Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-04-18 / 31. szám

12 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1909 április. 242. Most még szelídebb lett az öreg és az igazgatóhoz utasított, aki majd infor­mál, de az én utam a sötét munkás­hajlékokba vezetett, ahol nem titkolnak el semmit, ahol leplezetlenül, a maga borzalmaiban mutatkozik a katasztrófa. A kórházak körül riadt emberek verődtek össze. Hitvesek sirnak, gyer­mekek jajveszékelnek, a kirendelt csend­őrség alig bir velük. Az asszonyok sül­tet, kalácsot hoztak az uruknak, de nem is tudják, hogy ebben a kórház­ban fekszik-e, amelynek kapuja előtt türelmetlenkednek. Mert hét kórház van már, egyik nagyobb a másiknál s százszámra senyvednek betegek mind­egyikben. Tífuszosnak legfelebb tejet szabad inni, érthető hát, ha távoltartják a hust és a kalácsot. De a szegény, egyszerű nép ezt nem érti, a kalács ünnepi falatja, nem tud kedvesebb aján­dékot betegnek. Messziről néztem a fájdalmában lázongó tömeget. Egyszerre sikoly, egy asszony összeesik. Egyik kezében cse csemőjét tartotta, másikban fonatost. A gyerek elvágódik, a kalács mélyen belemerül a sárba. A járvány szedte le lábáról a szerencsétlen asszonyt. Most már mehet az ura után. Szabad az útja a kórházba ... Az apróságot fölszedi a csendőr és viszi a doktorhoz, hogy fertőtlenítse. Bizonyos, hogy a gyerek is tífuszos, hisz' az anyja tejét itta. Együtt lesz a siralomházban az egész család. # Tatáról mindennap kiszáll a fő­szolgabíró. A társaság kocsija várja. Behajtat a kaszinóba és elibe teszik az adatokat. Ő pedig ir, mindennap na­gyobb és riasztóbb számokat, mert a ragály a számtani haladvány rohamos ságával emelkedik. Az .első napokban 50—60 volt csak. azóta naponkint sza­porodik ennyivel. Húsvét hétfőjén 542-őt jegyzett föl a statisztika. Közülük tizenöt már halott volt. A többinek sorsa bi­zonytalan. Hastifuszos beteget rendsze­rint a huszadik napon lepi meg a krizis. Akkor derül ki, megmarad-e vagy el­pusztul. A főszolgabíró jegyez ós komoran vádolja a körülötte nyüzsgő főhivatal­nokokat : — Hiába, nem lehet menteni a dol­got. A társaságot mulasztások terhelik. Sajnos, beláthatatlan, hová vezet a ka­tasztrófa. Tizenöt orvos fárad éjjel, nappal, de mindennap szaporítják. Fejenkint és naponkint harminc koronát kapnak, ami sovány bér ilyen emberfeletti munkáért, állandó haláíveszedelemben. Többnyire fiatalok, akik most kapnak diplomát és készenlétben voltak a klinikán. Dr. Or­szágit, a belgyógyászati klinika asszisz­tense vezeti a mentőcsapatot. Dolgoz­nak és fertőtlenítik magukat. A legna­gyobb baj, hogy nincs elég szakképzett ápoló, mert ez ilyenkor fontosabb az orvosnál. Rendes sora, lefolyása van egy ilyen járványnak. Ügyes és gondos ápoló valóságos mentőangyal a beteg­ágy mellett. * Este tiz óra van. Most száll le a tárnába a harmadik transzport. Egész éjszaka, reggel hatig, fejtik a fekete gyé­mántot. Megállok a tárna szájánál ós elnézem a robotba induló csapatot. Fakó arcokra verődik vissza a bányászlám­pák kísérteties fénye, ruhájuk földszagú, szemük élettelen; néhány pillanat alatt eltűnnek az aknák sötét ölében. Alig egy óra múlva megjelenik a mentő­kocsi. Egy öreg munkásért jött, — je­lentették a tárnából, hogy rosszul lett, elterült, eszméletlen. A tífusz, a tífusz ... Az aradi vértanúk földjéért. Felhívás a vármegye hazafias közönségéhez. Dicső szabadságharcunk vérbefojtá sának legszomorúbb napja 1849 októ ber 6-ika, a melyen tizenhárom hős j honvédtábornokunk vérével csillapította le boszura vágyó dühét a letiport, de idegen segítséggel újra föléledt zsar­noki hatalom. Bár azóta „fátyolt vetett" a multakra az ifjabb nemzedék, hős vértanúink glóriás alakja „áthatol időn [ s enyészeten és oly elevenen ól emlé- ' kezni szerető lelkünkben ragyogó pél­dájuk, mint az Üdvözitöé, akit szintén csúfos halállal akart megbélyegezni a kárhozat..." És a szent hantokat, ame­lyeken életüket áldozták a nemzet igaz­ságáért, e haza földjóért, nemzetünk még ma sem mondhatja a maga közös kincsének, gondozásuk is a mindenkori tulajdonos kénye-kedvétől függ. Az aradi vesztőhely tulajdonosa ez évben végre rászánta magát, hogy a vértanúk szent földjét megvételre ajánlja a nemzetnek. Azok az igaz magyarlelkü férfiak, akik a vértanúk kultuszának Aradon már eddig is oltárt emeltek, möst a nemzethez fordulnak : tegye le­hetővé a drága hantok megszerzését. Országszerte megindult a gyűjtés erre a célra, melynél nemesebbet nem isme­rünk. Hiszen a vértanúk nemcsak a hősiesség erényének voltak koszorúsai, hanem a hazaszeretetnek is ragyogó példái ós pedig nemcsak abban a tény­ben, hogy legdrágább kincsüket: életü­ket áldozták érette, hanem abban is, hogy bár többen voltak közülök más nemzetiségűek, szivük mindig együtt dobogott a nemzetével s igy személyes példaadásukkal is beigazolták: ha nem is magyar nyelven tanított bennünket az első szóra anyánk, ha nem is a ma­gyar faj vére lobog ereinkben, akik csak élünk e hazában, a magyar nem­zetnek vagyunk tagjai s érette mindent, ellene semmit sem szabad cselekednünk. Alólirottak, kik részesei voltunk a dicső 4b-as időknek, bizalommal for­dulunk Békéscsaba s általában Békés­vármegye közönségéhez, nagyhoz, ki­csinyhez, gazdaghoz, szegényhez egy­aránt : ihlesse meg a szivüket vérta­núink szent emléke, áldozzanak a gyö­nyörű kegyeletes célra s adományaikat szíveskedjenek e lap szerkesztőségéhez beküldeni, mely az adományokat az illetékes helyre továbbítja és időről­időre nyugtatja. Békéscsaba, 1909 április 17. Fikker Lipót, Omazta Gusztáv, Sztraka Oyörgy, 1848 49-iki honvédtisztek. Tanácsülés Csabán. — Ócskaságok eladása. — A méntelep restaurálása. — Uj porták a kanálisi sző­lőkben. — Uj járdák. — Kisebb ügyek. — Békéscsaba pénteki közgyűlésén a kisebb ügyeken kivül két igen fontos és Csaba fejlődésére nagymértékben kiható tárgy szerepelt. Egyik a mérnöki hivatal nagyszabású terve a Kanálisi­szőlőkben kihasítandó uj porták ügyé­ben, másik pedig az idei járdaépítési program megállapítása. Az első, össze­függésben a közgyűlésnek a munkás­házak építésére adományozott 20.000 koronára vonatkozó határozatával, kü­lönösen szociális szempontból bir kiváló jelentőséggel, a mááik pedig a helyi közlekedés megkönnyítésére és az utcák külső képének emelésére szolgál. A tanácsülés tárgyai egyébként a ! következők voltak: M a t v o n Jánosnak, ki háza utca- ; felőli tornácát lebontja, ami által a ház ! a szabályozási vonalba beleesik, 30 kor. költséget szavazott meg a tanács. ; Y a n d 1 i k János kérelmét a városi tanya melletti uj ut építése ügyében, , elutasította a tanács. Kontris Ádám ós Maxim János házszabályozási kórelmeire vonatkozó­lag helyszíni szemle rendeltetett el. Az öntözött réten levő 21 holdas legelőt Kociszky Mihály vette bérbe. A bérbeadás fölött a közgyűlésnek kell döntenie. < A gazdasági intéző előterjesztést tett abban az irányban, hogy a város , tulajdonát képező padlásokon felhal­mozott különféle ócskaságokat értéke- ' sitse a község, mert ez által is jelenté- j keny bevételre tehetne szert. A tanács az ügy megvizsgálására selejtező bizott­ságot küldött ki, melynek tagjai a mér­nök. az intéző és a számvevő. Ezentúl a község csak azoknak en­gedi meg a városi gödrökben a vályog veretésót, akik már építési engedélyt kaptak és garanciát nyújtanak arra nézve, hogy a vályogot saját céljukra | fordítják. A méntelepen szükséges tatarozá­| sok megvizsgálására egy a mérnökből, I intézőből ós a katonaügyi esküdtből álló bizottságot küldött ki a tanács. Az erzsébethelyi kiaknázott homok­bánya eladására az intéző utasítást nyert. A mérnöki hivatal nagyszabású ter­vet terjesztett be a kanálisi szőlőkben uj porták alakítására vonatkozólag. A terv két alternatívát állit fel. Egyik szerint 21, a másik szerint 60 porta lenne kihasitandó. A tanács ez ügyben döntését akkorra halasztja, mikor a munkásházakra megszavazott húszezer koronát a törvényhatóság jóváhagvja. Az öntözött-rét 35., 36. és 37-ik táblája haszonbérbe adatott. Kéri József alszáinvevőnek katonai fégyvergyakorlata tartamára szabadsá­got adott a tanács. A mérnöki hivatal beterjesztette a folyó évi járdázási programot. Eszerint 32 utcában összesen 10 000 méter hosszú járda épül az idén. Uj járdákra 10 600 korona, javításokra pedig 1000 korona van előirányozva. Ezzel a tanácsülés véget ért. Öngyilkos ezermester. Agyonlőtte magát. Általánosan ismert alakja volt Csa­bának H r v o 1 János. Rendes foglal­kozása nem volt, de úgyszólván min­denhez értett egy kissé. Tudott zongo­rát hangolni, orgonát, harmoniumokat, órákat reparálni. Csak az volt a baj, hogy egyikhez sem értett kellően. Ugy kijavította a reá bízott tárgyakat, hogy még jobban elromoltak. Különös természeténél fogva nem szerette a rendes életet és foglalkozást. Bizonysága ennek az, hogy törvényes feleségét elzavarta a háztól és együtt élt egy vagyonos felvidéki asszonynyal, özv. Csatányinóval. Eí a rend­szertelen élet a még fiatal embernek annyira lelkére nehezedett előbb-utóbb, hogy ivásnak adta magát. Úgyszólván mindennap valamelyik lebujban találta a reggel. Utóbbi időkben folytonos züllése miatt örökös volt közte és szive bálvá­nya között a perpatvarkodás, a vesze­kedés. Az asszony többször megfenye­gette azzal, hogy összeszedi, amije van ós faképnél hagyja Ez az exaltált lelkű ós abnormis gondolkozású embert még jobban elkeserítette ós megérlelte benne az öngyilkosság gondolatát. De nem akart egyedül meghalni ; magával akarta vinni a sirba az asszonyt is. Csütörtökön délután elhívta magá­val sétálni a mit sem sejtő Csatányinét. Kivonultak kettecskén a Köröspartra s a mélabúsan zúgó rezgő nyárfák sorai mellett igyekeztek a villany-telep felé. Mikor a felső zsiliphez órtek, Hrvol újra összeszólalkozott a kedvesével, de olyan csúnyán, hogy az asszony most kategorikusan kijelentette, hogy elég volt a jóból, ő otthagyja és megy visz­sza a hazájába. — Akkor meghalunk mind a ket­ten! — kiáltotta Hrvol és hirtelen elő­rántott revolverét rásütötte Csatányi­néra, aki sikoltozva menekült előle. Hrvol még egy golyót menesztett utána, de nem talált. Mikor aztán eltűnt szeme elől az asszony, végső elkesere désében maga ellen fordította a revol­vert és kétszer fejbelőtte magát. Össze­esett és néhány percnyi kínlódás után kiszenvedett. Ugy találtak rá holttestére a járókelők. Hrvol öreg édesatyja iránt, ki Csa­bán köztiszteletben álló tanitó, általá­nos a részvét. KróniKa, Megmondták már ősapáink, Hogy a tavasz ravasz jószág, Becsapja a hivő embert, Nincsen benne semmi jóság. Fiogy bíztunk mi Áprilisban ! Melegen jött, napsugárral És másnap már jött a locs-pocs, Tele lett a nyakunk sárral. Hózivatar, fiók-orkán Fütyült, bömbölt szanaszerte, Jókedvünket, azt a drágát, Könnyelműen leteperte. És bolyongunk köhécselve, Rkárcsak az aggastyánok . .. Tavasz uram. ilyet öntől Soha többé nem kívánok! Ilyen csalfa, rút időben Ki se vágyunk az utcára, De szeretünk elvonulni Intim körbe, vacsorára. Lám, Csabán a Fiúméban Intim-estély volt a héten S a kabarét mégis, mégis, Felsült, szegény, szörnyüképen. fl férjeket nem engedte Hazulról a papucskormány S csetepaté, perpatvar lett, Tudom, száz is, ilyenformán. fi kabarét müvésznépe Tele is volt nagy panasszal, fiisz' üresen állt magában fi sok intim, fehér asztal. . . De most már az intim körből Térjünk át a közre szépen, Éles szemmel nézzünk széjjel, Hogy mi újság a megyében. Csabán minta-óvodáért Harcol tűzzel Szondi doktor. Beszél, ágál, cikkeket gyárt, fizt hivén, hogy ő apostol. Sőt az hirlik s ha igaz lesz. Örök hirnév lesz az ára : Alapítványt akar tenni, Egy szép minta-óvodára. Én azt mondom, bárki ellen, Megható e bőkezűség És hogy meg lesz, mérget venni Rzt hiszem, — nincs semmi szükség. Nagy a drukk a jegyzői karban, Mindenfelé borús arcok, Tizenketten veszik fej ez Állásért az ádáz hárcot. Nem tudom, mi lesz a vége, Nem jó szám a tizenkettő 5 a rosz óment Csaba bánja, Oly igaz, mint kétszerkettő. Fiej, Sárréten más világ van, fiz az élet igazándi, Szeret ott a magyar ember Jó bor mellett eltanyázni. Ha épitnek, nem kell mérnök, Dengli uram — egyért százat I — Megmér mindent, mint megmérte fi vésztői városházat. Felhatolt a tetejére 5 lebnkott, de nem ment széjjel, Hanem bölcsen konstatálta : E ház tizenhárom méter! .. Ezek után elvonulok, S azzal zárom krónikámat, Megörül majd firpád vezér fi Sárrétnek, ha feltámad. . . Guy. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomás mára száraz, enyhe időt jelez. — A csabai járásbíróság uj épülete. Mint tudva van, az igazságügyi kormány Csaba községétől a jelenlegi szük járás­bíróság hivatalos helyiségei kibővítését kérte. Erre a képviselőtestület két izben is azt válaszolta, hogy a helyiségeket nem bővítheti, mert az állam érte cse­kély 1200 korona bért fizet. Hanem ha az állam uj járásbirósági épületet óhajt emeltetni, ad ingyen telket vagy a Szap­panos-utcában, vagy a Körösön tuli Simay-portából; ha pedig nem építtet akkor a jelenlegi hivatali helyiségért liegáns úri ruhák és mindennemű libériák mérték szerint Kész férfi- és fiú-ruhák (részletfizetésre ls) nagy választék­ban és mérsékelt árban kaphatók: KLEIN GÉZA ruhaüzletében Békéscsabán, Vasut-utca Rosenbatim-féle sirköraktárral szemben

Next

/
Oldalképek
Tartalom