Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-05-06 / 36. szám

Békéscsaba, 1909. május 9. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 Széchenyi basa tizenhat napja nin­csen már Konstantinápolyban. Felesége és két gyermek azonban bementek vil­lájukból a fővárosba. Konstantinápoly­ban ugy tudják, hogy a magyar basa mindazáltal nincs az ifju-török bizottság által proskribáltak névsorában. De Szé­chenyi elmenekült. Hogy hová, azt nem tudja senki, családja megtagad minden felvilágosítást. Annyi azonban bizonyos, hogy Széchenyi elvesztette tüzoltó-főpa­rancsnoki állását. Az is kétséges, vájjon visszatér-e Abdul Hamid hű tábornoka, Sztambulba, ahol aligha van már többé valami keresni valója. Más világ van ott, uj emberek, akik, ha az ő személyes kiválósága miatt kivételesen nem is kö­vetelik az életét, még sem fognak meg­bocsátani neki soha. Gyula város részvényjegyzése. Gyula város képviselőtestülete ápril 17-én tartott közgyűlésén a tanács ja­vaslatára elhatározta, hogy a gyulai kötőgyár által újonnan kibocsátott 2000 darab részvényből az elővételi jog ,ci­mén a várost megillető 100 darab uj részvényt jegyzi és erre a célra az Erzsébet-ápolda alapját fordítja, mely eddig 472°/O-°s kamat mellett takarék­pénztárban van e helyezve Dr. S i m o n k a György már a közgyűlésen felszólalt a tanács javaslata ellen s bár egyedül maradt álláspontjá­val, a közgyűlési határozatot mégis megfelebbezte és a felebbezéöta „Békés­megyei Ellenzék" május 2-iki számá­ban szószerint leközölte. Ami Símonka felebbezésében az alaki szabálytalanságokra vonatkozik, erről lehet b°szélni, habár nézetem sze­rint a községi törvénynek ő általa ci­tált szakaszai erre az esetre nem alkal­mazhatók, de amit a kérdés érdemleges részének elbírálásánál felhoz, az nagy tájékozatlanságra vall. Véleményem szerint a város nem uj terhet vállalt ennek a 100 részvény­nek a jegyzésével, hanem ellenkezőleg : uj jövedelmet, amennyiben 10.000 ko­ronát, mely eddig 472°/cr ra v°lt elhe­lyezve, 7%­r a helyezett el. Igaz, hogy Simonka szerint a gyulai kötőgyáraiig lesz a jövőben abban a helyzetben, hogy mégegyszer 7%-ot fizethessen, ez azonban szerintem nem egyéb, mint minden komolyságot nélkülöző, üres jövendölés. A felebbezés a többi között kocká­zatos spekulációnak bélyegezi meg a városnak ezt a részvényjegyzését, mert „az anyag ára folytonos hullámzásnak van kitéve, egy rossz kötés, a munka­bérek folytonos emelkedése, a hason­iparu gyárak szaporodása, mely rész­ben a keresletet csökkenti,, részben az állami szubvenciót magának biztositja, rendetlen fizetést s ennek nyomán hitel­megvonást eredményezhet s a csaknem kizárólag idegen forgótőkével operáló gyárnál beállhat a legnagyobb szeren­csétlenség." Hát tény, hogy mindez bekövet­kezik, sőt tovább megyek : bekövetkez­hetik még sok más dolog, ami ezeknél fontosabb és megsemmisitőbb ; bekövet­kezhetik egy világháború — nem is oly régen álltunk annak lehetősége előtt — és, nincs kizáiva, bekövetkezhetik egy a messinaihoz hisonló földrengés is. Csakhogy reális és iparvállalat vezeté­sére hivatott emberek nem lehetőségre, hanem tényekre és valószínűségekre alapítják tevékenységüket és bírálatu­kat. Már pedig a gyulai kötőgyár nyolc­éves múltja, a gyár vezetőségének kö­rültekintő szakértelme s minden irányú megbízhatósága kizárja Simonka lehe­tőségeinek a valószínűségét. Ezen álli­tásom bizonyítására felhozom Temes­vár szabad királyi város eljárását, mely város elöljáróságának bizonyára van olyan látköre gyáripari kérdésben, mint Simonka urnák s mely város közgyű­lése nem biztos és elég jó jövedelmet , hozó részvények jegyzésével birta rá a I gyulai gyár vezetőségét, hogy Temes- : várott fióktelepet állítson, han' m több j mint 100.000 korona olyan hozzájáru- ' lást biztosított telek-, építkezési anyag- j és készpénzben, mely hozzájárulás \ ugyan egy fillérnyi direkt jövedelmet sem hoz a városnak, de Temesváron , tudják azt, hogy az ilyen áldozatkész- [ ség, mig egyrészt egyedüli módja a ki- ! vándorlás csökkentésének, addig más­részt biztosit a városnak és az állam­nak uj adóalanyokat, mi által előmoz­dítja a nemzeti gyarapodást és közva- ; gyonosodást. Nagy aggodalmai vannak a feleb- j bezés szerint Simonkának azért is, mert a gyár egész alaptőkéjét, sőt tartalékait is gépekbe és épületekbe fektette és hogy ennek következtében a forgó tőkét hitel utján szerezte be. Hát igy néze­tem szerint, csak olyan ember beszél­het, aki gyáripari téren és egyáltalában a részvénytársaságok gazdasági részé­nek vezetésében egészen tájékozatlan. Hacsak egyetlen egyszer vette volna magának a fáradságot és végig futott volna a Compass kimutatásain, láthatta volna, hogy éppen ez a norma, hogy így van ez nemcsak másutt is, hanem mindenütt. Minden részvénytársaságnál igyekeznek minél nagyobb hitelt igénybe venni, azon egyszerű oknál fogva, mert a hitel olcsóbb, mint a részvénytőke s mert a hitelbe vett összegek gyári vállalatok­nál átlagosan 2—3 százaték, pénzintéze­teknél 1—2 százalék tiszta jövedelmet hoznak. Szépen néznénk ki, ha akár ipari, akár pénzintézeti részvénytársa­ságaink csak a saját tőkéikkel akarná­nak dolgozni. Az azonban igaz, hogy a hitel-megvonás minden részvénytársa­ságnak bajt szerezne, még pedig annál nagyobb bajt, minél több idegen tőkét vesz igénybe, de ebben rejlik éppen a kereskedelmi szakértelem és előrelátás, hogy a vezetőség eltalálja a hitel igénybe­vételének megfelelő mértékét s e tekin­tetben ne menjen tul azon határon, mely komoly és erre hivatott körökben is aggodalmakat kelthetne. Meg vagyok róla győződve, hogy az Első Gyulai Kötött- és Szövöttipar­áru-gyár igazgatósága mindig meg fogja tudni állapítani azt a határt, melyen tul idegen tőkét igénybe vennie nem sza­bad s remélem, hogy e kérdésben nem fogja magát befolyásoltatni a dr. Simonka György minden valószínűséget nélkü­löző lehetőségeinek rémképeitől. Hiszem, hogy Simonka ezen feleb­bezésével épp oly kevés hívet fog sze­rezni álláspontjának, mint a közgyűlésen történt ékes felszólalásával s tudom, hogy abból a 100 darab részvényből, melynek a város által való jegyzését megfellebbezte, elsősorban ő maga is óhajtana venni, valamint azt is tudom, hogy ennek a kötött gyári érdekcso­portnak a mai magánérdeke azután rög­tön közérdekké avanzsálna a Bókésme­gyei Ellenzék hasábjain, s ebben az egyben igaza is volna az említett lapnak, mert 300 részvény és 550 munkásnak az érdeke egy ily kicsi városban csak­ugyan már közérdeknek minősíthető, különösen akkor, ha figyelembe vesz­szük, hogy a legnagyobb részvényesek egyike maga a város közönsége. Singer Mihály. • a községek érintkezése a hadkiegészítő parancsnoksággal. A kertbizottság beadványt intézett ' az elöljárósághoz, hogy a Széchenyi­ligeten némi pótlásokat eszközöljön. Kozma Márton, a Petőfi-ligeti pa­villon bérlője, kérte az elöljáróságot, hogy az ottani fenyvest engedje át neki ! nyári használatra. A bérlő asztalokat I akar azok alá is helyezni. A tanács a kérelmet nem teljesítette, mert már van megfelelő szabad tér a vendéglős ren­delkezésére bocsátva. Néhány kisebb ügy letárgyalása . után a rövid tanácsülés véget ért. Tanácsülés Csabán. (iUtkaparók fizetésrendezése. — Az alsóbb alkalmazottak szolgálati viszonyainak sza­bályozása. — Telefon a laktanyában. — A vésztői vonal vonatjáratai ügyében til­takozás.) Békéscsaba mult .pénteki tanácsülé­sén nagyobbára kisebb fontosságú sze­mélyi ügyek szerepeltek. A nagy nyil­vánosságot azonban közelről érdekli a tanácsnak az a határozata, mely szerint megkeresést intéz az AEGV. igazgató­ságához az iránt, hogy a Csaba és Vésztő között közlekedő két igen for­galmas vonatjárat megszüntetésére irá­nyuló intézkedését semmisítse meg és vegye figyelembe az érdekelt községek lakosságának érdekeit is, necsak önké­nyü intézkedéseket tegyen egyenesen azok érdekeinek rovására. A tanácsülés tárgyai a következők voltak : A n d ó Pál erzsébethelyi rendőr bejelentette állásáról való lemondását. A tanács utasította a rendőrfőbiztost, hogy az állás betöltéséről pályázati hir­detmény ulján intézkedjék. A községi közmunka 1910. évi elő­irányzatát a közgyűlés elé utalta a tanács. Az utkoparók fizetésrendezésére vo­natkozó javaslathoz a tanács a maga részéről hozzájárult 3 azt jóváhagyás céljából a közgyűlés elé terjeszti. A fizetésrendezés a közmunkapénztár ter­hére fog megtörténni. A Széchenyi-ligeti lawn-tennis tár­saság kérte a községet, hogy engedje át a társaság részére egyik bódéját használatra. A kérelem a tanács részé­ről elutasításra talált. A tanács megbízta a gazdasági in­tézőt, a mérnököt és a rendőrfőbiztost, hogy a községi cselédek, utkaparók és rendőrök szolgálati viszonyainak szabá­lyozására rövid időn belül tegyenek előterjesztést. Az elöljáróság meg fogja keresni a törvényhatóságot, hogy a csabai kato­nai laktanyába a vármegyei telefont az egyes községek terhére vezettesse be. Ez által nagyon meg volna könnyítve A földadókataszter kiigazítása. Értekezlet a Békésvármegyei Gazdasági Egyesületben. Egyik régebbi számunkban meg­emlékeztünk már arról, hogy a Békés­vármegyei Gazdasági Egyesület leg­utóbbi igazgató - választmányi ülésén K o h n Dávidnak a földadó-kataszter kiigazítására vonatkozó nagy beszéde nyomán kibővítette közgazdasági szak­osztályát abból a célból, hogy a föld­adó-kataszter terén Békésvármegyében tapasztalható igazságtalanságok orvos­lásáról gondoskodjék. Az igy kibővített szakosztály tegnap, szerdán délelőtt 9 órakor igen népes értekezletet tartott, melynek főtárgya K o h n Dávid előadása s az általa szerkesztett és a törvény­hatósági közgyűlés elé terjesztendő ha­tározati javaslat volt. Ugy az előadás, mint a határozati javaslat fölött igen magvas vita indult meg, melyben tevé­keny részt vettek K o h Dávfd, báró Drechsel Gyula, K. Schriffert József országgyűlési képviselő, továbbá a békésszentandrási és öcsödi adóügyi jegyzők. Az értekezleten egyébként jelen vol­tak Beliczey Gáza elnöklete alatt: Fábr.v Károly, Veress József és K. Schriffert József országgyűlési képvise­lők, br. Drechsel Gyula dr., Serly Kál­mán, Haraszti Sándor, Pfeiffer István titkár, Wagner István, Kovács János, Szduó József, Valkovszky Mihály, Papp Gyula, Murvay Ferenc, Gally Gyula, Kovács András, Boros János, Péteri József, Kunos István, Kiss Antal, Pain Károly, Kocziszky Mihály, András Ci­rill, Szabó András, Rombay Géza, Po­povics Aurél, Kürti Miksa, Bácsi Balázs, Morvay Mihály, Kohn Dávid, Korcsok János, Hunya Mihály, Zsiros András, Boros Károly, Kozma Gyula, Beke Al­bert, Sebők Ferenc, Pilcz Mihály, Suk István, Cs. Nagy János, Z. Nagy Imre, Hegedűs István, Soós István, Kraft Viktor, Zalai András. Beliczey Géza elnök röviden visszapillantást vetve a mult igazgató­választmányi ülésen történtekre, üdvö­zölte a nagy számmal megjelent adó­ügyi jegyzőket és a meghívott tagokat, megnyitotta az értekezletet és felkérte Kohn Dávidot előadásának megtar­tására. Kohn Dávid bevezetésképpen ki­jelentette, hogy ő nemcsak mint a gaz­dasági egyesület tagja vállalkozott a földadó-kataszter kiigazításának Békés­vármegyét érdeklő része munkálati ter­vezetének megalkotására, hanem az al­ispán felkérése folytán, mint törvény­hatósági bizottsági tag is. El is készí­tette már a megyegyülés elé e tárgyban terjesztendő elaborátumot, csakhogy jobban szeretné, ha az elaborátum nem mint az ő egyéni nézete szerepelne a közgyűlésen, hanem mint a Gazdasági Egyesületé, mely a leghivatottabb tes­tület ilyen javaslatok beterjesztésére. Ezután ismertette azokat az okokat, melyek szükségessé teszik, hogy Békés­vármegye kérje a kataszteri újrafelvé­teli. A pénzügyminiszter az uj földadó­törvényben az eddigi 2572%-°s adókul­csot leszállította ugyan 20 J/ 0-ra, mégis a kataszterből eredő adójövedelem most is 74 millió koronával szerepel, mint régebben. A parlamenti tárgyalások és a fővárosi lapok abba a hiedelembe ringatták bele ennek dacára a közönsé­get, hogy kevesebb lesz a gazdák adója. Ha kevesebb lenne, akkor Békésvár­megye 2 millió koronányi földadójának is le kellene szállania 1.600,000 koro­nára. Ez azonban nem történhetik meg, mert az állam a 74 milliónyi földadó­jövedelmet kontingentáltatta. Annak a nagy összegnek tehát a 20y 0-os adó­kulcs mellett is be kell folynia az állam­kincstárba. De honnan veszi most be az állam az adókulcs leszállítása által előálló 13 millió koronányi különböze­tet? Nagyon fél, hogy ennek nagyrésze szintén Békésvármegyóre hárul. Wekerle pénzügyminiszter két té­nyező által reméli a különbözet előte­remtését. Az egyik a művelési ágakban beállott változásokból eredő differencia, másik a reklamációk nyomán végrehaj­tott hel.vesbbitések által beállott külön­bözet. Előbbire nézve azonban maga a pénzügyminiszter is kijelentette, hogy a meghallgatott szakértők mindössze 2,000,000 korona adótöbbletet remélnek a művelési ágakban beállott változá­sokból. Némelyek móg annyit sem. A hiányzó 11 milliót tehát a kataszteri re­víziónak kell helyrepótoinia. Ezért kell még idejekorán résen lennie Békésvár­megyének. Kérnie kell a kataszteri re­víziót az egész megyének, még pedig a szomszédos törvényhatóságok kedve­zőbb viszonyaira való hivatkozással. Ha nem kéri a megye, kéri a pónzügyigaz­gatóság, de azt azután nem köszönik meg a gazdák. Visszapillantást vet az 1884. év előtti állapotokra. Akkor 80 millió korona volt a földadóból eredő jövedelem szebből Bé­késmegyére 1.655,000 korona esett. Az lh>84-ik évben, a jelenleg is érvényben levő kataszter megállapításakor leszállí­tották a földadójövedelmet 74 millió ko­ronára és ebbe Bákésvánnegyének mé­gis 40%-al többet. 2.025,000 koronát kell fizetnie. Világos, hogy itt nagy igaz­ságtalanság történt. Ehhez hasonló igaz­ságtalanságot meg kell akadályozni és ezért kell kérnie a megyének a kiigazí­tást, mielőtt megtenné ezt a pénzügy­igazgatóság. Mert az csak a megye terü­letén mutatkozó aránytalanságokat veszi figyelembe, nem törődve azzal, hogy Békésvármegye a szomszédos megyék­hez viszonyítva is mily aránytalanul meg v.«n adóztatva. Sajnos, egyes áramlatok már fel is használják s nagy- ós kisbirtok közötti harcot akarnak belőle. Pedig éppen itt nincs annak a harcnak a létjogosultsága. Hiszen Békésmegyében indult meg leg­jobban a nagybirtokok parcellázása. Csaba, Gyula és Orosháza határán nagy­birtok már nem is létezik Ami teher pedig a nagybirtokokon van, az parcel­lázás után a kisbirtoko-;okr i hirul. Ezután bemutatta Kohn D ívid a megyegyülés elé terjesztendő hosszú elaboratumot, mely részletesen, sz im­ádatokkal tünteti fel Békésmegye és környékbeli kataszteri becslőjárások kö­zött levő aránytalanságokat! és többféle módozatot ajánl az aránytalanságok meg­szüntetésére. Az éljenzéssel fogado.t beszéd ós elaborátum után Koha Dávid móg né­hány számadatot sorolt fel arra nézve, hogy mennyivel több adót fizetnek egyes községek Békésmegyében, mintha az ugyanolyan földü szomszédos várme­gyéhez tartoznának. Igy Békés 117.063 forint adóköteles kataszteri tiszta jöve­delemtöbblet után a pótadóval együtt összesen 38.738 formt aeóval fizet töb­bet, mint ha az alacsonyabbra becsült, de, de azért ugyanolyan minőségű föld­del rendelkező Biharvármegyóhez tar­tozna. Gyoma 15115 forinttal, Gyula 22.000 frttal, Szeghalom 17.000 forinttal fizet több adót. Az érdekes fejtegetések és az ela­boratum ellen először a szentandrási és öcsödi kiküldötteknek volt kifogá­suk. A szentandrási adóügyi jegyző nem akarja a kataszteri kiigazítást, mert a községi lakosoknak bizonyosan több adót kell fizetniök. Bókésszentandrás földje ugyanis jobb minőségű, mint például a szomszédos Kunszentmártonó és mégis kevesebb adót fizetnek érte. Nem a megyére keli bízni a kataszteri ujrafelvételre vonatkozó kérelem be­nyújtását. Adják be a községnek, ha akarják és ha érzik, hogy igazságtalan­ság történt velük. Br. Drechsel Gyula a Kohn Dá­vid előadásában nem látta tisztán, hagy tényleg történtek-e igazságtalanságok. Akkor állana egészen hiven előtte a dolog, ha ismerné minden községben a különböző osztályokba tartozó földek mennyiségét ós azokból eredő katasz­teri jövedelmet. Akkor lehetne tisztán átlátni a helyzetet. Nagy skepticizmus­sal van eltelve az iránt, hogy ha a me­gyegyülés az egész megyére kéri a ka­taszteri kiigazítást, előnynyel járna a megyére. Hátha adóemelkedésre vezet ? Neki mostanában alkalma volt látni né­hány uj kataszteri felvételt ós minde­gyiknél azt tapasztalhatta, hogy a föl­dek régi értékét emelték. Ezzel i3 szá­mot kell vetnünk, mert könnyen rá­fizethetünk a felmérésre. Más oldalról az is bizonyos, hogy ha nem élünk a jogunkkal, móg talán rosszabb lesz a helyzet. Szerinte sötétbe ugrana a Gaz­dasági Egyesület, ha magáévá tenné az elaborátumot, mert balsiker esetén ódiumot vállalna magára. 0 is jobbnak látná, ha magok a községek nyújtaná­nak be a kérvényt. K. Schriffert József, Veress József országgyűlési képviselők ós

Next

/
Oldalképek
Tartalom