Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-04-08 / 28. szám

Békéscsaba, 1909 április. 4. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 211 Egyik megdöbbentőbb, mint a másik és az áldozatok egész sorozata vergődik a rettenetes összeomlások kulisszái mögött. L. bankár és neves osztálysorsjátókelárusitó az egyik elvérzett baccaratlovag. Ezt a hirtelen nagy vagyonhoz jutott embert épp ugy magával ragadta az Erzsébetvárosi Kaszinó, mint annyi sok mást. Lázas, izgalmas parthiek főhőse volt, kora délutántól hajnalig kártyázott ; eleinte csodákat beszéltek a szerencséjéről, de éppen ez a csalogató ártott meg neki. Egyre merészebb lett, a százasok után ezresek kerültek elő a bankkasszából ós szépen, sorjában elúsztak a kártyabankon. A végén egyetlen fillére se maradt a bankárnak, kénytelen volt tűrni, hogy mások ültek bele fényes üzletébe, amely évente harmincezer forintot jövedelmezett s hogy teljes legyen a tragédia, ötvenezer forint adóságot is csinált. A nemrég gazdag ember most szánalmas, szegény ördög, kerüli a barátait, a partnereit, akik egyelő fölül maradtak, de holnap, — holnap talán már őket is elkerülik a pillanat szerencsései. A másik eset sokkal fordulatosabb. K. S. magánhivatalnok egy este felment a Kaszinóba. Hatvan forint havi fizetéséből bizony nem igen tellett a tisztességes megélhetésre sem. Amire még szüksége volt, azt a kártyán akarta behozni. Koronákkal kezdett játszani és a szerencse nyomban feléje fordult. Már az első napokon duzzadt tárcával hagyta el a Kaszinót. Később se lett hozzá hűtelen a baccarat istennője. Néhány hét alatt ezreket harácsolt össze s a Kaszinó legfélelmetesebb vendége lett, udvara támadt, barátai születtek, sőt — kitűnő parti lett belőle. Igy hoz a jó kártyaparthie jó partikat is. A Kaszinóba járt egy nagy kereskedelmi részvénytársaság igazgatója is. Ennek a kártyában nagyon peches embernek imponált az ifjú szerencséje. Egj viharos éjszaka után felkínálta neki a ti rsaság aligazgatói állását. A fiatalom er persze örömmel ült a nyeregbe és ársadalmi chance-ai egyszerre meghmzszorozódtak. Most már ötven és százezer forintos hozományu lányokat ajánlottak neki. A baccaret-király ki is vá.asztott magának egyet, a legszebbet, le^gazdagabbat s éppen azt, aki szerelmes lett belé. Megtörtént az eljegyzés, de a vőlegény tovább is eljárt a kaszinóba. Bizott a szerencséjében s most még vakmerőbben játszott. Következett a szörnyű debacle. Fordult a kerék, az aligazgató ur kezdte visszacsus tatgatni az összenyert pénzeket. Azután a fizetését, majd a kölcsönöket, végül azokat a koronákat, amiket a szolgáktól kapott — másnapig. Minden, minden elúszott. Mintha egy látkább elvette volna . . . belegyeztem volna ... ha annyira szerette . . . Szolga : A doktor ur ! (Csanády doktor, a család régi háziorvosa, lép a szobába.) Csanády : Nyugodjék meg, grófné. A grófné; Siessen a fiamhoz, doktor. Csanády: Nyugodjék meg, onnét jövök. A grófné: Doktor! Él, vagy meghalt ? Csanády : Él! A golyót sikerült eltávolítani. Nemesebb részeket, nem ért és igy a gróf ur felgyógyulásáról kezeskedhetem . . . , A grófné; Áldja meg magát az Isten, doktor. Megyek hozzá tüstént . . . Csanády .• Szó sincs róla. A gróf urat nem szabad izgatni. A grófné: De én az anyja vagyok! Csanády : Éppen azért! Két-három nap múlva meglátogathatja . . . rövid időre . . . A grófné: Hihetek magának, doktor ? Csakugyan meggyógyul? Csanády : Kellő vigyázat és gondos ápolás mellett két hét múlva elhagyhatja a kórházat. A grófné (könyein át mosolyogva) : Köszönöm, doktor, köszönöm. Alig várom, hogy láthassam, hogy beszélhessek vele. Meg fogom őt győzni, hogy ... hogy ez a házasság lehetetlen . . . hogy nem veheti el azt a leányt . . . hogy egy Vasváry gróf a családja tradíciójának is tartozik valamivel . . . Nem lehet, nem szabad ezt tennie . . . Isten önnel . . . doktor! . . . Isten önnel . . . hatatlan csatorna nyilt volna meg a baccarat-asztalon. A részvénytársaság igazgatója most hirtelen megbánta, hogy ezzel a peches fiatalemberrel kísérletezett. Néhány hét múlva a mi hősünk bizony állástalan koldus lett. Vő legénységének bealkonyodott, a szerelmes leány cseppet sem szerelmes szülei hallani sem akartak róla. A szép menyasszony idegbeteg lett — szanatóriumba vitték. Hónapokig aztán hirét se hallották a fiatalembernek. A mult hó végén razzia volt a főváros menedékhelyein. Egy piszkos, bűzös, sötét lebujban akadtak rá. Rongydarabok födték kiaszott, sovány testét. Csak a szeme csillogott kísértetiesen. Talán arra a nagyszerű pillanatra gondolt, amikor sláger-rel megütötte a nagy bankot. . . . Uraim, hangoztassuk csak tovább is, hogy a nagyvárosi kaszinók a Széchenyi István szellemében működnek. A verekedő gyulai mészárosok .kegyelmet kaptak. Neumann és Burda kiszabadult. Országszerte hasábokat irtak tavaly tavaszon a lapok Neumann György ós Burda István gyulai mészárosok esetéről. A két hatalmas erejű mészáros Nagyváradra utazott. Velük egy kupéba szállott be egy P a p p Romolusz nevű jogszigorló is, a nagyváradi pénzügyigazgató fia. A fiatalember éhes lévén, falatozáshoz kezdett és megkínálta pogácsáiból a két kissé ittas mészárost is. A mészárosok összenéztek és megszólalt Neumann: — Te, ez bizonyosan valami zsebmetsző, aki álomport akar nekünk beadni a pogácsában, hogy aztán alvásközben kizsebelhessen. A fiatalember természetesen tiltakozott a gyanusitág ellen, amely még jobban felbőszitette a két markos mészárost, akik rövid szóváltás után nekiestek a fiatalembernek és agyba-főbe verték ugy, hogy hónapokig nyomta az ágyát és sokáig lebegett élet-halál közt. A törvényszék Neumannt ós Burdát súlyos testisértés bűntettéért kilenc hónapi börtönre itélte s az Ítéletet a felsőbíróságok is jóváhagyták és körülbelül másfél hónappal ezelőtt be kellett nekik vonulniok a gyulai törvényszéki fogház börtönébe. Az egész gyulai társadalomban élénk részvétet keltett a két különben derék, jellemesés rokonszenves mészáros esete, akik egy vigyázatlan pillanatban elkövetett tettükért ily súlyosan bűnhődtek. Ennélfogva már bevonulásuk után közvetlenül megmozdult Gyula, közönsége, hogy kegyelmet eszközöljön ki a két elitéit számára. Néhány héttel ezelőtt küldöttség járt a város előkelő köreiből Günther Antal igazságügyminiszternél és személyesen adta át neki a kegyelmi kérvényt. A miniszter már akkor megígérte jóindulatát. Az >igóret, amint látszik, nem is volt puszta szó, mert a király kegyelme hétfőn megérkezett Gyulára s a két, már-már kétségbeesett mészárosnak megnyílt a börtön ajtaja. A kegyelmi kérvény kedvező elintézése őszinte örömet keltett egész Gyulán. A „tiszttartó" ur. Szélhámos Gyomán. A napokban a gyomai gazdákat és földbirtokosokat egy középtermetű, elég jól öltözött, amolyan parlagi eleganciáju ur járta sorra. A hová beköszöntött, a következőképen mutatta be magát: — Turcsányi vagyok, a gróf W e n c k h e i m Frigyes ujkigyósi uradalmának tiszttartója. Mindenütt mód nélkül örültek a szerencsének, mert a Wenckheim-név megtette a hatását. Mikor aztán kérdezték tőle, hogy mivel lehetnek szolgálatára, a tiszttartó ur pózba vágta magát és irigylendő bőbeszédüséggel tartott , egy hatalmas dikciót. A dikció szépen j fejtegette a szociális nyomorúságot, kü! lönösen pedig a gazdasági cselédek ! nyomorát, akiken segíteni a gazdáknak elsőrangú morális kötelességük. Minél több jót tesz — úgymond — a gazda a , cselédekkel, annál hűségesebb lesz hozzá, | annál szorgalmasabban dolgozik. A gazdák fejbólogatva mondták: — Bizony igaz az ! És kíváncsian lesték, hová fog az egész kilyukadni. - Lássák, uraim, — dikciózott tovább a tiszttartó ur — az én princim, Frigyes gróf, a kegyelmes ur, megértette a kor intő szavát és cselédei számára szép, egészséges lakásokat épittet. Ez a legkevesebb, amit a gazda megtehet cselédjeiért. Az én grófom azonban nem akar ezzel konkurrenciát csinálni megyei földbirtokos-társainak és éppen ezért megbízott engem, hogy utazzam be a megyét és vegyem rá a gazdákat hasonló cselédlakások építésére. Ebben az esetben azt is kilátásba helyezte a gróf ur, hogy a földmivelésügyi minisztertől segélyt eszközöl ki a cselédlakásokat épitő gazdák számára. Nézzék, milyen csinosak a házak ! Itt vannak a tervek- Én pedig kezeskedem róla, hogy az a vállalkozó, aki nekünk épit, önöknek még olcsóbban elkészíti ezeket a'lakásoka^A gazdák áhítattal figyeltek a szónokra és nagyon sokan hajlandóknak mutatkoztak a cselédlakások felépítésére. A tiszttartó ur ezt látva, azonnal felajánlkozott, hogy közbenjár a vállalkozónál, akinek csak 80—100 korona előlegre van szüksége. Az előleget néhányan azonnal oda is adták neki, annyira bíztak benne. A tiszttartó ur hire', csakhamar elterjedt Gyomán és szívesen látták mindenütt.' Egy előkelő földbirtokossal már szerződést is akart kötni. Elmentek tehát ebből a célból egyik Gyomán lakó ügyvédhez, akinek azonnal gyanúsnak tünt fel^a dolog és négyszemközt óhajtott beszélni a földbirtokossal. Észrevette ezt a „tiszttartó" ur és mikor kiment, hogy magukra hagyja a beszélgető feleket: hirtelen búcsút mondott a kapufélfának és eltűnt. Színét sem látták azóta Gyomán. A leirás szerint az állítólagos Turcsányi és még állítólagosabb tiszttartó 40 évesnek látszó, sovány, középtermetű férfi, akinek a fejebúbján holdvilág süt. Ottjártakor drapp télikabátot, kék pantallót és zöld gazdászkalapot viselt. Mostanában Hódmezővásárhelyen is járt, az ottani lapok szerint, egy ilyen cselédlakás-épitő, aki ott gróf Tisza István gazdatisztjének adta ki magát és szintén összeszedett néhány száz koronát. A gyomai Turcsányi és az a másik minden valószínűség szerint egy személy. Mindenesetre jónak látjuk felhívni rá ugy a nagyközönség, mint a közbiztonság őreinek figyelmét. Töltóscsuszamlás a Fekete Körös hídnál. Riadalom a csabai állomáson. Nagy riadalom volt hétfőn reggel a csabai vasúti állomáson. A Nagyvárad—szegedi vonatot, melynek 8 óra 18 perckor kell a menetrend 3zerint Csabára érkeznie, türelmetlenül várta meglehetősen nagy számú közönség. A vonat azonban késett. Már kilenc óra is elmúlt és még sem érkezett be a várva-várt vonat. Az izgatottság nőttönnőtt. Mert ez a vonat rendesen, ugyszólva, napról-napra meg szokta csinálni a maga 15—20 perces késését, de ilyesmire nem volt példa mostanában. Egyszerre csak futó-tüzként. terjedt el a hir: — Leszakadt a Fekete-Körös hid ! Nagy szerencsétlenség! . . . Képéből kikelve szaladt mindenki az állomásfőnöki irodába, hogy bizonyosat tudjon. A főnöki irodában aztán megnyugtatták a rémült embereket, hogy nem történt semmi baj, nem is kellett történnie, különben értesítést kaptak volna. S z e m e r e Kálmán állomásfőnök mindazonáltal, a közönség megnyugtatása céljából, azonnal telefonált a József-főherceg szanatórium állomására és az onnan szerzett értesülés alapján a rémhir, melyet csak egy rémült fantázia süthetett ki, a következőkre zsugorodott össze : A Nagyvárad—szegedi vonal töltése még meglehetősen uj, ugy hogy nem állhatott össze szilárd tesstté. — Az ilyen töltésnek pedig, különösen nedvesebb talajon, az esőzés nagyon árt. Meglazítja a töltés földanyagát ós csuszamlást okoz. Ez* az eset állott be az utóbbi napok talságosan nedves időjárása miatt a József-főherceg szanatórium és Sarkad közötti pályatesten, közel a Fekete Körös hídjához. A csuszamlás következtében lejebb ereszkedtek a talpfák s vele természetesen a sínpárok is. Mindenesetre katasztrófa állott volna be, ha véletlenül keresztül akart volna menni azon. a helyen a vonat. Könnyen kisiklás törtónt volna, sőt a vonat fel is fordulhatott volna. Azonban, hála a pályatestre felügyelő személyzet éberségének, a szerencsétlenség nem következett be. A pályaőr ugyanis észrevévén a bajt, azonnal sürgönyzött ugy a nagyváradi, mint a csabai állomásra. Csabáról S z e m e r e Kálmán állomásfőnök rendeletére rögtön külön vonat vitte a pályatest helyreállítása céljából szükséges munkásokat, akik hétfőn estig el is tüntették a bajt. Az utasokra mindössze annyi kellemetlenség származott a töltéscsuszamlásból, hogy a csuszamlásnál át kellett szállniok. A Nagyvárad felől jövő vonat elé Csabáról ment kisegítő vonat s az szállította az utasokat Csabára, illetőleg Szegedre. A szállongó hir nagyításának érdekes esete ez is. Egy töltéscsuszamlásból hidleszakadás, vasúti katasztrófa és tömeges emberhalál lett néhány p9rc alatt. ÚJDONSÁGOK. — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mai jelzése szerint változás nem várható. — Nagyhét a templomokban. S ordított a csőcselék ... S a fékevesztett indulatok tobzódtak a halálőrjöngésében. Feszítsd meg, feszítsd meg! ... S e kiáltást visszhangzotta a Genezáreth hegye, ezt verte vissza a Libánon csúcsa. S az elvakitótt, elbutított néptömeg kiáltó szózata úrrá lett a birá c lelkületén. Elitélték, megfeszítették az Ur Fiát, az emberiség Megváltóját, a nép, az istenadta nép kívánságára, egyenes óhajára, parancsára. S megkezdődött a Kálváiia ! Mind a tizenhárom stációt végik kellett járnia az Isten Fiának, hogy végül megdicsőülhessen az egész emberiség Golgotháján! Megfeszítették őt, mert meg akarta váltani a világot szenvedéseitől; megdicsőült, mert mindnyájunk vétkét az ő ártatlansága váltotta meg. E föld összes keresztyén templomaiban e héten eme nagy eseménynek emlékezetét ülik, mely az igazság győzelmével végződött. A csabai ág. ev. nagytemplomban nagypénteken délelőtt tartandó istentiszteleten Korén Pál lelkész, a kistemplomban C s e p r e g i György lelkész prédikál. Húsvét elsőnapján délelőtt a nagytemplomban Szeberényi Lajos, délután Korén Pál, a kistemplomban délelőtt C s e p r e g i György mond szónoklatot; húsvét másodnapján délelőtt a nagytemplomban Szeberényi Lajos, a kistemplomban Korén Pál lelkész oszt urvacsorát. Csaba-Erzsébethelyen húsvét hétfőjén délután C s e p r e g i György lelkész tart magyar istentiszteletet. A csabai róm. kath. templomban csütörtökön és pénteken fél 3-kor éneklik Jeremiás siralmait.; Nagypénteken 8 órakor csonka-mise. Utána magyarul prédikál Hermann K. s lelkész. Nagyszombaton 7 órakor