Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-04-18 / 31. szám

12 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1909 április. 242. Most még szelídebb lett az öreg és az igazgatóhoz utasított, aki majd informál, de az én utam a sötét munkáshajlékokba vezetett, ahol nem titkolnak el semmit, ahol leplezetlenül, a maga borzalmaiban mutatkozik a katasztrófa. A kórházak körül riadt emberek verődtek össze. Hitvesek sirnak, gyermekek jajveszékelnek, a kirendelt csendőrség alig bir velük. Az asszonyok sültet, kalácsot hoztak az uruknak, de nem is tudják, hogy ebben a kórházban fekszik-e, amelynek kapuja előtt türelmetlenkednek. Mert hét kórház van már, egyik nagyobb a másiknál s százszámra senyvednek betegek mindegyikben. Tífuszosnak legfelebb tejet szabad inni, érthető hát, ha távoltartják a hust és a kalácsot. De a szegény, egyszerű nép ezt nem érti, a kalács ünnepi falatja, nem tud kedvesebb ajándékot betegnek. Messziről néztem a fájdalmában lázongó tömeget. Egyszerre sikoly, egy asszony összeesik. Egyik kezében cse csemőjét tartotta, másikban fonatost. A gyerek elvágódik, a kalács mélyen belemerül a sárba. A járvány szedte le lábáról a szerencsétlen asszonyt. Most már mehet az ura után. Szabad az útja a kórházba ... Az apróságot fölszedi a csendőr és viszi a doktorhoz, hogy fertőtlenítse. Bizonyos, hogy a gyerek is tífuszos, hisz' az anyja tejét itta. Együtt lesz a siralomházban az egész család. # Tatáról mindennap kiszáll a főszolgabíró. A társaság kocsija várja. Behajtat a kaszinóba és elibe teszik az adatokat. Ő pedig ir, mindennap nagyobb és riasztóbb számokat, mert a ragály a számtani haladvány rohamos ságával emelkedik. Az .első napokban 50—60 volt csak. azóta naponkint szaporodik ennyivel. Húsvét hétfőjén 542-őt jegyzett föl a statisztika. Közülük tizenöt már halott volt. A többinek sorsa bizonytalan. Hastifuszos beteget rendszerint a huszadik napon lepi meg a krizis. Akkor derül ki, megmarad-e vagy elpusztul. A főszolgabíró jegyez ós komoran vádolja a körülötte nyüzsgő főhivatalnokokat : — Hiába, nem lehet menteni a dolgot. A társaságot mulasztások terhelik. Sajnos, beláthatatlan, hová vezet a katasztrófa. Tizenöt orvos fárad éjjel, nappal, de mindennap szaporítják. Fejenkint és naponkint harminc koronát kapnak, ami sovány bér ilyen emberfeletti munkáért, állandó haláíveszedelemben. Többnyire fiatalok, akik most kapnak diplomát és készenlétben voltak a klinikán. Dr. Országit, a belgyógyászati klinika asszisztense vezeti a mentőcsapatot. Dolgoznak és fertőtlenítik magukat. A legnagyobb baj, hogy nincs elég szakképzett ápoló, mert ez ilyenkor fontosabb az orvosnál. Rendes sora, lefolyása van egy ilyen járványnak. Ügyes és gondos ápoló valóságos mentőangyal a betegágy mellett. * Este tiz óra van. Most száll le a tárnába a harmadik transzport. Egész éjszaka, reggel hatig, fejtik a fekete gyémántot. Megállok a tárna szájánál ós elnézem a robotba induló csapatot. Fakó arcokra verődik vissza a bányászlámpák kísérteties fénye, ruhájuk földszagú, szemük élettelen; néhány pillanat alatt eltűnnek az aknák sötét ölében. Alig egy óra múlva megjelenik a mentőkocsi. Egy öreg munkásért jött, — jelentették a tárnából, hogy rosszul lett, elterült, eszméletlen. A tífusz, a tífusz ... Az aradi vértanúk földjéért. Felhívás a vármegye hazafias közönségéhez. Dicső szabadságharcunk vérbefojtá sának legszomorúbb napja 1849 októ ber 6-ika, a melyen tizenhárom hős j honvédtábornokunk vérével csillapította le boszura vágyó dühét a letiport, de idegen segítséggel újra föléledt zsarnoki hatalom. Bár azóta „fátyolt vetett" a multakra az ifjabb nemzedék, hős vértanúink glóriás alakja „áthatol időn [ s enyészeten és oly elevenen ól emlé- ' kezni szerető lelkünkben ragyogó példájuk, mint az Üdvözitöé, akit szintén csúfos halállal akart megbélyegezni a kárhozat..." És a szent hantokat, amelyeken életüket áldozták a nemzet igazságáért, e haza földjóért, nemzetünk még ma sem mondhatja a maga közös kincsének, gondozásuk is a mindenkori tulajdonos kénye-kedvétől függ. Az aradi vesztőhely tulajdonosa ez évben végre rászánta magát, hogy a vértanúk szent földjét megvételre ajánlja a nemzetnek. Azok az igaz magyarlelkü férfiak, akik a vértanúk kultuszának Aradon már eddig is oltárt emeltek, möst a nemzethez fordulnak : tegye lehetővé a drága hantok megszerzését. Országszerte megindult a gyűjtés erre a célra, melynél nemesebbet nem ismerünk. Hiszen a vértanúk nemcsak a hősiesség erényének voltak koszorúsai, hanem a hazaszeretetnek is ragyogó példái ós pedig nemcsak abban a tényben, hogy legdrágább kincsüket: életüket áldozták érette, hanem abban is, hogy bár többen voltak közülök más nemzetiségűek, szivük mindig együtt dobogott a nemzetével s igy személyes példaadásukkal is beigazolták: ha nem is magyar nyelven tanított bennünket az első szóra anyánk, ha nem is a magyar faj vére lobog ereinkben, akik csak élünk e hazában, a magyar nemzetnek vagyunk tagjai s érette mindent, ellene semmit sem szabad cselekednünk. Alólirottak, kik részesei voltunk a dicső 4b-as időknek, bizalommal fordulunk Békéscsaba s általában Békésvármegye közönségéhez, nagyhoz, kicsinyhez, gazdaghoz, szegényhez egyaránt : ihlesse meg a szivüket vértanúink szent emléke, áldozzanak a gyönyörű kegyeletes célra s adományaikat szíveskedjenek e lap szerkesztőségéhez beküldeni, mely az adományokat az illetékes helyre továbbítja és időrőlidőre nyugtatja. Békéscsaba, 1909 április 17. Fikker Lipót, Omazta Gusztáv, Sztraka Oyörgy, 1848 49-iki honvédtisztek. Tanácsülés Csabán. — Ócskaságok eladása. — A méntelep restaurálása. — Uj porták a kanálisi szőlőkben. — Uj járdák. — Kisebb ügyek. — Békéscsaba pénteki közgyűlésén a kisebb ügyeken kivül két igen fontos és Csaba fejlődésére nagymértékben kiható tárgy szerepelt. Egyik a mérnöki hivatal nagyszabású terve a Kanálisiszőlőkben kihasítandó uj porták ügyében, másik pedig az idei járdaépítési program megállapítása. Az első, összefüggésben a közgyűlésnek a munkásházak építésére adományozott 20.000 koronára vonatkozó határozatával, különösen szociális szempontból bir kiváló jelentőséggel, a mááik pedig a helyi közlekedés megkönnyítésére és az utcák külső képének emelésére szolgál. A tanácsülés tárgyai egyébként a ! következők voltak: M a t v o n Jánosnak, ki háza utca- ; felőli tornácát lebontja, ami által a ház ! a szabályozási vonalba beleesik, 30 kor. költséget szavazott meg a tanács. ; Y a n d 1 i k János kérelmét a városi tanya melletti uj ut építése ügyében, , elutasította a tanács. Kontris Ádám ós Maxim János házszabályozási kórelmeire vonatkozólag helyszíni szemle rendeltetett el. Az öntözött réten levő 21 holdas legelőt Kociszky Mihály vette bérbe. A bérbeadás fölött a közgyűlésnek kell döntenie. < A gazdasági intéző előterjesztést tett abban az irányban, hogy a város , tulajdonát képező padlásokon felhalmozott különféle ócskaságokat értéke- ' sitse a község, mert ez által is jelenté- j keny bevételre tehetne szert. A tanács az ügy megvizsgálására selejtező bizottságot küldött ki, melynek tagjai a mérnök. az intéző és a számvevő. Ezentúl a község csak azoknak engedi meg a városi gödrökben a vályog veretésót, akik már építési engedélyt kaptak és garanciát nyújtanak arra nézve, hogy a vályogot saját céljukra | fordítják. A méntelepen szükséges tatarozá| sok megvizsgálására egy a mérnökből, I intézőből ós a katonaügyi esküdtből álló bizottságot küldött ki a tanács. Az erzsébethelyi kiaknázott homokbánya eladására az intéző utasítást nyert. A mérnöki hivatal nagyszabású tervet terjesztett be a kanálisi szőlőkben uj porták alakítására vonatkozólag. A terv két alternatívát állit fel. Egyik szerint 21, a másik szerint 60 porta lenne kihasitandó. A tanács ez ügyben döntését akkorra halasztja, mikor a munkásházakra megszavazott húszezer koronát a törvényhatóság jóváhagvja. Az öntözött-rét 35., 36. és 37-ik táblája haszonbérbe adatott. Kéri József alszáinvevőnek katonai fégyvergyakorlata tartamára szabadságot adott a tanács. A mérnöki hivatal beterjesztette a folyó évi járdázási programot. Eszerint 32 utcában összesen 10 000 méter hosszú járda épül az idén. Uj járdákra 10 600 korona, javításokra pedig 1000 korona van előirányozva. Ezzel a tanácsülés véget ért. Öngyilkos ezermester. Agyonlőtte magát. Általánosan ismert alakja volt Csabának H r v o 1 János. Rendes foglalkozása nem volt, de úgyszólván mindenhez értett egy kissé. Tudott zongorát hangolni, orgonát, harmoniumokat, órákat reparálni. Csak az volt a baj, hogy egyikhez sem értett kellően. Ugy kijavította a reá bízott tárgyakat, hogy még jobban elromoltak. Különös természeténél fogva nem szerette a rendes életet és foglalkozást. Bizonysága ennek az, hogy törvényes feleségét elzavarta a háztól és együtt élt egy vagyonos felvidéki asszonynyal, özv. Csatányinóval. Eí a rendszertelen élet a még fiatal embernek annyira lelkére nehezedett előbb-utóbb, hogy ivásnak adta magát. Úgyszólván mindennap valamelyik lebujban találta a reggel. Utóbbi időkben folytonos züllése miatt örökös volt közte és szive bálványa között a perpatvarkodás, a veszekedés. Az asszony többször megfenyegette azzal, hogy összeszedi, amije van ós faképnél hagyja Ez az exaltált lelkű ós abnormis gondolkozású embert még jobban elkeserítette ós megérlelte benne az öngyilkosság gondolatát. De nem akart egyedül meghalni ; magával akarta vinni a sirba az asszonyt is. Csütörtökön délután elhívta magával sétálni a mit sem sejtő Csatányinét. Kivonultak kettecskén a Köröspartra s a mélabúsan zúgó rezgő nyárfák sorai mellett igyekeztek a villany-telep felé. Mikor a felső zsiliphez órtek, Hrvol újra összeszólalkozott a kedvesével, de olyan csúnyán, hogy az asszony most kategorikusan kijelentette, hogy elég volt a jóból, ő otthagyja és megy viszsza a hazájába. — Akkor meghalunk mind a ketten! — kiáltotta Hrvol és hirtelen előrántott revolverét rásütötte Csatányinéra, aki sikoltozva menekült előle. Hrvol még egy golyót menesztett utána, de nem talált. Mikor aztán eltűnt szeme elől az asszony, végső elkesere désében maga ellen fordította a revolvert és kétszer fejbelőtte magát. Összeesett és néhány percnyi kínlódás után kiszenvedett. Ugy találtak rá holttestére a járókelők. Hrvol öreg édesatyja iránt, ki Csabán köztiszteletben álló tanitó, általános a részvét. KróniKa, Megmondták már ősapáink, Hogy a tavasz ravasz jószág, Becsapja a hivő embert, Nincsen benne semmi jóság. Fiogy bíztunk mi Áprilisban ! Melegen jött, napsugárral És másnap már jött a locs-pocs, Tele lett a nyakunk sárral. Hózivatar, fiók-orkán Fütyült, bömbölt szanaszerte, Jókedvünket, azt a drágát, Könnyelműen leteperte. És bolyongunk köhécselve, Rkárcsak az aggastyánok . .. Tavasz uram. ilyet öntől Soha többé nem kívánok! Ilyen csalfa, rút időben Ki se vágyunk az utcára, De szeretünk elvonulni Intim körbe, vacsorára. Lám, Csabán a Fiúméban Intim-estély volt a héten S a kabarét mégis, mégis, Felsült, szegény, szörnyüképen. fl férjeket nem engedte Hazulról a papucskormány S csetepaté, perpatvar lett, Tudom, száz is, ilyenformán. fi kabarét müvésznépe Tele is volt nagy panasszal, fiisz' üresen állt magában fi sok intim, fehér asztal. . . De most már az intim körből Térjünk át a közre szépen, Éles szemmel nézzünk széjjel, Hogy mi újság a megyében. Csabán minta-óvodáért Harcol tűzzel Szondi doktor. Beszél, ágál, cikkeket gyárt, fizt hivén, hogy ő apostol. Sőt az hirlik s ha igaz lesz. Örök hirnév lesz az ára : Alapítványt akar tenni, Egy szép minta-óvodára. Én azt mondom, bárki ellen, Megható e bőkezűség És hogy meg lesz, mérget venni Rzt hiszem, — nincs semmi szükség. Nagy a drukk a jegyzői karban, Mindenfelé borús arcok, Tizenketten veszik fej ez Állásért az ádáz hárcot. Nem tudom, mi lesz a vége, Nem jó szám a tizenkettő 5 a rosz óment Csaba bánja, Oly igaz, mint kétszerkettő. Fiej, Sárréten más világ van, fiz az élet igazándi, Szeret ott a magyar ember Jó bor mellett eltanyázni. Ha épitnek, nem kell mérnök, Dengli uram — egyért százat I — Megmér mindent, mint megmérte fi vésztői városházat. Felhatolt a tetejére 5 lebnkott, de nem ment széjjel, Hanem bölcsen konstatálta : E ház tizenhárom méter! .. Ezek után elvonulok, S azzal zárom krónikámat, Megörül majd firpád vezér fi Sárrétnek, ha feltámad. . . Guy. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára száraz, enyhe időt jelez. — A csabai járásbíróság uj épülete. Mint tudva van, az igazságügyi kormány Csaba községétől a jelenlegi szük járásbíróság hivatalos helyiségei kibővítését kérte. Erre a képviselőtestület két izben is azt válaszolta, hogy a helyiségeket nem bővítheti, mert az állam érte csekély 1200 korona bért fizet. Hanem ha az állam uj járásbirósági épületet óhajt emeltetni, ad ingyen telket vagy a Szappanos-utcában, vagy a Körösön tuli Simay-portából; ha pedig nem építtet akkor a jelenlegi hivatali helyiségért liegáns úri ruhák és mindennemű libériák mérték szerint Kész férfi- és fiú-ruhák (részletfizetésre ls) nagy választékban és mérsékelt árban kaphatók: KLEIN GÉZA ruhaüzletében Békéscsabán, Vasut-utca Rosenbatim-féle sirköraktárral szemben