Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-04-18 / 31. szám

12 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1909 április. 18. kori határozatát kézbesíteni kell a felekezeti iskolaszékeknek azok kivételével, amelyek hazafiság szempontjából nem esnek semmi gyanú-, vagy kifogás alá. A bizottság ugy a tanfelügyelő javaslatát, mint az alispán indítványait elfogadván, a román püspöknek adandó válasz stilizálása körül hosszabb eszmecsere fejlődött ki. A válasz mindenesetre méltó Békésmegyéhez és a magyarsághoz. A gyulai munkásbiztositó-pónztár Diósy Bélát visszahelyezték. Húsvéti számunkban részletesen ismertettük azokat az áldatlan állapotokat, melyek a Gyulai Kerületi Munkásbiztosító-Pénztárnál ujabb időkben uralkodnak. Értesüléseink, melyeket igazán a legilletékesebb forrásból szereztünk, ugy szólottak, hogy ezeknek az állapoteknak elsősorban Diósy Béla ügyvezető-igazgató az oka. Már akkor emiitettük is, a pénztár igazgatósága hoszszabb vita és a pénztár tisztviselőinek kihallgatása után Diósyt állásától felmentette, Közleményünk különösen iparos körökben érthető szenzációt keltett. Az ügy nem maradt ám annyiban, hanem*a budapesti állami munkásbiztositó is tudomás szerzett róla és egyik közegét leküldötte abból a célból, hogy állapítsa meg, történt-e itt valami szabálytalanság és Diósy elbocsátása menynyiben indokolt? Miután értesültünk arról, hogy ezen ügyből kifolyólag H 1 a v á c s Kornél miniszteri titkár-Liró, a m; kir. állami munkásbiztositó-hivatal kiküldötte, a pénztárban vizsgálatot tartott és az ügy rendezésére e hó 14-én igazgatósági ülést hivott össze, munkatársunk ez ügyre nézve felvilágosítást kórt. A miniszteri titkár-biró a hivatalos titok alá zárt részletekről nem nyilatkozhatott, csupán azt közölte munkatársunkkal, hogy az igazgatósági ülésen előterjesztette a vizsgálat során felmerült összes adatokat és tudatta az igazgatósággal, hogy Diósy Béla ügyvezető-igazgató maga is belátja, hogy egyes meggondolatlan megjegyzéseivel s néha modorával is alkalmat adott félreértésekre. Őt is kínosan érintik, hogy ezen körülmények folytán némileg tiszteletlenséggel vádolhatják s kész az igazgatóság előtt bocsánatot kérni s ennek szóval is kifejezést adni. Az igazgatóság méltányolván Diósy Bélának ügybuzgalmát és képességét, készséggel nyújtott alkalmat arra, hogy a pénztár ügyvezetője az igazgatóság előtt sajnálkozását kifejezhesse. Az ügyvezető ezt megtette, Ígérte, hogy a jövőben hasonló félreértések felidézésére alkalmat nem nyújt és kérte az igazgatóságot, hogy állásába helyezze vissza. Miután az igazgatóság Diósy Ígéretében elég garanciát látott arra, hogy a pénztár érdekeit ily kinos ügyekkel többé nem fogja zavarni, Diósy Bélát állásába visszahelyezte. Amit az elnöklő miniszteri titkár-biró a pénztár tisztviselő karával is azonnal közölt. A munkásbiztositó igazgatóválsága tehát véget ért. Ezt az iparosok mindenesetre örömmel veszik tudomásul, de viszont szeretnék, ha a pénztár az ilyen áldatlan súrlódások helyett inkább arra igyekeznék, hogy nagy hivatásának minél jobban megfeleljen és megszüntesse azokat a panaszokat, amelyek ugy iparos-, mint munkáskörökben állandóan felhangzanak ellene a segélyezési ügyek lassú elintézése miatt. A varmegye Népe3 közigazgatási bizottsági ülés. Békósvármegye közigazgatási bizottsága csütörtökön délelőtt igen népes ülést tartott. A tagok közül egyedül Wenckheim Dénes gróf hiányzott, aki táviratilag indokolta meg elmaradását. Ez a nagy érdeklődés tulajdonitható annak a néhány érdekes ügynek, mely a bizottsági ülésen szerepelt s melyek közül egy pár fegyelmi ügy, a Gécs-fóle tótkomlósi gyógyszertár helyváltoztatása s az aradi román püspöknek az iskolák felirata ügyében küldött tiltakozó átirata provokáltak huzamosabb vitát. Ezek egy részével lapunk más helyén, külön cikkekben foglalkozunk. Az ülésen egyébként jelen voltak D ő r y Pál főispán elnöklósével: A mb r u s Sándor alispán, D a i m e 1 Sándor dr. főjegyző, Z ö 1 d y Géza dr. tiszti főügyész, Z ö 1 d y János dr. tisfcti főorvos, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, Roediger Gvula pénzügyigazgató, Perszina Alfréd az államépitészeli hivatal főnöke, M i k 1 e r Sándor tanfelügyelő, H e k s Miksa megyei főállatorvos, Beliczey Géza, V a rs á g h Béla, H a v i á r Dániel, Veres József, Haraszti Sándor, Török Gábor dr., Pfeiffer István, L a d i c s László dr., M o r v a y Mihály bizottsági tagok és Kiss László, tb. főjegyző. D ő r y Pál főispán üdvözölvén a megjelent tagokat, az ülést megnyitotta és felkérte D a i m e 1 Sándor dr. főjegyzőt a vármegye március havi közállapotairól szóló jelentés felolvasasára, melynek nevezetesebb adatai a következők : A személybiztonság 12 esetben zavartatott meg és pedig : két emberölés, egy erőszakos nemi közösülés, négy súlyos és öt könnyű testisértés elkövetésével. A vagyonbiztonság ellen 36 esetben intéztetett támadás. Tűz 3 esetben volt. Egy lakóházon kivül takarmány ós vasúti talpfa égett el. A kár biztosítás folytán részben megtérül. Baleset 3 esetben fordult elő,.melyek közül egy halállal végződött. Öngyilkosság 10 történt, öngyilkosság kísérlete 1. A mult hóban a kedvező idő beálltával megkezdődött a tavaszi szántás és vetés. Az őszi vetések ellen sok a panasz, amennyiben sok helyen megritkultak, sok helyen pedig a szikes talajon rosszul keltek ki. A munkások átlagos napszám bére 1 kor. 40 fillér volt. A munkások és munkaadók között súrlódás nem fordult elő. Az ipar- és kereskedelem terén említésre méltó fellendülés nem volt észlelhető. A munkások körében sztrájkra való hajlandóság nem mutatkozik. A vármegye és községi közigazgatás menete ellen panaszra nem volt ok. A szarvasi járás főszolgabirája, P o 11 á k Gábor, szarvasi községi Írnokot, mivel a község ügyviteli szabályzat ellenére magánmunkálatokkal foglalkozott, 10 kor. és L á n c z o s s y László, szarvasi anyakönyvvezető-helyettest hivatali mulasztások és szabálytalanságok miatt 40 kor. pénzbirsággal büntette. Érdekes fegyelmi ügy K u c z k a y Zoltán nagyszénás^ községi jegyző más helyen ismerteteti fegyelmi ügye után egy másik érdekes fegyelmi ügy tárgyalása következett. Molnár Kálmán öcsödi községi iktató ellen T a r d i Sándor és Fazekas Imre öcsödi lakosok panaszt tettek az alispánnál, hogy váltóinak aláírására alantasabb tisztviselőtársait rákényszeríti és mivel nem törleszt, azoknak kell fizetniök. Ezenkívül mindig a korcsmában ül s még a hivatalos aktákat is oda hordja. E vádakra Ambrus alispán felhívta az illetékes főszolgabírót, hogy ejtse meg a vizsgálatot. A főszolgabíró jelentése szerint a vádak teljesen alaptalanok. Igaz, hogy Molnár barátaival váltókat irat alá, de ez seholsem képez fegyelmi vétséget. Korcsmába hivatalos ideje után eljár ugyan, de sohasem visz oda magával aktákat, hanem hord haza és otthon is dolgozik, ami csak szép világot vet rá. Az alispán ennek alapján a további eljárást beszüntette Molnár ellen. Tardiék azonban ebbe nem nyugodtak bele, hanem felebbeztek a közigazgatási bizottsághoz. A felebbezésben azzal az uj váddal állottak elő, hogy Molnár a fizetési nyugtáit el szokta zálogosítani s aztán ujabb nyugtával felveszi a fizetését, mielőtt még a hitelezők rátehetnék a kezüket. Daimel főjegyző, előadó határozati javaslata az volt, hogy a felebbezés elutasításával az alispáni határozatot hagyja helyben a bizottság, mert az utóbbi vádra vonatkozólag az érdekeltektől semmiféle panasz nem érkezett. Hosszas eszmecsere után abban állapodott meg a bizottság, hogy a főszolgabírót e vádból kifolyólag utasítja a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat megtartására. Ha a vizsgálat Molnárra kedvező eredménynyel végződik, ( a felebbezők ellen hatóság elleni rágalmazás cimén meg kell tennie a bünfenyitő feljelentést. Gyógyszertár áthelyezés. Gó cs László tótkomlósi gyógyszerész az orosházi járás főszolgabirájától engedélyt kért arra, hogy gyógyszertárát a jelenlegi helyéről átalhozza abba a házba, amelyben régebben volt. A főszolgabíró ennek a kérelemnek helyt is adott, mivel az áthelyezés belül marad a meghatározott forgalmi körén. E végzés ellen Nagy László, a másik gyógyszerész felebbezést nyújtott be, amelyben előadja, hogy a főszolgabírói határozat sérelmes, mert akkor Gécs közvetlen szomszédságában is nyithat üzletet, a határvonal szélén. Veszélyeztetve látja forgalmi körét, mert az a ház, amelybe Gécs költözködni akar, a piaci forgalom kellős közepén van, közel ő hozzá. A felebbezésre a tiszti főorvos jelentése alapján az alispán elutasította Gécs László kérelmét azzal az indokolással, hogy a két gyógyszertár között meg van határozva a legkisebb távolság s a közérdek sem követeli az áthelyezést. Gécs László ekkor a közigazgatási bizottsághoz fordult. Szerinte, mikor 1906-ban Nagy az uj gyógyszertárra az engedélyt megkapta, csak a határvonal volt megjelölve a két gyógyszertár forgalmi köre között, nem a legkisebb távolság. A saját forgalmi körén belül pedig minden gyógyszertár oda költözködik, a törvény értelmében, ahova akar; ő csak 171 lépéssel akarja odébb helyezni gyógyszertárát, még pedig abba a házba, amelyben régebben volt. Jelenlegi lakása nedves, ami nemcsak az egészségét veszélyezteti, de a gyógyszereket is rongálja. Ezenkívül előtte nincsen semmiféle padló és esős ' időben valóságos istenkísértés üzletébe | bejutni. Ennélfogva forgalma évről-évre csökken. Átköltözésével a közérdeket is szolgálja annyiban, hogy a kért ház a szegény ág. ev. egyházé, mely jelen* log 200 korona bért kap érte, ő pedig 11Ó0 koronát fizetne. el párnába fojtottan, a megnevezhetetlen számú csendes éjszakákon, mikor a szivét marta a bátortalan sejtelem: most tengerré dagadtak, nap-nap után megujultak s öntözték a fejét annak a kis szörnyetegnek, mely nőtt naprólnapra s vakkogással kért enni a sarokból, a konyhaszurdékból hová bevette alaktalan testét órákra. Az apja csak nézte ezt a nagy gyászt, némán, rosszkedvűen. Meg-megszidta az asszonyt esztelenségéért s aztán kikerült a bárányakolba és sirt, egy-két mázsás könyet ejtve a bárányok gondtalan bégetése közt. öregedő volt az asszony már ekkor is. De erős husu. Szürkült a haja, de a csontjai, a teste, az formás volt. Hanem ez a fura gyerek megroppantotta a derekát. A mint nőtt, nőtt vele a furasága is. Beszélni nem tanult meg, de makogni, vinyogni annál pocsékabbul. Ha rájött az órája, a beléje szorult lélek nyüsgette, kínozta a testét. A nagy darab suhanc ugrált, riszálta, tépte magát. A földön hempergett, szaggatta a testét. Fára kúszott, a kazlakra mászott; nem állta magán a ruhát s ilyenkor a pokolban szenvedő lélek minden irtózatával rikoltozta : — Hühü . .. Kri . . Kri. . . Hühü . .. A tanya népe nevette. A gyerekek ingerelték, csúfolták ... Az anyja szivét pedig hasogatta az a mérhetetlen fájdalom, melynek nincs szava, könye, csak a lehetetlen kéztördelés, a helyétnemlelés, az örülésig zavaros tekintet tud megértetni . . . Ezt a fiút ruházni kellett, hogy letépjen magáról mindent, mosdatni, hogy bepiszkolja magát, táplálni, hogy hasogassa az anyja szivét. Ezt mind ő, anyja tette vele. Tűrő türelemmel, néma, fájdalmas szeretettel. Az uraság egyszer elmegyógyintézetbe akarta szállíttatni. Térden csúszott az uraság elé. Könyeivel áztatta, remegő, forró ajkával csókolta az ur, az asszony kezét, mig az az asszony megértette azt a porban csúszó, ostoba, de fájdalmasan nagy anyai szeretetet. Mindennap megvérezte szivét a tanya kacagása, a gyerekek durva évődése, de belehalt volna, ha a fiát elviszik tőle. II. Ez a nagy, mindennap megujuló tusakodás levette lábáról. Ágynak dőlt, sorvadt, gyengült. Az orvos a papot ajánlotta orvosságul. A pap végighallgatta az ő nagy martyromságát s nem tudta megvigasztalni. Nem tudta megnyugtatni szivét, melyben egyre azt a gyötrelmet zörgette: — Mi lesz vele, ha én meghalok ? ... Édes fiam ! Szegény fiam . . . Oh csak megengedné az Isten, hogy én temesselek el!... Mennék utánad nyomban ... I A többi gyermeke, az ma nem aggasztotta, csak ez az egy fia: ez a szerencsétlen. — Tisztelendő ur, ha meghalok, éhen vész, a piszok megeszi ... elcsuki ják, ütik, verik . . . kínozzák. Édes Istenem, a fiamat . . . Nem hagyta nyugodni a fia sorsa, nem engedte meghalni az anyasága. Az asszony aludt. A nyitott ablak előtt selymes susogással hajlongott a virágzó akác és szórta a szoba csendjébe dus, édes ihatát. Az ágy mellett ült az öreg számadó s nézte nagy nekigondolkodással a csizmája lekopott hegyét. Mintha C3ak onnét olvasta volna le szomorú társtalanságának borús történetét. Mert már meggyőzte magát arról, hogy az asszony megy. Ma vagy holnap. De inkább ma. Nem bírhatja éhen annyi nap óta. Ha legalább egy gyűszünyi tejet inna, még volna reménye a továbbmaradásra. De igy . .. igy már biztosan egyedül marad. Az asszony halk neszeléssel felébredt. Kiégett kék szemét rávetette az urára. Bágyadt tekintetében benne szunynyadt a válás szivetszoritó keserve. Az ötven éves együttlét ezer finom kötelékkel fűzte őket össze. A halál most ezeket az öreg, hűséges szálakat metszegette halkan, tolvaj módra, de igen fájdalmasan. Az asszony szólalt meg. — Végrendeletet teszek. Gajmó feltekintet. — Tusakodtam ... könnyen menne... csak az a Vendel . . . Mégis, édes gazdám, az Isten megbocsát, az én részem azé, aki őt vállalja . . . De szeme ekkor már könyben úszott. Öreg Gajmó rábólintott. Azaz, hogy nyelt és köhögött. A fájdalom palástolására jó két mód. A világért az aszszonyra nem nézett volna. A fiáért való tusakodása őt is levette volna lábáról ós sírva fakad. Már pedig az gyilkolta volna az asszonyt. — Édes uram! ... Én már elmegyek ... A Vendelt csukják el a temetésemen. Ne nevessók . . . Hanem aztán vezesd el a síromhoz . . . A férfi rábólintott. Nyelte a szivétől felfakadó fájdalmat és nézte a padlót, mely szürkén karikázott előtte. — Tudod János, a Julcsa szívelte a legjobban . . . Az udvaron sietős járás-kelés és elj fojtott beszéd hallatszott. A férfi beszéd ; mormolásába, éles asszonyi nyelvek 1 selypítő szörnyüködése hangzott bele. Megütötték az ablakrámát s egy férfi fej nézett a szobába. A rémület zavara j villódzott a tekintetében. Az asszony : vette észre. — János . . valami történik . . . Az öreg Gajmó is arra felé tekin| tett s kitámolygott. Tompa zuhanás s egy megfulladó hörgés verte fel a ! csendet: Löwy Jakab L. és Társa cég férnszabó-iizlete Békéscsabán Csakis kiváló minőségű árúk, íz ország neves üzleteivel versenyilartó szabás, kivitel. =' szemben. Közbizalmat szerzett és pontos kiszolgálás. Polgári és katonai egyenruhák.