta a kir. tanfelügyelő meleg jókivánatait is, majd átnyújtott egy remek művű, értékes karéket, mint a tisztelők körében gyűjtött szerény megemlékezést. An ünnepelt megható szavakban mondott köszönetet. Utána hatalmas rózsacsokorral a kis Mányi Olgica üdvözölte az óvodások nevében, majd Kovács Jancsi elemi iskolai tanuló mondott talpraesett kis felköszöntőt, átnyújtva a maga virágbokrétáját. Szűnni nem akaró taps ós óljenzós után még Mányiné Pr.gl Olga szólott, beszédében kiemelve a kartársi szeretet melegét. Az emlékezetes szép nap folyamán egósz seregével jöttek a táviratok, üdvözlő-levelek. Fábry Károly, a gyomaiak szeretett képviselője személyesen tisztelgett s gratulált. Remek virágcsokrot küldött Böszörményi Róza polgári leányiskolái igazgatónő Csabáról. A megyebeli kultura terjesztői közül is igen sokan gratuláltak s a vidéki jóbarátok ós ismerősök közül nem hiányzott üdvözlő-sürgönyével dr. Fábry Sándor sem, szeretett volt főispánunk. Este kedélyes vacsorára gyűltek össze a tisztelők a Népkertben s édes muzsikaszó mellett a lelkes ünnepség egész az éjféli órákig tartott.