Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-01-10 / 3. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 190Q jan. 10. Futó Zoltán felolvasása — volt a Tramm legelső száma. — És Szentes )s hires papja — a publikumot el­adta. — Hol van igazság és poézis, att lelkesedik ön is, én is. — Futó tánnál volt pedig, — hallgattuk na reggelig. — Színek ragyogtak a okban — ós bölcs igék szállottak aan. — A Biblia szavai szóltak — a ifis-álmot álmodóknak. — Sóhajtoz­í a kis leányok, — mikor oda suhin­t rájok, - csak egy szóval, mely katmondó, — álmot fakasztó, álmot ntó, — hiszen minden lány oda van ez egy szóért, hogy: „férjuram". — igott a taps, miként az orkán, — sljen" rivallt az urak torkán — ós sentes város hires papját — dicsérő iókkal elhalmozták. Fiatal, bájos kis leány — követke­Btt Futó után. — Mikor a pódiumra £pett, — szép arca lázas pírban égett. - de hogy a cimbalomhoz ült, — a áz .egyszerre elrepült. — Zúgott-búgott i cimbalom, — merenghettünk sok szép dalon - és e merengés folyamán — megnőtt, nagy lett a kis leány, — mert a játéka tiszta, érett, — mintha már vagy egy tucat évet — ült volna 3zorgosan tanulva — a cimbalomnál íjra-ujra. — Tapsolták is sokáig ott — t kicsi Könyves Margitot. Egyszerre csak csengve, szépen — iivegharang szól ugy éppen) — fel­andült a magyar nóta, — sok bús óta, siró nóta. — Darabos volt az, a ántor, — Vásárhelynek városából, — asárhelynek városában — a hivekre 5 világ van, — bejutnak a menny­>rszágba, — mert tömve az istenháza ; — s ilyen hangú kántor mellett — áhi­attal énekelnek. — Darabosnak dalos ajka — az érzést a szivbe csalta. — Ha bánatos volt a nóta, — szomorkodtunk magyar módra, — ha meg pajzán han­gok szálltak, — majd kirugiuk fenekét a nagyvilágnak. — Százszor hangzott: „hogy volt ? újra!« — Darabos meg fújta, fújta. — Soká magát nem kérette, — küldöttség sem ment érette, — éne­kelt is később váltig, — egész hajnal­hasadásig. — Nem volt itt, egy éjszakán csak — s kedvence lett fél Csabának. — Ne felejtsük ám azt sem el, — bár lelkünk most is énekel, — hogy kísé­rője ritka volt: — a virtuóz Ivánka Zsolt. És most az est szenzációja — lépett lassan a dobogóra. — Szabolcska jött, a nagy poéta, — kinek nevére, mint a béka, — kuruttyol sok .modern" titán, — vágyódva egy jobb kor után. — A szeretet, szépség dalosa — virágokat fűzött csokorba, — virágokat, szépsé­geket : — hatalmas, tiszta verseket. — A publikum csodálva nézte, — bele­merült költészetébe, — e költészetbe, mely örök, — mely ha susog, ha mennydörög, — mindig szívből jön s szivbe száll — s reá egy ország népe vár. — A tapsvihar folyt, egyre folyt, — mihelyt egy versnek vége volt. — A nagy költő érezte újra, — hogy a szivekben ő az ur ma, — a nép szive érette dobban, — őt szeretik most a legjobban ; — dalai ajkról-ajkra száll­nak, — minden zugában az országnak. — S hogy a riport teljes legyen, — még itt ki kell jelentenem, — hogy elől, a tarcarovatban, — egyik szép költe­ménye ott van. — Noteszből tépte, hogy legyen nekem is tőle kézjegyem. A taps nem is szűnt volna , tán, — de két művész jött azután. — Őszintén szólva, én haragszom rájok, — rímet nevükre mert alig találok, — pedig ha vesszük, kérem, ez kár, — mert meg­érdemli bátran Peszkár — és Laurovics is, mért ne ? szintén, — jobban mint én. Boszorkány Peszkár hegedűje, — csábos hangok jönnek belüle. — De hát tovább én mórt dicsérjem ? — hisz ismerik már, ugye, kérem ? . . . És végre jött a melodráma, — hőse a költők nagy királya. — Koppányi lel­kész szavalta szépen, — ki majd hogy nem sírt örömében, — mert a siker oroszlánrésze — be van táblázva a ne­vére. — Szavalásán is látszott kedve : — szivét, lelkét belétemette. — A zenerész J sem maradt hátra, Jávor Qyuláné : zongorázta — s Kocziszkynéa cimbalom- ! mai — kisórte szépen, lágyan, gonddal, j — Peszkár Jenővel ők ott hárman, — mehetnének bármerre bátran, — mert tehetségük istenadta — s nyomukban csak siker fakadna ... Ez volt az est. Hát még az éjjel! -Óh arról szólni nem merészel — a lantom, "a pennám se máma, — csak vágyódni tudok utána, — az Ezeregyój száz csodája — költözött akkor el Csa­bára, — csupa szépség volt és poézis... S itt leteszem a lantot én is . . . Toudiaques Marquls. * A hangverseny után az idősebb P u r c s i a k kitűnő zenekarának játéka mellett táncra perdültek a sok gavallér­ral a szép leányok ós szakadatlan jó­keddvel folyt a mulatság egészen reg­gelig. A jövedelem meg pláne szen­zációs: 2174 koronával gyarapodott a ref. templom-alap. Februári esküdtbirák, A gyulai királyi törvényszéknél szerdán délelőtt történt meg a februári esküdtbirák kisorsolása. A kisorsolási aktuson Nóvák Kamill kúriai biró, tör­vényszéki elnök elnökölt. Jelen voltak kivüle : váradi Szakmáry Arisztid ítélő­táblai biró, dr. Liszy Viktor kir. főügyész­helyettes, Hubay Lajos törvényszéki biró, dr. Berényi ^.rmin ügyvéd, mint az aradi ügyvédi kamara kiküldöttje és Tar Dezső mint jegyzőkönyvvezető. A sorsolás a következő eredmény­nyel végződött: Rendes esküdtek lettek: Gyuláról : Karácsony Károly, Gaborják Ferenc, Glatz Jáno3, Vadas József. Csabáról: Kovács L. Mihály, Weisz Éliás, dr. Povázsay Máté, Zahorán Já­nos, Szenes Vilmos, Beliczey Géza, Hav­ran Lajos. Orosházáról: Bartók Mihály, Jankó József, Krájner Péter, dr. Bikádi Antal. Szarvasról.- dr Fuchs Béla, dr. Sa­lacz Aladár. Gyomáról: Batáry László, dr. Tabak István. Békésről: Mester István, Belenta József. Mezőberényből: dr. Liszka Nándor. Endródró'l: dr. Uhrin Endre, Gellai Vince. Köröstarcsáról: Vámos György. Dobozról: M irton János. Csorvásró{: Góg Gábor. Gyulaváriból: Kohn Jenő. Szentetornyáröl: Szűcs Sándor Békéssámsonból: Lohner Gvula. Pótesküdtek lettek: Gyuláról: Ha­verda Ferenc, Szabados János, Névery Károly, Baskó Béla, Illés József., Csabáról: Gál István, Maczák Ádám, Bayer Lajos, Fehér Flóris, Kiszely Pál. Az esküdtszóki tárgyalások február első hetében fognak megtartatni. KróniKa. Ha locspocsra nincs kilátás, Élet csak a jégen van már, Nincs manapság kedvesebb hely, Népesebb hely, kérem, annál, fi nagy utcák, a kis utcák Szomorúak, elhagyottak, Nem tudják, hogy mért van igy ez ? Hisz' világos, mint vakablak: Valamennyi szép lány, asszony Korcsolyázik künn a jégen. Hogy a jég már azt se tudja, Mit csináljon örömében. Ragyog arca, mint a tükör, Viccekre is hajlandó lesz : Gondolván, a lábak alól Kiszaladni néha jó lesz. Megcsinálja a vén huncut, fiz ilyet nem tartja bűnnek, 5 a leányok, a ficsúrok Olykor szépen lecsücsülnek. Olykor szépen, olykor csúnyán, — Csuda, a jég nem reped meg — fiz esés ám bárhogy fáj is, fiz elesők csak nevetnek. Csak nevetnek és rohannak Villámgyorsan más határra És magukban átkot szórn ak Jégre, fagyra, korcsolyára. Fönn a parton is nevetnek fi nehézkes, lassú medvék, Akiknek a korcsolyától Rég elvették már a kedvét. Rég elvették szálló évek, Egyre tornyosuló hájak, Melyekkel ha elterülnek, Jajj, be fájnak, oh, be fájnak I . . . Férfiakra ám veszélyes fi jég mindenféleképen. Ott tanulnak meg a lányok Ringatózni kecscsel, szépen. S amit ottan megtanulnak, Csinálják a bálteremben, Sajdulnak a férfi szivek, Hogyha a lány táncra lebben. Mert hát tudják, — hogyne tudnák ? — Itt van immár Karneval ur Minden reggel a verejték Gyöngyözik le lump arcárul. fi gallérja összegyűrve, R szmokingja, frakkja dettó, S a kiömlött pezsgőlétől Lába alatt támad egy tó. Duhajkodik, zúz veszettül, Ő a jókedv fejedelme. Hipp-hopp itt van, hipp-hopp ott van, Mindenütt van őkegyelme. j Most főkép a mi megyénkben Verte le a sátorfáját, Csábitva a csöndes házak Sok fiúját, sok szép lányát. Bálra bál jön itt is, ott is, Csaba áll a verseny élén. fiiig alszunk egyet, kettőt, Már is bálba megy ön és én. Nem tudjuk, hogy hogy birjuk ki, ügy járunk mint Karneval. ur, Leesünk mint hó az égből, Vagy levél a lombos ágrul. . . . öuy. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomás mára szeles, hidegebb időt jelez, csapadékkal. — Wenckheim Krisztina ajándéka a me­gyének. A Gyula-Kigyós—apácai út­nak Kígyós határába eső része gróf Wenckheim Krisztina tulajdona volt. A grófnő azonban ezt az útrészt odaajándékozta a törvényhatóságnak. Az adományozó és a megye között kö­tött ajándékozási szerződóst a belügy­miniszter most jóváhagyta — Népszerű elihdások. Békésvármegye közművelődési bizottsága Pusztaföld­váron január 5-ón tartotta harmadik fel­olvasó estólyót. „Két ház", Szabolcska Mi­hálytól, szavalta Szathmáry Mariska. „A magyar leányok a forradalom után", Medgyes Lajostól, szavalta Balog Li­dike. „Kossuth Lajos élete", előadta Dobozy János állami tanító. „Egy sír", Róna Bélától, szavalta Németh Katalin. „Magyarok Istene", Váradi An­taltól, szavalta, V á c z i Dezső állami isk. tanító. „A századvégi kisasszony", előadta Versén yi Elemér, községi aljegyző. „Éji tátogatás", Gyulai Páltól, szavalta Szathmáry Mariska. „Rá­kócziné", szavalta Cövek Jusztika. Az igen sikerült gazdag műsorral összeál­lított estély közreműködőit hosszantartó éljenzéssel hnnorálta Pusztaföldvár lel­kes közönsége. - A Békósmegyei Köz­művelődési Bizottsága csabai osztálya ma délután 8 órakor két előadást ren­dez. Az egyiket J é g e r József főgimn. tanár tarija Csabán a főgimnázium termé­szettani termében s az állatok színéről ós alakjáról fog szólani mutatványokkal kapcsolatban. A másikat dr. Re 11 La­jos főgimnáziumi tanár tartja Újkígyó­son s előadása a csillagok világáról szól; előadását vetített képekkel kíséri. Az előadásokra felhívjuk a közönség fi­gyelmét. — Legfelsőbb elismerés. Bengery Károly 2 ik honvédgyalogezredbeli szá­zados-kezelőtiszt 23 éve van már a hon­vódsóg szolgálatában, amely idő alatt felelősségteljes hivatásának nagy szor­galommal és példás kötelességtudással felelt meg. Érdemeit most legfelsőbb helyen is méltányolták, amennyiben a honvédelmi miniszter a király, mint legfelsőbb hadúr nevében dicsérő okle­véllel tüntette ki. A népszerű ós szim­pátikus katona kitüntetését örömmel vette tudomásul Gyula társadalma. — Elegyzés Himler Jenő, a „Vi­nea" magyar bortermelési ós keres­kedelmi részvénytársaság főtisztviselője Budapesten, eljegyezte B e c h e r Sán­dor gyomai nagykereskedő leányát, Ibolykát. — A békósmegyei sorozások. A folyó évi sorozások tervezetét Ambrus Sándor alispán már összeállította. Az időpontokra nézve megegyezik terve­zete a katonai hatóságnak lapunkban már közölt tervezetével. Egyéb adatok a következők: Gyula városában sorozás alá kerül 285 hadköteles, pol­gári elnök Ambrus Sándor alispán ; a gyulai járásban 406 hadköteles, polgári elnök szintén Ambrus Sán dor; a csabai járásban 1030 had­köteles, polgári elnök D e i m e 1 Sán­dor főjegyző ; az orosházai járás­ban 1024 hadköteles, polgári elnök dr. Lá s z 1 ó Elek ; a szarvasi já­rásban 860 hadköteles, polgári elnök Z 1 i n s z k y István ; a g y o m a i já­rásban 488 hadköteles, polgári elnök D e i m e 1 Sándor; a békési járás­ban 872 hadköteles, polgári elnök Ambrus Sándorjaszeghalmi járásban 657 hadköteles, polgári elnök ­László tb. főjegyző. — Halálozás. Morvay Jenőné, j Morvay Jenő gyulai kataszteri iroda­tiszt felesége 32 éves korában elhunyt. Pénteken délután temették el a fiatal asszonyt nagy részvét mellett. A pénz­ügyigazgatóság ós számvevőség tiszti­kara testületileg vett részt a temetésen s a ravatalra diszes koszorút helyezett. — Ujabb államsegély Csorvásnak. Csak a minap adtunk hirt róla, hogy a föld­mivelósügyi miniszter a csorvási mun­kásházak céljaira 5000 korona segélyt utalványozott. Most ismét hasonlóról adhatunk hirt. Darányi Ignác föld­mivelésügyi miniszter ugyanis a c-or­vási munkásházakra legújabban 2000 korona államsegélyt engedélyezett. — A megyei tisztviselők lakbére. A pénzügyminiszter pénteken küldte meg az alispánhoz a megyei tisztviselők lakbórtöbbletóre vonatkozó utalványo­kat. A fölemelt lakbér a mult óv utolsó negyedétől esedékes. Nem valami re­peső örömmel fogadták a tisztviselők ezeket az utalványokat, mert bizony abból a néhány koronából tán még egy csizmafejelós sem telnék ki. Holott ha Gyulát a megillető lakbérosztályba sorozták volna: most elég csinos ösz­szegeket kaptak volna a tisztviselők. — A megyei közkorház forgalma. A vármegyei közkórházba a mult óv utolsó negyedében 1059 uj beteg vétetett fel. Az összes betegek száma 1650 volt. Ebből a folyó évre átjött 668 beteg, a többi vagy gyógyultan távozott, vagy meghalt. Áz ápolási napok száma 60 168. Ezek a nagy numerusok azt bizonyít­ják, hogy a közkórházbin a betegek kitűnő ápolásban rés/.esülnek s ugy a megyéből, mint környékéről bizalommal fordul oda a szenvedő emberiség. — A pusztaföldvári községház ügye. Pusztaföldvár telepes községnek a föld­mivelósügyi miniszter a községháza épí­tésére nem régen 12,000 koronát enge­délyezett. Ez az összeg azonban kevés­nek bizonyulván, a községi elölj íróság kérte a minisztert, hogy a még szüksé­ges 13,000 koronát szintén utalványozza ki segélyképpen. A miniszter ezt a kó­relmet fedezet hiányában nem teljesít­hette, hanem az iparhatóság utján uta­sította a községi elöljáróságot, hogy forduljon az aradi állami jószágigazga­tósághoz, amely majd gondoskodik ol­csóbb ós könyebben kivihető terv ösz­szeáliitásáról. — A ref. hangverseny jövedelme. A csabai ref. templomalap javára rende­zett hangverseny és bál jövedelméről röviden a következőkben számolunk be : Jegyekből befolyt 1216 kor. Felülfize­tésekből 1206 kor., hozzájárulásokból 304 kor. 38 fillér, összesen 2726 kor- 38 fillér. Kiadás 552*01 K, maradt tehát a templomalapra mint tiszta bevétel 2174 kor. 37 fillér. - A felülfizetósekről és hozzájárulásokról az elszámolást követ­kező számunkban fogjuk hozni. — Heilinger Károly visszahelyezése H e i 1 i n g e r Károly, gyulai katonai nyilvántartót, akit katonaszabaditás miatt mintegy másfél év előtt állásától felfüg­gesztettek s aki ellen bűnvádi eljárás is volt folyamatban : a másodfokú bíró­ság felmentette a vád alól. Ennek dacára a közigazgatási bizottság továbbra is fenntartotta a felfüggesztést. Heilinger ez ellen felebbezóssel ólt a belügymi­niszternél, aki legutóbbi rendeletével állásába visszahelyezte a uyilvántartót. Heilinger már el is foglalta hivatalát. — Köszönat a halottak napi gyűjtésért. Auguszta kir. hercegnő mint a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület vé­dője ötvenhárom vármegye alispánjá­hoz díszesen kiállított köszönő sorokat intézett azért, hogy az Auguszta-szana­tórium építésének alapjára halottak napja alkalmából rendezett gyűjtést rendeletükkel támogatták. A fenséges I asszony köszönete igy szól: , A József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület elnöke jelentést tett nekem arról, hogy a szegénysorsu tüdő­betegek javára rendezett országos gyűj­tés mily szép sikerrel járt. Indíttatva érzem magam, mint a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület védője, hogy Alispán urnák, ki az emberbaráti ügy érdekében a járási főszolgabíró urakhoz ós községi elüljárókhoz rendeletet inté­zett : köszönetet mondjak. Kérem tartsa meg a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesületet továbbra is emberbaráti irgalmában. Auguszta kir. hercegnő. A Csak egy virágszálat ! jelige alatt törtónt gyűjtés 941395 korona 42 fillér­rel gyarapította a József Kir. Szanató­rium Egyesület alapját. — Vajda Jenő lemondása. Vajda Jenő csabai községi állatorvos lemondott állá­sáról. Az ellene Weisz Mihály fel­jelentése folytán elrendelt fegyelmi el­járás továbbfolytatását azonban kéri or­vosi reputációjának megóvása érdekében

Next

/
Oldalképek
Tartalom