Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-04-15 / 30. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY békéscsaba, 1900 április 15 — A csabai Kulturház ügye. Többször megemlékeztünk már Apponyi kulturministernek arról a páratlan áldozatkészségéről, melylyel a csabai Kulturház ügyét felkarolta. Tudvalevőleg a miniszter ujabb 90,000 koronát adományozott erre a nemes célra. Csaba is megszavazta a még hiányzó 80,000 , koronának amortizációs kölcsönképen való felvételét. Apponyi miniszter a Muzeam Egyesület elnökségéhez most érkezett leiratában örömének ad kifejezést Csaba határozata fölött és értesiti a Muzeum Egyesület elnöksegét, hogy az állam által felajánlott 90,000 korona kiutalására a szükséges lépéseket megtette. Az öszszegnek az adóhivatalnál való felvételét elrendelő utalvány már szintén megérkezett az elnökséghez. Ha a képviselőtestület határozata ellen beadott felebbezést a májusi közgyűlés elintézi ugy a Kulturház épitésére vonatkozó intézkedést is foganaiosittatja az elnökség s lehet, hogy még a tél beállta előtt az épület tető alá kerül. — Eljegyzések. D e u t s c h Izsó dr. aradi ügyvéd és hirlapiró eljegyezte Gyulán özv. B r ó d y Adolf né leányát Ilonkát. B u z e s k ó Antal, az orosházi takarékpénztár tisztviselője, eljegyezte Orosházán özv. Bárány Miklósné leányát, Jenkét. Szók ács Évikét Szentetornyáról eljegyezte Bánhegyi Géza, kir. mérnök Budapesten. — Csaba kereskedői, iparosai és a motoros-vasut. Emiitettük legutóbbi számunkban, hogy az Alföldi Első Gazdasági Yasut igazgatósága május 1-től a motoros-vasut Csaba—vésztői vonalán a vonatjáratokat redukálja. Ugyanis a Vésztőről reggel 7 óra után Csabára és a Csabáról 11 óra után Vésztőre induló vonatotjbeszünteti. Csaba községe, a kereskedők és iparosok e vonalszakasz létesítésekor éppen azért jegyeztek tömegesen részvényeket és a község is éppen a forgalomnak Csabára való irányításáért adta a nagy anyagi támogatást, hogy ezzel a kereskedelem és ipar érdekeit szolgálja. A motorosvasutak kezelője, az Aradi és Csanádi Vasutak igazgatósága most, bár a részvényesek eddig befektetett tőkéjükért osztalékot eddig nem kaptak és beláthatatlan ideig nem is fognak kapni, e két, a bevásárló vidéki közönségnek alkamas motorjáratot beszünteti. Az igazgatóság ez intézkedése Csaba vezetőségénél, az iparosok és kereskedőknél nagy megütközést keltett, mely utóbbiaknak határozottan anyagi károsodást okoz. Elhatározták ennélfogva, hogy a legközelebbi napokban nagyobb küldöttséggel tisztelegnek dr.; F á b r y Sándor vezérigazgatónál, hogy e járatok továbbra való meghagyását kérelmezzék. — Ülés a Gazdasági Eqvletben. A Békésvármegyei Gazdasági Egylet igazgatóválasztmánya április hó 18-án, vasárnap délelőtt 9 órakor Békéscsabán, saját helyiségében Beliczey G^za elnöklete alatt ülést tart a következő tárgysorozattal : 1. Elnöki bejelentések. 2. Földmivelésügyi miniszter válasza a cselédbiztositás ügyében tett feliratra ; ugyanannak leirata, melyben az idei lódijazásra 1200 kor. államsegélyt igér. 4. Vármegyei főispán átirata a cseléd- és munkásjutalmazások ügyében. 5 Ugyanannak átirata, melyben a kataszteri kiigazítás és tagosítás ügyében kiküldendő bizottságba tagok megnevezését kéri. 6. Vármegyei alispán átirata, melyben a Jegyzők Egyesülete által beadott indítványra véleményt kór. 7. Ugyanannak átirata, melyben a Petőfi-téri ház adásvételi értékének a jelenlegi székházra a leendő betáblázása ellen fölterjesztett i fellebbezésünk elutasítását tudatja. 8. A szolnoki Gazdasági Felügyelőség átirata, melyben tudatja, hogy a földmivelósiigyi miniszter szarvasmarha-díjazásokra 1000 korona államsegélyt ad. 9. Szabolcsvármegye GazdaságiEgyesületónek átirata, melyben a telepítési és parcellázási törvényjavaslat sérelmes rendelkezései ellen beadott felirata pártolását kéri. 10. A Bácsbodrogmegyei Gazdasági Egyesület megkeresése, melyben az adók leírása tárgyában tett felirata párolását kéri. 11. Az 1908-ik évi egyleti számadás ós beszámoló bemutatása. 12. A közgyűlés idejének megállapítása; folyó ügyek és indítványok. — A második felolvasó-délután. A csabai húsvéti ünnepeknek szellemi szórakozásra egyetlen alkalmát, a Nőegylet felolvasó-délutánját nagyszámú és diszes közönség kereste felj s a pompás és tartalmas műsor nemcsak kellemes szórakozást, de tanulságosat is nyújtott. Dr. Rell Lajos, főgimn. tanár felolvasása az illatról, azoknak használatáról, az egyes népfajok kedvenc parfümjéről, azoknak mikénti és miből való előállításáról, igen tartalmas volt, közvetlen előadása pedig lebilincselő. S z a m e k Irén a „Parasztbecsület" opera intermezzóját szép technikával játszotta és zajos tapsokat aratott. ,.Egy sziv története", Póchyné B a r t ó k y Mária órzelemteljes monológját S z ulimán Panni sok kedvességgel, helyesen interpretálta. A meglepetés moraja zúgott végig a nagytermen, midőn Pallos Jenőné a pódiumon megjelent. Szépsége, bájos mosolya okozta ezt, midőn pedig jól iskolázott, behízelgő hangon egy műdal énekléséhez kezdett, a meglepetés fokozódott: annyi isteni adomány egy léleknek. Az óriási tapsra a budapesti szép asszony a zongorához ült s énekelt bűbájos népdalokat oly érzésteljesen, hogy a hallgatóság alig akarta elbocsájtani a dobogóról. A nagyon jól sikerült felolvasó - délutánt Sailer Gizike és L a u r o v i c s Ferenc főgimn. tanár négykezes zongorajátéka fejezte be. Mindketten kitűnő technikával birnak s meglepő volt az összjáték. Tőlük is zajos tapssal ujrát követelt a közönség. — Halálozás. Weinberger Mór csabai órás ós ékszerészt súlyos veszteség érte forrón szeretett nejének, a legjobb anyának: Weinberger Mórné, szül". Weisz Rozáliának húsvét hétfőjén, reggel 3 órakor, élte 43 ik óvóben hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytával. A megboldogultat siratják: özv. Weisz Mórné édesanyja, Weinberger Etelka Kohn Sámuelné, Weinberger Juliska Gruber Samuné, Weinberger Mariska Kulpin Márkusznó, Weinberger Gizella, Erzsike, Margitka, Béla, László, Géza gyermekei; Kohn Sándor, Gruber Samu, Kulpin Márkusz vejei; Kulpin Imrike unokája ; Weisz Cecília, Lujza, dr. Vajda Kálmán, Vajda Gyula, dr. Vajda Soma testvérei. — Tisztelgés a pénzügyigazgatónál. Hétfőn, Gyula napján, a gyulai pénzügyigazgatóság és a mellé rendelt számvevőség, adóhivatal tisztikara testületileg tisztelgett Roediger Gyula pénzügyigazgatónál. A tisztikar nevében Gryneusz György pénzügyigazgatóhelyettes üdvözölte az ünnepeltet szép beszéddel, amelyben biztosította az öszszes tisztviselők őszinte ragaszkodásáról. Az üdvözlésre meghatottan válaszolt a pénzügyigazgató. Megköszönte a ragaszkodásnak ezt a spontán megnyilatkozását. Ugylátszik — úgymond —• megtaláltam azt az utat, mely a tisztikar szivéhez vezet. Kérte munkájában a tisztikar támogalását és biztosította mindenkori barátságáról. Zugó éljenzés követte a pénzügyigazgató szavait, majd vendégül látta tisztviselő-társait. — A vármegyei munkásházak. A vármegye inunkásházépitő bizottsága ked den folytatta ülésezését. Mint már megírtuk, eddig csak Orosnázán történt végleges megállapodás, ahol az építkezést meg is kezdték. A többi hét község közül ujabban Endrőddel, Nagyszénással és Bókéssáms o n n a 1 állapodott meg Ambrus aúspán. E községekben a helybeli iparosok olyan kedvező ajánlatokat tettek, hogy egy-egy munkásház nem kerül többe 7—800 koronánál. A bizottság utasította az alispánt, hogy ez alapon kösse meg a szerződéseket. Gádorosról és Dobozról nagyon drága ajánlatok érkeztek. A bizottság elhatározta, hogy ha olcsóbb ajánlatokat nem tesznek, e két községben jövő évre fogja halasztani a munkásházak felépítését. — Áthelyezés. A pénzügyminiszter Kopácsi Árpád gyulai kataszteri nyilvántartó-biztost Budapestre, Juhász Dezső budapesti kataszteri nyilvántartóbiztost pedig Budapestről Gyulára nevezte ki. — Artézi kut Gádoroson. A belügyminiszter a Gádoroson fúrandó ártózi kut költségeire 3500 korona segélyt utalványozott. — Nagy szerencsétlenség József főherceg automobilja miatt. Húsvét hétfőjón robogott át Szarvason József főherceg automobilja Kisjenö felé. A Fő-utcán szembe jött az automobillal Deák Ferenc mészáros' kocsija, melyen a tulajdonos és Tóth János nevü barátja ültek. A lovak a sohasem látott járműtől megriadtak ós félre ugrottak, ekkor törtónt a szerencsétlenség. A megvadult lovak felborították a kocsit és a két j ember kirepült a kövezetre. Deák mé! száros lábán csonttörést szenvedett, ' Tóth János pedig annyira összezúzta j magát, hogy azóta élet-halál közt lebeg. | Az orvosok szerint, felgyógyulásához alig van remény. — Öntözési munkálat egy Wenckheimbirtokon. Gróf Wenckheim Krisztina vizesfásmelléki birtokán öntözési munkálatokat akar végeztetni. Az ehhez szükséges engedélyt most adta meg A m brus Sándor alispán — A haboru veszedelme után. Mikor a kis Szerbia hepciáskodásának letörése céljából egy kis részleges mozgósítást csinált a hadvezetőség és mindenki háborúról beszélt, Ambrus alispán felterjesztést intézett a hadügyi kormányhoz, amelyben kérte, hogy dr. K a c zv i n s z k y János és dr. D ó c s y Károly megyei közkórházi főorvosokat háború esetén is hagyja meg jelenlegi állásukban. A felterjesztésre most érkezett meg a válasz, amely szerint háború esetén nincs kivétel, mindenkinek el kell menni . . . — Kinevezések- A pénzügyminiszter R á c z Károly csabai kir. adóhivatali elsőosztályu ellenőrt, a nógrádmegyei Szécsénybe adótárnokká és adóhivatali vezetővé nevezte ki. — H o 1 c z e r Béla, volt füzesgyarmati tanítót, a közoktatásügyi miniszter a domasmeci állami elemi iskolától áthelyézte a mellinci állami elemi iskolához, egyidejűleg nejét, szül. P o p o v i t s Olgát, Popovics László vésztői kereskedő leányát ugyanoda állami tanítónőnek kinevezte. A közoktatásügyi miniszter P e t z József csabai áll. elemi iskolai tanítót, jelenlegi állomás helyén való meghagyásával igazgató-tanítóvá nevezte ki. A miniszter e cim adományozásával Petznek a tanítás terén való fáradhatlan, jeles munkálkodását jutalmazta. — Hirtelen halál. Húsvéti számunkban irtuk, hogy a szombat déli budapesti vonattal Csabára érkezett egy utas s mig a Máv. állomásától a mótorosvasut állomásáig akart átmenni, hirtelen meghalt. A rendőrség az elhunytnál semminemű irást, mely kilétére vezetett volna, nem talált. A vasúti jegye Erzsóbetfalváról szólott, tehát ez volt utazásának kiindulási pontja; útitáskájában pedig három pár uj cipő volt. Az ismeretlen utas a rosszullét alkalmával egyik segítségére sietőnek csak annyit mondott, hogy Bólmegyerre igyekszik. Ez alapon indult Hrabovszky Pál rendőrfőbiztos a halott személyazonos ságának kipuhatolása iránt. Telefonált Bélmegyerre, a pusztafási Wenckheimuradalomba s ott megtudta, hogy az uradalom gépésze egyik rokonát várta Erzsébetfalvárói az ünnepekre, aki megígérte, hogy uj cipőket is hoz, mert cipész-mester, Magasi Sándornak hívják. A gépésztől a rendőrség aztán azt is megtudta, hogy a szerencsétlen cipésznek fia Zomborban polgári iskolai tanitó. A szerencsétlenségről ezt is értesítette a rendőrség, ki Csabára utazott s az elhunytban édes atyját siratta. — Tömeges felebbezós. A községi orvosok látogatási dijaira vonatkozó szabályrendelet ellen eddig felebbezést nyújtottak be a törvényhatósághoz Békés község, a vármegyei orvos-szövetség, G ó g Andor és társai Csorvásról, Papp József ós társai Békésról. — A községi bábákra vonatkozó szabályrendelet ellen pedigKöröstarcsa, Békés és Békóssámson felebbeztek. A felebbezéseket az alispán együttesen terjesztette fel a belügyminiszterhez. — Zsebtolvajlás. Vas Jánosné gyulai kofaasszonyt kedden délelőtt az a kellemetlen meglepetés érte, hogy zsebéből 12 koronányi pénze elveszett. Gyanúja azonnal Demeter Györgyné nevü ciganyasszonyra irányult, aki akkor éppen közelében állott s akiről a rendőrség is tudja, hogy szeret nagyon a tömegekben bolyongani, ahol könnyen lehet „gyere minálunk"-ot csinálni ós a zsebekben kotorászni. A rendőrség azonnal elő is állította Demeternót, de az még most is megátalkodottan tagad. — Az aradi vesztöhely megváltása. Arad város tanácsa átiratilag kérte meg Bókósvármegye alispánját, hogy közölje véle azoknak a módosabb községeknek a jegyzékét, amelyektől az aradi vesztöhely megváltásának céljára valamelyes adományt lehet remélni. — Kivándorlások a megyéből. Békósvármegyében a kivándorlók száma ijjesztő mértékben szaporodik. A vármegye kivándorlási hivatala még alig emlékszik olyan időre, amelyben annyi útlevelet kellett volna kiadni, mint a mostaniban. Az 1909. év három első hónapjában összesen 348-an váltottak útlevelet, csaknem 250-el többen, mint a mult óv ugyané szakában. — Olajfütés a gyulavidéki vasúton- A kereskedelmi miniszter az állami kezelésbe átvett Gyulavidóki Helyiérdekű Vasútnál a nyerskőolaj-fütést rendelte el. Minthogy ez a fűtési módszer tüzveszedelemmel nem jár, fölöslegessé vált a tüztávlat-meghatározás is. — Öngyilkosságok Orosházán. Pár nap leforgása alatt két életunt ember folyamodott Orosházán az erőszakos halál eszközéhez. Mindkettő felakasztotta magát. B a r t a János 86 éves aggastyán életuntságból, özv. Turóczy Sándorné 52 éves asszony pedig családi perpatvarból kifolyólag vált meg az élettől.' Mire észrevették, mindakettő meghalt. — Márciusi bűnesetek. A debreceni VIII. számú csendőrkerületi parancsnokság most küldötte meg az alispánhoz Békésvármegye március havi bűneseteinek kimutatását E szerint összesen 107 feljelentés és 51 letartóztatás történt. A bűnesetek közül 19 testisértós, 46 lopás, 14 orgazdaság, 4 gyújtogatás és 16 más vagyonának a megrongálása volt. — Koszorumegváltás. Dr. Vajda Kálmán és dr. V a j d a Soma elhunyt nővérük, Weinberger Mórné ravatalára szánt koszorú megváltása fejében 10—10 koronát adományoztak a csabai izr. Leánykiházasitó Egyesületnek, mely adományért az elnökség köszönetet mond. A férfidivatról. E lap hasábjain többször olvastam már a női divat ismertetését, azonban a férfidivatról alig; azért szolgálatot vélek tenni e lap ólvasóinak, ha a férfidivatról — tekintettel a jelen tavaszi idényre — néhány sort irok. Ha az ember, különösen vidéki városokban, azzal a szándékkal lép ki az utcára, hogy a járó-kelő férfiak ruhaviseletét tanulmányozza, lehetetlen, hogy gyengéden szólva, mosoly nélkül lássa azokat a sokszor csaknem lehetetlen szinü és mintázatú szöveteket, amelyekből aztán még furább alakú öltönyöket viselnek. A férfidivat, követeljen az bármilyen szint vagy alakú ruhákat, mindig tekintettel van arra, hogy szemet, izlóst sértő dolgokat létre ne hozzon s különösen ma, mikor már a ruházkodás úgyszólván a művészet körül forog, a hygenikus szempontokon kivül az esthetikai kivitelre is nagy súlyt fektet, ami ezekkel ellenkezik, látszassák bár a legújabb divatnak is, az a divatnak csupán túlhajtott kinövése s leginkább viselőjének excentrikus voltában leli magyarázatát. A vidéki városok ifjúságának egy része, ha egy, a fővárosból lekerülő, a divat szólsósógeivel ruházott egyént lát, az azon észlelt furaságokat készpénznek veszi s iparkodik azokat a furaságokat még inkább feltüntetve, magából divatmajmot csinálni. Pedig azokat a divatszólsőségeiben tetszelgő uracsokat, természetesen kik a jó Ízléssel tisztában vannak, szintén megmosolyogják, sőt ha ruházatukkal tüntetni akarnak, ki is nevetik, mert tudják, hogy egy elsőrangú szabó műterméből sem szemet, izlést sértő szövetek, sem pedig furaalaku ruhák ki nem kerülnek ; mert azok tisztában vannak a divat szópet bezáró határaival. De maga a fórfitermószet, eltérően a nőkétől, olyan, hogy a lágyan omló, egyszerű szinü szövetekből készült, kényelmes ruhákat szereti. Természetesen a kifejlődött Ízléssel bírókat értem, kiken az egész ruházat összeülik s kikre ha reá nézünk, nem látunk semmi feltűnőt ; szinte pihen szemünk rajtuk s nem tudjuk, a ruha tetszik-e, vagy a kalap ? fehérnemű, nyakkendő, cipő-e az, ami figyelmünket leköti s csak azt érezzük, hogy az illető a finomult izlés kelti bennünk, mig a divat kinövései szerint öltözött egyének ugy néznek ki, mintha mesterségesen, részenként lennének összeállítva s habár tudjuk is, hogy a rajta levők minden része az >utolsó divaU (?) szerint készült, mégis őket látva, lehetetlen, hogy a bábszínházra ne gondoljunk. A tavaszra s ugylátszik a nyárra is