Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-05-16 / 39. szám

Békéscsaba, 1909 május 20. 317 járás megfelelő mintatereivel a helyszínén összehasonlittassanak; amely összehasonlításokból minden kétséget kizárólag ki fog derülni, hogy először az összehasonlított mintaterek és a mintaterek alapján osztályba sorozott békésvármegyei és szomszéd járásbeli földeknek sem vételára, sem évi haszonbére között, de a törvényben megállapított becslési methodus szerint sem, Békésvármegye előnyére különbségek nincsenek, vagy amennyiben különbségek fognak megállapittatni, azok, a tiszta jövedelmi fokozatokat illetőleg olyanok lesznek, hogy a békésmegyei becslőjárások tiszta jövedelmei a szomszéd járásokéhoz képest leszállitandók. Az előterjesztéshez, melyből világosan kitűnik a nagy aránytalanság Békésvármegye és a szomszédos törvényhatóságok között, a megyei közgyűlés minden bizonynyal hozzájárul már csak azért is, mert Kohn Dávid nyomós érveit a legilletékesebb fórum, a Gazdasági Egyesület is magáévá tette. Levél a Balkánról. — A bukaresti «Hartlik* és «Baríosok>. — Bojárnők és frizérnők. — Valami a hires sosszéról és több más apróságról. — Bukarest, 1909 május hó. Tessék elképzelni egy szingazdsg csodavilágot, amely buja illatoktól terhes és amelynek lépésről-lépésre megujuló parkjaiban rózsák, szegfűk, narancs-virágok pompáznak, utjain mesebeli asszonyok, igazi keleti típusok, török, athéni, kisázsiai és román szépségek bilincselik le a férfiak figyelmét; ligeteiben, mulató-helyein, sörcsarnokaiban akadémiai tudásu cigányok vonósművészete ringatja álomba a lelket; mindezek tetejébe tessék elképzelni a tüneményesen szép fogatokat, melyeknek büszke ménéit kemény kézzel fékezi a a muszka-kocsis, végül, ha ez az illúzió tökéletes már: ellőttünk áll Bukarest, a román székesfőváros. Ilyenkor, tavasz idején, mikor a természet ledobja a szépségeit rejtegető leplet, Bukarest is megkezdi a maga pezsgő életét. És milyen fenséges, milyen lüktető, milyen sajátságosan érdekes ez az élet ? . .. Elképzelni is bajos, hogy mit produkál tavasz idején a bukaresti társadalom, mely a maga köreit mindenkinek megnyitja, nem zárkózik el, mint sok európai ország elite-rétege, amely orrfintorgató nyegleséggel suhint végig azokon a helyeken, ahol polgári sört mérnek és ugyanazon jégszekrényben hűtik a pezsgőt a harminc krajcáros vinkóval. A holttestét feldarabolta s gyermekkocsin a Sziget-utcába vitte, hogy elrejtse ott egy üres telek palánkjánál. Andó Júlia cseléd 1902. októberében Alberti Irsán megölte és kirabolta Horváth Kálmán negyvennyolcas honvédkapitányt. Tizenötéves volt ez a kis bestia. Seemayer Katalin cseléd 1909. áprilisában Versecen tizenöt késszurással végzett dr. Radics Emilián, a szerb kolostorfőnök hetvenéves özvegyével. Ezt a gyilkost meglepték s aztán magába döfte a kést néhányszor. A negyvenötéves leány a szeretője után akart kiszökni Amerikába s gyilkosság utján próbálta megszerezni a szükséges öszszeget. Trokár Marcsa mind közt a legkülönb bestia. Ez a cigányasszony volt a dánosi rablógyilkosság értelmi szerzője. Ő térdelt a szegény Szarvas Teréz karjain is, amig Balog Tuta és társai kielégítették aljas szenvedelmüket a szép leányon. S amikor a hajadon sikoltott, védekezett, Trokár Marcsa beledöfte kését a leány mellébe. Oe jobboldalt, nem a szivénél, — hogy életben maradjon, amíg az erőszakos szerelem zsákmányán meg nem osztozkodnak. Azután Trokár Marcsa vágta el a leány nyakát. Milyen angyali teremtések ehhez képest az orosz nőforradalmárok, a Spiridovna Máriák és Leontjev Tatjánák, vagy a francia revolució Corday Saroltája! , . . Brrr! Mennyire irtózik ez a társadalom a széttagoltságtól, az éles megkülönböztetéstől ?! Mennyire másabb, mennyire piros-pozsgásabb egészség buzog ennek a társadalomnak életereiben, mint a pörkölt szalonnát is kedvelő száz holdas magyar birtokos sajátszerű nézeteiben, melyek' még a korcsmák, vagy vendéglő-helyiségek megválogatása körül is aszerint indulnak útra az agyból, hogy merre éreznek ós merre nem éreznek szegényszagot. Pedig a bukaresti társadalom hozzászokhatott a kitűnő illathoz. Nemcsak azért, mert a piperózés tekintetében egészen keleti, hanem aeórt is, mert az öltözködés és a családi élet falain belül túlszárnyalta ultra-filigran szokásaival Párist. Mégse válogat, Pedig igazán jól állana, ha bárcsak parányi részben is a disztingválás művészetét űzné. Módja lenne hozzá. Meg van ehhez a vagyon és az értelmi cenzusa. Mégsem teszi. Nemcsak hogy nem teszi, de őméltósága a bojárasszony például csöppó sem neheztel, ha frizórnője az ő asztalának közvetlen szomszédságában és abban a vendéglőben fogyasztja el a vacsoráját, ahol a legegyszerűbb terités is, bor nélkül, 20 frankba kerül. Eh ura Isten, mi történne minálunk, ha csekély kicsiségemmel abba a körbe mernék tolakodni, ahol a helyi nagyságok és móltóságok esznek meg naponként három, vagy négy lúg-tojást? . . Ugyebár, megkövezne a tekintetes közvélemény ? . . . De ezért ne adjunk okot e közvéleménynek a kárörvendésre. Áruljuk el, hogy van itt olcsóbbfajta polgári vendéglő is. Olyan, mint az otthoni „Fiume", vagy a „Nádor". És ha tovább megyünk, utunkba akad az öreg „Hartli". Persze, nem „Próféta" néven, ahogy Békéscsabán ismerik. Az az olcsóság, ami ezeknek a csinos, tiszta vendéglőknek jellegzetessége : — bámulatos. Egy liter pompás minőségű bor 50 -60 báni. (Ugyanannyi fillér.) Egy sült 70 báni. És igy tovább. Esténként, mikor elcsöndesedett egy kissé a zaj, fölkeresik ezeket a helyeket az utcai gitárosok, akik régi melódiák régi szövegét kisérik művésziesen ezzel a. nálunk alig ismert huroshangszerrel. A közönség itt sem különb, mint a 20 frankos menün élő vendéglőkben. És a frizérnő csöppó sem csodálkozik azon, ha őméltósága a bojárasszony, leszáll vigan pofogó automobiljáról s ha az ö asztalának közvetlen szomszédságában és abban a vendéglőben fogyasztja el vacsoráját, ahol a legdúsabb teritik is csak 4—5 frankba kerül, finom f,örög borral, valamint gitárművész nyújtotta élvezettel egyetemben. Tiz óra tájban este (Magyarországon csak 9 órát jelez ilyenkor a mutató) megindul az egész város a „Sosszé" felé. A mi „Sosszé"-nk különb a párisi boulognebeli kocsiutnál. Egy 8 kilométeres hosszú, másfélszáz méter szóles, aszfaltsimasága sétánk ez, amelyet két oldalon dúslombu hatalmas fák öveznek. Felül sürü fedelet ad a lombozat. A levélmennyezet oly áthatlan, hogy az a sok száz villamos ívlámpa, amely kékes fényével tündérországgá varázsolja ezt a hatalmas, szép helyet — egyetlen sugarát sem tudja keresztül küldeni e lombozaton. A villanyfényben magán-automobilok, automobil-bérkocsik, magán- és kibérelt hintók tengersokasága űzi, kergeti egymást. Két oldalt pedig a nem kevésbbó impozáns sétaúton hömpölyög egész Bukarest, a maga káprázatosan szingazdag, tarka, keletiesen érdekes népáradatával. Aki csak egyetlen egyszer is látta ezt a képet, oly mólyen bevési az emlékezetébe, mint a legfelejthetetlenebb, legcsodásabb álmot. A párisi Boulogne hideg, kimért nagyszerűsége olyan ehhez a látományhoz képest, mint a művésziesen festett virág, mely a csalódásig utánozza az életet, de semmi illatot nem áraszt. S ha itt bevalljuk, hogy a magyar székesfőváros modern rendészetével és az ebből folyó architektúrái szépségekkel kevés európai gócpont dicsekedhetik, nem lehet tagadnunk azt sem, hogy a bukaresti életnél szebb, a maga zajosságában kedvesebb, rokonszenvesebb és szórakoztatóan eredetibb élet nincs az egész világon. Természetes, azt az életet kell itt érteni, amelynek este kilenc-tíz órakor kezdődik a maga nappala és reggeli öt-hat órakor az éjszakája . . . A nappal ? Az is nyújt szórakoztató látnivalót. Itt vannak például az idegenek részére az egyházi ós állami muzeumok. Tudni szükséges, hogy aránylag móg Olaszhon is Románia mögött áll a templomi műkincsek gazdagsága tekintetében. Többi muzeumai kevésbbó gazdagok, de van egy drága keltakori emléke: a tizenkét csirkés aranykotló, melyért Angolország tízmillió font aranyat igért annak idején. Aztán megtekinthetjük a rengeteg sok kórházát, melyben teljesen ingyenes a gyógykezetés; megtekinthetjük az építészet remekeit, a középületeket, amelyekhez foghatót Magyarországon is keveset találunk, és megtekinthetjük érdekes árútereit, ahol német, román görög, héber, orosz, sőt — uram bocsá'! — magyar nyelvből összefolyó bábeli zűr-zavar figyelmeztet minden idegent arra, hogy nem a nyomott hangulatu európai árútereken van, hanem egy oly keleti piacon, ahol szédületes elevenséggel kavarog az élet. Mindent összevéve, ez a szép, érdekes város megérdemelné, hogy a magyarság nagyobb figyelemmel viseltessék vele szemben. Különösképp áll ez az észrevétel az idegen földeket járó globetrotterek-re. Románia ma az az ország, melynek rendkívül fontos szerepe lesz a balkáni külpolitika elintézetlen kérdéseinek végleges rendezésében és a középeurópai gazdasági vonatkozások maradandó csoportosításában. Tehát tudományos szempontból is gyűjtünk akkora szellemi tőkét közállapotainak tanulmányozásával, mint hogyha Osztende partvidékén zümmögjük el a szúnyoggal, hogy: „Sok vitorlát rezget a szél német lobogó alatt..." Ezt az igazságot észrevették már a modern országok s minden héten találkozunk itt egy-egy német, angol vagy francia tudományos küldöttséggel. Az újjászületett Törökország meg egyenesen Romániát majmolja mindenben. S vájjon csak a magyarok ne találnának benne semmi érdekesek és megfigyelendőt?.... Székely Béla. Tanácsülés Csabán. — Az uj jegyző beköszöntője. — Elismerés a tűzoltóknak. — A dög-tér kerítése. — Szabadságolások. — A községi fogatok uj díjszabása. — Békéscsaba pénteki tanácsülését különösen két tárgy tette érdekessé. Az egyik Zsilinszky Sándor, az újonnan választott hagyatókügyi jegyző beköszöntője, aki tartalmas beszédben fejtette ki hivatali programmját a tanács tagjai előtt, akik éljenzéssel és helyesléssel fogadták a komolyságra, és határozottságra valló beszéd minden egyes passzusát. Az uj jegyző beszédére a tanács részéről Korosy László főjegyző válaszolt. A másik érdekes ügy a ménteleposztály parancsnokának átirata volt, melyben köszönetét ós elismerését fejezte ki a tűzoltóság, különösen pedig annak főparancsnoka : W i 1 i m István iránt. Erre az elismerésre a tűzoltóság méltán rá is szolgált, mert veszedelem esetén igazi önfeláldozással vesz részt minden tagja a baj elhárításának nehéz munkájában. A csabai méntelep vagyonát mostanában háromszor is fenyegette tüzveszedelem s a tűzoltóság mindegyik esetnél igen hasznos működést fejtett ki. Ezért küldte köszönő- ós elismerő-levelét a méntelep-osztály parancsnoka. A tanácsülés lefolyásáról részletes tudósításunk a következő: Az ülést a szabadságon levő Kovács Sz. Ádám biró helyett Z a h o r á n János albiró vezette. Az első tárgy Zsilinszky Sándor beköszöntője volt, aki hosszabb és sürü helyesléssel kisért beszédben fejtette ki tartalmas programját, melynek alapján akarja fontos hivatali állásában a csabai közönség érdekeit munkálni. A tanács részéről Korosy László főjegyző intézett Zsilinszkyhez buzdító beszédet. A tárgysorozaton nagyon sok házós utcaszabályozási kérelem szerepelt. Ezeket a tanács a legközelebbi közgyűlés elé utalta. Korosy László főjegyző jelentést tett E r ő s s Lajos református püspök látogatásáról, melyet tudomásul vett a tanács. Dőry György a csabai ménteleposztály parancsnoka átiratot intézett az elöljárósághoz, melyben elismerését ós köszönetét fejezi ki a városi tűzoltóságnak azért az odaadó buzgalomért, melylyel a méntelepen támadt tüzesetek alkalmával kifejtettek, kifejezésre juttatta levelében a parancsnok azt is, hogy felsőbb helyen előterjesztést fog tenni a csabai tűzoltóságnak valamelyes formában történendő kitüntetése iránt. A város utak javítása céljából 10 waggon kockakő megrendelését határozta el a tanács. A csabai gimnáziumi tornakör megkeresést intézett az elöljárósághoz az iránt, hogy a Budapesten tartandó országos tornaversenyen résztvevő szegény tanulók utazását valamelyes segély kiutalásával tegye lehetővé. A kérelem tárgytalanná lett, amennyiben a tornaverseny elmarad. Ezért nem is foglalkozott vele a tanács. Ko c s i s Pálnak a szegényházba való felvétele ós Hrabovszky Andrásnak kenyórsegély iránti kórelmei teljesülésre találtak. A dögtór keritósót a cigányok mindig ellopkodják. Hiába csináltatja meg a község: két hét múlva már hirehamva sincs a kerítésnek. Ez pedig veszedelmes dolog, mert a kutyák a dögöket kikaparják a föld alól, ami által számtalan bacillu3t szabadítanak fel. A tanács most megbízta a mérnököt és a vezető állatorvost, hogy gondoskodjanak a kerítés kérdésének valamelyes, olyan elfogadható megoldásáról, hogy az a községre nézve semmi tekintetben ne járjon hátránynyal. A község tulajdonában levő magánlófogatok díjszabása már elavult, ugy, hogy uj díjszabás alkotására van szükség. Az uj díjszabást majd a közgyűlés fogja jóváhagyni. A Petőfi-ligeti pavillont ugyancsak jó áron sikerült bérbeadnia a községnek. Eddig 120 korona bért fizettek érte, most pedig árverés alá kerülvén, 610 koronáért kelt el a bérlete, amely tényt örvendetesen vett tudomásul a tanács. Az erzsébethelyi kiaknázott homokbányát a gazdasági intéző eladta. Az eladási szerződóst a közgyűlésnek kell jóváhagynia. A múltkor történt méntelepi nagy tüz alkalmával a méntelep kerítése °is erősen megrongálódott. Az Első Magyar Általános Biztosító-társaság ennek a kárnak a megtérítéséül 286 koronát küldött az elöljáróságnak. Hrabovszky Pál rendőrfőbiztos és L e d z é n y i Pál községi utbiztos megrongált egészségük helyreállítása cimen két-két heti szabadságot kértek, melyet a bemutatott orvosi bizonyítványok alapján a tanács meg is adott. A Rosenthal-féle bérház átalakítását, melynek első emeletét B a r t o s János vette bérbe szállodai célokra: megengedte a tanács. Azonban kötelezte Bartos Jánost, hogy mihelyt a község akarja, azonnal vissza kell helyeznie a házat a régi állapotba. Ezután a tanácsülés véget ért. legáns úri ruhák és mindennemű libériák mérték szerint Kész férfi- és fiú-ruhák (részletfizetésre is) nagy választékban és mérsékelt árban kaphatók

: KLEIN GÉZA ruhaüzlBtsben Békéscsabán, Vasut-utca Rosenbaym-féle sirkőraktárral szemben