Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-01-10 / 3. szám

tíékescsaua, 1909. XXXVI-ik évfolyam. 3-ik szám. rasarnap, január 10. SHEBTEI POLITIKAI LAP >n-szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. szarai ház, hova a lap szellemi részét illető Kczlemények küldendők. Kéziratok leni adatnak vissza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön EliOFIZBTÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre ő kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet éunegyedcnbelüi is. Egyes szára ára 12 fillér. Főszerkesztő: Dr. LÁNG FRIGYES. Felelős szerkesztő : GULYÁS JÓZSEF. Laptulajdonos : SZIHELS-KY JOZSTF. Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel Ihelyben fizetendő. NYÍLT! ÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér A politikai helyzet. Békéscsaba, január 9. Nemzeti érvényesülésünknek a legutóbbi évszázidok alatt örökösen ezer meg ezer akadály állott útjában. Amicor szüneteltek az öldöklő harcok, meyeket fenmaiadásunkért kellett folytatnunk és szabad lélegzéshez jutva megkezdettük jövendő békés fejlődésünk alapjainat lerakását: mindig felvonultak tornyoíuló fellegek, fenyegető illámok cikk&ták, haragos mennydör.'sek rázták meg a levegőt. Voltak nagy emberehk, óriásaink, akik titáni erővel ragadtik meg a haladás gyep'őit, hogy a magyarságot kivezessék a .rcok okozti sötétségből, nyomorújgból és elvigyék a gazdasági kulturális jólét virígzó, örömfakasztó völgyébe. És azok a viharfelhők, azok az akadályok mindig utjokat állották . . . íme, most sincs másképen. Jelen'egi kormányunk a nemzet legkiválóbb iból áll. A nemzeti kormány minden yes tagja át van hatva attól a magasztostörekvéstől, hogy megalapozzák a megdönthetetlen erejű magyar Magyarországot. Hatalmas, éjet-napot egygyétevő küzdelmet folytatnak, hogy a nemzeti érvényesülés előtt tornyosuló akadályokat eiháritsák. És ugy látszik, .mba. A magyar politikában mindig nagy megrázkódtatások előjele volt, mikor a miniszterek sokszor utaztak Bécsbe, sokszor tanácskoztak, sokszor tettek •gymásnál politikai célú látogatásokat, v jelenlegi miniszterek pedig igy tesz•ek. A szűkszavú félhivatalosak csak 'jviden elrecitálják a tanácskozások ; látogatások sorrendjét, de a tapasztalt politikusok aggódó arcokkal járnak és rosszat sejtenek. Bizonytalanság uralkodik az egész vonalon és beavatott helyről szerzett értesülések szerint ma jobban, mint valaha, tartani lehet attól, hogy márciusra, áprilisra felfordul az egész helyzet, sőt parlamenti válsággal párosult kormányválságra lehet kilátásunk. A bankkérdés ügyében a kormány nem tudott sőt hivatalosan nem is próbált még a maga kebelében megállapodásra jutni. Egyelőre csak tájékozódást szerzett a különböző parlamenti pártok és árnyalatok felfogásásáról, valamint a bécsi _ körök és az uralkodó álláspontjáról. És e tájékozódás eredménye legkevésbbé sem biztató. A kormány tagjainak ugyanis módjukban volt tudomást szerezni arról, hogy a mostani körülmények között az önálló bank felállítása lehetetlen, sőt még a kartellbank felállítása is megtörik az uralkodó akaratán, aki a jelenlegi zilált külpolitikai helyzetben az eddigi jegybank szilárd és megbízható működését elengedhetetlennek tartja és aki a mai zavaros időket semmiféle kísérletezésre nem tartja alkalmasnak. Megtörik a kartellbank lehetősége még az osztrák kormány és a közös bank vezetőségének ellenzésén is. Arra van kilátás, hogy a közös bank statútumaiban olyan változtatásokat lehessen a két kormány beleegyezésével keresztül vinni, mely változások a bank intézményeiben is a paritást teljes mértékben kifejezésre juttassák és a magyar állam önállóságátkellőképpen kidomborítsák. Ennél messzebb menő újítások azonban ugy az uralkodónál, mint az osztrák kormánynál és az osztrák parlamenti többségnél merev ellenzésre találnak. — Hosszas tanácskozások fognak tehát e fontos kérdés ügyében megindulni, amelyek egész március végéig eltarthatnak. Erre való tekintettel most az összes függő kérdésekben stagnálás következik be. Félre teszik először is a katonai kérdéseket, melyeknek aktuálitását április-májusig is ki lehet' húzni. Hasonlóképpen háttérbe szorul a fúzió kérdése is, amelyről tudniillik a bankkérdés megoldása nélkül nem is lehet beszélni. A parlamenti tárgyalások fórumán egyedül az adóreform és a választójogi reform maradnak. Mindezek alapján a közeli jövő ugy a nyilt fórumon, mint a kulisszák mögött harcokat igér. Hogy ezeket a küzdelmeket a kormány egészben, vagy a kormány egyes tagjai hogyan fogják megállani, az elé senki sem tekint szilárd bizalommal. A százados akadály tehát ismét előállott és ez Ausztria. Ausztria miatt vérzettek el legnagyobb államférfiaink és nem lehetetlen, hogy a mostani kormány is hasonló sorsra fog jutni miatta. Jobb is volna már az ilyen rossz testvért eldobni magunktól 1 Darányi egy uj intézménye. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter alkotásai között bizonyára nem az utolsó helyet foglalja el az az intézménye, melylyel a földmivesek tudakozódó irodáját léptette életbe. A miniszter ezen iroda felállításával azt kivánta elérni, hogy ha a fővárosba felvetődő és a hivatalok, meg a hivatalos eljárások szövevényes utjain járatlan földmivesek valameiy, a földmivelésügyi minisztériumban eldöntés alá kerülő ügyes-bajos dolguk felől érdeklődni akarnak, ne legyenek magukra 'hagyatva. . Minden minisztérium és más hivatal előtt látunk gyámoltalanul ácsorgó kérdezősködő falusi embereket, hogy órákat eltöltenek, mindenkit megszólítanak, felvilágosítást kérnek, de miután csak azzal nem kerültek össze, akire a legnagyobb szükségük volna, — dolgavégezetlen kénytelenek odébb menni. Ezt a vigasztalan állapotot mintegy varázsütéssel megszüntette Darányi az említett iroda létesítésével. Ezután az ügyes-bajos ember egyszerűen elmegy a földmivelési palota (V.' kerület, Országház-tér) portásához, a kitől megtudakolj.!, hogy hol, melyik szám alatt van az iroda. A portástól felvezetik mindjárt az irodába. Az ott alkalmazott tisztviselőknek az a legfőbb dolga, hogy az embereket végighallgassák, sőt egyet-mást kérdeznek is, a mire talán nem is gondolunk, holott éppen abból rögtön megtudják, hogy a mi dolgunk tulajdonképpen hová tartozik. A mikor aztán megtudja a tudakozó irodabeli tisztviselő, hogy mi dologban járunk, hát ő maga nyomban utána jár a dolgunknak, vagy jól útbaigazít. Ilyenformán pár perc alatt szemtől-szembe az előtt a hivatalnok előtt állunk, aki ügyünkben a kívánt felvilágosítást meg tudja adni. Gondoskodott a miniszter arról is, hogy a fölmives-ember ne csak akkor szerezhessen útbaigazítást, ha Pestre felrándul, ami mindig költséges mulatság és a legtöbb esetben fölösleges is, mert az iroda nemesek a személyesen jelenkezőket és nemcsak folymatban levő ügyekben támogaja a föidmivest, hanem a tájékoztatásra szorulónak levélbeli megkeresésre is kimerítően válaszol. Teszem fel, ha valaki vincellériskolába vagy kertészeti tanfolyamra akarja adni a fiát, de nem tudja, hol van ilyen iskola, vagy tanfolyam ós mik a felvétal föltételei ? Vagy mondjuk például, hogy valaki fiatal gyümölcsfákit, vagy szőlő•ékésmegjei Közlöny tarcaja. Mulandóság. Elszáll felettüik az idő sietve, Maholnap én >em a régi lesiek. Elfogy a lelken daloló jókedve, És nem a régi hévvel szeretek. A piros lángbd hamvadó parázs lesz. S lám a nap s mivé lesz esteiig ? Maholnap azoi veszem magam észre, Hogy rám sótéedik! Nem érdekel nujd semmi e világon, Csak a nyugalnam s a herba-teám, Álmok helyett eak a jólaluvásom, S nem hat a srók könyje sem reám. És nem törő dói a mások bajával, Magamnak ugjs lesz elég bajom. S eladdig amit sohasem ösmertem : Rám száll az ualom! Én Istenem te, ki rám vigyázol : Óh légy velem nujd ez alkonyaton; Dalból, virágból is álmodozásból Ne apadjon ki t pldi napom! Inkább korábban zálljak le a sírba, Csak ne legyek it, bús élőhalott... S „bevégezetlen" lalom, álmodásom Hadd folytassam unott 1!^ SZABOLCSRA MIHÁLY. A vándor fotográfus. — Irta: Zöldy Márton. — Szives Tivadar a féltehetség átkát hordozta magában. Nagy reményekkel, merhetetlen ambícióval indult neki az életnek. Vívta az eget és ostromolta a a színházakat véres tragédiákkal, irt verset, prózát, izzadt, nyögött, anélkül, hogy a siKer csak egy pillanatra is rámosolygott vöina. Később a színpadon próbált szerencsét. De ott is c

;ak a súgó méltányolta törekvését. A hanyag, gondtalan, slendrián ripacsok között ő volt az egyedüli, ki megianmta a szerepét, ki komolyan, lelkiismeretesen vette feladatát. De hasztalan ... Csak a szanalom juttatott neki elvétve gyér tapsokat. A zülléstöt való félelem egészségesebb csapasra térítette. Már harminceves volt, mikor fotográfus lelt. A fotografálás még uj iparság volt az ő ideje ben. Az országot sok vándorfotográfus járta. Egy iiyen vándorfotograíustól tanulta meg Szives Tivadar is a mesterséget. Aztán, minthogy a mester egyik nagyobb alföldi városban letelepedett, Szives Tivadar megvette tőle a műszereket és útnak indult kenyeret keresni. Mestere ellátta egy ^csomó bölcs tanácscsal s azonfelül megajándékozta egy aranyozott! keretű fotografia-gyüjteménynyel. — Erre nagy szükség lesz, — mondotta — ezt mindenütt ki kell akasztani, nehogy megtudják, hogy kezdő. Már két évig járta az uj vándorfotográfus az országot, mikor egyik bányavárosban Váry Imre bányamérnök meglátogatta a lakásán. — Kéréssel jöttem önhöz, — mondotta a bányamérnök a bemutatkozás után. — Parancsoljon velem. — Kirakatában egy női arcképet láttam, mely engem rendkívül érdekel. Természetesen, ön nem emlékezhetik azoknak a nevére, körülményeire, akiket lefotografál. — Oh, — mondotta Szives Tivadar — nekem csodás emlékező tehetségem van. Melyik arcképről van szó ? — Felülről a második jobbra. — Tudom, tudom, kis tömzsi orrú, finom szőke haj, mely a halántékra simul. — Az, igen ! — Tudom, tudom. Hogyne tudnám ! Nagyon bájos teremtés, végtelenül bái jos, s az apró ajkak finom volta . . . CsáI bitó szépség ... az az .. . ^Akadozott. Restelte bevallani, hogy azt a fotográfiai felvételt nem ő csinálta, hanem mestere, kitől az egész kirakatot ajándékba kapta. — Tehát ön emlékezik reá ? — kérdezte a bányamérnök mohón. — Hogyne! Mondom, csodás memóriám van. — Hol készült ez a fotográfia ? — Hol ? Megmondom mindjárt. . . Igen. Erdélyben, Fogarason. . . Mintha csak ma történt volna. A férjével jött hozzám . . . — A férjével ? — kérdezte a mérnök és barna, markáns arca nagy felindulást mutatott. A fotográfus nem vette észre, szinte kéjesen fűzte tovább a hevenyészett mesét. — Igen, kedves férjével . Mindjárt eszembe jut a neve . . . mert nevekben is csodás memóriám van . . . Arra is emlékezem, hogy a férje bírósági végrehajtó. Sokat keres ... És noha végrehajtó, igen kedves, sze.id ember ... A neve ? Tessék csak egv pillanatig várni... Hopp, meg van ! Tajtin .. . Igen, Tajtin János ... Ugy-e mondtam, hogy eszembe jut. Soha sem csalt még meg a memóriám. Nem csodás ez ? A mérnök nem válaszolt. Tétovázva nyúlt a kalapja után A fecsegő fotográfus gyorsan megkérdezte : — Ön is ösmeri őnagyságát ? A mérnök alig hallhatóan válaszolt : — Ismerem. — Talán rokona ? — kérdezte a fotográfus nyugtalanul. — A menyasszonyom volt. A fotográfus bambám nézett reá. Fecsegese egyre konfuzusabb lett. — A menyasszonya ? Az egészen más. Ezt én nem tudom ... Mindenesetre kellemetlen .. . Azaz hogy ... Igazán nem is sejtettem ... A menyasszonya... ^hhhhm wmmmmmmmmm^m Sirolin $me!l aj étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a kíögést, váladékot, éjjeli izadási. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza J*J» ellec számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. JJ* Mintbegy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkot „Booho* eredatl csomagolást. F. Hoffmann La Roehe & Cie. Eesai (Srájc.) Kapható orvosi rendeletre a gyógysiertirakbaa; Ara üvegenként 4 — korona, i»