Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám
1909-04-25 / 33. szám
BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1909 április 25. — A gyulai ötödik gyópyszertár. A gyulai ötödik gyógyszertár felállításáért már ketten is versengenek. Az első kérelmező példáján felbuzdulva, most dr. Südy Ernő, csabai gyógyszerész is beadta kérvényét az ötödik gyógyszertár engedélyezéséért. — Doboz vásári engedélye. Doboz községnek régi vágyát teljesítette mostanában a kereskedelmi miniszter. Megadta ugyanis a vásártartási engedélyt, helypénzszedési joggal egybekötve. Az első vásár és helypénzszedés május 6-án lesz. — Verekedő cigányok. Botos János és Lakatos Eszter nevü cigányok szerdán betértek Köteles András ós felesége, Murvai Rézi udvarába kéregetni. A cigányok oly szemtelenül léptek fel, hogy Kötelesék' kiutasították őket az udvarról. Ebből összeszólalkozás támadt, amelynek az lett az eredménye, hogy a két cigány nekiesett Köteleséknek s az asszonyt is, az embert is összevissza cibálták, elverték. A dobozi csendőrség a szemtelen cigányokat súlyos testisértés bűntettéért feljelentette a gyulai királyi ügyészségnél. — Meggátolt öngyilkosság. Csütörtökön a csabai vasúti állomás személyzete egy tántorgó baka-alakot látott közeledni a pályatest felé, amelyen éppen akkor közeledett Budapest felől a tehervonat. A baka ohne zsenirung lefeküdt a sinekre ós várta a halálthozó mozdonyt. A mozdonyvezető azonban észrevette a nem éppen isteni szándékot ós megállította a vonatot. Akkorára már oda érkezett sok vasúti alkalmazott, akik erőszakkal felemelték a meglehetősen elázott atyafit és bevitték az állomásra. Ott kitűnt, hogy a neve G a 1 g ó c i János és führer a 101-ik gyalogezredben: Hogy miért akart öngyilkos lenni, arról nem nyilatkozott az akadozó nyelvű führer ur, akit átkísértek aztán a kaszárnyába. — Halálos szerencsétlenség. Nádudvari Pál ácsmester Gyomán egy épülő ház tetején foglalatoskodott. Nagyon gyakran nézett munkaközbon a zsebében levő pálinkásbutykos fenekére, ugy hogy lassan becsípett. Ilyenkor pedig nagyon veszedelmes ám a gerendázaton'mászkálni. Nádudvari megtette ezt s egyik pillanatban félrelépve, lezuhant a több ölnyi mélysógbe. Szerencsétlenségére éppen fejére esett, ugy hogy nyakcsigolyája eltört és azonnal szörnyet halt. — Zongorahangolás. Kovács Sándor, szegedi zongora-készitő és hangoló hétfőtől kezdve Csabán tartózkodik ós lelkiismeretesen, kiváló szakértelemmel eszközöl zongorahangolást. Megbízást részére elfogad a Corvina-könyvkereskereskedós. — Leesett a szekérről. Szabó Lajos 17 éves gyulai fiu a határozott tilalom ellenére befogott a szekérbe egy szilaj paripát. Hencegett, hogy ö majd „betöri" hámba azt a lovat Alig ült fel a kocsira, a ló eszeveszett vágtában futni kezdett. Szabó gyönge volt a haragos állat megfékezésére, ezért menekülésre gondolt. Felállott az ülésből, eleresztette a gyeplőt.ós keresztül dobta magát a kocsi oldalán, olyan szerencsétlenül esett, hogy a csípője kificamodott és nem tudott felkelni a földről. Bevitték a gyulai kórházba, ahol masszírozással helyre mozdították a kimarjult csípőt. De a merész suhanc azért még most is nyomja az ágyat. — Felhívás! A t. vevő-közönség figyelmét felhívjuk Kádár József női divatáruháza czég mai hirdetésére. Agyonütötte a haragosát. Nem jó a vékony koponyacsont. A vékony koponyacsont és a harag összetalálkoztak Békésen a mult év szeptember 28-án s a találkozásnak nagyon szomorú eredménye lett: egy ember halála. A harag két embernek a hibája is voll. A vókony koponyacsont csak azé, aki halva terült el a korcsma padlózatán. De ne beszéljünk rébuszokban, hanem mondjuk el a vékony koponyacsont és a haragosok találkozásának gyászos históriáját. Boros Lukács és Puskás Sándor valamikor egy leányt szerettek. Mindketten odaadással, olthatatlanul. A két jó barát, mikor ez tudomásukra jutott. halálos ellensége lett egymásnak. Magyarán mondva : megölték volna egymást egy kanál vizben. Az a hiu Éva leánya pedig kegyetlenül hitegette mindegyiket. Ugyan melyik leánynak nem tetszik az, ha sok legény bomlik utána? A két vetélytárs elővette a csábítás minden eszközét, hogy a maguk részére hajlítsák a csalfa leány szivét, de eleinte hiába volt minden. Végre is a vókony koponyájú Puskás lett a győztes és szegény Boros Lukácsra, mint már az ilyen esetekben szokás, reáborolt a fekete éjszaka . . . Ugy meg-megsajdult a szive, mikor néha hirt hallott a boldog párról, ugy szédelgett, amikor néha látta az utcán a viruló menyecskét, akit ö leikénél is jobban szeretett s aki másnak lett a boldog felesége. Ez a lelkiállapot természetesen magával szokta hozni a korcsmázást. A boldogtalan szerelmeseknek a bor, meg a nóta szokott a vigasztalójuk lenni. Boros Lukács is mikor csak tehette, felkereste a vidám cimborák társaságát, ivott, dalolt, húzatta a cigánynyal. Egyszóval rakosgatta a flastromot megsebzett szivére. Szeptember 28-án elment Farkas József korcsmájába, hogy „a bú nyakára hágjon". Leült egyik sarokba és szürcsölgette a vinkót magánosan. Egyszer azonban megvillant a szeme. Kinyílt ugyanis a korcsma ajtaja és belépett rajta az ő nagy ellensége, az ő élete boldogságának meggyilkolója: a vékony koponyájú Puskás Sándor. Puskás nagy hetykén megbillentette a kalapját és leült egy másik asztalhoz. A két ellenfél egy darabig farkasszemet nézett egymással, de aztán mégis csak beszédbe elegyedtek. Puskás ugy beszélt, mint a diadalmas hódító szokott a leigázott ellenséggel. Borosban csak ugy nőtt, dagadt az indulat. Egyszer aztán nem tudta magát türtőztetni, elővette a fütykösét, neki rohant Puskásnak és ugy fejbe vágta, hogy az menten lefordult a székről. Koponyájából csakúgy patakzott a vér. Hamarosan pirosra volt pingálva a korcsma padlózata. Puskás Sándor nem is kelt föl többet. Ott halt meg a korcsmában ós vörösre sírhatta szemét érte a feketegyászruhás bogárszemü asszony. Boros Lukács fölölt csütörtökön ítélkezett a gyulai törvényszék. De nem büntette meg keményen, mert az orvosi vélemény megállapította, hogy Puskásnak abnormisan vókony koponyacsontja volt, akár csak egy cigaretta-papír. Ilyen koponyát pedig kis ütéssel is meg lehet lékelni hamar. Ezért a bíróság Boros Lukácsot erős felindulásban elkövetett halált okozó súlyos testisórtés büntette miatt egy évi börtönre Ítélte. Mikor az elnö c megkérdezte Borostól, hogy megnyugszik e, vagy felebbez: a magyar igy felelt: — Hogyne felebbeznék! Csak nem ülök egy évet egy vókony koponya miatt . . . Vérszegénység ellensúlyozásául tessék SCOTT-féle Emulsiót haaználni, amely a vért gazdagítja és a test húsát szilárddá és egészségessé teszi. A SCOTT-féle EMULSIO egyaránt hatásos fiatalnak és öregnek. A gyors javulás meglep és kielégít. Próbálják meg és meg fognak erről győződni, mint ahogy ezren és ezren győződtek meg róla az utolsó 32 óv lefolyása alatt. Nyáron is legjobb eredménynyel adagolható. Egy eredeti üveg ára 2 K 50 f. Kapható minden gyógytárban. Az Emulsio vásári ásánál a Scott-féle módszer véd jegyét, a halászt, kérjük figyelembe venni. Irodalom. „Szomorú szemmel." — Gyóni (Aohim) Géza könyve. — Mély depresszióval hat rám a Gyóni Géza könyvének külseje, Miért kellett éppen ennek a könyvnek a Franklin-Társulatnál divó sablonos kiállításban megjelenni ? Mint az utóbbi évek átlagos verstermelését, ezt is a többiek képére és hasonlatosságára formálták. Pedig ezt a könyvet régi, nehéz, sötótviolaszinü brokátba kellett volna kötni; remekbe ötvözött ó-arany sarkokkal és pántokkal kiverni; a tábláját ezüstös csillogásu, gyöngéd pókhálórajzu, puha selyemmel megbólelni s az egyes lapokat finom és mély szimboliumusu iniciálékkal díszíteni. Valahogy igy lehetett volna kifejezni a könyv belső nagy értékeit: nemes és örökéletű matériáját, ragyogóan költői „voltát, finom és megindító szépségeit. Ám a könyv szegényesen szürkét mutat s a ci í hidegkék nyomása keserűen bántja a stílusérzékemet. Hisz ez a „Szomorú szemmel" cím olyan, mint egy lefojtott jajjkiáltás, mint egy fájdalmas mementó s az agysejtjeimben lobogó lángpirosból üszkös feketére hamvadónak értem a szinét! Dehát mindezek csak a külső impressziók . . . Bent, a lapokon, a könyv lelke . . .' jó Isten! milyen mélységes perspektívát nyújt! Látunk, nem, érzünk egy szivet, vibráló, könytelen, gyötrelmes ősszomoruságút. Halijuk a csóktalanul elpazarolt, keresztülálmodozott, örök céltalanságu ifjúságnak kevély meaculpáját. Látunk egy forró ós finom remegésü, gőgös és rajongó lelket dacos panasztalansággal tobzódni a magakínzásban. Látjuk mindenttagadónak, meghasonlottnak, enerváltnak, — végre azon a ponton, ahol minden mindegy. Látjuk a magára emelt fegyvert és a szive fölött lassan szivárogni az élet piros, meleg csöppjeit.. . A poéta ugyan, egy odavetett félstrófával a végén, mintha semmissé és jelentéktelenné akarná bélyegezni életének ezt az epizódját; (A halál apródja) de mi érezzük, hogy az ügy véresen komoly volt, — hogy az Ur szolgája kezébe csak mélyen járó belső vívódások, a kétségbeesésig fájó lelki összeomlások adhatták a végzetes fegyvert. És az az Életöröm, amelyet Gyóni Géza később énekel, oly keserű mellékizü, oly fölényesen, gúnyosan embermegvető mosolyú, hogy látnunk kell: mennyire nem érték előtte az élet ma sem. Igaza van-e: ki döntheti el ? De nem is az a fontos, hogy a mi nézőpontunkból legyen igaza; csak azt tudja megéreztetni velünk, hogy az ő látószögéből s a maga számára feltétlenül, póz nélkül igazat mond, mert lírikusban — régi nóta! — őszinteséget akarunk mindenekelőtt, enélkül nem hat. Nos, Gyóni Géza oly igaz, oly közvetlen, oly pózmentes minden megnyilatkozásában, hogy aki olvassa : a belső átélések gyönyörű lázát tapinthatja ki a saját ütőerén. S az excellence lírikus. A leíró verseiben is csupa szubjektivitás. Pl. A grófi kastély vagy B ud a p e s t; ezeknél gyönyörűbb, "megragadóbb lirát — s erelmes versektől itt eltekintve — egyhamarjáb.m alig tudnék nevezni a mai poózisben. Van egy interieurje, (111 h o n) oly tökéletes plaszticitásu, hogy nem a fantáziánkkal, hanem a látó szemünkkel nézünk be a „keményhitü papoknak otthonába". Kü lönben cím szerint idézni a könyvből fölösleges, mert aki szereti a poézist, úgyis megszerzi ós elolvassa ezt a könyvet (kapható az irónál: Budapest, Damjanich-u. 28/a) és kiválasztani a legszebbeket ugy sem lehet, mert mind szép, mind jó, mind nagy vers. Mühelybeli nyelven szólva : Gyóni Géza könyve erős könyv. Még arra kell utalnom, hogy a versak — ugylátszik — fejlődési menetbeui vannak rendezve és Gyóni költői nyelvének értékes, újszerű csiszoltsága ilyenformán inkább a kötet második felében tűnik elő. De sohasem kirívóan, erőszakosan, idegenül. Nem használ szertelen jelzőket, értelmetlen mondatfűzéseket, annál kevésbbó kölcsönkért — hangulatokat s mégis: Gyóni Géza sokkal inkább modern poéta, — anélkül, hogy erre igényt tartana, — mint a mindenáron modernek. Azokból az újfajta emberpéldányokból való, akik a régi, merev, objektív észrevevés helyén finom és hajnalos ragyogású belső meglátásokkal dolgoznak, — l'art pourfi' art — és nem olcsó sikert, fölületes hatást hajhászva. Akik álmodozva mélyednek önmagukba és a saját énjük kiépítéséhez holdfényesen csillogó selyemszálakat gombolyitanak a lelkűkről, hogy ezüstködös dalokká szövegessék. Akik a legfinomabb emberi nyilvánulásnak a szomorúságát tudják, s minden halk érintésre rezonnálnak, mint az Aeol-hárfa. (Bár Gyóni a kötet címét is adó versében azt mondja : „Tüskefa keserű fája a hárfám . . ."). Akikkel az élet többnyire nehéz, röges Kálváriautat járat, de akik fent, avagy lent, a célnál, vagy a célon innen: mindig igazi poéták maradnak. Gyóni ezek közül való, de olyan utikószséggel indul, hogy utja kétségtelenül fel, a tetőre, acélhoz fog vezetni. NU. M O LL-FÉLE .SEIDLIT Z-POFU Enyhe, oldó háziszer mindazoknak, kik emésztés zavarokban és az ülő életmód egyéb következ ményeiben szenvednek. Egy eredeti doboz ára 2 korona. Vidéki gyógyszertárakban kérjük MOLL készitmányeít MOLL-FÉLE SOS - BORSZESZ ái ?: Sp,,ó Bedörzsölés, elismert, régi jó hirnevű háziszer "ugatás és hűlésből származó mindennemű betegségek ellen. Fredeti üveg ára K 2. Kapható minde.i gyógyszertárban és drogériában. Főszétküldési hely : MOLL A., gyógyszerész cs. és kir. udv szállitó. Bécs, I TuchUubetfi fiutatság. * Postásbál. A békéscsabai kir. postatávirda altisztek és szolgák a nagyváradi kerületben fennálló özvegyek, álrvákat segítő és temetkezési egyesületük alapja javára Békéscsabán, május 8-án, a Vigadó összes termeiben Purcsi Dezső elsőrendű zenekarának közreműködésével megtartják a közönség által oly szivesen látogatott és minden évben'igen kedélyes jótókonycélu zártkörű táncvigalmukat. A vigalom élén mint díszelnök Balogh József posta- ós távirdafelügyelő áll, mig a rendező-bizottság elnöke Lepény Pál, alelnök: Molnár János, ellenőrök: Boskó György, Botos Gábor, pénztárosok : Filipinyi Mátyás, Gandlich Ede, jegyző Lipták G. János, azonkívül 130 tagból álló rendezőség biztosítja a vigalom sikerét. Belépti díj : személy-jegy 1 kor. 60 fillér, család-jegy 3 kor. 20 fillér. Kezdete este fél 9 órákor. Felülfizetósek — tekintettel a jótékony célra — köszönettel fogadtatnak ós hirlapilag nyugtáztatnak. BUDAPESTEN. Nyári és téli gyógyhely, a magyar irgalmasrend tulajdona. Elsőrangú kénes hévvizű gyógyfürdő; modernberendezésű gőzfürdő, kényelmes iszapfürdők, uszodák, török-, kő- é. márványfürdők ; hőlég-, szénsavas- ós villamos-viz fürdő. Ivó- és belégzési kura. 200 kényelmes lakószoba. Szolid kezelés, jutányos árProspektust ingyen ós bérmentve küld az igazgatóság. Köszönetnyilvánítás. Felejthetlen jó anyánk, Özv. LJÉWY ÁRO^É elhalálozása alkalmából irántunk nyilvánított jóleső részvétért ez uton is őszinte köszönetet mondunk. Békéscsaba, 1909. április 24. A gyászoló család. KU2 GAZDASAG. A cselédsegélypénztár 1908. évi jelentése. C h r i s t i á n György, a cselédsegélypénztár csabai helyi bizottságának vezetője, a következőkben teszi meg jelentését az 1908. évről: Az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztárnál a mult évben ugy a rendes, mint a rendkívüli tagok száma szaporodást mutat, azonban ez a szaporodás igen kicsiny, ha tekintetbe vesszük azt, hogy Békéscsabán mintegy 4000 munkás van. Nehezen lehet megértetnünk munkásnépünkkel, hogy a i sególypénztár mily jótétemény a mun| kásra s családjára és hogy a segélypénztár minden vonatkozásában a mun| kás javát szolgálja. Meggyőződésem ' azonban az, hogy munkásnépünk csak ! akkor fog nagyobb számban segítőpénztárunkba beiratkozni, ha — hogy i ugy mondjam — a segélypénztár jótétei ményeinek nagyobb mértékben is kézzel fogható eredményét látja. — A tagok száma 1908 december 31-én a következő volt: I. csoportbeli tag 52, II. csoportbeli tag 17, IV. csoportbeli tag 2, rendkívüli tag 83, összesen 154. A alánybiztositási kötvény 7 darab köttetett, a melynek alapján mintegy 1800 munkás lett baleset ellen biztosítva. Az 1900. évi XVI. t.-cikk 8. szakasza alapján a gazdák külső gazdasági cselédjeik után 120