Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-05-09 / 37. szám

Békéscsaba, 1909. május 9. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 295 des lépésekben odakint sétáltatják a lovakat. Andrássy automobilon jött, ami itt egy kis szem adószámba ment. Dessewffy a saját fogatán hajtatott föl, a bakon a főrendiház diszbe öltözött hajdújával. Justh Gyula bérkocsin jött, aminthogy igy illik ez a népképviselet elnökéhez. A mágnás-politikusok mind a saját fogatukon igyekeztek a királyhoz. Sokan talán nem tudják, hogyan folyik le egy ilyen audiencia. A király rendszerint általános udvariassági kérdéseket intéz a megjelent notabilitásokhoz, aztán igy szól: — Adja kérem elő a véleményét. Most a kihallgatandó személyén a sor, akit Őfelsége nagyon figyelmesen hallgat s kezében ceruzával, jegyzeteket tesz az előtte fekvő papirra. Kérdésekkel sürün szakitja félbe az előterjesztést s a végén rendszerint megköszöni azt. Székkel csak az aggastyánokat, vagy gyöngélkedőket kinálja meg, esetleg külön kitüntetésképp azokat, akik kegyeiben vannak. A király minden miniszterével németül beszél. Kossuth Ferenc miniszterrel csak addig tanácskozott olaszul és franciául, amig nem volt a minisztere. Justh Gyula magyarul adta elő véleményét, de a király németül felelt rá. Őfelsége ugyanis megért minden nehéz közjogi és általán politikai műszót, de nem tudja magát ma- j gyárul korrektül kifejezni. Justh viszont nem tud beszélni egészen jól németül, j A király az utóbbi időkben sokat j panaszkodott a miatt, hogy fáradtnak ; érzi magát. Ebből sokan már arra kí) vetkeztettek, hogy visszavonul és átengedi az uralkodást Ferencz Ferdinándnak. Ez elhitározás valóságáról természetesen nehéz meggyőződni. A nemzet kívánsága az, hogy minél később következzék el ez az idő. A megyegyiilés előkészítése Az állandó választmány ülése. Békésvármegye állandó választmánya pénteken délelőtt Döry Pál főispán elnöklése alatt ülést tartott, amelyen nagyobbrészt a május 24-én tartandó törvényhatósági bizottsági közgyűlés tárgyainak előkészítésével foglalkozott. Az ülésen jelen voltak az elnöklő főispánon kivül: Ambrus Sándor alispán, D a i m e 1 Sándor dr. főjegyző, P e r s z i n a Alfréd, a/, államépitészeti hivatal főnőké, Török Gábor és Dombi Lajos választmányi tagok, Moldoványi János aljegyző. A választmány, mielőtt a közgyűlési tárgyakra tért volna, az 1910-ik évre érvényes képviselőválasztói névjegyzék kiigazításával foglalkozott. A kiigazítás megtörténte után végeredmény az lett, hogy a jövő évben az orosházi és gyomai választó-kerületben 56-tal lesz több képviselőválasztó, mint a mostaniban. Egyik községben több, a másikban kevesebb lett a választók száma. Több lett például: Orosházán 44-el, Köröstarcsán 14-el, Nagyszénáson 21-el. Kevesebb lett: Gyomán 30-al, Vésztőn 23-al, Endrődön és Mezőberényben pedig egyformán, 19-el. A közgyütés tárgyai közül először a házi pénztár és az 1% os pótadópénztár 1908. évi zárószámadásai kerültek tárgyalás alá, melyeket már mi ismertettünk lapunkban. A házipénztár zárszámadási tudvalevőleg 1476 kor. minuszszal zárult, aminek oka elsősorban három elhalt tisztviselő temetkezési járulékainak kifizetése és az előző évről maradt 2000 koronás hiány fedezése volt. A pótadópénztár zárószámadása viszont 2500 kor. plust tüntet fel. Ez összeg hovafordításáról a közgyűlés fog határozni. Az állandó választmány határozata az, hogy felhasználás céljából bocsássa a közigazgatási bizottság rendelkezésére. Szeghalom községét nagyon régen ós sokszor sürgette már a vármegye, hogy egy ellenőri állást szervezzen. Ezt folyton megtagadta a község. Végre azonban kiírta a pályázatot rá 400 korona fizetéssel. Erre a potom-fizetésre természetesen nem akadt pályázó. Később a község 1000 koronara emelte fel a fizetést. Ez ellen Juhász Bálint és társai felebbezést nyújtottak be a megyegyüléshez. Az állandó választmány javaslata az, hogy a közgyűlés ezt a felebbezést, amely szük látókörre vall: utasítsa el. E két érdekesebb tárgyon kivül mintegy negyven kisebb tárgyról alkotta meg a választmány a közgyűlés elé terjesztendő javaslatát. Ezek között különösen figyelemreméltó a vármegyei árvaszék jelentése a mult évi működésről, mely szerint az árvaszék iktatókönyvei az 1908. évről 25,529 ügydarab számot tüntetnek föl. E hatalmas menynyiségtől c indössze 49 jött át erre az évre elintézetlenül. Oly szép eredmény ez, amilyennel kevés' hivatal dicsekedhetik és az árvaszók tisztviselői érdemesek érte a legnagyobb elismerésre. Az árvaszók hatáskörébe jelenleg 1987 kiskorú és 417 gondnokolt tartozik. Az állandó választmány a közgyűlés idejéig még tart ülést a többi tárgyak megbeszélése és határozathozatal céljából. Csabai ipartestületi ügyek. Előljárősági ülés. A békéscsabai ipartestület elöljárósága csütörtökön délután 4 órakor igen látogatott ülést tartott. A tagok csaknem teljes számban megjelentek. Az ülésen különösen két tárgy keltett huzamosabb vitát. Egyik a kirakodó vásárok megszüntetésének kérdése, melylyel lapunk más helyén, külön cikkben foglalkozunk, másik pedig az iparos-tanonc munkakiállitás idejének meghatározása, melyre vonatkozólag elhatározta az elöljáróság, hogy ha elegendő jelentkező akad, a kiállítást a folyó iskolai év végével rendezi. Az ülésen, melyet Wagner József elnök távollétében Kiszely Pál alelnök vezetett, jelen voltak : Zlehovszky János alelnök, Horváth Mihály jegyző, Uhrin András pénztáros, Márton József, Thiesz János, Kelemen János, Csjernyik János, Dorn József, Fikker Antal, Gajdács Mátyás, Nyemecz Lajos, Kován Endre, Papp Sándor, Petrányi Gyula, Timkó András, Vlcskó Lajos, Valentinyi András, Valentinyi Mihály, Timár József, Hricsovinyi Sámuel és Matulay György előljárősági tagok. Kiszely Pál alelnök üdvözölvén a tagokat, jelentette, hogy dr. P á n d y Istvánt az elnökségnek sikerült az ügyészi állásra megnyernie. Éljenzéssel tudomásul szolgált. Horváth Mihály jegyző a testület működésének fontosabb ügyeiről tett jelentést, A kerületi munkásbiztositó pénztár elnöksége teljesítette az ipartestület abbeli kérelmét, hogy a munkásbiztositó-pénztár csabai érdekű ügyeinek kezelése az ipartestületben történjék. Egyúttal ígéretet is tett a kezelési szabályzat módósitására, amely módosítás egy csöppet sem lesz előnyös, mert a biztosított ipari munkásokat számszerint kell kezelni. Tehát, ha az iparosnak csak egy munkása is van, az a módosítás szerint külön kezelést igényel. Felolvasta ezután a jegyző az iparostanonciskola igazgatóságának a tanoncmunkakiállitás ügyében kelt átiratát. Az igazgatóság szükségesnek tartja a kiállítás rendezését és közreműködésével készséggel rendelkezésre áll. Az időpontra nézve azonban nem nyilatkozott. Márton József megalázkódásnak tartja, hogy a testület megkereste az iparostanonciskolát. A kiállítás rendezése az ipartestület ügye, ahhoz semmi köze az igazgatóságnak. Horváth Mihály jegyző : Ez nem megalázkodás. Az ipariskolának igenis van köze a kiállításhoz, mert az ő közreműködésére szükség van. Buzdítja, serkenti munkálkodásra a tanoncokat s a tanoncok által a mestereket ia. Különrámutatva a kitépett vetemónyekre. „A nagy vihar ide-oda dobált, — felelte a Hodsa — és amibe csak belefogódzkodhattam, mind a kezemben maradt". — „Hát a zsákba ki töltötte őket ?" — kérdi a kertész nagy haraggal. „Épp ezen gondolkozom én is

u, — volt a Hodsa válasza. * A folyó partjára megy egyszer a Hodsa felesége, hogy fehérruhát mosson. Leteszi a szappant és hozzálát a a munkához. Egyszerre csak leszáll egy fekete holló és elkapja a szappant. Kiáltja az urának, hogy fusson a holló után. „Sohase bántsd, — mondja a Hodsa — piszkosabb az, mint mi, hadd mosakodjék meg egyszer ő is". • Amint elérkezett a böjtök hónapja (Ramazán), egy nagy edényt vett elő a Hodsa és hogy a napok számát el ne felejtse, mindennap egy-egy követ dob az edénybe. Egy kis lánya volt a Hodsának, aki az apja példáját látva, szintén beledobálgatott egyet-egyet. A bőjtölések 25-ik napján kérdi tőle valaki, hogy hányadik napot böjtölik már ? „Várj egy kissé, — mondja a Hodsa — mindjárt megmondom" — és azzal siet hazafelé. Otthon előveszi az edényt és amint kezdi a köveit számlálgatni, százhúszat talál benne. „Ha valamennyit bevallom, — gondolja magában a Hodsa — kinevetnek és azt fogják rám, hogy megbolondultam. Legjobb lesz, ha eltagadom a javát." Azzal visszatér és azt mondja, hogy ma a negyvenötödik napja van. „Oh Hodsa, — mondják neki — hisz harminc napból áll az egész bőjt-hónap, hogy mondhatsz ilyet ?" Még keveset is mondtam, — feleli a Hodsa. Ha az edényem kövei után indulnék — százhuszadik napja volna ma a hónapnak. Egy létrát kap egyszer Hodsa a vállára, odatámasztja egy kert falához, fölmászik rá és bemegy a kertbe. Megpillantja a kertész ós kérdi tőle, hogy mit akar ? A Hodsa nagy gyorsan odasiet a létrájához és igy szól: „Létrát árulok". — Itt szoktak ,létrát árulni? — kérdó a kertész." — „Óh te tudatlan ember, — szólt a Hodsa -- létrát ott árulnak, a hol van." * A temetőben sétált egyszer a Hodsa és megpillant egy jó régi sírkövet. Holtnak tetteti magát, hogy lássa, vájjon eljönnek-e hozzá a kérdező angyalok. Egyszerre csak harangszót hall. ^Itt az ítélet napja!" — kiáltja el magát ós futásnak ! ered. Egy karaván haladt volt arrafelé, I az öszvérek megijedtek és össze-vissza 1 gabalyodtak. „Ki vagy, ember ? — kérdi a Hodsától a karavánfőnök. — „Halott vagyok, egy kis sétára jöttem elő" — feleli a Hodsa. — „No majd megsétáltatlak én!" — mondja a főnök és azzal szolgáinak egy-egy botot ad a kezébe és jól agyba-főbe verik a Hodsát. A Hodsa menekül ós amint hazaérkezik, kérdi a felesége, hogy milelte, hol volt? „Meghaltam volt, a temetőben feküdtem", — szólt Hodsa. „Hát mi van a másvilágon ?" — kérdi a felesége. „Ha a karaván öszvéreit meg nem ijesztik, nincs semmi különös", — felelt a Hodsa. * Összeszedi egyszer a Hodsa a tyúkjait, egy kosárba teszi és viszi őket Szivri-Hiszárba. Útközben, hogy valahogy meg ne fulladjanak, kiengedi őket a szabadba. Ahány, annyi felé szaladt. Veszi a Hodsa a botját, a kakast üldözőbe veszi ós igy korholja: „Éjfél után tudod, hogy hol hasad a hajnal, fényes nappal még az egyenes utat sem ismered ?" * Ágyban feküd a Hodsa, valami betegség bántotta. Sorba látogatják a szomszédjai ós annyi ideig elüldögélnek mellette, hogy rájuk un a Hodsa. Egyszerre csak felkel az ágyából ós igy szól hozzájuk : „Most már semmi bajom, mehettek haza." * Igy szólt egyszer a Hodsa egy faluban : „Tudjátok, óh meg emberek, hogy a mi városunk levegője ezzel a faluéval egy ós ugyanaz!" „Honnan tudod?" — kérdik tőle. — „Onnan, — felelt Hodsa — mert éppen olyan csillagok vannak itt is, mint a mi Ak-Sehir városunkban". * Kilenc párát kapott egyszer a Hodsa álmában. „Tizet adjatok legalább", — veszekedik a Hodsa és amint fölriad az álmából, látja, hogy üres a marka. Nagy gyorsan behunyja a szemét, a kezét meg kinyújtja és igy szól: „No nem bánom, legyen hát kilenc para!" ben is a megkeresés elküldését a mul t előljárősági ülés határozta el. Most a tanonckiállitás idejének megállapítása következett. Matulay György szerint jobb volna a kiállítást a jövő tavaszon rendezni, hogy a jobb munkák a Gazdasági Égyesülettel karöltve rendezendő nagy kiállításon is szerepelhessenek. Zlehovszky János : A kiállításnak csak az évzáró vizsga alkalmával van értelme, vagy ha akkor nem lehet, hát Karácsonykor kell rendezni. Dorn József ós Márton József szerint az idő nagyon rövid arra, hogy az évzáró vizsga alkalmával rendeztessék a kiállítás. Egyes iparágak most annyira el vannak halmozva munkával, hogy a mesterek a tanoncokat sem nélkülözhetik. Többek hozzászólása után Horváth Mihály jegyző indítványára kimondotta az elöljáróság, hogy ha elegendő szá:nu jelentkező akad, a tanonckiállítást junius közepén, az évzáró vizsga alkalmával rendezi. U h r i n András p^nztároí bemutatja jelentését a pénztár április havi forgalmáról. Eszerint az összes bevétel 626 40 korona, a kiadás 440 19 korona volt. A maradvány tehát 186 21 korona. Tudomásul szolgált. A tagforgalmi jelentés szerint a tagok száma április 1-én 735, a hó végén pedig 738 volt. A szaporodás tehát 3. Iparigazolványt nyertek : S t r i c z Károly festő és mázoló, G y u r i c z a Jánosnó szabó, W e i s z Mór, Mihály és Fülöp mészárosok növendékhusszékre, S z i r b u s z Péter borbély, S c h i 11 i ng e r Jakab cipész, Lipták M. András cukrász, Martincsek András cukrász, Ligeti János, H o 1 e c János és L eh ó c k i János ácsok, Hegyes László cipész, S z i k o r a János szabó. Törültettek: B o 1 d i s József szabó, Sípos Mátyás kőműves, B u d a r Póterné borbély. A tanoncok száma április végén volt 483. Szerződtetett 22, felszabadult 8. Szerződés szintén 8 bontatott föl. A gazdabizottság átvizsgálta az ipartestület vagyonát és leltárt készített az elévült tárgyakról. Ezeknek eladásával az ipartestület a gazdabizottságot bizta meg. A testülethez érkezett iratok során érdekes volt a belügyminiszter rendelete, melyben jelentést kíván arról, hogy a tanoncok be vannak-e iratkozva valamely szociálista szervezetbe. Ezek névsorát be kell terjeszteni a szolgabírósághoz. A napirend letárgyalása után M á rt o n József meginterpellálta az elnökséget, hogy az idén lesz-e tanulmányi kirándulás és melyik iparág megy. Tudomása szerint a mult évben ugy határozott az ipartestület, hogy az idén a vas-szakmák tanoncai ós iparosai mennek tanulmányútra és mégsem történt ez ügyben eddig semmi intézkedés. Horváth jegyző : A szabók tavalyi kirándulását is az ipariskola igazgatósága rendezte. A testületnek ebbe beleszólása nincsen. Timkó András felvilágosító szavai után utasította az elöljáróság a jegyzőt, hogy kérjen felvilágosítást a kirándulás ügyében az ipariskola igazgatóságától. Végül Zlehovszky János indítványára elhatározta az elöljáróság, hogy értekezletre hívja össze az iparosokat egy munkásgimnázium létesítése ügyében, mely az iparosok továbbképzését célozná. Ezzel a nagyon üdvös határozattal ért véget az előljárősági ülés. A vármegye közigazgatásából. A közigazgatási bizottság ülése. Békésvármegye közigazgatási bizottsága szombaton délelőtt igen gyéren látogatott havi ülést tartott. A rendes előadókon kivül a tagok meglehetős kevesen jelentek meg. Ezt a részvétlenséget indokolttá teszi az a körülmény, hogy a tárgysorozaton nem igen szerepelt olyan ügy. amely a nagyobbmórvü érdeklődést fölkeltette volna. Érdekesebb s a nyilvánosság elé hozatalra érj demes tárgyak csupán a tanfelügyelő | és az államépitészeti hivatal vezetőjének jelentésében fordultak elő. Az ülésen különben jelen voltak Döry Pál főispán elnöklete alatt: Ambrus Elegáns úri ruhák és mindennemű libériák mérték szerint Kész férfi- és fiú-ruhák ,részletflzeWsre ls) naíy ,álasztó

kban ös mérsékelt árban kaphatók: KLEIN GÉZA ruhaüzletében Békéscsabán, Vasut-utca Rosenbaum-féle sírköraktárral szemben