Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-05-06 / 36. szám

Békéscsaba, 1909. május 9. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 Széchenyi basa tizenhat napja nincsen már Konstantinápolyban. Felesége és két gyermek azonban bementek villájukból a fővárosba. Konstantinápolyban ugy tudják, hogy a magyar basa mindazáltal nincs az ifju-török bizottság által proskribáltak névsorában. De Széchenyi elmenekült. Hogy hová, azt nem tudja senki, családja megtagad minden felvilágosítást. Annyi azonban bizonyos, hogy Széchenyi elvesztette tüzoltó-főparancsnoki állását. Az is kétséges, vájjon visszatér-e Abdul Hamid hű tábornoka, Sztambulba, ahol aligha van már többé valami keresni valója. Más világ van ott, uj emberek, akik, ha az ő személyes kiválósága miatt kivételesen nem is követelik az életét, még sem fognak megbocsátani neki soha. Gyula város részvényjegyzése. Gyula város képviselőtestülete ápril 17-én tartott közgyűlésén a tanács javaslatára elhatározta, hogy a gyulai kötőgyár által újonnan kibocsátott 2000 darab részvényből az elővételi jog ,cimén a várost megillető 100 darab uj részvényt jegyzi és erre a célra az Erzsébet-ápolda alapját fordítja, mely eddig 472°/O-°s kamat mellett takarékpénztárban van e helyezve Dr. S i m o n k a György már a közgyűlésen felszólalt a tanács javaslata ellen s bár egyedül maradt álláspontjával, a közgyűlési határozatot mégis megfelebbezte és a felebbezéöta „Békésmegyei Ellenzék" május 2-iki számában szószerint leközölte. Ami Símonka felebbezésében az alaki szabálytalanságokra vonatkozik, erről lehet b°szélni, habár nézetem szerint a községi törvénynek ő általa citált szakaszai erre az esetre nem alkalmazhatók, de amit a kérdés érdemleges részének elbírálásánál felhoz, az nagy tájékozatlanságra vall. Véleményem szerint a város nem uj terhet vállalt ennek a 100 részvénynek a jegyzésével, hanem ellenkezőleg : uj jövedelmet, amennyiben 10.000 koronát, mely eddig 472°/cr

ra v°lt elhelyezve, 7%r

a helyezett el. Igaz, hogy Simonka szerint a gyulai kötőgyáraiig lesz a jövőben abban a helyzetben, hogy mégegyszer 7%-ot fizethessen, ez azonban szerintem nem egyéb, mint minden komolyságot nélkülöző, üres jövendölés. A felebbezés a többi között kockázatos spekulációnak bélyegezi meg a városnak ezt a részvényjegyzését, mert „az anyag ára folytonos hullámzásnak van kitéve, egy rossz kötés, a munkabérek folytonos emelkedése, a hasoniparu gyárak szaporodása, mely részben a keresletet csökkenti,, részben az állami szubvenciót magának biztositja, rendetlen fizetést s ennek nyomán hitelmegvonást eredményezhet s a csaknem kizárólag idegen forgótőkével operáló gyárnál beállhat a legnagyobb szerencsétlenség." Hát tény, hogy mindez bekövetkezik, sőt tovább megyek : bekövetkezhetik még sok más dolog, ami ezeknél fontosabb és megsemmisitőbb ; bekövetkezhetik egy világháború — nem is oly régen álltunk annak lehetősége előtt — és, nincs kizáiva, bekövetkezhetik egy a messinaihoz hisonló földrengés is. Csakhogy reális és iparvállalat vezetésére hivatott emberek nem lehetőségre, hanem tényekre és valószínűségekre alapítják tevékenységüket és bírálatukat. Már pedig a gyulai kötőgyár nyolcéves múltja, a gyár vezetőségének körültekintő szakértelme s minden irányú megbízhatósága kizárja Simonka lehetőségeinek a valószínűségét. Ezen állitásom bizonyítására felhozom Temesvár szabad királyi város eljárását, mely város elöljáróságának bizonyára van olyan látköre gyáripari kérdésben, mint Simonka urnák s mely város közgyűlése nem biztos és elég jó jövedelmet , hozó részvények jegyzésével birta rá a I gyulai gyár vezetőségét, hogy Temes- : várott fióktelepet állítson, han' m több j mint 100.000 korona olyan hozzájáru- ' lást biztosított telek-, építkezési anyag- j és készpénzben, mely hozzájárulás \ ugyan egy fillérnyi direkt jövedelmet sem hoz a városnak, de Temesváron , tudják azt, hogy az ilyen áldozatkész- [ ség, mig egyrészt egyedüli módja a ki- ! vándorlás csökkentésének, addig másrészt biztosit a városnak és az államnak uj adóalanyokat, mi által előmozdítja a nemzeti gyarapodást és közva- ; gyonosodást. Nagy aggodalmai vannak a feleb- j bezés szerint Simonkának azért is, mert a gyár egész alaptőkéjét, sőt tartalékait is gépekbe és épületekbe fektette és hogy ennek következtében a forgó tőkét hitel utján szerezte be. Hát igy nézetem szerint, csak olyan ember beszélhet, aki gyáripari téren és egyáltalában a részvénytársaságok gazdasági részének vezetésében egészen tájékozatlan. Hacsak egyetlen egyszer vette volna magának a fáradságot és végig futott volna a Compass kimutatásain, láthatta volna, hogy éppen ez a norma, hogy így van ez nemcsak másutt is, hanem mindenütt. Minden részvénytársaságnál igyekeznek minél nagyobb hitelt igénybe venni, azon egyszerű oknál fogva, mert a hitel olcsóbb, mint a részvénytőke s mert a hitelbe vett összegek gyári vállalatoknál átlagosan 2—3 százaték, pénzintézeteknél 1—2 százalék tiszta jövedelmet hoznak. Szépen néznénk ki, ha akár ipari, akár pénzintézeti részvénytársaságaink csak a saját tőkéikkel akarnának dolgozni. Az azonban igaz, hogy a hitel-megvonás minden részvénytársaságnak bajt szerezne, még pedig annál nagyobb bajt, minél több idegen tőkét vesz igénybe, de ebben rejlik éppen a kereskedelmi szakértelem és előrelátás, hogy a vezetőség eltalálja a hitel igénybevételének megfelelő mértékét s e tekintetben ne menjen tul azon határon, mely komoly és erre hivatott körökben is aggodalmakat kelthetne. Meg vagyok róla győződve, hogy az Első Gyulai Kötött- és Szövöttiparáru-gyár igazgatósága mindig meg fogja tudni állapítani azt a határt, melyen tul idegen tőkét igénybe vennie nem szabad s remélem, hogy e kérdésben nem fogja magát befolyásoltatni a dr. Simonka György minden valószínűséget nélkülöző lehetőségeinek rémképeitől. Hiszem, hogy Simonka ezen felebbezésével épp oly kevés hívet fog szerezni álláspontjának, mint a közgyűlésen történt ékes felszólalásával s tudom, hogy abból a 100 darab részvényből, melynek a város által való jegyzését megfellebbezte, elsősorban ő maga is óhajtana venni, valamint azt is tudom, hogy ennek a kötött gyári érdekcsoportnak a mai magánérdeke azután rögtön közérdekké avanzsálna a Bókésmegyei Ellenzék hasábjain, s ebben az egyben igaza is volna az említett lapnak, mert 300 részvény és 550 munkásnak az érdeke egy ily kicsi városban csakugyan már közérdeknek minősíthető, különösen akkor, ha figyelembe veszszük, hogy a legnagyobb részvényesek egyike maga a város közönsége. Singer Mihály. • a községek érintkezése a hadkiegészítő parancsnoksággal. A kertbizottság beadványt intézett ' az elöljárósághoz, hogy a Széchenyiligeten némi pótlásokat eszközöljön. Kozma Márton, a Petőfi-ligeti pavillon bérlője, kérte az elöljáróságot, hogy az ottani fenyvest engedje át neki ! nyári használatra. A bérlő asztalokat I akar azok alá is helyezni. A tanács a kérelmet nem teljesítette, mert már van megfelelő szabad tér a vendéglős rendelkezésére bocsátva. Néhány kisebb ügy letárgyalása . után a rövid tanácsülés véget ért. Tanácsülés Csabán. (iUtkaparók fizetésrendezése. — Az alsóbb alkalmazottak szolgálati viszonyainak szabályozása. — Telefon a laktanyában. — A vésztői vonal vonatjáratai ügyében tiltakozás.) Békéscsaba mult .pénteki tanácsülésén nagyobbára kisebb fontosságú személyi ügyek szerepeltek. A nagy nyilvánosságot azonban közelről érdekli a tanácsnak az a határozata, mely szerint megkeresést intéz az AEGV. igazgatóságához az iránt, hogy a Csaba és Vésztő között közlekedő két igen forgalmas vonatjárat megszüntetésére irányuló intézkedését semmisítse meg és vegye figyelembe az érdekelt községek lakosságának érdekeit is, necsak önkényü intézkedéseket tegyen egyenesen azok érdekeinek rovására. A tanácsülés tárgyai a következők voltak : A n d ó Pál erzsébethelyi rendőr bejelentette állásáról való lemondását. A tanács utasította a rendőrfőbiztost, hogy az állás betöltéséről pályázati hirdetmény ulján intézkedjék. A községi közmunka 1910. évi előirányzatát a közgyűlés elé utalta a tanács. Az utkoparók fizetésrendezésére vonatkozó javaslathoz a tanács a maga részéről hozzájárult 3 azt jóváhagyás céljából a közgyűlés elé terjeszti. A fizetésrendezés a közmunkapénztár terhére fog megtörténni. A Széchenyi-ligeti lawn-tennis társaság kérte a községet, hogy engedje át a társaság részére egyik bódéját használatra. A kérelem a tanács részéről elutasításra talált. A tanács megbízta a gazdasági intézőt, a mérnököt és a rendőrfőbiztost, hogy a községi cselédek, utkaparók és rendőrök szolgálati viszonyainak szabályozására rövid időn belül tegyenek előterjesztést. Az elöljáróság meg fogja keresni a törvényhatóságot, hogy a csabai katonai laktanyába a vármegyei telefont az egyes községek terhére vezettesse be. Ez által nagyon meg volna könnyítve A földadókataszter kiigazítása. Értekezlet a Békésvármegyei Gazdasági Egyesületben. Egyik régebbi számunkban megemlékeztünk már arról, hogy a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület legutóbbi igazgató - választmányi ülésén K o h n Dávidnak a földadó-kataszter kiigazítására vonatkozó nagy beszéde nyomán kibővítette közgazdasági szakosztályát abból a célból, hogy a földadó-kataszter terén Békésvármegyében tapasztalható igazságtalanságok orvoslásáról gondoskodjék. Az igy kibővített szakosztály tegnap, szerdán délelőtt 9 órakor igen népes értekezletet tartott, melynek főtárgya K o h n Dávid előadása s az általa szerkesztett és a törvényhatósági közgyűlés elé terjesztendő határozati javaslat volt. Ugy az előadás, mint a határozati javaslat fölött igen magvas vita indult meg, melyben tevékeny részt vettek K o h Dávfd, báró Drechsel Gyula, K. Schriffert József országgyűlési képviselő, továbbá a békésszentandrási és öcsödi adóügyi jegyzők. Az értekezleten egyébként jelen voltak Beliczey Gáza elnöklete alatt: Fábr.v Károly, Veress József és K. Schriffert József országgyűlési képviselők, br. Drechsel Gyula dr., Serly Kálmán, Haraszti Sándor, Pfeiffer István titkár, Wagner István, Kovács János, Szduó József, Valkovszky Mihály, Papp Gyula, Murvay Ferenc, Gally Gyula, Kovács András, Boros János, Péteri József, Kunos István, Kiss Antal, Pain Károly, Kocziszky Mihály, András Cirill, Szabó András, Rombay Géza, Popovics Aurél, Kürti Miksa, Bácsi Balázs, Morvay Mihály, Kohn Dávid, Korcsok János, Hunya Mihály, Zsiros András, Boros Károly, Kozma Gyula, Beke Albert, Sebők Ferenc, Pilcz Mihály, Suk István, Cs. Nagy János, Z. Nagy Imre, Hegedűs István, Soós István, Kraft Viktor, Zalai András. Beliczey Géza elnök röviden visszapillantást vetve a mult igazgatóválasztmányi ülésen történtekre, üdvözölte a nagy számmal megjelent adóügyi jegyzőket és a meghívott tagokat, megnyitotta az értekezletet és felkérte Kohn Dávidot előadásának megtartására. Kohn Dávid bevezetésképpen kijelentette, hogy ő nemcsak mint a gazdasági egyesület tagja vállalkozott a földadó-kataszter kiigazításának Békésvármegyét érdeklő része munkálati tervezetének megalkotására, hanem az alispán felkérése folytán, mint törvényhatósági bizottsági tag is. El is készítette már a megyegyülés elé e tárgyban terjesztendő elaborátumot, csakhogy jobban szeretné, ha az elaborátum nem mint az ő egyéni nézete szerepelne a közgyűlésen, hanem mint a Gazdasági Egyesületé, mely a leghivatottabb testület ilyen javaslatok beterjesztésére. Ezután ismertette azokat az okokat, melyek szükségessé teszik, hogy Békésvármegye kérje a kataszteri újrafelvételi. A pénzügyminiszter az uj földadótörvényben az eddigi 2572%-°s adókulcsot leszállította ugyan 20

J/

0-ra, mégis a kataszterből eredő adójövedelem most is 74 millió koronával szerepel, mint régebben. A parlamenti tárgyalások és a fővárosi lapok abba a hiedelembe ringatták bele ennek dacára a közönséget, hogy kevesebb lesz a gazdák adója. Ha kevesebb lenne, akkor Békésvármegye 2 millió koronányi földadójának is le kellene szállania 1.600,000 koronára. Ez azonban nem történhetik meg, mert az állam a 74 milliónyi földadójövedelmet kontingentáltatta. Annak a nagy összegnek tehát a 20y

0-os adókulcs mellett is be kell folynia az államkincstárba. De honnan veszi most be az állam az adókulcs leszállítása által előálló 13 millió koronányi különbözetet? Nagyon fél, hogy ennek nagyrésze szintén Békésvármegyóre hárul. Wekerle pénzügyminiszter két tényező által reméli a különbözet előteremtését. Az egyik a művelési ágakban beállott változásokból eredő differencia, másik a reklamációk nyomán végrehajtott hel.vesbbitések által beállott különbözet. Előbbire nézve azonban maga a pénzügyminiszter is kijelentette, hogy a meghallgatott szakértők mindössze 2,000,000 korona adótöbbletet remélnek a művelési ágakban beállott változásokból. Némelyek móg annyit sem. A hiányzó 11 milliót tehát a kataszteri revíziónak kell helyrepótoinia. Ezért kell még idejekorán résen lennie Békésvármegyének. Kérnie kell a kataszteri revíziót az egész megyének, még pedig a szomszédos törvényhatóságok kedvezőbb viszonyaira való hivatkozással. Ha nem kéri a megye, kéri a pónzügyigazgatóság, de azt azután nem köszönik meg a gazdák. Visszapillantást vet az 1884. év előtti állapotokra. Akkor 80 millió korona volt a földadóból eredő jövedelem szebből Békésmegyére 1.655,000 korona esett. Az lh>84-ik évben, a jelenleg is érvényben levő kataszter megállapításakor leszállították a földadójövedelmet 74 millió koronára és ebbe Bákésvánnegyének mégis 40%-al többet. 2.025,000 koronát kell fizetnie. Világos, hogy itt nagy igazságtalanság történt. Ehhez hasonló igazságtalanságot meg kell akadályozni és ezért kell kérnie a megyének a kiigazítást, mielőtt megtenné ezt a pénzügyigazgatóság. Mert az csak a megye területén mutatkozó aránytalanságokat veszi figyelembe, nem törődve azzal, hogy Békésvármegye a szomszédos megyékhez viszonyítva is mily aránytalanul meg v.«n adóztatva. Sajnos, egyes áramlatok már fel is használják s nagy- ós kisbirtok közötti harcot akarnak belőle. Pedig éppen itt nincs annak a harcnak a létjogosultsága. Hiszen Békésmegyében indult meg legjobban a nagybirtokok parcellázása. Csaba, Gyula és Orosháza határán nagybirtok már nem is létezik Ami teher pedig a nagybirtokokon van, az parcellázás után a kisbirtoko-;okr i hirul. Ezután bemutatta Kohn D ívid a megyegyülés elé terjesztendő hosszú elaboratumot, mely részletesen, sz imádatokkal tünteti fel Békésmegye és környékbeli kataszteri becslőjárások között levő aránytalanságokat! és többféle módozatot ajánl az aránytalanságok megszüntetésére. Az éljenzéssel fogado.t beszéd ós elaborátum után Koha Dávid móg néhány számadatot sorolt fel arra nézve, hogy mennyivel több adót fizetnek egyes községek Békésmegyében, mintha az ugyanolyan földü szomszédos vármegyéhez tartoznának. Igy Békés 117.063 forint adóköteles kataszteri tiszta jövedelemtöbblet után a pótadóval együtt összesen 38.738 formt aeóval fizet többet, mint ha az alacsonyabbra becsült, de, de azért ugyanolyan minőségű földdel rendelkező Biharvármegyóhez tartozna. Gyoma 15115 forinttal, Gyula 22.000 frttal, Szeghalom 17.000 forinttal fizet több adót. Az érdekes fejtegetések és az elaboratum ellen először a szentandrási és öcsödi kiküldötteknek volt kifogásuk. A szentandrási adóügyi jegyző nem akarja a kataszteri kiigazítást, mert a községi lakosoknak bizonyosan több adót kell fizetniök. Bókésszentandrás földje ugyanis jobb minőségű, mint például a szomszédos Kunszentmártonó és mégis kevesebb adót fizetnek érte. Nem a megyére keli bízni a kataszteri ujrafelvételre vonatkozó kérelem benyújtását. Adják be a községnek, ha akarják és ha érzik, hogy igazságtalanság történt velük. Br. Drechsel Gyula a Kohn Dávid előadásában nem látta tisztán, hagy tényleg történtek-e igazságtalanságok. Akkor állana egészen hiven előtte a dolog, ha ismerné minden községben a különböző osztályokba tartozó földek mennyiségét ós azokból eredő kataszteri jövedelmet. Akkor lehetne tisztán átlátni a helyzetet. Nagy skepticizmussal van eltelve az iránt, hogy ha a megyegyülés az egész megyére kéri a kataszteri kiigazítást, előnynyel járna a megyére. Hátha adóemelkedésre vezet ? Neki mostanában alkalma volt látni néhány uj kataszteri felvételt ós mindegyiknél azt tapasztalhatta, hogy a földek régi értékét emelték. Ezzel i3 számot kell vetnünk, mert könnyen ráfizethetünk a felmérésre. Más oldalról az is bizonyos, hogy ha nem élünk a jogunkkal, móg talán rosszabb lesz a helyzet. Szerinte sötétbe ugrana a Gazdasági Egyesület, ha magáévá tenné az elaborátumot, mert balsiker esetén ódiumot vállalna magára. 0 is jobbnak látná, ha magok a községek nyújtanának be a kérvényt. K. Schriffert József, Veress József országgyűlési képviselők ós